Budapesti Hírlap, 1924. november (44. évfolyam, 232–256. szám)
1924-11-29 / 255. szám
1924 november 29. (255. sz.) Budapesti Hírlap IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * (A Nótás kapitány ötvenedszer.) Már a bemutató sikerén se kellett sok jóslótehetség ahhoz, hogy Farkas Imrének ez a kedves, könnyű, naivan érzelmes daljátéka több jubileumot fog megérni. Ma este adták ötvenedszer és hatása nem gyengült, szikéi nem fakultak , félszáz előadás alatt. Frissen, melegen zengett az érzelmes szó, a magyarosra mintázott dal. A pompás előadás felvonásközett végigtapsolta a közönség, ünnepelte a szerzőt és a szereplőket. * (A Tudományos Akadémia) I. osztálya december 1-én, hétfőn délután 5 órakor ülést tart, amelynek tárgyai: 1. Huszli József 1. tag: Callimachus Experiens összeköttetése Mátyás királlyal. 2. Mitrovics Gyula vendég: Az esztétikai irodalom fejlődése. Az ülést zárt ülés követi, amelyen a bírálók választását ejtik meg, majd folyó ügyeket tárgyalnak. * (Haláltánc.) Strindberget kevesen szeretik, de sokan olvassák. Amióta az emberiség vezetésében a germánság tör a román népek elé, az egyének jelentősége emelkedik az intézményekkel szemben. Az intézmények megadást követelnek, de megnyugvást is adnak. Az egyéniség szabadsága pedig örökös küzdelem és bár eredményeit a közösség használja tovább és magasztalja, magát az egyéni megőrli a munka, az évek, a gondok, környezetének súrlódása. Azért míg a fejlődés tengelye az intézmények voltak, egy nagy, sokszor rákényszerített nyugalom feküdt a világon, mert a halhatatlanság látszatával bíró és változatlannak hitt intézmény nem adott helyet az általános kételkedésnek. De amióta a szabad egyének egyre változó világnézete termékenyíti meg a fejlődést, ez a biztos nyugalom megszűnt és az élet sokszor egy nagy szerencsétlenségnek látszik, amelyből a kivezető út, a halál, még szomorúbbá teszi az egészet. Strindberg a legfüggetlenebb egyének egyike, úgy hogy sokszor erőszakolja az intézményekkel szemben való ellentétet. Az általános, igaz emberinek szenvedését panaszolja és fezért érzünk vele együtt,, de megrágalmaz mindent, ami az átlagos embernek egy kis lelki nyugalmat ad, azért nem szeretjük. Munkáiban ősi germán lelki mélységek táplálják a modern ember elégedetlenségét. E nélkül a germánság nélkül harmadrendű francia dekadens. Ennek a nehéztestű, csupaszív germánságnak forró, sokszor fojtó levegőjét lehelte ma a Renaissance Színházban az az előadás, melyet Wegener Pál, a nagyhírű német színész vezetett. Edgár kapitány ebben a darabban, a 11 aláláncban, az ötvenes években járó Strindberg, aki azt írta erről a darabjáról német fordítójának: a Haláltáncban lélektani fölfedezések vannak, úgynevezett nőgyűlölet nélkül. Formája szigorú, a lemondásban fensőbbséges és nagy a megbocsátásban. De Strindberg itt nem a lírai költő maga másolásában tárul föl, hanem ahogy Goethe magából vette ki Torquato Tassoban a költőnek és udvari embernek kettős alakját, úgy ahogy Katona a Bánk bánban azt a lelkében háborgó kérdést ábrázolja, hogy az idegen udvarral szemben mindenhogyan szerencsétlenül jár a magyar, akár szolgálja, mint Bánk, akár ellenzéke, mint Petur. Komikus lenne az ember, ha nem volna tragikus, mondja Kurt a darabban az alvó kapitányról, minden kicsinyességében megvannak benne a nagyság vonásai. Ez Strindberg panaszának a mottója. Ez az egyénben a világtragédia. És az aszszony tovább jellemzi. Számára nincs törvény, intézmény, emberi rend. Fölötte áll mindennek. A világegyetem magánhasználatára van berendezve. A nap és hold csak azért vándorolnak, hogy dicséretét hordják szét a csillagok között. Pedig jó meghajolni az embernek, mondja a kapitány. Kereste ezt a pontot magán kívül és nem találta. Aztán egy erőszakos, kívülről jött rezignáció és vége a küzdelemnek. Az egyéniségnek ezt a nagy tragédiáját, a kifeszített mellet egyenesen állástól a térdre esősig egyetlen hatalmas ívben rajzolta meg ma este Wegener. A csak egy alaphangból dolgozó jellemzésnek talán nincs is nagyobb művésze, mint ő. Ez az új dráma művészete. A régi színpadi munkák külső cselekvényes látványosságra dolgoztak, azért az első felvonásban, mikor még nem indult meg a cselekvény, jóformán semmit sem adott a színész, legfeljebb ruháit és jó kiállást. Az új dráma széles expozíciója az első szóval kezdi a belső válságok jellemzését és itt az egység a jellem alaphangjában van. Wegener egy óriás erejével ragadja meg ezt az alapot, minden szint, változatot belőle magyaráz és minden I kilendülés után erre az alapra tér vissza I megint. Realizmusa, hangjának muzikális kezelése, mozdulatainak művészi érettsége mind csak függelékei annak ez elemi erővel ható törekvésnek, mely föl akarja tárni az ember belsejét és magyarázni a lélek mélységének válságait. Nagy és hálás közönsége ma is áhitatos figyelemmel hallgatta. Játékának kitűnő kísérete volt Fis Mária és Freibier Rudolf. (N. J.) * (Lederer Sándor emlékezete.) A Szinyek Merse Pál Társaság ma délután, az Akadémia üléstermében, néhai Lederer Sándor emlékezetének szentelt felolvasó ülést tartott. Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, elnöki megnyitójában megkapóan jellemezte a nemrég elhunyt, nagytudású művészettörténész rokonszenves és tiszteletreméltó egyéniségét. Lederer nem kereste a feltűnést, a tudományos munkásságot lelki szükségletnek tekintette. A nagy Giovanni Morvellinek, írói álnéven Ivan Lermolieffnek volt tanítványa, kinek stíluskritikai módszerét ő is átvette. Már ötvenéves is elmúlt Lederer, a midőn I. Szépművészeti Múzeum északolaszországi mesterműveiről szóló első tanulmánya megjelent, melyet aztán néhány más értekezés követett. Műveit rendkívüli készültség és a művészet iránti tiszta, megértő lelkesedés tünteti ki. Nem irt sokat, de mindegyik tanulmánya maradandó értékű. Nevét a magyar művészettörténészek legjobbjai között kell emlegetni. Petrovics megnyitója után Lázár Béla Lederernek eddig még ismeretlen, utolsó munkáját olvasta föl, melyben az elhunyt tudós a Szépművészeti Múzeum Volto Santo-képének szerzőjét állapította meg a firenzei Piero di Cosimo mester személyében. A nagyszámú közönség, melynek soraiban műértőink közül Lederer Sándor rokonsága is megjelent, igaz érdeklődéssel fogadta a tudósnak posthumus munkáját. Végül Jeszenszky Sándor, a társulat titkára jelentette be, hogy özvegy Lederer Sándorné, boldogult férje emlékére tízmilliót adományozott a Szinyei-Merse Pál Társaságnak külföldi művészeti ösztöndíj céljaira. * (A Magyar Numizmatikai Társulat) tegnap kezdte meg újból felolvasó üléseinek sorozatát. Stöhr Géza Kér. János a Zsidók pénzverése az ókorban címmel ismertette a zsidóság pénzverését. Felolvasása bevezető részében a „sékel“ szó fogalmát tisztázta, a mely kezdetben súlyegységet jelentett s csak később használták föl a pénzegység megjelölésére. A sékel mellett kisebb pénzegységek voltak a gésah, bekah és a rebah. A zsidó pénzverés a fogság előtti, utáni és a prolakátorok korszakában volt pénzverésre oszlik. Jellemző a zsidók pénzverésére, hogy noha e korban a görög, majd a római pénzverés igen nagy, még ma is megcsodált művészi fokon állott, a zsidó pénzek igen primitívek és minden művészeti munkát nélkülöznek, ami arra vezethető vissza, hogy Mózes törvényei eltiltották a zsidóságot, hogy emberi és állati formákat faragjanak, tehát ezeket a pénzeiken sem alkalmazhatták. A nagy érdeklődéssel fogadott felolvasást a zsidóvonatkozású római pénzek bemutatása követte. — Utána Jeszenszky Géza mutatta be egy gazdag sorozatát igen ritka és értékes magyar emlékérmeinek. (A finn-ugor kulci nnemzetek kapcsolatának elősegítése.) A Suomen Heimo című finn folyóirat szerkesztősége levélben azzal a kéréssel fordult Bán Aladár igazgatóhoz, hogy dolgozzon ki, vagy dolgoztasson ki olyan tervet, amelynek keresztülvitele előmozdítaná a finn ugor kulturnemzetek kapcsolatának fejlődését. Bán Aladár nagy szeretettel készül a terv megteremtésére s ehhez több tekintély véleményét fogja kikérni és szívesen fogad minden jó gondolatot. A terv kigondolásánál azonban ismételten meg kell keresnie az illetékes kormány tényezőket, mert csak ha ott rokonszenves fogadtatást talál, lehet kilátása, hogy a terv keresztülviteléhez szükséges anyagi erők öszegyűjtéséhez meg lesz a kellő erkölcsi támogatás. * (Jubileumi díszhangverseny.) A Budapesti Férfi valosembesület fennállásának ötvenéves jubileuma alkalmából. József Ferenc dr. kir. herceg és Anna kir. hercegnő fővédőségével, Sripkn Ferenc dr. Budapest székesfőváros kormánybiztosa és Sipőcz Jenő dr. Budapest székesfőváros polgármestere védőségével november 30-án délelőtt 11 órakor a pesti Vigadó nagytermében, zeneművészek és több budapesti dalárda közreműködésével ünnepi diszhanaversemit rendez. * (Ferenczy Sári regénye egy német irodalmi lapban.) A Berlinben megjelenő Bilder-Courier című irodalmi hetilap legújabb száma megkezdte Ferenczy Sári új regényének közlését Am Rande Europas címmel. • A regény elé a szerkesztő életrajzi bevezetést írt és illusztrációk között közli a „Bilder Courier“ Ferenczy Sári arcképét, amelyet az írónő férje, Bató József festőművész készített. * (Az Erzsébet Népakadémia) november 29-én, szombaton este fél 6 órakor tartja XX. rendes közgyűlését az egyesület VIII., Német utca 40. szám alatti helyiségének könyvtártermében. A rendes közgyűlésre csak az egyesület tagjai hivatalosak. A közgyűlést követő napom, november 30-án, vasárnap délelőtt fél 11 órakor tért ki az Erzsébet Népakadémia XX. ünnepi közgyűlésén a Vili., Németutca 44. szám alatti községi polgári fiúiskola tornatermében. A közgyűlésen Imre Sándor dr. Az önnevelés címmel ünnepi előadást tart. * (Tisza-Évkönyv.) A Tisza-Évkönyvnek a folyó esztendőre szóló, harmadik évfolyama — mit az Országos Tisza István Emlékbizotság megbízásából ezúttal is Angyal Dávid egyetemi tanár, a kiváló történettudós szerkesztett, nagy gonddal — csinos kiállításban kikerült a Budapesti Hírlap nyomdájából. Az évkönyvet, — mely gazdag tartalmával méltán sorakozik az előbbi kötetekhez. — Heresen Ferenc előszava nyílja meg, majd az az elnöki beszéd következik, amit Berzeviczy Albert a múlt évi országos gyászünnepélyen tartott. Ezen az ünnepélyen hangzott el Ravasz László püspök hatalmas emlékbeszéde, mit az Évkönyv szintén egész terjedelmében közöl. E beszédnek formában, tartalomban és hatásban méltó társa Berzeviczy Albert serlegavató remek beszéde, — de igen értékesek a többi beszédek is, mik az Évkönyvben egymást követik: a Széchenyi Emil grófé, Balogh Jenőé, Kozma Andoré, Rakovszky Iváné, vitéz Tömör József és Hoyos Miksa grófé, mik mind különböző helyeken mondattak el, a nagy vértanú halhatatlan emlékével kapcsolatban. Közli az Évkönyv azt az igen szép és érdekes levelet is, mit Tisza István intézett Görgey Arthur halála alkalmából özvegy Görgey Istvánnéhoz. Az Évkönyv egy külön része a Tisza István Emlékbizottság halottjairól szól. Itt azok a beszédek vannak, a miket Beöthy Zsoltról Kozma Andor, Ghillány Imréről Szepesházy Imre és Kürthy Lajosról Szász Károly tartott. Barabási Kun József tollából „Gróf Tisza István és a tudomány“ címen van egy igen érdekes tanulmány, — majd Tisza István öszszes munkáiról szól — az első kötet megjelenése alkalmából — Kami Miklós, a képviselőház könyvtárának igazgatója, aki ezúttal is páratlan pontossággal állította össze a Tiszarepertóriumot, melyben előbb az időszaki lapoknak Tisza Istvánnal kapcsolatos minden közleményét sorolja föl, — majd „Tisza István az irodalomban“ címmel nyijt gondosan öszszeálított bibliográfiai adatokat. Az Emlékbizottság hivatalos közleményei zárják be az Évkönyvet. Ma már igazán átment a köztudatba, hogy Magyarország talpraállása csakis azoknak az eszméknek és politikai irányoknak szolgálatában történhetik meg, amelyeket korunk legnagyobb államférfia, Tisza István vallott és kijelölt. A Tisza-kultusz ma már népi pártpolitika, hanem országos és nemzeti érdek. E kultusznak egyik hathatós tényezője a Tisza-Évkönyv, amely mint olvasmány, mint irodalmi mű is, a legszebbek, legérdekesebbek közül való. Melegen ajánluk hát ovasóink figyelmébe. Az évkönyv terjesztését a Révai Testvérek irodalmi intézet (VIII., Üllői út 18.) vállalta magára, de bármelyik könyvárusnál is megrendelhető e kötet, amely olcsóság tekintetében is ritkítja párját, mert ára csak 30.000 korona. * (Ságody Otmár) zeneíró Bach-muzsikája cíművel folytatja A zeneköltészet kincsei című ciklusát hétfőn, délután fél 4 órakor az Urániában. Az előadást zenei bemutatások illusztrálják. A Kincses Kalendárium az eddigieknél is érdekesebb tartalommal jelenik meg karacsonykor Aki negedem eitfizet a BUDAPESTI HIRLAP-ra • » Osss.efogia.i6 tankönyv a középiskola n so nocv osztat ma'i to jos tananyaga két kötetben. Ti iga btt a és geometria a középiskola teljes tananyaga dj’szepen le do sózva, hogy tanár no ka is mo?tanu ható. Megrendelhetők Zsoldos 7Viezsjápi Lacnfolyamnál, VII., Dohány ucca tíi. Ezüst evőkészletek, nászajándékod, brilliáns ékszereit, gyöngysorolt, olcson vásárolhatok Schmelczer Benőnél, varolv-körut 23 Köztionti varoska? okaimnál. Rudabányai Hitelszövetkezet felszámolás alatti cég 1924 december 3-án, határozatképtelenség esetén december 10-én, illetve 16-án délután három órakor Rudabánya községházánál rendkívüli szffillest tart. — Tárgy: 1. 1923/24. évi számadás. Feloszlás és cégtörés. Rudabánya, 1924 november 28. Felszámoló-bizottság Színház. * (A Vígszínházban) vasárnap két előadást tartanak. Este, mint minden nap, az üvegeipő, Molnár Ferenc nagyszerű vígjátéka kerül színre, a premier ragyogó szereposztásában. — Délután a Bunburynek lesz jubiláris, 25-ik előadása. * (Forgács Rózsi Kamaraszínházában) (VI., Révay utca 18.) vasárnap délután fél 4 órakor Karl Schönherr komédiája: A Föld. Hangverseny. * (Bach-misc) (h-moll) szombaton, 29-én. Az előadás pontosan 7 órakor kezdődik. A Vigadó teremajtói a 30 percig tartó Kyrie alatt zárva maradnak. (Rózsavölgyi.) * (A világhírű Rosé-kvartett) december 3-iki és 4-iki estei, mint mindig, az idén is a legelőkelőbb hangversenyek lesznek. Ez a művészi tekintetben legtökéletesebbet nyújtó kvartett mindkét esti műsorába azokat a műveket vette föl, amelyekkel mindenütt a világon, legutóbb Párisban és Londonban tomboló sikert ért el. A nagymértékű jegvásárlás folytán csak néhány jegy kapható. (Harmónia.) Kabaré. * (Kis Komédia.) A visegrádi Vénusz; Die verkaufte Wohnung; Rótt. Steinhardt. (%8), 9 filmszínház. Colibri. A legnagyobb Ossi Oswalda-vígjáték bemutatója az Urániában, Omniában és Corsóban. A magyar közönség ízléséhez mindig azok a filmek állottak legközelebb, amelyekben az izgalmas, kalandorszerű témát a humor csillogó zománca vonta be. Ilyen vidám és mégis izgató, fordulatos cselekménye van az Engel—Emelka-fanivállalat kitűnő vígjátékénak, a Colibri-nak, amelyet tegnap este mutatott be három mozgós színház, az Uránia, Omnia és Corso. Egy kültelki csitrilányka, az ágrólszakadt Colibri a hőse ennek az érdekes és kalandos fordulatokban bővelkedő vígjátéknak. Ossi Oswalda játssza a film főszerepét olyan pajzán humorral és finom pikantériával, hogy minden mozdulatát hangos derültség kíséri. De van még valami igen vonzó érdekessége Ossi Oswalda játékának és pedig azok a vakmerő, akármelyik férfiartistának is dicséretére válóbravúrmutatványok, amelyek után méltán illetheti meg Ossi Oswaldot a női Harry Fiel elnevezés. Nagy hatást keltettek a film keretében bemutatott szenációs varietészámok is, amelyeknél ragyogóbb, káprázatosabb kiállítású ilyenfajta jeleneteket eddig még filmen nem láttunk. A nagyszerű vígjáték, amelyet a berlini nagysikerű premierje után egy héttel már a budapesti közönség is megcsodálhat, ma az Urániában 5, háromnegyed 7, fél 9 és 10 óra 10 perckor, az Omniában 5, 7 és 9 órakor, a Corsóban pedig 4, háromnegyed 6, fél 8 és fél 10 órakor kezdődő előadásokon látható. * (Turán-mozgó.) (Nagymező utca 21.) Édesanyám, himnusz az anyai szeretetről (8 felv.), főszereplő Mary Carr. Csataidők, burleszk (2 felv.). Az előadások 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. !^YILTTÉR. !■« Asthmas«. Mindenütt kapható ’ — s‘óraktár Török József R.-T. negvszertára, Budapest. VI. Király ucca Iá. számú és sárcipők versenyesskivüli árakon! Női hócipös’AnS“*!!! 300.000 K Női hócipő "m.e.rik“! 350 000 Km hócipő s.....?.!d....’Tremoo.oook férfi és gyermek hó- és sárcipók dús választékban. látlflP 1 Mészáros n 2. Krisztina-tér sarok. Haint ÜlNUjí (Autóbuszmegállómistil 1 perc) budapesti és környékbeli bérházakra jutányos jelzálogkölcsönt gyorsan folytatok. ftSBITZ ADOLF Banküzlet Budapest, Vill., Üllői út 4. Telefon 1. 98-65 budapesti és vidéki bejegyzett nagykereskedőknek, iparosok és iparvállalatoknak tárgyaváltókra és saját esfogadványokra, valamint