Budapesti Hírlap, 1926. június(46. évfolyam, 121–144. szám)

1926-06-01 / 121. szám

r 1926 juníus 1. (121. sz.) Budapesti Hirup Paris, máj. 31. A Homme Libre a következőket írja: Ha igaz az, hogy Bethlen azzal a reménnyel utazott Genfbe, hogy megszü­ntetteti Ma­gyarország pénzügyi ellenőrzését, akkor azt kell mondani, hogy valóban különös ciniz­mus kell ehhez a reménykedéshez a frank­perben hozott botrányos ítélet után. Már az angol és az amerikai lapok is megrótják az Ítéletet. Paris, máj. 31. Az Oeuvre azt írja, hogy az Ítélettel még nem ért véget a frankügy. Clinchant buda­pesti francia követ felnyitja Briand szemét és feltárja előtte annak az összeesküvésnek fontosságát, amelyet Budapesten szőttek Franciaország ellen, a trianoni szerződés el­len és a béke ellen. Minden okiratot közölni fognak, hogy világosságot derítsenek arra a támogatásra, amelyet Windischgraetz élve­zett. Ezekből az okiratokból ki fog derülni elsősorban, hogy a hamis bankók gyártá­sára szolgáló gépet a pénzügyminiszter ren­delte és fizette ki hivatalosan. Ha majd mindenki meg lesz győződve Bethlennek és Horthynak a szerepéről, akkor a Népszö­vetséget fogjuk megkérni, hogy dolgozzon ki nemzetközi egyezséget a pénzhamisítók ellen. Ha a kérdés előterjesztése nem tör­ténhetik meg a tanács júniusi ülésszakán, akkor a frankügyet a Népszövetség szep­temberi közgyűlése elé kell vinni. Szvatopluk szobra Pozsonyban. A cseh sajtó gyűlölködése. Prága, máj. 31. A fasisztákkal rokonszenvező nemzeti de­mokrata Národni Politika vezércikkében a következőket írja a trrfnkperben hozott íté­letről: Az ítélet megokolásában kimondja, hogy az elitéltek nem tekintendők közön­séges bűnösöknek, hanem ama korszak és viszonyok áldozatai, amelyek a trianoni béke által teremtődtek. A magyarok azt hiszik, hogy az elszakított területeken élő tótok segítségükre fognak sietni az integer Magyarország visszaállításánál. Erre a leg­jobb válasz az, amelyet Hlinka már meg­adott a Národni Listyben írt cikkében, amely a többi között a következőket mondja: — A magyaroknak nincsen joguk az in­tegritás visszaállítását követelni. Különben nekünk ellenkövetelésként a Nagymorva­­birodalom tradícióira hivatkozva, követel­nünk kellene, hogy a cseh-szlovák kormány állítsa fel Pozsonyban Szvatopluk szobrát, feleletül a Budapesten felállított irredenta­szobrokra. Külpolitikánknak nem szabad meghátrálnnu­ a magyarok elől és nem sza­bad velük a közeledést keresnünk mind­addig, amíg meg nem nyugszanak a cseh­szlovák állam létezésében: ha nem, úgy mi is ragaszkodunk a Nagymorva birodalom eszméjéhez. Diktatúra Lengyelországban és Portugáliában Az elnökké választott Pilsudszky lemondott és a diktátor-kormányzat szükségét hangoztatta.­­ A portugál forradalmárok vezére katonai kormányt akar. Az európai diktátorkormányok mellé két ú­j diktátorkormány csatlakozik: az orosz, török, görög, olasz, spanyol rendszer Len­gyelországban és Portugáliában is uralomra jutott s valamennyinek jelszava erős kézzel kivezetni az országot abból a kátyúból, a melybe a pártkorrupciós parlament vitte. Nem véletlen,, hogy ma egy-egy táviratot kaptunk Varsóból és Lisszabonból és mind a kettőben van egy ugyanolyan mondat. Pilsudszky, akit ma délelőtt megválasz­tottak Lengyelország elnökévé, délben le­mondott az elnökségről, délután pedig azt a meglepetést keltő nyilatkozatot tette, hogy a válság orvossága egy olyan kormány, amely függetlenül határozhat a pártoktól (ez eddigelé a legelegánsabb meghatározása a diktatúrának), erre pedig azért van szük­ség a lengyel katonapoliti­kus szerint, mert a pártok protekciórendszert visznek bele az államéletbe. A portugál forradalmárok vezetője sze­rint pedig katonai kormányra van szük­ség, hogy elkerülhessék bármelyik pártnak kedvezőbb helyzetbe való jutását. A két mondat ugyanazt tartalmazza: nyílt bejelentését annak a törekvésnek, hogy pártklikkektől független és a pártok anyagi és politikai korrupciójától ment kormány kerüljön az élre és működjön erős kézzel addig az időpontig, amíg az emberek me­gint föl tudnak majd emelkedni a parla­­mentarizmus magasztos, de könnyen ki­játszható eszméjéhez. Pilsudszky abszolút többséget kapott Varsó, máj. 31. (Lengyel Távirati Iroda.) Bobrzynski Mi­hály volt krakói egyetemi tanár, akit a jobboldali pártok jelöltek az elnökválasz­tásra, az év folyamán kijelentette, hogy nem vállalja az elnökjelöltséget. A három jobboldali párt erre elhatározta, hogy a mai elnökválasztó gyűlésen Brinski gróf pozeni vajdára adja szavazatát. A szejm ülését délelőtt 10 órakor nyitot­ták meg. A szavazás során Pilsudszkira 292, Bninskire 193 szavazatot adtak le. Hatvenegy képviselő tartózkodott a szavazástól. Miután az ab­szolút többség 273, Pilsudszkit abszolút többséggel választották meg köztársasági elnökké. Varsó, máj. 31. (Lengyel Távirati Iroda.) Rataj ma dél­ben a sajtó képviselői előtt hivatalosan kö­zölte a következőket: — Néhány pillanattal a nemzetgyűlés ülésének befejezése után Pilsudszki tábor­nagy levelet küldött nekem, amelyben ki­jelenti, hogy a megválasztást nem fogadja el. Nyomban fölkerestem Bartel miniszter­elnökkel együtt és kettőnk jelenlétében Pilsudszki tábornagy megerősítette levelé­ben kifejezett elhatározását és hozzátette, hogy ez az elhatározása visszavonhatatlan. Erre a tényre való tekintettel Rataj a diéta marsallja kijelentette, hogy keddre összehívja a nemzetgyűlést­ az új elnök megválasztására. Lemondó levele- Varsó, máj. 31. (Lengyel Távirati Iroda.) Pilsudszki a következő levelet intézte Ratajhoz, a szejm marsalljához: „Elnök Úr! Köszönöm a nemzetgyűlés­nek a megválasztást. Ilyenformán életem­ben másodszor törvényesítették történelmi tevékenységemet. Sajnos, nem tudom elfo­gadni a választást. Még túlságosan élénken lebeg szemem előtt a meggyilkolt Naruto­­vicz elnöknek tragikus alakja, akit nem tudtam megóvni szörnyű halálától. Túlsá­gosan erős hatással van rám a gyermekei­met ért brutális támadás is. Lelkiismeretem nem engedi meg, hogy a választást elfogad­jam és kérem, hogy az új választást azon­nal írják ki.A hibának a kijavítása sokkal könnyebb, mintha a kormány kötelezettségeket vállal a pártokkal és a klikkekkel szemben. — Remélem. — fejezte be Pilsudszky nyilatkozatát, hogy a szenátus és a diéta nem fog ragaszkodni a parlamentarizmus rossz hagyományainak fentartásához, mert ez csak arra vezetne, hogy újabb és még élesebb válság támadna, már pedig úgy a törvényhozó testületeknek, mint az ország­nak az az érdeke, hogy ezt elkerüljük. Az új jelöltek. Varsó, máj. 31. (Saját tudósítónktól.) Pilsudszky lemon­dása következtében a pártok közt nagy tárgyalások folynak az új elnök személyére vonatkozóan. Az előtérben Mosc­zki tanár személye áll, akinek elnökségét Rataj szejm-marsall és maga Pilsudszky is támo­gatja-A jobboldali pártok Dobrzynszkit akar­ják jelölni, aki a monarchia alatt Galícia kormányzója volt. Vele szemben a jobb­oldal legnagyobb pártja, a nemzeti demo­kraták Zdziechovszky volt pénzügyminisz­tert szeretnék elnöknek, aki jobboldali poli­tikus létére jó barátságban van Pilsudszky­­val. Végleges döntés még egyik irányban sem történt. Pilsudszky a diktatúráért Varsó, máj. 31. (Lengyel Távirati Iroda.) Pilsudszky mos c­­sák­ nyilatkozott azokról a változtatásokról, amelyeket az alkotmányban végre akar haj­tani. Rámutatott arra, hogy a lengyelországi események annak az általános válságnak következményei, amelyek a parlamentariz­­mus életében világszerte megnyilvánulnak. Ennek a válságnak orvossága az, hogy az ügyeket olyan felelős kormány vezesse, amely a pártoktól függetlenül is határoz­hasson. Ma a helyzet az, hogy a miniszte­reknek elsősorban a parlamenti cselszövé­sekhez kell érteniük. Ezek a cselszövények annyi idejüket rabolják el, hogy naponként alig egy félórát tudnak szentelni annak a munkának, amelyért felelősek. Pilsudszky nem helyesli, hogy a képviselők nem tartoz­nak semmiféle felelősséggel, továbbá, hogy az államéletben a pártok és klikkek protek­ciója érvényesül. Ellensége annak, hogy a parlament bárminő be­folyást is gyakoroljon a kormány megalakítására. Ennek az utóbbi álláspontjának megokolása során Pilsudszky rámutatott arra, hogy ha az elnök csalódik a miniszterek megválasztásában, ennek a A portugál forradalom győzedelmeskedik. Lisszabon, máj. 30. (Havas.) A kormány lemondott. Az államfő azon fáradozik, hogy nemzeti kor­mányt alakítson. Lisszatyin, máj. 30. (Havas.) A felkelők az ország északi részében elvágták a vasúti vonalat, ami által a Portóval való vasúti összeköttetés megbénult. A Lisszabon­ közelében levő gyalogsági katonai iskola gépfegyverekkel rendelkezik. A Táto balpartján levő matróziskola tüzérségének a mozgalomhoz való csatlakozását várják. A forradalmi bizottság kiáltványában hangoztatja, hogy a mozgalom kizárólag köztársasági jel­legű. A bizottság demokratikus kormány uralomra juttatására törekszik. Lisszabon, máj. 30. (Havas.) Lisszabon és Portó garnizon­­jainak csapatai a mozgalom mellé állottak, amely egész Portugáliára kiterjed. A for­radalmárok parancsnoka kijelentette, hogy katonai kormányt akarnak uralomra jut­tatni, hogy elkerüljék bármelyik pártnak erősebb helyzetbe való juttatását. Lisszabon, máj. 31. (Havas.) Caracadas tábornok átvette a miniszterelnöksé­et. A tábornok egyúttal a belügyminiszteri tárcát is betölti. Hadügy­miniszter Costa tábornok lesz. 3 Széppé varázsol ELIDA IDEAL-SZAPPAN Tisztább, enyhébb és sokkal kellemesebb illata. Kilenc magyar szenátort és 15 képviselőt választott Erdély, Bukarest, máj. 30. (Saját tudósítónktól.) Ma jelent meg a belügyminisztérium hivatalos jelentése a pénteki szenátorválasztásról és a képviselő­­házi választások első beszámolójának he­lyesbítése. A szenátorválasztás sokkal élén­kebben folyt le, mint a képviselői. A sza­vazók és szavazatszedők tudták már, hogy a nagy liberális fenyegetőzés hatástalan maradt, az Avarescu-kormány győzött ked­den. Elseperték a liberálisokat és kisebb­ségben maradt az óriási reklámmal dol­gozó kisebbségi blokk. Most már nyugod­tan ment mindenki szavazni és sikerült is Hunyad és a Dobrudzsai Tulcea megye kivételével a kormány és a Magyar Párt egyesült listáját győzelemre vinni. A sze­nátorokat egyszerű relatív többséggel vá­lasztják megyénként s nem kellett napokig várni az eredményre. Már tudjuk hogy kilenc magyar szenátor kerül be a parla­mentbe a négy katolikus és két reformá­tus püspök, mint hivatalból való tag mellé. Ezek: Barabás Béla (Arad), Kocsán János volt táblabíró (Bihar), Gyárfás Elemér volt főispán (Csík), Sándor József (Három­szék), Balogh Arthur egyes, tanár (Kolozs). Teleki Arthur gróf (Marostorda), Domahidy Elemér volt főispán (Szilágy), Tornya Gyula ügyvéd (Temes), Molnár Kálmán kanonok (Udvarhely). A képviselőház összetétele a következő: a kormánykartell 286 mandátumot kapott, a nemzeti párt 37, a parasztpárt 40. a li­berális 15. a keresztény liga 9 mandátumot. A kormánykartell két oláh pártja: a nép­párt és az erdélyi nemzeti párt osztozko­dása még ismeretlen a szintén a kartell­­ben szereplő nemzeti kisebbségi pártoknak azonban 30 mandátum jut. Ebből 15 ma­gyar, 9 német, 2 török, 2 bolgár, 2 zsidó. Múlt cikluson volt 3 magyar,­9 német, 1 zsidó. A lélekszám aránya szerint kellene a ma­gyarságnak 34 képviselői és 16 szenátori, a zsidóknak 20—9, a németeknek 17—8, az oroszoknak 14—6, a bolgároknak 8—3.

Next