Budapesti Hírlap, 1924. október(44. évfolyam, 205–231. szám)

1924-10-30 / 230. szám

8 mint megállapítják a most kezdődő őszi és téli évad előadási és munkaprogramját.­­ (Közönséges tárgy.) A biedermaier, a rokokó, meg az ampir elnevezés ma csak­ úgy röpköd (hogy ne mondjuk köpköd) az emberek ajkán, mint a vámpír, akarjuk mondani, mint a régi világban a frakker, a pezsgő és a cigány szavak röpköd­­ek. Per­sze abban az időben is csak a jobbmódúak ajkán röpködtek ilyen kifejezések, a­kik azonban abban a világban jóval többest vol­tunk mint a­hányan ma vannak. És akkor, mi sohasem tévesztettük össze a frakkert a cigánnyal, az néha megesett velünk, hogy pezsgőt adtunk a cigánynak, arra azonban nem igen emlékezünk, hogy valaki közü­lünk megfordítva tette volna. Ma megesik, ezt több oldalról is hallottuk, hogy vala­kiknek az ajkáról felröppen, tegyük föl, az ampír szó, mikor pedig az illetőnek roko­kót kellett volna, akarjuk mondani ,éppen azt akart mondani.“ Na de az semmi, a lé­nyeg a fő dallag, hogy az a tárgy az ember­nek birtokában vasi, ez volt a könnyedebb felfogás, a­míg a korona lefelé csúszott. Ma a korona jó, tehát a portékát esetleg szakértővel is megnézeti az okos ember, mielőtt birtokába veszi. Egy ismerősünk azonban ezt a sorrendet valahogyan össze­zavarta, úgy hogy előbb megvette a tár­gyat, azután hívta el a szakértőt. Persze a szakértő bajban volt, a „tárgy“-at az illető abban a friszemben vette, hogy bidermeier­­stílusban van. A szakértő pedig rögtön észrevette, hogy nem is bider, de még ma­­jer sem! A szakértő nem mondott se igent, ■cm nemet, de tapintatosan úgy beszélt, hogy a „műgyűjtő“ egészen megnyugodott, beszédes lett s a többi között elmondta a következő esetet: — A falun, mikor ezt a szép bidermeiert vettem, egyszer csak beállít hozzám egy öreg anyóka. Azt mondja, hogy hallja, hogy én szoktam régiséget venni. Előszedi a matyóját, elkezdi pakkolgatni, végre elő­­koborássza. Na, hallja csak ezt a jó viccet: elővesz egy öreg pápaszemet, hogy nem venném-e meg? — Na és, nem vette meg? — kérdezte komoly arccal a szakértő. A „műgyűjtő­nek“ pedig ebben a pillanatban elállt a sziveverése s rámeredve a szakértőre kér­dezte: — Mit? Hát azt tetszik csakugyan mon­dani, hogy az a drága izé nem bidermeier, hanem egy közönséges tárgy? — (Az első balatoni kongresszus határoza­tai.) Már egy hónapja, hogy lezajlott Vesz­prémben az első balatoni kongresszus, a­me­lyet Wlassics Tibor báró dr., a Balatoni Tár­saság országos elnöke kezdett és szervezett meg. A közérdekű kongresszusi határozatok csak most jutnak köztudomásra a maguk tel­jességében. A teljes ülésen Wlassics báró in­dítványára két nagyfontosságú határozatot hoztak. Kimondta a kongresszus, hogy kívá­natosnak tartja az új fürdőtörvény megalko­tását s erre vonatkozólag a nemzetgyűléshez fordul. Kimondta továbbá, hogy a balatoni kormánybiztosság fenntartását a jövőre nézve is szükségesnek tartja azzal a feltétellel, hogy a kormánybiztosságnak tényleges hatósági jogkör biztosíttassák és költségvetésileg meg­felelő állandósított ellátmányban részesíttes­­sék. Szabád Antal dr. népművelési javaslatát, mely a Balatoni Társaság kultúrfeladatait körvonalazza, a természeti szépségek védel­méről előterjeszett javaslatot, továbbá a ba­latoni sajtóról előadottat szintén elfogadták, valamint a keszthelyi kultúrház mielőbbi lé­tesítésére, a balatonfüredi színház újjáterem­­tésére (az utóbbi Mangold Gusztáv előadásá­ban­ vonatkozó javaslatokat is. Közegészség­­ügyi szempontból fontos döntése a kongresz­­szusnak a balatonfüredi vízvezeték és csator­názás haladéktalan létesítéséről szóló határo­zata, a­melyet a fürdőügyi szakosztály elő­adója, Mészöly Gyula és az elnöklő Wlassics Tibor báró terjesztettek elő és okoltak meg. Ugyanitt határozatot hoztak a balatonfüredi kikötő mielőbbi létesítése tárgyában, továbbá tiltakoztak a balatonfüredi uszoda lebontásá­nak gondolata ellen. Az egyesült közgazdasági és közlekedési szakosztály, mely Bacsinszky Vladimir elnöklésével tartotta ülését, Kutassa Oszkár előadása mellett a balatonvidéki vízi­növények ipari értékesítése, a balatoni köz­élelmezés javítása, valamint a szőlőművelés előmozdítása tárgyában hozott határozatok. Ugyane bizottságban a balatonfüredi polgári iskolának (Darab József előadása mellett) gazdasági irányává leendő kifejlesztése érde­kében hoztak határozatot.­­ (Balatonfüred vendégei.) Az elmúlt héten a következő vendégek­ érkeztek Bala­tonfüredre: Kovács Gyula dr., Szitád Jenő dr., Szűcs Róbert, Kotsis Iván dr., Paris László dr., Bolza Péter gróf, özv. Gágel Jánosnié, Forgách Károly gróf, Székely Béla, Szikriszt László, Finna József, Da­­róczy József, Ri­esz Imre, Elek Ákos dr., Tóth Ferencné, Bárdos Sándor, Farkas Jenő, Kögler Lajos, Mailáth Géza gróf, Héderváry Lehel, Madarász Henrik, Szőke Józsefné, Schöffer Ródé­é, Moys B. István, Mayor József.­­ (Ingyen kapja) azonnal rendes elő­fizetőként a Budapesti Hírlapot vagy a 8 Órai Újságot, ha Kellermann Pál bélyeg nagykereskedő Budapest, V., Csáky­ utca 49. címre 5000 darab használt, hibátlan leáz látott levélbélyeget (lehet hivatalos, vala­mint büntetés-bélyeg is) küld havonta. Ne­vezett bélyegkereskedő bélyeggyüjteménye­­ket is külön megállapodás szerint legnagyobb értékelés mellett, készpénz ráfizetéssel át­vesz.­­ (Új útker­őkocsijárat.) A magyar ki­rályi államvasutak igazgatóságától vett értesí­tés szerint november 4-től a Budapest-keleti pályaudvar és Sátoraljaújhely között közle­kedő Budapest-keleti pályaudvarról 16 órakor induló 406. és ugyanoda 12 óra 30 perckor ér­kező 405. számú gyorsvonatoknál étkezőkocsi­­járatot rendszeresítenek.­­ (Vitézi telekbeiktatás.) Október 26-án volt Csömör községben vitéz Tóbiás János borbélymester rákosszentmihályi lakos vitézi telekbeiktatása a Lukács Géza dr. és testvérei által Csömör községben felajánlott tizenhárom magyar hold vitézi telekbe, Szanczi vitéz Feördös Vilmos székkapitány a községháza előtt tartott diszközgyülésen, a melyen vitéz Endre László dr. főszolgabíró elnökölt, átadta a vitéznek jelképesen a vitézi telket. A dísz­közgyűlés után a vitéz tiszteletére a község diszebédet adott.­­ (GyrAszpovat.) Homoródszentpáli Szent­­pály István dr.. Miskolc I. kerületének nem­­zetgyűlési képviselője, Miskolc volt polgármes­tere, a Nemzeti Polgári Párt tagja, hosszas betegség után hatvanhárom éves korában meghalt a miskolci Erzsébet-kórházban. Máj­­rák oltotta ki az életét. Szentpály István dr. 1861-ben született. Atyja Ugocsa vármegye nyugalmazott alispánja volt. Szentpály Istvánt kétszer választották meg Miskolc polgármes­terévé. Képviselői mandátumát először az 1912. évi időközi választáson nyerte a munka­párt programja alapján. A forradalmak után csatlakozott a Nemzeti Középpárthoz, majd a Nemzeti Polgári Párthoz és mint e párt tag­ját választották meg nemzetgyűlési képvise­lővé. Az elhunyt képviselő temetésén a Nem­zeti Polgári Párt képviselteti magát és leuta­zik Miskolcra Heinrich Ferenc is. Heinrich Fe­renc a temetésre való tekintettel elhalasztja beszámolóbeszédét is, a­melyet pénteken akart kerületében megtartani. Lázár Aurél nyug. Kúriai bíró, 75 éves ko­rában meghalt Budapesten. Temetése e hónap 30-án, délután 4 órakor lesz a kerepesi­ úti temető hatottasházából. Az elhunyt kúriai bíróvá történt kinevezése előtt kolozsvári ki­rályi főügyész volt s az úgynevezett Replika­­perben a vádhatóságot képviselte. Hazaszere­tettől izzó hatalmas vádbeszédével, melyben a vezető oláh politikusoknak a magyar állam ellen folytatott aknamunkájáról lerántotta a leplet, politikai és jogászkörökben általános feltűnést keltett. Az elhunytnak sok értékes cikke látott napvilágot a Budapesti Hírlapban, melynek éveken át nagyrabecsült külső dol­gozótársa volt. Tegnap meghalt Bécsben Holub Ferenc al­­tengernagy, a volt közös osztrák és magyar hadügyminisztérium­ volt tengerészeti osztályá­nak utolsó főnöke.­­ (A palesztinai bevándorlás.) Genfből jelentik: Sir Herbert Sámuel Palesztinai angol főbiztos ma fogadta a sajtó képviselőit, a­kik előtt a többek közt kijelentette, hogy a világ­háború befejezése óta negyvenezer zsidó ván­dorolt Palesztinába, a­kik közül négyezer fog­lalkozás híjján ismét elhagyta az országok A cionista szervezetek és gazdag zsidó magán­­személyek eddig a letelepülés és munkaalka­lom szerzése céljából hatmillió font sterlinget bocsátottak rendelkezésre. Ezt az összeget telkek vásárlására, lakóházak és iskolák épí­tésére, mezőgazdasági társulatok alapítására és az ipar emelésére adták ki. Az angol kor­mány nem szubvencionálja Paleszina köz­­igazgatását, hanem csak a katonaságot tartja fenn. Az 1922-i és 1923-i gazdasági helyzet erősen enyhült. A bevándorlás továbbra is fo­lyamatban van, bár az ország felvevőképessége korlátolt.­­ (A csikágói gyermekgyilkosság Ka­lis­a Szicíliában.) Berlinből jelentik: A Ber­­­­liner Zeitung am Mittag jelenti Rómából, hogy­­ a csikágói gyermekgyilkosság hatása alatt­­ Naro szicíliai városban két gazdag kereskedő-­­ családból származó fiú, a­ki a Locb és Leo-­­­pold elleni csikágói pert a legnagyobb lelkese­déssel kisérte, eltökélte, hogy tizenkilenc éves­­ barátját ugyanilyen módon megöli. A két fiú­n galamblövészet ürügye alatt az ágostonosok­­ kápolnája közelébe csalta barátját és leszúrta■ A holttestet azután a kápolna melletti­­épü­letben rejtették el. Az eltűnt fiú családja ab­­­­ban a hiszemben élt, hogy a fiú egy leán­­­­­nyal megszökött, utóbb azonban a család zsa­rolóleveleket kapott, a­melyek alapján a rend­őrség a gyilkosságnak nyomára jött és a fia­­­­talkorú gyilkosokat letartóztatta. A gyilkosok i­s beismerték tettüket.­­ (Péchy Erzsi pincsi kutyája.) Péchy Erzsi, a Fővárosi Operettszínház prima­donnája ma este kivételesen gyalog indult el Hunyadi János­ út 35. számú villájából a színházba, előadásra. Egyik karján arany ridiküljét vitte, márik kezében kedves pincsi kutyájának póráza volt. A Lánchíd közelében a pincsi valamitől megijedt és futni kezdett, magával ragadva a művész­nőt. Egy idő múlva a kutya megnyugodott és a művésznő nyugodtan folytatta útját. Baj nélkül jutott el a színházba. Az első fel­vonást is eljátszotta már a primadonna, a­mikor öltözőjébe visszatérve észrevette, hogy mialatt a kis kutya magával ragadta, elvesztette aranyridiküljét. A ridikült a primadonna nem sajnálta nagyon, de mi­kor eszébe jutott, hogy abban volt nagy­­értékű briliáns nyakéke, akkor elájult. A színházból azonnal értesítették a főkapi­tányságot, a­honnan detektívek mentek ki a Lánchíd közelébe, a nyakéket azonban nem találták. Néhány detektív dl.­lent Péchy Erzsi lakására is és ott a nyakéket egy má­sik ridikülben megtalálták. Mikor ezt a hírt a primadonnával tudatták, megint elájult. Ez azonban nem akadályozta meg őt ab­ban, hogy a harmadik felvonásban fellépjen. — (A „Tusculanum“) mint a Kárpitos és Paszományos Mesterek Országos Anyag­­beszerző, Termelő és Értékesítő Szövetke­zetének állandó kiállítási vállalkozása. A Kristóf­ tér 3. számú hatemeletes épület keretén belül időszakonként rendez a la­kásberendezéshez szükséges kézműiparo­­sok, műi­párosok, valamint iparművészek és képzőművészek alkotásaiból érték­esítő kiállítást. A kiállításnak célja gazdasági szempontból a névtelen és üzlet nélküli iparosokat a nagy­közönségnek bemu­tatni, a magyar iparművészek és képzőmű­vészek munkáinak pedig szemléltető kere­tet nyújtani. Iparfejlesztési szempontból célja a magyar képzőművészeket és ipar­művészeket iparosainkkal összeköttetésbe hozni, hogy így a családi otthonban nem­zeti jelleget adhasson és a magasabb em­beri igények kielégítését lehetővé tegye. További célja, hogy ipari haladásunkkal lehetővé tegye a hazai gyáripar fejlődését és a magyar kereskedelem érvényesülését. Közművelődési szempontból célja pedig a vidéki iparosainkon keresztül hatékonyan nevelni a vidéki gazdatársadalmat és elő­segíteni, biztosítani elszakadt országré­szünkben nemzetünk kulúrfelsőbbségét. Célja továbbá nemzeti szempontból a kül­országokkal elismertetni ipari állam mi­voltunkat is.­­ (Szerb katonák és rendőrök véres harca Újvidéken.) Belgrádból jelentik, hogy Újvidéken egy utcai incidensből kifo­lyóan tegnap éjjel katonatisztek összevere­kedtek a rendőrökkel. A verekedők először karddal támadtak egymásra, majd kölcsö­nösen lövöldözni kezdtek. Az utcai harc­ban Jokics Teodor diák, egy odavaló ügy­véd fia meghalt, egy rendőr életveszedel­mesen, kettő súlyosan megsebesült.­­ (Az egyetemi hallgatók kérése.) A Ma­gyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Orszá­gos Szövetsége azzal a kéréssel fordul Buda­pest közönségéhez, hogy a bútorozott albér­leti szobákat jelentsék be a szövetség diák­szociális főosztályának, a­mely a leggyorsab­ban tud lakót küldeni az egyetemi hallgatóság köréből. (Budapest, VIII., Üllői­ út I. , Te­lefon József 29—14.) — (S­orok­aut munkás.) Ma délután a Szentendrei-ut 8224. számú ház építkezésénél Ernészt József 66 éves ács egy 6 méteres áll­ványról munka közben lezuhant s nyomban meghalt. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították. — (Tű­zriadalom a Viktória-malomban.) Az éjszaka 4 órakor értesítették a közép­ponti tüzérséget, hogy az Újpesti rakodó­part 22/23. szám alatti Viktória-malomban tűz támadt. Nagy készültséggel vonult ki a tűzoltóság, de addigra a gyári tűzoltóság eloltotta a harmadik emeleten keletkezett tüzet, a­melyet egy csapágy kigyulladása okozott.­­ (A csodálatos dollárcsináló gép.) Egy budapesti ügyvédjelöltet két szélhámos 150 millió korona erejéig károsított meg. Egy budapesti kereskedő elvezette Rosenfeld Emil ügyvédjelölthöz Moskovitz Rudolf és Schén Izrael állítólagos orosz kereskedőket, a­kik közölték az ügyvédjelöltnek hogy vegyi után minden egydollárosból még egy darab egydollárost tudnak előállítani. Ter­mészetesen hozzátették, hogy a hamisít­ványt nem lehet megkülönböztetni az ere­detitől. A bizalmas találmányt másnap be is mutatták az ügyvédjelölt lakásán, a­hol egy présgéppel, egy másolókönyvvel és egy üvegben valami sárgás színü folyadékkal jelentek meg. Rosenfeld előtt azután egy valódi egydollárosra ráhelyeztek a sárga folyadékkal bekent dolláralakú fehér papi­rost, betették a préskönyvbe s a könyvet a gépbe. Negyedóra múlva kinyitották a gépet s a könyvből két darab egydollárost vettek elő. Az ügyvédjelölt egészen odavolt a pompás hamisítványtól s persze nem vette észre, hogy a két kereskedő csak bűvészmutatványt végzett, mert a prés­könyvben előre elhelyezett másik két egy­dollárost húzták elő. Az ügyvédjelölt a si­ker láttára pénzzé tette minden értékét s még a Felvidéken lakó szüleitől nagyobb kölcsönt vett föl s ilyen módon 150 millió koronáért vásárolt egydollárosokat, mert a két kereskedő illő jutalék ellenében vállal­kozott rá, hogy vagyonát megkétszerezi. Október 23-án a két orosz kereskedő meg is jelent az ügyvédjelölt lakásán s a gép­ben elhelyeztek 1900 darab egydollárost s mellette nagy igyekezettel helyezték el a sima papirosokat is. Végül is összecsukták a könyvet s a gépbe tették. Mikor ezzel elkészültek, azt mondták, hogy a présgépet csak másnap nyitják ki, mert a vegyi mű­velet csak akkor ér véget, mert igen nagy­­mennyiségű dollárról­­van szó. Másnap Rosenfeld hiába várta a kereskedőket, nem jöttek. Végre is kinyitotta a présgépet, a­melyből azonban csak fehér papírlapok kerültek elő, a dollárok eltűntek. Az ügy­védjelölt látta, hogy csalóknak lett az ál­dozata, a főkapitányságra sietett, de a de­tektívek csak annyit tudtak megállapítani, hogy a csalók még előtte való nap este elutaztak szállóbeli lakásukról. A rendőr­ségre előállították azt a kereskedőt, a­ki a csalókat Rosenfeldhez vitte, de kiderült, hogy nincs része a csalásban. A főkapi­tányság most a két csalót körözi.­­ (Kivégzés Svájcban.) Bernből jelen­tik: Az altdorfi börtön udvarán ma fejez­ték le nyaktilóval Clement Bernet 44 éves rablógyilkost Bemet ez év augusztusában egy rablókisérlet alkalmával meggyilkolt egy leányt. Ez a lefejezés 1910 óta az első kivégzés Svájcban.­­ (Felakasztotta magát.) Dzsája Istvánné született Kucsera Rozália 29 éves napszá­mosnő a Hajtsá-ut 157. számú lak­­s­án ma este felakasztotta magát. A­mikor észrevet­ték, már halott volt. Attól való félelmében lett öngyilkos, hogy a vele közös háztartás­iján élő Közel Antal feljelenti a rendőrsé­gen azért, mert 3 millió koronát érő zálog­jegyet lopott el tőle. Az öngyilkos asszony holttestét a bonctani intézetbe vitték. * (A Múlt és Jövő) legújabb számában, a­mely most jelent meg, Patai József folytatja rendkívül érdekes szentföldi útleírását, a­me­lyet ezúttal is több szép fényképfelvétel illusz­trál. Közli a lap Mordeháj Avi-Shaul (Jeru­zsálem) Rubens festőművész művészetéről szóló tanulmányát. A lap a talentumos fiatal művész műveiből egy egész sorozatot mutat be kitűnő reprodukciókban. Kiss Arnold, Vadász Tibor, Szatmári Mór, Holder József, Jánossi-Engel József, Sass Irén, Szenes Erzsi, Pfeiffer Izsák dr. versekkel, műfordítással, elbeszéléssel, cikkekkel járult hozzá a lap értékes tartalmának gyarapításához. A már említett illusztrációkon kívül még számos ki­tűnő képet közöl a folyóirat, műmellékletül pedig Hermann Lipót egyik rajzát adja.­­ (A m. kir. osztálysors játékban) részt­vevők kéretnek, hogy a kik a régi sorsje­gyeiket még nem vették át, vagy a­kik a postán kapott sorsjegyeket még nem fizet­ték meg, az I. osztály árát sürgősen egyen­lítsék ki. Ugyanis a raktáron lévő szabad sorsjegyek az első osztályra már nagyrészt eladattak és a főelárusítók az eddigi tulaj­donosok visszatartott sorsjegyeit nem re­zerválhatják tovább. — (Arany-, ezü üstbeváltó r.-t.) jelenti, hogy brilliáns- és ékszerbeváltás naponta 9—5 között eszközölhető Vármegye-u. 7. Budapesti Hírlap 1924 október 30. (230. sz. Vérszegénység, sápadtság, bőrkiütések és furnnkulusok esetén a rég bevált Ferenc József keserűvíz szabályozza a belek annyira fontos működését.

Next