Budapesti Hírlap, 1921. július (41. évfolyam, 142–168. szám)

1921-07-01 / 142. szám

2 1921 július 1, tesítésére gondol, hogy a tanyai gyermekek ne le­gyenek kénytelenek naponként kétszer megtenni a hosszú utat a tanyáról az iskoláig. Örömmel ka­rolja föl Gerencsiár ötletét, a­mely arra irányul, hogy az évzáró vizsgálatot ünnepléssé kell tenni. Ez csakugyan alkalmas arra, hogy közelebb hozza az iskolát a néphe­z s hogy a nép megszeresse a maga iskoláját. A modern pedagógus ugyan ellen­sége minden vizsgálati rendszernek, de ő nem híve ennek az iránynak, mert nem a vizsgálat s az ünnep a fő, hanem a kultúra föltámasztása. (Élénk helyes­lés és taps.) Végezetül kiemeli, hogy a törvényja­vaslat eszközt ad a miniszter kezébe arra, hogy az elhanyagolt magyar fajt segítse s kultúráját emelje s­ hogy csakugyan magyar legyen az a kultúra, a­melyet minden gazdasági erővel is elő kell segíteni. (Tetszés és taps.) A miniszter beszéde után a Ház a javaslatot általánosságban elfogadta. A részletes tárgyalás azonban holnapra maradt, mert ma még néhány bejelentett sürgős interpellációt kellett meghall­gatni. Sürgős interpellációk. Cserig József fölpanaszolta, hogy a fölemelt boradó behajtása körül a fináncok többrendbeli visszásságot követnek el. Ezt az interpellációt kiad­ták a pénzügyminiszternek. Azután Hornyánszky Zoltán a bolosevizmus­­ért életfogytig tartó fegyházra ítélt Mautner Ist­vánnak a­­váci fegyházból történt szökését tette szóvá sürgős interpelláció alakjában. Furcsa képet festett a váci f­egy­házban uralkodó állapotokról. Ez előadás szerint a váci fegyintézetben a boluse­­v­iki foglyok nagyon jól élnek és nagyon meg­­vá­nak elégedve, sőt Váci Vörös Újság címén lapot adnak ki. Úgy élnek, mint a­­kiskirályok, így történ­hetett az, hogy Mautner István,, az egyik Lenin-f­iú, a­ki a kormányzó ellen merényletet követelt ti ési kinek halálbüntetését a kormányzó életfogytiglani fegyházra változtatta át, megszökött a fogságból. Mautner két másik zsidó bolysevikivel együtt volt a börtöncellában. Az egyik a 12 évre elitélt Varjas Sándor, a másik a 8 évre elitélt Bársony Kornél. A zárkára kiírták, hogy idegeneknek belépni tilos. A fegyház igazgatója gyakran meglátogatta Maulneré­­kat. Maulner beadta az igazgatónak, hogy föltaláló és módot kért arra, hogy találmányát értékesíthesse. És az igazgató megengedte, hogy kimehessen a fegyházból. (Zaj.) Mautner kétszer volt Budapesten, mielőtt megszökött. Harmadszor azt írták a menet­levelére, hogy az igazgató megbízásából bevásárolni megy. Ő is és a fegyőr­ kisérője, Balázs István is, a szabályzat ellenére civilruhában volt, sőt a kisérő fegyver nélkül. Mautner azután itt Budapesten sza­badon járhatott és megszökött. Most Bécsből öltö­geti a nyelvét a fehér terror ellen. A fegyőrt elfog­ták, az igazgató pedig szabadlábon van. Ebu­en a­ hónapban a váci fegyházból 18 kommunista szökött meg. Legutóbb megszökött Farkas István, Német István, két Kis és megszökött máshonnan Heltai Viktor és János Andor. Arra kéri az igazságügy­minisztert, hogy orvosolja a bajokat. Csendőrséget kell rendelni a fegyiházakba. Mautner Istvánnak a Tisza-ügyben szerepelnie kellett volna, mert Fried­­rich ellen a hadbíróságnál terhelő vallomást tett. Vácott a kommunista fegyencek kimennek dolgozni és 30—40 fegyencet két fegyőr kísér. Ilykop levele­ket csempésznek ki, sőt a közbiztosságot is veszé­lyeztetik. Vizsgálatot kér a fegyház igazgatója ellen is. A mezőgazdaságban csak zsidó foglyok dolgoz­hatnak. Szigorú vizsgálatot és a kommunista fog­lyok szigorúbb kezelését kívánja. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter nyomban válaszolt az interpellációra. A gazdasági ügyekben a fegyház igazgatója csak dicséretet érde­mel. G­kos hibának tartja, hogy Mauthner meg­szökhetett. A vizsgálat folyik. A fegyház igazgatója már nincs helyén. Más áll a fegyház élén. Mautner az öreg igazgatót behálózta. Azt állította, hogy egy nagy találmányával a haza szolgálatára állhat. (De­rültség.) Nem helyesli a dolgot és az következmé­­nyek nélkül nem maradhat. A fegyenceket azért zárják össze . . . Kerekes Mihály: Az óvatlanokat szabadon kell engedni. Valler István: A szabadon járókat pedig be kell csukni. Stassay Károly: Kire érti ezt? Neveket kérünk! Tomcsányi miniszter, mert nincs elegendő helyiség. Ruha sincs elég, úgy hogy sok rab jár sa­ját ruhájában. Nincs erre még elegendő pénzünk. Lassan segít a dolgokon. A gyűjtőfogházban ma már teljesen helyreállott a békebeli rend és fe­gyelem. Túlzsúfoltság van, ennek oka az, hogy épí­teni nem tudunk. Hogy Mautner István szabadon jár­-e, azt nem tudja. Mindig fegyőrrel ment ki. Nem véd senkit. A vizsgálat majd kideríti a tény­állást. Hornyánszky Vácott lakik, kissé túlzottan látja a dolgot és sötét színben festi a helyzettel. A miniszter végül kijelenti, hogy segíteni fog a hely­zeten, hogy­ a békefendi állapotokat minél előbb helyreállítsa. Hornyánszky Zoltán azt te­t­te, hogy nem Nincs döntés a nyári sifinsiről. — A kisgazdapárt elfogadta az őrlési és forgalmi adót. — Módosítják a sajtónovellát. — A nem­zeti egyesülés követeli a sajtókamarát. — Bethlen miniszterelnök a javaslatok elhalasztása ellen. — Heg­edüs lemondással fenyegetődzik. — A kisgazdapárt ma este Meskó Zoltán elnök­­lésével értekezletet tartott. Elsőnek Őrffy Imre előadó ismertette az őrlési és forgalmi adóról szóló javaslatot, a­melyet elfogadásra ajánlott Gaál Gaszton kérte a minisztert, hogy az őrlési adót (a malmok 10 százaléka fölött) 4 száza­lékkal szállítsa le. Kálmán István, Bodor G­yörgy, Varga Imre közigazgatási bíró, Bottlik József, Kolozsy Endre, Négyessy László, Temesváry Imre, Mayer János, Vasadi-Balogh György és Rima P. András szakszerű felszólalásai után Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Kijelentette, hogy maga sem híve az ilyen adóknak, de a trianoni béke rákényszerí­ mik­álunk ezeknek a kivetésére. Legalább akkora adókat kell vállalnunk, mint a győztes államoknak. A banko­kat a magyar törvényhozás súlyosabb adókkal rótta meg, mint az az antant-államokban történt. Májusban a minisztertanácson a gazdasági minisz­terek vállalták a szabadforgalmat, de csak a for­galmi adó feltételeivel. Már ez is nagy haladás a forgalom teljes szabadsága felé. Hajlandó hozzá­járulni ahhoz, hogy a gazdasági cselédeknél az őr­lési adót az állampénztár megtérítse azoknak, a­kik igazolják, hogy az aratásból kimaradtak. A javaslatot a pártértekezlet egyhangúan el­fogadta. Áttértek ezután a tárgysorozat második pontjára, a nyári szünet kérdésére. Bottlik József azt javasolta, hogy a nyári szünetet a jövő héten kezdjék meg és augusztusban üljön össze a nemzetgyűlés az ingatlanváltság és a sajtónovella tárgyalására. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter erélyesen tiltakozott a pénzügyi javaslatok elhalasztása ellen és nyomatékosan kijelentette, hogy állását köti a javaslatok letárgyalásához. A pénzügyminiszter ener­gikus fellépése igen nagy hatást tett az értekezletre. Gál Endre kérte, hogy a sajtónovella ne le­gyen pártkérdés. Rámutatott a pártnak arra az óha­jára, hogy mivel Mayer János távozik a közélelme­zési minisztérium éléről, a párt egy másik tárcát kapjon meg. Bethlen István miniszterelnök fontos pénzügyi nézőpontokra hivatkozva kérte, hogy a kormány javaslatait tárgyalják le. Egyesek kérdé­sére kijelentette, hogy a sajtónovella letárgyalása­­ához ragaszkodik. Tomcsányi Vilmos igazságügyminiszter kö­zölte, hogy keddre a sajtónovella dolgában értekez­lettel fog összehívni. A párt azután — hivatalos je­lentés szerint — elfogadta a miniszterelnök indítvá­nyát és Bottlik­ javaslatát elvetette. Ezzel szemben az értekezlet után Bottlik és több képviselő kije­lentette,, hogy a párt nem hozott határozatot a nyári szünetről, sem pedig Bottlik sem a miniszterelnök in­dítványát nem bocsátották szavazásra, s az értekez­let végleges döntés nélkül oszlott­ szét. * A keresztény nemzeti egyesülés pártja ma este hat órakor Andrássy Gyula gróf el­öklésére, a sajtó­­novella és az őszi munkaprogram dolgában intéző­­bizottsági, majd párt­értekezletet tartott, a­melyen a kormány részéről Bethlen István gróf miniszterel­nök, Ráday Gedeon gróf, Tomcsányi Vilmos Pál, Bernolák Nándor, Hegyeshalmii Lajos és Vass Jó­zsef miniszterek is megje­lntek. Az értekezleten Túri Béla ismertette a sajtónovedát, a­melyről meg­állapította, hogy a" sajtódel­­ktumok terén általános büntetőjogi szabályokat tartalmaz, míg a régi tör­vény a kivételes elbánás alapjára a lett. Az egyetem­leges felelősség álláspontjával szemben az egyéni felelősség fentartását gondolja célszerűnek. Minden sajtóközlemény a szerző aláírásával jelenjék meg és csak az ötven cikkért feleljen a felelős szerkesztő, a­melyik nincs aláírva. A rágalmazás és becsületsér­tés esetében a­ fokozatos felelősséget, az álla­mellenes tendenciája cselekményeikben az egyetemleges fele­lősséget kívánja. Linaauer Albin a sajtókamara fel­állítását a sajtóreform elkerülhetetlen részének vé­g és olyan sajtókamara felálllít­ását sürgeti, a­melyet­­ a sajtó­érdekeltségek kijelölése alapján a kormány által kinevezett tagok vezessenek. Megállapítja, hogy a törvény nem ad módot a forradalmi sajtó felelős­­ségrevonására ,mert visszaiható intézkedéseket nem tartalmaz Végül javasolja, hogy a törvényt fél, vagy egy évi határidőhöz kössél, és h­ogy a Ház ió kormányt egy általános sajtójavaslat elkészítésére utasítsa. Ezután Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy­­miniszter kijelentette, hogy a párt észrevételeit ho­­­­norálni fogja, s kéri, hogy a sajtókamara felállítá­sára vonatkozóan konkrét javaslatot tegyen. A kor­mány a sajtónovellát szintén ideiglenes érvényűnek tervezi, sőt a maga részéről a javaslat azonnal való tárgyalásához sem ragaszkodik. Több felszólalás után Gerencsér István javaslatára a Párt határozatá­­ban kimondotta, hogy csak abban az esetben egyez­nek bele a főrendiházi reform letárgyalásába, ha a kormány még az ősz előtt, de legalább is őszi pro­gramjában a közigazgatási és választójogi reformo­kat a Ház elé terjeszti. Az értekezlet kilenc órakor végződött. A pártok a sajtónovella elhalasztásáért. Ma délelőtt a képviselőháziján Tomcsányi Vil­mos Pál igazságügy miniszternél a sajtónovella tár­gyában értekezlet volt, a­melyen a nemzeti egyesü­lés részéről résztvettek Huszár Károly, Túri Béla, Lingauer Albin, a kisgazdapárt részéről­ Bottlik Jó­­­zs­ef és Berky Gyula, a pártonkívüliek részéről pe­dig Milotay István. A megjelentek egyértelműen arra kérték a minisztert, hogy a kormány, halassza el a sajtónovella­­tárgyalását, mert mai formájában a pártok semmiesetre sem fogadják el, a módosítások pedig hosszabb bizottsági munkát igényelnek. Ezután részletesen ismertették a javaslat sérelmes intézke­déseit. Tomcsányi miniszter kijelentette, hogy a hal­lottakat megfontolás tárgyává teszi, de végleges vá­laszt e tekintetben csak a miniszterelnökkel folyta­­­tandó tárgyalás után adhat. Földes Béla nemzetközi propagandája. A Gazette de Lausanne-ból fontos és hazánkra nézve is nagyjelentőségű propagandáról veszünk tu­domást, melyet Földes Béla ny. miniszter hosszabb idő óta publicisztikai téren külföldön folytat. Egyik külföldi lapban megjelent cikkében arra utal, hogy a mai súlyos gazdasági problémák, amelyek egyúttal politikai problémák, csak nemzetközi ala­pon oldhatók meg, mert egyetemlegesen érintik az összes államokat. E célból a népek szövetségének hivatalos szervezete megfelelően kiegészítendő volna. Földes propagandáját most az amerikai saj­tóban folytatja. Kívánjuk, hogy e propaganda sike­­rüljön, mert bizonyos, hogy együttműködés és köl­csönös támogatás nélkül Európát a legnagyobb vál­ság fenyegeti, Vasadi-Balogh mandátuma vizsgálat alatt. A nemzetgyűlés IV. számú bíráló­ bizottságal ma ülést tartott, a­melyen Vasady-Balogh Györgyi nemetgyűlési képviselő­­mandátuma ellen beadott panaszt tárgyalták. A bizottság­­egyhangúan elhatá­rozta, hogy­ a panasz ügyében elrendeli a vizsgála­tot. A bizottság átír az igazolást állandó bizottságihoz és vizsgáló­bizottság kiküldését fogja kérni, látja sötétben a helyzetet. A választ nem veszi tu­domásul. A Ház tudomásul vette a választ. Az ülés negyed három órakor véget ért. — Hegedűs Lóránt alföldi körútja. — A pénzg­ü­ggyminiszter beszéde Hódmezővásárhelyen. — A második olcsóság:­ hullám. — Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter tovább foly­tatta propaganda-körútját az alföldi kisgazdák­­kö­zött. Az utolsó stáció tegnap volt Hódmezővásár­helyen, a­hol tízezer kisgazda viharos éljenzése között ismertette a vagyonváltságot a népszerű­ pénzügyminiszter. Rámutatott arra, hogy egy ma­gyar sem akarta a háborút, Tisza István mindig ellenezte. Ő fölemelte a magyar koronát s most már láthatja Ny­ugatmagyarország népe, hogy mi­lyen különbség van Ausztria és Magyarország kö­zött. Ausztria megalázkodott, de nem kapott egy krajcárt sem. Mi nem fogunk koldulni. Ha közbe nem jön a királykérdés és Csehországgal meg­egyeztünk volna, az olcsósági hullám tovább terjedt volna. Ha Csehországgal megegyezünk, jönni fog a második olcsósági hullám. A vagyonváltság dolgá­ban az igazság alapján áll. A Váltsággal kapcsolat­ban a nagybirtok egy részét el kell venni. (Helyes­lés.) A háborús vagyonokért 40%-ot kell fizetni. A bérlőktől nagyobb ingóváltságot fog követelni, mert annak állatban van a vagyona. A javaslat tár­gyalását nem lehet elhalasztani. Mi nem akarunk háborút. Várjuk az igazság győzelmét. Azt mon­dották rám — végezte beszédét a pénzügyminisz­ter, — hogy árvízi hajós vagyok. Matróz vagyok csak, de az én hajómat megfúrni nem lehet, mert azon egy halhatatlan nemzet utazik feltámadása felé. Az éljenéssel fogadott beszéd után Temesváry Imre képviselő mondotta el beszámolóját. A pénz­ügyminiszter tiszteletére rendezett díszebéd után a vármegyeházán a kisgazdák pontról-pontra meg­egyeztek Hegedűs Lóránttal és tiltakoztak a va­gyonváltság tárgyalásának elhalasztása ellen, mint­hogy az csak növelné a gazdasági bizonytalanságot és kitolná a földrefom végrehajtását-

Next