Budapesti Hírlap, 1927. július (47. évfolyam, 146–172. szám)
1927-07-08 / 152. szám
% A Budapesti Hírlap telefonszámai: József 300—43. József 300—53. József 300—63. József 323-84. 1927 . június 8. (152. sz.) Budapesti Hírlap set valószínűleg gondatlanul eldobott cigarettavég okozott. " (Iskolatársak 25 éves találkozója.) A csurgói református főgimnáziumban 25 évvel ezelőtt érettségi vizsgát tett diákok július 2-án gyűltek egybe és megemlékeztek iskolatársaikról, köztük az elhalt sub auspiciis regis avatott Szeremley Császár zóránd dr.-ról, Kalocsay Endréről és elhalt tanáraikról. Az életben lévő 18 öreg diák közül megjelent: Pintér Jenő kir. táblai biró Pécs, Bőhm Kamill dr. őrnagy hadbíró Szeged, Halka Sándor ref. esperes Erdőcsokonya, Kiss Lajos rendőrtanácsos Sopron, Gebauer Béla dr. MÁV főtisztviselő Budapest, Kaszás József dr. ügyvéd Csurgó, Csilléry Endre földbirtokos Középhardpuszta, Bosznai István állomásfőnök Beleg, Tóth Sándor ref. lelkész Zseficzkisfalud, Liposcsényi János körjegyző Csököly, Németh László állampénztári főtiszt Székesfehérvár és Laszka Gyula tanár Vác. A találkozó társasebéddel végződött, melyről üdvözölték a nyugalomba vonult és most szülőföldjén, az elszakított Erdélyben élő volt tanárukat, Bodola Lászlót. (Nem elölről hátra, hanem hátulról előre.) Egy pihenteszű angol embernek, akinek a pihent eszén kívül sok ráérő ideje is lehet, az az ötlete támadt, hogy változtatni kellene a könyv lapjainak a számozásán, így okoskodott: — Mi hasznom van abból, ha tudom, hogy például 82 oldalt már elolvastam? Sokszor nem az érdekel, mennyit olvastam, hanem az, hogy hány oldal van még hátra? Tegyük föl, hogy a könyv 322 oldalas. Ha tehát 82 oldalt elolvastam, ezt ki kell vonnom 322-ből és akkor megtudom, hogy még 240 oldalt kell elolvasnom. De miért kényszerítik az embert, aki mint én is, rossz számoló, hogy ilyen fölösleges számtani műveletet végezzen? Sokkal egyszerűbb lenne, ha nem elölről, hanem hátulról kezdenék a könyv lapjainak a számozását, mert akkor mindenki tudná, hogy ennyi oldal van még hátra, amekkora számot mutat a legutoljára olvasott oldal. Mond valamit az anglius. Igaz, hogy a meggondoltság következtében kissé furcsán hangzik az indítványa, amely célszerű benne akkor, ha mindenki rossz könyvet írna és így mindenki rossz könyvet olvasna. Mert a jó könyvnél, amely érdekes, izgat, fogva tartja az embert, senki sem törődik azzal, hány oldal van még hátra, csak ott van ennek fontossága, ahol valami kényszerűségből elolvasandó unalmas könyvről van szó, amelyen szeretné magát az ember mentül hamarább keresztültenni. Érdekes mindazonáltal, hogy az angol könyvkereskedőket nagyon megijesztette az új ötlet, és nem is titkolják haragjukat. Ezt mondják: — Biz’ ez szerencsétlen egy gondolat, fia így számoznák a könyvet, lassanként mindenki elszoknék az olvasástól. Ha minden oldal arra figyelmeztetné az embert, hány oldalt kell még olvasnia, míg a könyv végére ér, az emberek megbolondulnának és haragjukban a földhöz csapnák a könyvet még mielőtt a feléig jutottak el, sokan pedig egyáltalán nem vennének többé könyvet a kezükbe. Talán a könyvkereskedőknek sincs egészen igazuk. Az igazság mégis csak az, hogy nem a számozás, hanem a könyv tartalma a fontos. — (Terjed a vérhas a fővárosban.) A tiszti főorvosi hivatal kimutatása szerint június utolsó hetében a következő fertőző megbetegedések fordultak elő Budapesten. Hastífusz 16, kanyaró 76, vörheny 18, szamárhurut 12, roncsoló torokláb 23, influenza 3, gyermekágyi láz 1, bárányhimló 23, járványos fültőmirigylob 28, Vérhas 21. Vidékről felhoztak 4 hastífuszbeteget, 6 kanyarósat, 11 vörhenyest, 2 szamárhurulost, 8 roncsoló toroklobos beteget, 1 influenza, 1 járványos fültőmirigylob, 1 vérhas, 2 járványos agygerinclob, 13 trahoma és egy lépfenes beteget. Meghalt 3 beteg roncsoló toroklábban, 1 influenzában és 1 bárányhimlőben. A kimutatás számai nem nagyon térnek el a megelőző hét számaitól. Emelkedés nőtt a vérhasban, amely majdnem kétszeresére emelkedett, továbbá kisebb emelkedés volt a vörhenyben, amely 17-ről 18-ra emelkedett. Viszont csökkent a kanyaró 89-ről 76-ra és a járványos fültömirigyláb 49-ről 28-ra. _ (Szépen mondta!) Stokholmban nemrégen közlekedésügyi konferencia volt, amelyen úgy tudjuk, több kiküldöttel a budapesti villamostársaság is képviseltette magát. Sok szép beszéd hangzott, de olyan szépet senki sem mondott, mint az a szónok, aki a következő pompás szóvirággal kedveskedett a hallgatóságnak: — A vasutak szálljanak le piedesztáljukról és nyújtsanak kezet az omnibuszoknak. Élclap számára jó képtéma: a piedesztálról leszálló vasút, amint kezet nyújt az omnibusznak. Rádióműsorok mindenfelől. Péntek, július 8. Budapest (555.6). 9.30. Hírek, közgazdaság. 12. Pontos időjelzés, hírek, közgazdaság. 1. Időjárás- és vízállásjelentés. 3. Hírek, közgazdaság. 5. Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. Utána Teöreőkné Arányi Mária előadása. 5.30. A Király Színház zenekarának operetthangversenye. Vezényel Nagypál Béla karnagy. 1. Sidney Jones: A gésák. 2. Oscar Strauss: Varázskeringő. 3. Kálmán: Csárdáskirálynő. 4. Cári Zeller: Madarász. Induló 6.30. Mit és kit idézek? Irodalmi rejtvényverseny. Tartja Bánóczy Dezső dr. 7. Műsoros est. Közreműködnek: Szász Ila, Szász René, Matány Antal a Belvárosi Színház tagja és Hegyi Rózsi. 5. Pontos időjelzés, hírek, közlemények, ügetőverseny eredmények. Utána: His Masters Voice felvételek. Művészlemezek és táncszámok. 1. Zarándokkórus a Tannhäuserből 2. Ária a Wertherből (Massenet). Énekli Baltistini. 3. Ária a Sámson és Delilából (Saint Saens). Énekli M. Offers. 4. Lucia di Lammermorból. Tambe degli ani mici (Donizetti). Énekli Gigli. 5. Copella Valse (Delibes). Énekli Curci. 6. Debinushka (orosz dal). Énekli Chaliapine. 7. Tu camm chaigne (De Curtus). Énekli Caruso. 8. Serenate (Pieme). Énekli Galli Curci. 9. Tu che a dies Spiegastli Pali „Lucia di Sammermor“-ból (Donizetti). Énekli Gigli. Zeneszámok. 10.15. Az EMKE-kávéházból Karina Simi és cigányzenekarának hangversenye. Szombat, július 9. Budapest (555.6). 9.30. Hirek, közgazdaság. II. Grafonoa-hangverseny. 12. Pontos időjelzés, hirek, közgazdaság. 1. Időjárás- és vízállásjelentés. 3. Hirek, közgazdaság. 5. Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. Utána magyar költők remekeiből szaval Kabók Győző. 5.45. Sportelőadás. 6.30. Cigányzene. 8. Az Operaház tagjaiból alakult szimfonikus zenekar hangversenye a Budapest Székesfővárosi Állat- és Növénykertben. Közreműködik a Budai dalárda. A hangverseny szünetjében 9.20. Pontos időjelzés, hírek, közlemények, jóverseny eredmények. A hangverseny után II. Az EMKE-kávéházból Karina Simi és cigányzenekarának hangversenye. Bécs (517, 577). 11. Népszerű zene. 1. Hangverseny. 6. A primitív népek világképe. 7.30. A Duna természetrajza. 7.15. Olasz költők. 8.15. Bécs és a bécsiek a dalban és fuméban. Berlin (484, 566, Steffin 252.1). 6. Torna. 2.30. Tőzsde. 4. A levéltitok. 1.30. Az építőművészet fejlődése. 5. Hangverseny. 6.40. A munkássport fejlődése. 7.05. Spanyol nyelvtanfolyam. 7.30. Jogi előadás. 7.55. Az orosz irodalom története. 8.30. Rádiókabaré. Boroszló (315.8, Gleswicz 250). 4.50. Népszerű zene. 6. Könyvszemle. 6.45. Asszonyoknak. 7.20. Előadás csodás országokról. 8. Gyorsírás. 8.25. Lessing egyfelvonásos vígjátéka: Az ephezusi matróna. 9. Vidám zene. 10.30. Mikrofonnal a sziléziai fürdőkben. Frankfurt a. M. (428.6, Cassel 272.5). 6.45. Torna. 3.30. Ifjúsági előadás. 4.30. Bécsi zene. 5.45. Novella. 6.45. Közgazdasági előadás. 7.15. A munkásbiztosítás. 7.45. Előadás Goethéről. 8.15. F. Wedekind 3 felvonásos tragédiája: Erdgeist. Königsberg (329.7, Danzig 272.7). 4. Rejtvények. 6.25. Rádióelőadás. 6.45. Turisztika. 7.15. Egyházi dalok és áriák. 8.10. Vidám műsor. 11.30. Tánczene. Königswusterhausen (1250). 2.5'. Francia nyelvtanfolyam. 4. Angol nyelvtanfolyam. 4.30. Pedagógiai előadás. 5. A tisztviselői jog egysége. 5.30. Munkásköltészet. 6. Technika-fizika. 6.30. Állatorvosi előadás. 6.55. Előadás Machiavelliről. 8.30-tól a berlini műsort közvetíti. Langenberg (458-8, Dortmund 283, Minister 241.9). 1.05. A koblenzi Rajna-kiáltás megnyitása. 2.30. Higiéniai előadás. 4.30. Könyvszemle. 5. Tisztvvselő továbbképző előadás. 5.30. Dalok és szólistazene. 6.35. Drámai művészet a rádióban. 7.15. Angol nyelvtanfolyam. 7.40. A kamarazene fejlődése. 8. Kamarazene. 8.35. Vesztfáliai balladák. 9.20. Vidám zene. Lipcse (365.8, Drezda 294). 12. Szimfonikus zene. 2.50. Francia nyelvtanfolyam. 4. Tőzsde. 4.30. Népszerű zene. 6.15. Munkásjog. 7. Angelus Silesculia és a vallásos miszikum. 7. Vénusz, az esthajnalcsillag. 8. Opera előadás. Mignon. 11. Sporthírek. London (361.4, Daventry 1690). 2.15. 'Az angol-amerikai krikettverseny közvetítése. 6.30. Sporthírek. 7.15. Beethoven szonáták. 7.25. Turisztika. 7.45. Hangverseny. 8.30. Szórakoztató műsor. 9.20. Irodalmi előadás. 9.35. Rádiórevü: Páris hír. 10.35. Jazzband. München (535.7, Nürnberg 303.) 4.30. Nemzetközi tánczene. 6. Novella. 6.45. Angelus Silesius halálának 250. évfordulója. - • ú . . i . i 10.35. Tánczene. Róma (449). 5. Tőzsde. 5.45. Ének és zenekari hangverseny. " 8.35. Angol nyelvű előadás: Az Ostiai kikötő. 9.10. Színházi előadás. Zágráb (310). 8.15. Horvát nyelvtanfolyam. 8.30. Ária- és dalest. 9.45. Hírek. 10. Népszerű és tánczene. dik FŐVÁROS. Az üzemvita második napja* Az élelmiszerüzem és a vásárpénztár kulisszái mögül. — Egy városatya panamát említ, de nevet nem mond. — Mely üzemek szűnnek meg. A mai közgyűlésen folytatták az üzemszervező bizottság javaslatának vitáját, vagyis azt feszegették, hogy melyik városi üzemet szüntessék meg. A kérdés talán sohasem volt annyira aktuális, mint éppen napjainkban, mikor a drágaság ezerfejű hidrájával küzdünk. Főleg a£ élelmiszerüzem munkáját kritizálták a szónokok, a napirend előtti felszólalás pedig — melyről lapunk más helyén számolunk be — kizáróan a drágasággal, ennek okairól és a sorvasztó helyzet gyógyszerének megkeresésével foglalkozott. Elek Hugó bizottsági tag egy elszólása keltett nagy megdöbbenést, melynek kellemetlen folytatása lesz, mert 8 napon belül a tanács megindítja ellene a bűnvádi eljárást. Az ülés lefolyása a következő volt: Mely üzemeket kell megszüntetni? Az üzemi kérdéshez először Bródy Ernő szól hozzá és a drágaság kérdésével foglalkozik. Razziákkal ezt a kérdést elintézni nem lehet, kívánja a forgalmi adó eltörlését és azt, hogy a monopolisztikus üzemek szállítsák le túlságosan magas egységáraikat. Az üzemek nem arra valók, hogy megnehezítsék a megélhetést. Követeli, hogy a BESZKÁRT vezérigazgatói állását töltsék be, szól végül az élelmiszer vizeiről és kifejti, hogy ez nem egyenlő feltételekkel versenyez a magánkereskedelemmel. Nem a kereskedők ellen, hanem azokkal karöltve kellene működnie. Indítványt nyújt be, hogy november 15-éig terjesszen elő az üzemi bizottság az élelmiszer üzem kérdésében a kereskedelem és ipar érdekeire valamint az árszabályozó határ ellenőrzésére való tekintettel javaslatot. Joannovics Pál felsorolja a főváros üzemeit, amelyeknek száma az autonóm bizottság megállapítása szerint jóval kisebb, mint az állami bizottság szerint. Az állam által kiküldött vizsgálóbizottság ugyanis még az árvaházakat, a népotthont stb. üzemnek vette. 48 üzeme van tulajdonképpen a fővárosnak, ezek közül 16 nem is üzem, hanem hivatal, intézet, vagy kezelőség. Több részvénytársaság, 9 monopolisztikus üzem, 18 tehát az igazi üzem, amelyek közül a 3 fürdőt és az ásványvízüzemet nem lehet megszüntetni. A többi üzemet kell tehát csak megvizsgálni. Kezdi az élelmiszerüzemen. Ennek a kérdésével a napokban megfenyegették a bizottsági tagokat. Nem hajlandó fenyegetések előtt meghajolni. Kijelenti, hogy az élelmiszerüzem megszüntetése nem közérdek. A kereskedők azért haragusznak az üzemre, mert olcsón és jót árusít. 998.000 fogyasztó érdeke fontosabb, mint néhány kereskedőé. Ha az üzemet beszüntetnék, akkor is egy érdekcsoport venné át és az is konkurrálna a kereskedőkkel. Egyetlenegy nagy hentes előtt nem állnak a vevők sort, de az élelmiszerüzem előtt sort állnak, mert jó árut ad. Ami a többi üzemet illeti, indítványozza, hogy a temetkezési üzem árusíthasson temetkezési cikkeket, de lehessen magániparnál is temetkezési cikkeket kapni. A szappanüzemet szüntessék meg teljesen és az elhullott állatok zsírját adják el a fővárosi árverésen. Az Első Magyar Szállítási Vállalat részvénytársaságot számoltassák fel teljesen, a régi sírköveket pedig juttassák a£ elhunyt fővárosi tisztviselők rászoruló hozzátartozóinak, vagy pedig szegény embereknek, az ezután fennmaradókat pedig a fővárosi árverésen adják el. __ Hintaló és versenyló. Kakulay Károly szerint a bizottság műkködését sokáig akadályozták a politikai mozgalmak, a választási kampány, amely alatt ilyen kérdéseket bírálni nem lehetett, mert az üzemek dolgát a legnagyobb objektivitással kell megítélni. A közüzemekénél nemcsak a pénzügyi eredmény a fonépés, hanem az, hogy az üzemek szociális és kulturális hivatásuknak minél jobban megfeleljenek, ő is azt fejtegette, amit Jpakovics, hogy az üzemszervező bizottság munkája látszóan nem elégíti ki a várakozásokat, mert kevés üzemet kíván megszüntetni, nem szabad azonban eltéveszteni szem elől azt, hogy ezek legnagyobb része nem is volt üzem, hanem egyszerű hivatal, műszaki szerv, anyagkezelőség, közbiztossági, közegészségügyi stb. intézmény. Ezután ő is az élelmiszerüzemmel foglalkozott. Kétféle megállapítást hallott. Egyik: azt mondta, hogy nem érdemes föntartani az élelmiszerüzemet, mert a fogyasztásnak csak 2 százalékát elégíti ki és nem teljesíti árnivelláló hatását. Homlokegyenest ellenkezik ezzel a másik argumentum, hogy az élelmiszerüzem egy mamutvállalat, amely megfojtással fenyegeti a legális kereskedelmet. Meg kell állapítani, hogy vagy tényleg egy jelentéktelen kis üzem az élel- miszerüzem és így nincs mitől félnie a ke-reskedelemnek, ha pedig a második állítás igaz, akkor minden bizonnyyal van az élelmiszerüzemnek árnivelláló hatása is. Foglalkozott még a gyöngyösi szénbányával, kifejtette, hogy ebben a tekintetben a bizottságnak függőben kellett tartania véleményét, amíg bizonyos kísérletek befejeződnek. Az üzemek leépítésénél általában fő szempontnak a főváros vagyona megóvásának kell lenni. Ez azonban a feladat könnyebbik része. Sokkal nehezebb a személyi kérdés, mert a fővárosnak kell visyázni arra, hogy egyetlen embert kenyértelenné, hajléktalanná ne tegyen az üzelmek megszüntetésével. A fuvartelepet fokozatosan le kell építeni, mindenekelőtt meg kell szüntetni a hintófogatokat és nem feladat a versenylenevelés sem. Általában minél előbb át kell térni a gépüzemre és ezt a köztisztasági üzem keretében kell megszervezni, mivel a fuvartelep szolgálatainak legnagyobb részét ez az üzem veszi igénybe. Szükség van a tüzelőszerraktárra is. A pedagógiai filmgyárat nemcsak fönntartani, hanem fejleszteni kell. Ez nem keereskedelmi vállalat, hanem kulturális, pe- dagógiai intézmény, amelyre nemcsak a fővárosnak, hanem az egész országnak szüksége van és arra büszkék lehetünk. Aki ezt egyszer látta, annak más véleméénye nem lehet. A sírkőüzemet feloszlatni kívánja, a régi sírkövek feldolgozása kegyeletsértő profanizálás. Az üzemszervező bizottság előterjesztését elfogadja. Az árdrágító élelmiszerüzem. Hegedűs József elismerését nyilvánítja a tizenkettes bizottságnak nagy munkájáért Az élelmiszerüzem — úgymond — nem fejt ki árnivelláló munkát, hiszen megtörtént, hogy a belföldön nagy mennyiségű zsírt és szalonnát vásárolt össze, azt kié vitte külföldre, elvonta tehát a belföldi fogyasztás elől Hegedűs beszéde végén 9