Budapesti Hírlap, 1921. július (41. évfolyam, 142–168. szám)
1921-07-01 / 142. szám
1921 július 1. BUDAPEST MInI (02. u.) Belgrádban tegnap bombamerényletet követtek el Sándor trónörökös-régensherceg ellen. A trónörökös és Pasics miniszterelnök, akivel egy kocsiban ül, sértetlenek maradtak. Ellenben tíz katona és polgár megsebesült, de egy sem halálosan. A merénylő személyére vonatkozó belgrádi hírek kissé zavarosak s bár a hivatalos híradás bolsevik érzelmekkel magyarázza a tettet, az a körülmény, hogy a merénylő megszállott területről való ember , azt is sejttetheti, hogy a merénylet indítóoka a kíméletlen szerb uralomban keresendő. Erre utal az is, hogy a merényletet épp azon a napon követték el, amikor az uj délszláv állami alkotmányról szóló törvényjavaslatot a törvényhozás végleg elfogadta s a trónörökös apja nevében vetette rá az esküt. Az uj délszláv alkotmány úgy a horvátokat, mint a bosnyákokat és a montenegróiakat teljesen megfosztva az autonómiának még a reményétől is, kíméletlenül centrális jellegű államhatalmat teremt. Ezért tárgyalására épp az uj délszláv országrészek képviselőinek javarésze el sem ment s nélkülük s az ő akaratuk ellenére szavazta meg a csonka parlament a friss állam életképtelenségének csíráját magában hordó új alkotmányt. Úgy lehet, az oszerb elnyomás váltotta ki tehát a bombamerényletet, melynek lefolyásról a belgrádi hivatalos közlés a következőket mondja: Tegnap délelőtt 11 órakor, abban a pillánkban, amikor a régensherceg Pasics miniszterelnök kíséretében a szkupslinában lefolyt eskütételről visszatért, a közmunkaügyi minisztérium épülőben levő házáról bombát vetettek le. A bomba egy távirópóznába ürüdve, félrepattant és fölrobbant a levegőben, mielőtt még a régensherceg odaért volna. Tíz ember — jórészt katonák — megsebesült. Szerencsére egyik sebesülés sem halálos. A merénylő, aki az épület harmadik emeletén állott, menekülni próbált, de katonák föltartóztatták. Még három bombát és egy revolvert találtak nála. A rendőrök csak nagy fáradsággal tudták megoltalmazni a felbőszült tömeg elöl, amely meg akarta lincselni. A rendőrségre vitték, ahol kijelentette, hogy Sloicsnak hívják, szobafestő és törökkanizsai születési. Előző éjjel lőtt Újvidékről Belgrádba, hogy ott elvi meggyőződéséhez képest a merényletet elkövesse. A rendőrség azonban megállapította, hogy a merénylő hamis adatokat mondott be és hírhedt bolysepistaagitátort ismert föl benne, akit a kommunisták a maguk körében Trockijnak neveznek. A merénylő 1919-ben tért haza Oroszországból. A bomba fölrobbanása után a régensherceg hintója a lakosság viharos tüntetése közben lépésben folytatta útját. A régensherceg Terraziába ment, ahol programszerűen megszemlélte a csapatokat. — Franciaország teljes mértékben támogatja az utódállamok törekvéseit. — Minden megjegyzés nélkül, — mert ma már tisztában kell lennünk azzal, hogy nem érdemes kommentálni és vitatkozni — itt adjuk kivonatát Poincaré egy rólunk is szóló cikkének, mely a Heroe des deux Motides francia tudományos folyóiratbanlátott napvilágot. Franciaország volt miniszterelnöke, aki tudvalevően a világháború egyike s ügyvédei legfőbb előkészítője volt, a cikkében mindenekelőtt azt az óhaját fejezi ki, hogy a trianoni békeszerződést még a parlamenti szünet előtt vitassák meg és ez alkaimból csodálkozással emlékszik meg néhánypolitikusnak intervenciójáról, akik Franciaországban szánalmat akarnak kelteni a volt dualista mamarkin iránt. Poincaré szerint ugyanis bármily elsőrangú súllyal esik is a mérlegbe Németország felelőssége, Ausztria felelőssége sem hanyagolható el. Poincaré megcáfolja Aerenthalnak azt az állítását, hogy 1911-ben konkordátumot indítványozott volna Franciaországnak. Franciaország mégis Péccsel és Budapesttel a lehető legbarátságosabb kapcsolatokat akarta fentartani. Bosznia és Hercegovina annexiója alkalmával Franciországot ugyancsak áthatolta a békülékenység szelleme. Ausztria pedig algéziruszi kérdésben a német álláspontot támogatta és a marokkói szerződés elismerését alárendelte azoknak az érdekeknek, amelyek csupán Németország franciaellenes fegyverkezését szolgálhatták. Sem igaz, hogy Ausztria el akart szakadni a hármasszövetségtől. Franciaország mégis barátságos magatartást tanúsított vele szemben mindig, sőt még a szerb ultimátum elküldése után is, ha Németország és Ausztria beleegyeztek volna a tárgyalások folytatásába, kikerülhették volna a háborút és Ausztria feldarabolása sem következett volna el. 'Az utódállamok akkor megelégedtek volna a nemzeti jog— Az ingatlanváltság tönkreteszi a középosztályt. —■ Egyenlő teherviselést követelnek. — 'Le kell szállítani az adókulcsot. —■ A háborús vágyoitokról új javaslatot várnak. A Nemzeti Középpárt pénzügyi bizottsága ma Lukács László v. b. t. t. elnöklésével ülést tartott, amelyen Fellner Frigyes előadó ismertette a második és harmadik vagyo a váltság - törvény javaslatot. Fellner Frigyes először a földváltságról szólott. Az erről szóló javaslat, úgymond, gerince Hegedűspénzügyminiszter pénzügyi programjának, mert ez intézkedik a mezőgazdasági birtokok válságáról, tehát az ország nemzeti vagyonának legnagyobb hányadrészéről, úgyhogy a vagyonváltság pénzügyi hozaménára nézve ügydöntő, milyen módon fog törvényerőre emelkedni e javasult A midőn a törvényjavaslat korában állapítja meg a váltságot, a korona-érték ingadozásában rejlő kockázatot a kincstár magára vállalja. A törvényjavaslat ama rendelkezése, hogy készpénzfizetés esetében a válságkötelezett 5 év alatt egyenlő évi részletekben is fizetheti a váltságot a búzának a fizetéskor érvényben lévő piaci árának megfelelő összegében, a kincstárra káros, mert a korona javulása esetén a fél kisebb búzaár mellett kevesebb vagyonváltságösszeget fizet, a kincstár tehát a változatlan összegben fennálló konszolidált és függő adósság mellett ennél törlesztésére kisebb összeget fordíthat. Hogy ■ a kincstár érdeke megóvassék a 67. §, úgy módosítandó, hogy* a vagyonváltság fele összege csak az esetben fizethető háborús kötvényekben, ha a fél a vagyonváltságot 30 napon belül , egész összegében készpénzben kifizeti. A fél olcsó jelzálogkölcsön felvételével mindig fog pénzt szerezhetni, a hadikölcsönnel való fizetés pedig 25 százalékos váltságelengedést jelent. A kereskedelmi áruraktár vagyonváltságánál is a 138. szakasz hasonlókép volna módosítandó. — A bútorok, műtárgyak, stb. vagyonváltságára vonatkozó rendelkezés hibás, mert a beszerzési ár ,— mely különben helyes alap — sokszor nem bizonyítható, különösen az öröklött daraboknál. A középosztály értékes bútorokkal és műtárgyakkal rendelkezik, amelyek után azonban váltságot nem fizethet, mert jövedelme az elsőrendű szüséglet fedezésére sem elég, ha pedig bútorait, vagy értéktárgyait értékesítenie kelene, a tömeges kínálat annyira lerontaná ezek árát, hogy éppen a nem kívánatos elemek jutnának potom áron az értékes bútorok és műtárgyak birtokába a középosztály ingó vagyonának depossedálásával, ami antiszociális volna, tehát a beszerzési ár alapulvételével 200.000 koronáig kellene mentesíteni az említett vagyontárgyakat a válság alól. A nagyobb vagyonok háborús válságáról szóló javaslat alapgondolata jó, de nem oldja meg helyesen a problémát, amennyiben a felekre és az adminisztrációkra szinte legyőzhetetlen akadályokat gördít a helyes összehasonlító alap kipuhatolásánál. Igazságosabb és helyesebb gondolat tehát, ha a háború előtti és mostani vagyonokat globálisan azonos valutaértékben hasonlítjuk össze és az így mutatkozó szaporulatot, amely tényleges vagyongyarapodást jelent, vonjuk 15 százalék háborító vagyonszaporulati váltság címén adó alá. középosztály védelme, Ghillány Imre báró hangoztatta, hogy a vagyonváltságnál érvényesülni kell az egyenlő teherviselés elvének. Az első vagyoniváltság-törvény megmutatta,, hogy a méltányosságot ki lehet egyeztetni az állam pénzügyi érdekeivel. Ha azonban, ez a javaslat keresztül megy, Magyarország középosztálya teljesen tönkremegy. Helyes, hogy a váltság alapjául a búzát veszik, a kulcs magasságának mérve azonban megdöbbentő. A vezető intelligencia, mely hivatva van ez országot a romokból újjáépíteni,elvérzik ezen a váltságon, pedig e nélkül az osztály nélkül a kisgazdaosztály sem lehet el, mert ettől tanul gazdálkodni. Meg kell engedni, hogy a be nem táblázott, de az ingatlanhoz tartozó adósság, beszámíttassék. Az állattenyésztést, éppen az egyenlő teherviselés miatt nem lehet kiengedni az adó alól. A felszerelés túlságos megadóztatása azonban nem helyes. A váltságot most egyszerre kifizetni lehetetlen, attól azonban óvni kell a birtokososztályt, hogy a váltság miatt eladósodjék. Határozati javaslatot terjeszt be, amely így szól: A határozati javaslat. A bizottság örömmel látja a mezőgazdasági földbirtokra vonatkozó javaslatból, hogy a vagyonváltság kiszámításának alapjául a kataszteri tiszta jövedelmet fogadja el a kormány, mert kétségtelen, hogy ez adott viszonyok között ma ez a ■legigazságosabb alap, sőt az egyedüli, mely lehetővé teszi a gyors és pártatlan végrehajtást. Szerencsés gondolatnak tekinti a bizottság, hogy búzában rovatik ki a vagyonváltság, mert ezzel a nagy voluáris kockázat veszedelme részben elimináltatott. De ép ezen nagy veszedelemre való tekintettel kevesli a bizottság az 5 éves fizetési határidőt és ezt még 2 évvel megtoldandónak tartja. A javaslat igen helyesen érintetlenül hagyja az 1920:XXXVI t.-c. rendelkezéseit és nem teremt újabb, a termelés szempontjából igen veszedelmes bizonytalanságot, csak igen okosan megadja a lehetőségét annak, hogy a vagyonváltsággal kapcsolatosan a helyes birtokmegoszlás kérdése is mielőbb megoldassák. — A javaslat két rendelkezését azonban, az egyenlő teherviselés szempontjából, nem tartja fenntarthatónak és keresztülvihetőnek a bizottság és pedig: — 1. A vagyonváltság mérve ugyanis igy elviselhetetlen, amely semmikép sincs arányban a mezőgazdasági ingatlannak mai értékével és jövedelmezőségével, annál kevésbé, mert a gazdasági felszerelések külön és elég magas vagyonváltsággal rovatnak meg, márpedig egy mezőgazdasági ingatlannak a felszerelése ugyanaz, mint az iparos gépe, kézi szerszámja, melyet nem nélkülözhet, küjön nem értékesíthet és csak hátránnyal jár reá nézve, ha drága ekéje és drága igavonó állatra kopik el a termelés munkájában. A bizottság elismeri, hogy épp az általa mindenkor hangoztatott egyenlő teherviselés elvűnél fogva, az állatállomány és a nagyobb gépek külön megadóztatása indokolt, de ezen adóterhet az ingatlan vagyonváltságánál kell a törvényhozásnak figyelemre méltatni. a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után javasolt 30—15 kg. búzának az ára oly megás adótétel, mely lényegesen meghaladja a mai, napról-napra csökkenő törelmi érték 20 százalékát, sőt számos esetben, különösen a nagyobb fokozatokban, eléri a napi forralm érték 40, sőt 50 százalékát is. 1 2. Sérelmesnek tartja a bizottság az 5- szakasz rendelkezéseit és a legnagyobb méltánytalanságnak, hogy csak az 1920. december 20-a előtt keletkezett és csakis bekebelezett terhek vétessenek figyelembe. A törvényhozásnak nem lehet feladata, hogy adóalanyaittönkretegye, márpedig kétségtelen, hogy az adóssággal megterhelt vagyon nem bír el a tehermentessel azonos adót. Ezen szakasz rendelkezése tehát oda másítandó, hogy minden, az ingatlannal kapcsolatos teher, amennyiben az adós hitelesen beigazolja, hogy ezen terhe a javaslat benyújtása előtt keletkezett és az ingatlan üzemére vagy beruházására fordíttatott, megfelelő mérvben a vagyonválság kirovásánál figyelembe vehessék. Vágül a bizottság felhívja a miniszter figyelmét, hogy az állatállomány megadóztatásánál a juhra nem tesznek adót, márpedig a juhászat a háború alatt jövedelmező ág volt, amely nézetünk szerint nem hagyható ki. A fokozatos még- és a készpénzfizetés. Vadász Lipót a határozati javaslathoz hozzájárul és annak kiegészítését kéri a következők irányában: a mezőgazdasági ingatlanoknál tervezett igen meredek hat fokozatot, az igazságosabb teherelosztás céljából, legalább kilencre kell szaporítani, hiszen az erdőknél tizenegy fok van a javaslatban. Az adóztatás alapja a nettó vagyon, a terhekből tehát csak egy annuitást betudni is merő igazságtalanság.4 szőlő váltságskálája, mely például homoki szőlő holdjánál 3500—5000 korona, elmúlt hangulatok szüleménye, nyakunkon a tavalyi készlet nagy része, a napszám ma is exorfciáns, a konjtuitika lagyon rossz, ilyen váltság gazdasági lehetetlenség. A románok okozta károk a törvénytervezet minimális javaslatával szemben megfelelően betudandók. A házakra e kérdésben is méltányosabb a javaslat. A készpénzfizetésnél tétessék lehetővé, hogy , az ez évi búza drágasága a fizetővel szentben nyitványosabban érvényesüljön. A vásárolt földek alacsonynak vélt árával szemben a kincstár esetleges jogát a megvételre egy éven belül lehessen csak gyakorolni, hosszabb idő kikötése előttllan és ehetetlenné teszi az intenzivitást. A kataszteri jövefalem, Lukács László elnök felvilágosításai után Harkányi János báró szólalt fel: Őt nem nyugtatja meg az a terv, hogy a váltságnál a kataszteri getlenséggel, de a monarkia keretén belül. Mai törekvéseikben Franciaország teljes mértékben támogatja őket. A szerződés megszavazása csak segítséget nyújt nekik békés feladatuk elvégzésére. Bs®alMS?a«s2ápiifflas¥aínaMiflarfifei Párisból jelentik, hogy az Éclair legutóbbi számában ..Nyugatmagyarországnak magyarnak kell maradnia" cimnnick cikkül közöl arról, hogy maga az osztrák sajtó is belátja a cimben megjelölt gondolat szükségét. Közli a Thofer Anzeiger-nek és a Frazer Volksblatt-iak egyes közleményeit, amelyekben elismerik, hogy Ausztria nyugatmagyarországoi csupán egyéb veszteségének kárpótlásául szeretné megkapni - 3