Budapesti Hírlap, 1923. március (43. évfolyam, 48–73. szám)

1923-03-25 / 69. szám

e­k . (Holnaptól kezdve ismét...) A címet nem kell folytatnunk, hiszen már jó ideje tudja mindenki, hogy a­mi így kezdődik, annak ez a folytatása: megdrágul. Igenis, holnaptól kezdve ismét megdrágul a ke­­rtvér, megdrágul a dohánynemű, megdrágul a tej és megdrágul a villamos. Ezek a hiva­­talosan bejelentett drágulások, de lesz még sok más, a­mit külön nem jelentenek be, csak úgy bejelentés nélkül fogjuk meg­érezni. A­­kenyér árát alig néhány napja emelték és ma már jelenti ismét a Közép­ponti Árvizsgáló Bizottság, hogy holnaptól kezdve mely kenyérárakat „nem kifogá­solja“, a dohánynemű drágább árát még meg sem tanulhattunk, hozzá sem szokhat­tunk, még fülünkben cseng az illetékes energikus nyilatkozat, hogy újabb emelésre „egyelőre“ nem gondolnak és íme, a hol­napi szép tavaszi vasárnapra már ötven­­száz százalékkal drágábban kell megfizetni a füstölni valót; a tej hivatalos ára is na­gyobb lesz holnaptól kezdve. És a villa­­mos? Ez is hólnap váltja be régi fenyege­tőzését, az ötven koronás viteldíjjal. Tessék tehát mindenkinek tudomásul venni, hogy holnaptól kezdve egy zsemlye a péknél 14, kávéházban 16 korona, a fehér kenyér ki­lója 220, a félbarnáé 206, a rozskenyéré 164 korona. Tessék tudomásul venni, hogy hónaptól kezdve például egy darab porto­­rikó 38, egy árva rövid szivar 28, egy memfisz cigaretta 24, egy király cigaretta 16, egy magyarka 4 korona; még a kapa­dohányért is, száz grammos csomag­ban százhator.is, huszonöt grammos cso­magban 40 koronát kell fizetni. Tessék tudomásul venni azt is, hogy holnaptól kezdve a tej hivatalos ára 112 korona he­lyett 124 korona lesz, a­mi jó ösztönzésül szolgál majd a milimáriknak, a­kik eddig is már 130—150 koronáért árulták, külö­nösen, a­mióta megbomlott a vízvezeték, mert azóta pénzért mérték a tejbe öntött falusi vizet is. És ne felejtse el senki sem, különben majd figyelmeztetik rá az udva­rias kalauzok, hogy holnaptól kezdve fel­nőtt 50, gyermek 20 koronát fizet nappal, éjjel pedig 100 koronát, ha a sok gyaloglás után ki akarja magát kissé pihenni a ren­dületlenül álló villamoson.­­ (Az újonnan berendezett Pajor dr.­­Szanatórium) (VIII., Vas­ u. 17.), idegbete­gek, belbetegek és üdülők gyógyhelye. Diétáskurák. Zander-rendszerü gyógytorna. Vizgyógyintézőt. Mérsékelt árak.­­ (Házasság.) Szabó Edit, Szabó László dr. szerkesztő, egyetemi magántanár leányát eljegyezte Mihályfi-Miholovics Ernő újságíró. Vajda Mihály Budapest, eljegyezte özv. Ná­das Adolfné született Hegyi Arankát, Hegyi Lajos fővárosi hirdetési irodatulajdonos leányát. Angelo Bözsike és B. Pásztor Béla március 21-én, vasárnap házasságot kötnek. •­­Kálmán Móritz és felesége örömmel és ezután tudatják rokonaikkal és jóbarátaiikkal, hogy Manci leányuk jegyet váltott Kosma Andorral.­­ (A második magyar államtudományi doktornő.) A magyar királyi Erzsébet Tu­dományegyetemen ma délben avatták az államtudományok doktorává Neműk Joze­fáit, a­ki valamennyi egyetemi szigorlatát kitűnő eredménnyel tette le. Az egyetemi ifjúság lelkesen ünnepelte Neműk Jozefáit, mint a második magyar államtudományi doktornőt.­­ (A kereszténység és a nemzeti élet.) Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga ma tartotta előadássorozatának utolsó előadá­sát, a­melyen Kaas Albert,báró nemzetgyű­lési képviselő tartott érdekes előadást A kereszténység és a nemzeti élet el­mei. A nagy tetszéssel fogadott előadásért Wolff Ivároly mondott köszönetet az előadónak­.­­ (A diáknyomoremyhtő akció és a rendőrség.) A magyar diáknyomorenyhítő akció vezetősége a kétnapos gyűjtés be­fejezése után hálás köszönetet mondott a rendőrségnek odaadó közreműködéséért. Hálás köszönettel adóznak különösen Nádassy Imre országos főkapitánynak és Marinovich­ Jenő főkapitánynak, a­kik messzemenő támogatásban részesítették a nyomorakció ügyét. — (Orvosi hír.) Sajgó Győző dr. klinikai tanársegéd, operatőr rendel 3—5-ig, Régi­­posta­ utca 1. (Petőfi­ tér 4.) — (Letartóztatott műépítész.) A főkapi­tányságon néhány nappal ezelőtt Kondás Kálmán újpesti bőrgyáros bűnvádi fel­jelentést tett Tomola Frigyes újpesti dús­gazdag műépítész ellen. A feljelentés sze­rint Tom­ola Frigyes a bőrgyáros részére egy nagyobb gyárépületeit épített Újpesten. A­mikor a ház elkészült, az építész meg­állapodásuk ellenére újabb követelésekkel állott elő és azt mondotta, hogy a m­íg Kondás a követelésket nem fizeti ki, az épített gyárat nem adja át. E miatt azután Kondás Kálmán zsarolás és csalás címén­­ tett feljelentést. Ma délelőtt a főkapitány­ságon Tomola Frigyest előzetes letartózta­tásba helyezték.­­ (A faji jelleg és a szellemi képzett­ség.) A Magyar Tudományos Fajvédő Egyesület szombat délután tartott előadó­ülésén Cholnoky Jenő egyetemi tanár tar­tott előadást Turáni gondolat és a fajvéde­lem címen. Előadásának első részeiben kije­lentette, hogy mindenekelőtt a túrásai né­pek fogalmát kell tisztázni. A turáni népe­ket — mondotta az előadó — nem a nyelv közössége és faji jellegek teszik rokonná, hanem a történelmi múlt és lelki kultúrá­juk. Ma Európáiban antropológiai néző­pontból nincsen egyenlenegy tisztafaju nép sem, sőt az egész világrészben sem le­het olyan fajú népet találni, a­mely faji keveredés nélkül jutott volna el mai antropológiai jellegéhez . Mindannyian, kivétel nélkül korcsok vagyunk. A különféle faj­ keveredésnek különféle szel­lemi képességet tulajdonítani, igen nagy különbségek esetén, például az euró­paiknál és négereknél, lehet ugyani, de az európai emberek között ilyen elütő szellemű képzettséget, mint faji jel­leget, keresni abszurdum. Csak a pánger­­mán tudomány hirdeti, hogy a művelő­désre egyedül a szőke emberfajta képes. Mi magyarok, magasabb kultúrájú nép vol­tunk, mint a szétszórt szlávok, a­kiket le­ágaztunk. Mi alakítottuk át Európa hadvi­selésének módját és a mi kultúránk hatá­sára S­zü­letett a lovagkor, a­melynek eré­nye, a lovagiasság, tipikus magyar erény. Mi hoztuk Európába azt a nemes, hazafias godolkozást, a­mely Kálmán király törvé­nyeiben, Nagy Lajos lovagiasságában, a val­lásszabadság kimondásában és vitáin et sangosnem hangjaiban jutott ékes kifeje­zésre. A léleknek ez a kultúrája a turáni faj jellege és a történe­ti faji tradíciók alapján ez teszi őt turánivá. Ezért lehetnek magyar emberek nem turániak és ezért le­hetnek idegen eredetű emberek turániak, ha szivvel-lélekkel tényleg hazafisan, ne­mesen gondolkoznak és történelmi alapon állanak. — (Húsvéti pihenésre) tiszta, fűtött szo­bák várják a közönséget Balatonaligán. Ér­deklődni lehet Latinaknál. Budapest, X., Telefon: József 92—06. — (­Ganz Ábrahám.) Kevesen tudják, hogy az európai hirni Ganz-gyár alapítója Ganz Ábrahám egy szegény mesterlegény volt, a­ki Svájcból vándorolt be hozzánk 1844-ben. ő ala­pította ezt a­ hatalmas gyárat és most egyet­len leánya zongora reckák adásából él. — Tolnai Világlapja e heti számában mutatja be a Ganz­­családot és annak a Széchenyi-utcában lévő volt palotáját. — (Tisza István emlékezete.) A Magyar Vasúti és Hajózási Klub Tisza István gróf emlékének megörökítésére a nagy állam­férfi művészi kivitelű, domborművű arcké­pét helyezi el Csengery­ utca 68. szám alatt levő klubházának társalgójában. Az emlék­művet március 25-én, vasárnap, déli fél egy órakor leplezik le. Az ünnepen Horváth Károly államtitkárnak, a klub elnökének megnyitó szavai után Tasnády-Nagy An­drás dr. magyar államvasuti ügyész mond emlékbeszédet. — (tfarryheti református istentisztele­tek.) A Kálvintért ref. templomban március 16-tól március 31-ig minden este 6 órakor nagyheti áhítatot tartanak a következő pro­grammal: A kereszt Istennek hatalma. Már­cius 18-án, hétfőn: „Sötétségből világosság“: Piers Elek missziós lelkész; kedden: „Fájda­­lomból vigasztalás“: Kovász László dr. püspök; szerdán: „Lázongásból megbékélés“: Szabó Z Zsigmond lelkész; csütörtökön: „Ítéletből bo­csánat“ : Szabó Imre fasori lelkész; pénteken: Rabságból szabadulás“: Victor János lelkész; és szombaton: „Halálból reménység“: Koszo­rús István vallistanár. Minden alkalommal karének vagy magánének is lesz.­­ (Megjelent a Révai-lexikon tizenötö­dik kötete.) 1911-ben a Révai testvérek iro­dalmi intézete új lexikon kiadását indí­totta meg, hogy a magyar közönségnek a haladó idővel lépést tartó ismerettár álljon a rendelkezésére. A legjelesebb szakembe­rek közreműködésével szerkesztett s gaz­dagon illusztrált Révai-lexikon tizenegy kötete 1914-ig, a háború kitöréséig aka­dálytalanul megjelent egymás sorsába, sőt a kiadók a háború alatt is kiadtak még három kötetet, úgy hogy 1916-ban már tizennégy Révai-kötet díszítette a megren­delők könyvespolcát. Itt azonban egyelőre megakadt a sor, mert a kiadók elé nagy akadályokat gördített a háború okozta gaz­dasági válság. A Révai testvérek most is­mét megindítják a lexikon kiadását, hogy a magyar közönség igényét kielégítsék. Nagy áldozatok árán kiadták a tizenötödik kötetet, a­mely a megjelent 14 kötettől a szerkesztés gondosságaiban, az illusztrá­ciók szépségében és külső díszében egyál­talában nem következik. Az új kötet az Ottó és a Racine nevek közé eső fogalma­kat, neveket ismerteti. — (Díjtalan szemorvos­ vizsgálat) kiváló szakorvos által fél 12—­­g, Refractio lát­­szerészeti intézet, Szervita-tér 6., a tem­plomnál. — (Felrobbant gáztartó.) A Ferenc Jó­zsef-kaszárnya előtt egy gáztartó fölrobbant és Szlajkó Sándor súlyos égő sebeket szenve­dett. A mentők a Rókus-kórházba vitték. *— (Ajándék — Németországból.) Min­denki emlékszik még azokra az ajándé­kokra, amelyeket idegen földet megjárt em­berek szoktak volt hazahozni szeretteiknek és ismerőseiknek. Fürdőhelyről egy.egy kancsó vagy cifra üveg került haza és bele volt égetve az oldalába, hogy: Üdvöz­let ............-ból, tengerparti helyről hamu­tálcának megdolgozott kagyló örvendez­tette meg az itthonmaradottakat és nagy városokból, ha nem volt külön nevezetes­ségük, csipke, bicska, mézeskalács vagy más valami, legalább fényképeket hozott haza, a­kit szerencsés viszonyai külföldi útra engedtek. Ezeknek a szép időknek — ha nem tekintjük a kiváltságosokat — végük van. Csak a franciák azok, a­kik híven ápolják ma is ezt a hagyományt és ajándékot visznek haza­­ Németország­ból. Egyik berlini lap közölte a minap a megszálló csapathoz tartozó két katona levelét, a­melyet a posta Franciaországba vitt haza. A katonák leveleikben beszámol­nak egy német kaszárnya megszállásáról és a többi közt ezt írják: — A múltkoriban egyik kaszárnyában kétezer német katonát kellett lefegyerez­­nün­k. A lefegyverzés után átkutatták a ka­szárnya valamennyi szobáját és ha csak át nem vizsgálnak bennünket hazamenete­­lünkkor, igen szép és értékes ajándékokat viszünk magunkkal. Nem ez az egyedüli bizonyítéka annak, hogy a büszke franciák, a­kik fennen hirde­tik, mennyire a művelődés élén haladnak, mekkora kárt és micsoda pusztítást okoz­unk Németországban. És a­mikor ezt említ­­jü­k­, nem is a vasutak megrongálására, az eltulajdonított lokomotivokra és az erőszak­kal hatalmukba kerített értékekre gondo­lunk. Hiszen mindezt tudja az egész világ. Hanem gondolunk azokra az „igen szép és értékes ajándékokra“, a­melyeket íme, a szobákat gondosan átvizsgáló francia kato­nák visznek magukkal haza. Ne féljenek a katonák nem fogják őket átvizsgálni, hi­szen a francia nemzet sorsát ezidő szerint intézők örülnek mentül több igen szép és értékes ajándék jut Németországból Fran­ciaországba. De jó lenne, ha mindenik ajándékra rá is vésnék és beleégetnék, hogy: Ajándék — Németországból. Leg­alább egyszer pirulni fog majd a büszke nemzet minden fia. Ha megát otthon ilyen ajándéknak elnevezett lopott holmit. Mert ennek is el fog jönni az ideje. — (ízben és tápértékben) utolérhetetlen az Ovomaktine természetes tápszer.­­ (Gyászrovat.) Vajai és luskodi Vay Ká­roly gróf cs. és kir. kamarás nyugalmazott m. kir. honvédhuszár százados március 21-én meghalt Budapesten. Temetése 23-én lesz az flilsózsolcai családi sírboltban. Hanyag Géza ny. m. kir. főerdőtanácsos március 16-án Veszprémben elhunyt. Újhelyi Imre ny. gazdasági akadémiai igaz­gató március 21-én meghalt Magyaróváron. Németh Hedvignek tegnap volt a temetése Szombathelyen. Elhuny­tát a Németh, Eger­váry, lovag Wilcsl, Latin­ák, Heim és Novák családok gyászoljjá­k.­­ (Adomány a Rákosi Jenő üdülőház cél­jára.) Az Újságírók Kórház- és Szanatórium Egyesületéhez a Gizella-telepi Rákosi Jenő Üdülőház céljára legutóbb a következő ado­mányok folytak be: Schwarz Jakab 25.000 K, Pörges József 25.000 K, Salusinszky Gyula dr. 10.000 K, Sidlauer Ignác 5000 K, Graf Ödön 1500 K, Salamon és Társa 1000 K, Reisz Izi­dor 1000 K, Brach Mihály 500 K, Rosenzweig Mór 500 K, Korniczky Frigyes 100 K. — (A jubiláló Erzsébet-nőiskola.) A minap megemlékeztünk arról, hogy a ma­gyarországi polgári iskolai tanárképzői idé­zetek — a budai Pedagógium és az Erzsé­­bet-nőiskola — most tavasszal jubileumot ül. Ezzel a hírünkkel kapcsolatosan fölhív­ták a figyelmünket arra, hogy a két fő­iskola milyen fontos hivatást tölt be, külö­nösen most. Az utódállamok ugyanis a kö­zépiskolai tanárképzésre hamarosan b­eren­­dezkedtek a prágai, belgrádi és az eltulaj­donított kolozsvári egyetemeken, a meg­szállott országrészek magyar polgári isko­lájának tanerőit azonban ma is az Erzsé­­bet-nőiskola és a Pedagógium szolgáltatja, minthogy szomszédaink egyikének sincsen polgári iskolai tanárképző főiskolája. Hy­­formán tehát kulturális felsőbbségünk, Bu­dapest vonzóereje élesen jut kifejezezésére közoktatásügyünk e két mintaszerű intéz­ményében. Ezt különben az Erzsébet-nő­­iskola következő adatai is igazolják: Az 1922. év júniusában végzettek (tehát az 1919 szeptemberben beiratkozottak) kö­zül csonka-magyarországi volt 38 százalék, cseh megszállott területi 20.7 százalék, oláh megszállott területi 24.1 százalék szerb megszállott területi 5.2 százalék. A most folyó 1922—23. iskolai évben a hall­gatók megoszlása ez: csonka-magyarországi 50.6 százalék, cseh megszállott területi 28.6 százalék, oláh megszállott területi 14.3 százalék, szerb megszállott területi 5.2 százalék.­­ (Rónay László az ügyészségen.) 116ig László magánzót, a­ki néhány nappal ezelőtt, a­mikor néhány fiatalember az utcán megtá­madta és igazoltatni akarta, az egyik támadó­ját, egy közgazdasági egyetemi hallgatót has­­ralőtt, tegnap délután kisértek át az ügyész­ség fogházába. Védője ma a szabadonboc­sátá­­sit kérte azzal a megokolással, hogy jogos ön­védelem esete forog fenn. Az ügyész Rónay előzetes letartóztatásának fentartását indít­ványozta, s most az iratok Marton Sándor dr. vizsgálóbíróhoz kerültek, a­ki az ügyész indít­ványáról fog dönteni.­­ (Oxford legyőzte Cambridge­.) Lon­donból jelentik: Az oxfordi és a Cambridge­ egyetem evezősversenyén az oxfordi csapat 20 perc 5 másodperc alatt háromnegyed hosszal legyőzte a cambridgeieket.­­ (Az alkotóképesség fejlődése és ne­velése.) Ezzel a címmel Weszely Ödön dr. egyetemi tanár két előadást tartott a Gyermek­tanulmányi Társaságban. A tudós előadó a­ világos példák hosszú sorával mutatott reá arra, hogy a gyermeki lélekben korán jelent­kezik az alkotóképesség, a­melynek a nevelés helyes irányt ad és fejlődését elősegíti. Külö­nösen érdekes következtetéseket vont le az előadó a Gyermektanulmányi Társaság által rendezett tehetséges gyermekek rajzkiállítása tapasztalásaiból. — A Gyermektanulmányi Társaság előadás-ciklusa április 5-én. folytató­dik Bálint Antal tanárnak A képességek kí­sérleti vizsgálata és a pályaválasztás cirill előadásával. — (Egy nemzetgyűlési választás utó­játéka.) Az 1920. évi nemzetgyűlési válasz­tás idején K­zalánczy József a csendőrkerületi parancsnokságnál megvádolta Csűrös Gyula csendőrszázadost, hogy a választások alatt az ellenjelölt érdekében korteskedett és a válasz­­tás napja előtt csendőröket küldött ki az ő letartóztatására. Kérte, hogy más tisztet ve­zényeljenek ki, mert Csűrös nem jár el elfo­gulatlanul. A megvádolt csendőrszéz­ados fe­gyelmi eljárást kért önmaga ellen s ennek so­rán teljesen tisztázta magát a vád alól Csűrös ezután büntető feljelentést tett Szalánczy el­len, a­kit a büntetőjárásbiróság ma 25.000 ko­rona pénzbüntetésre és 20000 korona költség megfizetésére ítélt. — (Heves megye közgyűlése az egri jog­akadémia mellett.) Miskolcról jelentik: Kevesmegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése kimondotta, hogy a vármegye kész a jogak­ad­émia költségeiből a reácsó terheket elviselni. — (Templomrablás.) Az ujszászi katolikus templom kegyura, Orczy Andor báró följelen­tést tett a rendőrségen, hogy a templomba is­meretlen tettesek betörtek, a szentségtartót és kelyhet ellopták, a szentelt ostyákat pedig a földre szórták. A rendőrség a nyomozást megindította. — (Kik pályáznak a jugoszláviai színi­kerületre.) A Kolozsvári Újság jelenti, hogy a jugoszláviai magyar szinikerü­letért Fekete Mihály, Ungvári Miklós és Linder Bea, a Károlyi-kormány volt hadügymi­nisztere pályázik. — (Büntetőjogi reformkérdések) címmel Auer György dr. kir. ügyész előadást tartott ma a Magyar Jogászegyesületben. Az előadó rámutatott, hogy egyelőre csak arra kell törekednünk, hogy meglévő igazságügyi intéz­ményeinken a legszükségesebb tatarozgatáso­­kat elvégezzük és újításokkal csak ott próbál­kozzunk, a­hol az életviszonyok változásaival szemben a törvényhozó tétlenül nem marad­hat. Ebből a szempontból nézve a büntetőjogi intézményeket elkerülhetlen a kémkedés szigorú megtorlását biztosító rendszeres törvény meg­alkotása, a­mely véget vetne annak az állapot­nak, hogy polgári személyük felett is katonai bíróságok ítélkeznek, még­pedig a katonai büntetőtörvény idejét múlt rendelkezései alap­ján. Ugyancsak szükségét látja az előadó olyan törvénynek is, a­mely a napjainkban mind gyakrabban előforduló, a nagyközönség nyugalmát, a közbékét megzavaró merényletek teljes szigorral való megtorlását lehetővé teszi. Kiterjeszkedett még az előadó több gyakorlati kérdésre is. A nagyszámú, előkelő jogászkö­­zönsé­g az előadást nagy tetszéssel fogadta.­­ (A bécsi esküdtszék fölmentett egy elfogott nyugati magyarországi fülkelyt.) Bécsből jelentik: A bécsi esküdtszék előtt tagnap tárgyalták Kanka István nyitrame­­gyei születésű 28 éves magánhivatalnok ügyét, a­kit azzal vádoltak, hogy részt vett abban a tavaly nyári Karácsfából kiindult mozgalomban, a­mely az Ausztriához csa­tolt nyugatmagyarországi területek vissza­­hódítására törekedett. Az esküdtek fölmen­tették a vádlottat a hazaárulás s a nyilvá­nos erőszak vádja alól, mert elfogadták azt az állítását hogy a­mikor mint a H­orváth­­féle fölkelőcsapat őrszemét, az osztrák csendőrök megtámadták, ellenállhatatlan kényszer hatása alatt cselekedett. Fölmen­tették a nyilvános erőszak vádja alól is, az­zal a raegokolással, hogy a­mikor a csend­őröket megtámadta, ténybeli tévedést kö­vetett el. Csak az önvédelem szükséges mértékének áthágásával mondták ki Kan­­kát bűnösnek. A kiszabott büntetést az el­szenvedett vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vették.­­ (A „Kassai és Abauj-Tornavármegyei Egyesület Budapesten“) 1923 április 8-án, va­sárnap délelőtt 11 órakor Pest vármegye szék­házában (IV., Vármegyeház-tér) tartja köz­gyűlését. 1923 március 25. Bboxtesti Hírút 69 sz.) 7

Next