Budapesti Hírlap, 1927. április (47. évfolyam, 74–97. szám)
1927-04-13 / 84. szám
á dor, anyja Grinsberger Szerén volt, felekezet nélküli magánhivatalnok, azelőtt kommunista párttitkár volt. Az elnök: Hogyan és mikor keveredett bele a munkásmozgalmakba? A vádlott: Húsz év óta veszek részt munkásmozgalmakban. Ettől az időtől kezdve csaknem megszakítás nélkül tagja voltam a kommunista párt megalakulásáig a szociáldemokrata pártnak. A kommunista pártba 1918-ban léptem be. Az elnök: Kezdetben milyen tevékenységet fejtett ki? A vádlott: A vörös hadseregben hadosztályparancsnok voltam s tagja voltam a hetedik kerületi munkástanácsnak. Az elnök: Mikor szökött Bécsbe? A vádlott: 1919 novemberében elfogtak és három hónapig vizsgálati fogságban tartottak. Szabadlábra helyezésem után Bécsbe szöktem, hogy elkerüljem az internálási eljárást Az elnök: Kikkel érintkezett Bécsben? A vádlott: A kommunista emigrációval. A vádlott ezután elmondja, hogy 1926 . június 18-án jött először vissza Budapestre, hogy a kommunista párt munkájában tevékeny részt vegyen. Másodszor szeptember közepén jött Budapestre. Az elnök: Kikkel lépett akkor érintkezésbe? A vádlott: Nem kívánok senkit sem denunciálni, ezért megtagadom a választ. Az elnök: Hiszen már elárulta a neveket. A vádlott: összevert emberekkel szembesítettek s igy az ő állításaikat nem cáfoltam meg. Az elnök: ön azt állította, hogy összejött Szerényi Sándorral, Rubin Edével, Pállal és másokkal? A vádlott: Ezt nem én mondtam s igy visszavonom, mint nem tőlem származó vallomást. Az elnök: Az ügyész urnál miért tartotta fenn ezt a vallomást? A vádlott: Az ügyész úr megkérdezte, hogy fentartom-e vallomásomat. Nekem tudomásomra jutott, hogy a rendőrség egyes letartóztatottakat pótnyomozás címén visszareklamál, ezért tartottam fönn vallomásomat, így visszavitték a többi között március 14-én Rubin Edét, akinek azóta nyoma veszett. Kérdem, hová lett Rubin? Miskolczy: Megszökött. Az elnök: Én nem tudom, mi van Rubin Edével, ellene nincs vád. Szántó: Alapos a gyanú, hogy éltették láb alól. " Az elnökön novemberben harmadszor jött Budapestre. Ekkor érintkezésbe lépett Vágival, Kocsissal, Vámos Hanával... Szántó: Ezt mind visszavonom. Vági neve úgy került jegyzőkönyvbe, hogy Vágit a fülem hallatára kihallgatták és azt vallotta, hogy tagja volt a kommunisták magyarországi pártja, központi bizottságának. Sejtettem, hogy valami oka lehet, hogy ilyen valótlan állítást megkockáztat, tehát nem cáfoltam meg. Majd kiderül, hogy miért vallott így. A sejtrendszer. Szántó ezután az elnök kérdésére elmondta, hogy működése politikai és szervező természetű volt. Fő célja volt, hogy a kommunisták magyarországi pártjának legális működése elé gördített akadályokat elhárítsa. A párt szervezetének alapja az üzemi sejtrendszer volt — Szervezeteinket — úgymond — odavisszük, ahol munkások dolgoznak, ahol a tőke és a munka közti harc a legközvetetlenebbül folyik, tehát a gyárakba. Ezek az üzemi sejtek sokoldalú tevékenységet fejtenek ki. A munkásokon keresztül igyekeznek a munkásosztályt befolyásolni. Nem mozoghatunk nyíltan, mert akkor bennünket letartóztatnak és statáriális bíróság elé állítanak. Az üzemi sejteknek vezetőségük van. Ezek mindenféle kisebb-nagyobb gazdasági és politikai kérdésekkel foglalkoznak. Minden kommunistának kötelessége, hogy tagja legyen a szakszervezetnek. Mi bemegyünk minden szakszervezetbe, a keresztényszocialista munkásszervezetbe is. Az elnök: Mikor indult meg intenzívebben a kommunista szervezkedés Magyarországon? Szántó: Ez a proletárdiktatúra bukása óta állandóan folyik. A szervezkedést a mi letartóztatásunk és a bebörtönzések nagy száma sem tudta megakadályozni. Mi a kommunista internacionálé hívei vagyunk, mi a III. internacionálét nemcsak tiszteljük, de magunkénak valljuk és a III. internacionálé végrehajtó bizottságának határozatait tiszteletben tartva, annak szellemében igyekszünk legjobb tehetségünk szerint dolgozni. Az elnök: Mi a közvetetten céljuk? Szántó: Az ügyész úr halálos ítéletet kér ránk, mert harcot hirdetünk a nagybirtokosok és a nagytőkések ellen. Ezért a munkánkért az ország munkásságának szimpátiája fordul felénk. Az ügyész úr egy sort sem tud idézni annak bizonyítására, hogy mi az államhatalom megtámadására irányuló jelszót kiadtunk volna. , Az elnök. De hiszen a rendőrségen maga mondta, hogy a cél a mai rezsim megbuktatása, agitációval és tömegmozgalommal. Hogyan képzeli ennek a megvalósítását? Most arról beszéljen, hogy kik kapcsolódtak bele a mozgalomba? Szántó: Neveket nem mondok. Az elnök: Magyarországon a kommunista párthoz a magyarországi szocialista munkáspárt áll legközelebb? Szántó: A szocialista munkáspárt éppen azért vált ki a szociáldemokrata pártból, mert a szociáldemokrata párt politikáját olyannak minősítette, mint amely elárulja a munkásosztály érdekeit. Ilyen szempontból nézve a magyarországi szocialista munkáspárt áll legközelebb hozzánk, de nem hasonlítható a kommunista párthoz és teljesen különálló szervezet. Az elnök: Fedőpártja a kommunista pártnak? Szántó: Erről szó sincs. Az elnök: Az adatokból úgy látszik, hogy ennek a pártnak a köpönyege alatt dolgoznak. Mindenesetre a magyarországi szocialista munkáspárt közelebb áll a kommunista párthoz, mint a szociáldemokrata párt. Szántó: Kétségtelenül. Elmondja ezután Szántó, hogy a moszkvai magyar klub nem szerve a III. internacionálénak, hanem egy kulturegyesület. Az elnök: ön meggyőződése a kommunista? Szántó: Tagja vagyok a kommunista pártnak. Az elnök: Tudja, hogy a kommunisták erőszakos uton is hajlandók az állami és társadalmi rendet felbontani? Szántó: A kommunista párt célját csak bizonyos erőszakkal képes elérni. Nagyon jól tudjuk, hogy a polgári társadalom bármily válságba kerüljön, nem lesz hajlandó kezéből kiadni a hatalmat. Ezt mi tudjuk s ha eljön az ideje, fegyveresen fogjuk kezéből kivenni a hatalmat, de hogy ez mikor lesz, és személy szerint ki fogja megcsinálni, azt nem tudhatjuk, arról senkivel sem tárgyalhatunk, arra nézve senkinek utasítást nem adunk. Vági István kihallgatása. Most Vági István kihallgatására került a sor. Elmondja, hogy ácsmunkás, fizetéses párttitkár, büntetve volt osztályellenes izgatásért és sajtóvétségért. A kommunista mozgalomban — úgymond — nem vett rsézt. Amit a rendőrségen erről és egyebekről vallott, nem lehet irányadó, a valóságot most fogja elmondani a független magyar bíróság előtt, amely az itt elmondottak alapján fogja megítélni az ő társadalmi tevékenységét és azt, hogy bűntettet követett-e el vagy sem. A rendőrségen azt mondotta, hogy kommunista, hogy az illegális központi bizottságnak tagja s hogy’ Szántóval háromszor tárgyalt. Ez az utóbbi állítás igaz, a másik kettő nem. Az elnök kérdésére elmondta még, hogy tagja volt a szociáldemokrata pártnak, de annak az eljárását túlságosan enyhének tartotta, s mert ennek a felfogásának hangot is adott, a pártból kizárták, úgy látta, hogy a szociáldemokrata párt már az ellenforradalom előtt kezdett letérni arról az útról, amelyre a magyar munkásságot a magyar munkásmozgalom kezdetén a történelmi helyzet sodorta. A párton belül a pártoligarchia alakult ki, egy munkásarisztokrácia, amely a vezető állásokat a maga számára foglalta le és a dolgozó munkásokat nem engedte érvényesülni. Ezt fejtette ki ő a párt gyűlésén, ezért zárták ki és ekkor alakította meg a magyarországi szocialista munkáspártot. Szántó Zoltánnal 1926. novemberében találkozott először. Szántónak az volt a szándéka, hogy a magyarországi szocialista munkáspárt vezetőjét megnyerje a maga elvi, vagy világnézeti álláspontjának. Ezért hívta meg őt. Az európai állapotokról és a kommunista célkitűzésekről tárgyaltak. Kategorikusan kijelenti, hogy semmiben sem történt köztük megegyezés. Elmondja még, hogy a sejtmozgalom nem volt ínyére, ellenkezett legbensőbb meggyőződésével, mert jól tudta, hogy mihelyt Vági István megalakítja az első sejtet, a hatóság nyomban fülöncsipi és bebörtönözi. — Az ügyészség én bennem — folytatja Vági — mindenáron kommunistát akart fogni. így támadt az a híresztelés, hogy a kommunista mozgalomnak Vági István az apja. Én magyar vagyok és magyar szívvel... Az elnök: Nem szégyell bevallani, hogy magyar? Vági: Nem Az elnök: Ha a harminc vádlott itt volna, agyonütnék érte. Önöknek semmi közük Magyarországhoz. Önök azt állítják, hogy Magyarország egy kis zug és hogy azon igyekeznek, hogy az ördög minél előbb vigye el. Vági: Eljön majd az idő, mikor be fog igazolódni, hogy sem Vági István, sem a kommunisták nem ilyen hazafiatlanok, mint amilyeneknek őket feltüntetni igyekeznek. Az ifjúmunkás szervezkedésről intéz Vágithoz kérdést az elnök. Vági kijelenti, hogy erről a szervezkedésről nem tud, de nem tud az illegitim pénzről sem. Mindezekről a rendőrségen azért vallott, mert látta, hogy vádlott társait bántalmazzák. Szó volt arról, hogy a mai kormánytörekvésekkel szemben, így a Habsburg-ház visszaállításával szemben jó volna tömegakciót szervezni. Szó volt arról, hogy a magyarországi szocialista munkáspártnak a szociáldemokrata párthoz átiratot kellene intéznie, hogy velük karöltve kormánytörekvésekkel szemben tömegakciót kezdjen. Az elnök: Mi az a tömegakció? A vádlott: A magyar munkások már számtalanszor megmutatták, hogy mi az a tömegakció. Ne a vezérkar csináljon ebben az országban politikát, hanem legyen politikai tényező maga az egész munkásosztály. Demonstráljon az utcán, kiabálja bele a társadalom fülébe, hogy mi az óhaja. Az elnök: A rendőrségen azt vallotta, hogy az volt a célja, hogy a munkásságot kommunistává nevelje, így van, vagy nem így van? Vági: Rögtön megmondom. Magyarországon a kommunista és szocialista jelző még a szociológusok előtt is különválasztandó. Ahol kommunista jelző van a vallomásomban, méltóztassék szocialista jelzőt beállítani, akkor vallomásomnak ezt a részét fenntartom. Lövi Sándor is visszavonja vallomását Lövi Sándor volt a harmadik vádlott, aki azzal kezdte vallomását, hogy a rendőrségen fölvett jegyzőkönyv minden egyes szavát visszavonja, mert ezt a jegyzőkönyvet a legembertelenebb kínzással íratták vele alá. Az ügyésznél azért nem panaszkodott, mert félt, hogy visszaviszik a rendőrségre. Az elnök: Mondja el, kikkel állt Budapesten összeköttetésben? A vádlott: Meggyőződéses kommunista vagyok és amikor hazajöttem, eszembe jutottak azok a tanok, amelyeket Csehországban tanultam, s elhatároztam, hogy az itteni munkásmozgalmakban részt veszek. Beiratkoztam a magyarországi szocialista munkáspártba, mert ennek a pártnak a programja nekem szimpatikus volt. Az elnök: Mint kommunistának? A vádlott: Mint kommunistának. Megalkuvás nélküli párt, amelyet üldöznek. Beiratkoztam a pártba s a tizenötös pártszervezet utcai bizalmija lettem. Az elnök: Mi az az utcai bizalmi? A vádlott: Az utcai bizalminak föl kellett keresnie a hozzá beosztott párttagokat és felszólítani őket, hogy látogassák a pártot. Az elnök: Kikkel dolgozott együtt? A vádlott: Neveket nem mondok, én kommunista vagyok. Az elnök: A vallomása szerint az ifjúmunkásoknak kommunista szellemben való megszervezését tűzte ki feladatául. A magyarországi szocialista munkáspárt, fedőszervezetül szolgált? A vádlott: Erre nem válaszolok. Az elnök: Vidékre is kiterjesztették működésüket? A vádlott: Erre nem válaszolok. Az elnök: Mit csináltak a Hűvösvölgyben? A vádlott: Erre nem válaszolok. H Az elnök: Pedig nem ér vele semmit, mert úgyis felolvasom a vallomását. A Hűvösvölgyben elhatározták, hogy megállapítják az ifjúmunkások gazdasági követeléseit és elhatározták, hogy osztályirányítók csak kommunisták lehetnek. A vádlott: A magyarországi szocialista munkáspárt a proletár ifjúságról sem feledkezett meg. Az ifjúmunkásokat szocialista osztályharcos szellemben neveltük. Az elnök: Talán kommunista osztályharcos szellemben? A vádlott: Én kommunista vagyok, de szociális osztályharcos szellemben, neveltük őket. A kihallgatás további során az elnök a kérdések egész sorát teszi fel Lévinek, aki majdnem mindegyikre kijelenti, hogy nem hajlandó válaszolni. Nem válaszol arra, hogy Szántóval mikor ismerkedett meg, kapott-e tőle pénzt, a határ-utcai gyűlésen miről beszéltek és egyéb kérdésekre. Az elnök: Azon a határ-utcai gyűlésen volt szó a leventemozgalomról is? — Volt szó róla. Sok panasz érkezett be arról, hogy a tanoncokat munkaidejük után leventegyakorlatokban való részvételre kényszerítik, elveszik tőlük a vasárnapi szabad,idejüket is, testnevelést emlegetnek, de a legrettenetesebb fegyelmet gyakorolják. Vácon még munkavédelmi csapatokat is szerveznek a leventékből. — És önök ez ellen tenni akartak valamit? — A belügyminiszterhez akartunk panasszal járulni, úgy gondoltuk, hogy a panaszokat összegyűjtjük, eljuttatjuk a szociáldemokrata párt parlamenti frakciójához, hogy a nemzetgyűlésen hozzák őket nyilvánosságra és elküldtük volna a belügyminiszterhez is Be akartuk bizonyítani hogy a Magyarországi Szocialista Munkáspárt törődik a proletárifjúság érdekeivel. De ezenkívül azt is akarták, hogy az önökhöz forduló leventéket bekapcsolják a legális mozgalomba, az arra alkalmasakat pedig az illegális mozgalomba? — Erre nem válaszolok. __ Hogyan próbálták az ifjúmunkásokat megszervezni? __ A legfontosabb a nevelés volt. Ezeknek az ifjú proletároknak semmi fogalmuk sincs semmiről. Nem olvasnak, nem tanulnak, nincs osztályöntudatuk. Egyszer egy vasárnap kimentem a szabadba, s láttam egy ilyen csoport tanoncot, szavaltak egy olyan verset, amely ellenkezett az én kommunista meggyőződésemmel. Akkor határoztam el, hogy a proletárifjúság érdekében tenni kell valamit. Beszéltem hozzájuk. — Milyen szellemben? — Marxista szellemben. — Tehát tartott nekik kommunista prédikációt. Ön az előbb hibáztatta, hogy a leventemozgalom vasárnap van, önök tehát nem a vasárnapot hibáztatják, hanem azt, hogy más irányban folyik az ifjúság nevelése, mint kommunista irányban. Ön kommunista volt, és mindjárt beválasztották a kommunista központi bizottságba? — Erre nem válaszolok. — A bécsi ülésen is részt vett? — Erre sem válaszolok. Nem válaszol ezután a vádlott arra a kérdésre sem, hogy volt-e ifjúmunkás plénumülés, amelyen Kun Béla, Szántó Zoltán és Landler Jenő is részvettek. Arra sem akar válaszolni, kik voltak főbb munkatársai az ifjúmunkások megszervezésében. Szerényi Sándor kihallgatása. Ezután Szerényi Sándor vádlottat hallgatják ki. Izraelita asztalossegéd, vagyona nincs, büntetlen. Elmondja, hogy még ináskorában a proletárdiktatúra idején keerült bele a kommunista mozgalomba, 1922-ben" néhány nappal felszabadulása előtt elhagyta az országot, mert valószínűleg letartóztatták volna. Bécsbe ment, majd onnan Párisba. Amit a rendőrségnél erről mondott, azt kényszerrel vették ki belőle. Azért jött vissza Magyarországra, mert elérkezettnek látta az időt arra, hogy Magyarországot megint belekapcsolja a munkás- mozgalomba. Belépett a Szocialista Munkáspártba és ott propaganda tevékenységet fejtett ki marxista irányban. Az elnök: Kommunista irányban? A vádlott: Magyarországon nem lehet kommunista irányban tevékenységet kifejteni. Minden gyűlésen ott a sok detektív, ott a rendőrség. Ha kommunista beszédet mondottam volna, sokkal előbb letartóztattak volna. Kommunista vagyok beismerem, de funkciót nem vállaltam. Egy vádlott sem akad, aki a szemembe mondaná, hogy én szerveztem kommunistává. Illegitim mozgalomban nem vettem részt, csak a Magyarországi Szocialista Munkáspártban dolgoztam. — Kommunista irányban? *— Tiszta kommunista irányban nem lehet dolgozni. Amikor engem letartóztattak, nem tudtak belőlem semmit sem kivenni és átvitték a toloncházba. Rubin Ede hoszszu vallomást tett s ezt a vallomást előttem felolvasták. Én azokat vallottam a detektívek előtt, amiket Rubin vallomásából megtudtam. . Foll Sándor, Poll Sándor kihallgatása következett ezután. Fiatalkorában olvasott már kommunista műveket, tagja volt a Gallilei Körnek, majd a szociáldemokrata pártnak, a Vágspártnak és végül a kommunista pártnak. Az elnök: Hogy került Bécsbe? — Az erre vonatkozó vallomásomat viszsza vonom. — Nem volt megelégedve az itteni kommunista munkával és ezért ment ki Bécsbe, ahol Landler megbizta a magyarországi kommunista mozgalom fejlesztésével. Viszszajött s itt megtárgyalta Mózessel és Kocsissal a szervezkedés részleteit. — Erre nem felelek. — Ebbéli munkájukban iparkodtak meglevő pártszervezeteket is felhasználni? — Mi minden proletárszervezetben szervezkedtünk. — Ilyen párt a Magyarországi Szocialista Munkáspárt is? — Sőt a szociáldemokrata párt is és minden proletárszervezet. — Kun Béla eszméje a sejtrendszerben való szervezkedés? — Nem Kun Béla eszméje, ez már 30 év óta fennálló rendszer. — Mit csináltak Bécsben? — Erre nem válaszolok. Aki semmiről sem tud. A következő vádlott Venérzi János esztergályos, aki kijelenti, hogy semmiről sem tud, semmiféle kommunista szervezkedésben részt nem vett. Nem tudja azt sem, mi az a sejtrendszer. Amit a rendőrben vallott, azt bántalmazással csikarták ki belőle. A Szocialista Munkáspárthoz azért csatlakozott, mert ez a párt legjobban szolgáltat a Marxista elméletet 4 Budapesti RIrmpiwl IpriBs m **1