Budapesti Hírlap, 1924. július (44. évfolyam, 129–155. szám)

1924-07-17 / 143. szám

1924 július 17. (143. sz.) Budapesti Hírlap Arany­alap és újjáépítés. drja Szepes Ernő dr.­ ­Az újjáépítés aranyköltségvetés készíté­sével kezdődött. Az aranyköltségvetés szük­ségszerűen az adónak is, a MÁV tarifájá­nak is aranyban való meghatározásával jár. Az aranyadó és aranytarifa annyira egyetemesen ható gazdasági tényezők, hogy utánuk az egész gazdasági élet arany­alapra kénytelen berendezkedni. Megtörténik. S most itt van előttünk egy ország, a­melynek éppen az a baja, hogy nincs aranya,­­ ellenben minden téren aranyban számol. A természetes és józan értelem visszahökken ez elől. A ter­mészetes és józan értelem sejti valamikép­pen, hogy a papirosvaluta állapota nem ok nélkül következett be s ha bekövetke­zett, ezen nem lehet egyszerűen átlérni Mivelhogy a papírvalutás állapotba tény­leg azért kerültünk, mert a háborúban elvesztettük összes feleslegünket, arányun­­kat, vagyis elvesztettük pénzünket tőkén­ket, a miből éltünk, a mivel dolgoztunk Azóta csupán folyó termelésünkből élünk, ezt jelenti a papiros­ valuta. Hogy a folyó termelésünk nem elegendő, hogy többet fo­gyasztunk, mint termelünk (passzív keres­kedelmi mérleg!), hogy többet kell kifizet­nü­nk, mint beveszünk (passzív fizető mérleg!), ezt jelenti a papírvaluta esése. Ez az egész helyzet pedig a kölcsön felvételével még nem változott meg A kölcsön még nem vagyon,­­ sőt ellenkezőleg: a kölcsön csak fokozott eladósodást jelent (kivált ha nem a termelést szolgálja), ha egyébként pillanatnyi respik­umot nyújt is. De hogy fölöslegekkel rendelkeznék az ország ar­ról szó sincs, arról még sokáig nem is lehet szó, holott az aranyvaluta csak akkor kezdődik. Szóval papír­ valutás or­szág vagyunk mi bizony ma is. Az arany­valutára nem lehet egyszerűen „áttérni“ A papírvaluta meg az aranyvaluta kö­zötti különbség nem egyszerűen számolás­beli különbség, a­mi­­t sokan hiszik, a­kik egyszerűen egy szorzószámmal, más néven a valorizációval, oldanák meg a ba­jokat. Mert ha csak erről volna szó, ak­kor mindent el lehetne intézni egyszerűen azzal, hogy a jelzálogkövetelésektől a ta­karékbetétekig, a hadikölcsönöktől a régi adósságokig, mindent megfelelően, aranyra átszámítva kell fizetni. Nyilvánvaló, hogy ez nem lehetséges, mert nincs meg az az árufelesleg, a­mi az aranyadósság összegének megfelelne. De ha nem lehet „visszafelé“ efféle módon számítani, ak­kor nem lehet­­előrefelé“ sem! A takarék korona sem volt egyéb mint arany (de! hír) számítás és a­mikor még csak 30 szá­zalékos differencia mutatkozott, máris a legnagyobb bajok jelentkeztek. Ha arany alapon történik a fizetések meghatározása, ez épp úgy valorizálás, mintha takarék­koronával történik. Csak az elnevezés vál­takozik, a lényeg ugyanaz. És éppen mert nem lehet valorizálni, nem lehet szisz­temizelni a papírvaluta rendszeréhez sem a takarékkoronát, sem az aranykor­­­nát. De hát — hallom az ellenvetést — a korona stabilitása esetén akadémikus minden aggodalom a különböző szolgál­tatásoknak aranyalapon való meghatáro­zásával szemben, mert akkor az arany­korona a valóságban nem egyéb, mint egy­szerű számítási alap. Ha 1 dollár a jövő­ben is 83.000 korona marad, akkor egé­szen mindegy, hogy 1 dollárt mondok-e, vagy 83.000 koronát, hogy 10 dollár-e az adósságom, vagy 830.000 korona. Ez igaz. Csakhogy tessék csak körülnézni. Az utolsó napokban a búza ára erősen emelkedőt. A búza nyomán azután emelkedik minden egyébnek az ára is, holott attól függetle­nül is emelkedik, részben a nagy kamatok, részben a termelés elégedetle­nsége folytán. S ha mindennek az ára emelkedik, egye­dül a dollár marad változatlan (vagy ép­pen leszállítják az árfolyamát!), akkor egyszerre csak ott tartunk, hogy minden­nek az ára világpiaci paritáson felül áll, a kivitel megszűnik. Ez a stabilitás azon­ban — a­mit a Devizaközéppont is min­dig produkált, a míg győzte arannyal (dol­lárral) — egészen hamis valami s termé­szetszerűen az ország gazdasági fejlődése helyett a legnagyobb bajokra vezet. Éppen csak az adózásban nem lesz baj, mert a növekvő drágaság s a változatlan dollár­árfolyam mellett az adóteher tulajdonkép­pen leszáll, könnyebbé válik. Ezért produ­kált Ausztria olyan nagyszerű adózást, mi­közben kivitele jóformán megszűnt. Ab­ban a pillanatban viszont, a­mikor a dol­lár árát megfelelően emelik, a­mikor az­után a külföldi kurzusokban is kifejezésre jut a koronának belföldön már régen be­következett romlása, azok az arany­adók, arany-viteldíjak egyszerre mint valorizációs faktorok jelentkeznek, a­mi nem kevésbé nagy baj, a­mint azt már a gyakorlatból is tudjuk.­­ Függetlenül azonban ettől, a megállapított arany­adók épp úgy java­részt nagyobb adót jelentenek, mint a­hogy a MÁV arany­díj szabása is javarészt föl­emelt tarifát takar. Nos, papír lévén a valutánk, ez mind áthárítódik, tehát emel­kednek az áruárak. (A dollár árának le­szállításával kapcsolatban bekövetkezett pillanatnyi stagnáció ne tévesszen meg bennünket!) Ennek végeredményeként az­után emelni kell a tisztviselő-fizetéseket is, tehát a MÁV tarifáját is, meg az adót is, most már aranyban. Az emberek pedig vigasztalódhatnak azzal, hogy mindez „az átmeneti bajokhoz“ tartozik. A­mint azonban látható: az állítólagos átme­neti bajok ily körülmények között állandóan érvényesülő kóros jelenségek. A­mint hogy tessék csak egy pillantást vetni Ausztriára, a­hol kivitel nincs, de folyamatos drágulás van. S a­hol mind e jelenség folyamatosan bekövetkezett. S a­hol kezdik már sejteni, hogy a „szanálás“ bizony csak látszat­munka volt. A tévedés gyökere pedig ott van, hogy folyton a pén­zen keresztül akarják a termelést rendbe­hozni, a­mi tökéletesen helytálló teória lenne azoknál az államoknál, a­melyek­nek van fölöslegük, tehát aranyuk, tehát pénzük, a­mivel termelnek. De mi koldus­­szegények vagyunk. Nekünk nincs fölös­legünk, aranyunk, vagyis nincs pénzünk, a pénzen keresztül tehát sohasem jutunk el a termeléshez. Éppen ellenkezően, mint a­hogy a szegény embernek is fokozott mun­kával kell előteremteni az aranyat, mi is csak a termelés fokozásával juthatunk a fölöslegekhez és ezzel az olcsóbbodáshoz egyrészt, a pénzhez, az aranyhoz másrészt. Az újjáépítés egész pénzügyi politája azonban ezzel teljesen ellentétes. — A munkanélküliség. Walkó Lajos kereske­delmi miniszter mára magához ké­rette a magyar gyáripar képviselőit, hogy tájékoztassa magát a munkapiac helyzeté­ről. A miniszternél megjelentek ifjabb Cs­o­­r­­­i Ferenc, Wem den Bynde Hek­tor, Szur­­day Róbert, Lichtig Géza, Keleti Kornél, Kende Tódor, Knob Sándor dr. és Alapy Rezső. A tanácskozáson megjelentek kifej­tették, hogy a szakszervezeti tanácsnak a munkanélküliség terjedésére vonatkozó ada­tai erősen túlzottak. Ugyanis a szakszerve­zeti tanács beszámítja a munka nélkül lévő munkások sorába az elbocsátott banktiszt­viselőket és magántisztviselőket is, a­kik éveiig nem tartoznak a fizikai ipari munk •________________ A budapesti értéktőzsde hivatalos jegyzései ezer koronákban. Legutóbbi járó Cl.), mai teeKiseb"'' ?*.*, legna.?«-ebb («ll.­ és záró IIV. árfolyamok. II. III. IV államadóssági kötvények: I% kor. jár. . . — — — hadik. . . — — — 6°/» hadikölcsön — — — Aranyjáradék _ _ — Bankok: Angol-M. B. , Angol-Osztrák . Atlantik­a........... B. Agrár mi iparbank .......... Fabank Földhitelb.­ni Hazai «•»•» Hermes • • » » • Hungária ..••••• Agrarbank . . • Szlavón lesz.­­ Lloyd bank . Magyar Hitel . Ingatlan . . • M Cseh Iparb. Forgalmi ... * Jelzálog • • • • Keresk. Hitel . Leszámít............. Alt­bank . . . Amer. Bank. ■ Magyar Német Olasz bank . . Közp­­elzás. . Városi Bank . Merkúr . . . . ■ Nemzeti .... Osztrák Hitel . . Keresked. . . . Verkehisbank .. Wiener Bankver Takarékpénztárak: Belvárosi . , » ■ Lipótvárosi » . Kőbányai lak. Fővárosi .... Általános • • , . Moktár . . , , i 49 co ■«■T1 50 4" 88 39 44 41 55 54_ 547 7 8 1 4 4 4 4 810 315 ,30 318 164 166 P9 146 41 4L 45 41 60­­—— — 9 10 11 , 0 563 569 568 .­72 230 22 24* 2*5 24 • 1 25 24 86 "6 3 1 36 90 98 102 100 27 2«— 27 84 83 88 8b 11— 11 116 6 6 6 25 ,6 28 27 ,0 70 70 215 5 5 4 9 9 — 9 10 11 11 11 83 31 62 31 165 1b5 1.2 1­4 12501,6,13-61265 60— _ 70 130— — 130 — Biztositók: L . b. Fonciére Jég Pannoi Pátria Back malom . Bonod-Misk. , Concordia . , , Békéscsabai . , Budapesti . . , Törökszentm. , Gizella . . , , , Hungária . , , , Király . . , , , Pesti Victoria . . Transdanubia . 26 26 27 248 7 8 8 11 13 14 12 146 k­O löd let 150 15516* 150 205 210— .15 862 36 6 38 06701 9­ 50 9­'5'9750 2^0 210 205215 20— — — — 120—135 130 2600 3000—2900 70 70 almok: 74 73 62 53 57 54 121 118 123 120 43 42 45 49 68 70 7­27 131 131 139 133 29 __— — 52— 52 52 98 95 96 95 45 40 45 42 •239 233245­ 58— — _. Bányák An­­alt a nali. Bauxit tr. . . Beocsini . . Borsodi szén Szentlőrinci , lisepei építő Cement . . . . Szászvári . . . Kohó . . . . , Iveb. gőzt.. István tégla . Dräsche . . . Magnezit . . . Aszfalt .... All. kőszén . L 1L 111. IV és téglagyárak: 36 ou 290 -Kt 55 115 3« 8 i - 11 0 !2u lt' oD — 16 - 70 *U E6o 4 U 160 119 -18 71 350 360 i 5 Bt — ; 205 -2, |5 ; 7o ,ol0i. 35 2 5 — 2200 67 7u i40 82íü 3' 31 07 120 17 0 353 i60 lit 20: 2 50 67 3l4l Kerámia . . . bü— — Móri szén . . . .— — — — Nagybálonyi ■ . 120 13 135 83 Salgó ..... 562 67u 679 67 o Sajókondói sz. 10 10 11 10 Újlaki ...... 115— 160 14 Umo iánya. ...— 31 81 Urikányi............10010401 1­50lOlti Vasművek és gépgyárak: P­ródi vagon . . 104 98 01 100 Kóburg . . . , , 42— — 43 Gorvin-gép » .— — — — Csáky ...iii 17 16 181 Gazd. Gép . . . Ifi 152— 01 Fábián ......6 7 7 6 1175 15­0 1560 1560 Fémkeresk. , . 2?a •1­27 Franki A. H. , . 122 110 115 111 Ganz Dán. , . » Slot. 322*32 5 225 Ganz Vili. , , , .14 0 iboul 0013 o Kistarcsai . • , 49a 54 5a Györffy W. , „ .— — — 16 Hoffherr , , , , 1­8 145 150 13? Kaszab . . . . , 40 42 44 42 Kissting . ■ • .n 12 12 12 Kühne . . ., , 44 43 4­2 43 Láng ..»•», 128 137 140 137 14 14 15 14 Mag..................3 34 37 36 Magyar acél . . '225260— 245 Mech. száll........— — — Belga fém . » , 112117 160 12' Mérleggyár . » 23 25— ^0 Motorgyár . . , 28 3*2— 80 Ólomáru . ■ . . 21 20 22 21 Chqudoir . . ■ .— 140 155 1­0 Vegyipar . . ■ , 26 27— 27 Végéngyár . . .— 74— 72 Palágyi . . , , ,6 6 — 6 Rex hajó . . i7 7 7 7 Rima . . . i * . 1 6 134 142 39 Roessemann . . 80 95— 91 Rothmüller 12u 13 il Schlick . . » , . 71 70 74 70 Schuller ■ . . . 35— — --■ TeudloS . . , i 10­­0— 80 Unitas .iiii 62 60 62 *2 Vulkán ....— — — 8 Wörner . . , , . 31 31 32 11 L IL IIl IV Nyomdák: Athenaeum . Főv nyomda Franklin . . . Glas­us . . . , Kunossy . . . Pesti könvvnv. Révai.............. Rigler ..... Stephaneum . , Ui-áau'/ein .. ... Wadianei ........ Olajmüvek: Marosvásárhelyi 100 130 Olajművek 71 - -— LOO 11 Sörgyárak és szeszipari vállalatok: Baróti i i • • • Részvény sör . Temesi szesz , Fővárosi sör . Gschwindt . . . Győri szesz » • Keglevich . , • Királysör m Polgári sör * • Krausz szesz i Pannónia sör Tem sör , • « i (Jl Gschwindt... 8 2 3 280 290 820310 _ _ — 166 88 37— .8 163 163 174 173 19 19 21 2. 67— — — 48 48 60 48 15 15— 15 L II Ili IV 141 147 160 14.7 7 8 i S 80 ?4 82 37— 31 3.8 7 8 t­ 102too110104 ___ 50 it 64 70 .01 7 7 7 7 10 10 11 107 7 — 7 Cukorgyárak: 550 60 5.0 631 1­60 905 920 9K 1476 2610 260625d­ 44a 451* 450 155 220 21b 28a 225 Délcukor . . . Horvát cukor . M cukor . . . Georgia .... Mezöhegy cuk Stummer . . . . , — — — — slagrar német­­. — — — — Élelmiszer* állatotok. Czinner szalámi Fiumei rizs . • Kruktus ................ Haltseresk........... Szalámi ■ . ■ , Ocean . . . . . . Püspöki .­­ •­­ Tokaji bor ■ , Vili pezsgő . i 19 18 4-20 655 76 28 — — 65 63 —­­21 670 25 20 20 •:05 26 20 •Ji ibb ti 22 61 Gáz- és villamossági vállalatok: Alt. Gázizzó , 109 11 Alt. légszesz . , 675— — izzó • 1 • M I 1 iO0 710 745 Just izzó • . . .­44 4 Auer 460— 454 Phöbus n.i, 36 36 67 Vasmegyei . . .— — — 142 164 162 it 62 720 i 450 31 IfcO L n ni ív. Szállodák és gyógyfürdők: Hungária . . .—. —— Hova! ............ 200 •2­­0 il'­2* C­igisz............... 3­­30 321 Liget szán. 84— 8 3 Schwartzer cO— — — Lukácsfürdő . 13 10 12 il Textilipari vá-' tatok: textil..............b — — — Irapjumosó . 1 63 63 55 1­4 Szövő Kötő ■ *22 25— Goldberger . , 160 4 48 61 ICC Győri textil . , 21 2.— i Juta— — Karton . . . , , ti 84 S6 63 Kender . . , , , 10 ?u— Pamut ... i 73 5 25­.. 2fcB tfu Szegedi kender 39, 410 3T5 37? Unió textil . . ,6 7 ti8 Jaguard Szövő..— — — — Vegyipari vállalatok: Chinoin ■ . , , 13 13 14 14 Daukia . • • • 120 120 126 126 Dianai 7 — — Spódium . . , i 141 145 160H Flóra . . . m­91 95 100 9c Műtrágya . . . lán lob H2 131 Keleti és Mur. 76 26— 2 Klein ..t­,.6 6 6 6 Klotild i . ,­­ , 51 52 60 00 Szikra . , , , , 47 46 434 Török . . . | • i 21 78 30 •21 Wander • • , * 26 26— 21 széckéneg . , .6 6 109 abo­ . •*.... 16— — — Pharmacia . • • 16 16 191 Különféle vállalatok: Bárdi 12 10 12 42 Bód­ 70 61 69b 4204­0 480 460 ..orvin film ■ . 11— — 41 i'irogi gummi 24 25 27 26 Dunántúli sert 45 46 48 4b Betűöntődé........ 126 125 180 426 Papír ...!•* 48 45— 45 80085 900Dí­bvéri bőr ... . 110 11 14 Hangya ipar­i , *“■" 26 —• 27 Királyautó . . .3 2 —*2 őstermelő . . . 285280 250 245 810330.350 3c0 Német mezős. 240245 250 74 Vasúti forg. , 200— — 210 Interrexim . . . 24 25 26a Star-film i,ti 55— — Telefon . . . , , 145 142 150 14 — 13— 13 Unió színház 75 70 74 70 Turul Temesvár— — — Szolnoki . . .5 5 6 5 Zagyvapuffatvt 22 20 26 •21 Faipari Mer­­­ni­ka . . . 4 általatok: 6 33 Cserző . . 30— — 29 Dunah­araszti .1 3 3 3 Egres. fa . , , 22 24 23 22 Fournier . , . , 44 14 15 14 Gutmann . , , , 860 .'10­291 310 Hazai fa , 127— 10 Isu Honi fa . , ,8 7 — 7 Kőrösbányai . 19 18 21 19 K­ronbereer1e 17 17 17 Lignum . . , 62 63 78 76 Magv­ari fa ,4 — 24 24 Amerikai . , , 10— 10 Magyar érdi ,4 — — — Magyar Lioyd ,— — — — Malomsoky , ,8 8 9 8 Nemz fa. , , , 500— 60061 0 Lichtig . i , ,4 4 4 4 U) Ófa . . , , 660 sfc65 l 6c6 Rézhanvai , , , 140 l­l 155 160 Szlavónia , , , 85 eb 86 85 Th­ék bútor . .— — 70 70 Anton Nasic 2560 biO 2c6l2526 Vikturai bútor4 4 c 4 Zabolai , . , , 101 98 102100 Zentai— — • — 1 idő bi.t . , , i ** **— Kosztpénz Elővételi logrtcj Gvoi per . — “ Adria •!•••»— 185 140 Közlekedési vállalatok: Adria . . . , , 1100 na 1150 Közúti . . .­­ • 48 49 15 49 Atlantika • « • .— •—— — Városi . • , • , 52— 60 66 Búr ••tv» 62 66 70 66 Déli vasút ill. 64— 6» 63 Mtk­ .mi 316 320 c2 •315 Levante . . . . 241 24*2d 9245 Miskolci vili. . 4b »5 41 43 Nova ............ 16 164 170 le 4 Allamvasut . co8 cVC 6366 fő Tröszt ... 93 93 98 94 VL Hely: Érd. V.• **— Nem hivatatos árfolyamok: Böhm-hordó— — — —­Budapesti bank— Mobil bank •• Nemzeti hitel .— •* ** Corvinszinház• — Székely és Gerő u.• Ingéza ........— •• Kopetzky . ,— — — Kéve .«•••»

Next