Budapesti Hírlap, 1928. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-01 / 50. szám

1928 m­á­rcius V. ’(50. sz.)­. Bi­omski Hírlap A tisztviselői létszám apasztása. A tisztviselői létszám magassága a há­ború előtti viszonyokra vezethető vissza, amelyeken még rontott a háború elvesztése révén beállott szomorú helyzet. Bár ná­lunk az ország terüldének csökkenése miatt a létszámcsökkentés sokkal nehe­zebb probléma volt, mint máshol, mégis olyan mérvű létszámcsökkentés történt, amilyent talán egy külföldi állam sem ért el. Szükségesnek tartja a létszámnak to­vábbi apasztását is, de ezt nem erőszakos után — B-listákkal, — hanem a megüre­sedő állások egy részének be nem töltése útján kívánja elérni. Ha ezzel szemben egyes helyeken mutatkoznak is a költség­­vetésben létszámszaporítások, ezek az illető ágazatok speciális viszonyaira vezet­hetők vissza, így a postánál a forgalom óriási emelkedése elkerülhetetlenné teszi a létszámemelést. A telekkönyvvezetők szaporítása a földreformmal kapcsolatos. Ugyanígy, ha iskolákat létesítünk, amint hogy kell létesítenünk, akkor tanítókról is gondoskodnunk kell. A létszámapasztást a kormány elsősorban a közigazgatás és a számvitel egyszerűsítése útján reméli el­érni s az erre vonatkozó tervezetei­ nagy­jában már készen is vannak. Nem kíván bővebben kitérni a váaakér­désre, minthogy ezzel már Bethlen István gróf miniszterelnök foglalkozott, de rá­mutat Gaal Gaston észrevételei kapcsán arra, hogy a kikészítési eljárás nem más, mint több munkaalkalom biztosítása az ország számára, amire minden más á­lam is törekszik és amit visszafejleszteni hiba volna. A földreform finanszírozása csak külföldi tőkével oldható meg. Rendkívül fontosnak tartja a földreform finanszírozását ehhez azonban előbb meg kell teremteni a szükséges jogi feltételeket és csak azután lehet a tőkét biztosítani. Az ország mai tőkeviszonyai mellett csak a külföldi tőkével tartja a kérdést megold­hatónak. A kérdés megoldásának két szem­pontból lesz jó hatása; az egyik az, hogy a földbirtok megszabadul­­ a mai súlyos adósságaitól, a másik az, hogy forgótőké­hez jut,­ amely a termelés fejlesztését­ célzó invesztigációkat is lehetővé fogja tenni. A kormány mindent megtesz a termelés fokozására és itt utal a földm­­velésügyi miniszter intézkedéseire. Kiemelte a pénz­ügyminiszter a műtrágya használatának, fontosságát, aminek­ fokozása céljából fog­lalkozik azzal, hogy nem lehetne-e ezt, a kérdést bizonyos adókedvezményekkel összekapcsolni. Foglalkozik a kormány az államvasutak beruházási programjával­­is és azon van, hogy mielőbb megoldja ezt a kérdést­ . Az állami pénzek és a Nemzeti Bank Vargha Gábor fejtegetéseire válaszolva kijelentette a pénzügyminiszter, tévedés azt hinni, hogy a kormány a Magyar Nemzeti Bank által az állam követeléseként kimu­tatott összegekkel úgy rendelkezhetne, mint ezt egyesek — például mint legutóbb a miskolci kereskedelmi és iparkamara­k kívánták. Ugyanis az, hogy a Nemzeti Banknál aránylag nagy összeg mutatkozik, kizárólag a jelenlegi állami pénzkezelési rendszerrel van összefüggésben, amikor az államnak és az állami intézményeknek pénze mind a Nemzeti Banknál koncen­trálódik. A Nemzeti Banknál kimutatott összegből több mint 130 millió pengő a Postatakarékpénztár követelése, ami túl­­nyomórészben cse­kkbetétekből adódik! Het­­venmiillió pengő a már korábban engedé­lyezett beruházásokra szükséges és ennek igénybevétele fokozatosan, a beruházások előrehaladásához képest történik. Mind­össze 110 millió pengő körüli az az összeg, amely az állami közigazgatás pénzkészlete, de ebből körülbelül hatvan-hetven millió pengő kell a havonként felmerülő kiadá­sokra s az ezen felüli összeg az, ami tu­lajdonképpen forgótőkeként szerepel, amit azonban egy államháztartás sem nélkü­lözhet. A Nemzeti Banknál levő pénzkész­let nem heverő pénz, hanem az a Nemzeti Bank útján, az alapszabályoknak megfe­lelően jut a közgazdasági élet támogatá­sára. Ennek legvilágosabb bizonyítéka a váltótárca-állomány. Megjegyezte a pénz­ügyminiszter, hogy a Nemzeti Bank jöve­delméből az állam is­ részesedik,­ tehát in­direkt után ezek az összegek jövedelmet is hoznak az államnak. A bizottság ezután általánosságban el­fogadta mind a három törvényjavaslatot. A kultuszköltségvetés. Majd a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetésének tárgyalására tértek át. Oberhammer Antal előadó ismertette a költségvetést és elfogadsra ajánlja. , A bizottság ezután megszakította a tár­gyalását. Legközelebbi ülését csütörtökön délelőtt 11 órakor tartja, melyen­ a köz­oktatásügyi, a külügyi és népjóléti tárcák költségvetését tárgyalják. Nagyarányú amnesztia a magánjogi törvénykönyv benyújtása alkalmából Csütörtökön a kormányzó évfordulóján nyújtják be Pesthy Pál igazságügyminiszter a kép­­viselőház csütörtöki ülésén nyújtja be a magyar magánjogi törvény tervezetét, még­pedig Horthy Miklós kormányzó kormány­zói működésének nyolcadik évfordulóján. Ezáltal hangoztatni kívánja az igazságügyi kormány a javaslat nagy fontosságát. A ja­vaslat historikumát a képviselőház csü­törtöki ülésén részletesen fogja ismertetni az igazságügyminiszter. Illetékes helyen felhívták a sajtó figyel­mét arra, hogy ennek a javaslatnak tár­gyalásától távol kell tartani minden poli­tikumot, törekedni kell arra, hogy a javas­lat tárgy­alása minden szenvedélytől ment legyen és olyan nyugodt atmoszférában történjék, amely nélkül az egész magyar működésének nyolcadik a magánjogi javaslatot, jogéletre és a jövő fejlődésére döntő fon­tossággal bíró javaslatnak a tárgyalása el sem képzelhető. Ennek az atmoszférának és társadalmi összhangnak a megteremté­sét és előmozdítását célozza az a magas el­határozás, amely a Budapesti Közlöny csü­törtöki számában fog megjelenni. Ez a leg­felsőbb elhatározás egyfelől a politikai bűncselekményeknek szabatosan meghatá­rozott csoportjával szemben hirdet kegyel­met és pedig úgy az elítéltekkel, mint a ter­­heitekkel szemben, másfelől azonban lehe­tőséget nyújt arra, hogy kivételes esetek­ben az elhatározásban fel nem sorolt po­litikai okból elkövetett egyéb bűncselekmé­­nyek miatt elítéltek is kegyelemben része­süljenek. Kik kaphatnak amnesztiát? Az első csoportba tartoznak a következő bűncselekmények miatt elítéltek: I. Az államfő és a királyi ház tagja meg­sértésének vétsége. II. Az állam és a nemzet megbecsülése ellen irányuló vétségek. III. Izgatás. IV. Választójog ellen elkövetett bűncse­lekmények és a választásokkal kapcsolatos vétségek. V. A politikai természetű okból elköve­tett hatóságok és magánosok elleni erő­szak. VI. Tiltott közlés. A második csoortba tartoznak a politi­kai természetű okból elkövetett egyéb bűncselekmények miatt elitéltek. Fia rend­kívüli méltánylást kivánó esetben a bíró­ság a maga szuverén hatáskörében az el­ítéltet— egyéniségének, életviszonyainak, a bűncselekményt megelőző, s ezt követő példás magaviseletének, valamint az eset lobbi körülményeinek figyelembe vételével — a kormányzói elhatározás keltétől szá­mított három hónapon belül kivételesen kegyelemre méltónak nyilvánítja.­­ Ilyen ha­tározatot a bíróság csak igen kivételes esetben hozhat, mégpedig oly módon, hogy a felek indítványa és meghallgatása nélkül hivatalból hozza meg döntését. Arra­­ tehát semmiféle külső fórum befo­lyást nem gyakorolhat. A kegyelmet kizáró okok A kegyelmi elhatározás kizáró okokat is állapít meg, amelyeknek fenforgása esetén , az elítélt és terhelt kegyelemben nem részesülhet. Ehhez képest ki vannak zárva: 1. A kommunista bűncselekmények, a­melyekről az 1920-ban és 1921-ben több közkegyelmi elhatározás intézkedett. 2. Akik külföldön követték el a bűn­cselekményt, vagy azok, akik a külföldre távoztak, hogy magukat a bűnvádi eljá­rás, vagy a büntetés kitöltése elől ki­vonják. •3. Azok, akik a kegyelmi elhatározás kelte előtt elkövetett bűntett miatt, vagy annak kelte előtt három éven belül elkö­vetett szándékos vétség miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre voltak el­ítélve. A Budapesti Közlöny csütörtöki száma közli az igazságügy miniszter végrehajtási utasítását is. Az­­új magánjogi törvénytervezet vas­kos kötet, ami természetes is, hiszen har­mincöt évi előkészítő munkának az ered­ménye. Az utóbbi hónapokban az igazság­ügy minisztérium törvényelőkészítő osztá­lyában a következőik dolgoztak az új ma­gyar magánjogi törvény kodifikálásán: Szászy Béla, Tér­fi Gyula, Szladics Károly, Wladár Gábor, Nyulászy János, Bartha Richard, Gabona Lajos Tunyoghy Szüts Kálmán, Mizslovszky Endre, Fodor Ár­min, Fúrja László, Kuntz Ödön dr. Tury Sándor Kornél, Sichermann Bernát. A magyarországi magánjogi törvény­­könyv négyszáz esztendő küzdelmének eredménye. Ez a javaslat a magyar jog területén élő minden ember sorsát érinti, épp ezért szükséges az, hogy ennek tár­gyalásánál bizonyos társadalmi és politi­kai összhang létesíttessék. Ennek m­egse­­­­rendésére szolgál segédeszközül az am­nesztiarendelet, mellyel az államfő és maga a kormány is annak a szándéknak és óhajnak akar kifejezést adni, hogy a meg­értés útján közeledni akar egyéb felfogá­sunk felé, de ezzel a közeledéssel szemben kívánalma is van, hogy megértésre is ta­láljon. Az amnesztiarendelet szövege. A kegyelemre vonatkozó kormányzói el­határozás így hangzik: Nyolc esztendeje múlt annak, hogy a nemzet akarata végzetterhes időkben az álla­m élére állított. Ebből az alkalomból egyrészt hálatelt szívvel gondolok mind­azokra, akik a jogrend és jogbiztosság helyreállítására és megszilárdítására irá­nyuló törekvésemben támogattak, más­részt, amennyire az ország érdeke megen­gedi, jövendő magatartásukba vetett biza­lommal megbocsátást kívánok gyakorolni azokkal szemben, akik a minden állampol­gárt, kivétel nélkül kötelező mérséklet és önfegyelmezettség elvetésével politikai ter­mészetű indokból bűncselekményt követ­tek­­el. 1. Ehhez képest kegyelemben részesítem azokat, akiket a polgári büntetőbíróság jogerős ítélettel öt évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés büntetésre, vagy pénzbüntetésre ítélt: 1. Az államfő megsértésének az 1913. évi XXXIV. törvénycikkben meghatározott (1920. évi I törvénycikk 14. §) vétsége, valamint a királyi ház tagja megsértésé­nek a Büntetőtörvénykönyv 141. §ában meghatározott vétsége miatt, 2. a magyar állam és nemzet megbecsü­lése ellen irányuló, az 1921. évi III. tör­vénycikk 7. és 8. §-ában meghatározott vétség miatt,­­ 3. az alkotmány, a törvény, a hatóságok vagy a hatósági közegek ellen elkövetett izgatás (büntetőtörvénykönyv VI. fejezet) miatt, 4. a választójog ellen elkövetett, az­ 1925. évi XXVI. törvénycikkben és az ezt megelőző 1913. évi XXIII. és 1918. évi XVII. törvénycikkekben meghatározott bűncselekmények miatt, valamint az or­szággyűlési és nemzetgyűlési választások­kal kapcsolatban politikai természetű indokból elkövetett egyéb vétség miatt, 5. a büntetőtörvénykönyv második ré­szének VII. fejezetében meghatározott, magánosok ellen elkövetett erőszak miatt, valamint a hatóságok büntetőjogi védel­méről szóló 1914. évi XLI. törvénycikkben meghatározott bűncselekmény miatt, ha ezeket politikai természetű indokból kö­vették el, 6. az 1897. évi XXXIV. törvénycikk 20. §-ában meghatározott vétség miatt, 7. politikai természetű indokból elköve­tett egyéb bűncselekmény miatt, ha rend­kívüli méltánylást érdemlő esetben a biró­­ság az elitéltet­ő egyéniségének, életviszo­nyainak, a bűncselekményt megelőző és azt követő példás magaviseletének, vala­mint az eset többi körülményeinek figye­lembevételével, — ez elhatározásom kelté­től számított három hónapon belül kivéte­lesen kegyelemre méltónak nyilvánítja. Ez a kegyelem kiterjed a mellékbünte­tésként kiszabott pénzbüntetésre is, ha be­hajthatatlansága folytán szabadságvesztés­büntetésre kellene átváltoztatni; nem ter­jed ki azonban az ítélet egyéb rendelkezé­seire. II. Kegyelemben részesítem azokat is, akik ellen az I. 1—6. pontokban megje­lölt, a jelen elhatározásom kelte előtt el- 8 FIATALNAK ÉZ ÖREGNEK erősítő tápszere, az egészség megtartásának biztos eszköze: a reg­geli- és az aonnatejhez 2—3 kávéskanál OVOMALTCIE követelt bűncselekmény miatt kell eljárást­­ indítani, vagy folytatni, amennyiben a cse­lekményre a törvény öt évet meg nem haladó szabadságvesztés-büntetést vagy csupán pénzbüntetést állapít meg. III. Sem az I., sem a II. pont alapján nem részesülnek kegyelemben azok: 1. akiket a 4039—1919. M. E. számú rendelet 1. szakaszában meghatározott bűncselekmény miatt ítéltek el, vagy aki ellen ily bűncselekmény miatt kell eljárást indítani, vagy folytatni, 2. akik a bűncselekményt külföldön kö­­­­vették el,­­ 3. akik magukat a bűnvádi eljárás vagy­­ a büntetés alól elvonva külföldre távoz-t­­ak, 4. akik a jelen elhatározás kelte előtt­­ elkövetett bűntett miatt vagy három éven k­­velül elkövetett szándékos vétség miatt­i szabadságvesztés büntetésre jogerősen el­­ voltak ítélve. Felhívom a m. kir. igazságügyminisztert, hogy­­-yz ezen elhatározásom végrehajtá­sára szükséges intézkedéseket sürgősen tegye meg. Kelt Budapesten, 1928. évi március hó 1. napján. Horthy s. k. Pestiig Pál dr. s. k. Kegyelmet kapnak a honvédbíráskodás által elítéltek is. A kormányzó a kormányzói hatalom át­vételének évfordulója alkalmából a honvéd bíráskodás alá tartozó egyénekre vonatko­zóan kegyelmet hirdet az 1920. március 1-je előtt elkövetett bűncselekményekre. A kormányzói elhatározás így szól: Kegyelemből elengedem: 1. mindazon egyének szabadságvesztés­­büntetésének hátralévő részét, akik bűncse­lekményüket 1920. évi március 1-je előtt követték el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése után jelen elhatározásom keltéig sem aljas okból eredő, vagy az állam és társadalom törvényes rendje ellen irányuló bűncselekményt, sem pedig akár a honvéd igazságszolgáltatást érintő eddigi, akár a jelen közkegyelmi rendelkezéseim szerint amnesztia alá nem eső egyéb bűntettet el nem követtek, s hogy büntetésüknek fele­részét jelen elhatározásom keltéig már le­­töltötték. 2. Mindazon egyének szabadságvesztés­­büntetését, illetőleg annak hátralévő részét, kik bű­ncslekményüket 1920. évi március hónap 1-je előtt követték el és a jogerős ítélet végrehajtása akár hivatalból, akár kérelemre, akár a lezajlott rendkívüli ese­mények következtében elhalasztatván, il­­­letve félbeszakíttatván, vagy foganatosít­ható nem lévén, az ítélet jogerőre emelke­désétől jelen elhatározásom keltéig leg­­alább öt évet szabadlábon töltöttek, feltéve, hogy rájuk nézve az első pontban említett kizáró okok egyike sem forog fenn. 3. Mellőzendő, abbahagyandó, illetve megszüntetendő a bűnvádi eljárás az 1920. évi március hónap 1-je előtt elkövetett, s jelen elhatározásom keltéig ism­ertté vált mindazon bűncselekményekre nézve, me­lyeknél a bűnvádi eljárás folyamatbatétele, illetőleg lefolytatása a katonai igazságszol­gáltatás menetében a háború és a forradal­makkal kapcsolatos rendkívüli események által előidézett zavarok (bűnperiratok el­­kallódása, bizonyítékok beszerzésének ne­hézségei, vagy egyéb, az államérdekeket érintő ok) által volt akadályozva, feltéve, hogy terhelt a bűncselekmény elkövetése óta legalább öt éven át szabadlábon volt, s hogy az 1. pontban említett kizáró okok egyike sem forog fenn. 4. Nem részesülnek jelen elhatározásom alapján kegyelemben az állami és társa­dalmi rendre, nézve veszélyes egyének, to­vábbá azok, akiknek cselekménye kém­kedés, abban való ,,bűntársaság“ (kémke­dés elősegítése), aljas okokból elkövetett gyilkosság, szokássá vált (üzletszerű) lo­pás, a hadiszállítások körül való vissza­élés által elkövetett, állam had­ereje ellen való bűntett, s a világháború folyamán elkövetett megismételt első — vagy ennél súlyosabban minősülő — szökés büntette. Nem részesülnek továbbá kegyelemben azok sem, akik magukat a büntetés elől elvonva bujkálnak, vagy éppen külföldre távoztak, ide nem értve azokat akik nyil­vánvalóan nem ezzel a szándékkal, ha­nem a békeszerződés következtében n ma­radtak átcsat­olt területen.

Next