Budapesti Hírlap, 1925. február (45. évfolyam, 26–48. szám)

1925-02-24 / 44. szám

10 Széchenyi és a magyar közlekedésügy. •— Zelovich Kornél előadása a Tudományos Akadémiában. — A Vojnich-díjat Zilahy Lajos Süt a nap című víg­játékának ítélték. — Az Akadémia sem jelöl tagot a főváros törvényhatósági bizottságában. — Az Aka­démia összesülése. — A Tudományos Akadémia ma délután összes­ ülést­artott, a­melyen folytatta azoknak az előadásoknak a sorát, a­me­lyekkel az Akadémia alapításának centená­riuma alkalmából az Akadémia alapítójá-­­­nak, Széchenyi István grófnak korszakos­­ működéséről kiván megemlékezni. Ez alkalommal Zelovich Kornél műegye­temi tanár, az Akadémia levelező tagja tar­tott előa­dást Széchenyi és a magyar közle­­kedésügy címmel. Az előadás meghallgatá­sára megjelent József kir. herceg, a Szé­­chenyi-család részéről pedig Széchenyi Emil gróf és fia, úgyszintén Teleki Tiborné grófné Széchenyi Alice. Zelevich Kornél Széchenyinek a közleke­dés előmozdítására szolgáló alkotásai kö­zül ismertette az aldunai hajóutat, a Szé­­c­henyi-utat, azután a budapesti Lánchidat, azután rátért Széchenyinek a magyar közle­kedés javítását célzó működésére és ismer­­tette közlekedési politikáját. Közlekedésünk javítására elhatározó lé­pés volt Széchenyinek meghívása a hely­tartó tanács közlekedési osztályának élére. Ebbéli minőségében legsürgősebb és legfon­tosabb feladatának, a Tisza szabályozásának főképpen a színtiszta magyarság szempont­jából rendkívüli jelentősége volt. Részletesen ismertette Széchenyi közle­kedési politikájának alapját, a javaslat a magyar közlekedési ügy rendezéséről szóló nagyszabású tanulmányát. Javaslatának minden egyes tételében bölcs és számító esze nyilatkozik meg. Véleménye sok kér­désben messze kimagaslott az Európában akkoriban uralkodó felfogások fölött. Köz­lekedési rendszerében, a­melynek a gerince a vasút, két fontos alapelve jut kifejezésre: a központosítás és a nemzetiségi vidékek­nek minél szorosabb kapcsolata a magyar alfölddel. A kamatbiztosítási rendszernek határozott ellenzője, az államvasúti rend­szernek legmeggyőzőbb védője. Széchenyinek nagyszabású közlekedési programja, noha végrehajtását a szabad­ságharc és az annak kapcsán bekövetkezett politikai események hosszabb időn át meg­akadályozták, nem maradt írott malaszt. Hazánk vasúti hálózata, mihelyt arra mód és alkalom nyílt. Széchenyi közlekedési po­litikájának alapelvei szerint épült ki és fo­kozatosan az államvasúti rendszer is teljes diadalt aratott. Befejezésül az előadó Széchenyi közleke­dési alkotásainak értékével foglalkozott. Megállapította, hogy a legnagyobb magyar a közlekedés minden ágában világraszólót alkotott. És ha összehasonlítást akarunk tenni, Széchenyi első alkotásaira gondolva, önkéntelenül is Trajánus római császár közlekedéselőmozdító hírneves művei jut­nak eszünkbe: a római Vaskapu-csatorna, az aldunai Traján­ út, a damaszkuszi Apol­­lodorusz tervei szerint épült turnszeverini Duna-híd, Trajánusz híres kikötői, akva­­duktjai, stb. Alkotásaik szépség, tökéletes­ség és célszerűség tekintetében bizonyára versenyeznek és mégis igen nagy különb­ség van közöttük. Széchenyi minden alko­tását nagy akadályok leküzdése után tudta megvalósítani. Kormánya, sőt nemzete el­lenállását, a tunyaságot, a nemtörődömsé­get, a maradiságot kellett legyőznie s e mellett a költségek megszerzése is súlyos­bította nehéz helyzetét. Ilyen akadályokat Trajánus nem ismert. Rendelkezett a ró­mai birodalom hatalmas erejével, légióinak tömegével. Míg Trajánus nagyszerű alko­tásai többnyire hadi hódítások céljából, vagy legalább is stratégiai okokból létesül­tek. Széchenyinél ez a szempont még csak elötértve sem lépett. .A hadverő­s harci eré­nyekben tündöklő Magyarország történeté­ben ő az első hős, a­ki békés fegyverrel, hatalmas munkával ért el világra szóló győzelmet. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Zlinszky Aladár terjesztette elő a magyar színművek jutalmazására kiírt Vojnich­­jutalom odaítélésére kiküldött bizottság (Ferenczy Zoltán, Szász Károly, Zlinszky­­Aladár) jelentését. A magyar színpadokon 1924-ben 70 új darab került színre, ezek közül 27 volt magyar szerző műve. A 27 magyar színmű között a bírálóbizottság ki­lencet emelt ki, mint olyanokat, a­melyek a pályázatnál elsősorba jöhettek számí­tásba. Ezek: S­zomory Dezső, Szabóki Zsig­­mond Rafael, Móricz Zsigmond: Búzakalász c.V Vadkan, Molnár Ferenc: üvegcipő, Len­gyel Menyhért Antónia és Waterlói csata. Harsányi Zsolt: Vén gazember. Csathó Kálmán: A házasságok az égben köttetnek és Zilahy Lajos: Süt a nap. A jelentésben a bírálók valamennyi darabról rövid kriti­kát mondanak és végül azt a javaslatot terjesztik az­ Akadémia elé, hogy a Voj­­nich jutalmat Zilahy Lajos Síri a nap cím­ű­ vígjátékénak adja ki. Kiemeli a jelentés, hogy Zilahy darabja szerencsés kézzel viszi színpadra a háború utáni Magyarország egyik társadalmi problémáját, az elszegé­nyedett középosztály és a feltörő paraszt­ság egymáshoz való közeledését. Zilahy népi alakjainak megrajzolásánál Gárdonyi és a régi népszínmű hagyományait követi, a magyar társadalom rajzában pedig Csiky Gergelyre emlékeztet. A népnek nem­ híze­leg, de nem is rajzolja el a népi alakokat. Ezeken az erényein kívül darabjának jó szerkezeti fölépítése és főként tözsgyökeres magyar népies nyelve miatt érdemli meg az Akadémia koszorúját. Az Akadémia egyhangúan elfogadta a bírálók javaslatát és a Vojnich-díjat Zilahy Lajos Süt a nap című vígjátékának ítélte. A jelentések kapcsán az összesülés Ba­logh Jenő főtitkár előterjesztése alapján foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az 1924. évi XXVI. törvénycikk alapján jelöl­jön-e tagot a főváros törvényhatósági bi­zottságába. Az Akadémia — a Kisfaludy- Társasághoz és a Petőfi-Társasághoz ha­sonlóan — arra az álláspontra helyezke­dett, hogy nem jelöl tagot a törvényható­sági bizottságba és ezt a határozatát annak indokolásával együtt levélben közvetetlenü­l a belügyminiszterhez juttatja el. * (Ried­ Margit) táncmű­vésznő tegnap este klasszikus táncestet rendezett­­a Viga­dóban Bulla István és Zsámboky László közreműködésével. Egészen újszerű művé­szet-elméleti programmal lépett Riedl Mar­git a közönség elé. Elve: a legnagyobb le­egyszerűsítés, mégis úgy, hogy művészeté­nek finomságait kellőképpen érvényre jut­tassa. Magánszámai különösen jól sikerül­tek, — lelkes tapsokat kapott értük. * (Magyar hegedüművésznő sikere Stok­holmban.) Stokholmból jelentik: Geyer Stefi, magyar hegedüművésznő, most tar­totta meg egyetlen koncertjét­­S­to­khlolm­ban. A svéd kritika nagy elismeréssel ír virtuóz játékáról. A művésznőt az előkelő és műértő közönség lelkesen ünnepelte. * (A Beregi-eset és a vas-utcai kereske­­delnisták.) A vas-utcai felső kereskedelmi­iskola igazgatója a következő nyilatkozat közlését kérte: A Beregi Oszkár elleni tü­ntetéssel és verekedéssel kapcsolatosan egyes lapok azt a hírt kö­ölték, hogy a verekedésben néhány vas-utcai felső kereskedelmi iskolai tanuló is részt vett. Alaposan megvizsgáltam az ügyet és megállapítottam, hogy a szóban lévő tüntetésben és verekedésben egyetlen egy vas-utcai tanuló sem vett részt. Az új­ságokban közölt nevek egyike sem talál­ható meg intézetem anyakönyveiben. Krisch Jenő igazgató. * (Adomány a Szépművészeti Múzeum­nak.) Lederer Sándornak, a nemrég elhalt kiváló müértőnek és gyűjtőnek családja, az elhunytnak életében kijelentett kíván­ságához képest, a Szépművészeti Múzeum­nak ajándékozta Lederernek az olasz mű­vészet alkotásait felölelő gazdag fénykép­­gyűjteményét és könyvtárából mindazokat a munkákat, a­melyek a múzeum szak­­könyvtárából hiányzottak. Mintegy 700 darab fénykép és 350 kiadvány jutott így a mú­zeum birtokába. Mind a fényképek, mind a könyvek igen becses gyarapodást jelentenek s különösen a régi olasz művé­szet kutatói fogják nagy hasznukat venni, a melynek maga Lederer is érdemes kuta­tója volt. A muzeum igazgatósága ezen az úton is őszinte köszönetét nyilvánítja Lederer Sándor családjának az elhunyt kívánságának kegyeletes végrehajtásáért. * (A Magyar Statisztikai Társaság) február 21-én délután 5 órakor a Nemzeti Múzeum főigazgatói üléstermében ülést tart, a­melynek tárgya Laky Dezső dr. egyetemi tanár Elvá­lások a háborít előtt és a háború után című előadása. * (A Lafontaine Társaság ülése.) Vasárnap délelőtt a Lafontaine Irodalmi Társaság felol­vasó ülést tartott. Az elnöklő Schack Béla dr. közölte, hogy a Társaság áprilisban tartja meg Jókai­i ünnepét, márciusban pedig Stok­­holmban a Magyar Egyesület rendez, Jókai­­ü­nnepet, melyre meghívta a Lafontaine Tár­saságot. Vikár Béla főtitkár jelentette, hogy Danzig városából is érkezett meghívás a Tár­sasághoz Jókai-ü­nnep rendezésére. Március­ban francia matinét rendez a Társaság. Se­bestyén Károly dr. ezután Paul Géraldy-ról írt dolgozatát mutatta be. Ismertette Géraldy lí­ráját. Az első, úgymond, a mi költészetében megállít, gondolkodásra és mindjárt hódo­­lásr­­ is késztet: a lírikus őszinteség. Elmondja azt is, a­mit nem tud elmondani. Vagy azt, a­mit más költő röstelne elmondani. Úgy , mint a mi Petőfink. Ezzel máris lényegesen kitágította a megénekelhető tárgyak határait. Paul Geraldy mint regényíró is k­risus, de nem oly értelemben, mintha regényeiben ma­gáról volna szó. Az Én megvonni láthatatla­nul személyei mögött, épp úgy mint drámái­ban, a­hol a tragikai álarc mögött meg kell keresni magának a tragikus költőnek ábráza­tát. Az előadást tetszéssel fogadták. Tolnay Léna, a Magyar Színház művésznője Geraldy­­nak költeményeiből szavalt franciául és ket­tőt Kosztolányi Dezső fordításaiban. Szalay Károly a­ holland lírai költészetről tartott elő­adást, végül több holland költeményt olva­sott föl, a többi között a tizenharmadik szá­zadból származó Virrad Kelet vidéken című verset ismeretlen szerzőtől. Hangoztatta, hogy a gyermek szeretet költészete Európában a hol­land költészetben jutott a leggazdagabban ki­fejezésre. Az előadás kiegészítéséül Simooffy Margót két holland költőnek Anthem­is-nak és Héléne Swarth-nak egy-egy költem­­ényét szavalta el nagy tetszés mellett.­­ (Bemutató.) Forgács Rózsi Kamara­színháza tegnap felújította a tavaly nagy­sikerrel bemutatott Elgát. G. Hauptmann Elgája után, mely ez alkalommal is igen jó előadásban került színre, Vándor Kál­mánnak Epilógus című egyfelvonásos víg­­játékát mutatták be. A darab, a­melyet ha nem vígjátéknak, hanem egyszerűbben zsánerképnek, vagy a ripacsélet egy pilla­natfölvételének nevezünk, kedves alko­tás. Az író jól megrajzolt alakokat hozott színpadra és talán nem tévedünk, ha e kis munkából ítélve, a szerzőt na­gyobb feladatok elvégzésére is hivatottnak tartjuk. A szereplők, a mindig elsőrendűen alakító Forgács Rózsin és Molnár Józsefen kívül igen jó együttest alkottak. Névszerint Izsó Kálmánná, Szécsi Ferenc, Balla Zsu­zsi, F. Lányi Irma, Újhelyivé Jolán, Ragá­lyi Elemér, Gáth-Gertler Viktor, Rab Antal és Kincses László szerepeltek nagyobb si­kerrel. (m. i.) * (Tüntetés Hamburgban Stravinsky darabja ellen. Hamburgból jelentik: Stra­vinsky Geschichte vom Soldaten c. darab­jának előadását többször hangos közbekiál­­­isokkal, fü­ttyel és pisszegéssel zavarták meg, úgy hogy alig lehetett az előadást folytatni. Végül mégis fölülkerekedett az író híveinek tetszésnyilvánítása és a dara­bot végig játszották. * (A Nemzet) című szépirodalmi, társa­dalmi és történelmi hetilap második évfo­lyamának megnyitó kettős száma most jelen meg gazdag tartalommal. A lap irodalmi ré­szében Rákosi Jenő, Herczeg Ferenc, Gárdo­nyi Géza, Krúdy Gyula, Peterdy Sándor, Vi­kár Béla, Nyáry Andor s mások szerepelnek. A képekkel gazdagon illusztrált rovatok ak­tuális tudományos témákkal, sporttal, színház­zal, művészeti kérdésekkel foglalkoznak. Sok társadalmi vonatkozású érdekes hírt is talál­nak a nagy gonddal összeállított lapban, a­melyet Hanyag Sándor, Varga Béla dr. és Szegedy László szerkeszt. Színház * (A halhatatlan ember szereposztása.) Surányi Miklós háromfelvonásos színműve,­­4 halhatatlan ember, a pénteki bemutató előadáson a következő szereposztással ke­ni­ színre: Arragoniai Beatrice királyné Ilettyei Aranka, Arragoniai Genoveva Cs. Aczél Ilona, Galeotti Odry Árpád, Ilkush Bónis Lajos, Mik­ő A­­agy Adorján, Csáky Antal gróf Abonyi Géza, Fodor apát 'L'ará­nyi Lajos, Bonfini Sugár Károly, Főudvar­­mester.S'rőg'e Lajos, Ser Maffio Vándort/ Géza, Botlani dr. Gyenis' Ede, Quersi Lo­soncig Zoltán, Karthafinus Bakó László, Xardella Parmazana Kiss Irén, Főpap Szatmárit Lajos, Egy magyar úr Kédly Gyula. Vértesek hadnagya Forgács Antal, Öreg testőr. Bodnár Jenő. Fiatal testőr Tí­már József. Kapuőr Gabányi László. Ap­ród Kiss Erzsi, Egy fiatal leányka Vándoriy Margit. * (A Főpénztáros ur. — Csendélet.) A Főpénztáros ur. Flers és Caillavet vígjá­­téka, a­melyet szombaton adnak először a Vígszínházban, a következő szereposztás­ban kerül bemutatóra Léon Brotonneau Thérèse Brotonneau Louise Gervais William Herrer Jacques Her­re,­Berville báró Lardier Fridel Pochard Honoré Céleste, mindenes Hegedűs Gyula Góthné Kertész Ella Gaál Franciska Lukács Pál Béla Miklós Rajnai Gábor Szerémy Zoltán Dénes György Horváth László Dózsa István Litkey Irén A Főpénztáros urat Molnár Ferenc Csendélet című vígjátéka követi a követ­kező szereposztásban: Sóvári, színész Góth Sándor Sárközy Emma, színésznő Darvas Lili Erzsi Kész Rózsi * (Nyu.) Oszip Dankov remekműve, a Nyu. a Vígszínház legújabb szenzációja, e héten kedden és pénteken kerül szilire. Darvas Lili, Kürti József és Lukács Pál játsszák a vezető szerepeket. Hangverseny. * (Steiner Ferenc kam­araénekes) szer­dán, febr. 25-én adja egyetlen estéjét. A vi­lágszerte ünnepelt művész, a­ki a dalének­lésben az első helyet foglalja el, Schumann „Dichterliebe“-jét is elő fogja adni. Csak néhány jegy kapható. (V. fél S.) (Harmo­nia). * (Keleti Lilly) zongoraestje ma, febr. 24. félkilenckor. * (Orloff M­ikoláj) első zongoraestje febr. 25. félhat órakor. Ez este érvényesek a febr. 20-ra váltott jegyek. Második est m­árc. 3. félhatkor. (Rózsavölgyi). * Bumpesti Hírlap 1925 február 24. (44­. szj) A történelem legborzalmasabb tűzvésze péntektől a CAPITOLBAN filmszínház. * (Turán-Mozgó.) Nagymező­ utca 211­ .1 diadalmas asszony a főszerepben Norma Talmadge: Világattrakció. 8 felvonásban. Moziricsaj, amerikai burleszk, 2 felvonás­ban. Előadások kezdete 5, 7, 9 órakor. I • ' M­ae Murray a SSpolZo és litánia leszSiö2©!!elst3n­ sssnzssciója. S­ZínHÁZ ás mom. Budapest, kedd, 1925. február 24. Az Operaház további intézkedésig nem tart előadást. Nemzeti Színház: Süt a nap (7). Nemzeti Színház Kamara Színháza: Az uj bál- t­vány (JíS). Városi Színház: A zsidónő 048). Renaissance Színház: Menyasszonyi fátyol ( 018).­­ Vígszínház: Nou (lé 8).­­ Fővárosi Operett Színház: Halló, Amerikai Hús). Magyar Színház: Altona (lé8). Kiről!/ Színház: Márica grófnő D/éS). Belvárosi Színház: Ec­ vagy írás (18). Blaha Ltuiza Színház: Szulami( 0­ 8). Apolló Színház: Medgyaszay Vilma: Fordul a kocka. Homokzsák, Vasárnap, stb. (8). Terézküruti Színpart: Hittanár. A császár va­csorája. stb (1é9). Békeffy-kabaré (Vidám Színpad): A váratlan vendég. A házitolvaj stb. (1é9). Royal Orfeum Nemzetközi Varieté: Februári­­ műsor (8). | Papagáj: Táncvarieté (II). | Kis Komédia: Zivataros nászér. Mädchen en Síps (198).­­Corvin Színház: Híradók. A fehér apáca, fő­szerepben Lilian Gish, rendezte I-Seniv­i­king. Előadások kezdete hétkisznapozon I léz és 9 órakor, vasárnap k6. 7 és 1410­­ órakor. : Kamara: Pénz nem Isten (Corinna Griffith, Conway Tears-film) 8 felv.: Házasságok nem az égben köttetnek .Dorothy Philips) 7 felv. 115. 147. S. 10. I Uránia: Ramon Novarro. Alice Terry. Rés Ingram Motauri (7 felv.) Házasságok nem­­ az égben köttetnek. Dorothy Philips. . (7­­ felv.) 5. 148 és lé 10 órakor. i Omnia: A titokzatos Mr. Senki. Pilott a könyv­­ügynök. Előadások 4. 146. M8 és ni 10.­­ Royal Apolló■ Ram­on Novarro. Alice Terry,­­ Rex Ingram Motauri (7 felv.) Kin-klun-klan. Irene Rich és Milton Lille a főszerepekben­­ 146. K­S, 1410.­­ Capitol Filmpalota: Telefon: 1. 142-09. A zu­­hatag hőse Metro világattrakció 6 felvonás­ban. Démonok kerestetnek 7 felv. vígjáték,­­ a főszerepben Potash & Perlmutter. Elő­adások 5. 7. 9. Vasárnap lé4. lé6. lé8. lé 10. Kaucsuksarok és kaucsuktalp vízhatlan, ruganyos, hygienikus.

Next