Budapesti Hírlap, 1925. szeptember (45. évfolyam, 195–219. szám)
1925-09-01 / 195. szám
1925 szeptember 1. (195. sz.) Budapesti Hírlap A politika hírei. Miniszteri helyettesítések. A kormányzó Walkó Lajos dr., a külügyminisztérium vezetésével megbízott kereskedelemügyi miniszter hivatalos külföldi tartózkodásának tartamára a külügyminisztérium ideiglenes vezetésével Vass József dr. népjóléti és munkaügyi minisztert, a kereskedelemügyi minisztérium ideiglenes vezetésével pedig Bod János dr. pénzügyminisztert bízta meg. A kormányzó Pesthy Pál dr. igazságügyminiszternek szeptember 2-ától október 10-éig szabadságidőt engedelmezett és ennek tartamára az igazságügyminisztérium ideiglenes vezetésével Rakovszky Iván dr. belügyminisztert bízta meg. Az állami telekvásárlás. A pénteki miniszteri tanácskozás felhatalmazta a népjóléti minisztert arra, hogy az újonnan épülő állami házak részére szükséges négy telket megvásárolja, illetve az ehhez szükséges pénzt rendelkezésre bocsássa az Állandó Lakásépítő Tanácsnak. A miniszteri bizottság a telektulajdonosokkal már megkezdte a tanácskozást, de még neo egyezett meg és előreláthatóan holnapra kötik meg az üzletet. A megvásárlandó telkek — értesülésünk szerint — a Lipótvárosnak a Vígszínház környékén fekvő részén, azonfelül Budán vannak, részben a Pélivasút, részben a Margit-körút környékén, illetve a lágymányoson. A sajtó egy részének az a híre, hogy a telekvásárlásoknál protekció érvényesült és hogy telekvásárlásra 20 milliárdot fordítottak, mint informátorunk kijelentette, nem felel meg a valóságnak, mert mindössze három és fél milliárdot szánnak a szükséges telkek megvételére. Az alkudozás erősen folyik, mert a telektulajdonosok, túl magas árat szabnak, míg a kormány közegei a vételárat rentábilissá akarják tenni. Ebben a tekintetben a sikerre remény mutatkozik és illetékes helyen számolnak azzal, hogy az építkezés még szeptember folyamán mindenesetre megindul. A telekvásárlással kapcsolatban félhivatalosan a következőket jelentik: A sajtó egyes orgánumaiban oly közlemények jelentek meg, hogy a népjóléti minisztérium a minisztertanács felhatalmazása alapján a rendelkezésre álló építési hitel terhére húsz milliárd értékű telket vásárolt. Ezzel szemben a tény az, hogy a minisztérium 3 és fél milliárdban állapította meg azt az összeget, amely telekvásárlások céljára fog fordulatot.Ugyancsak állandóan kolportálja a sajtó — teljesen valótlanul — hogy a népjóléti miniszter a Hungáriabankkal már megállapodott a rokkantjárulékoknak biztosítás útján való rendezésére nézve. Úgy az első, mint a második állítás ismételten határozott cáfolatot kapott már. Ennélfogva illetékes helyen kénytelenek megállapítani, hogy a téves híresztelés újabb és újabb publikálása jóhiszeműnek többé nem mondható. Nem mond le a balatoni kormánybiztos. A fővárosi sajtóban az utóbbi napokban és a balatoni szövetségnek augusztus 15-én tartott közgyűlésén is nyilatkozatok hangzottak el, melyek a Balaton-kultusz fejlesztésével megbízott Spur Endre kormánybiztosnak azt a törekvését, hogy a balatoni fürdőhelyeken az élelmi, a szállói szoba- és vendéglői árak leszállíttassanak, úgy tüntették föl, mintha ez a törekvés támadás lenne, a balatoni fürdők ellen és propaganda a külföldi fürdők mellett. A Magyar Távirati Irodát illetékes helyen felhatalmazták annak kijelentésére, hogy a kormánybiztosnak a balatoni fürdőkön még mindig megokolatlanul magas élelmi, szállói és vendéglői árak csökkentésére irányuló és a Balaton mellett üdülést kereső nagyközönség érdekeit szolgáló törekvése teljesen fedi a kormány intencióit, ezért illetékes helyen nem látnak okot arra, hogy a megokolatlan támadások a kormánybiztos közérdeket szolgáló működésének beszüntetését vonják maguk után. Tendenciózus hír a városok kölcsönakciójáról. Az egyik hétfői lap azt a hírt közli, hogy a magyar városok kölcsönakciója megbukott. Ezzel kapcsolatban illetékes helyen a következőket közölték a Magyar Távirati Iroda munkatársával: — A hír tendenciózus és nem felel meg a valóságnak. Augusztus 29-én a hasznos beruházásokról megjelent hivatalos közleményben külön meg volt említve, hogy a 10 millió dolláros névértékű városi kölcsön első fele folyósítás alatt áll. A Speyer amerikai bankcég a vele kötött egyezmény értelmében csak a kölcsön első felét volt köteles jelenleg folyósítani, ami tényleg meg is történt, a kölcsönkötényjegyzési eredményekről pedig október hónap 15-éig köteles beszámolni A közvéle mény tájékoztatása végett meg kell állapítani, hogy eddig semmi olyan momentum fel nem merült, amely a városok kölcsönakciójára nézve káros volna. Az ilyen tendenciózus híresztelések a magyar közhiteli érdekek ártalmára varrnak és épp ezért az illető lap felelősségre vonása iránt intézkedés történt. Cegléd A Faluszövetség századik kiállítása, alapkőletétele. . . Cegléd, aug. 31. Vasárnap délelőtt nyílt meg ünnepies keretek között a Faluszövetség századik egészségügyi, gazdasági, ipari és kulturkiállítása. délelőtt volt az ipartestület épülő kulturházának alapkőletétele, délután pedig a MOVE ceglédi sportpályáját avatták fel sportünnepséggel kapcsolatban. Cegléd város közönsége társadalmi különbség nélkül kivette a részét az ünnepségekből, de igen sok küldöttség is érkezett a városba. A fellobogózott állomás jobbszárnyán a csendőriskola díszszázada állt, a baloldalon pedig a polgári előkelőségek csoportosultak, soraikban Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter, Preszly Elemér, Pest vármegye főispánja, Agarasztó Tivadar, Pest vármegye alispánja, Fáy László, Kecskemét város főispánja, Endre Zsigmond, Eckhardt Tibor, Lendvai István, Szapáry László gróf és Zsilinszky Endre nemzetgyűlési képviselők, Kozma Miklós miniszteri tanácsos, Szontágh Tamás egyetemi tanár, Tóth István dr., Csongrád város polgármestere, Szilágyi Imre esperes-plébános, Takács József református püspökhelyettes, Törteti Lajos evangélikus lelkész, Csáky Kálmán gróf, Feilitzsch Berchtold báró, Felicides Román miniszteri tanácsos, Mándoky Sándor ezredes-lelkész, Szörtsey József stb. A kormányzó különvonaton nagy kísérettel délelőtt 10 órakor érkezett meg. A kormányzó elhagyva szalonkocsiját, végighaladt a diszszázad arcéle előtt, majd a különböző katonai előkelőségek jelentkezését fogadta. Azután a kormányzó a polgári előkelőségek csoportjához ment, ahol Sárkány Gyula dr. polgármester üdvözölte őt. — A kiállítás .— mondotta a többi között — és annak anyaga arról a megfeszített munkáról tesz tanúságot, amelyet a város minden polgára végez a magyar hazáért, a kultúrház építése azt mutatja, hogy a város igyekszik kultúráját emelni, a sportpálya létesítése pedig azt bizonyítja, hogy a polgárság teljes tudatában van annak, hogy testben és lélekben érzett nemzedéket kell nevelnie. A kormányzó az üdvözlést a következő beszéddel köszönte meg: — Köszönöm polgármester úr meleg üdvözlését — mondotta. — Az újjáépítés útja a nemzet szellemi, fizikai és gazdasági erejének fejlesztése és egyesítése. A mai hármas ünnepséggel Cegléd város bizonyságát adja annak, hogy minden irányban szívén viseli a nemzeti erők talpraállításainak nagy feladatát. A kormányzó ezután a város ötösfogatán a főgimnáziumba hajtatott a kiállítás helyére. Schandl Károly beszéde. Itt a bejáratnál Dobos Margit, a ceglédi asszonyok és leányok nevében csokrot nyújtott át a kormányzónak, majd Schandl Károly dr. földmivelésügyi államtitkár üdvözölte az államfőt. Nagyszabású beszédében a többi között igy szólott: — A nemzet vezérének intő és buzdító szózatát, mely a nagyváros és a falvak népéhez szólt, megértette a vidéki magyarság. Rubinek Gyula és Szabó István vezetése alatt egyesült a nép a Faluszövetségben, hogy eltakarítsa a romokat verejtékes munkával, virágzóbbá tegye a mezőgazdaságot és ipart, mint annak előtte volt. A magyar mezőgazdaság borzasztó sebeit meggyógyította a földmivelő magyarság szorgalma és tudása, gabonatermesztésünk elérte a békebeli hozamokat, állattenyésztésünk pótolta az elszenvedett hiányokat, háziiparunk soha nem látott lendületet vett, a kézműipar újra becsületet szerez remekeivel. Íj iskolák, templomok épülnek a tanyavilágban, a cserépzsindelyes uj házikók ezrei nőnek ki a magyar földből. A kulturmunka, mely Főméltóságod magas védelme alatt megindult, eredményeiben valóban méltó Széchenyi István gróf fellépésének százéves fordulójához. Ezeket az eredményeket akarja a vidéki magyar nép ebben a szinmagyar alföldi városban, Cegléden, a századik falukiállítás keretében bemutatni. Egy parszi tudós jön keletről és azt hirdeti Európának, hogy a magyarok kultúrája még a római és görög műveltségnél is régibb volt. Kell valami istenadta erőnek lenni ebben a nemzetben, hogy kultúráját nem engedi eltemetni, s ebben az istenadta erőben nemcsak hiszünk, hanem azt akarjuk, hogy e századik állomáson egész táborunk, minden falu és minden város megfogadja szent fogadással, hogy nemzeti kultúránkat, amelyet első királyunk ezen a földön a ünnepe. A kormányzó beszéde. — A kulturház MOVE sportünnepe, keresztre és az ekevasra alapított, minden modern mérgezéssel szemben megőrizzük s újra dicsőségre vigyük. Ezután felkérte a kormányzót, hogy nyissa meg a kiállítást. A kormányzó a magyar röghöz való ragaszkodásról. A kormányzó a következő beszéddel nyitotta meg a kiállítást: — öt évvel ezelőtt alakult meg a Faluszövetség, amelynek alakuló ülésén magam is jelen voltam. Működését állandó figyelemmel kísérem. Megelégedéssel láttam azt a céltudatos munkát, amellyel a lefolyt öt év alatt a szövetség kitűzött céljainak megvalósításán, a falu kultúrájának emelésén fáradozott. Céltudatos munkájának egyik különösen jelentős ága volt az említett célt szolgáló kiállítások rendezése. Azok sorában a ma itt, Cegléden megnyíló kiállítás a századik.• Talpraállásunkba vetett hitemet nagyban erősíti az, amit Cegléd népének a haza földjéhez való ragaszkodásáról, a mezőgazdasági munka iránt érzett szeretetéről régebben is tudtam és újabban is hallok. — A magyar rög szeretetéből áthatott szivemnek kevés dolog fáj jobban mint az, ha az örökölt, vagy kitartó munkával szerzett birtoktól való könnyű, sőt könnyelmű megválás jelenségét kell látnom. Hála Istennek, népünk széles rétegeiben a földhöz való ragaszkodás érzése még nem lazult meg. Cegléd népe pedig ezen a téren különös elismerést érdemel. Úgy tudom, hogy az a terület, amelyet ceglédiek akár sajátjukként, akár bérlet alapján a város határán kívül művelnek mezőgazdaságilag, messze meghaladja magának a városnak mezőgazdasági művelés alatt álló területét. A ceglédiek ezzel a vállalkozási kedvnek, a földhöz, és a gazdasági munkához való előszeretetüknek példát adó jelét adják. A város népe e mellett épp ma bizonyságot tesz arról, hogy megvan benne az érték a kultúra más céljai iránt is. Iparossága ime kultúrházat emelt, a sportpálya létesítése pedig tanúságot tesz a város vezetőinek és a város közönségének a testedzés iránti érzékéről. — Újból hangsúlyozom örömömet és megelégedésemet a fölött, hogy a Faluszövetség ezt a századik kiállítást itt, Cegléden megrendezhette és abban a biztos reményben, hogy a Szövetség ezzel újabb jelentős lépést tett kitűzött célja felé, a kállítást megnyitom! Az államfő ezután Steinecker Ferenc dr. egyetemi tanár, a Faluszövetség elnöke és Bodor Antal dr. egyetemi, magántanár, a Faluszövetség igazgatójának kalauzolása mellett megtekintette a kiállítást. A kulturház írlapkőletétele. Több mint egyórás körséta után hagyta el a kormányzó a kiállítás területét és kíséretével az ipartestület épülő kulturházához hajtatott, ahol 3 ceglédi ipartestületi dalárda énekkel fogadta, majd Kovács Margit csokrot nyújtott át neki. Az ipartestület nevében Rónai János ipartestületi elnök mondotta az üdvözlőbeszédet, melyre a kormányzó a következőképpen válaszolt: — Köszönöm a ceglédi iparosság jóleső ragaszkodásának kifejezését. Az iparosságnak mind a közgazdaság, mind a művelődés tekintetében nagy a jelentősége. Hivatása elsősorban a mezőgazdaság támogatása, mert ipar nélkül nincs mezőgazdasági fejlődés sem, nélküle a gazdasági élet csak kezdetleges. De hivatva van az iparosság arra is, hogy mint a középosztály egyik egészséges erőforrása, erős középosztályt teremtve, a városi életet és ezzel a kultúrát intenzívebbé tegye. — Mai szegénységünkben legnagyobb tőkénk nemzeti kultúránk. Ezt senki sem veheti el tőlünk. Törhetetlen akarattal, minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy nemzeti kultúránkat megőrizzük, sőt azt minél gazdagabbá, értékesebbé tegyük. Ennek a nemes célnak szolgálatában látom én a ceglédi ipartestület épülőben levő kultúrházát, amelyre Isten áldását kérem akkor, amidőn az alapkövet ezennel elhelyezem! A kormányzó szavai végeztével kalapácsosai háromszor megütötte az elhelyezett alapkövet. Utána az ipartestület elnöke bemutatta az államfőnek az ipartestület ügyészét Piskóta István drt. Hegedűs Károly építészmérnököt, a kultúrpalota tervezőjét Mihis Mihály építőmestert , Adria Mátyást, az ünnepség főrendezőjét, és Darányi János ipartestületi alelnököt, akikkel a kormányzó barátságosan elbeszélgetett, majd velük együtt megtekintette az épült kultúrpalotát. A kultúrpalota épülő szín- Dadán az ipartestület tagjainak leányai élőképet mutattak be, melyet a közönség nagy tetszéssel fogadott. Az ünnepségről a kormányzó a városházára hajtatott, ahol a helyőrség tisztikarának tisztelgését fogadta, majd résztvett a tiszteletére rendezett 250 terítékes díszebéden, amelyen Sárkány Gyula polgármester köszöntötte föl. A MOVE sporttelepének felavatása. Délután 3 órakor volt a MOVE sporttelep ünnepies felavatása. Az államfőt a bejáratnál Zsilinszky Endre nemzetgyűlési képviselő, a MOVE országos elnöke, és Raffay Géza dr., a MOVE helyi elnöke fogadta és üdvözölte. Az államfő és kísérete elfoglalta a számára fenntartott díszhelyet és utána megkezdődött az atléták és tornászok díszfelvonulása. Miután a mintegy 500 versenyző felsorakozott a kormányzó előtt, Zsilinszky Endre dr. országos elnök lépett elő s a versenyzők élén beszédet intézett az államfőhöz és ebben a többi között ezeket mondotta: — üdvözlöm Főméltóságodban nemcsak Magyarország kormányzóját és a MOVE örökös díszelnökét, hanem az otrantói hőst s, akinek történelmi szerepe már a nagy háború vérzivatarában kezdődött s akinek férfiúi példaadása már akkor megihlette harcos sziveinket. Mi, akik itt az imént felvonultunk és mindazokat, kiket a MOVE különböző alakulataiban tömörít magában, egységes akarattal törünk kitűzött célunk felé: visszaadni a sportot minden testi és lelki értékeivel és hatalmával annak, akit az ebben az országban egyedül illethet meg a magyar fajnak, s beállítani a sportot, megtisztítván a beléragadt idegen üzleties szellemtől, a legélesebben körvonalazott nemzeti célok szolgálatába. — A politikába nem ártjuk magunkat, de ha belső vagy külső ellenség próbálná bontogatni az új nemzeti Magyarországnak ama alapköveit, amelyeket föméltóságod rakott le, akkor én föméltóságod egyetlen intésére sorakozót fuvarok és ott leszünk valamennyien a gáton, fegyverek hijján felemelt ökleinkkel. Az üdvözlés után a kormányzó intézett beszédet a kivonult versenyzőkhöz. — Régen, — mondotta — amidőn az elnémetesítés veszedelmével szemben a magyar nyelv jogaiért kellett küzdeni, szállóigévé vált, hogy nyelvében él a nemzet. Akkor ez a mondás biztatott harcra, de ma már, amidőn erről az oldalról nem fenyeget veszedelem, rájöttünk arra, hogy a nemzet életének és boldogulásának meszszebbmenő feltételei vannak, hogy a nemzet voltaképpen szellemében és erejében él. Nemzeti szellemről, nemzeti erőről pedig csak ott lehet szó, ahol a nemzeti eszme a nemzet életének minden vonatkozását áthatja. — Jól tudom, hogy a MOVE a nemzeti gondolat érvényesülését olyan ponton szolgálja, ahol a múltban sok mulasztást követtünk el s ahol jövőnk biztosítása ma különösen szívós küzdelmet és kitartó munkát kiván. Jóleső ürömmel látom, hogy a magyar Alföld népében erősen él az érzék a testi kultúra iránt. Ennek fényes bizonyságát adta — amit elismeréssel állapítok meg — Cegléd városa azzal, hogy áldozatkészségével lehetővé tette ezen a helyen egy állandó sporttelep létesítését. A kormányzó beszéde után Mándoky Sándor ezredes-lelkész, majd Takács József református püspökhelyettes és Törteli Lajos evangélikus lelkész áldották meg egyházaik nevében a sporttelepet. A kormányzó kitünteti Bárány Istvánt. Mielőtt a versenyszámok megkezdődtek volna, Zsilinszky Endre a kormányzó elé vezette Bárány Istvánt, a híres egri úszót, s felkérte az államfőt, hogy mint a MOVE örökös díszelnöke, személyesen adja át Bárány Istvánnak a MOVE ajándékát, egy cserfalombkoszorút. A kormányzó erre az előtte levő asztalon elhelyezett jutalomtárgyak közül felemelte a nemzetiszinű szalaggal övezett cserfalombkoszorút, átadta Bárány Istvánnak s hoszszasabban barátságosan elbeszélgetett vele, majd meleg kézszoritással búcsúzott tőle. Ezután megkezdődött az atlétikai és torsaverseny. Nagy tetszéssel fogadta a közönség a MOVE budai férfi és hölgytornászcsapatát, amely bot- és buzogány-gyakorlatokat mutatott be zenekiséret mellett. A kormányzó hosszabb időt töltött a versenypályán, majd az állomásra hajtatott s visszautazott Gödöllőre, ahová este 7 óra 20 perckor érkezett meg. A Magyar Nemzeti Szövetség a kiállításon. A kiállításon, a Faluszövetség felkérésére, a Magyar Nemzeti Szövetség is kiállította összes propaganda nyomtatványait. A rendkívül gazdag anyag: művészi plakátok, levelezőlapok, több mint 160 kar- 3