Budapesti Hírlap, 1924. október(44. évfolyam, 205–231. szám)

1924-10-17 / 219. szám

1924 október 17. (219. sz. Budapesti Rirlap fMwmmmm ÉS niÜtifÉSZET. * (Az operai válság.) Az Operaház tag­jainak tegnap tartott rendkívül izgalmas lefolyású társulati gyűlésén Gábor József megkérdezte Wlassics Gyula báró főigazga­tót, mekkora az az összeg, a­melyet az el­bocsátandó tagok által akarnak megtakarí­tani. A főigazgató havi nyolcvanmillió pa­­pírkoronában jelölte meg az összeget. A tagok nyomban vállalkoztak, hogy társa­dalmi úton előteremtik a kérdéses összeget, azaz nyolcvanmillió papírkoronát, a­mi tiz telt ház jövedelmének felel meg és kérték a főigazgatót, vegye reá a minisztert, hogy álljon el a felmondó levelek szétküldésétől és adjon két heti haladékot tervük meg­valósítására. Wlassics báró a mai nap fo­lyamán érintkezésbe lépett a miniszterrel, a­ki hozzájárult a művészek javaslatához. A tagok ma délben a Droehsler-palotában értekezletet tartottak, majd átvonultak a színházba, a­hol az időközben megérkezett főigazgató közölte velük, hogy a miniszter megadja a kívánt haladékot, egyben beje­lentette, hogy az összegyű­jtendő összegnek Krausz Simon tízmilliós adománnyal ve­tette meg az alapját. A művészek egészben örömmel fogadták a hírt. A zenekar a havi tíz aranykoronás redukció ellen nem tett észrevételt. Mi örvendünk a dolgok ilyetén fordulatának. Ellenben az egész szanálási akciót meggyőződésünk szerint rossz alapra építik. Semmiféle színházat a világon, a­mely eljátszotta közönsége bizalmát és ér­deklődését, redukciókkal, megtakarítások­kal, sőt szubvencióval is orvosolni nem le­het. Színházakra nézve áll az axióma: a takarékosság esetleg a legnagyobb pazarlás lehet. Természetesen minden vállalatnak a takarékosság is főtényezője a helyes keze­lésnek. De azt nem akkor kell kezdeni, a­mikor a ház teteje ég, hanem kezdettől fogva érvényesíteni kell egy becsületes ad­minisztrációban. A­hová ma az Opera el­érkezett, ott csak egy módja van a szaná­lásnak: visszahódítani a közönséget. Had­járat a közönség, nem pedig a gondtalanul csinált személyzeti infláció ellen. Erre sem­miféle munka, semmiféle áldozat nem sok. Itt áll az, hogy a pénz, a­mit az ablakon kidobnak, kamatostul jön vissza az ajtón. A­mi azt jelenti, hogy bizonyos körülmé­nyek között az okosan intézett pazarlás jelenti a legjobb spórolást.­­ (A tanács hozzájárult a Városi Színház bérletátruházásához.) A Városi Színház ügyében ma reggel érkezett meg a város­házára Klebelsberg Kunó gróf leirata, a melyben a főváros hozzájárulását kéri a Városi Színház bérletének Sebestyén Gézáb­a való átruházásához. A főváros tanácsának mai ülése Schuller főjegyző előterjesztésé­ben tárgyalta ezt az ügyet és a bérletátru­­házáshoz hozzájárult. A tanács határozatá­ban csupán azt kötötte ki, hogy Sebestyén igazgató hónaponként négyszer ifjúsági elő­adások céljaira díjmentesen köteles a szín­házat a főváros közoktatási ügyosztályának átadni. A bérletátruházás egyelőre 1926 június 30-ig szól. Sebestyén Géza 1926 már­cius 31-én köteles nyilatkozni arról, hogy kívánja-e további három esztendőre is a színházat bérelni, a­mely esetben az addigi huszonöt százalékos bér 30 százalékra emel­kedik. * (A Tudományos Akadémia) II. osztá­lya október 20-án, hétfőn délután 5 óra­kor felolvasó ülést tart, a­melynek tárgya Áldási­ Antal l.-tag előadása: A német zsi­dók koronázási adója II. Albert idejében. A felolvasó ülést zárt osztályülés követi, melyen folyó ügyek tárgyaltatnak. * (Az Operaház főorvosának jubileuma.) Az Operaház és a Filharmóniai Társaság főorvosa, Irsay Frigyes dr., most ünnepelte meg a két zenei intézménynél való műkö­désének negyedszázados évfordulóját. Az Operaház tagjai a színházban akarták ün­nepelni ebből az alkalomból a főorvost, a­ki azonban elhárított minden nyilvános ün­neplést és csak szük­ családi körben fogadta az üdvözléseket. Itt kereste fel Irsay dr.-t a Filharmóniai Társaság küldöttsége és át­adta neki a jubileum alkalmából azt a mű­vészi Erkel-bronzplakettet, a­melyet a tár­saság tavaly hetvenéves fennállása emlé­kére készíttetett. * (Németh Mária betegsége.) Bécsből je­lentik: Németh Mária tegnap a Loew-szana-­­­tóriumban kisebb operációnak vetette ma­­­­gát alá, a­mely szerencsésen folyt le. A mű- s vésznő néhány hétre távol marad a szín­­­­padtól, állapota teljesen megnyugtató. * (Bankett a Király­ Színház színpadán.) Reggel kilenc órától hajnalig tartanak meg­szakítás nélkül a Mórica próbái. Tihanyi Vilmos, a fáradhatatlan rendező éjszakán­kat tartja a díszlet és világítási próbákat és úgyszólván sohasem kerül haza reggeli három-négy óra előtt. Mosolyogva meséli, hogy a házmestere fejcsóválva jegyezte meg a minap, hogy a nagyságos úr éppen fordítva él, mint a többi lakó. Akkor lum­pok a mikor dolgozik! A szünet nélküli próbák még ebéd­időt sem hagynak a szí­nészeknek és bizony papírzacskókból ebé­delnek az irigyelt primadonnák és hőssze­relmesek. Tegnap azután kellemes megle­petésben volt részük a Marica szereplőinek. Kálmán Imre, a­ki maga sem hagyja el a színház épületét, két óra felé hatalmas sonkákat hozatott, a­melyek mellé hama­rosan néhány palack bor is került Latabár személyes közbenjárására. Volt foszlós ka­lács, sütemény, csemege és hamarosan olyan rögtönzött bankett alakult ki, a­me­lyen még a felköszöntők sem hiányoztak. A hangulat nagyszerű volt, mindenki a kü­szöbön álló sikerre ivott, a legpesszimis­tábbak is éljeneztek. A7 általános elérzéke­­nyülésnek és örömmámornak végül is Ti­hanyi vetett véget, kihordatta az asztalokat és kijelentette, hogy a bankett folytatását csak a premier után engedélyezi. A szín­házvilág babonára való hajlandóságát ked­vesen illusztrálja, hogy Kálmán Imre mióta Budapesten van, kivétel nélkül, mindennap átszökik Tihanyi Vilmos társaságában uzsonna idején a Teréz-körúton lévő Eich­­ner-féle bodegába. A kirándulásnak pedig az a magyarázata, hogy két év előtt a Ba­jadér főpróbái alatt is ide jöttek mindig Fedákkal és Molnárral étkezni. Azt hiszik, hogy az akkori siker valami kaballás ösz­­szefü­ggésben állt a bodegával. Hát azért járnak oda most is. Hadd győzzön a Ma­rica is. Édes­any­ám !­ s (A Kisfaludy-Társaság Byron-ünnepe.) A Kisfaludy-Társaság október 19-én, vasár­nap délelőtt 11 órakor a Tudományos Aka­démia üléstermében Byron-ünnepet tart. A műsoron Berzeviczy Albert, Kozma Andor, Radó Antal, Szász Béla és Szász Károly rendes tagok, továbbá Hellyey Aranka, a Nemzeti Színház művésznője szerepelnek. A Társaság ezúton hívja meg a matinéra a közönséget. * (Mennyit keres egy filmfelirat készítő?) A laikus közönségnek fogalma sincsen ar­ról, hogy milyen fantasztikus összegeket fizetnek a filmkölcsönző vállal­at­ók egy-egy film feliratának elkészítéséért. Bármeny­nyire hihetetlenül is hangzik, a valóság az, hogy egy nagy film felirataiért nagyobb ho­noráriumot fizetnek, mint egy regényért, így például Siklóssy Iván húszmillió koro­nát kért legutóbb a Quo Vad is? felirataiért. A kölcsönző erre mással íratta meg, de a tiszteletdíj így sem maradt sokkal az előbbi összeg mögött. Így azután nem csoda, hogy neves íróink is szívesen ajánlkoznak erre a legújabb irodalmi munkára, a kölcsönzők azonban nem szívesen látják a hivatásos írókat, mert azt mondják, hogy a filmfel­iratok készítéséhez nem elég az írni tudás, hanem ismerni kell a moziközönség spe­ciális ízlését és lélektanát is. * (Új gyermekszính­áz.) Vasárnap délután 3 órakor nyílik meg a Vasúti és Hajózási Klub Csengeri­ utca 68. szám alatti színháztermében a Vidám Gyermekszínpad. — Ez a színház a Magyar Gyermektanulmányi Társaság elvei szerint irodalmi és művészi előadásokat rendez a gyermekek részére. * (Magyar régiségek és ritkaságok) cím­­­­mel Trócsányi Zoltán író érdekes előadást­­ tart vasárnap délelőtt 11 órakor az Urá­niában. Útban Színház. * (Az árnyék.) A múlt szezonnak egyik legszebb sikerű darabja Dario Nikodéminak Az árnyék című drámája, mely most szom­baton Váradi Arankával a fő női szerep­ben a Kamara Színház műsorán foglal he­lyet. A többi főszerepeket Odry, Bereznay, Nagy Adorján és Mihályfy Károly játsszák. * (Estéről-estére zsúfolt házak kacagják végig a Belvárosi Színházban) a legjobb vígjáték legjobb előadását: .4 nagyhercegnő és a pincér-l. * (A Vígszínházban) pénteken Wilde nagyszerű vígjátékét adják, a­mely vasár­nap délután is színre kerül. Szombaton és vasárnap este a szezon nagysikerű vígjáték újdonsága, az Imádom! szerepel a műroron. * (Fenséges vendégek a Nótás kapitány­ban.) József Ferenc kir. herceg és ifjú neje Anna szász királyi hercegnő, pénteken este a Fővárosi Operettszínházban megnézik a Nótás kapitányt, Farkas Imre operettjét. * (Hét órakor kezdődik a Marica grófnő bemutatója.) Világjáró diadalai után a Marica grófnő a Király­ Színház sikerekben gazdag színpadára vonul be szombaton este. A színház a remekművű operett elő­készületei miatt csütörtökön és pénteken­­ este nem tart előadást. A Marica grófnő utolsó próbáin különben maga a világhírű szerző, Kálmán Imre is jelen volt. * (Bajor Gizi és Csertai Gyula Shaw Johannájában) a legnagyobb művészi szen­zációt produkálják. A Magyar Színház Johanná­ja a szezon nagy drámai esemé­nye. * (A Vadkan főszereplői.) Móricz Zsig­­mond új színdarabja, a­melyet szerdán ad­nak először a Vígszínházban, a következő szereposztásban kerül szinre: Báró Révay Ferenc . Gróf Forgách Lukács Pál Zsuzsanna . . . Gombaszögi Frida Babits Péter . . . Hegedűs Gyula Mednyánszky . . . Földényi László Udvarbiró ..­­ Kabos Gyula Bozsenyitska . . . Vág­óné Várvirrasztó . . . Rajnai Gábor Macó szolga . . . Pártos Gusztáv Babka ....................... Székely Lujza Afra............................ Orsolya Erzsébet Szoptató asszony . Litkey Irén Első asszony . . . Gyöngyössy Erzsébet Második asszony Kürthy Sári Harmadik asszony . Bulla Mariska Negyedik asszony Kende Paula Ötödik asszony . Kész Rózsi Paraszt....................... Szerémy Zoltán Első katona . . . Béla Miklós Második katona . . Dózsa István A cselekmény 1605-ben, Holics várában történik. * (A Fővárosi Operettszính­ázban) vasár­­­nap két előadást tartanak. Este, mint min­­­­dennap, a Nótás kapitányt, Farkas Imre szenzációs operettjét adják. Délután a Dró­­tostól kerül színre. Filitiszintéz, Sifi­glia Mr. Jonson expedíció­jának filmfelvételei 7 fejezetben. Ezenkívül: Jegesmedve vadászat a Nord Cap­on. Lósport (lassított felvételek). Az Uránia pénteki nagy műsora. Ez a film két évig készült, — egy ame­rikai expedíció nagy áldozatkészségével, — hogy megörökítse számunkra az ősvadon soha nem látott világát, a­melyet az állatok királya, az oroszlán, tart félelmetes ural­ma alatt. Messze mérföldekig húzódó csa­­litos­tól, a gyilkos napfény izzó hevében mintha kihalt volna, alig rezzen meg a bokor. A­mikor aztán lemegy a nap, meg­mozdul minden. Karcsú pazellák ezrei óva­­tos léptekkel bukkannak elő, s­­vonulnak a mélyen úszó hald korongja előtt a mesz­­sze távolba. Furcsa járású groteszk zsirá­fok, vágtató zebrák, vadon száguldó amik népesítik meg a nyüzsgő vadont. Mind egy irányba vonul: a távoli fák között rejtőző forráshoz. Ott már sokan vannak. Tompa horkanással szétriasztva egy nagy csopor­tot, szi­gvig a vízben áll Afrika legfélelme­tesebb vadja, a kaffer bivaly, mialatt lomha közönnyel ion szomját oltaná a rettenthetetlen rinocetosz. Egyszerre vad rikoltás és pillanat alatt szétrebben a sokszínű csorda. Meghallot­ták a filmgép berregését s a faletőn fel­fedezték az őket megfigyelő embert. Páratlan érdekes film ez. A legritkábban megközelíthető állatok, szinte előttünk ál­ltnak, oly közelről tudja az expedíció le­filmezni őket. Két kalandos évnek hatal­mas eredményét láthatja a mai premieren az Uránia közönsége. Ezen a ritka látványosságon kívül egyéb filmkülönlegességek is szerepelnek az Urá­nia premierjén: Ez a izgalmas jegesmedve vadászat a Nord Cap-on, továbbá a Ló­sport lassított felvételekkel és színes Pá­risi divatrevü a legújabb divatkreációkkal. Az Uránia ezt a gazdag és különleges műsort egyedül mutatja be (5, %7. %9 és 10.10). 7 SZÍNHÁZ és &SOZB. Budapest, péntek, 1924. október 17. Operaház: Nincs előadás. Nemzeti Színház: A dolovai nábob leánya (7). Nemzeti Színház Kamara Színháza: Nincs elő­adás. Városi Színház: A szökött katona (7). Renaissance Színház: Kísértet (148). Vígszínház: Bunbury (128). Fővárosi Operett Színház: Nótás kapitány (348). Magyar Színház: Sasfiók 048). Király Színház: Nincs előadás. Belvárosi Színház: A nagyhercegnő és a pin­­­cér (308). Blaha Lujza Színház: Puszipajtások. Sziriában stb. (H 9). Terézkörúti Színpad: Az igazgató ur unja a nőket. Rex stb. (V19). Kis komédia: A sikamlós dal. General Trottel. Rott, Steinhardt. Türk Berta (8). Apolló Színház: Szé­pfensége. Szeánsz. Fantom. Szaporodás (8). Royal Orfeum Nemzetközi Varieté: Októberi műsor (149). vasárnap d. u. (4). Papagáj: Októberi műsor (II). Vidám Színpad—Békeffy-kabaré. Kezdete pon­tosan 9 órakor. Corvin Színház, Magyar és Angol Híradó. Scaramouche (Alice Terry, Ramon Novarro). Előadások kezdete hétköznapokon tél és 9 órakor, vasárnap fél 5,­­7 és 9 órakor. Uránia: Vadászat nagy vadakra. Afrika dzsun­­geljeiben. Jegesmedve vadászat. Párisi divat revue. Előadások kezdete: 5, %7, 349 és 10.10 órakor. Kamara: Nagy ára van az asszony csóknak. A tilalom földje. (346. %8, f1l0). Mozgókép-Otthon (182—82). Az a disznó Mo­rin (francia vígjáték). — A gáncsnélküli ka­landor (amerikai regény). — Híradók (4, 6, 8 és 10). Omnia: Aki mer, az nyer (Harold Lloyd, 7 felv.). A Mount­ Everest meghódítása (5 felv.). Előadások hétköznap: 345, 347, 8 és 10 órakor; vasárnap: 344, 5, 17, 349 és 10 órakor. ­­ft *

Next