Budapesti Hírlap, 1926. szeptember (46. évfolyam, 197–221. szám)
1926-09-01 / 197. szám
1926 szeptember 1. (197. sz.) Budapesti Hírlap Magyarország delegátusainak sikeres szereplése az Interparlamentáris Unióban. Lukács György magyar javaslata tárgyalásra került Berzevíczy Albert a lefegyverzés módjának igazságtalansága ellen. Genfből jelentik az Interparlamentáris Unió ottani tanácskozásáról, hogy az Unió ebben az évben konferenciát nem tartott; helyette karlamentáris hetet rendeztek, amelyen a magyar delegátusok: Berzevíczy Albert és Lukács György, továbbá Fradisics Elemér élénk és hatásos tevékenységet fejtettek ki. Az Unió a mostani alkalommal jutott annak a kérdésnek megvizsgálására, mi okozza a parlamentarizmus világszerte észlelhető krízisét. Wirth német kancellár ebben az európai államok általános betegségének tünetét látja. Berzevíczy Albert felszólalásában az Uniót jelölte meg alkalmas szervnek a probléma megvizsgálásra. Az etnikai bizottságban a kisebbségi kérdést tárgyalták. Lukács György felszólalásában rámutatott arra, hogy a kisebbségi kérdést a politikai világ nagy közvéleménye elismerte. Lukács György előterjesztette a magyar javaslatot. A legnagyobb sérelmet abban látja, hogy a kisebbségeknek ma nem adják meg a jogot ahhoz, hogy panaszaikat illetékes fórum elé terjeszthessék, nincs kontradiktórikus eljárás, ahol a vádló nyíltan szembenállhatna a vádlottal. A magyar javaslat elvben elfogadja a kisebbségi védelemnek mai rendszerét, de annak fejlesztését óhajtja. Lukács György bejelentette a magyar kormány készségét arra, hogy amennyiben más állam hasonló készséget mutat, megvalósítja a paritásos bizottságokat. Nagy megértést mutatott a kérdés iránt Ritey Andor képviselő, az ellenzéket Markovich jugoszláv kiküldött képviselte. A bizottság Markovich érvelésével szemben úgy döntött, hogy a javaslatot kinyomatja s megvizsgálására albizottságot alakít. A lefegyverző bizottságban Berzevíczy Albert szólal fel. Rámutatott arra a nagy méltántalanságra, amely a lefegyverzéssel kapcsolatban a legyőzött nemzeteket érte. Egyes államok a lefegyverezés előfeltételéül szolgáló feltételeket nem látják megvalósítottaknak, nem csökkentik a fegyverkezést, sőt növek hadseregüknek a békebeli létszámot meghaladó nagyságát. Természetes, hogy azok az új államok, amelyek a békeszerződéseknek köszönhetik létüket, amelyek akaratukat ma nemcsak a győzőkkel szemben érvényesíthetik, de más államokkal szemben is, fenn kívánják tartani a mai rendszert. A nemzeteket megillető jogok egyenlősége csak akkor biztosítható, ha megszüntetik a mai helyzetet, azt, hogy az egyik fél állig fegyverkezetten állhasson szemben a legelemibb védekezés lehetőségétől is megfosztott legyőzött féllel. Berzeviczy Albért elfogadta a bizottság javaslatát. Hlinka fokozatos autonómiát kíván a Felvidéken. Csak tótoknak juttatna hivatalt. — A tótok nem félnek az egyház és állam elválasztásától ? Prágából jelentik, hogy az ottani estilapok ismertetik Hlinkának azt az intervjúját, amelyet a clevelandi Hlas számára adott. Hlinka kijelnetette, hogy a tót néppárt a Felvidék autonómiájának megvalósítását csak fokonként, nem pedig egyszerre kívánja. Az utóbbi a Felvidék kárára volna, mert ilyen autonómia számára nincsen semmi előkészület. Az autonómia esetén Hlinka csak a tótoknak juttatná a hivatalos helyeket, a cseheket elbocsátaná és csak annyit tartana meg közülük, amennyire éppen szükség volna. Hlinka végül az állam és az egyház elválasztásáról is nyilatkozott és kijelentette, hogy a tót néppárt, továbbá a tót katolikusok nem félnek az egyház és az állam elválasztásától, sőt örülnének neki. Ezt a szétválasztást azonban ma még nem lehet megvalósítani, mert a mai gazdasági válságban a nép nem bírná el az adók mellett az egyházi terheket is. MEGJELENT MOLNÁR FERENC RIVIÉRA A nagysikerű vígjáték a színházi szezon jelentős eseménye Ara 27,500 Korona Kapható és megrendelhető a BUDAPESTi ÍJIKLAP könyvkereskedésében, Vill., József körut, 5. szám, .................... 10 ■1 1 1 ■ te upsalai érseknél. Irta Bruckner Győző jogakadémiai dékán. Upsala a svéd kultúra ősi bölcsője. Valaha a svéd királyok székhelye volt és éppen úgy, mint nálunk Árpádházbeli királyaink átengedték az ország első székvárosát, Esztergomot az érseknek, hasonlóan cselekedtek a svéd királyok a XIII. század közepe táján is átköltöztek Upsalából Stockholmba, mely mint fő- és székváros, most hatalmas lendületnek indult. Upsala 1276 óta érseki székhellyé lett és azóta a történelmi tradíciók igazi hazája, de egyúttal a szellemi élet központja is. Svédország szellemi életének irányítója lett akkor, midőn Ulfsson Jakab érsekének buzgólkodása folytán 1477-ben egyetemet kapott. Ez a stúdium generale tette a múltban híressé e vidéki kis városkát, amelynek jelenleg 35.000 lakosa van és az egyetem jelenleg is nemcsak Svédországnak, hanem mondhatni az északi népeknek is dicsősége és szemefénye. Az egyetem gazdag alapítványokhoz jutott a svédek nagy királyától, Gusztáv Adolftól. A Gustaveanum, melyet Gusztáv Adolf egyetemi épületnek szánt, a gyönyörű dómmal szemben még most is impozáns alkotás és a hatalmas földglóbusz, amely a főépület kupolaszerű kiugrásán büszkélkedik, hirdeti a tudomány univerzális jellegét. A Gustaveanummal, a hajdani egyetemmel szemben van az új egyetemi épület, mely gránit-, homokkő- és vörös téglából reneszánsz stílusban 1877—86-ig épült. Díszes és monumentális középület s előtte a gyepes, árnyas téren a hálás utókor kegyeletét rótta le az egyetem legnagyobb jótevőjével, Gusztáv Adolffal szemben, kinek itt gyönyörű ércszobrot állított. Az egyetem homlokzata hatásos kiképzést nyert és ama svéd királyok márványszobrai díszítik, akik nagyobb érdemeket szereztek az egyetem fejlesztése és felvirágoztatása körül. Arany betűkkel vannak az Alma mater világhírű professzorainak, illetve tanítványainak, mint Linné, Celsius stb. nevei megörökítve. Az egyetem lépcsőháza meglepően szép. Oszlopai és lépcsőfeljárata zöldes márványból készült. A lépcsőházat élénkíti az antik szobormásolatok tömege és néhány eredeti művészi szobor Byström-alkotás (különösen szép Juno a csecsemő Herkulesszel). A tantermek egy részét eredeti olajfestmények teszik hangulatossá és kedvessé. Az aula hatalmas kupolaterem, kék és arany festéssel. Az egyetemi diákélet. Az egyetem mögött következik az internátusok, szemináriumok és egyéb intézetek (laboratóriumok) egész csoportja. A diákok bajtársi egyesületekben tömörültek és a legtöbb egyesületnek van saját épületében internátusa, amelyben nyáron át is tartózkodhatnak az egyetemi hallgatók, akik innen látogatják a közvetetten szomszédságban lévő 1888—92-ig újjáépített egyetemi könyvtárt (Carolina Rediviva). A kék-sárga (svéd szin) gombbal diszített fehérsapkás diákok most a nyár derekán is sűrűn fordulnak meg Upsala utcáin és egyetemi épületeiben, de különösen a könyvtárban. A könyvtárnak külön kiállítási terme van, melyben közszemlére tették a becsesebbnél becsesebb kéziratokat és ősnyomtatványokat. Külön üvegszekrényben látható a híres Codex argenteus, Ulfitas püspök gót bibliafordításának négy evangéliuma a IV. század második feléből, mely Kódex ma már kissé fakult állapotban van. A könyvtár kéziratállománya meghaladja a 15.000-t. Legújabb szerzemény Amundsen naplójegyzetei északi sarkajjáról. A svéd diákot a múltnak számos dicső emléke munkára serkenti és a sok történelmi tradíció a munkás diák típusát alakította ki, amely nem iszik, nem dorbézol és nem párbajozik, hanem komolysággal készül az életre, de az ifjúság ártatlan szórakozásairól és tréfás felvonulásairól azért nem feledkezik meg. A svéd diákélet egy bájos, kedves és vonzó családi képet nyújt, amely feledhetetlen emlékeket hagy azok lelkében, akik az upsalai egyetemben tisztelik Alma materjüket. Az upsalai egyetemnek valami kimondhatatlan varázsereje van és jóllehet Svédországnak van még egy egyeteme Lundban és Stockholmban egy jog- és államtudományi és orvostudományi főiskolája, mégis minden svéd egyetemi hallgató néhány félévet az upsalai egyetemen tölt, különben nem tekintené tanulmányait befejezetteknek. Az egyetem laboratóriumainak, tudományos intézeteinek felszerelése teljesen modern. Az egyetemi magántanárokkal együtt mintegy 140 tudós professzor hirdeti közel 3000 hallgatónak a különböző tudományos disciplinákat Az egyetemnek van magyarul tudó filológus professzora és legújabban magyar vérünk. Bárány Róbert, a Nobel-díj nyertese kerül mint orr- és fülspecialista az egyik egyetemi orvostudományi katedrára. Upsalának az egyetemen kívül másik büszkesége a monumertális székesegyház, amely a XIII. század utolsó évtizedeitől a XV. század közepéig épült. Csúcsíves, három hajós impozáns alkotás. Etienne de Bonnouil francia építész tervei szerint épült, klasszikus támasztóívekkel, hatalmas pillérekkel, számtalan fiaiéval, két hatalmas főtoronnyal (közel 119 méter) és egy filigrán szerkezetű huszártoronnyal. A dóm belseje is méltó külsejéhez. A főhajót gyönyörűen kiképzett köteges 26 oszlop választja el a mellékhajótól. A falak festményei Lindegren A. ecsetjét dicsérik és a pompás színes üvegfestmények a jeles svéd festő tervei alapján készültek. A szószék a barokk stílus valóságos remeke. A főoltár mögött nyert elhelyezést IX. Erik, a vértanú királynak, Svédország patrónusának ezüst koporsója és felette van aranyozott ezüst állítólagos koronája, amelynek súlya kilencedfél kilogram. IX. Erik svéd királyt 1160-ban a dánok végezték ki. Ereklyéivel szemben az oldalkápolnában bontakozik ki Gusztáv Wasa hatalmas márvány szarkofágja, amelynek sarkain négy nemes obeliszk hirdeti a Wasa svéd királyi család dicsőségét. Az oldalkápolnák a svéd nemzet nagyjainak szolgálnak pihenőhelyül. Az északi mellékhajó első emeletén van a székesegyház kincstára, ahol Gusztáv Wasa, továbbá III. János és feleségeinek arany koronái, az upsalai érsek aranyszálakból font remek érseki palástja, süvege és pásztorbotja s még sok egyéb drágaság talált elhelyezést. A fenséges székesegyház tőszomszédságában van a terjedelmes, kétemeletes érseki palota. Az upsalai érsek jelenleg Söderblom Náthán dr. jeles egyháztörténetíró és a világ protestáns-keresztény egyházait időről-időre összegyűjtő konferenciáknak egyik életrekeltője és az európai csoport elnöke. Beszélgetés az érsekkel. Tekintettel arra, hogy az ősi eperjesi kollégiumot a svéd király és egyházi nagyok, elsősorban az upsalai érsekek, a múltban mindenkor hathatósan támogatták erkölcsi és anyagi tekintetben, kötelességemnek tekintettem Upsala nemesen gondolkodó érsekénél tiszteletemet tenni s neki az Eperjesről Miskolcra megkült jogakadémia tanári karának és a miskolci jogász ifjúságnak tiszteletteljes üdvözletét a tanári kar és ifjúság irodalmi termékeinek átnyujtása kíséretében átadni. Az érsek lekötelező szívességgel fogadott s nagy megbecsüléssel és megértéssel fogadta jogakadémiánk irodalmi gyümölcseit, különösen hálásan vette a vaskos, Berzevíczy Emlékkönyvet és A reformáció és ellenreformáció története a Szepességen címü művemet. A Miskolci Jogászélet című szakközlönyünk is fölkeltette az érsek érdeklődését. Csakhamar élénk eszmecsere indult meg közöttünk. Söderblom Náthán érsek, aki ma Európa protestánsainak vezéralakja, a magyar nemzet őszinte tisztelője és barátja. Végtelenül fájlalja Magyarország igazságtalan megcsonkítását és ev. egyházi szempontból egyenesen kárhozatosnak és veszedelmesnek látja a tekintélyes magyarországi protestáns egyház széthullását. Megemlíti, hogy hazánkat személyes tapasztalata alapján ismeri és több napot töltött „a szép Budapesten*1. — Az európai nagy kulturnemzetek eléggé hálátlanok voltak Trianonban, — mondotta egyebek közt az érsek — a vitéz magyar nemzettel szemben, amely évezredeken át volt a nyugati kultúra védőbástyája. Európának sohasem lett volna szabad megfeledkeznie arról a nagy történeti igazságról, hogy a magyarság egy évezreden át ontotta vérét a különféle mongol törzsekkel, majd a törökökkel szemben, hogy kultúrájának megmentésével megmentse egyúttal Európa békés fejlődését. — A magyar faj szeret uralkodni — folytatá — és a múltban erős akaratát érvényesítette a területén lakó egyéb nemzetiségekkel szemben, de, felfogásom szerint, megvolt a joga hozzá, hiszen óriási kultúrfelsőséggel állt a románokkal, szerbekkel és tótokkal szemben. A Romániához és Jugoszláviához csatolt magyarországi részekről szomorú hírek érkeznek hozzá, mert az ottani magas európai nívón álló ev. magyar és szász kultúrát teljesen elfojtják a győzők. A szlovák területen talán valamivel kedvezőbb a helyzet, mert a cseh, mint legműveltebb nép a szlávok közt, nem követ el oly kegyeletsértéseket, bár tudomásom van, hogy a hatalmi kilengések ott is sok atrocitásra vezetnek. Kulturbotrány volt például a pozsonyi gyönyörű Mária Terézia márványszobor szétrombolása, vagy nagy történeti múlttal bíró ev. iskolák erőszakos államosítása vagy kiüldözése, vagy beszüntetése. A magyar nemzet nagy megpróbáltatásoknak van kitéve, de azt hiszem, az erős magyar nemzeti kultúra helyreállítja a porba sújtott nemzetet. A magyar tud dolgozni, helyzete nem irigylésreméltó, de nagy kultúrfelsőséget kellene a saját jól felfogott érdekében is továbbra biztosítani. Állam és felekezet nyújtson egymásnak békejobbot a kultúra fejlesztésénél és megalapozásánál. A svédek a múltban, de jelenleg is figyelemmel kísérik a magyarországi ev. egyház kultúrpolitikáját és hogy ezt behatóbban tehessék, tervbe van véve, hogy jövő évben egy svéd teológust küldjünk Magyarországba, Sopronba vagy Miskolcra, ki ott a nyelvet elsajátítván, teljesen megbízható információkat hozzon az ottani egyházi állapotok felől és állandóan fenntartsa a jövőben az összeköttetést Magyarország ev. intézményeivel és íróival szakfolyóiratainkban. Az eperjesi ev. kollégium nemes működése ismeretes előttünk és mély fájdalommal hallottuk, hogy ez az évszázados intézmény menekülni kénytelen volt. Boldog vagyok, hogy a jogi főiskola, melynek XII. Károly svéd király és a svéd nemzet ismételten segítségére sietett, Miskolcon oly szép virágzásnak indult és ily irodalmi sikerekkel számolhat be. Ha hontalanná lett s az önök főiskolája, mely ev. szempontból nagy erkölcsi tőkét jelent, tartsanak ki mellette, mert egy évszázados tradíciókkal bíró intézmény elejtése a svéd nemzetnél is viszszahatást keltene, amely nemzet, mint jól tudom, az alapításon kívül már kétizben mentette meg az eperjesi ev. Kollégiumot. Az érsek azután melegen érdeklődött a legitimizmus mai állása felől, majd ismét visszatért kultuskérdéseikre és behatóan tudakozódott a zsidókérdésről s a zsidóság térfoglalásáról hazánkban. Lehetetlen állapotnak tartotta, hogy jogakadémiánk még mindig nem kapta meg az eperjesi ev. Kollégium nagy könyvtárát, jólehet a cseheknek az hasznavehetetlen. — Felajánlotta készségesen segítségért, hogy a keresztény népek konferenciáján támogatni fogja erre vonatkozó panaszos kérésünket. Igen melegen emlékezett meg az érsek Geduly Henrik tiszai ev. egyházkerületi püspökről, aki 1920-ban látogatta meg őt és az upsalai egyetemen ez alkalommal előadásokat is tartott. — Az upsalai egyetem külön Ikrényben ki is adta Geduly Henrik püspök előadásait. — Végtelenül sajnálta az érsek, hogy az augusztus hónap végén Bernben tartandó protestáns keresztény népek konferenciáján Raffay Sándor és Ravasz László nem jelenhetnek meg. — Még levélben külön fel fogja őket keresni, hogy ,,e két ritka tehetségük püspölkie okvetetlenül képviselje a sanyargatott magyar ev. egyház érdekeit. Majd nagy elismeréssel és elragadtatással szólt Söderblom érsek Horthy Miklós kormányzó emberfeletti munkájáról, aki a tezüílött álapotoknak Magyarországon nagy lelkierejmével véget vetett. Igen élénken érdeklődött még a Csonkaország ev. iskola ügyei iránt és statisztikai és történelmi tudása egyenesen meglepő és bámulatos volt. Utóbb a protestáns keresztény népek konferenciájára terelődött beszélgetésünk, mely alkalommal rámutatott arra, hogy a konferencián különös figyelmet szánnak azoknak, akik új honpolgárságuk folytán sok üldözésnek és megpróbáltatásnak vannak kitéve. A félreértéseket akarjuk eltávolítani, — mondta, — amelyek okainírnak, hogy oly sokan elidegenednek az egyháztól. — Az igazságos, testvéries, szociális rendre törekszünk, melyben Isten akarata szerint mindenki megtalálja Céljának szabad és teljes érvényesülését. — Szellemi, igazi egységre törekszünk s minél közelebb jutunk a megfeszített Krisztushoz, annál közelebb állunk egymáshoz. — Krisztus keresztje alatt kezet nyújtunk majd egymásnak, mert a Megváltó azért halt meg, hogy Istennek szétszéledt gyermekeit összegyűjtse. Az érsek barátságos szeme e szavakra nem kitűzésedet!, hófehér haja a ráeső nyári napfényben ezüstösen csillog és glóriával környezi nemes pátriárka arcát. Felemelkedünk és bevezet hatalmas, mintegy harmincezer kötetből álló gyönyörűen berendezett könyvtárába és dolgozószobájába, ahol néhány tiszteletpéldányt ad emlékül franciául, angolul és németül megjelent műveiből, közte az orosz cenzúrabélyegzővel ellátott Kleines Andichtsbuch-ját, melyet a hitbuzgó érsek a világháború idején hadifoglyaink részére szállíttatott Oroszországba. Majd megmutatja vendégkönyvében Geduly Henrik püspök aláírását és arra kér fel, hogy én is örökítsem meg benne nevemet, mint az ev. eperjesi-miskolci jogakadémia dékánjáét. Miután módomban volt még az érseket hazai és egyházi, illetve iskolai viszonyainkról részletesen informálni, búcsúzni készültem. — Az érsek elkisért palotájának kertjéig és útközben a folyosón három képet mutatott, melyet XII. Károly svéd király, ki az eperjesi Kollégiumnak nagy patrónusa volt, fogsága idején Benderben festett. — Ez alkalommal kifejezte a svéd nemzet köszönetét a Magyar Tudományos Akadémiának, mely Ballagi Aladár XII Károly és a svédek átvonulása Magyarországon cimü művét kiadta. — E mü nemed forditás 3