Budapesti Hírlap, 1924. november (44. évfolyam, 232–256. szám)

1924-11-29 / 255. szám

1924 november 29. (255. sz.) Budapesti Hírlap 9 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * (A Nőt ás kapitány ötvenedszer.) Már a bemutató sikerén se kellett sok jósló- tehetség ahhoz, hogy Farkas Imrének ez á kedves, könnyű, naivan érzelmes daljá­téka több jubileumot fog megérni. Ma este adták ötvenedszer és hatása nem gyen­güli, sziliéi nem fakultak c félszáz elő­adás alatt. Frissen, melegen zengett az érzelmes szó, a magyarosra mintázott dal. Ä pompás előadás felvonásközeit végig- tapsol'ua a közönség, ünnepelte a szerzőt és a szereplőket. * (A Tudományos Akadémia) I. osztálya december 1-én, hétfőn délután 5 órakor ülést tart, a melynek tárgyai: 1. Huszli József 1. tag: Callimachus Experiens össze­köttetése Mátyás királlyal. 2. Mitrovics Gyula vendég: Az esztétikai irodalom fejlő­dése. Az ülést zárt ülés követi, a melyen a bírálók választását ejtik meg, majd folyó ügyeket tárgyalnak. * (Haláltánc.) Strindbcrget kevesen sze­retik, de sokan olvassák. A mióta az em­beriség vezetésében a germánság tör a román népek elé, az egyének jelentősége emelkedik az intézményekkel szemben. Az intézmények megadást követelnek, de meg­nyugvást is adnak. Az egyéniség- szabad­sága pedig örökös küzdelem és bár ered- menyeit a közösség használja tovább és magasztalja, magát az egyéni megőrli a munka, az évek, a gondok, környezetének súrlódása. Azért mig a fejlődés tengelye az intézmények voltak, egv nagy, sok­szor rákónyszoriiett nyugalom feküdt a világon, mert a halhatatlanság látszatá­val biró és változatlannak hitt intézmény nem adóit helyet az általános kételkedés­nek. De a mióta a szabad egyének egyre változó világnézete termékenyíti meg a fej­lődést, ez a biztos nyugalom megszűnt és az élet sokszor egy nagy szerencsétlenség­nek látszik, a melyből a kivezető ut, a halál, még szomorúbbá teszi az egészet. Strindberg a legfüggetlenebb egyének egyike, úgy hogy sokszor erőszakolja az intézményekkel szemben való ellentétet. Az általános, igaz emberinek szenvedését panaszolja és fezért érzünk vele együtt,, de megrágalmaz mindent, a mi az átlagos embernek egy kis lelki nyugalmat ad, azért nem szeretjük. Munkáiban ősi germán lelki melységek táplálják a modern em­ber elégedetlenségét. E nélkül a germán­ság nélkül harmadrendű francia dekadens. Ennek a nehéztestü, csupasziv germánság­nak forró, sokszor fojtó levegőjét lehelte ma a Renaissance Színházban az az elő­adás, melyet Wegener Pál, a nagyhírű ne­met színész vezetett. Edgár kapitány eb­ben a darabban, a 11 alá. láncban, az ötve­nes években járó Strindberg, a ki azt irta erről a darabjáról német fordítójának: a Haláltáncban lélektani fölfedezések van­nak, úgynevezett nőgyülölet nélkül. For­mája szigorú, a lemondásban fensőbbsé- ges és nagy a megbocsátásban. De Strind­berg itt nem a lírai költő maga másolásá­ban tárul föl, hanem a hogy Goethe ma­gából vette ki Torquato Tassoban a köl­tőnek ás udvari embernek kettős alakját, úgy a hogy Katona a Bánk bánban azt a lelkében háborgó kérdést ábrázolja, hogy az idegen udvarral szemben mindenhogyan szereucsétlenül jár a magyar: akár szol­gálja, mint Bánk, akár ellenzéke, mint Petur. Komikus lenne az ember, ha nem volna tragikus, mondja Kurt a darabban az alvó kapitányról, minden kicsinyessé­gében megvannak benne a nagyság voná­sai. Ez Strindberg panaszának a mottója. Ez az egyénben a világtragédia. Es az asz- szony tovább jellemzi: Számára nincs tör­vény, intézmény, emberi rend. Fölötte áll mindennek. A világegyetem magánhaszná­latára van berendezve. A nap és hold csak azért vándorolnak, hogy dicséretét hordják szét a csillagok között. Pedig jó meghajolni az embernek, mondja a kapi­tány. Kereste ezt a pontot magán kívül és nem találta. Aztán egy erőszakos, kí­vülről jött rezignéció és vége a küzde­lemnek. Az egyéniségnek ezt a nagy tragé­diáját, a kifesziíelt mellel egyenesen állás­tól a térdre esőiig egyetlen hatalmas Ívben rajzolta meg ma este Wegener. A csak egy alaphangból dolgozó jellemzésnek talán nincs is nagyobb művésze, mint ő. Ez az uj dráma művészete. A régi színpadi munkák külső csclekvónyes látványosságra dolgoz­tak, azért az első felvonásban, mikor még nem indult meg a cseiekvény, jóformán semmit sem adott a színész, legfeljebb ru­háit és jo kiállást. Az ui dráma széles expo­zíciója az első szóval kezdi a belső válsá­gok jellemzését és itt az egység a jellem alaphangjában van. Wegener egy óriás ere jével ragadja meg ezt az alapot, minden szint, változatot belőle magyaráz és minden I kilendülés után erre az alapra tér vissza I megint. Realizmusa, hangjának muzikális kezelése, mozdulatainak művészi érettsége mind csak függelékei annak ez elemi erő­vel ható törekvésnek, mely föl akarja tárni az ember belsejét és magyarázni a lélek mélységének válságait. Nagy és liálás kö­zönsége ma is áhitatos figyelemmel hall­gatta. Játékának kitűnő kísérete volt Fis Mária és Freibier Rudolf. (II. J.) * (Lederer Sándor emlékezete.) A Szi- nyeirMerse Pál Társaság ma délután, az Akadémia üléstermében, néhai Lederer Sándor emlékezetének szentelt felolvasó ülést tartott. Petrovics Elek, a Szépművé­szeti Muzeum főigazgatója, elnöki megnyi­tójában megkapóan jellemezte a nemrég elhunyt, nagytudásu művészettörténész rokonszenves és tiszteletreméltó egyénisé­gét. Lederer nem kereste a feltűnést, a tudományos munkásságot lelki szükséglet­nek tekintette. A nagy Giovanni Morvelli- nek, Írói álnéven Ivan Lermolieffnek volt tanítványa, kinek stiluskritikai módszerét ő is átvette. Már ötvenéves is elmúlt Lede­rer, a midőn f. Szépművészeti Muzeum északolaszországi mcstennü veiről szóló első tanulmánya megjelent, melyet aztán néhány más értekezés követett. Müveit rendkívüli készültség és a művészet iránti tiszta, megértő lelkesedés tünteti ki. Nem irt sokat, de mindegyik tanulmánya mara­dandó értékű. Nevét a magyar művészet­történészek legjobbjai között kell emle­getni. Petrovics megnyitója után Lázár Béla Lederernek eddig még ismeretlen, utolsó munkáját olvasta föl, melyben az elhunyt tudós a Szépművészeti Muzeum Volto Santo-képének szerzőjét állapította meg a firenzei Piero di Cosimo mester személyében. A nagyszámú közönség, melynek soraiban műértőink közül Lede­rer Sándor rokonsága is megjelent, igaz érdeklődéssel fogadta a tudósnak posthu- mus munkáját. Végül Jeszenszky Sándor, a társulat titkára jelentette be, hogy őz- vegy Lederer Sándorné, boldogult férje emlékére tízmilliót adományozott a Szi- nvei-Mersc Pál Társaságnak külföldi mű­vészeti ösztöndíj céljaira. * (A Magyar Numizmatikai Társulat) tegnap kezdte meg újból felolvasó ülései­nek sorozatál. Stöhr Géza Kér. János a Zsidók pénzverése az ókorban címmel ismertette a zsidóság pénzverését. Felolva­sása bevezetörészében a „sékel“ szó fogal­mát tisztázta, a mely kezdetben sulyegy- séget jelentett s csak később használták föl a pénzegység megjelölésére. A sékel mellett kisebb pénzegységek voltak a gé- sah, bekah cs a rebah. A zsidó pénzverés a fogság előtti, utáni és a prolairátorok korszakában volt pénzverésre oszlik. Jel­lemző a zsidók pénzverésére, hogy noha e korban a görög, majd a római pénzve­rés igen nagy, még ma is megcsodált mű­vészi fokon állott, a zsidó pénzek igen primitívek és minden művészeti munkát nélkülöznek, a mi arra vezethető vissza, hogy Mózes törvényei eltiltották a zsidó­ságot, hogy emberi és állati formákat fa­ragjanak, tehát ezeket a pénzeiken sem alkalmazhatták. A nagy érdeklődéssel fo­gadott felolvasást a zsidóvonatkozásu római pénzek bemutatása követte. — Utána Je­szenszky Géza mutatta be egy gazdag sorozatát igen rilka és értékes magyar emlékérmeinek. * (A finn-ugor kulhimemzetek kapcso­latának elősegítése.) A Suomen Heimo című finn folyóirat szerkesztősége levélben azzal a kéréssel fordult Bán Aladár igazga. ióhoz, hogy dolgozzon ki, vagy dolgoztasson ki olyan tervet, a melynek keresztülvitele előmozdítaná a finn-ugor kulturnemzetek kapcsolatának fejlődését. Bán Aladár nagy szeretettel készül a terv megteremtésére s ehhez több tekintély véleményét fogja kikérni és szívesen fogad minden jó gon­dolatot. A terv kigondolásánál azonban is­mételten meg kell keresnie az illetékes kormány tényezőket, mert csak ha ott ro­konszenves fogadtatást talál, lehet kilá­tása, hogy a terv keresztülviteléhez szüksé­ges anyagi erők öszegyiijtéséhez meg lesz a kellő erkölcsi támogatás. * (Jubileumi díszhangverseny.) A Buda­pesti Férfi üalosemiesülct fennállásának öt­venéves jubileuma alkalmából. József Ferenc dr. kir. herceg és Anna kir; hercegnő fövédő- ségével, fíipkn Ferenc dr. Budapest székesfővá­ros kormánvbiztosa és Sipöcz Jenő dr. Buda­pest székesfőváros polgármestere védöségével november 30-án délelőtt 11 órakor a pesti Vigadó nagytermében, zeneművészek és több budapesti dalárda közreműködésével ünnepi diszhanaversémit rendez. * (Ferenczy Sári regénye egy német iro­dalmi lapban.) A Berlinben megjelenő Bil- der-Courier cimü irodalmi hetilap legújabb száma megkezdte Ferenczy Sári uj re­gényének közlését Am Rande Europas címmel. • A regény elé a szerkesztő életrajzi bevezetést irt és illusztrációk között közli a „Bilder Courier“ Ferenczy Sári arcképét, a melyet az Írónő férje, Bató József festőművész készített. * (Az Erzsébet Nép akadémia) november 29-én. szombaton este fél 6 órakor tartja XX. rendes közgyűlését az egyesület VIII., Német-utca 40. szám alatti helyiségének könyv­tártermében. A rendes közgyűlésre csak az egyesület tagjai hivatalosak. — A közgyűlést követő napom, november 30-án, vasárnap dél­előtt fél 11 órakor tort ki az Erzsébet Népaka­démia XX. ünnepi közgyűléséi a Vili.. Német­utca 44. szám alatti községi polgári fiúiskola tornatermében. A közgyűlésen Imre Sándor dr. Ar önnevelés címmel ünnepi előadást tart. * (Tisra-Évkönyv.) A Tisza-Évkönyv- nek a folyó esztendőre szóló, harmadik év­folyama — mit az Országos Tisza István Emlékbizotság megbízásából ezúttal is An­gyal Dávid egyetemi tanár, a kiváló törté- nettudós szerkesztett, nagy gonddal — csi­nos kiállításban kikerült a Budapesti Hír­lap nyomdájából. Az évkönyvet, — mely gazdag tartalmával méltán sorakozik az előbbi kötetekhez. — Hereien Ferenc előszava nyílja meg, maid az az elnöki beszéd következik, a mit Bcrzeviczy Albert a múlt évi országos gvászünnepélven tartott. Ezen az ünnepélyen hangzott el Ravasz László püspök hatalmas emlékbeszéde, mit az Évkönyv szintén egész terjedelmében közöl. E beszédnek formában, tartalomban és hatásban méltó társa Berzeviczn Albert serlegavaló re­mek beszéde, — de igen értékesek a többi beszédek is, mik az Évkönyvben egymást kö­vetik: a Széchenyi Emil grófé, Baloqh Jenőé. Kozma Andoré, Rakovszky Iváné, vitéz Tömör József és Hoyos Miksa grófé, mik mind külön­böző helyeken mondattak el. a nagv vértanú halhatatlan emlékével kapcsolatban. Közli az Évkönyv azt az igen szép és érdekes levelet is. mit Tisza István intézett Görgey Arthur halála alkalmából özvegy Görgey Istvánnéhoz. Az Évkönyv- egv külön része a Tisza István Emlékbizottság halottjairól szól. Itt azok a be­szédek vannak, a miket Beölhv Zsoltról Kozma Andor. Ghillánv Imréről Szepesházu Imre és Kürthv Lajosról Szász Károly tartott. Barabási Kun József' tollából „Gróf Tisza István és a tudomány“ címen van egv igen érdekes tanulmány, — maid Tisza István ösz- szes munkáiról szól — az első kötet megjele­nése alkalmából — Kami Miklós, a képviselő­ház könyvtárának igazgatója, a ki ezúttal is páratlan pontossággal állította össze a Tisza- repertóriumot. melyben előbb az időszaki la­poknak Tisza Istvánnal kapcsolatos minden közleményét sorolja föl. — maid „Tisza István az irodalomban“ cinumel nvu.it gondosan ösz- szeáHilott bibliográfiai adatokat. Az Emlékbi­zottság hivatalos közleményei záriák be az Évkönyvet. Ma már igazán átment a köztudatba, hogy Magyarország talpraállása csakis azoknak az eszméknek és politikád irányok­nak szolgálatában történhetik meg, a me­lyeket korunk legnagyobb államférfia, Tisza István vallott és kijelölt. A Tisza-kultusz ina már népi pártpolitika, hanem országos és nemzeti érdek. E kultusznak egyik hat­hatós tényezője a Tisza-Évkönyv, a mely mint olvasmány, mint irodalmi mii is, a legszebbek, legérdekesebbek közül való. Melegen ajánjuk hát ovasóink figyelmébe. Az év-könyv terjesztését a Révai Testvé­rek irodalmi intézet (VIII., Üllői-ut 18.) vállalta magára, de bármelyik könyvárus­nál is megrendelhető e kötet, a mely olcsó­ság tekint elében is ritkítja párját, mert ára csak 30.000 korona. * (Ságody Otniár) zeneiró Bacli-muzsi- kája cimanel folytatja A zeneköltészet kin­csei cimü ciklusát hétfőn, délután fél 4 órakor az Urániában. Az előadást zenei bemutatások illusztrálják. Színház. * (A Vígszínházban) vasárnap két elő­adást tartanak. Este, mint minden nap, az üVegeipö, Molnár Ferenc nagyszerű vig- játé.ka kerül színre, a premier ragyogó szereposztásában. — Délután a Bunbury- nek lesz jubiláris, 25-ik előadása. * (Forgáes Rózsi Kamaraszínházában) (VI., Révay-utca 18.) vasárnap délután fél 4 órakor Karl Schönherr komédiája: A Föld. Hangverseny. * (Baeh-misc) (h-molll szombaton, 29-én. Az előadás pontosan 7 órakor kez­dődik. A Vigadó teremajtói a 30 percig tartó Kyrie alatt zárva maradnak. (Rózsa- völgyi.) * (A világhírű Rosé-kvartett) december 3-iki és 4-iki estei, mint mindig, az idén is a legelőkelőbb hangversenyek lesznek. Ez a művészi tekintetben legtökéletesebbet nyújtó kvartett mindkét esti műsorába azo­kat a müveket vette föl, a melyekkel min­denütt a világon, legutóbb Párisban és Londonban tomboló sikert ért el. A nagy­mértékű jegwásárlás folytán csak néhány jegy kapható. (Harmónia.) Kabaré. * (Kis Komédia.) A visegrádi Vénusz; Die verkaufte Wohnung; Rótt. Steinhardt. (%8), filmszínház. Col ibri. A legnagyobb Ossi Oswalda-vigjáték bemutatója az Urániában, Omniában és Corsóban. A magyar közönség ízléséhez mindig azok a filmek állottak legközelebb, a me­lyekben az izgalmas, halandorszerii témát a humor csillogó zománca vonta be. Ilyen vidám és mégis izgató, fordulatos cselek­ménye van az Engel—Emelka-fúnivállalat kitűnő vígjátékénak, a Colibri-nak, a me­lyet tegnap este mutatott be három mozgói színház, az Uránia, Omnia és Corso. Egy kültelki csitrilányka, az ágrólsza- kadt Colibri a hőse ennek az érdekes és kalandos fordulatokban bővelkedő vígjá­téknak. Ossi Oswalda játssza a film fősze­repét olyan pajzán humorral és finom pikantériával, hogy minden mozdulatát liangos derültség kiséri. De van még va­lami igen vonzó érdekessége Ossi Oswalda játékának és pedig azok a vakmerő, akár­melyik férfiartistának is dicséretére váló •bravurmutatványok, a melyek után mél­tán illetheti meg Ossi Oswaldát a női Harry Fiel elnevezés. Nagy hatást keltettek a film keretében bemutatott szcnázciós varietészámok is, a melyeknél ragyogóbb, káprázatosabb ki­állítású ilyenfajta jeleneteket eddig még filmen nem láttunk. A nagyszerű vígjáték, a melyet a ber­lini nagysikerű premierje után egy héttel már a budapesti közönség is megcsodálhat, ma az Urániában 5, háromnegyed 7, fél 9 és 10 óra 10 perckor, az Omniában 5, 7 cs 9 órakor, a Corsóban pedig 4, háromne­gyed 6, fél 8 és fél 10 órakor kezdődő elő­adásokon látható. * (Turáu-mozgó.) (Nagymező-utca 21.V Édesanyám, himnusz az anyai szeretetről (8 felv.), főszereplő Mary Carr; Csataidók, burleszk (2 felv.). Az előadások 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. f^YILTTÉR. !■« Asthmas-«. Mindenütt kapható ’ — i‘ óraktar Török József R.-T. nrogvszertára, Budapest. VL. Király ucca Iá. szám ó és sárcipők versenyesskivüíi árakon! Női höcipöl’ÄiiS“*!!! 300.000 K Női hócipő "m.e.rik“! 350 000 K m hócipő s:....?:!d....’Tre 4oo.ooo k férfi és gyermek hó- és sárcipók dús választékban. látlflP 1 ' Mészáros n 2. Krisztiua-tcr sarok. Hűiűt ÜűIIUjí (Autóbuszmegállómistjl 1 perc«) budapesti és környékbeli béiházakra jutá­nyos jelzálogkölcsönt gyorsan lolyi&itok. ftSBITZ ßDOLF Oanküzlet Budapest. Vili., Üllői nt 4. Telelőn J. 98-65 • » Osss.efogia.i6 tankönyv a középiskola n so nocv osztat nna'í to jos tananvaga két kötetben. Ti Iga bt* a és geometnla a középiskola toijes iananvaga oij’itepen le do sózva, hogv tanár no kü is mo?tanu ható. Megreadolhe’ók Zíoídos 7ViezfjápiSacnfolyamnál, VII., Dohány ucca tíi. Ezüst evőkészletek, nászajándékod, brllliáns ékszereit, "yön^ysorolt, olcsou vásárolhatok Schmelcrer Benőnél, vlarolv-körut 23 Köztiouti varoiha? okaimnál. Rudabányai Hitelszövetkezet fel­számolás alatti cég 1924 december 3-án, határozatképtelenség e-etén december 10-éu, illetve lS-án délután három órakor Rudabánya községházánál rendkívüli izffillest tart. — Tárgy: 1. 1923/24. évi számadás. Felo-'zlás és cégtör'és. Rudabánya, 1924 november 2B. Felszámoló-bizottság budapesti és vidéki bejegyzett nagy- kereskedőknek, iparosok és iparvallalatoknak tár<‘aváltokra 0s 6aiát eitogadványoKra. valamint A Kincses Kalendárium az eddigieknél is érdekeseid tartalommal jelenik meg kara ssonykor Aki neg edém eiű- fizef a BUDAPESTI HIRbAP-ra

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék