Budapesti Hírlap, 1925. február (45. évfolyam, 26–48. szám)
1925-02-24 / 44. szám
10 Széchenyi és a magyar közlekedésügy. •— Zelovich Kornél előadása a Tudományos Akadémiában. — A Vojnich-díjat Zilahy Lajos Süt a nap című vígjátékának ítélték. — Az Akadémia sem jelöl tagot a főváros törvényhatósági bizottságában. — Az Akadémia összesülése. — A Tudományos Akadémia ma délután összes üléstartott, amelyen folytatta azoknak az előadásoknak a sorát, amelyekkel az Akadémia alapításának centenáriuma alkalmából az Akadémia alapítójá-nak, Széchenyi István grófnak korszakos működéséről kiván megemlékezni. Ez alkalommal Zelovich Kornél műegyetemi tanár, az Akadémia levelező tagja tartott előadást Széchenyi és a magyar közlekedésügy címmel. Az előadás meghallgatására megjelent József kir. herceg, a Széchenyi-család részéről pedig Széchenyi Emil gróf és fia, úgyszintén Teleki Tiborné grófné Széchenyi Alice. Zelevich Kornél Széchenyinek a közlekedés előmozdítására szolgáló alkotásai közül ismertette az aldunai hajóutat, a Széchenyi-utat, azután a budapesti Lánchidat, azután rátért Széchenyinek a magyar közlekedés javítását célzó működésére és ismertette közlekedési politikáját. Közlekedésünk javítására elhatározó lépés volt Széchenyinek meghívása a helytartó tanács közlekedési osztályának élére. Ebbéli minőségében legsürgősebb és legfontosabb feladatának, a Tisza szabályozásának főképpen a színtiszta magyarság szempontjából rendkívüli jelentősége volt. Részletesen ismertette Széchenyi közlekedési politikájának alapját, a javaslat a magyar közlekedési ügy rendezéséről szóló nagyszabású tanulmányát. Javaslatának minden egyes tételében bölcs és számító esze nyilatkozik meg. Véleménye sok kérdésben messze kimagaslott az Európában akkoriban uralkodó felfogások fölött. Közlekedési rendszerében, amelynek a gerince a vasút, két fontos alapelve jut kifejezésre: a központosítás és a nemzetiségi vidékeknek minél szorosabb kapcsolata a magyar alfölddel. A kamatbiztosítási rendszernek határozott ellenzője, az államvasúti rendszernek legmeggyőzőbb védője. Széchenyinek nagyszabású közlekedési programja, noha végrehajtását a szabadságharc és az annak kapcsán bekövetkezett politikai események hosszabb időn át megakadályozták, nem maradt írott malaszt. Hazánk vasúti hálózata, mihelyt arra mód és alkalom nyílt. Széchenyi közlekedési politikájának alapelvei szerint épült ki és fokozatosan az államvasúti rendszer is teljes diadalt aratott. Befejezésül az előadó Széchenyi közlekedési alkotásainak értékével foglalkozott. Megállapította, hogy a legnagyobb magyar a közlekedés minden ágában világraszólót alkotott. És ha összehasonlítást akarunk tenni, Széchenyi első alkotásaira gondolva, önkéntelenül is Trajánus római császár közlekedéselőmozdító hírneves művei jutnak eszünkbe: a római Vaskapu-csatorna, az aldunai Traján út, a damaszkuszi Apollodorusz tervei szerint épült turnszeverini Duna-híd, Trajánusz híres kikötői, akvaduktjai, stb. Alkotásaik szépség, tökéletesség és célszerűség tekintetében bizonyára versenyeznek és mégis igen nagy különbség van közöttük. Széchenyi minden alkotását nagy akadályok leküzdése után tudta megvalósítani. Kormánya, sőt nemzete ellenállását, a tunyaságot, a nemtörődömséget, a maradiságot kellett legyőznie s e mellett a költségek megszerzése is súlyosbította nehéz helyzetét. Ilyen akadályokat Trajánus nem ismert. Rendelkezett a római birodalom hatalmas erejével, légióinak tömegével. Míg Trajánus nagyszerű alkotásai többnyire hadi hódítások céljából, vagy legalább is stratégiai okokból létesültek. Széchenyinél ez a szempont még csak elötértve sem lépett. .A hadverős harci erényekben tündöklő Magyarország történetében ő az első hős, aki békés fegyverrel, hatalmas munkával ért el világra szóló győzelmet. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Zlinszky Aladár terjesztette elő a magyar színművek jutalmazására kiírt Vojnichjutalom odaítélésére kiküldött bizottság (Ferenczy Zoltán, Szász Károly, ZlinszkyAladár) jelentését. A magyar színpadokon 1924-ben 70 új darab került színre, ezek közül 27 volt magyar szerző műve. A 27 magyar színmű között a bírálóbizottság kilencet emelt ki, mint olyanokat, amelyek a pályázatnál elsősorba jöhettek számításba. Ezek: Szomory Dezső, Szabóki Zsigmond Rafael, Móricz Zsigmond: Búzakalász c.V Vadkan, Molnár Ferenc: üvegcipő, Lengyel Menyhért Antónia és Waterlói csata. Harsányi Zsolt: Vén gazember. Csathó Kálmán: A házasságok az égben köttetnek és Zilahy Lajos: Süt a nap. A jelentésben a bírálók valamennyi darabról rövid kritikát mondanak és végül azt a javaslatot terjesztik az Akadémia elé, hogy a Vojnich jutalmat Zilahy Lajos Síri a nap című vígjátékénak adja ki. Kiemeli a jelentés, hogy Zilahy darabja szerencsés kézzel viszi színpadra a háború utáni Magyarország egyik társadalmi problémáját, az elszegényedett középosztály és a feltörő parasztság egymáshoz való közeledését. Zilahy népi alakjainak megrajzolásánál Gárdonyi és a régi népszínmű hagyományait követi, a magyar társadalom rajzában pedig Csiky Gergelyre emlékeztet. A népnek nem hízeleg, de nem is rajzolja el a népi alakokat. Ezeken az erényein kívül darabjának jó szerkezeti fölépítése és főként tözsgyökeres magyar népies nyelve miatt érdemli meg az Akadémia koszorúját. Az Akadémia egyhangúan elfogadta a bírálók javaslatát és a Vojnich-díjat Zilahy Lajos Süt a nap című vígjátékának ítélte. A jelentések kapcsán az összesülés Balogh Jenő főtitkár előterjesztése alapján foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az 1924. évi XXVI. törvénycikk alapján jelöljön-e tagot a főváros törvényhatósági bizottságába. Az Akadémia — a Kisfaludy- Társasághoz és a Petőfi-Társasághoz hasonlóan — arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem jelöl tagot a törvényhatósági bizottságba és ezt a határozatát annak indokolásával együtt levélben közvetetlenül a belügyminiszterhez juttatja el. * (Ried Margit) táncművésznő tegnap este klasszikus táncestet rendezetta Vigadóban Bulla István és Zsámboky László közreműködésével. Egészen újszerű művészet-elméleti programmal lépett Riedl Margit a közönség elé. Elve: a legnagyobb leegyszerűsítés, mégis úgy, hogy művészetének finomságait kellőképpen érvényre juttassa. Magánszámai különösen jól sikerültek, — lelkes tapsokat kapott értük. * (Magyar hegedüművésznő sikere Stokholmban.) Stokholmból jelentik: Geyer Stefi, magyar hegedüművésznő, most tartotta meg egyetlen koncertjétStokhlolmban. A svéd kritika nagy elismeréssel ír virtuóz játékáról. A művésznőt az előkelő és műértő közönség lelkesen ünnepelte. * (A Beregi-eset és a vas-utcai kereskedelnisták.) A vas-utcai felső kereskedelmiiskola igazgatója a következő nyilatkozat közlését kérte: A Beregi Oszkár elleni tüntetéssel és verekedéssel kapcsolatosan egyes lapok azt a hírt köölték, hogy a verekedésben néhány vas-utcai felső kereskedelmi iskolai tanuló is részt vett. Alaposan megvizsgáltam az ügyet és megállapítottam, hogy a szóban lévő tüntetésben és verekedésben egyetlen egy vas-utcai tanuló sem vett részt. Az újságokban közölt nevek egyike sem található meg intézetem anyakönyveiben. Krisch Jenő igazgató. * (Adomány a Szépművészeti Múzeumnak.) Lederer Sándornak, a nemrég elhalt kiváló müértőnek és gyűjtőnek családja, az elhunytnak életében kijelentett kívánságához képest, a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta Lederernek az olasz művészet alkotásait felölelő gazdag fényképgyűjteményét és könyvtárából mindazokat a munkákat, amelyek a múzeum szakkönyvtárából hiányzottak. Mintegy 700 darab fénykép és 350 kiadvány jutott így a múzeum birtokába. Mind a fényképek, mind a könyvek igen becses gyarapodást jelentenek s különösen a régi olasz művészet kutatói fogják nagy hasznukat venni, a melynek maga Lederer is érdemes kutatója volt. A muzeum igazgatósága ezen az úton is őszinte köszönetét nyilvánítja Lederer Sándor családjának az elhunyt kívánságának kegyeletes végrehajtásáért. * (A Magyar Statisztikai Társaság) február 21-én délután 5 órakor a Nemzeti Múzeum főigazgatói üléstermében ülést tart, amelynek tárgya Laky Dezső dr. egyetemi tanár Elválások a háborít előtt és a háború után című előadása. * (A Lafontaine Társaság ülése.) Vasárnap délelőtt a Lafontaine Irodalmi Társaság felolvasó ülést tartott. Az elnöklő Schack Béla dr. közölte, hogy a Társaság áprilisban tartja meg Jókaii ünnepét, márciusban pedig Stokholmban a Magyar Egyesület rendez, Jókaiünnepet, melyre meghívta a Lafontaine Társaságot. Vikár Béla főtitkár jelentette, hogy Danzig városából is érkezett meghívás a Társasághoz Jókai-ünnep rendezésére. Márciusban francia matinét rendez a Társaság. Sebestyén Károly dr. ezután Paul Géraldy-ról írt dolgozatát mutatta be. Ismertette Géraldy líráját. Az első, úgymond, a mi költészetében megállít, gondolkodásra és mindjárt hódolásr is késztet: a lírikus őszinteség. Elmondja azt is, amit nem tud elmondani. Vagy azt, amit más költő röstelne elmondani. Úgy , mint a mi Petőfink. Ezzel máris lényegesen kitágította a megénekelhető tárgyak határait. Paul Geraldy mint regényíró is krisus, de nem oly értelemben, mintha regényeiben magáról volna szó. Az Én megvonni láthatatlanul személyei mögött, épp úgy mint drámáiban, ahol a tragikai álarc mögött meg kell keresni magának a tragikus költőnek ábrázatát. Az előadást tetszéssel fogadták. Tolnay Léna, a Magyar Színház művésznője Geraldynak költeményeiből szavalt franciául és kettőt Kosztolányi Dezső fordításaiban. Szalay Károly a holland lírai költészetről tartott előadást, végül több holland költeményt olvasott föl, a többi között a tizenharmadik századból származó Virrad Kelet vidéken című verset ismeretlen szerzőtől. Hangoztatta, hogy a gyermek szeretet költészete Európában a holland költészetben jutott a leggazdagabban kifejezésre. Az előadás kiegészítéséül Simooffy Margót két holland költőnek Anthemis-nak és Héléne Swarth-nak egy-egy költeményét szavalta el nagy tetszés mellett. (Bemutató.) Forgács Rózsi Kamaraszínháza tegnap felújította a tavaly nagysikerrel bemutatott Elgát. G. Hauptmann Elgája után, mely ez alkalommal is igen jó előadásban került színre, Vándor Kálmánnak Epilógus című egyfelvonásos vígjátékát mutatták be. A darab, amelyet ha nem vígjátéknak, hanem egyszerűbben zsánerképnek, vagy a ripacsélet egy pillanatfölvételének nevezünk, kedves alkotás. Az író jól megrajzolt alakokat hozott színpadra és talán nem tévedünk, ha e kis munkából ítélve, a szerzőt nagyobb feladatok elvégzésére is hivatottnak tartjuk. A szereplők, a mindig elsőrendűen alakító Forgács Rózsin és Molnár Józsefen kívül igen jó együttest alkottak. Névszerint Izsó Kálmánná, Szécsi Ferenc, Balla Zsuzsi, F. Lányi Irma, Újhelyivé Jolán, Ragályi Elemér, Gáth-Gertler Viktor, Rab Antal és Kincses László szerepeltek nagyobb sikerrel. (m. i.) * (Tüntetés Hamburgban Stravinsky darabja ellen. Hamburgból jelentik: Stravinsky Geschichte vom Soldaten c. darabjának előadását többször hangos közbekiálisokkal, füttyel és pisszegéssel zavarták meg, úgy hogy alig lehetett az előadást folytatni. Végül mégis fölülkerekedett az író híveinek tetszésnyilvánítása és a darabot végig játszották. * (A Nemzet) című szépirodalmi, társadalmi és történelmi hetilap második évfolyamának megnyitó kettős száma most jelen meg gazdag tartalommal. A lap irodalmi részében Rákosi Jenő, Herczeg Ferenc, Gárdonyi Géza, Krúdy Gyula, Peterdy Sándor, Vikár Béla, Nyáry Andor s mások szerepelnek. A képekkel gazdagon illusztrált rovatok aktuális tudományos témákkal, sporttal, színházzal, művészeti kérdésekkel foglalkoznak. Sok társadalmi vonatkozású érdekes hírt is találnak a nagy gonddal összeállított lapban, amelyet Hanyag Sándor, Varga Béla dr. és Szegedy László szerkeszt. Színház * (A halhatatlan ember szereposztása.) Surányi Miklós háromfelvonásos színműve,4 halhatatlan ember, a pénteki bemutató előadáson a következő szereposztással keni színre: Arragoniai Beatrice királyné Ilettyei Aranka, Arragoniai Genoveva Cs. Aczél Ilona, Galeotti Odry Árpád, Ilkush Bónis Lajos, Mikő Aagy Adorján, Csáky Antal gróf Abonyi Géza, Fodor apát 'L'arányi Lajos, Bonfini Sugár Károly, Főudvarmester.S'rőg'e Lajos, Ser Maffio Vándort/ Géza, Botlani dr. Gyenis' Ede, Quersi Losoncig Zoltán, Karthafinus Bakó László, Xardella Parmazana Kiss Irén, Főpap Szatmárit Lajos, Egy magyar úr Kédly Gyula. Vértesek hadnagya Forgács Antal, Öreg testőr. Bodnár Jenő. Fiatal testőr Tímár József. Kapuőr Gabányi László. Apród Kiss Erzsi, Egy fiatal leányka Vándoriy Margit. * (A Főpénztáros ur. — Csendélet.) A Főpénztáros ur. Flers és Caillavet vígjátéka, amelyet szombaton adnak először a Vígszínházban, a következő szereposztásban kerül bemutatóra Léon Brotonneau Thérèse Brotonneau Louise Gervais William Herrer Jacques Herre,Berville báró Lardier Fridel Pochard Honoré Céleste, mindenes Hegedűs Gyula Góthné Kertész Ella Gaál Franciska Lukács Pál Béla Miklós Rajnai Gábor Szerémy Zoltán Dénes György Horváth László Dózsa István Litkey Irén A Főpénztáros urat Molnár Ferenc Csendélet című vígjátéka követi a következő szereposztásban: Sóvári, színész Góth Sándor Sárközy Emma, színésznő Darvas Lili Erzsi Kész Rózsi * (Nyu.) Oszip Dankov remekműve, a Nyu. a Vígszínház legújabb szenzációja, e héten kedden és pénteken kerül szilire. Darvas Lili, Kürti József és Lukács Pál játsszák a vezető szerepeket. Hangverseny. * (Steiner Ferenc kamaraénekes) szerdán, febr. 25-én adja egyetlen estéjét. A világszerte ünnepelt művész, aki a daléneklésben az első helyet foglalja el, Schumann „Dichterliebe“-jét is elő fogja adni. Csak néhány jegy kapható. (V. fél S.) (Harmonia). * (Keleti Lilly) zongoraestje ma, febr. 24. félkilenckor. * (Orloff Mikoláj) első zongoraestje febr. 25. félhat órakor. Ez este érvényesek a febr. 20-ra váltott jegyek. Második est márc. 3. félhatkor. (Rózsavölgyi). * Bumpesti Hírlap 1925 február 24. (44. szj) A történelem legborzalmasabb tűzvésze péntektől a CAPITOLBAN filmszínház. * (Turán-Mozgó.) Nagymező utca 211 .1 diadalmas asszony a főszerepben Norma Talmadge: Világattrakció. 8 felvonásban. Moziricsaj, amerikai burleszk, 2 felvonásban. Előadások kezdete 5, 7, 9 órakor. I • ' Mae Murray a SSpolZo és litánia leszSiö2©!!elst3n sssnzssciója. SZínHÁZ ás mom. Budapest, kedd, 1925. február 24. Az Operaház további intézkedésig nem tart előadást. Nemzeti Színház: Süt a nap (7). Nemzeti Színház Kamara Színháza: Az uj bál- tvány (JíS). Városi Színház: A zsidónő 048). Renaissance Színház: Menyasszonyi fátyol ( 018). Vígszínház: Nou (lé 8). Fővárosi Operett Színház: Halló, Amerikai Hús). Magyar Színház: Altona (lé8). Kiről!/ Színház: Márica grófnő D/éS). Belvárosi Színház: Ec vagy írás (18). Blaha Ltuiza Színház: Szulami( 0 8). Apolló Színház: Medgyaszay Vilma: Fordul a kocka. Homokzsák, Vasárnap, stb. (8). Terézküruti Színpart: Hittanár. A császár vacsorája. stb (1é9). Békeffy-kabaré (Vidám Színpad): A váratlan vendég. A házitolvaj stb. (1é9). Royal Orfeum Nemzetközi Varieté: Februári műsor (8). | Papagáj: Táncvarieté (II). | Kis Komédia: Zivataros nászér. Mädchen en Síps (198).Corvin Színház: Híradók. A fehér apáca, főszerepben Lilian Gish, rendezte I-Seniviking. Előadások kezdete hétkisznapozon I léz és 9 órakor, vasárnap k6. 7 és 1410 órakor. : Kamara: Pénz nem Isten (Corinna Griffith, Conway Tears-film) 8 felv.: Házasságok nem az égben köttetnek .Dorothy Philips) 7 felv. 115. 147. S. 10. I Uránia: Ramon Novarro. Alice Terry. Rés Ingram Motauri (7 felv.) Házasságok nem az égben köttetnek. Dorothy Philips. . (7 felv.) 5. 148 és lé 10 órakor. i Omnia: A titokzatos Mr. Senki. Pilott a könyvügynök. Előadások 4. 146. M8 és ni 10. Royal Apolló■ Ramon Novarro. Alice Terry, Rex Ingram Motauri (7 felv.) Kin-klun-klan. Irene Rich és Milton Lille a főszerepekben 146. KS, 1410. Capitol Filmpalota: Telefon: 1. 142-09. A zuhatag hőse Metro világattrakció 6 felvonásban. Démonok kerestetnek 7 felv. vígjáték, a főszerepben Potash & Perlmutter. Előadások 5. 7. 9. Vasárnap lé4. lé6. lé8. lé 10. Kaucsuksarok és kaucsuktalp vízhatlan, ruganyos, hygienikus.