Budapesti Hírlap, 1928. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-01 / 50. szám

1928 március V. ’(50. sz.). Biomski Hírlap A tisztviselői létszám apasztása. A tisztviselői létszám magassága a háború előtti viszonyokra vezethető vissza, amelyeken még rontott a háború elvesztése révén beállott szomorú helyzet. Bár nálunk az ország terüldének csökkenése miatt a létszámcsökkentés sokkal nehezebb probléma volt, mint máshol, mégis olyan mérvű létszámcsökkentés történt, amilyent talán egy külföldi állam sem ért el. Szükségesnek tartja a létszámnak további apasztását is, de ezt nem erőszakos után — B-listákkal, — hanem a megüresedő állások egy részének be nem töltése útján kívánja elérni. Ha ezzel szemben egyes helyeken mutatkoznak is a költségvetésben létszámszaporítások, ezek az illető ágazatok speciális viszonyaira vezethetők vissza, így a postánál a forgalom óriási emelkedése elkerülhetetlenné teszi a létszámemelést. A telekkönyvvezetők szaporítása a földreformmal kapcsolatos. Ugyanígy, ha iskolákat létesítünk, amint hogy kell létesítenünk, akkor tanítókról is gondoskodnunk kell. A létszámapasztást a kormány elsősorban a közigazgatás és a számvitel egyszerűsítése útján reméli elérni s az erre vonatkozó tervezetei nagyjában már készen is vannak. Nem kíván bővebben kitérni a váaakérdésre, minthogy ezzel már Bethlen István gróf miniszterelnök foglalkozott, de rámutat Gaal Gaston észrevételei kapcsán arra, hogy a kikészítési eljárás nem más, mint több munkaalkalom biztosítása az ország számára, amire minden más álam is törekszik és amit visszafejleszteni hiba volna. A földreform finanszírozása csak külföldi tőkével oldható meg. Rendkívül fontosnak tartja a földreform finanszírozását ehhez azonban előbb meg kell teremteni a szükséges jogi feltételeket és csak azután lehet a tőkét biztosítani. Az ország mai tőkeviszonyai mellett csak a külföldi tőkével tartja a kérdést megoldhatónak. A kérdés megoldásának két szempontból lesz jó hatása; az egyik az, hogy a földbirtok megszabadul a mai súlyos adósságaitól, a másik az, hogy forgótőkéhez jut, amely a termelés fejlesztését célzó invesztigációkat is lehetővé fogja tenni. A kormány mindent megtesz a termelés fokozására és itt utal a földmvelésügyi miniszter intézkedéseire. Kiemelte a pénzügyminiszter a műtrágya használatának, fontosságát, aminek fokozása céljából foglalkozik azzal, hogy nem lehetne-e ezt, a kérdést bizonyos adókedvezményekkel összekapcsolni. Foglalkozik a kormány az államvasutak beruházási programjávalis és azon van, hogy mielőbb megoldja ezt a kérdést . Az állami pénzek és a Nemzeti Bank Vargha Gábor fejtegetéseire válaszolva kijelentette a pénzügyminiszter, tévedés azt hinni, hogy a kormány a Magyar Nemzeti Bank által az állam követeléseként kimutatott összegekkel úgy rendelkezhetne, mint ezt egyesek — például mint legutóbb a miskolci kereskedelmi és iparkamarak kívánták. Ugyanis az, hogy a Nemzeti Banknál aránylag nagy összeg mutatkozik, kizárólag a jelenlegi állami pénzkezelési rendszerrel van összefüggésben, amikor az államnak és az állami intézményeknek pénze mind a Nemzeti Banknál koncentrálódik. A Nemzeti Banknál kimutatott összegből több mint 130 millió pengő a Postatakarékpénztár követelése, ami túlnyomórészben csekkbetétekből adódik! Hetvenmiillió pengő a már korábban engedélyezett beruházásokra szükséges és ennek igénybevétele fokozatosan, a beruházások előrehaladásához képest történik. Mindössze 110 millió pengő körüli az az összeg, amely az állami közigazgatás pénzkészlete, de ebből körülbelül hatvan-hetven millió pengő kell a havonként felmerülő kiadásokra s az ezen felüli összeg az, ami tulajdonképpen forgótőkeként szerepel, amit azonban egy államháztartás sem nélkülözhet. A Nemzeti Banknál levő pénzkészlet nem heverő pénz, hanem az a Nemzeti Bank útján, az alapszabályoknak megfelelően jut a közgazdasági élet támogatására. Ennek legvilágosabb bizonyítéka a váltótárca-állomány. Megjegyezte a pénzügyminiszter, hogy a Nemzeti Bank jövedelméből az állam is részesedik, tehát indirekt után ezek az összegek jövedelmet is hoznak az államnak. A bizottság ezután általánosságban elfogadta mind a három törvényjavaslatot. A kultuszköltségvetés. Majd a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetésének tárgyalására tértek át. Oberhammer Antal előadó ismertette a költségvetést és elfogadsra ajánlja. , A bizottság ezután megszakította a tárgyalását. Legközelebbi ülését csütörtökön délelőtt 11 órakor tartja, melyen a közoktatásügyi, a külügyi és népjóléti tárcák költségvetését tárgyalják. Nagyarányú amnesztia a magánjogi törvénykönyv benyújtása alkalmából Csütörtökön a kormányzó évfordulóján nyújtják be Pesthy Pál igazságügyminiszter a képviselőház csütörtöki ülésén nyújtja be a magyar magánjogi törvény tervezetét, mégpedig Horthy Miklós kormányzó kormányzói működésének nyolcadik évfordulóján. Ezáltal hangoztatni kívánja az igazságügyi kormány a javaslat nagy fontosságát. A javaslat historikumát a képviselőház csütörtöki ülésén részletesen fogja ismertetni az igazságügyminiszter. Illetékes helyen felhívták a sajtó figyelmét arra, hogy ennek a javaslatnak tárgyalásától távol kell tartani minden politikumot, törekedni kell arra, hogy a javaslat tárgyalása minden szenvedélytől ment legyen és olyan nyugodt atmoszférában történjék, amely nélkül az egész magyar működésének nyolcadik a magánjogi javaslatot, jogéletre és a jövő fejlődésére döntő fontossággal bíró javaslatnak a tárgyalása el sem képzelhető. Ennek az atmoszférának és társadalmi összhangnak a megteremtését és előmozdítását célozza az a magas elhatározás, amely a Budapesti Közlöny csütörtöki számában fog megjelenni. Ez a legfelsőbb elhatározás egyfelől a politikai bűncselekményeknek szabatosan meghatározott csoportjával szemben hirdet kegyelmet és pedig úgy az elítéltekkel, mint a terheitekkel szemben, másfelől azonban lehetőséget nyújt arra, hogy kivételes esetekben az elhatározásban fel nem sorolt politikai okból elkövetett egyéb bűncselekmények miatt elítéltek is kegyelemben részesüljenek. Kik kaphatnak amnesztiát? Az első csoportba tartoznak a következő bűncselekmények miatt elítéltek: I. Az államfő és a királyi ház tagja megsértésének vétsége. II. Az állam és a nemzet megbecsülése ellen irányuló vétségek. III. Izgatás. IV. Választójog ellen elkövetett bűncselekmények és a választásokkal kapcsolatos vétségek. V. A politikai természetű okból elkövetett hatóságok és magánosok elleni erőszak. VI. Tiltott közlés. A második csoortba tartoznak a politikai természetű okból elkövetett egyéb bűncselekmények miatt elitéltek. Fia rendkívüli méltánylást kivánó esetben a bíróság a maga szuverén hatáskörében az elítéltet— egyéniségének, életviszonyainak, a bűncselekményt megelőző, s ezt követő példás magaviseletének, valamint az eset lobbi körülményeinek figyelembe vételével — a kormányzói elhatározás keltétől számított három hónapon belül kivételesen kegyelemre méltónak nyilvánítja. Ilyen határozatot a bíróság csak igen kivételes esetben hozhat, mégpedig oly módon, hogy a felek indítványa és meghallgatása nélkül hivatalból hozza meg döntését. Arra tehát semmiféle külső fórum befolyást nem gyakorolhat. A kegyelmet kizáró okok A kegyelmi elhatározás kizáró okokat is állapít meg, amelyeknek fenforgása esetén , az elítélt és terhelt kegyelemben nem részesülhet. Ehhez képest ki vannak zárva: 1. A kommunista bűncselekmények, amelyekről az 1920-ban és 1921-ben több közkegyelmi elhatározás intézkedett. 2. Akik külföldön követték el a bűncselekményt, vagy azok, akik a külföldre távoztak, hogy magukat a bűnvádi eljárás, vagy a büntetés kitöltése elől kivonják. •3. Azok, akik a kegyelmi elhatározás kelte előtt elkövetett bűntett miatt, vagy annak kelte előtt három éven belül elkövetett szándékos vétség miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre voltak elítélve. A Budapesti Közlöny csütörtöki száma közli az igazságügy miniszter végrehajtási utasítását is. Azúj magánjogi törvénytervezet vaskos kötet, ami természetes is, hiszen harmincöt évi előkészítő munkának az eredménye. Az utóbbi hónapokban az igazságügy minisztérium törvényelőkészítő osztályában a következőik dolgoztak az új magyar magánjogi törvény kodifikálásán: Szászy Béla, Térfi Gyula, Szladics Károly, Wladár Gábor, Nyulászy János, Bartha Richard, Gabona Lajos Tunyoghy Szüts Kálmán, Mizslovszky Endre, Fodor Ármin, Fúrja László, Kuntz Ödön dr. Tury Sándor Kornél, Sichermann Bernát. A magyarországi magánjogi törvénykönyv négyszáz esztendő küzdelmének eredménye. Ez a javaslat a magyar jog területén élő minden ember sorsát érinti, épp ezért szükséges az, hogy ennek tárgyalásánál bizonyos társadalmi és politikai összhang létesíttessék. Ennek megserendésére szolgál segédeszközül az amnesztiarendelet, mellyel az államfő és maga a kormány is annak a szándéknak és óhajnak akar kifejezést adni, hogy a megértés útján közeledni akar egyéb felfogásunk felé, de ezzel a közeledéssel szemben kívánalma is van, hogy megértésre is találjon. Az amnesztiarendelet szövege. A kegyelemre vonatkozó kormányzói elhatározás így hangzik: Nyolc esztendeje múlt annak, hogy a nemzet akarata végzetterhes időkben az állam élére állított. Ebből az alkalomból egyrészt hálatelt szívvel gondolok mindazokra, akik a jogrend és jogbiztosság helyreállítására és megszilárdítására irányuló törekvésemben támogattak, másrészt, amennyire az ország érdeke megengedi, jövendő magatartásukba vetett bizalommal megbocsátást kívánok gyakorolni azokkal szemben, akik a minden állampolgárt, kivétel nélkül kötelező mérséklet és önfegyelmezettség elvetésével politikai természetű indokból bűncselekményt követtekel. 1. Ehhez képest kegyelemben részesítem azokat, akiket a polgári büntetőbíróság jogerős ítélettel öt évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés büntetésre, vagy pénzbüntetésre ítélt: 1. Az államfő megsértésének az 1913. évi XXXIV. törvénycikkben meghatározott (1920. évi I törvénycikk 14. §) vétsége, valamint a királyi ház tagja megsértésének a Büntetőtörvénykönyv 141. §ában meghatározott vétsége miatt, 2. a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen irányuló, az 1921. évi III. törvénycikk 7. és 8. §-ában meghatározott vétség miatt, 3. az alkotmány, a törvény, a hatóságok vagy a hatósági közegek ellen elkövetett izgatás (büntetőtörvénykönyv VI. fejezet) miatt, 4. a választójog ellen elkövetett, az 1925. évi XXVI. törvénycikkben és az ezt megelőző 1913. évi XXIII. és 1918. évi XVII. törvénycikkekben meghatározott bűncselekmények miatt, valamint az országgyűlési és nemzetgyűlési választásokkal kapcsolatban politikai természetű indokból elkövetett egyéb vétség miatt, 5. a büntetőtörvénykönyv második részének VII. fejezetében meghatározott, magánosok ellen elkövetett erőszak miatt, valamint a hatóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914. évi XLI. törvénycikkben meghatározott bűncselekmény miatt, ha ezeket politikai természetű indokból követték el, 6. az 1897. évi XXXIV. törvénycikk 20. §-ában meghatározott vétség miatt, 7. politikai természetű indokból elkövetett egyéb bűncselekmény miatt, ha rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a biróság az elitéltető egyéniségének, életviszonyainak, a bűncselekményt megelőző és azt követő példás magaviseletének, valamint az eset többi körülményeinek figyelembevételével, — ez elhatározásom keltétől számított három hónapon belül kivételesen kegyelemre méltónak nyilvánítja. Ez a kegyelem kiterjed a mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetésre is, ha behajthatatlansága folytán szabadságvesztésbüntetésre kellene átváltoztatni; nem terjed ki azonban az ítélet egyéb rendelkezéseire. II. Kegyelemben részesítem azokat is, akik ellen az I. 1—6. pontokban megjelölt, a jelen elhatározásom kelte előtt el- 8 FIATALNAK ÉZ ÖREGNEK erősítő tápszere, az egészség megtartásának biztos eszköze: a reggeli- és az aonnatejhez 2—3 kávéskanál OVOMALTCIE követelt bűncselekmény miatt kell eljárást indítani, vagy folytatni, amennyiben a cselekményre a törvény öt évet meg nem haladó szabadságvesztés-büntetést vagy csupán pénzbüntetést állapít meg. III. Sem az I., sem a II. pont alapján nem részesülnek kegyelemben azok: 1. akiket a 4039—1919. M. E. számú rendelet 1. szakaszában meghatározott bűncselekmény miatt ítéltek el, vagy aki ellen ily bűncselekmény miatt kell eljárást indítani, vagy folytatni, 2. akik a bűncselekményt külföldön követték el, 3. akik magukat a bűnvádi eljárás vagy a büntetés alól elvonva külföldre távoz-tak, 4. akik a jelen elhatározás kelte előtt elkövetett bűntett miatt vagy három éven kvelül elkövetett szándékos vétség miatti szabadságvesztés büntetésre jogerősen el voltak ítélve. Felhívom a m. kir. igazságügyminisztert, hogy-yz ezen elhatározásom végrehajtására szükséges intézkedéseket sürgősen tegye meg. Kelt Budapesten, 1928. évi március hó 1. napján. Horthy s. k. Pestiig Pál dr. s. k. Kegyelmet kapnak a honvédbíráskodás által elítéltek is. A kormányzó a kormányzói hatalom átvételének évfordulója alkalmából a honvéd bíráskodás alá tartozó egyénekre vonatkozóan kegyelmet hirdet az 1920. március 1-je előtt elkövetett bűncselekményekre. A kormányzói elhatározás így szól: Kegyelemből elengedem: 1. mindazon egyének szabadságvesztésbüntetésének hátralévő részét, akik bűncselekményüket 1920. évi március 1-je előtt követték el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése után jelen elhatározásom keltéig sem aljas okból eredő, vagy az állam és társadalom törvényes rendje ellen irányuló bűncselekményt, sem pedig akár a honvéd igazságszolgáltatást érintő eddigi, akár a jelen közkegyelmi rendelkezéseim szerint amnesztia alá nem eső egyéb bűntettet el nem követtek, s hogy büntetésüknek felerészét jelen elhatározásom keltéig már letöltötték. 2. Mindazon egyének szabadságvesztésbüntetését, illetőleg annak hátralévő részét, kik bűncslekményüket 1920. évi március hónap 1-je előtt követték el és a jogerős ítélet végrehajtása akár hivatalból, akár kérelemre, akár a lezajlott rendkívüli események következtében elhalasztatván, illetve félbeszakíttatván, vagy foganatosítható nem lévén, az ítélet jogerőre emelkedésétől jelen elhatározásom keltéig legalább öt évet szabadlábon töltöttek, feltéve, hogy rájuk nézve az első pontban említett kizáró okok egyike sem forog fenn. 3. Mellőzendő, abbahagyandó, illetve megszüntetendő a bűnvádi eljárás az 1920. évi március hónap 1-je előtt elkövetett, s jelen elhatározásom keltéig ismertté vált mindazon bűncselekményekre nézve, melyeknél a bűnvádi eljárás folyamatbatétele, illetőleg lefolytatása a katonai igazságszolgáltatás menetében a háború és a forradalmakkal kapcsolatos rendkívüli események által előidézett zavarok (bűnperiratok elkallódása, bizonyítékok beszerzésének nehézségei, vagy egyéb, az államérdekeket érintő ok) által volt akadályozva, feltéve, hogy terhelt a bűncselekmény elkövetése óta legalább öt éven át szabadlábon volt, s hogy az 1. pontban említett kizáró okok egyike sem forog fenn. 4. Nem részesülnek jelen elhatározásom alapján kegyelemben az állami és társadalmi rendre, nézve veszélyes egyének, továbbá azok, akiknek cselekménye kémkedés, abban való ,,bűntársaság“ (kémkedés elősegítése), aljas okokból elkövetett gyilkosság, szokássá vált (üzletszerű) lopás, a hadiszállítások körül való visszaélés által elkövetett, állam hadereje ellen való bűntett, s a világháború folyamán elkövetett megismételt első — vagy ennél súlyosabban minősülő — szökés büntette. Nem részesülnek továbbá kegyelemben azok sem, akik magukat a büntetés elől elvonva bujkálnak, vagy éppen külföldre távoztak, ide nem értve azokat akik nyilvánvalóan nem ezzel a szándékkal, hanem a békeszerződés következtében n maradtak átcsatolt területen.