Budapesti Hirlap, 1927. június (47. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-01 / 123. szám

1927 június T. 7123. sz., Budapesti Aibup elmozdítása szinte inkább kibékítette volna őket, mint az a tény, hogy a darab semmi­képpen sem bántja nagyatádi Szabó István emlékét. Mert ez derült ki ma. Maguk a kisgazdák állapították meg a darab szö­vegéből. Minthogy sem Herczeg Ferencet, sem Kozma Andort nem tekintették eléggé meg­bízhatónak a veszedelem megítélésére, ők maguk kívántak meggyőződni az izgató anyag mibenlétéről. Most, hogy a vizsgálat véget ért és mindenki világosan látja, hogy ellenséges támadásról szó sem lehet, kije­lentik, hogy a nyúl ízléstelen, eljárása szé­gyenletes volt s a folyosói műbírálat egy­kettőre azt is megállapította, hogy a darab értéktelen. Ellenséges indulatú oroszlánnak a leg­jobb akarattal sem minősíthetik. Sőt most­­ már úgy nézik a dolgot, hogy még nyúlnak is satnya. Rendben van. De talán nem fog ártani, ha a kisgazdaképviselők a mindig leselkedő ugratással szemben tanulságul megfontol­ják, nem volt-e végül is bölcsebb, egyene­sebb, komolyabb eljárás, nem védte-e meg tökéletesebben Nagyatádi emlékét, hogy nyugodtan végigolvasva a darab szövegét, abból most megállapíthatták: „De hiszen ebben a darabban szó sincs Nagyatádiról! Ennek a darabnak nem Nagyatádi a hőse!“ Nem volt ez így bölcsebb, mint lett volna az ugratóknak való „kisgazdás“ felülés, ta­­nárkergetés, miniszterbuktatás, rögtönítélő vészbíráskodás? Hogy mit ér a darab esztétikailag, a mű­bírálat értékítélete szerint, azt nem tudjuk. Bízzuk talán a hivatásos esztétikusokra és az irodalmi hivatottságra. Mert amennyire elismerjük és tiszteletben tartjuk a kisgaz­dák illetékességét Nagyatádi emlékének vé­delmében, épp oly kevéssé ismerhetjük el őket perdöntő fórumnak irodalmi érték­ítéletek körül. Aki mást mond nekik, me­gint csak ugratja őket. A nyúl története azonban még valame­lyes pótlásra szorul. Kiknek állott érdeké­ben, hogy a Mészöly-féle darabról két na­pon át kiszínezett valótlanságokat ter­jesszenek? A pénzügyminiszter X, jelentése: A költségvetési év első kilenc hónapjában 8, 8 millió pengővel haladták meg a tényleges bevételek az előirányzatot. — Áprilisban a bevételek alatta maradtak az előirányzatnak. — A májusi költségvetés 1,5 millió pengő hiánnyal zárul. A pénzügyminiszter ma tette közzé X. számú jelentését. A beszámoló áprilisról szól. Adatai az államháztartás egyensúlyát és az állampénzügyek teljes stabilitását bizonyítják. A tényleges bevételek jóval meghaladják az előirányzatot s így a költségvetés egyensúlyhelyzete biztosítva van. A jelentés közli a költségvetési év első kilenc hónapjának tényleges bevéte­leire vonatkozó részletes adatokat. Kitű­nik ezekből, hogy az állami közigazgatás bevételei 88,8 millió pengővel haladják felül a havi költségvetésekben előirányzott bevételeket. A többlet legnagyobb része az egyenes adókra, valamint a vámjövede­lemre esik. Ennek az a magyarázata, hogy az egyenes adók a költségvetési év első felében folynak be. A vámbevételek sza­porodása a tarifaszerződésekben leszállított vámtételek ellenére, az emelkedő kü­lforga­­lommal van összefüggésben. A márciusi bevételek részletes analízise azt mutatja, hogy a tényleges hozadék itt is 4.3 millió pengővel több volt, mint az előirányzat remélte. Ezzel szemben az áprilisi bevételek 1,7 millió pengővel alatta maradtak az előirányzatnak. Ennek éppen úgy nincs je­lentősége, mint a május havi költségvetési előirányzatnál mutatkozó 1,5 millió pen­gős deficitnek, mert ezek az összegek bő­séges fedezetet nyernek az előző hónapok feleslegeiből. A pénzügyminiszteri jelentés főbb ada­tai egyébként a következők: Márciusra 63,3 millió pengő bevétel volt előirányozva. Ezzel szemben a tény­leges hozadék 67.6 millió pengő volt va­gyis jóval felette maradt a tavaly márciusi 58.4 milliós tényleges bevételnek s 4.3 millióval volt több az idei előirányzatnál. A többlet a vámjövedelmek hozadékánál mutatkozó 2.6 milliós, továbbá a dohány­jövedéknél jelentkező 1 millió pengős többlet­bevétel következése. A költségvetési év kilenc hónapos — július-március — bevételi mérlege az elő­irányzott 582.7 millió pengővel szemben 671.5 millió lényeges hozadékot mutat. A többlet tehát 88.8 millió pengő. Jelenté­keny többlet mutatkozik az előző költség­­vetési év hasonló időszakának eredményé­vel szemben is, amikor az összbevétel csak 617.4 millió pengőt tett. Áprilisra az előirányzat 66.8 millió pengő bevételre számított. Ezzel szemben a gyűjtőszámlákon csak 64.4 millió pengő folyt be s ha ehhez hozzávesszük azokat a bevételeket, amelyek az állami gyűjtő­számlákon nem érvényesülnek — sójöve­dék, külügyi tárca stb. bevétele —■ és amelyeknek összege 0.7 millió pengőt tett, akkor bevételként 65.1 millió pengőt ka­punk, vagyis az áprilisi tényleges ered­mény 1.7 millió pengővel alatta maradt az előirányzatnak. A májusi előirányzat szerint a nettó ki­adások 68,5, a bevételek pedig 67 millió pengőre tehetők. A mérleg tehát 1.5 millió pengő hiánnyal számol, holott tavaly má­jusban az előirányzat 4 millió pengő feles­leggel zárult. A magyarázat, hogy a ház­bérek átértékelése folytán a májusi ne­gyedre a tisztviselők számára nagyobb összegek voltak beállítandók, továbbá má­jusban esedékes a népjóléti tárcánál a gye­rekgondozási díjak negyedévi részlete és a pénzügyi tárcánál tízmillió pengő előleg lett felvéve a vármegyék útépítési céljaira. Összefoglalva a költségvetési év immár is­mert tizenegy havi előirányzatait, azt lát­juk, hogy a nettó kiadások 580,7, a bevéte­lek pedig 582,2 millió pengőre rúgnak, va­gyis 4,5 millió pengő felesleg van a múlt esztendő hasonló időszakában mutatkozott 1 millió pengő hiánnyal szemben. A fen­tebbi, immár a tényleges bevételeket szám­­bavevő adatok igazolják, hogy a valóságos helyzet ennél sokkalta jobb. A kilenc hónapról rendelkezésre álló részletes bevételi adatokat nézve, a követ­kező figyelemreméltó tényeket lehet meg­állapítani. A tényleges eredmény az egye­nes adóknál 19.1, a forgalmi adóknál 9.7, az illetékeknél 14.9, a vámjövedéknél 23, a dohányjövedéknél 3.5, a tárcabevételek­nél 7.8, a fogyasztási adóknál 6.4 és a só­jövedéknél 2.4 millió pengővel haladta túl az előirányzatot. A kölcsönszámla állásáról a jelentés a következőket mondja: A kölcsönszámlák álladéka változást mutat, mert a népszövet­ségi kölcsönből 65.752.141­9 angol font (1.8 millió pengő) a pénzveréshez újabban szükségessé vált ezüst vásárlására fordítta­­tott, viszont 81,053'75,92 angol font és 973.000 pengő (együttvéve 3.2 millió pengő) a pénzverés céljaira korábban szükségessé vált ezüst vásárlására fordított és még vissza nem térült 7.6 millió pengő részbeni törlesztésére visszatéríttetett, az 1926/27. évi beruházásokra fordítandó 58 millió pengőből (50 millió aranykoronából) pedig a már igénybevett 44,9 millió pengőn felül további 1,2 millió pengő vétetett igénybe. Változást okozott még a líra árfolyamának emelkedése is. A népszövetségi kölcsönnek rendelkezésre álló egyenlegéhez továbbra is hozzászámítandó az az összeg, amely a népszövetségi kölcsönből a pénzveréshez szükséges ezüst vásárlására fordított s az újabb vásárlással együtt összesen 17,2 mil­lió pengőt tevő összegből még nem utalta­tott vissza és amelynek visszautalása a pengőpénz forgalombahozásával kapcso­latban folyamatban van. Ez az összeg az eddig összesen visszautalt 11 millió pengő leszámítása után 6,2 millió pengőt tesz ki. A jelentés többi része, mely a Posta, a MÁV és a Déli Vasút üzleti eredményével, a jegybankkal, a tőkeképződéssel, a tőzsde­indexszel, a külforgalommal, az átalakulás­sal, a szociális helyzettel és a hitelválsággal foglalkozik, olvasóink előtt csupa már is­mert adatot tartalmaz és elsősorban a kül­földi szakkörök tájékoztatására szerepel a beszámolóban. Kairó és Moszkva. Egyiptom abban a világbirodalomban, amelyben banántól almáig minden megte­rem, a kemény diót képviseli. Birtokáért a szuezi csatorna megnyitása után még Franciaországgal versengett Anglia, de 1882-ben Anglia kezében maradt a gyeplő, amikor Franciaország nem akart segítséget nyújtani az egyiptomi lázadás leveréséhez. Anglia egyedül maradván, megvívja a nagy harcot Szudánért s legutóbb Egyip­tomnak megadta a majdnem teljes köz­jogi önállóságot. A fáraók országát ma úgyszólván szimbolikus láncok fűzik az angol világbirodalomhoz, úgyszólván csak a hadsereg angol főparancsnokának, a sir­­darnak személye. Mi az mégis, ami ezt az ősi népet folyton szembeállítja Angliával? A felelet kettő. A népek önrendelkező joga című páriskörüli elv Egyiptomba is elér­kezett, vagy ha jobban tetszik, a szabad­ságra, függetlenségre, láncmentes önálló­ságra törekvés ott is lángol. Hiszen Egyip­tom szabadságmozgalma sok évtizedes múltra tekinthet vissza s meg kell becsülni azokat a nemzeteket, amelyek láncaikat össze akarják törni. Más kérdés azonban, lánc-e az, amit Anglia a meghódított vagy erősebb, avagy gyengébb pórázon tartott népek számára kovácsolt. A történelem azzal az érdekes tanulsággal szolgál, hogy ahova Anglia még eddig betette a lábát, oda alkotmányt,­­ jogokat, kultúrát vitt s csak az üzleti tejfel lefölözésére alapította az uralmát. A Fokföldre épp úgy, mint In­diába, Ausztráliába épp úgy, mint Kana­dába jólétet, alkotmányt vitt s a világbiro­dalom dominion-szervezetét úgyszólván közjogi selyemszál, a király személye köti össze. Dominionok miniszterelnökei döntő szavukat hallatják a birodalom közös ügyeiben, néha-néha megfogják London­nak a kezét, döntenek háború és béke dol­gában, önkormányzatuk több, mint sok szuverén ország államisága s London csak mint kollektív lelkiismeret áll ort az öt földrészre kiterjedő világbirodalom hal­main. Engedheti-e Anglia ma, mikor a bol­se­­vik bacillusok végigjárják a világot, ami­kor a szovjet követség szűrét egyszerűen kiteszi, amikor Kínában keserves tandíjat fizet azért a baklövésért, hogy az első nap nem szakított a szovjettel, s hogy e helyett egy évtizeden át kacérkodott vele, enged­heti-e Anglia a birodalom további lazítá­sát? öt év óta Anglia majdnem teljes füg­getlenséget adott dominionainak. Egyip­tom koronás királlyal az élén Európa nagyvárosaiban mindenütt mint független ország reprezentál. Kedves követének Bu­dapest is meleg fészke, amint hogy külön­leges meleg gazdasági érdekkapcsolatokon felül bennünket ehhez a néphez az az őszinte vonzalom is köt, amely egyik sza­badságszerető nép lelkét a másikkal szem­ben tölti el. De alkalmas-e az idő ma, e pillanatokban, arra, hogy viszályok dúlja­nak a világbirodalom s Anglia között? Alig. A fegyvereket a hüvelyben kellene leg­alább arra a darab időre tartani, amíg Anglia a világ jogrendjének védelmében halálos erejű önvédelmi harcot vív. Nem szabad elfelejteni, hogy Anglia, amelyet sokan szívesen neveznek világzsarnoknak, ma­­ a világszabadságért, a sok ezer éves jogrendért, a történelmi alapon álló kul­­turközösségért küzd s ha valaha, most a világ összes népeinek össze kellene fog­­niok, hogy Anglia helyzetét semmiféle újabb bonyodalom ne nehezítse, hogy Moszkva elleni élethalálharcát sikeresen vívhassa meg. Anglia a világbirodalmat úgy tudja fen­­tartani, ha a tengerek ura marad, ha Gib­raltár, Málta, Egyiptom, Aden, India stb. felett uralmat vagy valamelyes fenhatósá­­got gyakorolhat. Bármelyik láncszem ki­hull, vége a világuralomnak. Érthető te­hát, ha Anglia nem hagyja magát, ha a máltai hadihajók útnak indulnak. Egyip­tom, ahol nem kisebb ember akarta száz­­egynéhány éve Angliát légberöpíteni, mint Napóleon, féltett kincse a tengerek kirá­lyának. Meg,lehet tehát a nagy birodalmat érteni, ha annyifelől szorongattatva is, ad­mirálisainak kiadja a parancsot, ne eresz- 3 Pünküsd hetére leszállított olcsó árainkról saját érdekében győződjék meg! Vászonöltöny .... 40 P Sportöltöny....................68 P Divatöltöny ..... 72 P Vászon sportkabát . . 15 P LEDERER TESTVÉREK Ruhaáruháza­­M Múzeum-körút 2. szám Régi Nemzeti Színház épületében szék közel a világbirodalom zsindelytetejé­hez se a szabadságszeretet forró tüzeit, se Moszkva baljóslatú üszkét. A POLITIKA HÍREI. Kray István báró lett Zalaegerszeg képviselője. Zalaegerszeg, máj. 31. (Saját tudósítónktól.) A zalaegerszegi választókerület központjában, Zala megye székhelyén és a kerülethez tartozó hetven­egy községben ma reggel nyolc órakor kezdődött meg a pótválasztás Kray István báró és Farkas Tibor között. A szavazás mindenütt a legnagyobb nyugalomban és példás rendben folyt le. Féltizenegykor adták ki az első jelentést a szavazatok ál­lásáról, ekkor már Kray István báró 2652 Farkas Tibor 1551 szavazatot kapott. Ezt a mintegy 1100 főnyi többséget egész nap folyamán meg­tartotta az egységes párt jelöltje. Fél egykor a leadott szavazatok megoszlása a követ­kező volt: Kray István báró 4640 Farkas Tibor 3303 Az egyes községekben a záróórát csak a késő esti órákban rendelték el, amikor is az összes szavazóhelyiségek lezárása után megállapították, hogy Kray István báróra 7327, Farkas Tiborra 5614 szavazat esett. Kray István bárót tehát 1683 szótöbbség­gel a zalaegerszegi kerület országgyűlési képviselőjévé választották. A főtérre gyűlt tömeghez Gyömörey György főispán be­szélt, a városháza erkélyéről pedig Czobor Mátyás polgármester, Krag István báró és Gubicza F­erenc szólottak az egybegyűltek­hez. A választás eredményét Bogyay Elemér választási ellök holnap a déli órákban fogja hivatalosan kihirdetni. Aláírták a magyar-cseh kereskedelmi szerződést. Prágából jelentik: Ma délután a külügy­minisztériumban aláírták a Magyarország és Csehország közt kötött kereskedelmi szerződést. A szerződést Magyarország ne­vében Nicki Alfréd követségi tanácsos, a magyar külügyminisztérium gazdasági osz­tályának vezetője, Csehország nevében pedig Friedmann Gyula dr. miniszteri ta­nácsos, a cseh külügyminisztérium gazda­sági osztályának vezetője írta alá. 11.500 házépíttető jelent­kezett a FAKSz-nál. A bizottságok letárgyalták az új törvény­javaslatot. A képviselőház földmivelésügyi, igazság­ügyi és pénzügyi bizottsága Platthy György elnöklésével ma délután együttes ülésben tárgyalta le a falusi kislakásépítést előse­­gítő építési hitelekből származó követelések biztosításáról és behajtásáról szóló törvény­­javaslatot. A kormány részéről Mayer Já­nos földmívelésügyi miniszter vett részt a bizottság ülésén. A törvényjavaslatot Szabó Sándor előadó ismertette. Az általános vitában Erdélyi Aladár, Gálffy Dénes, Neubauer Ferenc, Kálmán Jenő és Ráday Gedeon gróf szó­laltak fel. A földmivelésügyi miniszter válaszában kiemelte, hogy azok közül a községek kö­zül, amelyekben a földbirtokrendezés so­rán házhelyjuttatások voltak, csupán tőr­ből nem jelentkeztek igénylők, m­íg a többi 3000-en felül lévő községből valamennyi­ből. Eddig 10.500 jelentkező van 11 millió pengő erejéig, mely összeg messze felül­múlja a rendelkezésre bocsátott összeget. A bizottság a miniszter felvilágosító sza­vai után a törvényjavaslatot általánosság­ban és részleteiben is változatlanul elfo­­gadta.

Next