Budapesti Hírlap, 1925. február (45. évfolyam, 26–48. szám)

1925-02-24 / 44. szám

10 Bumpesti Hírlap 1925 feHruár 24. (44'. szj" Széchenyi és a magyar közlekedésügy. •— Zelóvich Kornél előadása a Tudományos Akadémiában. — A Vojnich-dijat Zilahy Lajos Süt a nap című víg játékának ítélték. — A: Akadémia sem jelöl tagot a főváros törvényhatósági bizottságában. — Az Aka­démia összesülése. — A Tudományos Akadémia ma délután összes-ülést Urtott, a melyen folytatta azoknak az előadásoknak a sorát, a me­lyekkel az Akadémia alapításának centená­riuma alkalmából az Akadémia alapítója- j nak, Széchenyi István grófnak korszakos j működéséről kivan megemlékezni. Ez alkalommal Zelóvich Kornél műegye­temi tanár, az Akadémia levelező tagja tar­tóit elő: dúst Széchenyi és a magyar közle- kcdésügy címmel. Az előadás meghallgatá­sára megjelent József kir. herceg, a Szé- chenyi-család részéről pedig Széchenyi Emii gróf és fia, úgyszintén Teleki Tiborné grófné Széchenyi Alice. Zelóvich Kornél Széchenyinek a közleke­dés előmozdítására szolgáló alkotásai kö­zül ismertette az aldunai hajóutat, a Szé- c.henyi-ulat, azután a budapesti Lánchidat, azután rátért Széchenyinek a magyar közle­kedés javítását célzó működésére és i-mer- tetlc közlekedési politikáját. Közlekedésünk javítására elhatározó lé­pés volt Széchenyinek meghívása a hely­tartó tanács közlekedési osztályának élére. Ebbéli minőségében legsürgősebb és legfon­tosabb feladatának, a Tisza szabályozásának főképpen a színtiszta magyarság szempont­jából rendkívüli jelentősége volt. Részletesen ismertette Széchenyi közle­kedési politikájának alapját, a Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezéséről szóló nagyszabású tanulmányát. Javaslatának minden egyes tételében bölcs és számító esze nyilatkozik meg. Véleménye sok kér­désben messze kimagaslott az Európában akkoriban uralkodó felfogások fölött. Köz­lekedési rendszerében, a melynek a gerince a vasút, két fontos alapelve jut kifejezésre: a központosítás cs a nemzetiségi vidékek­nek minél szorosabb kapcsolata a maqyar alfölddel. A kamatbiztositási rendszernek határozott ellenzője, az államvasuti rend­szernek legmeggyőzőbb védője. Széchenyinek nagyszabású közlekedési programja, noha végrehajtását a szabad­ságharc és az annak kapcsán bekövetkezett politikai események hosszabb időn át meg­akadályozták, nem maradt írott maiászt. Hazánk vasutt hálózata, mihelyt arra mód és alkalom nyílt. Széchenyi közlekedési po­litikájának alapelvei szerint épült ki és fo­kozatosan az államvasuti rendszer is teljes diadalt aratott. Befejezésül az előadó Széchenyi közleke­dési alkotásainak értékével foglalkozott. Megállapította, hogy a legnagyobb magyar a közlekedés minden ágában világraszólót alkotott. És ha összehasonlítást akarunk tenni. Széchenyi első alkotásaira gondolva, önkéntelenül is Trajánus római császár közlekedéselőmozditó hírneves müvei jut­nak eszünkbe: a római Vaskapu-csatorna, az aldunai Traján-ut, a damaszkuszi Apoi- lodorusz tervei szerint épült turnszeverini Duna-hid, Trajánusz híres kikötői, akvn- duktjai, stb. Alkotásaik szépség, tökéletes­ség és célszerűség tekintetében bizonyára versenyeznek és mégis igen nagy különb­ség van közöttük. Széchenyi minden alko­tását nagy akadályok leküzdése után tudta megvalósítani. Kormánya, sőt nemzete el­lenállását, a tunyaságot, a nemtörődömsé­get. a maradiságot kellett legyőznie s e mellett a költségek megszerzése is súlyos­bította nehéz helyzetét. Ilyen akadályokat Trrjánus nem ismert. Rendelkezett a ró­mai birodalom hatalmas erejével, légióinak tömegével. Míg Trajánus nagyszerű alko­tásai többnyire hadi hódítások céljából, vagy legalább is stratégiai okokból létesül­tek. Széchenyinél ez a szempont még csak elöíérlvc sem lépett. .4 hadverő s harci eré­nyekben tündöklő Magyarország történeté­ben ö az első hős, a ki békés fegyverrel, hatalmas munkával ért el világra szóló győzelmet. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Zlinszky Aladár terjesztette elő a magyar színmüvek jutalmazására kiirt Vojnich- jutalom odaítélésére kiküldött bizottság (Ferénczv Zoltán, Szász Károly, Zlinszky ’Aladár) jelentését. A magyar színpadokon 1924-ben 70 uj darab került színre, ezek közül 27 volt magyar szerző müve. A 27 magyar színmű között a bírálóbizottság ki­lencet emelt ki, mint olyanokat, a melyek a pályázatnál elsösorba jöhettek számí­tásba. Ezek: S.zomory Dezső: Szabóki Zsig- mpnd Rafael, Móricz Zsigmond: Buzakalász c.V Vadkan, Molnár Ferenc: üvegcipő, Len­gyel Menyhért Antónia és Waterlói csata, Harsányi Zsolt: Vén gazember. Csathó Kálmán: A házasságok az égben köttetnek és Zilahy Lajos: Süt a nap. A jelentésben a birálók valamennyi darabról rövid kriti­kát mondanak és végül azt a javaslatot terjesztik az. Akadémia elé. hogy a Voj- nich jutalmat Zilahy Lajos Síit a nap cirnii vígjátékénak adja ki. Kiemeli a jelentés, hogy Zilahy darabja szerencsés kézzel viszi színpadra a háború utáni Magyarország egyik társadalmi problémáját, az elszegé­nyedett középosztály és a föltörő paraszt­ság egymáshoz való közeledését. Zilahy népi alakjainak megrajzolásánál Gárdonyi és a régi népszínmű hagyományait követi, a magyar társadalom rajzában pedig Csiky Gergelyre emlékeztét. A népnek néni híze­leg, de nem is rajzolja el a népi alakokat. Ezeken az erényein kívül darabjának jó szerkezeti fölépítése és főként tözsgyökeres magyar népies nyelve miatt érdemli meg az Akadémia koszorúját. Az Akadémia egyhangúan elfogadta a birálók javaslatát és a Vojnich-dijat Zilahy Lajos Süt a nap című vigjátékának ítélte. A jelentések kapcsán az összesülés Ba­logh Jenő főtitkár előterjesztése alapján foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az 1924. évi XXVI. törvénycikk alapján jelöl­jön-e tagot a főváros törvényhatósági bi­zottságába. Az Akadémia — a Kisfaludv- Társasághoz és a Petőíi-Társasághoz ha­sonlóan — arra az álláspontra helyezke­dett, hogy nem jelöl tagot a törvényható­sági bizottságba és ezt a határozatát annak indokolásával együtt levélben közvetetleniil a belügyminiszterhez juttatja el. * (Ried! Margit) táncmiivésznö tegnap este klasszikus táncestét rendezett -a Viga­dóban Bulla István és Zsámbokg László közreműködésével. Egészen újszerű művé­szet-elméleti programmal lépett Riedl Mar­git a közönség elé. Elve: n legnagyobb le­egyszerűsítés, mégis úgy, hogy művészeté­nek finomságait kellőképpen érvényre jut­tassa. Magánszámai különösen jó! sikerül­tek. — lelkes tapsokat kapott értük. * (Magyar hegedümüvésznő sikere Stok­holmban.) Stokholmból jelentik: Geyer Stefi, magyar hegedümüvésznő, most tar­totta meg egyetlen koncertjét ’S to kilóim­ban. A svéd kritika nagy elismeréssel ir virtuóz játékáról. A művésznőt az előkelő és müértő közönség lelkesen ünnepelte. * (A Beregi-eset és a vas-utcai kereske- dehnisták.) A vás-ulcai felső kereskedelmi­iskola igazgatója a következő nyilatkozat közlését kérte: A Beregi Oszkár elleni Iü ntelessel és verekedéssel kapcsolatosan egyes lapok azt a hirt kzöölték, hogy a verekedésben néhány vas-utcai felső kereskedelmi iskolai tanuló is részt vett. Alaposan megvizsgáltam az ügyet és megállapítottam, hogy a szóban lévő tüntetésben és verekedésben egyetlen egy vas-utcai tanuló sem vett részt. Az új­ságokban közölt nevek egyike sem talál­ható meg intézetem anyukönyveiben. Krisch Jenő igazgató. * (Adomány a Szépművészeti Múzeum­nak.) Lederer Sándornak, a nemrég elhalt kiváló müérlönek és gyűjtőnek családja, az elhunytnak életében kijelentett kíván­ságához képest, a Szépművészeti Múzeum­nak ajándékozta Lederernek az olasz mű­vészet alkotásait felölelő gazdag fénykép- gyűjteményét és könyvtárából mindazokat a munkákat, a melyek a múzeum szak- könyvtárából hiányzottak. Mintegy 700 darab fénykép és 350 kiadvány jutott igy a milzeum birtokába. Mind a fényképek, mind a könyvek igen becses gyarapodást jelentenek s különösen a régi olasz művé­szet kutatói fogják nagy hasznukat venni, a melynek maga Lederer is érdemes kuta­tója volt. A muzeum igazgatósága ezen az utón is őszinte köszönetét nyilvánítja Lederer Sándor családjának az elhunyt kívánságának kegyeleles végrehajtásáért. * (A Magyar Statisztikai Társaság) február 21-én délután 5 órakor a Nemzeti Muzeum főigazgatói üléstermében ülést tart, a melynek tárgya Laky Dezső dr. egyetemi tanár Elvá­lások a háborít előtt és a háború után cimü előadása. * (A Lafontaine Társaság ülése.) Vasárnap délelőtt a Lafontaine Irodalmi Társaság felol­vasó ülést fartőit. Az einöklö Schack Béla dr. közölte, hogy a Társaság áprilisban tartja meg Jókai-iuinepét. márciusban pedig Stok- holmban a Magyar Egyesület rendez, Jókai- iinnepet, melyre meghivla a Lafontaine Tár­saságot. Vikár Béla főtitkár jelentette, hogy Danzig városából is érkezett meghívás a Tár­sasághoz Jókai-iinnep rendezésére. Március­ban francia matinét rendez a Társaság. Se­bestyén Károly dr. ezután Paul Gércldy-ról irt dolgozatát mutatta be. Ismertette Géraldv lí­ráját. Az első, úgymond, a mi költészetében megállít, gondolkodásra és mindjárt hódo- láST.i is késztet: a lírikus őszinteség. Elmondja azt is, a mit nem tud elmondani. Vagy azt, a mit más költő röstelne elmondani. Úgy a mint a mi Petőfink. Ezzel máris lényegesen kitágította a megénakelhetö tárgyak határait. Paul Geraldy mint regényíró is lirisus, de nem oly értelemben, mintha regényeiben ma­gáról volna szó. Az Én megvonni láthatatla­nul személyei mögött, épp úgy mint drámái­ban, a hol a tragikai álarc mögött meg kell keresni magának a tragikus költőnek ábráza­tát. Az előadást tetszéssel fogadták. Tolnay Lóna, a Magyar Színház művésznője Geraldy. nak költeményeiből szavalt franciéul és ket­tőt Kosztolányi Dezső fordításaiban. Szalag Károly a. holland lírai költészetről tartott elő­adást. végül több holland költeményt olva­sott föl, a többi között a tizenharmadik szá­zadból származó Virrad Kelet vidéken cimü verset ismeretlen szerzőtől. Hangoztatta, hogy a gyermek szeretet költészete Európában a hol­land költészetben jutott a leggazdagabban ki­í fejezésre. Az előadás kiegészítéséül Simtmffy Margót két holland költőnek Antheunis-nak és Héléne Swarth-nak egy-egy költeiniényét szavalta el nagy tetszés mellett. 4 (Bemutató.) Forgács Rózsi Kamara­színháza tegnap felújította a tavaly nagy­sikerrel bemutatott Elgát. G. Hauptmann Elgája után. mely ez alkalommal is igen jó előadásban került színre, Vándor Kál­mánnak Epilógus cimü egyíclvonásos vig- játékát mutatták be. A darab, a melyet ha nem vígjátéknak, hanem egyszerűbben zsánerképnek, vagy a ripacsélet egy pilla­natfölvételének nevezünk, kedves alko­tás. Az iró jól megrajzolt alakokat hozott színpadra és talán nem tévedünk, ha e kis munkából Ítélve, a szerzőt na­gyobb feladatok elvégzésére is hivatottnak tartjuk. A szereplők, a mindig elsőrendűen alakító Forgács Rózsin és Molnár Józsefen kívül igen jó együttest alkottak. Névszerint Izsó Kálmánná, Szécsi Ferenc, Bállá Zsu­zsi, F. Lányi Irma, Újhelyivé Jolán. Ragá­lyi Elemér, Gálh-Gcrtler Viktor, Rab Antal és Kincses László szerepéitek nagyobb si­kerrel. (m. i.) * (Tüntetés Hamburgban Stravinsky darabja ellen. Hamburgból jelentik: Stra­vinsky Geschichte vom Soldaten c. darab­jának előadását többször hangos közbckiúl- Fisokkal, fiittuel és pisszegéssel zavarták meg, úgy hogy alig lehetett az előadást folytatni. Végül mégis fölülkerekedett az iró híveinek tetszésnyilvánítása és a dara­bot végig játszották. * (A Nemzet) cimü szépirodalmi, társa­dalmi és történelmi hetilap második évfo­lyamának megnyitó kettős száma most jelem meg gazdag tartalommal. A lap irodalmi ré­szében Rákosi Jenő, Hcrczeg Ferenc, Gárdo­nyi Géza, Krúdy Gvula. Peterdy Sándor, Vi­kár Béla, Nyáry Andor s mások szerepelnek. A képekkel gazdagon illusztrált rovatok ak­tuális tudományos témákkal, sporttal, színház­zal, művészeti kérdésekkel foglalkoznak. Sok társadalmi vonatkozású érdekes hírt is talál­nak a nagy gonddal összeállított lapban, a melyet Hanyag Sándor. Varga Béla dr. és Szcgedg László szerkeszt. Szinhiz * (A halhatallan ember szereposztása.) Surányi Miklós háromfelvonásos színmüve, .4 halhatatlan ember, a pénteki bemutató előadáson a következő szereposzlással ke­ni! színre: Arragoniai Beatrice királyné llcttyci Aranka, Arragoniai Genoveva Cs. Aczél Ilona, Galeotti Odry Árpád, llkush Bónis Lajos, Miliő A 'agy Adorján, Csáky Antal gróf Abonyi Géza, Fodor apát '['ará­nyi Lajos, Bonfini Sugár Károly, Föudvar- mester.S'rőA'e Lajos. Ser MafFio Vándort/ Géza, Botlani dr. Gyenis' Ede, Quersi Lo­soncig Zoltán. Karthafinus Bakó László, Xardella Parmazana Kiss Irén, Főpap Szatmárit Lajos, Egy magyar ur Kcdly Gyula. Vértesek hadnagya Forgács Antal, Üreg testőr. Bodnár Jenő. Fiatal testőr Tí­már József. Kapuőr Gabányi László. Ap­ród Kiss Erzsi, Egy fiatal leányka Vándorig Margit. * (A Főpcnztáros ur. — Csendélet.) A Főpénztáros ur. Flcrs és Caillavet vigjá- téka, a melyet szombaton adnak először a Vígszínházban, a következő szereposztás­ban kerül bemutatóra Léon Brofonneau Thérése Brotonneau Louise Gervais William Herrer Jacques Her re:­Berville báró Lardier Fridel Pochard Honoré Céleste, mindenes Hegedűs Gyula Góthné Kertész Ella Gaál Franciska Lukács Pál Béla Miklós Rajnai Gábor Szerémy Zoltán Dénes György Horváth László Dózsa István Sitkey Irén A Főpcnztáros urat Molnár Ferenc Csendélet cimü vigjátéka követi a követ­kező szereposztásban: Sóvári, színész Góth Sándor Sárközv Emma. színésznő Darvas Lili Erzsi Kész Rózsi * (Nyu.) Oszip Dünxov remekműve, a Nyű. a Vígszínház legújabb szenzációja, e héten kedden és pénteken kerül szilire. Darvas Lili. Kürti József és Lukács Pál játsszák a vezető szerepeket. Hangverseny. * (Steiner Ferenc kainaraénckcs) szer­dán, febr. 25-én adja egyetlen estéjéi. A vi­lágszerte ünnepelt művész, a ki a dalének­lésben az első helyet foglalja el, Schumann „Dichterliebe“-jét is elő fogja adni. Csak néhány jegy kapható. (V. fél S.) (Harmo­nia). * (Keleti Lilly) zongoraestje ma, febr. 24. félkilenckor. * (Orloff IVikoláj) első zongoraestje febr. 25. félhat órakor. Ez este érvényesek a febr. 20-ra váltott jegyek. Második est rnárc. 3. félhatkor. (Rózsavölgyi). A töiténelem legborzalmasabb tűzvésze péntektől a CAPITObBAN filmszínház. * (Tnrán-Mozgó.) Nagymező-utca 21J: .1 diadalmas asszony a főszerepben Norma Talmadge. Világattrakció. 8 felvonásban. Moziricsaj, amerikai burleszk, 2 felvonás­ban. Előadások kezdete 5, 7, 9 órakor. I • ' Mae Murray ü SSpoiZo és litánia l«s§Siö2©!!eísÍ3ii sssnzssciőja. SZiüHÁZ ás mom. Budapest, kedd. 1925. február 24. Az Operaház további intézkedésig nem tart előadást. Nemzeti Színház: Süt a nap (7). Nemzeti Színház Kamara Színháza: Az uj bál- ! vánv (JíS). Városi Színház: A zsidúnö 048). Renaissance Színház: Menyasszonyi fátyol i OÍ8). j Vígszínház: Nvu (lé 8). j Fővárosi Operett Színház: Halló, Amerikai Hús). Magyar Színház: Altona (lé8). Kiről!/ Színház: Márica grófnő D/éS). Belvárosi Színház: Eci vagy írás (Ü8). Biaha Lttiza Színház: Szulamit 0;8). Apolló Színház: Medgvaszav Vilma, Fordul a kocka. Homokzsák, Vasárnap, stb. (8). 7erézküruti SzinparJ: Hittanár. A császár va­csorája. stb (lé9). Békcffu-kabaré (Vidám Színpad): A váratlan vendég. A házitolvai :tb. (1é9). Royal Orfeum Nemzetközi Varieté: Februári j műsor (8). | Papayái: Táncvarieté (II). | Kis Komédia: Zivataros nászér. Mädchen en Síos (í<8). 'Corvin Színház: Híradók. A fehér apáca, fő­szerepben Lilian Gish, rendezte I-Ieniv i king. Előadások kezdete héíkijznapozon I lé7 és 9 órakor, vasárnap %ő. 7 cs 1410 j órakor. : Kamara: Pénz nem Isten (Corinna Griffith, Conway Tearl-film) 8 felv.. Házasságok nem az égben köttetnek iDorothv Philips) 7 felv. !i5. 147. S, 10. I Uránia: Ramon Novarro. Alice Térrv. Rés Ingram Motauri (7 felv.) Házasságok nem j az égben köttetnek. Dorolhy Philips. . (7 j feiv.) 5, 148 és lé 10 órakor, i Omnia: A titokzatos Mr. Senki. Pilott a könyv- ügynök. Előadások 4. 146, M8 és ii 10. j Royal Apolló■ Bánion Novarro. Alice Terry, j Rex Ingram Motauri (7 fclv.) Kiu-klun-klan. Irene Rich és Milton Sille a főszerepekben j 146. liS, 1410. i Capitol Filmpalota: Telefon: J. 142-09. A zu- halag hőse Metro világattiakció 6 felvonás­ban. Démonok kerestetnek 7 felv. vígjáték, j a főszerepben Potash & Perlmutter. Elő­adások 5. 7. 9. Vasárnap lé4, !é6. Ié8. lé 10. Kaucsuksarok és kaucsuktalp vízhatlan, ruganyos, hygienikus,

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék