Budapesti Hírlap, 1927. május (47. évfolyam, 98–122. szám)
1927-05-19 / 113. szám
II ÍRTA: KISZEly GYUFA János készen tartott fegyverrel vitette magát az eb ösztöne nyomán, bár a hótalpak sikamlásából semmit sem tudott látni, néhány yardnyira azonban az eb is megállt, a szimat megszűnt, az öreg állat nyüszítve függesztette szemeit Jánosra. János aztán egy nagy kört vágott fól rosszul a tanya körül. Az admirális harsány hajhó kiáltásai adták hozzá az irányt. Mikor azonban a körből kivezető nyomot nem talált Krog, fel kellett adni a keresést. Mire beért újra a tanyára, Venzel teteme a barlang medvebőrein volt kiterítve. Fruzsi a kis arany feszületét adta a kezébe és térden imádkozott mellette. — Még egyszert megvizsgáltam — súgta az admirális, az életnek szikrája sincs benne, a sírját azonban jégbe kell vágnunk, hogy kóbor vadak hozzá ne férjeinek. János is mormolt halk imát a halott fölött, a£tán elővették a jégcsákányokat Soká kellett lapátolni, amíg jégburkot értek, akkor jó órát vágták a jeget. Mire elkészültek a munkával, az ég szürkesége megvastagodott, a hó azonban vékonyabban hullt. Vadbőrökkel kibélelték a kristálysírt, a két úr aztán ölbe vette a holt szolgát és a nemes szívek kegyeletes szeretetének gyöngéd óvatosságával a halkan pilingelő hótól csillogó jégsírba fektette... — Ha Venzetlem, isten veled... Fruzsi csendesen felzokogott, aztán a fagyosan lepergő könnyei közül, térden állva, elcsukló, imás hangon énekelte: — Circumdederunt me... Az urak is letérdeltek. Az admirális az Úr imáját mormolta el__ Aztán szemfödőül a Fruzsi fátyolát terítették a halottra. Aztán visszarakták a jégkockákat és ráhantolták a havat... A havazás elültével dermesztő hideg lett, a tagjaik elgémberedtek, de még soká álltak az utolsó lapátvetés után a fájdalmas hódomb felett... Az admirális elvezette végül Fruzsit. Az élet után kellett látni. Két kutya visszakerült a nap folyamán és a távolból még lehetett más csaholást is hallani... János a levegőbe sütötte a karabélyát, aztán nekikészültek az éjszakának. A két lappangó gazember miatt gondolni sem lehetett rá, hogy Fruzsit percre is magára hagyják. Fel kellett hagyni a hódlyukakat és a barlangot kellett megtenni fellegvárnak. A legfontosabb podgyászt is a barlangba hordta János, a három ebet is odabent a nyíláshoz kötözte, aztán a szegény Venzel mesterségéhez láttak. Az admirális havat forralt vízzé, János kibontott valami konzervet, Fruzsi közbe a szárított pinguin-készletből tartotta jól az ebeket, azután elkavarcolta az olajkályhán a János és az admirális buzgalmának az eredményeit. Valami lett belőle. Fruzsi kiosztotta az adagokat. Meleg volt, étel volt és reggel óta nem ettek. Milyen mulatságos lett volna, ha a szegény Venzel... Fruzsi elharapta a könnyeit. — Most alszunk valamit és aztán jól-rosszul útrakelünk — mondta az admirális. Fruzsit a medvebőrre tessékelték, ők ketten megosztották egymás között az őrködést... Távolból feltört ismét a farkasüvöltés, amelybe síró kutyavonítás vegyült... A farkasok hajszát folytatnak az elkószált ebekre. Fruzsi fáradt gyermek módján összekuporodva aludt a vadprém között, az admirális is erőteljesen szuszogott. Az ebek azonban nyugtalanok voltak, amint a szökött társaik vészkiáltását hallották, kimeresztett fogsorral és felborzott nyakszőrözettel lapultak a földre. János meggyújtött egy nafta fáklyát. Ezzel a három ebbel nem mennek semmire. Amit lehet, meg kell menteni a szökevényekből... Kiment a barlang elé és magasra tartotta a szövétneket... — Tyra, Pokor, Brzok — kiáltotta az ebek neveit. Könnyű csattanást hallott aztán, a jól ismert hangot, — egy golyó süvítését. — A zsiványok... — csikorogta a foga között. Beleoltotta a fáklyát a hóba és a sötétségbe kémlelt ... A lövés hangja a baloldali szán felől jött, a zsiványok ott bújtak meg, a szántalpakra podgyászolt élelmiszerkészlet fedezéke mögött. Most, hogy a szeme hozzáidomult a homályos északi fényhez, János ki tudta venni a szán bomba körvonalait. Ő maga lövészmód belehasalt a hóba és készen tartotta a fegyverét... Ha egy percre célt mutat valamelyik zsivány, vissza kell adni a lövést. A zsiványok azonban jól vigyáztak a bőrükre. Egy ideig moccanás se hallatszott a tájukról, a szürkeségből azonban egy négylábú ügetett elő. Az egyik megszökött kutya volt, amely farkcsóválva kanyarodott a szán mellé. A gyilkosok tehát csakugyan ott lappangtak és ha fel nem riasztják őket, valami új gazságot fognak kieszelni, most talán a kutyák, vagy az élelmiszerek ellen. János a barlangnyíláshoz kúszott és halkan szólította az admirálist. — A bitangok itt vannak. Maradj a barlangnál, én megkerülöm őket... — All right... --------------■■■' 1 I..... 1 ■■■■ János felfelé kúszott a hósáncra, mire azonban a tetejébe ért, lövések dördültek a szán mögül. A gazemberek jól vigyáztak, de jól vigyáztak az urak is. Viszonozták a lövéseket és nyitva tartották a szemüket. Mihelyt karabélycső mutatkozott a fedezék mögül, lőttek. Amilyen fáradt volt Fruzsi, a lövésekre sem ébredt fel. Az admirális, amint az odúba pillantott, látta, hogy lidércnyomásos nehéz álma lehet, felzokogott egyszer, de nem nyitotta fel a pilláit. — Istennek hála — mondta az admirális — az erejére holnap szüksége lesz. A lövöldözés egyébként még két lehajszolt ebet hozott a tanyára. Tyrának, a könnyű gyorsfutó szukának farkasmarás volt a tomporán, de nem sántult le tőle és miben János becsalta a barlangba, fáradt szemmel és pihegő nyelvvel nyalta a sebét a fekhelyén... — A hatodik eb ott van a zsiványoknál — mondta, — azt meg kell keríteni a fogathoz. Ez a cécó se tarthat itt reggelig... János bement a barlangba és lassan, óvatosan ki akarta húzni a jegesmedve irhát a Fruzsi prémei alól... Mint a gyermeket, félkarral körülölelte a lányt, felemelte, másik kézzel a fehér mackó szőrébe markolt. Fruzsi akkor mégis felnyitotta a pilláit... — Mi az... hol vagyok... — riadt az álmából. Aztán nekifeszítve János vállának a karjait, eszelős arccal talpralendült. Egy pillantásig szemben álltak. Aztán Jánost valami csúnya keserűség futotta el. — Tudhatná, hogy nem vagyok gazember, — mondta hideg gőggel — erre a medvebundára van szükségem... Voilà tout... Kirángatta a medvebundát, sarkon fordult és ment vele. Fruzsi visszakuporodott a szőrmehalomba. Nem feküdt le, leült a tetejébe, a térdeit feltámasztotta, körülkulcsolta a térdeit a két összefogott kezével és az állát ráfektette a térdei tetejébe... Voilà tout... Könnyű azt mondani a büszke hidalgónak, hogy voilá tout. De mi szükség volt a büszke hidalgónak arra a fehér tányértalpasra most, alvó éjjel? És ha szüksége volt rá, miért volt az az ölelés olyan másféle most, mint akkor. Mint akkor, amikor a jeges mackó elől, — akinek a bundája most olyan nagyon kellett — a hajókabinba csukta őt János és akkor, amikor félig letépett ruhával — tegnap volt, vagy száz éve — ő a János karjaiban borzongott. Miért volt ma a karja nemcsak erős, mint akkor, de gyöngéd is, mint soha még máskor. És a szeme miért volt ma nemcsak féltő, mint egy testvéré, de elfogult is, mint... Fruzsi úgy látta, mint... a kedvesé. A legkedvesebbé... (Folyt, kő?.) 1611. 14 KÖZGAZDASÁG. A MÁV a gyümölcs- és főzelékértékesítés szolgálatában. — Tarifális kedvezések és A MÁV vezetősége teljes mértékben méltányolja a termésértékesítés nagy közgazdasági jelentőségét. Már a múlt évben is a díjtételeik csökkentésével, speciális berendezésű koosik beállításával, a gyümölcs- és terményszálító vonatok menetidejének gyorsításával és zárt gyümölcsvonatok indításával igyekezett a maga részéről az értékesítés feltételeit megjavítani. Most, az új értékesítő kampány küszöbén, szintén megtesz mindent, hogy az álltuk piacrahozatalát megkönnyítse és az értékesítés lehetőségeit biztosítsa. A MÁV intézkedéseit a következőkben ismertetjük: Gyümölcskocsik, zárt gyümölcsvonatok. Kellőszámú, szellőztető ráccsal felszerelt és a gyümölcs gyors szállítására alkalmas kocsi várja a gyümölcsfeladás megkezdését. A gyümölcsprimierök gyors szállítására a tavaly gyártott, modern szellőztető berendeléssel ellátott és légifékkel felszerelt nagy, négytengelyű kocsik az idén is rendelkezést állanak, habár azokat a szállítóközönség az elmúlt esztendőben egyáltalában nem is vette igénybe. A környező országok, valamint a nyugati értékesítő piacok valutáival való megegyezés alapján sikerült a legjobb csatlakozásokat és leggyorsabb szállítási módjakat biztosítani. A gyümölcsprimőrök szállítása céljából a részes vasutak gyors- és személyvonatú összeköttetéseket létesítettek, melyek segélyével könnyen elérhetők lesznek a német, a francia, belga és holland felvevőképes piacok is. A rendes fehéráruképpen feladásra kerülő gyümölcs- és főzelékfélék a tavalyinál kisebb menettartam alatt érik el piacukat. Gondoskodás történtoly irányban is, hogy az egyes belföldi állomásokról, melyekről nagyobb mennyiségű gyümölcs- vagy főzeforgalmi könnyítések, emlékfélék elszállítása várható, a nyugati állomások felé, úgy, mint tavaly, ismét úgynevezett külön zárt gyümölcsvonatok álljanak rendelkezésre. Ilyen zárt vonatok lesznek Makóról hagyma részére Simbachon át Münchenbe és Passaun át más északnyugati német állomások felé, továbbá Kecskemétről gyümölcs- és főzelékfélék részére Bécsbe és Sinbachon át Münchenbe. E külön zártvonatok menetrendje sokkal előnyösebb, mint a rendes gyors tehervonatoké, mert a közbeeső állomásokon nem vesztegelnek és így órákkal előbb éri el az áru a külföldi piacokat, mint a rendes gyorstehervonatokkal. A szállítóközönség az elmúlt évben csupán a kecskeméti bécsi zárt vonatot vette igénybe, amely a múlt évben ötvenegyszben közlekedett. A MÁV igazgatósága mégis különös gondot fordított az idegen vasutak igazgatóságaival folytatott tárgyalása során az idén is e zárt gyorstehervonatok menetrendjének további megjavítására- E téren különösen a Kecskemétről Münchenbe közlekedő zárt gyümölcsvonatnál ért el jelentékeny eredményt. A múlt évben e vonat 48—50 óra alatt érte el Münchent, ezzel szemben az új menetrendben három órával rövidebb, vagyis 45 óra alatt teszi meg az utat. Ezt a háromórai útmegrövidítést a külön gyümölcsvonat indulásának kitolásával és a feladási záróra későbbre helyezésével érték el. A különvonat a múlt évben 16 órakor indult, az idei menetrendben 19 órakor fog Kecskemétről indulni. A MÁV a külön gyümölcsvonatot már buszkocsi feladása esetén is indítani fogja, hogy azokat a szállítóközönség minél többször vehesse igénybe. Zártvonatot indít a MÁV más útirányokra is, ha egy irányba elegendő kocsimennyiség adatik fel. A budapesti piac ellátása. A budapesti piacokra szállítandó gyümölcs és más élelmiszerek részére most már minden irányból 50 kilométer óránkénti sebességgel közlekedő gyorstehervonatok rendszeresíttettek, így például Szegedről a kecskemétvidéki, Miskolcról az egri, horti és gyöngyösi,Nyíregyházáról a nyírségi, Biharkeresztesről és Lökösházáról az átmenetben érkező és a helyi feladások, Kelebiáról pedig szintén az átmenő, valamint a Halas és Baja környékéről jövő áruk részére. A Budapesten túlmenő áruk természetesen szintén 50 kilométeres sebességgel folytatják útjukat a hegyeshalomi, szobi és szentgotthárdi viszonylatokban is. Úgy Biharkeresztes felől, mint Nyíregyházáról 6 órakor érkezik a gyorstehervonat Budapestre. Békéscsabáról két gyorstehervonat áll rendelkezésre, melyek közül az első egy órakor, a második 6 órakor van Budapesten. Két gyorstehervonat lesz Miskolc felől is, melyek közül az egyik 24, a másik 4, a Kelebia felől jövő szintén két gyorstehervonat közül az első 24, a második pedig egy órakor van Budapesten. E gyorstehervonatokhoz természetesen az összes beágazó mellékvonalakról megfelelő csatlakozások létesültek. Az idei menetrendben a gyorstehervonatok közlekedése a tavalyihoz mérve általában javult. Itt-ott lényegesen jobb csatlakozások is állapíttattak meg. A fővárosba a Dunántúlról érkező áruk szállítására nézve nagy könnyebbség lesz, hogy Budapest a Kelenföld állomáson elkészült és a közeli napokban a forgalomnak át fog adatni az új gyorsáruraktár és tejrakodó. • A Lengyelország felé irányuló forgalom. Habár tavaly Lengyelország felé egyáltalán nem volt gyümölcsszállítás, mégis fentartotta a MÁV a múlt évi csatlakozásokat; sajnos, ebben a viszonylatban javulás az idei menetrendben nem fog beállni, aminek oka épen abban leli magyarázatát, hogy a múlt évi rossz termés miatt szállítás egyáltalán nem volt s igy a lengyel vasutak a bizonytalan szállítás miatt minden menetrendváltoztatás elöl elzárkóztak. A belföldi forgalom javítása. Különösen a belföldi szállítások gyorsítása érdekében javíttattak meg a mellékes helyiérdekű vasutak vonalainak menetrendjei. Hódmezővásárhelyről 11 órakor naponta külön gyorstehervonat indul Szeged rendező pályaudvarra, csatlakozóan a Szegedről indulógyorstehervonathoz. Ezzel az intézkedéssel a MÁV némi áldozattal a hódmezővásárhelyi kereskedő- és termelőközönség régi kívánságát teljesítette, mert eddig előző napon vagy külön engedelemmel a hajnali órákban kellett az élő és gyorsan romló árut berakni, hogy az Hódmezővásárhelyről a 6 óra 50 perckor induló személyvonattal továbbítható legyen és Szegeden a gyorstehervonatot elérje.Az idén délelőtt 10 óráig lehet az árut berakni. Ezt a vonatot a MÁV kellő kihasználásra számítva, kísérletképpen helyezte forgalomba. Lényegesen megjavult az idei menetrendben a fordított irányban nyugatról keletre menő áruk szállítási menettartama is, ami a göngyölesek, továbbá a befelé jövő tenyészállatok és az átmenő forgalom szállítmányait gyorsítja meg. A gyorsáruképpen feladott áruk szállítását a MÁV igazgatósága azzal a már eddig is jól bevált intézkedésével gyorsítja meg, hogy az ily árukat közúti gépkocsijáratokkal hozdatja át egyik feladási vagy átmeneti állomásról a másikra. Ezzel az intézkedéssel különösen a Budapestet átmenetben érintő darabáruk szállítása teljes 24 órával rövidül meg. A szállításnak ezt a módját a MÁV még tovább fogja fejleszteni. Díjszabási kedvezések. Az előző évek tapasztalatain elindulva, az idén is a külföldre szállítandó alma, körte, cseresznye, köszméte, meggy, ribizke, szilva, dinnye, barack, szőlő, továbbá fejes saláta, zöldbab, zöldborsó, nyers paradicsom- és ugorkaküldeményekre a kiviteli díjszabásban érvényesített díjkedvezményeken felül további mérsékléseket léptetett életbe. Általában a díjkedvezmények azonosak a múlt évben fennállottakkal, egyes gyümölcsféléknél azonban a múlt évinél nagyobb kedvezmény engedéyeztetett, így a téli fajtájú alma- és körteküldeméyekre az előző évi 12. osztály helyett október elsejétől a 13. osztály, dinnyeküldeményekre a múlt éviben fennállott 14. osztály helyett a 15. osztály érvényesíttetett. A gyümölcs- és főzelékfélék értékesítésének további megkönnyítése érdekében a MÁV az export-kedvezményekkel egyidejűen a hazai feldolgozó gyárakba (konzervgyárakba) szállított gyümölcs- és főzelékfélékre a múlt évben engedélyezett dijkód- Budapesti Hirlap 1927. május 19 JilS. Ibl.