Budapesti Hírlap, 1920. november (40. évfolyam, 261–282. szám)
1920-11-26 / 279. szám
Ara 1 korona, XL. évfolyam, 279. szám Budapest, Péntek, november 26 Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Előfizetési árak: Egész évre 280 kor., félévre 140 kor., nagyadévre 70 kor., egy hónapra 25 kor. Egyes szám ára mindenütt 1 kor. Hirdetéseket Budapesten felvesznek az összes hirdetési irodák. Főszerkesztő: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztő: Csajthay Ferenc Szerkesztőség: Vili. ker., Rökk Szilárd utca 4. sz. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vili. ker., József-körút 5. szám. Telefonszámok: József 43, József 53, József 63, József 23—84. ,,Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Jagyarország feltámadásában. Athen,a görög bonyodalom, Budapest, nov. 20Leygues miniszterelnök ma Londonba utalott, hogy Lloyd Giorgeval a legkülönbözőbb ,és legaktuálisabb kérdéseiről az európai politikának tanácskozzék. Lloyd George kiváltóágára azonban mint harmadik, részt vesz a tanácskozásokban, ha igaz, Giolitti is, sőt szó van arról, hogy Ballisz görög miniszterelnököt is Lón- Honba várják. A konferencia összehívása Iránból iniciatívára vezethető vissza. A francia lapok sürgették, sőt követelték a francia és az angol miniszterelnökök találkozását. Giolitti és Itanisz jelenlétére semmi súlyt sem vetettek, de úgy látszik, szívesen meghátráltak Lloyd George kívánsága elől, csak hogy az egész konferencia kútba ne essék. . Mióta Görögország Yszjizetoszt lerázta a nyakáról, a francia politika nagy idegesen ideoda kapkod és meglepetéséből nem tud magához térni. A francia lapok az utolsó percig sziklaszilárdan bíztak a francia politika hű csatlósának, Venizelosznak győzelmében és nem voltak felkészülve arra, hogy a mostani görög választás a francia befolyást egész Kelet- Európában egy csapásra meg fogja rendíthetni, fokozta a francia idegességet az a véletlen körülmény, hogya görög katasztrófával egyidőben tarangéi, a franciák által elismert antibolosevik vezér kénytelen volt a vörösök elől menekülve, Konstantinápolyba áttenni főhadiszállását. Ez a kudarc is váratlanul érte a francia diplomáciát, amely mindvégig szentül meg volt győződve arról, hogy Wrangel krimi pozíciója megyárhatatlan vára a francia bolysevikelleres politikának. A háború és a béke során a franciák megtanulták az európai földrajzot és így jól tudják, hogy Lenin csapatai most újból elérték a besszarábiai, a galíciai és a lengyel határt és remegve kérdik egymástól, hogy mi lesz akkor-,ha a még mindig megoldatlan felsősziléziai kérdés, amelynek németellenes megoldásához Franciaország mindazonáltal ragaszkodik, a lappangó német-lengyel ellentétet lángba borítja. És hogy beleljék a pohár, ott van harmadik csapásnak a genfi konferencia, ahol Barnes, az egyik hivatalos angol kiküldött, igaz, hogy csak a maga nevében, de viszont Gocillord, a másik kiküldött tüntető helyeslése, mellett nyíltan követelte Németország felvételét a népszövetségbe. Nem csoda, hogy a francia politikai csapásoknak ebben az áradatában elvesztik létek- jelenlétüket, már nem bíznak a maguk erejében és bölcseségében és Lloyd Georgetól várnak tanácsot ,és segítséget. A bajokfókusza, mindenesetre a görög kérdés. H ha ezt a francaik megelégedésére meg lehetne oldani, akkor a többi miatt pillanatnyilag nem kellene kétségbeesni. A franciák kezdetben Konstantin király, de még fia, György herceg visszatéréséről is hallani sem akartak. Időközben azonban az olaszok félhivatalosan kijelentenék, hogy semmi kifogásuk sincs az ellen, ha Konstantin ismét elfoglalja a trónt és a francia lapok máris konstatálták, hogy Olaszország ma is olyan antivenizetista, mint a minő volt 1914-ben. Kerr angol admirális pedig sietett Konstantin királyt svájci szám- fizetésében fölkeresni, ami miatt most már az angolok ellen is gyanakodni kezdtek és vallták be, némi joggal, mert az angol kormány nagy bölcsen és ravaszul eddig még semmiféle irányban sem kötötte le magát. Mindezek láttára a francia kormány minthogy Konstantin személye mindjobban kisiklik a kezéből, a kis Görögország megfenyegetésével akar elégtételt kapni. Mindazt, amit a sevresi békében a törökök rovására odaajándékozott Görögországnak, azt most vissza akarja venni tőle és fölosztani a szerbek és horribile dictu a bolgárok és a törökök között, amiben kapóra jön neki, hogy a sevresi béke még ratifikálva nincsen. Ebben az a határozásban kettő a nevezetes dolog. Először is majdnem hihetetlenül hangzik, hogy mindaz, amit olyan nagy hangon, olyan nagy frázisok kíséretében, fontos európai érdekekre hivatkozva, alig egy pár hónappal ezelőtt csináltak, azt most lerombolják ugyanilyen szójátékok kíséretében ugyan, de valójában azért, mert a szegény görög nép ki merte mondani, hogy Konstantint akarja ismét mint uralkodóját tisztelni. A második pedig és ránk nézve az a memmium emelkedik ki nagy fontossággal, hogy ilyen másod-harmadrendű és nem is elsőrendű érdek miatt a franciák a sevresi békét, ha fenyegetéseiket beváltják, megbontani készülnek. Ez olyan rés, amelyen keresztül biztos út vezet a többi békék megbontásához, de akkor már nem az antant és a franciák kedve szerint, hanem az ő kedvük ellenére, mindkét országban fennálló letéti zárlatra és a kétötös megadóztatás elkerülésének kérdésére. Ezekben a kérdésekben bizonyára szükséges lesz, hogy a két pénzügyminisztérium, egymással érintkezésbe lépjen. Erre ismételt kísérletek is történtek. A t ’tárgyalások ez idő szerint azonban, úgy látszik, mindkét oldalon még akadályokba ütköznek. Ha a helyzet, különösen a magyar törvényhozás szempontjából tisztázódott, akkor lesz csak mód arra, hogy erről a kérdésről is siker reményével lehessen megkezdeni a tárgyalást. (M. T. I) Heinl osztrák kereskedelemügyi miniszter Budapestre érkezett. A Magyar Távirati Iroda jelenti. A gazdasági tárgyalások folytatására Heinl osztrák kereskedelemügyi miniszter ma este Gratz Gusztáv dr. bécsi magyar követ társaságában Budapestre érkezett. _A miniszter kíséretében vannak Ricári osztályfőnök lnderes osztályfőnök, Tanger. Bálter dr és Dahlen dr. osztálytanácsosok, valamint: Hennet miniszteri tanácsos. A pályudvaron Cnoblock János báró osztrák követ és dornbostel lovag és Semerin követségi titkárok, továbbá a magyar kormány nevében Prokopius követségi tanácsos, a külügyminisztérium, és Péteri dr. miniszteri tanácsos a kereskedelmi minisztérium részéről fogadják az érkezőket. II magyar-osztri gátlásig! tárgyalás. — Gratz Gusztáv dr. nyilatkozata. — Bécsből jelentik: Gratz Gusztáv dr. bécsi magyar hírvet egy' bécsi pénzügyi folyóirat ma megjelent számában a következőkben nyilatkozik a Magyarország és Ausztria közti gazdasági tárgyalásról: " A tárgyalásokon elsősorban azoknak az alapoknak a megvitatásáról van szó, amelyekre a két állam gazdasági viszonya építendő fel az ez év végével lejáró osztrák-magyar gazdasági egyezmény lejárta után. . . Arra a kérdésre, hogy a szabadforgalom alapján álló gazdasági egyezmény van-e tervbe véve, a magyar követ így felelt: — Ateljes szabad forgalom már a kereskedelmi szerződések különböző határozmányaim való tekintettel sem lehetséges ez idő szerint. Különben is szabadforgalom alatt rendszerint a vénmnerles forgatenet értik, amelyre ma sem Magyarországon, sem Ausztriában nem lehet gondolni." Én azt hiszem, hol/tt a kontingentálás cmében meg lehetne egyelőre . Fognak tárgyalni a gazdasági egyezmény keretében más kérdésekből álló • komplexumot? — volt a ludósió következő kérdése.' Gratz xl.-igy ftáeltt •' — P.emt'-'i ín, hogy arra leszM -írtad. • a i ki. ziácán személyes álláspontom az, hogy ájgyikezni kellene minél előbb kiküszöbölni a rhatárforgatott ás az• ul.’.cvélügy rendkívül akadályozó nehézségeita gazdasági forgalomból. Ami a vámkezelést illeti,, e téren már ez év elején sikerült bizonyos egyszerűsítést keresztntvinni. . , , Arra akérdésre, hogy menkor idig tarthat a budapesti tanácskozás, a magyar követ azt felezte, hogy a tárgyalást egyelőrekét-három napra tervezik. Mindenekelőtt csak arról van szó, hogy az alapévekben állapodjanak meg, amelyekre az új gazdasági megállapodások felépítendők lesznek. • Pénzügyi kérdéseket is fognak érinteni e tárgyahtok? Nem hinném, hogy ez lehetséges lesz, mert a pénzügyi kérdések egész külön fejezetet alkotnak- Ezen a téren is sok miedent keltene Uszítod a mihez Magyarországon és Ausztriában a gazdasági kérők na ay érdekei fűződnek. Elég rámutatnom a Batthyány Tivadar gróf támadója Batthyány Tivadar gróf a VII. kerületi függetlenségi párttal vacsoráit és programbeszédet mondott, a melyből kitűnik, hogy ez ma sem Magyarország integritása, hanem a függetlensége érdekű. Ma, mikor se osztrák császárja, se Bécs, se kamarija nem korlátozza se a kormányt, se a nemzetgyűlést önállóságában és függetenségéde f il. A gróf ur beszéde gyermekes és értelem nélkül való volt. Az pedig, mikor a régi rezsimmel próbálta megokolni naiv expektorációit, vagy józanság vagy jóhiszeműség nélkül való volt. Azt mondja: „megint a régi rezsim emberei kerültek fölül, ezek vitték az országot háborúba, ők akadályozták meg abban, hogy olyan békét kössön idejekorán, amely a tényleges Magyarország integritását biztosította volna, ha már Szent István birodalma megtartásáról is le kellett mondani."Mennyi sületlenség van ebben a pár mondatban! Mi a tényleges Magyarország? Nem Szent Istvén birodalma? Mennyi e birodalomból? Amit a trianoni bölcs meghagyott? És ki és mikép biztosítsa nekünk a tényleges integritását? Lloyd Georges, vagy a kisantakt. Van-e ennek biztosítéka más, mint a magyar nemzet? De elég a kérdésekből. Azt mondja meg nekünk valaki, hogy ki az a régi rezsim, a mely a trianoni békét megkötötte? Az általános, titkos, községenkéntes választójog alapján létrejött nemzetgyűlési Mert az kötött békét. Az Pedig a régi rezsimtől olyan messze áll, mint Batthyányi Tivadar gróf beszéde a logikától. • De a nemzetgyűlés minden józan ember kéréte szerint nem tehetett mást, mint megkötni a békét. Mert tudtunkkal a régi, rezsimekben némileg érdekelt egyik nevezetesebb férfiunknak egy jobb béke, a Diaz-féle, amely az ország integritása alapján volt tervezve, már a zsebében volt. De KárolyiMihály gróf, a kinek Batthyány éveken át elsőrendű párthive, a válság idejéül pedig, melyből jobb békével jöhettünk volna be éppenséggel minisztere volt, ez a Károlyi rúgta fel pipogya, tehetetlen és lelkiismeretlen minisztertársaival együtt a Diaz-féle preliminárét. ■ Mindenki beszélhet jobb béke lehetőségéről; a Károlyi Mihály csallósainak jobban illik hallgatni. Ha ők a régi rezsimet meg nem döntik, ez más bé-