Budapesti Hírlap, 1927. május (47. évfolyam, 98–122. szám)

1927-05-19 / 113. szám

I­­I­ ÍRTA: KISZEly GYUFA János készen tartott fegyverrel vitette magát az eb ösztöne nyomán, bár a hótalpak sikamlásából semmit sem tudott látni, néhány yardnyira azon­ban az eb is megállt, a szimat megszűnt, az öreg állat nyüszítve függesztette szemeit Jánosra. János aztán egy nagy kört vágott fól­ rosszul a tanya körül. Az admirális harsány hajhó kiál­tásai adták hozzá az irányt. Mikor azonban a kör­ből kivezető nyomot nem talált Krog, fel kellett adni a keresést. Mire beért újra a tanyára, Venzel teteme a barlang medvebőrein volt kiterítve. Fruzsi a kis arany feszületét adta a kezébe és térden imádko­zott mellette. — Még egyszert­ megvizsgáltam — súgta az admirális, az életnek szikrája sincs benne, a sírját azonban jégbe ke­ll vágnunk, hogy kóbor vadak hozzá ne férjeinek. János is mormolt halk imát a halott fölött, a£tán elővették a jégcsákányokat Soká kellett lapá­tolni, amíg jégburkot értek, akkor jó órát vágták a jeget. Mire elkészültek a munkával, az ég szürke­sége megvastagodott, a hó azonban vékonyabban hullt. Vadbőrökkel kibélelték a kristálysírt, a két úr aztán ölbe ve­tte a holt szolgát és a nemes szívek kegyeletes szeretetének gyöngéd óvatosságával a halkan pilingelő hótól csillogó jégsírba fektette... — Ha Venzetlem, isten veled... Fruzsi csendesen felzokogott, aztán a fagyo­san lepergő könnyei közül, térden állva, elcsukló, imás hangon énekelte: — Circumdederunt me... Az urak is letérdeltek. Az admirális az Úr imá­ját mormolta el__ Aztán szemfödőül a Fruzsi fátyolát terítették a halottra. Aztán visszarakták a jégkockákat és ráhantolták a havat... A havazás elültével dermesztő hideg lett, a tag­jaik elgémberedtek, de még soká álltak az utolsó lapátvetés után a fájdalmas hódomb felett... Az admirális elvezette végül Fruzsit. Az élet után kellett látni. Két kutya visszakerült a nap folyamán és a távolból még lehetett más csaholást is hallani... János a levegőbe sütötte a karabélyát, aztán nekikészültek az éjszakának. A két lappangó gazember miatt gondolni sem lehetett rá, hogy Fru­zsit percre is magára hagyják. Fel kellett hagyni a hódlyukakat és a barlangot kellett megtenni felleg­várnak. A legfontosabb podgyászt is a barlangba hordta János, a három ebet is odabent a nyíláshoz kötözte, aztán a szegény Venzel mesterségéhez lát­tak. Az admirális havat forralt vízzé, János kibon­tott valami konzervet, Fruzsi közbe a szárított pin­­guin-készletből tartotta jól az ebeket, azután el­­kavarcolta az olajkályhán a János és az admirális buzgalmának az eredményeit. Valami lett belőle. Fruzsi kiosztotta az adagokat. Meleg volt, étel volt és reggel óta nem ettek. Milyen mulatságos lett volna, ha a szegény Venzel... Fruzsi elharapta a könnyeit. — Most alszunk valamit és aztán jól-rosszul útrakelünk — mondta az admirális. Fruzsit a medvebőrre tessékelték, ők ketten meg­osztották egymás között az őrködést... Távolból fel­tört ismét a farkasüvöltés, amelybe síró kutyavoní­tás vegyült... A farkasok hajszát folytatnak az el­kószált ebekre. Fruzsi fáradt gyermek módján össze­kuporodva aludt a vadprém között, az admirális is erőteljesen szuszogott. Az ebek azonban nyugta­lanok voltak, amint a szökött társaik vészkiáltását hallották, kimeresztett fogsorral és felborzott nyak­­szőrözettel lapultak a földre. János meggy­új­töt­t egy nafta fáklyát. Ezzel a három ebbel nem mennek semmire. Amit lehet, meg kell menteni a szökevényekből... Kiment a barlang elé és magasra tartotta a szövétneket... — Tyra, Pokor, Brzok — kiáltotta az ebek ne­veit. Könnyű csattanást hallott aztán, a jól ismert hangot, — egy golyó süvítését. — A zsiványok... — csikorogta a foga között. Beleoltotta a fáklyát a hóba és a sötétségbe kém­lelt ... A lövés hangja a baloldali szán felől jött, a zsiványok ott bújtak meg, a szántalpakra podgyá­­szolt élelmiszerkészlet fedezéke mögött. Most, hogy a szeme hozzáidomult a homályos északi fényhez, Já­nos ki tudta venni a szán b­omba körvonalait. Ő maga lövészmód belehasalt a hóba és készen tar­totta a fegyverét... Ha egy percre célt mutat vala­melyik zsivány, vissza kell adni a lövést. A zsiványok azonban jól vigyáztak a bőrükre. Egy ideig moccanás se hallatszott a tájukról, a szürkeségből azonban egy négylábú ügetett elő. Az egyik megszökött kutya volt, amely farkcsóválva kanyarodott a szán mellé. A gyilkosok tehát csakugyan ott lappangtak és ha fel nem riasztják őket, valami új gazságot fognak kieszelni, most talán a kutyák, vagy az élel­miszerek ellen. János a barlangnyíláshoz kúszott és halkan szólította az admirálist. — A bitangok itt vannak. Maradj a barlang­nál, én megkerülöm őket... — All right... --------------■■■' 1 I..... 1 ■■■■ János felfelé kúszott a hósáncra, mire azonban a tetejébe ért, lövések dördültek a szán mögül. A gazemberek jól vigyáztak, de jól vigyáztak az urak is. Viszonozták a lövéseket és nyitva tartották a szemüket. Mihelyt karabélycső mutatkozott a fede­zék mögül, lőttek. Amilyen fáradt volt Fruzsi, a lövésekre sem ébredt fel. Az admirális, amint az odúba pillan­tott, látta, hogy lidércnyomásos nehéz álma lehet, felzokogott egyszer, de nem nyitotta fel a pilláit. — Istennek hála — mondta az admirális — az erejére holnap szüksége lesz. A lövöldözés egyébként még két lehajszolt ebet hozott a tanyára. Tyrának, a könnyű gyorsfutó szu­kának farkasmarás volt a tomporán, de nem sán­­tult le tőle és miben­ János becsalta a barlangba, fáradt szemmel és pihegő nyelvvel nyalta a sebét a fekhelyén... — A hatodik eb ott van a zsiványoknál — mondta, — azt meg kell keríteni a fogathoz. Ez a cécó se tarthat itt reggelig... János bement a barlangba és lassan, óvatosan ki akarta húzni a jegesmedve irhát a Fruzsi pré­mei alól... Mint a gyermeket, félkarral körülölelte a lányt, felemelte, másik kézzel a fehér mackó sző­rébe markolt. Fruzsi akkor mégis felnyitotta a pilláit... — Mi az... hol vagyok... — riadt az álmá­ból. Aztán nekifeszítve János vállának a karjait, eszelős arccal talpralendült. Egy pillantásig szemben álltak. Aztán Jánost valami csúnya keserűség futotta el. — Tudhatná, hogy nem vagyok gazember, — mondta hideg gőggel — erre a medvebundára van szükségem... Voilà tout... Kirángatta a medvebundát, sarkon fordult és ment vele. Fruzsi visszakuporodott a szőrmehalomba. Nem feküdt le, leült a tetejébe, a térdeit feltámasztotta, körülkulcsolta a térdeit a két összefogott kezével és az állát ráfektette a térdei tetejébe... Voilà tout... Könnyű azt mondani a büszke hidalgónak, hogy voilá tout. De mi szükség volt a büszke hidalgónak arra a fehér tányértalpasra most, alvó éjjel? És ha szüksége volt rá, miért volt az az ölelés olyan másféle most, mint akkor. Mint akkor, amikor a jeges mackó elől, — akinek a bundája most olyan nagyon kellett — a hajóka­binba csukta őt János és akkor, am­ikor félig letépett ruhával — tegnap volt, vagy száz éve — ő a János karjaiban borzongott. Miért volt ma a karja nem­csak erős, mint akkor, de gyöngéd is, mint soha még máskor. És a szeme miért volt ma nemcsak féltő, mint egy testvéré, de elfogult is, mint... Fru­zsi úgy látta, mint... a kedvesé. A legkedvesebbé... (Folyt, kő?.) 1611. 14 KÖZGAZDASÁG. A MÁV a gyümölcs- és főzelékértékesítés szolgálatában. — Tarifális kedvezések és A MÁV vezetősége teljes mértékben méltá­nyolja a termésértékesítés nagy közgazda­­sági jelentőségét. Már a múlt évben is a díj­tételeik csökkentésével, speciális berendezésű koosik beállításával, a gyümölcs- és ter­­ményszálító vonatok menetidejének gyorsí­tásával és zárt gyümölcsvonatok indításával igyekezett a maga részéről az értékesítés feltételeit megjavítani. Most, az új értéke­sítő kampány küszöbén, szintén megtesz mindent, hogy az álltuk piacrahozatalát meg­könnyítse és az értékesítés lehetőségeit biz­tosítsa. A MÁV intézkedéseit a következők­ben ismertetjük: Gyümölcskocsik, zárt gyümölcsvonatok. Kellőszámú, szellőztető ráccsal felszerelt és a gyümölcs gyors szállítására alkalmas kocsi várja a gyümölcsfeladás megkezdését. A gyümölcsprimierök gyors szállítására a ta­valy gyártott, modern szellőztető berende­léssel ellát­ott és légifékkel felszerelt nagy, négytengelyű­ kocsik az idén is rendelkezést állanak, habár azokat a szállít­óközönség az elmúlt esztendőben egyáltalában nem is vette igény­be. A környező országok, valamint a nyugati értékesítő piacok valutáival való megegye­zés alapján sikerült a legjobb csatlakozáso­kat és leggyorsabb szállítási módjakat biz­tosítani. A gyümölcsprimőrök szállítása cél­jából a részes vasutak gyors- és személyvo­­natú összeköttetéseket létesítettek, melyek segélyével könnyen elérhetők lesznek a né­met, a francia, belga és holland felvevőké­pes piacok is. A rendes fehéráruképpen fel­adásra kerülő gyümölcs- és főzelékfélék a tavalyinál kisebb menettartam alatt érik el piacukat. Gondoskodás történt­­oly irányban is, hogy az egyes belföldi állomásokról, melyekről nagyobb mennyiségű gyümölcs- vagy főze­forgalmi könnyítések, em­lékfélék elszállítása várható, a nyugati állo­mások felé, úgy, mint tavaly, ismét úgyne­vezett külön zárt gyümölcsvonatok álljanak rendelkezésre. Ilyen zárt vonatok lesznek Makóról hagyma rész­ére Simbachon át Mün­chenbe és Passaun át más északnyugati né­met állomások felé, továbbá Kecskemétről gyümölcs- és főzelékfélék részére Bécsbe és Sinbachon át Münchenbe. E külön zárt­­vonatok menetrendje sokkal előnyösebb, mint a rendes gyors tehervonatoké, mert a közbeeső állomásokon nem vesztegelnek és így órákkal előbb éri el az áru a külföldi piacokat, mint a rendes gyorste­hervona­­tokkal. A szállítóközönség az elmúlt évben csu­pán a kecskeméti bécsi zárt vonatot vette igénybe, amely a m­últ évben ötvenegyszben közlekedett. A MÁV igazgatósága mégis kü­lönös gondot fordított az idegen vasut­ak igazgatóságaival folytatott tárgyalása során az idén is e zárt gyorstehervonatok menet­rendjének további megjavítására- E téren különösen a Kecskemétről Münchenbe köz­lekedő zárt gyümölcsvonatnál ért el jelen­tékeny eredményt. A múlt évben e vonat 48—50 óra alatt érte el Münchent, ezzel szemben az új menetrendben három órá­val rövidebb, vagyi­s 45 óra alatt teszi meg az utat. Ezt a háromórai útmegrövidítést a külön gyümölcsvonat indulásának kitolá­sával és a feladási záróra későbbre helyezé­sével érték el. A különvonat a múlt évben 16 órakor indult, az idei menetrendben 19 órakor fog Kecskemétről indulni. A MÁV a külön gyümölcsvonatot már busz­kocsi feladása esetén is indítani fogja, hogy azo­kat a szállítóközönség minél többször ve­hesse igénybe. Zártvonatot indít a MÁV más útirányokra is, ha egy irányba ele­gendő kocsimennyiség adatik fel. A budapesti piac ellátása. A budapesti piacokra szállítandó gyü­mölcs és más élelmiszerek részére most már minden irányból 50 kilométer órán­kénti sebességgel közlekedő gyorstehervo­natok rendszeresíttettek, így például Sze­gedről a kecskemétvidéki, Miskolcról az egri, horti és gyöngyösi,­­Nyíregyházáról a nyírségi, Biharkeresztesről és Lökösházá­­ról az átmenetben érkező és a helyi feladá­sok, Kelebiáról pedig szintén az átmenő, valamint a Halas és Baja környékéről jövő áruk részére. A Budapesten túlmenő áruk természetesen szintén 50 kilométeres sebes­séggel folytatják útjukat a hegyeshalomi, szobi és szentgotthárdi viszonylatokban is. Úgy Biharkeresztes felől, mint Nyíregy­házáról 6 órakor érkezik a gyorstehervonat Budapestre. Békéscsabáról két gyorsteher­vonat áll rendelkezésre, melyek közül az első egy órakor, a második 6 órakor van Budapesten. Két gyorstehervonat lesz Mis­kolc felől is, melyek közül az egyik 24, a másik 4, a Kelebia felől jövő szintén két gyorstehervonat közül az első 24, a máso­dik pedig egy órakor van Budapesten. E gyorstehervonatokhoz természetesen az összes beágazó mellékvonalakról megfelelő csatlakozások létesültek. Az idei menetrendben a gyorstehervona­tok közlekedése a tavalyihoz mérve általá­ban javult. Itt-ott lényegesen jobb csatlako­zások is állapíttattak meg. A fővárosba a Dunántúlról érkező áruk szállítására nézve nagy könnyebbség lesz, hogy Budapest a Kelenföld állomáson elké­szült és a közeli napokban a forgalomnak át fog adatni az új gyorsáruraktár és tej­­rakodó. • A Lengyelország felé irányuló forgalom. Habár tavaly Lengyelország felé egyálta­lán nem volt gyümölcsszállítás, mégis fen­­tartotta a MÁV a múlt évi csatlakozásokat; sajnos, ebben a viszonylatban javulás az idei menetrendben nem fog beállni, aminek oka épen abban leli magyarázatát, hogy a múlt évi rossz termés miatt szállítás egy­általán nem volt s igy a lengyel vasutak a bizonytalan szállítás miatt minden menet­rendváltoztatás elöl elzárkóztak. A belföldi forgalom javítása. Különösen a belföldi szállítások gyorsí­tása érdekében javíttattak meg a mellék­es helyiérdekű vasutak vonalainak menet­­rendjei. Hódmezővásárhelyről 11 órakor naponta külön gyorstehervonat indul Sze­ged rendező pályaudvarra, csatlakozóan a Szegedről induló­­gyorstehervonathoz. Ezzel az intézkedéssel a MÁV némi áldozattal a hódmezővásárhelyi kereskedő- és termelő­közönség régi kívánságát teljesítette, mert eddig előző napon vagy külön engedelem­­mel a hajnali órákban kellett az élő és gyorsan romló árut berakni, hogy az Hód­­mezővásárhelyről a 6 óra 50 perckor in­duló személyvonattal továbbítható legyen és Szegeden a gyorstehervonatot elérje.­­­­Az idén délelőtt 10 óráig lehet az árut be­rakni. Ezt a vonatot a MÁV kellő kihaszná­lásra számítva, kísérletképpen helyezte for­­galomba. Lényegesen megjavult az idei menetrend­ben a fordított irányban nyugatról keletre menő áruk szállítási menettartama is, ami a göngyölesek, továbbá a befelé jövő te­nyészállatok és az átmenő forgalom szállít­­mányait gyorsítja meg. A gyorsáruképpen feladott áruk szállítá­sát a MÁV igazgatósága azzal a már eddig is jól bevált intézkedésével gyorsítja meg, hogy az ily árukat közúti gépkocsijáratok­kal hozdatja át egyik feladási vagy átme­neti állomásról a másikra.­­ Ezzel az in­tézkedéssel különösen a Budapestet átme­netben érintő darabáruk szállítása teljes 24 órával rövidül meg. A szállításnak ezt a módját a MÁV még tovább fogja fejlesz­teni. Díjszabási kedvezések. Az előző évek tapasztalatain elindulva, az idén is a külföldre szállítandó alma, körte, cseresznye, köszméte, meggy, ribizke, szilva, dinnye, barack, szőlő, továbbá fejes saláta, zöldbab, zöldborsó, nyers paradi­csom- és ugorkaküldeményekre a kiviteli díjszabásban érvényesített díjkedvezménye­ken felül további mérsékléseket léptetett életbe. Általában a díjkedvezmények azonosak a múlt évben fennállottakkal, egyes gyümölcs­féléknél azonban a múlt évinél nagyobb ked­vezmény engedéyeztetett, így a téli fajtájú alma- és körteküldeméyekre az előző évi 12. osztály helyett október elsejétől a 13. osztály, dinnyeküldeményekre a múlt évi­ben fennállott 14. osztály helyett a 15. osz­tály érvényesíttetett. A gyümölcs- és főzelékfélék értékesíté­sének további megkönnyítése érdekében a MÁV az export-kedvezményekkel egyide­jűen a hazai feldolgozó gyárakba (konzerv­gyárakba) szállított gyümölcs- és főzelék­félékre a múlt évben engedélyezett dijkód- Budapesti Hirlap 1927. május 19­ JilS. Ibl.

Next