Budapesti Hírlap, 1925. szeptember (45. évfolyam, 195–219. szám)

1925-09-01 / 195. szám

1925 szeptember 1. (195. sz.) Budapesti Hírlap A politika hírei. Miniszteri helyettesítések. A kormányzó Walkó Lajos dr., a kül­­ügyminisztérium vezetésével megbízott ke­reskedelemügyi miniszter hivatalos kül­földi tartózkodásának tartamára a külügy­minisztérium ideiglenes vezetésével Vass József dr. népjóléti és munkaügyi minisz­tert, a kereskedelemügyi minisztérium ideiglenes vezetésével pedig Bod János dr. pénzügyminisztert bízta meg. A kormányzó Pesthy Pál dr. igazságügy­miniszternek szeptember 2-ától október 10-éig szabadságidőt engedelmezett és en­nek tartamára az igazságügyminisztérium ideiglenes vezetésével Rakovszky Iván dr. belügyminisztert bízta meg. Az állami telekvásárlás. A pénteki miniszteri tanácskozás felha­talmazta a népjóléti minisztert arra, hogy az újonnan épülő állami házak részére szükséges négy telket megvásárolja, illetve az ehhez szükséges pénzt rendelkezésre bo­csássa az Állandó Lakásépítő Tanácsnak. A miniszteri bizottság a telektulajdonosok­kal már megkezdte a tanácskozást, de még neo­ egyezett meg és előreláthatóan hol­napra kötik meg az üzletet. A megvásár­landó telkek — értesülésünk szerint — a Lipótvárosnak a Vígszínház környékén fekvő részén, azonfelül Budán vannak, rész­­ben a Pélivasút, részben a Margit-körút környékén, illetve a lágymányoson. A sajtó egy részének az a híre, hogy a telekvásár­lásoknál protekció érvényesült és hogy telekvásárlásra 20 milliárdot fordítottak, mint informátorunk kijelentette, nem felel meg a valóságnak, mert mindössze három és fél milliárdot szánnak a szükséges tel­kek megvételére. Az alkudozás erősen fo­lyik, mert a telektulajdonosok, túl magas árat szabnak, míg a kormány közegei a vételárat rentábilissá akarják tenni. Ebben a tekintetben a sikerre remény mutatko­zik és illetékes helyen számolnak azzal, hogy az építkezés még szeptember folya­mán mindenesetre megindul. A telekvásárlással kapcsolatban félhiva­talosan a következőket jelentik: A sajtó egyes orgánumaiban oly közle­mények jelentek meg, hogy a népjóléti minisztérium a minisztertanács felhatal­mazása alapján a rendelkezésre álló épí­tési hitel terhére húsz milliárd értékű tel­ket vásárolt. Ezzel szemben a tény az, hogy a minisztérium 3 és fél milliárdban állapította meg azt az összeget, amely te­lekvásárlások céljára fog fordulatot.­­Ugyancsak állandóan kolportálja a sajtó — teljesen valótlanul — hogy a népjóléti miniszter a Hungária­bankkal már meg­állapodott a rokkantjárulékoknak biztosí­tás útján való rendezésére nézve. Úgy az első, mint a második állítás ismételten határozott cáfolatot kapott már. Ennél­fogva illetékes helyen kénytelenek megál­lapítani, hogy a téves híresztelés újabb és újabb publikálása jóhiszeműnek többé nem mondható. Nem mond le a balatoni kormánybiztos. A fővárosi sajtóban az utóbbi napok­ban és a balatoni szövetségnek augusztus 15-én tartott közgyűlésén is nyilatkozatok hangzottak el, melyek a Balaton-kultusz fejlesztésével megbízott Spur Endre kor­mánybiztosnak azt a törekvését, hogy a balatoni fürdőhelyeken az élelmi, a szállói szoba- és vendéglői árak leszállíttassanak, úgy tüntették föl, mintha ez a törekvés támadás lenne, a balatoni fürdők ellen és propaganda a külföldi fürdők mellett. A Magyar Távirati Irodát illetékes helyen felhatalmazták annak kijelentésére, hogy a kormánybiztosnak a balatoni fürdőkön még mindig megokolatlanul magas élelmi, szállói és vendéglői árak csökkentésére irányuló és a Balaton mellett üdülést ke­reső nagyközönség érdekeit szolgáló tö­rekvése teljesen fedi a kormány intencióit, ezért illetékes helyen nem látnak okot arra, hogy a megokolatlan támadások a kormánybiztos közérdeket szolgáló mű­ködésének beszüntetését vonják maguk után. Tendenciózus hír a városok kölcsön­­akciójáról. Az egyik hétfői lap azt a hírt közli, hogy a magyar városok kölcsön­akciója megbu­kott. Ezzel kapcsolatban illetékes helyen a következőket közölték a Magyar Távirati Iroda munkatársával: — A hír tendenciózus és nem felel meg a valóságnak. Augusztus 29-én a hasznos beruházásokról megjelent hivatalos közle­ményben külön meg volt említve, hogy a 10 millió dolláros névértékű városi kölcsön első fele folyósítás alatt áll. A Speyer amerikai bankcég a vele kötött egyez­mény értelmében csak a kölcsön első felét volt köteles jelenleg folyósítani, ami tényleg meg is történt, a kölcsönkötény­­jegyzési eredményekről pedig október hó­nap 15-éig köteles beszámolni A közvéle­ mény tájékoztatása végett meg kell állapí­tani, hogy eddig semmi olyan momentum fel nem merült, amely a városok kölcsön­­akciójára nézve káros volna. Az ilyen ten­denciózus híresztelések a magyar közhiteli érdekek ártalmára varrnak és épp ezért az illető lap felelősségre vonása iránt intéz­kedés történt. Cegléd A Faluszövetség századik kiállítása, alapkőletétele. . . Cegléd, aug. 31. Vasárnap délelőtt nyílt meg ünnepies keretek között a Faluszövetség századik egészségügyi, gazdasági, ipari és kultur­­kiállítása. délelőtt volt az ipartestület épülő kulturházának alapkőletétele, dél­után pedig a MOVE ceglédi sportpályáját avatták fel sportünnepséggel kapcsolatban. Cegléd város közönsége társadalmi kü­lönbség nélkül kivette a részét az ünnep­ségekből, de igen sok küldöttség is érke­zett a városba. A fellobogózott állomás jobbszárnyán a csendőriskola díszszázada állt, a baloldalon pedig a polgári előkelő­ségek csoportosultak, soraikban Csáky Ká­roly gróf honvédelmi miniszter, Preszly Elemér, Pest vármegye főispánja, Agarasztó Tivadar, Pest vármegye alispánja, Fáy László, Kecskemét város főispánja, Endre Zsigmond, Eckhardt Tibor, Lendvai Ist­ván, Szapáry László gróf és Zsilinszky Endre nemzetgyűlési képviselők, Kozma Miklós miniszteri tanácsos, Szontágh Ta­más egyetemi tanár, Tóth István dr., Cson­­grád város polgármestere, Szilágyi Imre esperes-plébános, Takács József református püspökhelyettes, Törteti Lajos evangélikus lelkész, Csáky Kálmán gróf, Feilitzsch Berchtold báró, Felicides Román miniszteri tanácsos, Mándoky Sándor ezredes-lelkész, Szörtsey József stb. A kormányzó különvonaton nagy kísé­rettel délelőtt 10 órakor érkezett meg. A kormányzó elhagyva szalonkocsiját, végig­haladt a diszszázad arcéle előtt, majd a különböző katonai előkelőségek jelentkezé­sét fogadta. Azután a kormányzó a polgári előkelőségek csoportjához ment, ahol Sár­kány Gyula dr. polgármester üdvözölte őt. — A kiállítás .— mondotta a többi kö­zött — és annak anyaga arról a megfeszített munkáról tesz tanúságot, amelyet a város minden polgára végez a magyar hazáért, a kultúrház építése azt mutatja, hogy a város igyekszik kultúráját emelni, a sport­pálya létesítése pedig azt bizonyítja, hogy a polgárság teljes tudatában van annak, hogy testben és lélekben érzett nemzedéket kell nevelnie. A kormányzó az üdvözlést a következő beszéddel köszönte meg: — Köszönöm polgármester úr meleg üd­­vözlését — mondotta. — Az újjáépítés útja a nemzet szellemi, fizikai és gazdasági ere­jének fejlesztése és egyesítése. A mai hár­mas ünnepséggel Cegléd város bizonyságát adja annak, hogy minden irányban szívén viseli a nemzeti erők talpraállításainak nagy feladatát. A kormányzó ezután a város ötösfogatán a főgimnáziumba hajtatott a kiállítás he­lyére. Schandl Károly beszéde. Itt a bejáratnál Dobos Margit, a ceglédi asszonyok és leányok nevében csokrot nyújtott át a kormányzónak, majd Schandl Károly dr. földmivelésügyi államtitkár üd­vözölte az államfőt. Nagyszabású beszédé­ben a többi között igy szólott: — A nemzet vezérének intő és buzdító szózatát, mely a nagyváros és a falvak népéhez szólt, megértette a vidéki magyar­­ság. Rubinek Gyula és Szabó István veze­tése alatt egyesült a nép a Faluszövetség­­ben, hogy eltakarítsa a romokat verejtékes munkával, virágzóbbá tegye a mezőgazda­ságot és ipart, mint annak előtte volt. A magyar mezőgazdaság borzasztó sebeit meggyógyította a földmivelő magyarság szorgalma és tudása, gabonatermesztésünk elérte a békebeli hozamokat, állattenyész­tésünk pótolta az elszenvedett hiányokat, háziiparunk soha nem látott lendületet vett, a kézműipar újra becsületet szerez remekeivel. Í­j iskolák, templomok épül­nek a tanyavilágban, a cserépzsindelyes uj házikók ezrei nőnek ki a magyar földből. A kulturmunka, mely Főméltóságod ma­gas védelme alatt megindult, eredményei­ben valóban méltó Széchenyi István gróf fellépésének százéves fordulójához. Ezeket az eredményeket akarja a vidéki magyar nép ebben a szinmagyar alföldi városban, Cegléden, a századik falukiállítás kereté­ben bemutatni. Egy parszi tudós jön kelet­ről és azt hirdeti Európának, hogy a ma­gyarok kultúrája még a római és görög műveltségnél is régibb volt. Kell valami istenadta erőnek lenni ebben a nemzetben, hogy kultúráját nem engedi eltemetni, s ebben az istenadta erőben nemcsak hi­szünk, hanem azt akarjuk, hogy e száza­dik állomáson egész táborunk, minden falu és minden város megfogadja szent fogadással, hogy nemzeti kultúránkat, amelyet első királyunk ezen a földön a ünnepe.­ ­ A kormányzó beszéde. — A kulturház MOVE sportünnepe, keresztre és az ekevasra alapított, minden modern mérgezéssel szemben megőrizzük s újra dicsőségre vigyük. Ezután felkérte a kormányzót, hogy nyissa meg a kiállítást. A kormányzó a magyar röghöz való ragaszkodásról. A kormányzó a következő beszéddel nyitotta meg a kiállítást: — öt évvel ezelőtt alakult meg a Falu­szövetség, amelynek alakuló ülésén magam is jelen voltam. Működését állandó figye­lemmel kísérem. Megelégedéssel láttam azt a céltudatos munkát, amellyel a lefolyt öt év alatt a szövetség kitűzött cél­jainak meg­valósításán, a falu kultúrájának emelésén fáradozott. Céltudatos munkájának egyik különösen jelentős ága volt az említett célt szolgáló kiállítások rendezése. Azok sorá­ban a ma itt, Cegléden megnyíló kiállítás a századik.­­• Talpraállásunkba vetett hitemet nagy­ban erősíti az, amit Cegléd népének a haza földjéhez való ragaszkodásáról, a mező­gazdasági munka iránt érzett szeretetéről régebben is tudtam és újabban is hallok. — A magyar rög szeretetéből áthatott szivemnek kevés dolog fáj jobban mint az, ha az örökölt, vagy kitartó munkával szer­zett birtoktól való könnyű, sőt könnyelmű megválás jelenségét kell látnom. Hála Is­tennek, népünk széles rétegeiben a föld­höz való ragaszkodás érzése még nem la­zult meg. Cegléd népe pedig ezen a téren különös elismerést érdemel. Úgy tudom, hogy az a terület, amelyet ceglédiek akár sajátjukként, akár bérlet alapján a város határán kívül művelnek mezőgazdaságilag, messze meghaladja magának a városnak mezőgazdasági művelés alatt álló területét. A ceglédiek ezzel a vállalkozási kedvnek, a földhöz, és a gazdasági munkához való előszeretetüknek példát adó jelét adják. A város népe e mellett épp ma bizonyságot tesz arról, hogy megvan benne az érték a kultúra más céljai iránt is. Iparossága ime kultúrházat emelt, a sportpálya létesítése pedig tanúságot tesz a város vezetőinek és a város közönségének a testedzés iránti ér­zékéről. — Újból hangsúlyozom örömömet és megelégedésemet a fölött, hogy a Faluszö­vetség­ ezt a századik kiállítást itt, Ceglé­den­ megrendezhette és abban a biztos re­ményben, hogy a Szövetség ezzel ú­jabb je­lentős lépést tett kitűzött célja felé, a k­­állítást megnyitom! Az államfő ezután Steinecker Ferenc dr. egyetemi tanár, a Faluszövetség elnöke és Bodor Antal dr. egyetemi, magántanár, a Faluszövetség igazgatójának kalauzolása mellett megtekintette a kiállítást. A kulturház írlapkőletétele. Több mint egyórás körséta után hagyta el a kormányzó a kiállítás területét és kí­séretével az ipartestület épülő kulturházá­­hoz hajtatott, ahol 3 ceglédi ipartestületi dalárda énekkel fogadta, majd Kovács Margit csokrot nyújtott át neki. Az ipar­testület nevében Rónai János ipartestületi elnök mondotta az üdvözlőbeszédet, melyre a kormányzó a következőképpen válaszolt: — Köszönöm a ceglédi iparosság jóleső ragaszkodásának kifejezését. Az iparosság­nak mind a közgazdaság, mind a művelő­dés tekintetében nagy a jelentősége. Hiva­tása elsősorban a mezőgazdaság támoga­tása, mert ipar nélkül nincs mezőgazda­sági fejlődés sem, nélküle a gazdasági élet csak kezdetleges. De hivatva van az ipa­rosság arra is, hogy mint a középosztály egyik egészséges erőforrása, erős közép­­osztályt teremtve, a városi életet és ezzel a kultúrát intenzívebbé tegye. — Mai szegénységünkben legnagyobb tőkénk nemzeti kultúránk. Ezt senki sem veheti el tőlünk. Törhetetlen akarattal, minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy nemzeti kultúránkat megőrizzük, sőt azt minél gazdagabbá, értékesebbé tegyük. Ennek a nemes célnak szolgálatában lá­tom én a ceglédi ipartestület épülőben levő kultúrházát, amelyre Isten áldását kérem akkor, amidőn az alapkövet ezennel el­helyezem! A kormányzó szavai végeztével kalapács­osai háromszor megütötte az elhelyezett alapkövet. Utána az ipartestület elnöke be­mutatta az államfőnek az ipartestület ügyé­szét Piskóta István drt. Hegedűs Károly építészmérnököt, a kultúrpalota tervezőjét Mihis Mihály építőmestert , Adria Má­tyást, az ünnepség főrendezőjét, és Dará­nyi János ipartestületi alelnököt, akikkel a kormányzó barátságosan elbeszélgetett, majd velük együtt megtekintette az épült kultúrpalotát. A kultúrpalota épülő szín- Dadán az ipartestület tagjainak leányai élőképet mutattak be, melyet a közönség nagy tetszéssel fogadott. Az ünnepségről a kormányzó a város­házára hajtatott, ahol a helyőrség tiszti­karának tisztelgését fogadta, majd részt­­vett a tiszteletére rendezett 250 terítékes díszebéden, amelyen Sárkány Gyula polgár­­mester köszöntötte föl. A MOVE sporttelepének felavatása. Délután 3 órakor volt a MOVE sport­telep ünnepies felavatása. Az államfőt a bejáratnál Zsilinszky Endre nemzetgyűlési képviselő, a MOVE országos elnöke, és Raffay Géza dr., a MOVE helyi elnöke fogadta és üdvözölte. Az államfő és kísé­rete elfoglalta a számára fenntartott díszhelyet és utána megkezdődött az atléták és tornászok díszfelvonulása. Mi­után a mintegy 500 versenyző felsorako­zott a kormányzó előtt, Zsilinszky Endre dr. országos elnök lépett elő s a verseny­zők élén beszédet intézett az államfőhöz és ebben a többi között ezeket mondotta: — üdvözlöm Főméltóságodban nemcsak Magyarország kormányzóját és a MOVE örökös díszelnökét, hanem az otrantói hőst s, akinek történelmi szerepe már a nagy háború vérzivatarában kezdődött s akinek férfiúi példaadása már akkor megihlette harcos sziveinket. Mi, akik itt az imént felvonultunk és mindazokat, kiket a MOVE különböző alakulataiban tömörít magá­ban, egységes akarattal törünk kitűzött cé­lunk felé: visszaadni a sportot minden testi és lelki értékeivel és hatalmával an­nak, akit az ebben az országban egyedül illethet meg­ a magyar fajnak, s beállí­tani a sportot, megtisztítván a beléragadt idegen üzleties szellemtől, a legélesebben körvonalazott nemzeti célok szolgálatába. — A politikába nem ártjuk magunkat, de ha belső vagy külső ellenség próbálná bontogatni az új nemzeti Magyarországnak ama alapköveit, amelyeket föméltóságod rakott le, akkor én föméltóságod egyetlen intésére sorakozót fuvarok és ott leszünk v­alamennyien a gáton, fegyverek hijján felemelt ökleinkkel. Az üdvözlés után a kormányzó intézett beszédet a kivonult versenyzőkhöz. — Régen, — mondotta — amidőn az elnémetesítés veszedelmével szemben a ma­gyar nyelv jogaiért kellett küzdeni, szálló­igévé vált, hogy nyelvében él a nemzet. Akkor ez a mondás biztatott harcra, de ma már, amidőn erről az oldalról nem fenye­get veszedelem, rájöttünk arra, hogy a nemzet életének és boldogulásának mesz­­szebbmenő feltételei vannak, hogy a nem­zet voltaképpen szellemében és erejében él. Nemzeti szellemről, nemzeti erőről pedig csak ott lehet szó, ahol a nemzeti eszme a nemzet életének minden vonatkozását át­hatja. — Jól tudom, hogy a MOVE a nemzeti gondolat érvényesülését olyan ponton szol­gálja, ahol a múltban sok mulasztást kö­vettünk el s ahol jövőnk biztosítása ma különösen szívós küzdelmet és kitartó mun­kát kiván. Jóleső ürömmel látom, hogy a magyar Alföld népében erősen él az érzék a testi kultúra iránt. Ennek fényes bizony­ságát adta — amit elismeréssel állapítok meg — Cegléd városa azzal, hogy áldozat­­készségével lehetővé tette ezen a helyen egy állandó sporttelep létesítését. A kormányzó beszéde után Mándoky Sándor ezredes-lelkész, majd Takács József református püspökhelyettes és Törteli La­­jos evangélikus lelkész áldották meg egy­házaik nevében a sporttelepet. A kormányzó kitünteti Bárány Istvánt. Mielőtt a versenyszámok megkezdődtek­ volna, Zsilinszky Endre a kormányzó elé vezette Bárány Istvánt, a híres egri úszót, s felkérte az államfőt, hogy mint a MOVE örökös díszelnöke, személyesen adja át Bá­rány Istvánnak a MOVE ajándékát, egy cserfalomb­koszorút. A kormányzó erre az előtte levő asztalon elhelyezett jutalomtárgyak közül felemelte a nemzetiszinű szalaggal övezett cserfalomb­­koszorút, átadta Bárány Istvánnak s hosz­­szasabban barátságosan elbeszélgetett vele, majd meleg kézszoritással búcsúzott tőle. Ezután megkezdődött az atlétikai és tors­­averseny. Nagy tetszéssel fogadta a kö­zönség a MOVE budai férfi és hölgytornász­­csapatát, amely bot- és buzogány-gyakor­latokat mutatott be zenekiséret mellett. A kormányzó hosszabb időt töltött a versenypályán, majd az állomásra hajta­tott s visszautazott Gödöllőre, ahová este 7 óra 20 perckor érkezett meg. A Magyar Nemzeti Szövetség a kiállításon. A kiállításon, a Faluszövetség felkéré­sére, a Magyar Nemzeti Szövetség is ki­állította összes propaganda nyomtatványait. A rendkívül gazdag anyag: művészi pla­kátok, levelezőlapok, több mint 160 kar- 3

Next