Budapesti Hírlap, 1921. december (41. évfolyam, 271–295. szám)

1921-12-01 / 271. szám

2 / A­míg a nép és az intelligencia közt az egyen­súly, a bizalom, a magyar testvériesség helyre nem áll, addig a magyar politika nyugalma, or­szágfejlesztő munkássága nem fog elkövetkezni. Népünk számára a nemzetgyűlés szerencsétlen iskola volt. Felébresztette szenvedelmeit és a szenvedelmek tüzében megperzselődött a józan­sága, a belátása, a humanizmusa, a hazafias ön­zetlensége. Megtanult uralkodni és uralkodni, de önuralmát elvesztette. A­mit Nagyatádi és rossz szellemei a vál­ság alatt műveltek, az merénylet volt a kölcsö­nös megértés, engedékenység és magyar szoli­daritás ellen. Az egész társadalom nem húzhat csizmát. Egy osztályprogram nem lehet orszá­gos program. Nem hazudhatjuk magunkat kis­gazdáknak, ha nincs egy talpalatnyi földünk. Nem esküdhetünk mindnyájan Nagyatádira, a­ki a pártnál egyebet nem üt. És nem respektál­hatjuk Nagyatádi személyes érzékenységét, a­mikor ő érzéketlenül nézi a milliók szenvedé­sét, az államgépezet­ tartós mozdulatlanságát. Nem mondunk le a reményről, hogy a kisgaz­dapárt nemzeti tényezője lesz a közéletnek. De a­míg vakon követi mostani rossz szellemeit, és nem Széchenyi, Kossuth, Deák, és Tisza István iskoláját járja, addig a magyar politika csupa válság lesz a végtelenségig. lefftiszt tostább keresi a kibontakozást. — A kormányzó még nem döntött. — Holnap újabb kihallgatások lesznek. — A keresztény­párt Bethlen mellé állott. — Nagyatádi Szabó nem vállal többé tárcát. — Pártszövetség, egységes párt vagy új választás. Az egységes párt terve dugóiba dűlt. Kit lepett meg ez a dolog? Alig hihető, hogy meglepte volna Bethlen István grófot. A Budapesti Hírlap olvasóit bizonyosan nem lepte meg. Íróit még kevésbé­ Olyan volt az egész, mint egy álarcosbál: a tizenkettedik órában mindenki eldobta álarcát s megmutatta igazi ábrázatát. Két cikkünk foglalkozik ma a kérdés ér­demi részével. Mi nem­­hittünk benne, d­e az adott körülmények közt megértettük, hogy a deszignált miniszterelnök nem tágított az eszmétől s végig vitte a játszmát. Most a politikai tudósítók szerint más módon akarja célját elérni. Hogy mely utakon, azt meg fogjuk látni. Ezen sem fogjuk háborgatni, de a magunk álláspontját hirdetni fogjuk, mert azt tart­juk csak olyannak, mely az ország s a nemzet ér­dekeinek legjobban megfelel Bethlen új előterjesztést tett a kormányzónak. Ma délután öt órakor Bethlen István gróf mi­niszterelnök kihallgatáson jelent meg a kormányzó előtt s beszámolt az uj helyzetről, a mely a pártok­nak az egyeséges párttal szemben elfoglalt magatartása után elkövetkezett. A miniszterelnök — a­mint ille­tékes helyről értesülünk — a kibontakozásra nézve az előterjesztést tett s a döntést a válság megoldá­sára nézve a kormányzó kezébe tette le. A kihallga­tás fél nyolckor ért véget. Bethlen István gróf e szerint nem adta vissza a megbízatását, hanem azt a platformot mutatta be a kormányzónak, a­mely új utat teremt a kibonta­kozásra. A kormányzó ma m­ég nem döntött s a minisz­terelnök javaslatára a holnapi nap folyamán több politikust fogad kihallgatáson. A miniszterelnök tanácskozásai. A politikában előállott új helyzettel kapcsola­­tosan Bethlen István gróf miniszterelnök ma több politikussal tanácskozott. Reggel Vass József kul­tuszminisztert, utána Tomcsányi Vilmos Pál igaz­­ságügyminiszter, majd Rubinek Gyulát, a mérsé­kelt kisgazdapártiak vezérét fogadta. A kora délutáni órákban Vass József, majd Bernolák Nándor népjóléti miniszter, Huszár Ká­roly és Ernszt Sándor keresték föl a miniszterelnö­köt, a­ki hosszasan tárgyalt velük. A kereszténypárt részéről ma este nyolc óra után Vass József és Bernolák Nándor miniszterek és Ernszt Sándor újból felkeresték Bethlen István grófot és hosszasan tanácskoztak vele- A válság kiúyulásáért a kisgazdapárt felelős. A kisgazdapárt tegnapi magatartásáról a kor­mányhoz közelálló körökből a következő informá­ciót kaptuk: A helyzet fölborulását kizáróan a kisgazda­­párt tegnapi magatartása okozta. A párt ugyanis, miután előbb elvben elfogadta a miniszterelnök programját, tegnap este a Dömötör—Hencz—Si­­monyi-féle csoport sugalmazására cserbenhagyta a miniszterelnököt A kisgazdapárt tegnapi magatar-tásának kizáróan személyes oka van. A keresztény-­­ párt soraiból a kisgazdapártba vándorolt politiku­­­­sok eddig is minden alkalmat megragadtak, hogy a politikában minél zavarosabbá tegyék a helyzetet és megakasszák a becsületes kibontakozást.­­ A mi nagyatádi Szabó Istvánnak azt a kije­lentését illeti, hogy őt sérelem érte, a sérelem okát jól ismerjük: a miniszterelnök nem nagyatádi Szabó Istvánnak tartotta főnél a földmivelésü­­yi minisz­teri széket. A földmivelésügyi miniszterség azonban nem vitézi felek és nem is hitbizomány és senki sem tarthat jogot arra, hogy estk a széket állandóan betöltse. A miniszterelnök súlyt vetett nagyatádi Szabó támogatására és ezért tárcanélküli miniszter, ■séget ajánlott föl neki- Nagyatádi Szabó ezt azonban nem­ fogadta el. A kereszténypárt értekezlete. A keresztény nemzeti egyesülés ma délben folytatta­ a tegnap este megszakított pártértekezletet. Az értekezleten a kormány részéről Bernolák Nán­dor, Hegyeshalm­i Lajos és Vass József miniszterek jelentek meg. Haller István elnök megnyitóbeszédé­ben válaszolt arra a vádra, hogy a párt a király­­kérdés megbolygatásával zavart akar okozni. Mivel ez a hamis beállítás a pártnak csak árthat, indítvá­nyozta, hogy a párt fejezze ki határozatban a maga álláspontját. Javaslatára az értekezlet a következő határozatot hozta: — Az ismételten fölhangzó állításokkal szem­ben, mintha a keresztény nemzeti egyesülés pártja a királykérdés bolygatását célozná, a párt kijelenti, hogy a maga részéről a királykérdés fölvetését a jelen viszonyok között elítéli és az ország békéje érdekében a párt tagjait, a párt ezen álláspontjá­nak megtartására, a párt fegyelmi erejével kötelezi. Az értekezlet ezután áttért az általános hely­zet megvitatására, majd egyhangúan a következő határozatot hozta: 1. A párt elfogadja a miniszterelnök munka­programját. 2. A párt megállapítja, hogy a keresztény­keresztyén földműves- és kisgazdapárt által az egy­séges pár tekintetében felállított feltételeket nem fogadja el. 3. A párt a miniszterelnököt kormányzati párt alakítására irányuló törekvésében támogatja. Vass József kultuszminiszter az értekezletről egyenesen a miniszterelnökhöz ment és közölte vele a kereszténypárt határozatát. A vasmegyei főispán lemondása. Vasvármegye törvényhatósága tegnap tárgyalta Cziráky József gróf főispán lemondását, a­ki, a király legutóbbi útjával kapcsolatosan távozott állásából. A törvényhatóság tudomásul vette a belügyminiszter erről szóló leiratát s a főispán lemondásán mély sajnálatát fejezte ki. A kereszténypárt új egységes párt megalakulására számít. A kereszténypárt egyik vezető t­agja a helyzet­ről a következőket mondotta a Budapesti Hírlap munk­atársának: A miniszterelnöknek nem kell elejtenie az egységes párt tervét, sőt megfelelő fórumban sike­rülhet neki az is, hogy olyan új pártot teremtsen, a­melynek a nemzetgyűlésben többsége van. A vál­ság súlypontja átterelődött a kereszténypártra, és a helyzet körülbelül az, mint a pécsi program­adás idején. Ha a nemzet­gyűlés­­értékes és komoly ele­meit megfelelő keretbe tudja foglalni a miniszter­­elnök, akkor megvan a remény rá, hogy a keresztény­­pártból, a disszidensekből és a kisgazdapárt mérsé­kelt részéből kormányzópártot tud alakítani. Szerin­tem minden körülmény a mellett szól, hogy a miniszterelnöknek nagyatádi Szabó mellőzésével is sikerülhet többségre szert tenni, mert lehetetlennek tartom, hogy a kisgazdapárt józan elemei egy em­ber személyi ambíciói miatt a végletekig szembe­helyezkedjenek olyan munkaprogrammal, a­melyet voltaképp elfogadtak, s a miniszterelnökkel, a­kivel szemben minden okuk megvan, hogy bizalommal legyenek iránt­a.­­• A kérdés tehát az, sikerül-e nekünk, a mi­niszterelnökkel megállapodásra jutni, mert ha igen, akkor az új kormány megalakulhat és nincs benne kétség, hogy egy megalakult kormány az elvben elfo­­lladott munkaprofiram alapján többséget is tud sze­rezni magának. Ha ez a többség nem is lesz nagy, mindenesetre elég lesz ahhoz, hogy a kormány szá­mára az indemnitást és a választójogi javaslat sor­sát biztosítsa. Ebben az esetben a kormánynak mód­jában lenne, hogy februárra, sőt esetleg korábbam is kiírja az új választásokat s az új választásokon sze­rezze meg azt a többséget, a­mely az állandó, szilárd kormányzathoz szükséges. Ellentétek a kisgazdapártban. A kisgazdapárt tegnapi értekezletével kiújul­tak azok a belső ellentétek, a­melyek a kisgazdák mérsékelt csoportja és nagyatádi Szabó környezete között régóta megvannak, s a­melyek a ■válság so­rán egyre élesebbekké váltak. A kisgazdapárt egységét a vezetők minden­képpen szeretnék megóvni, de ma még nyílt kérdés, várjon a mérsékelt elemek alávetik-e magukat nagy­atádi Szabó és csoportja kívánságainak s nem fog­­unk-e esetleg ha sor kerül rá. Bethlen István gróf tu­d­­é­milan. Ebben az esetben a pártszakadás elke­rülhetetlen lenne, mert a mérsékelt elemeknek eddigi álláspontjukhoz képest feltétlenül csatlakoz­­niok kell Bethlen István grófhoz, ha az az egységes párt tervét továbbra is fentartja, mert a kisgazda­­párt pártérdekeit alá kell rendelniük annak az orszá­gos érdeknek, a melyre Bethlen István gróf az egy­­séges kormánypárt tervénél hivatkozott. Nagyatádi Szabó a helyzetről. Nagyatádi Szabó István a helyzetről munka,­társunk előtt a következőképpen nyilatkozott: — A kibontakozás adva van, mert mind a két párt hajlandó a kormányt támogatni. Mi természe­tesen személyi garanciákat is követelünk. A válasz­­­tást csak az új választójog alapján lehet elrendelni, mert tudomásom szerint a miniszterelnök úr nem hajlandó a Friedrich-féle rendelettel választatni. Én nem keresem Bethlennel a szakítást, de álláspon­tomat fel nem adhatom. — Néha ismerhetem el azt az álláspontot helyes­nek, hogy az országra nézve katasztrófa az, hogy nem fogadtuk el a miniszterelnöknek az egységes pártra vonatkozó tervét, mert itt van oly nagy párt, a­mely a kormány rendelkezésére áll. Én mi­niszterséget már nem vállalok. A jövőben a párt életének akarom szentelni az időmet. Mindenféle hírlapi kombinációval szemben meg kell állapíta­nom, hogy pártunkban semmiféle szakadás nincs s egységesebb, mint valaha. A nemzeti középpárt és a válság­. A déli órákban ma meglátogatta Bethlen István grófot Ghilláng Imre báró volt földmivelésügyi mi­niszter. Ez a látogatás azonban, mint velünk köz­ük, nem volt politikai jellegű, mert Ghillány magán­ügyben kereste föl a miniszterelnököt. Ezzel kapcsolatosan egy esti lapban olyan hí­­rek jelentek meg, mintha Ghillány Imre báró az alakulandó Bethlen-kormány földmivelésügyi mi­nisztere lenne s mintha a Nemzeti Középpárt most részt akarna venni a kibontakozásban. Ezzel szem­­ben illetékes helyről annak megállapítására hatal­mazták fel a Budapesti Hírlapot, hogy mindezek a hírek üres kitalálások, a­melyeknek semmi alapjuk nincsen. A Nemzeti Középpártban rokonérzéssel né­zik ugyan Bethlen István grófnak az ország politi­kai és gazdasági konszolidációjára irányuló törek­véseit, de a válság ügyére befolyással lenni nem akarnak , abban aktív szerepet sem együttesen, sem egyénenként nem vállalnak. A liberális blokk a mai választójog­ mellett Az erzsébetvárosi demokrata kör tegnap vacso­rát adott a liberális blokk intézőbizottságának tisz­teletére. A vacsorán résztvett Ugrón Gábor, P. Ábra­­hám Dezső, Batthyány Tivadar gróf, Farkas István, Rassay Károly és még sokan. A felszólalók közül különösen Rassay Károly támadta hevesen Bethlen Is­tván grófot. Válsága, szerinte, csak kétféle van, Bethlen jön Teleki után, vagy Teleki jön Bethlen után. Állást foglalt a Friedrich-féle választójogi ren­­delet mellett és erkölcsi­ lehetetlenségnek minősí­tette, hogy a Wekerle-féle törvénnyel válasszanak. Végül megállapította, hogy a blokk programját már a kormány is magáévá teszi, de szerinte minden hiába, mert a blokk az új választásokon győzni fog. Ugron Gábor szerint minden becsületes ember­nek egyesülni kell a blokkban. Majd Huszár Károly­inak azzal a nyilatkozatával polemizált, hogy őket forradalmároknak nevezte, mert­­­ jogrend s a köz­­zabadsásg követelése nem forradalmi cselekedet. Farkas István a nemzeti újjászületést a demo­kráciában látja, s ha ez megvalósul, a munkásság a maga hatalmas erejével nagy hasznára lehet az országnak. Budapesti Hírlap (1 271. sz.) 1921 decemberi. A magyar jóvátétel. — Feloszlatják a „külön*1 bizottságot. Az artabiak Párikban működő jóvátételi bi­zottsága a Havas-iroda utáni a következő közlést adta ki: A szövetségesek 1919. október 14-én Buda­pest székhellyel külön bizottságot létesíet­tek,­­ a­melynek feladata az volt, hogy állapítsa meg, minő értékeket és javakat vittek el Magyarországról ezes szövetséges hadseregek az után az időpont, után, a­mikor a volt osztrák-magyar monarkiával az ellen­ségeskedések megszűntek. Miután a bizottság ennek a feladatának eleget tett, a jóvátételi bizottság elha­tározta, hogy ezt a külön bizottságot 1921 december elsején feloszlatja. A külön bizottság okmánytárát átszállították a jóvátételi bizottság budapesti irodá­­j­­ába. A külön bizottság jelentéseit most a jóvátételi­­ bizottság fogja megvizsgálni, hogy eleget tegyen ann­­­n­ak a feladatnak, a­melyet a trianoni szerződés e­­ kérdés tekintetében rája hárít.

Next