Budapesti Hírlap, 1921. december (41. évfolyam, 271–295. szám)
1921-12-01 / 271. szám
2 / Amíg a nép és az intelligencia közt az egyensúly, a bizalom, a magyar testvériesség helyre nem áll, addig a magyar politika nyugalma, országfejlesztő munkássága nem fog elkövetkezni. Népünk számára a nemzetgyűlés szerencsétlen iskola volt. Felébresztette szenvedelmeit és a szenvedelmek tüzében megperzselődött a józansága, a belátása, a humanizmusa, a hazafias önzetlensége. Megtanult uralkodni és uralkodni, de önuralmát elvesztette. Amit Nagyatádi és rossz szellemei a válság alatt műveltek, az merénylet volt a kölcsönös megértés, engedékenység és magyar szolidaritás ellen. Az egész társadalom nem húzhat csizmát. Egy osztályprogram nem lehet országos program. Nem hazudhatjuk magunkat kisgazdáknak, ha nincs egy talpalatnyi földünk. Nem esküdhetünk mindnyájan Nagyatádira, aki a pártnál egyebet nem üt. És nem respektálhatjuk Nagyatádi személyes érzékenységét, amikor ő érzéketlenül nézi a milliók szenvedését, az államgépezet tartós mozdulatlanságát. Nem mondunk le a reményről, hogy a kisgazdapárt nemzeti tényezője lesz a közéletnek. De amíg vakon követi mostani rossz szellemeit, és nem Széchenyi, Kossuth, Deák, és Tisza István iskoláját járja, addig a magyar politika csupa válság lesz a végtelenségig. lefftiszt tostább keresi a kibontakozást. — A kormányzó még nem döntött. — Holnap újabb kihallgatások lesznek. — A kereszténypárt Bethlen mellé állott. — Nagyatádi Szabó nem vállal többé tárcát. — Pártszövetség, egységes párt vagy új választás. Az egységes párt terve dugóiba dűlt. Kit lepett meg ez a dolog? Alig hihető, hogy meglepte volna Bethlen István grófot. A Budapesti Hírlap olvasóit bizonyosan nem lepte meg. Íróit még kevésbé Olyan volt az egész, mint egy álarcosbál: a tizenkettedik órában mindenki eldobta álarcát s megmutatta igazi ábrázatát. Két cikkünk foglalkozik ma a kérdés érdemi részével. Mi nemhittünk benne, de az adott körülmények közt megértettük, hogy a deszignált miniszterelnök nem tágított az eszmétől s végig vitte a játszmát. Most a politikai tudósítók szerint más módon akarja célját elérni. Hogy mely utakon, azt meg fogjuk látni. Ezen sem fogjuk háborgatni, de a magunk álláspontját hirdetni fogjuk, mert azt tartjuk csak olyannak, mely az ország s a nemzet érdekeinek legjobban megfelel Bethlen új előterjesztést tett a kormányzónak. Ma délután öt órakor Bethlen István gróf miniszterelnök kihallgatáson jelent meg a kormányzó előtt s beszámolt az uj helyzetről, a mely a pártoknak az egyeséges párttal szemben elfoglalt magatartása után elkövetkezett. A miniszterelnök — amint illetékes helyről értesülünk — a kibontakozásra nézve az előterjesztést tett s a döntést a válság megoldására nézve a kormányzó kezébe tette le. A kihallgatás fél nyolckor ért véget. Bethlen István gróf e szerint nem adta vissza a megbízatását, hanem azt a platformot mutatta be a kormányzónak, amely új utat teremt a kibontakozásra. A kormányzó ma még nem döntött s a miniszterelnök javaslatára a holnapi nap folyamán több politikust fogad kihallgatáson. A miniszterelnök tanácskozásai. A politikában előállott új helyzettel kapcsolatosan Bethlen István gróf miniszterelnök ma több politikussal tanácskozott. Reggel Vass József kultuszminisztert, utána Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter, majd Rubinek Gyulát, a mérsékelt kisgazdapártiak vezérét fogadta. A kora délutáni órákban Vass József, majd Bernolák Nándor népjóléti miniszter, Huszár Károly és Ernszt Sándor keresték föl a miniszterelnököt, aki hosszasan tárgyalt velük. A kereszténypárt részéről ma este nyolc óra után Vass József és Bernolák Nándor miniszterek és Ernszt Sándor újból felkeresték Bethlen István grófot és hosszasan tanácskoztak vele- A válság kiúyulásáért a kisgazdapárt felelős. A kisgazdapárt tegnapi magatartásáról a kormányhoz közelálló körökből a következő információt kaptuk: A helyzet fölborulását kizáróan a kisgazdapárt tegnapi magatartása okozta. A párt ugyanis, miután előbb elvben elfogadta a miniszterelnök programját, tegnap este a Dömötör—Hencz—Simonyi-féle csoport sugalmazására cserbenhagyta a miniszterelnököt A kisgazdapárt tegnapi magatar-tásának kizáróan személyes oka van. A keresztény- párt soraiból a kisgazdapártba vándorolt politikusok eddig is minden alkalmat megragadtak, hogy a politikában minél zavarosabbá tegyék a helyzetet és megakasszák a becsületes kibontakozást. A mi nagyatádi Szabó Istvánnak azt a kijelentését illeti, hogy őt sérelem érte, a sérelem okát jól ismerjük: a miniszterelnök nem nagyatádi Szabó Istvánnak tartotta főnél a földmivelésüyi miniszteri széket. A földmivelésügyi miniszterség azonban nem vitézi felek és nem is hitbizomány és senki sem tarthat jogot arra, hogy estk a széket állandóan betöltse. A miniszterelnök súlyt vetett nagyatádi Szabó támogatására és ezért tárcanélküli miniszter, ■séget ajánlott föl neki- Nagyatádi Szabó ezt azonban nem fogadta el. A kereszténypárt értekezlete. A keresztény nemzeti egyesülés ma délben folytatta a tegnap este megszakított pártértekezletet. Az értekezleten a kormány részéről Bernolák Nándor, Hegyeshalmi Lajos és Vass József miniszterek jelentek meg. Haller István elnök megnyitóbeszédében válaszolt arra a vádra, hogy a párt a királykérdés megbolygatásával zavart akar okozni. Mivel ez a hamis beállítás a pártnak csak árthat, indítványozta, hogy a párt fejezze ki határozatban a maga álláspontját. Javaslatára az értekezlet a következő határozatot hozta: — Az ismételten fölhangzó állításokkal szemben, mintha a keresztény nemzeti egyesülés pártja a királykérdés bolygatását célozná, a párt kijelenti, hogy a maga részéről a királykérdés fölvetését a jelen viszonyok között elítéli és az ország békéje érdekében a párt tagjait, a párt ezen álláspontjának megtartására, a párt fegyelmi erejével kötelezi. Az értekezlet ezután áttért az általános helyzet megvitatására, majd egyhangúan a következő határozatot hozta: 1. A párt elfogadja a miniszterelnök munkaprogramját. 2. A párt megállapítja, hogy a kereszténykeresztyén földműves- és kisgazdapárt által az egységes pár tekintetében felállított feltételeket nem fogadja el. 3. A párt a miniszterelnököt kormányzati párt alakítására irányuló törekvésében támogatja. Vass József kultuszminiszter az értekezletről egyenesen a miniszterelnökhöz ment és közölte vele a kereszténypárt határozatát. A vasmegyei főispán lemondása. Vasvármegye törvényhatósága tegnap tárgyalta Cziráky József gróf főispán lemondását, aki, a király legutóbbi útjával kapcsolatosan távozott állásából. A törvényhatóság tudomásul vette a belügyminiszter erről szóló leiratát s a főispán lemondásán mély sajnálatát fejezte ki. A kereszténypárt új egységes párt megalakulására számít. A kereszténypárt egyik vezető tagja a helyzetről a következőket mondotta a Budapesti Hírlap munkatársának: A miniszterelnöknek nem kell elejtenie az egységes párt tervét, sőt megfelelő fórumban sikerülhet neki az is, hogy olyan új pártot teremtsen, amelynek a nemzetgyűlésben többsége van. A válság súlypontja átterelődött a kereszténypártra, és a helyzet körülbelül az, mint a pécsi programadás idején. Ha a nemzetgyűlésértékes és komoly elemeit megfelelő keretbe tudja foglalni a miniszterelnök, akkor megvan a remény rá, hogy a kereszténypártból, a disszidensekből és a kisgazdapárt mérsékelt részéből kormányzópártot tud alakítani. Szerintem minden körülmény a mellett szól, hogy a miniszterelnöknek nagyatádi Szabó mellőzésével is sikerülhet többségre szert tenni, mert lehetetlennek tartom, hogy a kisgazdapárt józan elemei egy ember személyi ambíciói miatt a végletekig szembehelyezkedjenek olyan munkaprogrammal, amelyet voltaképp elfogadtak, s a miniszterelnökkel, akivel szemben minden okuk megvan, hogy bizalommal legyenek iránta.• A kérdés tehát az, sikerül-e nekünk, a miniszterelnökkel megállapodásra jutni, mert ha igen, akkor az új kormány megalakulhat és nincs benne kétség, hogy egy megalakult kormány az elvben elfolladott munkaprofiram alapján többséget is tud szerezni magának. Ha ez a többség nem is lesz nagy, mindenesetre elég lesz ahhoz, hogy a kormány számára az indemnitást és a választójogi javaslat sorsát biztosítsa. Ebben az esetben a kormánynak módjában lenne, hogy februárra, sőt esetleg korábbam is kiírja az új választásokat s az új választásokon szerezze meg azt a többséget, amely az állandó, szilárd kormányzathoz szükséges. Ellentétek a kisgazdapártban. A kisgazdapárt tegnapi értekezletével kiújultak azok a belső ellentétek, amelyek a kisgazdák mérsékelt csoportja és nagyatádi Szabó környezete között régóta megvannak, s amelyek a ■válság során egyre élesebbekké váltak. A kisgazdapárt egységét a vezetők mindenképpen szeretnék megóvni, de ma még nyílt kérdés, várjon a mérsékelt elemek alávetik-e magukat nagyatádi Szabó és csoportja kívánságainak s nem fogunk-e esetleg ha sor kerül rá. Bethlen István gróf tudémilan. Ebben az esetben a pártszakadás elkerülhetetlen lenne, mert a mérsékelt elemeknek eddigi álláspontjukhoz képest feltétlenül csatlakozniok kell Bethlen István grófhoz, ha az az egységes párt tervét továbbra is fentartja, mert a kisgazdapárt pártérdekeit alá kell rendelniük annak az országos érdeknek, a melyre Bethlen István gróf az egységes kormánypárt tervénél hivatkozott. Nagyatádi Szabó a helyzetről. Nagyatádi Szabó István a helyzetről munka,társunk előtt a következőképpen nyilatkozott: — A kibontakozás adva van, mert mind a két párt hajlandó a kormányt támogatni. Mi természetesen személyi garanciákat is követelünk. A választást csak az új választójog alapján lehet elrendelni, mert tudomásom szerint a miniszterelnök úr nem hajlandó a Friedrich-féle rendelettel választatni. Én nem keresem Bethlennel a szakítást, de álláspontomat fel nem adhatom. — Néha ismerhetem el azt az álláspontot helyesnek, hogy az országra nézve katasztrófa az, hogy nem fogadtuk el a miniszterelnöknek az egységes pártra vonatkozó tervét, mert itt van oly nagy párt, amely a kormány rendelkezésére áll. Én miniszterséget már nem vállalok. A jövőben a párt életének akarom szentelni az időmet. Mindenféle hírlapi kombinációval szemben meg kell állapítanom, hogy pártunkban semmiféle szakadás nincs s egységesebb, mint valaha. A nemzeti középpárt és a válság. A déli órákban ma meglátogatta Bethlen István grófot Ghilláng Imre báró volt földmivelésügyi miniszter. Ez a látogatás azonban, mint velünk közük, nem volt politikai jellegű, mert Ghillány magánügyben kereste föl a miniszterelnököt. Ezzel kapcsolatosan egy esti lapban olyan hírek jelentek meg, mintha Ghillány Imre báró az alakulandó Bethlen-kormány földmivelésügyi minisztere lenne s mintha a Nemzeti Középpárt most részt akarna venni a kibontakozásban. Ezzel szemben illetékes helyről annak megállapítására hatalmazták fel a Budapesti Hírlapot, hogy mindezek a hírek üres kitalálások, amelyeknek semmi alapjuk nincsen. A Nemzeti Középpártban rokonérzéssel nézik ugyan Bethlen István grófnak az ország politikai és gazdasági konszolidációjára irányuló törekvéseit, de a válság ügyére befolyással lenni nem akarnak , abban aktív szerepet sem együttesen, sem egyénenként nem vállalnak. A liberális blokk a mai választójog mellett Az erzsébetvárosi demokrata kör tegnap vacsorát adott a liberális blokk intézőbizottságának tiszteletére. A vacsorán résztvett Ugrón Gábor, P. Ábrahám Dezső, Batthyány Tivadar gróf, Farkas István, Rassay Károly és még sokan. A felszólalók közül különösen Rassay Károly támadta hevesen Bethlen István grófot. Válsága, szerinte, csak kétféle van, Bethlen jön Teleki után, vagy Teleki jön Bethlen után. Állást foglalt a Friedrich-féle választójogi rendelet mellett és erkölcsi lehetetlenségnek minősítette, hogy a Wekerle-féle törvénnyel válasszanak. Végül megállapította, hogy a blokk programját már a kormány is magáévá teszi, de szerinte minden hiába, mert a blokk az új választásokon győzni fog. Ugron Gábor szerint minden becsületes embernek egyesülni kell a blokkban. Majd Huszár Károlyinak azzal a nyilatkozatával polemizált, hogy őket forradalmároknak nevezte, mert jogrend s a közzabadsásg követelése nem forradalmi cselekedet. Farkas István a nemzeti újjászületést a demokráciában látja, s ha ez megvalósul, a munkásság a maga hatalmas erejével nagy hasznára lehet az országnak. Budapesti Hírlap (1 271. sz.) 1921 decemberi. A magyar jóvátétel. — Feloszlatják a „külön*1 bizottságot. Az artabiak Párikban működő jóvátételi bizottsága a Havas-iroda utáni a következő közlést adta ki: A szövetségesek 1919. október 14-én Budapest székhellyel külön bizottságot létesíettek, amelynek feladata az volt, hogy állapítsa meg, minő értékeket és javakat vittek el Magyarországról ezes szövetséges hadseregek az után az időpont, után, amikor a volt osztrák-magyar monarkiával az ellenségeskedések megszűntek. Miután a bizottság ennek a feladatának eleget tett, a jóvátételi bizottság elhatározta, hogy ezt a külön bizottságot 1921 december elsején feloszlatja. A külön bizottság okmánytárát átszállították a jóvátételi bizottság budapesti irodájába. A külön bizottság jelentéseit most a jóvátételi bizottság fogja megvizsgálni, hogy eleget tegyen annnak a feladatnak, amelyet a trianoni szerződés e kérdés tekintetében rája hárít.