Budapesti Hírlap, 1921. július (41. évfolyam, 142–168. szám)

1921-07-17 / 156. szám

’etixanaveir­ől és előadásairól címmel a legutóbbi évek grmnműt-termelését veszi bonckés alá. Egy másik — a magyar színészet története szempontjából nagyon értékes — kézirat-kötet a Színészeti napló címet viseli. Ebben Rakodczay a társulata által 1888-t­ól kezdődően játszott szinmü­­■tvekről, főleg Shakespeare-darabokról szól, a­me­lyekben ő maga, mint rendező és színész vett rész­t. Ott van minden előadásról a saját részletes ismer­tetése és mellette a vidéki lapok kritikái, Rakodczay megjegyzéseivel. Rakodczay leghíresebb alakításai­­volta­k a színpadon; Shylok, III. Rikárd, Mefisztó­­(Faliszt), Lucifer (Ember tragédiája) és Antonius­­(Julius Caesar). Vaskos kötet a Debreceni működésem című iratgyűjtemény 1889-ből, régi lappéldányokat a vé­gén. Az Életemből című gyűjtemény kidolgozott részletek­et foglal magában el nem készült me­moárjából. Mint töredék is érdekes és értékes emlék­irat A Színészi pályám, hét vaskos kötetbe kötve, szinészekedzését ismerteti 1882-ből 1900-ig. Ebben a­­kéziratgyű­j­teményben vannak értékes Shakespeare­­jegyzetei, tanulmányai és itt találjuk Jászai Mari életrajza című munkájának kéziratát, valamint sok jegyzetet esztétikai munkáihoz, ezek közt a Beveze­tés a színészet történetéhez címmel összefoglalt föl­jegyzéseket A kéziratok között ,van 1881-től 1884-ig megjelent értekezéseinek a jegyzéke (a cikkek közül csak hatért kapott honoráriumot — összesen 69 fo­rintot) és végül itt van egy 1903-ból való fordítás­­töredék II. Rákóczi Ferenc önéletrajzából, A bűnös gyónása (Confessio peccatoris) címmel. . Rakodczay gazdag kéziratgyűjteménye rövide­sen a Nemzeti Múzeum birtokába kerül. Hisszük, hogy az életében nem méltányolt szinház-esztétikus hátrahagyott írásai közkincsekké válnak. Alig kell rendezni, legtöbbje változatlanul nyomdába kerül­het s reméljük: a nemzet kegyelete oda is juttatja Rakodczay Pál zsenijének késői elismeréséül. Tamás Ernő: * (A Magyar Tudományos Akadémia) figyelmezteti a nyelvtudományi munkák szerzőit, a­kiknek az 1914—21. évkörben valamilyen munká­juk megjelent, vagy még ebben az évben megje­lenik, hogy az Akadémiának 4000 koronás Nagy­­jutalmmat és a Marczibányi-féle 1000 koronás mellék­­jutalmat ezúttal ilyen természetű munkák jutalma­zására tűzték ki. Ezeket a munkákat 1921. december 31-ig a főtitkári hivatalba kell beküldeni. A szerző röviden jegyezze föl, mit tart munkája kiváló voná­sának. Az 1921-ben megjelent nyelvtudományi érte­kezéseket is jutalmazzák a Sámuel Alajos-féle ala­pítványból (300 korona). A beküldés vagy bejelen­tés határideje szintén 1921. december 31. * (A szépség ápolása.) A Szépségükkel és egész­ségükkel törtődő hölgyek bizonyára örömmel fogadják a Kozmetika címmel most megjelent könyvet, a­melynek fizentiványi-Szász Elemér a szerzője. A könyv — a­mely a legújabb angol és francia kozmetikai módsze­rek első részletes ismertetése — két részből áll. Az első rész szól a bőrápolásról, a bőr hibáinak és beteg­ségeinek gyógykezeléséről, a hajápolásról, a haj festé­séről, nemkülönben a késs- és a lábápolásról (manikűr éa pedikűr). A második rész 163 eddig titokban tar­tott szépítószer elkészítésének módjával ismerteti meg az olvasót. A tizenhat éves, famentes papiroson nyomott és művészi illusztrációkkal ellátott könyvhöz Péchy Er­zsi írt ajánló sorokat. A Kozmetika címes könyv a Pal­las kiadása, kapható a Budapesti Hírlap könyvesbolt­jában (József­ körút 5.), ára 98 korona. * (Emlékezések.) Hegedűs Gyula könyve vé­gigszínház 25 éves jubileuma alkalmából íródott, ide a könyv és tartalma kilép ebből a keretből és általános érdeklődésre tarthat számot. Egy sokat gondolkozó, mélyen érző, művészetét nagyon sze­rető ember lelkét látjuk meg benne. Hegedűs Gyu­láról, a színészről tudjuk, hogy ott van a legelsők elején. Tudatossága, biztosságos művészi kifejezé­sének széleskörű skálája szinte megdöbbentik az em­bert. Hogyan is mondotta az öreg Újházi: „A­ki ennél jobban csinálja, az már csal.“ Lássuk hát hogyan is áll ez az ember saját művészetével szemben? Természetesen elégedetlenül, mint minden igaza nagy művésze­t jól látja a tátongó űrt, mely ott rejlik az elgondolás és a megcsinálás között. Jól tudja, hogy a leggyönyörűbb beszéd is milyen tö­kéletlen kifejezője a gondolátnak s a legszebb gesz­tus is milyen kevéssé érzékíti meg az indulatot vagy­­érzést. A közönség tombol és tapsol a nézőtéren, a­­művész a színpadon érzi, hogy mi minden maradt még benne. Az írónál is jobban és csalhatatlanabbul peri. Éppen azért, mert ő a fizikumával és az ösztö­neivel is dolgozik, az író pedig csakis az intellek, m­a látásával. Igen érdekes még könyvének az a­­része, melyben elmondja, hogy mennyit kellett pá­lcája kezdetén szenvednie természetes beszédéért és játékáért „Úgy jár a színpadon, mintha csak ott­hon volna“, — mondották gáncsoló. És a színigaz­gatók nem is mertek nagyobb szerepet rábízni. Ma ,m­ár tudjuk, hogy mit jelent az a színész, a­ki ott­­honának érzi a színpadot Panaszkodni a múolt szen­vedés­eiért és félreértéseiért a Hegedűs mai pozíció­jában kissé komikus volna. S Hegedűs sokkal férfia­sabb és erősebb egyéniség, mintsem hogy ezt tenné. igánypifeása, panaszos szava azokért szól, a­kik a félreértések és a rosszakarat között eltévedve soha­­soha meg nem lelték a napvilághoz vivő utat. Ez fájdalmas, ez rettenetes! . . . Komorabb és söté­­tebb, mint maga a halál. A­ki kint van Isten szabad ege alatt és dolgozhatik, az nézze derült fensőbb­­séggel, bölcs humorral a múlt szenvedéseit és küz­delmeit és ha ott is hagyott sok mindent a tüskék és gyöngyök között, gondoljon örömmel arra a sok kincsre, a mit megbirt menteni s a mivel munká­ját folytathatja. Hegedűs könyve pár meleg szót ál­doz annak a kulturális értéknek, melyet a Vígszín­ház képvisel. Ez az érték, reméljük, évről-évre gya­rapodni és erősödni fog. (D. L. L.) * (Rákosi Szidi vendégszereplése Budán.) Holnap délután a Budai Színkörben a Nagymama kerül színre. A címszerepet a színház illusztris ven­dége, Rákosi Szidi játsza, a­kinek első budai föllé­pése iránt nagy az érdeklődés. A Nagymama elő­adásán a helyárak mérsékeltek. * (A kis grizszt) 37—45. előadásaira árul­­­ják a jegyeket a Vígszínház pénztárai. A parádés szereposztás, a­melynek Kosáry Emmi, Király Ernő, Tanay Frigyes, Vigh Manci és Ujváry Lajos a ven­dégei, valósággal ünnepléssé teszik A kis grizett mindegyik előadását. A jövő héten minden este a szenzációs sikerű operettet adják. * (A SzerencsetáxLC ötvenedik előadása) a jövő hét keddjén, július 19-­én lesz. A jubileumi ünnepi estén ugyanazok játszanak, a­kik az előző előadásokon. Stolz híres burleszk-operettje a jövő héten hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken és va­sárnap kerül színre. * (Hegedűs az oka mindennek) címmel re­­vüt mutatott be tegnap este a Jardin de Paris kaba­réja. Lukács Gyula és Nagy Imre mulatságos, ak­tuális darabja a színpadon és nézőtéren pergeti le a kacagtató jeleneteket, melyekben Balogh Böske, Mészáros Paula, Dénes Oszkár, Kertész Endre arat tapsot. Nagy sikere van Szondy Lajos zenehumorista kitűnő opera-imitációjának és a Nu­rbia-balett szen­zációs táncprodukciójának. A Borverseny című tré­fában Cobor és Rittka jeleskedik. A t­abarin új műsora most is elsőrangú. * (Pályázat operaházi zenekari állásra.) A magyar királyi Operaház igazgatósága gordonkás­ állásra pályázatot hirdet. Jelentkezés a titkári hi­vatalban délben 12—1 óráig. * (Rajz­siállítás Siófokon.) Lázár Oszkár raj­­zolóművész, a­kinek rajzai a legelőkelőbb angol és fran­­cia lapokban és folyóiratokban jelennek meg, július 16-án és 17-én Siófokon kiállítást rendez. * (A színházak heti műsora.) Városi Színház: Hétfő, kedd (ötvenedszer), csütörtök, péntek este és vasárnap délután: A szerencsetánc. Szerda: Rigoletto. Szombat: Hoffgmann meséi. Vasárnap este: Carmen. Vígszínház: Egész héten minden este: A kisgriffett. Sk­ála-Szín­ház: Egész héten minden este: A tün­dérek cselédje. Vasárnap délután: Eip van Winkle. Budai Színkör. Hétfő: Sztambul rizsája. Kedd: Tánckirály. Szerda: Túl a nagy Krivánon. Csütörtök: Tosca. Pének: Tánckirály. Szombat: Orfeusz a pokol­ban. Vasárnap délután: Sárga csikó, este: Debrecenbe kéne menni. Budapesti Színház. Egész héten minden este és vasárnap délután: A beoltott Adolár. * (Olvassa a Színházi Világot!) Budapesti Hibap mm. ««.) 192. Juszu­s 17. KÖVERSIHT. )( A budapesti ügetőverseny. A hétfőn lebo­nyolításra kerülő nyolcadik nap lóversenyében, a Marvel Girl­ díjban Moos szerezheti meg a győzelmet Jó-Jó előtt. )( A káposztásmegyeri verseny. Az Űrlovas Szövetkezet, úgy látszik, tudatosan állította össze úgy a júliusi v­iting programját, hogy vasárnapra nem állított be értékesebb számot, gondolván, hogy külön vonzóerőről ünnepnapokon nem kell gondoskodni. Ilyen m módon a vasárnapi programon nem díszeleg nagyobb díjazási­ futás, bizonyos mégis, hogy a kö­zönség ezrivel fogja benépesíteni a nézőtérségét, va­lamint a sport sem fog­­kívánnivalót hagyni. A leg­érdekesebb mérkőzésnek a Szegénylegény-akadály­verseny ígérkezik, a­melyben több kitűnő ugró fog megmérkőzni a hosszú távolságon. Múltkori jó futása alapján Szerencsét illeti meg az első sansz, de ezúttal már veszedelmes ellenfele lesz Sinnfein. A Wrazda­­emlékversenyben Livorno és Vipidia, a Maszlag-gát­­versenyben Bank és Szerelem, a Virág-gátversenyben Árosa és Vezér, a júliusi hendikepben Rózsi II. és Cornette, a váci díjban Csojkás és Aurelia, a hárs­hegyi hendikepben Násfa és hólyagos a jelöltünk. Fiatalos, üde arcbort Vidéken viszont­­elárusítókat Heresün­k. varázsol elő 10 nap alatt és eltávolít minden tevnt­­hibát, u. m.: mitesszer, pattanás, sárgat­ollú ránc, orrvörösség, likacsom, hervadt, petyhüdt bőrt, a dr. Kaysörling-féle ,­Hygarjonka szépitószer. A kúra egyszerű, otthon végezhető minden fel­tűnés nélkül. Befejezése után az arcbőr ragyogó , szépségben, gyermeki üöeségben és tisztaságban pompázik. — Egy adag 76.— K. Vidékre posta­­költséggel és adóval 90.— K. Postai rendelések Hyvarion-gyár főraktárához: GROSS ANTAL. Budapest, VIII. József­ körut 23. intézendők. Kapható Róna-drogériában, József­­körut 50. sz. TESTEDZÉS. * Motor- és kerékpáros-verseny. A keré­k­páros-sport csillaga ismét feltűnőben van: a közön­ség szerendébe fogadta, érdeklődésének körébe vonta s nagy tömegekben látogatja a motor- és ke­rékpáros-versenyek helyét, a millenáris pályát. A kerékpáros versenyzőknek egy csoportja azonban, a­helyett, hogy örülne a kerékpáros-sport lábraka­­pásának és az idáig mostoha sorsban részesült sport­ágat a fejlődés útján teljes erejéből segítené, a maga egyéni érdekeinek a szolgálatába akarja állí­tani. Ebből már­is háborúság támadt, mert sokan vannak a kerékpárosok táborában, a­kik a profesz­­szionizmustól féltik a sportot s csakis az amatőr­­ségben látják az előrejutás egyetlen biztosítékát. Úgy látszik, az amatőrök győzedelmeskednek a pro­fesszionizmusra hajlók csoportján. Erre vall a Ma­gyar Kerékpáros Szövetségnek tegnap hozott hatá­rozata, a­melynek értelmében tizenkilenc versenyzőt hivatásosnak nyilvánított és kizárta őket a verseny­zők sorából. A szóban forgó versenyzők, köztük Uha­­reczky Ferenc, a magyar kerékpáros-derby győztese is, már a Kondor Kerékpáros Egyesületnek versenyén ma délután indult és vasárnap folytatódó jubiláns versenyében nem is vehetnek részt. A szövetség el­­határozó bátor lépése a tisztió tűz erejével fog hatni a kerékpáros­ sportban és megnyugvást kelt a kerékpározás közönségének a körében is, mert vé­get veti az örökös viszálykodásnak és marakodás­nak. Az amatőr versenyzők gárdája oly népes és képességek dolgában olyan erős, h­ogy a profesz­­szionalista hajlandóságú versenyzőknek kirek­eszté­­sét egyetlen napig sem fogja megérezni a nagy ív­ben nekilendült magyar kerékpáros-sport. A Kondor versenyének mai első napján nagy közönség jelent meg a millenáris pályán. A program, mindenik számában népes mezőny indult el és igen érdekes küzdelmek folytak a tiszteletdíjjal honorált győzelemért. A nap hőse Pirity Jenő (FTC) volt, a­ki a motorvezetéses versenyben kivívott fényes győ­zelmével is beigazolta, hogy Uhareczky Ferencet reálisan verte meg, már ké­tízben is. A jubiláris ver­seny első napjának ez volt a részletes eredménye: Kezdő verseny 1000 méter. Négy el­őmérkőzés után a döntőben: 1. Istenes József, 2. Papp Gyula, 3. Tak­ács Béla. (30 induló.) — Megnyitó verseny 1000­­méter. 1. előmérkőzés: 1. Eigner Jenő, 2. Bouska Rezső. 1.­ előmérkőzés: 1. Baráth Ödön, 2. Dankó László. — Motorvezetéses verseny 10 kilométer. (Kismotorokkal): 1. Pirity Jenő (FTC) 13 p. 11.4 mp. 2. Skrebanek Sándor (Vándorkedv), 3. Havas (MTK) 50 méterrel nyerve. — Motorverseny 5 kilométer. 1. Zajácz József (VII. ker. SC), 2. Szőcs (FTC), 3. Orfl hadnagy. Gumi­szélességgel nyerve, félkerékkel harmadik. — Vadász verseny 1000 méter. (Elsőosztályú versenyzőknek.) 1. Borsch (FTC) 50 m­. foglaló, 2. Pirity Jenő, 3. Baumler, Ede (KAC). — Szenior páros verseny 10 kilométer. 1. Baumler—Steiner, 2. Schwarz—Popelica, 3. Papp— Pflaumer. A régi idők kerékpáros bajnokainak, Bi­um­­lernek, Schwarznak és Pappnak elkeseredett küzdelme óriási izgalmat keltett a közönség soraiban s a verseny után szűnni nem akaró taps köszöntötte a győzte Baum­­ler Edét. A verseny második napjának hatalmas pro­gramját délután 4 órakor bonyolítják le. Döntésre kerülnek a következő versenyszámok: A megnyitó verseny döntője, 2000 méteres akadályverseny, a Kondor jubileumi nagy­díja (1000 méter), kísérlet­ az 1000 méteres motorrekord megdöntésére (Zajácz és Weidl), Tandem-hendikep (2000) méter, selejtező verseny, 15 kilométeres motorvezetéses verseny, 1000 méteres nagy hendikep. A napot a Világosság és a FTC, MTK,­­Törekvés kombinált csapatának ke­­rékpáros pólómérkőzése zárja be. * Atlétika. A Magyar Tesigyakorlók Köre ma délután a Hungária-sporttelepen országos ifjú­sági atlétikai viadalt rendezett. A fővárosi egyesüle­tek zöme fölvonultatta ifjú atlétáit, nélkülöztük el­­lenben a vidéket, pedig a közelmúltban oly jeles f­iatal vidéki tehetségeknek a teljesítményében gyö­nyörködhettünk, hogy azóta minden alkalommal itt szeretnénk látni a vidék feltörő ifjúságát. Atlétikai sportunk igazi fejlődésének előföltétele, hogy az or­szág különböző részeiben fölbukkanó atléták a fő­városban lefolyó versenyekben szerezzék meg a keli a rutint s az itt szerzett tapasztalásokat hasznosítsák otthon a maguk és társaik javára. A Magyar Atléti­kai Szövetségnek volna a feladata, hogy a vidéki at­­létákr­ak, ifjúságiaknak és szenioroknak, a buda­pesti versenyekben való szereplését elősegítse. Drága az utazás, még drágább a megélhetés, anyagi áldozattól tehát nem szabad visszariadni az atléti­kai sport legfőbb szervezetének. A MTK viadalán csupán átlagos eredményeket tudtak felmutatni a győztesek. Rikordot csak a helyből való távolugrás hozott, a­melyben Mautner György (MTK) az orszá­gos ifjúsági rekordot 2 méter 93 centiméterre javí­totta. A verseny részletes eredménye a következőt 100 méteres síkfutás hendikep. 1. Wieselmann László (MTK) 4 m. foglaló 11.7 mp. 2. Scheffer Ká­roly (ESC) 9 m. foglaló 11.8 nap. — Magasugrás. 1. Mautner György (MTK) 1 m. 72 cm. 2. Dini Szabolcs (MAC) 1 m. 62 cm. — Sulydobos hendikep. 1. Kádár Béla (MTK) 2 m. foglaló 11 m. 11 cm. 2. Sínger Fe­­renc (MTK) 1­1 m, 60 cm, foglaló 11 jb, ICL Offin— T&pgl-

Next