Budapesti Hírlap, 1922. július (42. évfolyam, 147–172. szám)
1922-07-01 / 147. szám
ezt a vitát olyképpen lehet elintézeni hogy mindegyik fél beismeri a vétkeit. Ő nem reakcionárius, nem ment hátrafelé, mint Rassav, mondta, inkább Rassav, aki valamikor fegyvertársa volt, ment kissé messzebb, mint kellett volna. A szociáldemokraták megtévesztik a külföldet azzal a kijelentésükkel, hogy kizáróan ők képviselik az egész magyar dolgozó aszályt. Szemükre veti azt is, hogy a trianoni béke revíziója dolgában homályos a deklarációjuk. Nagyjában ezeket mondotta Friedrich. Az aktuális kérdésekről való felfogását azért ismertetjük részletesebben, mert rávilágít a lelkek forrongására, a pártok vajúdására, a parlamenti hangulat kialakulására. Az újságírókarzaton észrevették ,és feljegyezték, hogy Andrássy és Rakovszky nem hallgatták végig Friedrichet. Temesvári Imre mezőgazdasági kérdésekről és az útépítés fontosságáról beszélt. A vitát holnap folytatják.dapestimandátumáról történt lemondása folytán Hárnomtól Tivadar bemutatta meghívó levelét. A magyar-amerikai társaságnak július 2-án a Washington-szobor előtt rendezett ünnepén a nemzetgyűlést Huszár Károly alelnök fogja képviselni. Az elnök bejelenti, hogy a legutóbbi ülésen, mikor Peidl Gyula pártja deklarációját fel akarta olvasni, figyelmeztetni, hogy ezt nem engedik meg a házszabályok, iletve az ilyen felolvasásra nem adnak módot. Azóta megállapította, hogy a régebbi időben is fölolvastak ilyen deklarációt. Kijelenti, hogy a múlt ülésen sajnálatosan tévedett, mikor a felolvasást nem engedelmezte. De éppen azért hozza most a kérdést a Ház elé, hogy a múltkori eset precedenst ne alkosson a jövőre. (Helyeslés.) Végül bejelentette, hogy Kábák Lajos sürgős interpellációra kért engedelmet, de, mert holnap úgyis interpellációs nap van, az engedelmet nem adta meg. Ezt a kérelmet most a Ház elé terjeszti. A Ház a sürgős interpelláció elmondását nem engedte meg. Következett az indemnitásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Ivády Béla előadó hosszasan fejtegeti, hogy a kormánynak miért van szüksége a felhatalmazási törvényre. Kéri a javaslat elfogadását. (Helyeslés.) Nagy Emil, mint a kisebbségi vélemény előasdója, kéri, hogy álláspontját az indemnitási vita keretében mondhassa el. fi FlSIMBippláS ÜtéSB: Goni Gaszton elnök 11 órakor nyitotta meg az ülést és bejelentette, hogy újabban Pakots József, Nagy Ernő, Rakovszky István, Haller István, Berki Gyula, Apponyi Antal gróf, Lukács György, Peid Gyula, Szeder Ferenc és Libán Péter báró mandátuma ellen adtak be panaszt. Jelentette azután, hogy Siedler Istvánnak hu A miniszterelnök Bethlen István gróf miniszterelnök: Mikor a ■Kormány flhatalmazást kér a nemzetgyűléstől az állami adó beszedésére és az állami kiadások teljesítésére, kötelességemnek tartom, hogy a t. nemzetgyűlést röviden tájékoztassam a kormány felfogásáról ama politikai kérdésekben, amelyek az indemnitási javaslatban érintve vannak és egyúttal rövi-esen kitérjek a kormány munkaprogramjára. Társadalmi, felekezeti és politikai béka. Ennek az országnak mindenekelőtt békéreés békés munkára van szüksége. (Úgy van! a szélsőbaloldalon. Helyeslés és taps jobbról és középen.) Hassal Károly: Két év óta hirdetjük! Bethlen István gróf miniszterlnök: Semmiféle áldozat sem igen nagy ahhoz, hogy ezt a belső békét létesítsük. (Úgy van! a szélsőbalon.) Békére van szükség, mindenekelőtt a társadalmi osztályok közötte-( Úgyvan! a szélsőbalon.) ! " ‘ - ■ -Papert Rezső: Látjuk, hogyan csinálják! Heuden István gróf miniszterelnök: .A magyar kormány a kiemyesztetődés politikáját, amelyet már a múlt nemzetgyűlés végén inaugurált, . . . (Zaj a szélsőbaloldalon) nemcsak folytatni kívánja, hanem lehetőleg tető alá is kívánja vinni. Ehhez szonba az szükséges, hogy a kormányzat cselekvésén kívül minden társadalmi osztályban hasonló szándék éljen. Arra van szükség, hogy minden társadalmi osztály, letéve arról a szándékról, hogy esetleg osztályuralmat gyakorol, bizonyos önmérsékletet és egy bizonyos önmegtagadást gyakoroljon úgy a nemzet összességével szemben, mint más társadalmi osztálylyal szemben. (Úgy van a szélsőbal oldalon.) Oly időket élünk, amikor az államnak adni valója vajmi kevés van,, ellenkezőleg: minden osztály áldozatkészségére kénytelen apellálni. — Ezért a kormány közös, harmonikus munkára hív föl minden társadalmi osztályt, — és hogy ha egyes osztályok között súrlódások vagy ellentétek mutatkoznának bármilyen téren, a magyar kormány felajánlja becsületes közvetítését■ Objektív szempontok fogják a kormányt a közvetítésnél vezetni és elsősorban az a szempont, hogy békét létesítsen és fenntartsa. (Helyeslés.) — Felekezeti békére is van szükség, 1. Nemzetgyűlés! (ügy van jobbról.) A kormány a felekezeti béke létesítése érdekében erős kézzel kívánja a törvényeket végrehajtani és ezúton a jogrendet biztosítani. Felszólít minden felekezetet, hogy meddő harcoknak félrétételével ennek a felekezeti békének a létesítéséhez hozzájáruljon. A kormány felszólít mindenkit, hogy a mai időben minden erőt együttes, harmonikus munkára fordítson, nem pedig egymás ellen fordítsa azt az erőt, amelyet csakis a nemzetjavára volna szabad felhasználni Békére van szükség a politikai életben is és ennek a békének létesítésére a kormány kész és kapható, azt létesíteni óhajtja, annak érdekében, az ország nagy érdekeinek feláldozása nélkül minden áldozatra is kész. Objektivitással fog megbírálni minden propozíciót, amely ebben a tekintetben hozzája jut. Figyelmezteti a Háznak minden egyes tagját és pártját, hogy nagy felelősséget vállalna minden egyes párt a nemzettel szemben (Úgy van a szélsőbalon.), ha a mai nehéz időben segédkezet ehhez a munkához nyújtani nem akarna. Rassay Károly: Előbb a törvénytelenséget tessék jóvátenni! Bethlen István gróf miniszterelnök: Az ellenzéket igenis megilleti a kritika joga; a kritika jogát is kormány csorbítani nem akarja. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) De viszont tisztelettel kéri az ellenzéket, hogy ne igyekezzék a politikai vezetést a kormány kezéből a maga kezeire átjátszani, mert erre viszont a kormány nem volna kapható. (Helyeslés a középen.) A kivételes hatalom. Bethlen István gróf miniszterelnök: A parlament- .munkaképességéhez a nemzetnek igen nagy érdekei fűződnek. Merem állítani, hogy nemzeti életünk gyógyulása és nemzeti életünk jövője attól függ elsősorban, hogy munkaképes lesz-e a nemzetgyűlés, vagy sem. De a parlament munkaképessége attól is függ, hogy végre-valahára a háborús rendkívüli viszonyoktól visszatérhessünk a normális munkára. Már a múlt nemzetgyűlésen ígéretet tett volt a kormány arra, hogy apránként és lassanként a kivételes hatalom alapján kiadott rendelkezéseket érvényen kívülhelyezi. Ebben a tekintetben meg is kezdte a kormány a munkát, mégpedig két irányban. Az első teendője az volt, hogy bizonyos, a kivételes hatalom alapján kiadott rendelkezéseket érvényen kívül helyezett. A munkának másik része az volt, hogy utasításokat adott ki a hatóságoknak, hogy bizonyos rendelkezéseket megváltoztatásuk nélkül enyhébben alkalmazzon. A kormány érvényen kívül helyezte azokat a rendeleteket, amelyek a sajtócentrára vonatkoztak, továbbá azokat, amelyek a belföldi levél- és távirócenzúrára alkalmaztattak; érvényen kívül helyezte a gyorsított bírói eljárás alkalmazását; megszüntette a katonai bíráskodást civilek felett, kivéve a kémkedés esetét; megszüntette a katonai felügyeletet a szénbányák felett és visszaállította a költözködési jogot. Más téren a rendelkezéseket ugyan nem helyezte érvényen kívül, azonban enyhített azoknak alkalmazásán, így apasztotta lényegesen az internáltak számát (Egy hang aszélsőbaloldalon: Tegnap is internáltak! Felkiáltások jobbról: Halljuk!); a rendőri felügyelet alatt állóknak a jelentkezési kényszerét úgyszólván megszüntette; érvényen kívül helyezte egy egész sorát azoknak az intézkedéseknek, amelyek a szakszervezetek működése elé akadályokat gördítettek, és így tovább. Ezen a téren tovább is fogunk menni. Válasz Peidlnak. Most azonban legyen szabad egy megjegyzést tennem arról a programról, amelyet múltkor Peidl Gyula képviselő úr itt elmondott. Ő általános amnesztiát követelt, mégpedig azonnal. Követelte, hogy nyíljanak meg a börtönök ajjai és mindenki bocsátassék ki. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Csak a politikai bűnösök. Zaj.) Ugyanakkor azonban követeli a büntető ítéletek revízióját, amelyek a gyorsított bírói eljárás alapján hozatta meg. Én arra kapható nem vagyok, hogy a börtönöket megnyissam. (Élénk helyeslés jobbról és a középen. Zaj a szélsőbaloldalon.) Erre azért nem vagyok kapható, mert akik a börtönökben ülnek, azokat a bíróság Ítélt® el, s ezeket az ítéleteket, bízva a magyar bíróság igazságérzetében, igazságosaknak és jogosaknak tekintem. (Helyeslés jobbról.) Rupert Rezső: A gyorsított eljárás nem volt garancia Bethlen István miniszterelnök: Hiszen kétszer adatott már ki anul’szt’a rendelet. Propper Sándor: De nem hajtották végre! (Zaj.) Bethlen, miniszterelnök: Először is szabadlábra helyeztettek mindazok. (Zaj.) ... akik öt évnél nem hosszabb szabadságvesztésbüntetésre voltak ítélve, s egyénen kinti is amnesztiát kaphat mindenki, aki öt évnél hosszabb szabadságvesztésbüntetésre ítéltetett, abban az esetben, ha a bíróság ítélete szerint erre érdemes. Arra nem vagyok hajlandó, hogy az emigránsokat, mint olyanokat, egyforma amnesztiában részesítsem. (Élénk helyeslés.) Propper Sándor: Hol a kiengesztelődés? (Felkiáltások jobbról: Várják Kun Bélát! Zaj.) Bethlen István miniszterelnök: Mindenki hazajöhet és hazajövetelének útjába 'sestki sem gördít akadályt, és a mennyiben büntetendő cselekményt nem követett el, amennyiben pedig büntetendő cselekményt követett el, nem vagyok abban a helyzetben, hogy az emigránsokkal szemben a magam részéről enyhébb eljárást gyakoroljak, mint azokkal szemben, akik itt maradtak az országban. (Helyeslés jobbról és a középen ) Bassay Károly: Mint a gyilkosokkal! Bethlen István miniszterelnök: Ezek saját bűnüket azzal tetézték, hogy a külföldön egymással kezet fogva, ennek az országnak jó hírnevét vonna a után aláásták. (Offv van! Taps jobbról és a középen.) hogy Magyarország ellen propagandát folytattak és folytatnak még ma is. (Úgy van jobbról. Zaj a szélsőbalon.) Amig ezek az urak a megtérés és megbánás jeleit legalább nem m’íkáálják, addig itt amnesztiának helye nincs.f.Vutk helyeslés jobbról.) A kivételes hatalom korlátai, Bethlen István miniszterelnök: A rendkívüli hatalom leépítése terén most egy lépéssel tovább kell mennem. Amint méltóztatnak tudni, az 1920. évi VI. törvénycikk úgy intézkedett, hogy a kivételes hatalom ez év július 26-áig, tehát egy évvel a békekötés utánig meghosszabbíttatott. Mi ezzel a felhatalmazással élni akarunk, ezt a felhatalmazást azonban nem korlátok nélkül kívánjuk gyakorolni és elfogadunk tárgyi, időbeli és hatalmi korlátokat is. Csak azokat a rendelkezéseket kívánjuk érvényben tartanni, amelyek vagy a trianoni békekötés szempontjából szükségesek, vagy ahol ez a gazdasági háborús állapotról a békebeli gazdasági állapotokra való visszatérés szempontjából kívánatos, vagy ott, ahol ezt a közérdek és a közrend szempontja még ideiglenesen feltétlenül szükségessé teszik, és az igazságügy terén ott, ahol nem a háború előtti állapotokra való visszatérés céloztatik, hanem új törvényalkotás a cél. Elfogadunk időbeli korlátokat is, mert a felhatalmazást csak négy hónapra akarjuk igénybe venni, amely időn belül köteles a kormány törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé terjeszteni, amelyek alkalmasak a kérdések rendezésére, s ha a kormány ezt nem tenné, ez a felhatalmazás hat hónapon belül megszűnik. Végre elfogadunk hatalmi korlátokat is, amennyiben a felhatalaztatást a t. Nemzetgyűléssel megosztani kívánjuk, mert kötelezettséget vállal a kormány arra nézve, hogy az érvényben tartandó rendeleteket összességükben a legrövidebb időn belül a nemzetgyűlés elé terjeszti. Ahhoz, hogy nem lehetett egyik percről a másikra a kivételes hatalmat megszüntetni, elég egy bepillantás azokba a rendeletekbe, amelyeket a kormány fönn akar tartani. Hiszen az egész közellátás, továbbá a termelőknek és fogyasztóknak nagy érdekei fűződnek ahhoz, hogy még bizonyos időn belül, amíg rendkívüli állapotok gazdasági téren fennállanak, időről-időre bizonyos rendelkezések adathassanak ki a kormány részéről, amelyek momentán veszélyeket a gazdasági élettől elhárítják. (Helyeslés jobbról.) Hiszen az idők rohanó árjában, a melyben élünk, a melyben él egész Európa, nem volna helyes, ha a kormány kezét tisztán közjogi skrupulusokból meg akarnák kötni. Sőt, meg vagyok győződve, hogy ha nem ez a kormány, hanem az ellenzék ülne a kormány padjain, úgy holnap ő volna kénytelen a nemzetgyűlés elé lépni, hogy újból ilyen felhatalmazást kérjen- Sok tekintetben nehezebbek a viszonyok ma, mint amilyenek voltak a háborúban• (Igaz! jobbról.) A gazdasági életben olyan hullámzásoknak vagyunk kitéve, amilyeneket a hátréri alatt talán sohasem láttunk. A békeszerződések gyökerestől megrendítették Európában a gazdasági életet és olyan eltolódásokat eszközöltek a magyap viszonyokban, hogy egész társadalmi rétegek a nyomornak és a kétségbeesésnek vannak odataszítva, s hogy ennek folyományaképpen a társadalom széles rétegeiben olyan elégületkűség van, amely valóban lehetetlenné teszi azt, hogy a kormány minden rendkívüli hatalomról lemondjon. A békeszerződések mindezt előidézték anélkül, hogy a kormánynak az orvoslás eszközeit kezébe adták volna. (Úgy van jobbról.) Ezeken a viszonyokon nem ez a kormány, vagy bárminő más kormány változtathat, hanem csakis a győző államok volnának abban a helyzetben, hogy a nemzeteknek gyógyítósét nyújtsanak. (Igaz! Úgy van! jobbról.) Ugron Gábor: Csak a béke revíziója segíthet. Más semmi!. Bethlen István gróf miniszterelnök: Ez az oka annak, hogy bár most körülbelül 2000 rendeletet érvényen kívül helyezünk, mégis kénytelenek vagyunk átmenetileg néhány százat továbbra is érvényben tartani, a melyeknek megszüntetésére, in Budapesti Mm a 47. o.) 1922 julius 1.2