Budapesti Hírlap, 1923. november (43. évfolyam, 247–271. szám)

1923-11-30 / 271. szám

0­­9,3 november 30. (271. sz.) Budapesti Hirlap NYILTT&R. karácsonyi occasiónknak nov. 26-tól dec. 10-ig tart felülmúlhatatlan ollió árakkal, széles kimintázása mosa-aei­in 10.000 •Sz tiszta cérna limesül » H­ysinér anosi card bársony 22-109 ^ Bürásutits II Iidari sei^a 42 SBI too M, széles liberty selyem- cc can DrOCatminijU bunda- és köpenybélésnek Uu^ltUU “''satin Bicfesor 14”, 61990 Kész sem­ rapeni mintában 19*623 tiszta gyapjú foolee 1 0 R!a n kosztümre és ruhára. . . ‘rSJ+U'JU *£ff -fialta gyapjú Cheviot X 96499 SZÉNÁSY, HOFFMANN ÉS TSA RT. selyem* és divatkelme áruháza csakis Itt., Becs, utca 4 Ezüst evőkészleteket, ősön vásárolhat, ferilllans, gyöngy ékszer*itt teljes értékben értékesítheti fCHM£LCZER ékszerésznél, Károly-körut 28. sz. (Központi városba­, tókapu mellett) H­AMISFOGET 6800 K-től brillláris, pla­tinát, arany Pa­latist pénzeket a leornapasaliki árban váltok be. Aranyműves, Kossuth Lajos nova II. félem. 5. Filássen el S­p­lintenk­ánt megjelenő Magyar Pártpolitiká­ra Foglalkozik minden vonatkozásban a kü­l­politika szociál-, közgazdasá­g- óta sajtó politika problémáival. Előfizetési ára negyedévre 3600 - kor Külföldre negyededre 7000*- kor. Kiadóhivatal: Vill., JózseUkörut 5. az. lAzaauisAe. Tótok A tótokat vallásuk, nyelvjárásuk, keleti és nyugati elhelyezkedésük szerint szok­ták volt osztályozni. Pedig volt közöttük még sajá­tosabb választóvonal is: voltak tótocskák, a­kik kimerészkedtek Amerikába s jórész­ben künn is maradtak bányakuliknak és talicskásokat épitő­ állványok, vasúti tölté­sek körül; a bátortalanabb, bizalmatlanabb, bánatosabb tótocskák azonban csak a nagy magyar Alföldig ereszkedtek le tavaszok jöttével s­egyezték, kapálták a répát dunán­túli uradalmakban. Most, hogy az alföldi korona Árvánál is árvább és szegény vá­sárlóereje a tóténál is tótabb, a szlovák summásoknak ez a második, szegényebb ré­tege sem jön le már Kis-Magyarországra, hanem kénytelen olyan pénz után nézni, a­mely odahaza versenyezni tud a szokollal. A nemzetközi munkaügyi hivatal (Chro­­nique mensuelle de VEmigration, Génévé 1923) jelenti, hogy azokban a francia me­gyékben, a­melyekben ősidők óta flamand vándormunkások („Franschmannen") vé­gezték tízezrével a mezőgazdasági szakmány­­munkát (cukorrépamivelés, aratás, cséplés, stb.), most szerényebb bérrel beérő tót vándormunkások („Slovaques“) csapatai jelentek meg. Azokkal a lengyel vándor­munkásokkal együtt,­­a­kik azelőtt Kelet- Németországban német márkáért dolgoztak, a­mi egykori tót summásaink szorítják most ki az Ons Vlandeeren c. flamand folyóirat panasza szerint a nagyobb igényű flamand napszámosokat. Ugyanakkor a belga nehéz­iparok (a bányák és kohók) a belgánál ol­csóbb munkaerő után néznek és szemük elsősorban „a kabinokon és a tótokon“­akad meg. Mint előbb az Alföld és a Dunántúl szé­les pajtáiban és kiüresített istállói mélyén, a tótocskák most megint meghúzzák magu­kat igénytelenül, alázatosan Észak-Francia­­ország hegyestetejű csűrei alatt és belga barakkokban. Lassankint megtanulnak egy­­kétszáz francia szót is s mivel a franciák­nak szaporulat kell és ez év tavaszán még félmillió hold dúlt szántóföldjük maradt művelés nélkül, valószínű, hogy illetékes francia körök nem is bánnák, ha Massaryk tótjai — egykor Rákóczi katonái — Észak- Franciaországban családok és telepek sze­rint is gyökeret vernének. A történelem kereke forog Mercy tábor­nok idején francia parasztok telepedtek a Bánátba, most a néphullám megfordult: az összeomlott Magyarország küldi el egykori ház­munkásait Picardiába. Ki tudja, nem a tótocskák lassú beszivárgása indítja-e el Franciaországban az eddig ott ismeretlen nemzetiségi erjedést, mint vékony erdei ér a Duna folyását? És mivel az angol diplo­mácia ötven évvel előre néz, talán valame­lyik londoni óvodában már regulázzák is a kis scotus viatort, a­ki félszáz év múlva be fogja utazni Picardiát. (L.) 7 Tfiskésdrál fekete sodronyból, kétszer OISOIT korona katrányozva, alkalmi vétel­évwl, kg.-ként „Tüzes“ szobakályhák, ágybetétek, lá hifi rím­/ sodronyfonatból és abroncsvasból ICLULUS IIII­ készítve a legolcsóbb áron, kiváló minőségben kaphatók. Haidekker Sándor sodronykeritésgyáréban, Budapest, VIII., Üllői-út 48/1. VI, Ldvai u. 18. KIS KOMÉDIA Teleton 14—22. ROTT és STEIf­HARDT felléptévé­„Sz erényes Zsuzsika“ és „Wenn es läutet­“ gyorsan, jól, leg­olcsóbban Kövesi .„ Budapest, IX, Üllői-ut 13 fi gazdák az aktuális gazdaság­politikai kérdésekről. — A mezőgazdasági kamarák együttes értekezlete. — Az ország valamennyi mezőgazdasági ka­marája közös értekezletet tartott, a melyen a gazdatársadalmat érdeklő gazdaságpoliti­kai kérdésekkel foglalkoztak. Az értek­ele­­tet Almássy Imre, az Országos Mezőgazda­­sági Kamara elnöke vezette, míg az előadó tisztét Mar­schall Ferenc nemzetgyűlési kép­viselő, az Országos Kamara igazgatója látta el. A kamarai közös értekezlet örömmel vette tudomásul a körzeti hitelszövetkeze­tek megalakulását, bár a gazdatársadalom ezzel a kormányintézkedéssel a mezőgazda­sági hitel kérdését nem tekinti rendezett­nek s minden erejével azon lesz, hogy a­mennyiben a külföldi kölcsön folytán ak­tuálissá válnék az uj magyar jegybank fel­állítása, a bank alapszabályai módot adja­nak az uj intézetnek a mezőgazdasági hitel­­szükségletnek teljes mértékben való kielé­gítésére A hitel kérdésében a gazdák egyenlő elbánást kérnek a többi termelési ténye­zővel. A kiviteli politikáról az értekezlet meg­állapította, hogy az egy kép sújtja a terme­lőt és a fogyasztót. Ennek a hibás export­­importpolitikának oka, hogy olyan ténye­zők irányítják, mint pl. pénzügyminisz­térium, közélelmezési minisztérium, Deviza­középpont, stb., melyek intézkedéseikben a termelés fokozását előmozdító szabadforga­lomra nincsenek tekintettel. Az értekezlet megállapította, hogy az országban tekinté­lyes len-, kender-, here-, napraforgó-, len­cse-, bab- és főként rozsfeleslegek vannak, melyeknek a világpiacon való elhelyezését minden eszközzel elő kell mozdítani. Ezért az értekezlet állást foglalt a mellett, hogy a rozs levétessék a kiviteli tilalmi listáról , hogy a sertéskivitel terén fennálló korlá­tozások is megszüntettessenek. Ezzel kap­csolatosan viszont tiltakozott az értekezlet az ellen, hogy a hazai szalámigyárak a bel­földi kikészítési eljárás keretében sertést importálhassanak. A cukorrépa átvételi árával is foglalko­zott az értekezlet s bizottságot küldött ki ennek a kérdésnek rendezésére és a répa­termelő gazdák érdekeinek megvédésére. Végül az ásványolajgyáraknak azt a kíván­ságát tárgyalta az értekezlet, hogy az ás­vány­olaj késztermékek vám­­ait a kormány az aranyparitásra emelje. Az értekezlet a vámemelés ellen foglalt állást azzal a meg­­okolással, hogy az drágítaná az árakat. Az elfogadott határozati javaslatokat az illetékes miniszterekhez terjesztik fel. — Az ipari hitel és a bankok. Részlete­sen ismertettük a magyar gyáripar mozgal­mát, mely azt célozta, hogy az ipari terme­lés megfelelő olcsó hitelhez jusson. Mint értesülünk, a GyOSz­ ebben az ügyben megkeresést juttatott a TÉBE vezetőségé­hez s a gyáriparnak ezzel a megkeresésével a TÉBE mai ülésén már foglalkozott is. Az ülés szűkebb bizottságot küldött ki, mely­nek tagjai a banküzletnek az ipari termelés pénzügyi alimentálásával foglalkozó vezető­emberei, s ennek a bizottságnak­ feladatává tette, hogy a gyáripar által feltárt helyzetet ennek eredményéhez képest a kérdés ren­dezése érdekében javaslatokat terjesszen a TÉBE vezetősége elé. A kiküldött bizottság — mint értesülünk — már legközelebb részletes tárgyalás alá veszi a kérdést. — József kir. herceg az Országos Ipar­­egyesülethez. Az Orsz. Iparegyesület védő­jét, József kir. herceget, házasságának har­mincéves évfordulója alkalmából feliratban üdvözölte. A királyi herceg az üdvözlést most igen meleghangú válaszban köszönte meg, a melyben biztosította az egyesületet valamint a magyar ipari érdekeket további érdeklődéséről és támogatásáról. — A gabonatőzsde. A Magyar Közgaz­dasági Társaság ma délután Matlekovits Sándor elnöklésével ülést tartott, a­melyen Frey Kálmán, a tőzsde alelnöke beszélt a gabonatőzsdéről, Ism°rtette a piac közgaz­dasági jelentőségét és a tőzsde intézmé­nyét, mint a piac legfejlettebb megjelenési alakját. Fejtegette, milyen nagy jelentősége van az egységes árképződés és a helyes ár­alakulás szempontjából a gabonatőzsdének általában s különösen nálunk, a­hol a ter­melés súlypontja a mezőgazdaságon van. Ismertette a határidőüzlet lényegét és köz­­gazdasági jelentőségét. Foglalkozott a kö­tött gazdálkodó­vál a gabonakereskedelem szempontjából arra az eredményre ju­tott, hogy az általános érdekek a szabad­kereskedelemhez való visszatérést ajánlják. Végül a devizaforgalom korlátozásából elő­álló helyzetnek a gab­onaüzlet szempontjá­ból való jelentőségét és hátrányait ismer­tette.­­ Az előadás­ végeztével Matlekovits Sándor kérdést intézett az előadóhoz, hogy pótlóan nyilatkozzék arról, valjon fölfogása szerint helyes-e a gazdasági életben a búza­­valuta alkalmazása, vagy sem? Az előadó rámutatott, hogy a búza áralakulás szá­mos tényezőtől és külső körülménytől füg, mint a világpiaci helyzet, a termés, a fo­sztóképesség, a közlekedési viszonyok, stb. s ennek alap­ján arra az eredményre ju­tott, hogy a búza áralakulásában nem rendel­kezvén a szükséges stabilitással, nem alkal­mas arra, hogy mint értékálló egység a ne­mesvalutát pótolja. — A gyümölcs­behozatal. A gyümölcs­­behozatal körül éles harc folyik a keres­kedői érdekeltség és a fővárosi zöldség­üzem között. Múlt évben ugyanis a kor­mány csak a fővárosi zöldségüzemnek en­gedte meg a gyümölcs és elsősorban az alma importját és a kereskedőket kizárta a behozatalból. Az idén a kereskedők a ke­reskedelmi miniszterhez fordultak s ott Wimmersner­ báró államtitkár megígérte, hogy ha lesz gyümölcsbehozatal, abban a kereskedők is részesülnek. Most az a hir terjedt el azonban, hogy a kereskedők is­mét nem kapnak behozatali engedelmes csak a főváros. Ez nagy nyugtalanságot kelt az érdekeltek között, a­kik rámutat­nak, hogy a főváros tavalyi akciója a szegé­nyebb osztályok részére semmi előnnyel nem járt s ha a behozatalt ismét a fővá­rosra bízzák, az idén is ugyanez a helyzet következik be. A kereskedők azzal érvel­nek, hogy valutáris okok sem szólhatnak a gyümölcsimport megengedése ellen, mert Lengyelországban kitűnő termés volt s ma a romló lengyel márka mellett innen ol­csón lehetne importálni s a közelgő ün­nepek előtt a fogyasztókat kielégíteni. .. Felemelték a kincstár azeszelad­ási árrészesedését. A pénzügyminiszter újra sza­bályozta a kincstári szeszeladási árrészesedést. A rendelet szerint a fogyasztási adó alá eső szesz után, ha megadózva kerül forgalomba, hektoliterfokonként az 1 korona 60 fillér szesz­­fogyasztási adón kívül 6.320 korona kincstári árrészesedést kell befizetni. Ugyanennyi a kincs­tári árrészesedés a külföldről behozott égetett szeszesfolyadékok után a vámilletéken és a szeszfogyasztási adón kívül. A termelési adó alá eső szeszfőzők a szeszadón kívül hekto­literfokonként szintén 6.320 korona kincstári árrészesedést fizetnek. — A textilbehozatali kontingens. Meg­írtuk, hogy a kereskedelmi kamara teljes ülése elhatározta, hogy a kormányhoz for­dul és kérni fogja az elmaradt textilbeho­zatali kontingensek sürgős megállapítását. A kamara eljárásának már meg is van az mén­ye, a­mennyiben König Tivadar államtitkár a kamara útján mára magához kérette a textilfeldolgozóipar képviselőit, hogy megismerje a behozatali kontingens tekintetében minden egyes szakma szám­szerű igényét. A ma megtartott értekezleten részt vettek a női- és férfiruhakonfekcio­­nálók, a szabóipar, a fehérneműkészítők, a szűcsök, kalaposok, szemfedélkészítők, stb. és előterjesztették számszerű adatokat tar­talmazó kívánságaikat. Az elnöklő állam­titkár közölte, hogy döntés ebben az ügy­ben csak a pénzügyminiszter hazaérkezése után lesz. — Itt említjük meg, hogy a Fő­városi Kereskedők Egyesülete is foglalko­zott a textilbehozatali kontingensek ügyé­vel s elhatározta, hogy illetékes helyen is­mét megsürgetik a kontingensek megálla­pítását. — Csehországban fölemelték a hivata­los kamatlábat. Prágából jelentik, hogy a cseh pénzügyminisztérium bankügyi hiva­tala a bankbizottság legutóbbi ülésének ha­tározata alapján november 29-től kezdve a hivatalos kamatlábat egy százalékkal fel­emeli. E szerint a leszámítolási kamatláb 5 és fél százalék, a lombard kamatláb 7 és fél—8 százalék lesz. A bankügyi hivatal e határozathoz a következő magyarázatot fűzi: A kamatláb felemelésének oka a nagy hiteligény, a­melyet a legutóbbi napokban az őszi kampány szükséglete következtében a bankügyi hivatallal szemben támasztot­tak. Remélni lehet, hogy­ ez a kényszerin­tézkedés átmeneti természetű tesz és hogy mindjárt újév után a piac megkönnyítésé­vel a jegyintézetnek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a kamatlábat ismét leszállítsa.

Next