Budapesti Hírlap, 1921. július (41. évfolyam, 142–168. szám)
1921-07-01 / 142. szám
2 1921 július 1, tesítésére gondol, hogy a tanyai gyermekek ne legyenek kénytelenek naponként kétszer megtenni a hosszú utat a tanyáról az iskoláig. Örömmel karolja föl Gerencsiár ötletét, amely arra irányul, hogy az évzáró vizsgálatot ünnepléssé kell tenni. Ez csakugyan alkalmas arra, hogy közelebb hozza az iskolát a néphez s hogy a nép megszeresse a maga iskoláját. A modern pedagógus ugyan ellensége minden vizsgálati rendszernek, de ő nem híve ennek az iránynak, mert nem a vizsgálat s az ünnep a fő, hanem a kultúra föltámasztása. (Élénk helyeslés és taps.) Végezetül kiemeli, hogy a törvényjavaslat eszközt ad a miniszter kezébe arra, hogy az elhanyagolt magyar fajt segítse s kultúráját emelje s hogy csakugyan magyar legyen az a kultúra, amelyet minden gazdasági erővel is elő kell segíteni. (Tetszés és taps.) A miniszter beszéde után a Ház a javaslatot általánosságban elfogadta. A részletes tárgyalás azonban holnapra maradt, mert ma még néhány bejelentett sürgős interpellációt kellett meghallgatni. Sürgős interpellációk. Cserig József fölpanaszolta, hogy a fölemelt boradó behajtása körül a fináncok többrendbeli visszásságot követnek el. Ezt az interpellációt kiadták a pénzügyminiszternek. Azután Hornyánszky Zoltán a bolosevizmusért életfogytig tartó fegyházra ítélt Mautner Istvánnak aváci fegyházból történt szökését tette szóvá sürgős interpelláció alakjában. Furcsa képet festett a váci fegyházban uralkodó állapotokról. Ez előadás szerint a váci fegyintézetben a boluseviki foglyok nagyon jól élnek és nagyon megvának elégedve, sőt Váci Vörös Újság címén lapot adnak ki. Úgy élnek, mint akiskirályok, így történhetett az, hogy Mautner István,, az egyik Lenin-fiú, aki a kormányzó ellen merényletet követelt ti ési kinek halálbüntetését a kormányzó életfogytiglani fegyházra változtatta át, megszökött a fogságból. Mautner két másik zsidó bolysevikivel együtt volt a börtöncellában. Az egyik a 12 évre elitélt Varjas Sándor, a másik a 8 évre elitélt Bársony Kornél. A zárkára kiírták, hogy idegeneknek belépni tilos. A fegyház igazgatója gyakran meglátogatta Maulnerékat. Maulner beadta az igazgatónak, hogy föltaláló és módot kért arra, hogy találmányát értékesíthesse. És az igazgató megengedte, hogy kimehessen a fegyházból. (Zaj.) Mautner kétszer volt Budapesten, mielőtt megszökött. Harmadszor azt írták a menetlevelére, hogy az igazgató megbízásából bevásárolni megy. Ő is és a fegyőr kisérője, Balázs István is, a szabályzat ellenére civilruhában volt, sőt a kisérő fegyver nélkül. Mautner azután itt Budapesten szabadon járhatott és megszökött. Most Bécsből öltögeti a nyelvét a fehér terror ellen. A fegyőrt elfogták, az igazgató pedig szabadlábon van. Ebuen a hónapban a váci fegyházból 18 kommunista szökött meg. Legutóbb megszökött Farkas István, Német István, két Kis és megszökött máshonnan Heltai Viktor és János Andor. Arra kéri az igazságügyminisztert, hogy orvosolja a bajokat. Csendőrséget kell rendelni a fegyiházakba. Mautner Istvánnak a Tisza-ügyben szerepelnie kellett volna, mert Friedrich ellen a hadbíróságnál terhelő vallomást tett. Vácott a kommunista fegyencek kimennek dolgozni és 30—40 fegyencet két fegyőr kísér. Ilykop leveleket csempésznek ki, sőt a közbiztosságot is veszélyeztetik. Vizsgálatot kér a fegyház igazgatója ellen is. A mezőgazdaságban csak zsidó foglyok dolgozhatnak. Szigorú vizsgálatot és a kommunista foglyok szigorúbb kezelését kívánja. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter nyomban válaszolt az interpellációra. A gazdasági ügyekben a fegyház igazgatója csak dicséretet érdemel. Gkos hibának tartja, hogy Mauthner megszökhetett. A vizsgálat folyik. A fegyház igazgatója már nincs helyén. Más áll a fegyház élén. Mautner az öreg igazgatót behálózta. Azt állította, hogy egy nagy találmányával a haza szolgálatára állhat. (Derültség.) Nem helyesli a dolgot és az következmények nélkül nem maradhat. A fegyenceket azért zárják össze . . . Kerekes Mihály: Az óvatlanokat szabadon kell engedni. Valler István: A szabadon járókat pedig be kell csukni. Stassay Károly: Kire érti ezt? Neveket kérünk! Tomcsányi miniszter, mert nincs elegendő helyiség. Ruha sincs elég, úgy hogy sok rab jár saját ruhájában. Nincs erre még elegendő pénzünk. Lassan segít a dolgokon. A gyűjtőfogházban ma már teljesen helyreállott a békebeli rend és fegyelem. Túlzsúfoltság van, ennek oka az, hogy építeni nem tudunk. Hogy Mautner István szabadon jár-e, azt nem tudja. Mindig fegyőrrel ment ki. Nem véd senkit. A vizsgálat majd kideríti a tényállást. Hornyánszky Vácott lakik, kissé túlzottan látja a dolgot és sötét színben festi a helyzettel. A miniszter végül kijelenti, hogy segíteni fog a helyzeten, hogy a békefendi állapotokat minél előbb helyreállítsa. Hornyánszky Zoltán azt tette, hogy nem Nincs döntés a nyári sifinsiről. — A kisgazdapárt elfogadta az őrlési és forgalmi adót. — Módosítják a sajtónovellát. — A nemzeti egyesülés követeli a sajtókamarát. — Bethlen miniszterelnök a javaslatok elhalasztása ellen. — Hegedüs lemondással fenyegetődzik. — A kisgazdapárt ma este Meskó Zoltán elnöklésével értekezletet tartott. Elsőnek Őrffy Imre előadó ismertette az őrlési és forgalmi adóról szóló javaslatot, amelyet elfogadásra ajánlott Gaál Gaszton kérte a minisztert, hogy az őrlési adót (a malmok 10 százaléka fölött) 4 százalékkal szállítsa le. Kálmán István, Bodor György, Varga Imre közigazgatási bíró, Bottlik József, Kolozsy Endre, Négyessy László, Temesváry Imre, Mayer János, Vasadi-Balogh György és Rima P. András szakszerű felszólalásai után Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Kijelentette, hogy maga sem híve az ilyen adóknak, de a trianoni béke rákényszerí mikálunk ezeknek a kivetésére. Legalább akkora adókat kell vállalnunk, mint a győztes államoknak. A bankokat a magyar törvényhozás súlyosabb adókkal rótta meg, mint az az antant-államokban történt. Májusban a minisztertanácson a gazdasági miniszterek vállalták a szabadforgalmat, de csak a forgalmi adó feltételeivel. Már ez is nagy haladás a forgalom teljes szabadsága felé. Hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy a gazdasági cselédeknél az őrlési adót az állampénztár megtérítse azoknak, akik igazolják, hogy az aratásból kimaradtak. A javaslatot a pártértekezlet egyhangúan elfogadta. Áttértek ezután a tárgysorozat második pontjára, a nyári szünet kérdésére. Bottlik József azt javasolta, hogy a nyári szünetet a jövő héten kezdjék meg és augusztusban üljön össze a nemzetgyűlés az ingatlanváltság és a sajtónovella tárgyalására. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter erélyesen tiltakozott a pénzügyi javaslatok elhalasztása ellen és nyomatékosan kijelentette, hogy állását köti a javaslatok letárgyalásához. A pénzügyminiszter energikus fellépése igen nagy hatást tett az értekezletre. Gál Endre kérte, hogy a sajtónovella ne legyen pártkérdés. Rámutatott a pártnak arra az óhajára, hogy mivel Mayer János távozik a közélelmezési minisztérium éléről, a párt egy másik tárcát kapjon meg. Bethlen István miniszterelnök fontos pénzügyi nézőpontokra hivatkozva kérte, hogy a kormány javaslatait tárgyalják le. Egyesek kérdésére kijelentette, hogy a sajtónovella letárgyalásaához ragaszkodik. Tomcsányi Vilmos igazságügyminiszter közölte, hogy keddre a sajtónovella dolgában értekezlettel fog összehívni. A párt azután — hivatalos jelentés szerint — elfogadta a miniszterelnök indítványát és Bottlik javaslatát elvetette. Ezzel szemben az értekezlet után Bottlik és több képviselő kijelentette,, hogy a párt nem hozott határozatot a nyári szünetről, sem pedig Bottlik sem a miniszterelnök indítványát nem bocsátották szavazásra, s az értekezlet végleges döntés nélkül oszlott szét. * A keresztény nemzeti egyesülés pártja ma este hat órakor Andrássy Gyula gróf elöklésére, a sajtónovella és az őszi munkaprogram dolgában intézőbizottsági, majd pártértekezletet tartott, amelyen a kormány részéről Bethlen István gróf miniszterelnök, Ráday Gedeon gróf, Tomcsányi Vilmos Pál, Bernolák Nándor, Hegyeshalmii Lajos és Vass József miniszterek is megjelntek. Az értekezleten Túri Béla ismertette a sajtónovedát, amelyről megállapította, hogy a" sajtódelktumok terén általános büntetőjogi szabályokat tartalmaz, míg a régi törvény a kivételes elbánás alapjára a lett. Az egyetemleges felelősség álláspontjával szemben az egyéni felelősség fentartását gondolja célszerűnek. Minden sajtóközlemény a szerző aláírásával jelenjék meg és csak az ötven cikkért feleljen a felelős szerkesztő, amelyik nincs aláírva. A rágalmazás és becsületsértés esetében a fokozatos felelősséget, az államellenes tendenciája cselekményeikben az egyetemleges felelősséget kívánja. Linaauer Albin a sajtókamara felállítását a sajtóreform elkerülhetetlen részének vég és olyan sajtókamara felálllítását sürgeti, amelyet a sajtóérdekeltségek kijelölése alapján a kormány által kinevezett tagok vezessenek. Megállapítja, hogy a törvény nem ad módot a forradalmi sajtó felelősségrevonására ,mert visszaiható intézkedéseket nem tartalmaz Végül javasolja, hogy a törvényt fél, vagy egy évi határidőhöz kössél, és hogy a Ház ió kormányt egy általános sajtójavaslat elkészítésére utasítsa. Ezután Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter kijelentette, hogy a párt észrevételeit honorálni fogja, s kéri, hogy a sajtókamara felállítására vonatkozóan konkrét javaslatot tegyen. A kormány a sajtónovellát szintén ideiglenes érvényűnek tervezi, sőt a maga részéről a javaslat azonnal való tárgyalásához sem ragaszkodik. Több felszólalás után Gerencsér István javaslatára a Párt határozatában kimondotta, hogy csak abban az esetben egyeznek bele a főrendiházi reform letárgyalásába, ha a kormány még az ősz előtt, de legalább is őszi programjában a közigazgatási és választójogi reformokat a Ház elé terjeszti. Az értekezlet kilenc órakor végződött. A pártok a sajtónovella elhalasztásáért. Ma délelőtt a képviselőháziján Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy miniszternél a sajtónovella tárgyában értekezlet volt, amelyen a nemzeti egyesülés részéről résztvettek Huszár Károly, Túri Béla, Lingauer Albin, a kisgazdapárt részéről Bottlik József és Berky Gyula, a pártonkívüliek részéről pedig Milotay István. A megjelentek egyértelműen arra kérték a minisztert, hogy a kormány, halassza el a sajtónovellatárgyalását, mert mai formájában a pártok semmiesetre sem fogadják el, a módosítások pedig hosszabb bizottsági munkát igényelnek. Ezután részletesen ismertették a javaslat sérelmes intézkedéseit. Tomcsányi miniszter kijelentette, hogy a hallottakat megfontolás tárgyává teszi, de végleges választ e tekintetben csak a miniszterelnökkel folytatandó tárgyalás után adhat. Földes Béla nemzetközi propagandája. A Gazette de Lausanne-ból fontos és hazánkra nézve is nagyjelentőségű propagandáról veszünk tudomást, melyet Földes Béla ny. miniszter hosszabb idő óta publicisztikai téren külföldön folytat. Egyik külföldi lapban megjelent cikkében arra utal, hogy a mai súlyos gazdasági problémák, amelyek egyúttal politikai problémák, csak nemzetközi alapon oldhatók meg, mert egyetemlegesen érintik az összes államokat. E célból a népek szövetségének hivatalos szervezete megfelelően kiegészítendő volna. Földes propagandáját most az amerikai sajtóban folytatja. Kívánjuk, hogy e propaganda sikerüljön, mert bizonyos, hogy együttműködés és kölcsönös támogatás nélkül Európát a legnagyobb válság fenyegeti, Vasadi-Balogh mandátuma vizsgálat alatt. A nemzetgyűlés IV. számú bíráló bizottságal ma ülést tartott, amelyen Vasady-Balogh Györgyi nemetgyűlési képviselőmandátuma ellen beadott panaszt tárgyalták. A bizottságegyhangúan elhatározta, hogy a panasz ügyében elrendeli a vizsgálatot. A bizottság átír az igazolást állandó bizottságihoz és vizsgálóbizottság kiküldését fogja kérni, látja sötétben a helyzetet. A választ nem veszi tudomásul. A Ház tudomásul vette a választ. Az ülés negyed három órakor véget ért. — Hegedűs Lóránt alföldi körútja. — A pénzgüggyminiszter beszéde Hódmezővásárhelyen. — A második olcsóság: hullám. — Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter tovább folytatta propaganda-körútját az alföldi kisgazdákközött. Az utolsó stáció tegnap volt Hódmezővásárhelyen, ahol tízezer kisgazda viharos éljenzése között ismertette a vagyonváltságot a népszerű pénzügyminiszter. Rámutatott arra, hogy egy magyar sem akarta a háborút, Tisza István mindig ellenezte. Ő fölemelte a magyar koronát s most már láthatja Nyugatmagyarország népe, hogy milyen különbség van Ausztria és Magyarország között. Ausztria megalázkodott, de nem kapott egy krajcárt sem. Mi nem fogunk koldulni. Ha közbe nem jön a királykérdés és Csehországgal megegyeztünk volna, az olcsósági hullám tovább terjedt volna. Ha Csehországgal megegyezünk, jönni fog a második olcsósági hullám. A vagyonváltság dolgában az igazság alapján áll. A Váltsággal kapcsolatban a nagybirtok egy részét el kell venni. (Helyeslés.) A háborús vagyonokért 40%-ot kell fizetni. A bérlőktől nagyobb ingóváltságot fog követelni, mert annak állatban van a vagyona. A javaslat tárgyalását nem lehet elhalasztani. Mi nem akarunk háborút. Várjuk az igazság győzelmét. Azt mondották rám — végezte beszédét a pénzügyminiszter, — hogy árvízi hajós vagyok. Matróz vagyok csak, de az én hajómat megfúrni nem lehet, mert azon egy halhatatlan nemzet utazik feltámadása felé. Az éljenéssel fogadott beszéd után Temesváry Imre képviselő mondotta el beszámolóját. A pénzügyminiszter tiszteletére rendezett díszebéd után a vármegyeházán a kisgazdák pontról-pontra megegyeztek Hegedűs Lóránttal és tiltakoztak a vagyonváltság tárgyalásának elhalasztása ellen, minthogy az csak növelné a gazdasági bizonytalanságot és kitolná a földrefom végrehajtását-