Budapesti Hírlap, 1922. október(42. évfolyam, 224–249. szám)
1922-10-01 / 224. szám
2 fogja megszabni. Úgy tudjuk, hogy ez nem új és eddig sem segített rajtunk. Mint ahogy nem új a nagy kiviteli illeték sem. Hiszen a kormány minden 98 deka élő sertésért több mint 100 deka amerikai sertészsírt kap ingyen az exportőrtől a sertéshús azonban ezáltal nem lett, olcsó. De még a zsír sem. A hagyma, liszt, tojás, baromfi után a kiviteli illeték továbbra a közellátás céljaira természetben lesz lerovandó. Eddig is így volt, de nem tapasztaltuk, hogy ezek az átengedett mennyiségek valami lényegesebb hatással lettek volna az áralakulásra. Ha még hozzátesszük, hogy a közélelmező kormány sokat vár a legközelebb meginduló gabonabehozataltól (!), körülbelül mindent elmondok ,tunk, ami a helyzet szignatúrájához tartozik. Nagy drágaság és kis program. Gyermekpisztollyal lövöldözünk rettenetes fenevadra. Ha pedig a tervbe vett intézkedések nem segítenek, az utolsó eszközhöz nyúlunk: újra összehívjuk a drágasági bizottságot. Hát ez történt. Hát így vagyunk. A búza pedig ma 700 koronával drágult. (Szár.) 1 b drágítás az egész vonalon. — Húsz korona Lesz a villamos jegy. — Megdrágul a hatósági liszt, kenyér és zsir. — Fölemelik a hirdetési dijakat is. — A főváros közönsége újabb meglepetéseknek néz eléje, ha ugyan a drágítás még meglepetést okoz neki. Emelni fogják a villamos vasút viteldiját, a hatósági liszt, kenyér és zsir árát is a hirdetési dijakat pedig már ma fölemelték. Az Egyesített villamos vasutak igazgatósága tegnapi ülésén bejelentette, hogy a munkásoknak adott béremelés 400 millió koronával növeli a kiadását, aminek következtében kénytelen újra a tarifát emelni. A vasút 20 koronára akarja fölemelni a viteldíjat. A főváros közlekedésügyi bizottsága szerdán, október 4-én fogja tárgyalni a villamos vasút igazgatóságának a tarifaemelésre vonatkozó előterjesztését, és előreláthatóan hozzá is fog járulni. Holnaptól kezdve drágább lesz a hatósági liszt, tenyér és a zsir ára is. A finom tésztaliszt vagy búzadara kilogramonként 42 korona, főzőliszt 30 korona, kenyérliszt vagy rozsliszt 19 korona lesz. A hatósági kenyér ára október 2-től kezdve 20 korona. A főváros a községi rzsirt és szalonnát októberben tovább árusítja a budapesti élelmezési jegy 19. és 110. számú szelvényeire. Október elsejétől kezdve a hatósági zsir és szalonna ára kilogramonként 100 koronával drágább, vagyis 300 korona, tehát a két szelvény ellenében vásárolható 40 deka zsir vagy szalonna ára 120 korona. A tanács figyelmezteti úgy a közönséget, mint az árusokat, hogy a jelölt szelvényt az élelmezési jegyről egy darabban kell levágni, mert azok csak így erényesek és a zsír csakis az egydarabban beszolgáltatott együttes két szelvényre szolgáltatható ki. _____________ A diák szolgálatkészen átadja irkájátés ceruzáját. A tanár olvas, aztán lehajol a padra és javít. A teremben a feszült várakozás halotti csendje, majd halk és visszafojtott kuncogás. A tanár azonban befejezi a javítást, visszaadja a fiúnak az irkáját és ceruzáját, a nélkül. lpSV szólna valamit. Tovább sétál, tovább diktál és megint irkát és ceruzát kér. De most a fiúk jól látják, hogy amint a füzetben az első javítást tette, a jobb keze megrándult és a szeme megvillant. Ahán, zúgott az ifjú nép, pedzs már. Ezzel az irkával nagyon hamar végez, visszaadja tulajdonosának és harmadik irkát kér ceruzával. Mind a kettőt szinte kirántja a fitt kezéből, a füzetet fölnyitja, belenéz és rögtön javít valamit. És most jött a döntő pillanat. Most látta, hogy ez pokoli malindla. Elfutotta a méng és kihozta sodrából. Rikácsoló hangon rákiáltott a negyedik, ötödik és hatodik fiúra: Mutassátok a ceruzáitokat! (A legnagyobb sértés, ha a tanár egy hatodik osztályost tegez). A felszólitottakon kívül még vagy öten készségesen föltartották a plajbászaikat. Mind vörös hörögte Csapó, azzal a kezében levő pajbászt és Lirkát úgy vágta földhöz, hogy száz darabra széttört, és szakadt, ő maga pedig sarkon fordult, dübörgő léptekkel ott hagyta az osztályt és oly erővel vágta be maga után az ajtót, hogy az igazgató, aki mindennap a delet jelző gellérthegyi ágyúlövés után szokta az óráját megigazítani, e dördülés áldozata lett. Konstatálta, hogy az órája tíz perccel késik és az alaptalanul gyanúsított időmutatót a tizenkettőre igazította. A hátra hagyott osztály pedig először diadalmas hurrá kiáltásban tört ki, azután pedig, mint ilyenkor történni szokott, megszeppent és roppant csendben és rendben várta a fejleményeket. Ezek a fejlemények különben nem következtek el. Csapó Ambrus ur ugyani rögtön az igazgatóhoz sietett és följelentette ahatodik osztály illetlen tréfáját, melyet egyenesen a tanári tekintély ellen irányuló merényletnek minősített de az igazgató leintette. — Kedves kolléga úr. — szólt — a dolgot nem szabad felytatni, mert ezzel csak azt éri el, hogy mindenki nevetni fog magán. Ha pedig nem veszünk róla tudomást, akkor nem fut híre és az egész csíny jelentéktelen semmivé zsugorodik össze. A hibát különben maga követte el azzal, hogy észrevette a dolgot. Ha negligálta volna, a nebulók is lettek volna főzve. A dolognak nem is lett folytatása, hacsak azt nem vesszük, hogy a hatodik osztályban a latin nyelvből a szekundák száma jelentékenyen emelkedett. Csapó Ambrus úr, a latin nyelv okleveles tanára, különben lassan beletörődött ezekbe az iskolai boszantásokba, a diákok pedig megunták, mert látták, hogy a vörös tanár nem veszi azokat észre, vagy legalább is úgy tesz, mintha nem venne róluk tudomást. Annál kellemetlenebbütl jelentkezett a paprikavörös haja a társaságban, mikor a lányokkal és az asszonyokkal foglalkozott. Nem mintha az asszonyok visszautasították volna a vörös ember udvarlását, ő nem, a dolog egészen másképpen állt. Valahányszor Csapó egy nőnek udvarolni kezdett, vagy vele csak legtávolabbról is fürtölt, sorompóba léptek az illető nő barátnői és megkezdték a hadjáratot Csapó ellen. .Addig folytatták makciójukat, melyekben a tanár úr vörös haja játszotta a főszerepet, hogy végre is vagy a férfi vagy a leány beleuntak a dologba és hátat fordítottak egymásnak. A szerencsétlen ifjú mindaddig nem vette nagyon szivére a dolgot, amíg egyszer komolyan, szerelmes nem lett Hanem amikor megdobbant a szive, ha egy bizonyos leányt meglátott és örömpir futotta át az arcát, mialatt egy benső és eddig soha nem jelentkezett hang így kiabált: Ez ö, ez az, ez az igazi, rajta Ambrus, itt az idő, most vagy soha! A leány a tanár úr közeledését nem fogadta kedvezőtlenül és ezt látva a leányok, rögtön megindították újra a háborút. Segítségükre jött egy öreg néni, egy özvegyassszony, akinek a néhai férje vörös volt és az asszony ővele igen boldogtalan életet élt. Ezért aztán, úgy látszik, boszut esküdött minden vörös férfi ellen és folytonosan óva intette a lányokat, hogy ilyen stilű férfihoz ne menjenek feleségül. Most még az is segítségére jött a néninek, hogy a lánynak remek világosszőke haja volt, majdnem aranysárga. A néni azt mesélte, hogy van neki egy tudós vegyésztanár barátja, aki azt állítja, hogy ha a vöröset a sárgával összekeverik, akkor zöld szín jön ki. E szerint, ha Csapó Ambrus úr elveszi Torbágy Cocó kisasszonyt, akkor a gyerekei zöld bajúak lesznek, mint az erdei manók a Szentivánéji Álomban. Az imént említettem, hogy az aranyhajú Cocó szívesen fogadta a lángoló hajú és lángoló szivű ifjú közeledését Ám a rosszmájú agg nő fantasztikus vegyészeti fölfedezése őre sem tévesztette el hatását, ami abban nyilvánult, hogy egyszerre csak hűvösebb mozdulatokkal, hidegebb mosolyokkal kezdte fogadni Csapó látogatását és sohasem engedte meg, hogy beszélgetésük érzelmesebb tartalmat, nyerjen. A szerelmes szív ilyesmit hamar észrevesz és Csapó úr kétségbeesve konstatálta, hogy az ő vörös haja talán egész életét tönkre fogja tenni. Megfordult fejében az a gondolat, hogy feketére festeti a haját, de hosszú töprengés után ettől is elállott, mert belátta, hogy abban az iskolában, ahol ő hat év óta izzóvörös hajjal tanítja a latin nyelvet, ott ő nem jelenhetik meg hollófürtökkel és e fürtökben tengerrészes éjjel. .Úgy az iskolában, mint a társaságban, melybe járt, köznevetség tárgya lenne.__ Ekkor ránkszakadtak a világháború eseményei és lesöpörtek a napirendről mindent: a vörös hajunk kínlódásait, a tanárok szerelmeit és az aranyhaju lányok ingatagságát. Csapó is uniformisba bujt és Oroszországba vonult. Örömmel konstatálta, hogy Cocó kisasszony a bircsúzáskor nagyon meleg volt hozzá, kijelentette, hogy imádkozni fog érte, és ha szerencsésen visszatér, első kötelességének tartja őt meglátogatni. Ez egy reménysugár volt és a szerelmes ifjú ezt a reménysugarat a szivébe préselve, magával vitte a harcok viharába. És Cocó kisasszony imádsága, ha ugyan imádkozott, úgy látszik használt, mert Csapó Ambrus hazatért a háborúból. De, úgy látszik, a bölcs Cocó több ifjúért is imádkozott és igy kevés juthatott Csapó úrnak, mert ez nem tért haza egészen épen. Hozott magával egy idegsokkot és fehér hajat. Egyikben az északi harctéren negyvennyolc óra hosszat pergőtűzben állott és ekkor kapta az idegsokkot, és ez idő alatt őszült meg teljesen fehérré. Hazaküldtek. És, szegény, most örökösen azon töprenkedett, hogy várjon ezt a színváltozást hogy fogadja itthon a társaság és különösen az arany hajú Cocó, aki szivének még mindig kizárólagos lakója volt. .Nem is mutatta magát, mig legalább az idegsokkból alaposan ki nem gyógyult. Mikor végre teljesen talpra Budapesti Hírlap,224. sz.) 1922 október 1. A hirdetési díjakat 50 százalékkal emelték. A hirdetővállalat működésére felügyelő bizottság ma délelőtt Lohmayer Jenő tanácsos elnöklésével ülést tartott, amelyen elfogadta a jövő évi költségvetést, amely 4 millió korona fölösleggel zárult és elfogadta azt az előterjesztést, hogy a hirdető tarifát azonnal hatályba lépő érvénnyel 50 százalékkal fölemeljék. A nullásliszt kiviteli illetéke. Mint a MTI jelenti, a pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amelynek értelmében a vámkülföldre kivinni szándékolt, burából készült nullásliszt, valamint búzadara minden métermázsája után teltsúly szerint 65 kilogrammusa szolgáltatandó be az államkincstárnak. Ezt a rendeletet csak azokra a szállítmányokra alkalmazzák, amelyekre vonatkozó kiviteli engedelmek e rendelet közzététele napján, vagy későbben keltek. Magyarország fültréfile a ns0S£difEts£Bi B. — Érdekes részletek a teljes ülésről. — Géni, szeptember. Magyarország fölvételi kérelme épp jókor jött, mert nélküle az idén fölvételre senki más nem jelentkezett volna. Másfelől pedig két délamerikai állam legalább ideiglenesen visszavonult a szövetségtől. Az egész gyűlés, úgy látszik, érezte, hogy igazán kár volna Magyarország útjába a legkisebb akadályt is gördíteni. Hiszen olyan sokan hiányoznak még egy, az egész világot fogó általános népszövetség teljességéből: Észak-Amerika, Németország, Oroszország és — ne feledjük — a mohamedán országok is. Musztaffa Kemál — kis-ázsiai várából ezt megteheti — egyelőre sz* * *"'' a népszövetség nélkül rendezi a török kérdést. A delegációk személyi összetétele nagyjában az, mint tavaly volt. Láthatóan, minden országnak meg vannak már a maga népszövetségi szakemberei, akik tudják, meddig szabad Genfben menni, mit szabad ott lenni, vagy mondani, hogy kormányuk és országuk cselekvési szabadságán hiba ne essék. A nagygyűlés ez idén is meglehetősen sok időt pazarolt a hosszú szónoklatok meghallgatására, amelyekkel a főtitkári jelentés tárgyalása során fellengző szavakkal szokás dicsérni a tanács és a főtitkárság kitűnő működését, a népszövetség fényes ideáljait stb. Annál mélyrehatóbban és szorgalmasabban dolgoztak a bizottságok, amelyek jelentései most már sorban a plénum ülése elé kerülnek. Magyarország fölvétele letárgyalásának részleteit a távirati jelentések már ismertették. Lehet mondani, hogy a közvélemény itt bizonyos elégtételnek tekinti a tavalyi akadékoskodással szemben azt az egyhangúságot, amellyel a fölvétel most végbement. A fölvételek nem mindig szoktak egyhangúan történni, tavaly például a balti államok fölvételénél a kis-antant államainak delegációi (a belcsevizmus lezajlása utáni új Oroszországra számítva) ellennyilatkozatokat tettek, vagy pedig nem szavaztak. Ismeretes, hogy a cseh-szlovák delegációnak sikerült éppen a bizotsági tárgyalás előtt Paksból egy közlést küldetni magának, mely szerint a jóvátételi bizottság megállapítja, hogy Magyarországot a békeszerződés jóvátételi határozmányainak végrehajtása körül késedelem terheli. A nagyhatalmak bizottsági képviselői azonban megelégedtek Bánnig külügyminiszter nyilatkozatával és a fölvételt ajánlották. Különös melegséggel tette ezt Imperiali márki (Olaszország). Még Motti (Svájc) szólalt föl, jelezvén, hogy Magyarország a szövetségbe belépvén, oly helyre lép be, ahová már várók. Miután Észtország bizottsági képviselője mint rokon népet üdvözölte a magyar nemzetet, Askenazy (Lengyelország) az egyhangú fölvételt — ,,par acclamation" — javasolta, ami tapsok közt meg is történt. A felvétel körül véglegesen döntő hétfői plennáris ülés telt teremben folyt le. A karzatok is a szokottnál látogatottabbak. Nyilvánvalóan azt hitte a publikum, hogy e körül a felvétel körül mozgalmas ülés ígérkezik. Ez lett volna az idei népszövetségi szezon első „affér"-ja. Akik erre számítottak, csalódtak. Az ülés legelején tette meg a bizottsági előadó jelentését. Utána legott Osusky cseh delegátus kért szót, a plénumban ismételve a bizottsági ülésben mondottakat, itt-ott egyéb „adatokkal" kibővítve. Mindezt az egész kisantant nevében. Komikusan hatott az útlig fölfegyverkezett Csehországnak panasza, hogy Magyarország az általános védőkötelezettséget még nem szüntette meg gyökerestül. Panaszkodott a numerusz klauzuszról, a Habsburg-, kérdésről stb., mindezt inkább nyilatkozatszerűleg papírlapról olvasva. Feltűnő volt, hogy — ahol a papírlap nem segített — milyen hibás franciasággal , beszélt Osuisky úr. A ház a szokott figyelemmel hallgatta. Fisher, az angol közoktatásügyi miniszter figyelte az angol padokból, az öreg Balfour csak később a felszólalás angolra fordításánál érdeklődött. Jóleső mosollyal hallgatta azt az osztrák Pflüglt társa, Mensdorff-Pouilly gróf hideg közönnyel fogadta. Edwards elnök feltett kérdésére szólásra senki más nem jelentkezvén, a felvétel ügye meglepő gyorsan került szavazásra. A tagok (államok) aac rendben nyíltan szavaznak. Gyors egymásutánban peregnek le az igenek a felhívott delegációkrészéről. Bánffy külügyminiszternek azt a nyilatkozatát, hogy: '10 esőszöt lég..,&&& s * ifban „vssz. Kemén UnaóHamisíogat 170 kor.