Budapesti Hírlap, 1928. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1928-03-13 / 60. szám
di IRODALOM, MŰVÉSZET A Petőfi-Társaság közgyűlése. Vasárnap délelőtt tartotta a Petőfi-Társaság ötvenkettedik nagygyűlését a Tudományos Akadémia dísztermében, amelyet teljesen megtöltötta közönség. József Ferenc királyi hercegen kívül megjelentek: Berzeviczy Albert, Balogh Jenő volt miniszterek, Baláss táborszernagy, a kultuszminisztérium részéről Makay Ödön osztálytanácsos, a főváros részéről Purébl Győző tanácsnok, a lengyel követség részéről ,Nyáry báró stb. Dénekár Gyula elnöki megnyitójában Petőfi és Bem lelki kapcsolatát méltatta. Idézte a Sorbonne tanárának, Strowski-nak szavait, amelyeket öt év előtt a Petőfi centenárium párizsi ünnepén mondott: „A végzetes segesvári csatában dédapám Petőfi őrnaggyal együtt Bem hadsegéde volt. A vesztett harc után menekülnie kellett, Párizsba jött, itt lett franciává és én, a halhatatlan Petőfi bajtársának unokája, itt állok ezen a nékem szinte családi ünnepen és emlékek újulnak fel bennem a magyar vitézségről, lengyel önfeláldozásról és Petőfinek Bem iránt való gyermeki imádatáról." ‘ Ezután Bem hamvainak útját ismertette. Százakra menő küldöttségek kísérik majd e szent hamvakat az Alföldön át Budapestre, ahol ezer fáklyától körülvetten kapéjjeli szállást a Nemzeti Múzeum lépcsőzetén. Másnap lesz a nagy nemzeti ünnep. A koporsót előbb a Bem-szobor helye, majd Petőfi szobra előtt hordozzák meg, aztán Lengyelországba viszik. A tapsokkal kísért megnyitó után Lampérth Géza olvasta fel főtitkári jelentését, amelyből kiemeljük Aimbara japán író levelét, aki Petőfi alakjára és költészetére vonatkozó adatokat, kért. Jelentette, hogy a Társaság nagydíját ezentúl évenként adják ki, hatéves ciklusokban, kétízben lírikusok kapják, kétízben elbeszélők, mint Jókai nagydíját és egy-egy ízben esztétikusok, kritikusok és drámaírók. Voinovich Géza olvasta fel most jelentését a nagydíj odaítéléséről. Harsányi Kálmán kapta meg egyhangúlag a nagydíjat, akinek költészetét magyar nemzeti lélek iránt való hódolat jellemzi. Vargha Gyula költeményeinek előadásával kezdődött az ülés felolvasórésze. „Szeretet — gyűlölet“ című hazafias költeményével oly nagy hatást ért el, hogy a hallgatóság percekig tartó, többször megújuló tapssal ünnepelte a kiváló poétát. Császár Elemér alelnök „Az elszakított országrészek szerepe irodalmunkban“ címmel tanulmányt olvasott fel, amelyben azt hangoztatta, hogy a három szomszéd állam a trianoni határok mentén irodalmi tilalomfát állított fel, megakadályozva a csonka ország irodalmi termékeinek bevitelét. Ezzel az erőszakossággal elérték, hogy a magyar irodalom olvasóközönsége hatvan százalékkal csökkent. Hány jeles magyar könyv maradt e miatt megíratlan, vagy kiadatlan! Ha ez az elszakítás régebben történt volnameg, a költők sorából hiányoznék Kazinczy, Tompa, Kölcsey, Revicsky, Ady, Gyöngyössy, Zrínyi, Arany, a regényírók közül: Jósika, Kemény, Jókai, Mikszáth, Nerezeg, akik mind Magyarország olyan vidékén születtek és nevelkedtek, amelyet Trianon lehasított a nemzet testéből. A nagy tetszéssel fogadott tanulmányt Szathmáry István ódájának elszavalása, Voinovich Géza „Ismerd meg tenmagadat“ című bölcseleti rajzának, majd Fala Tamás néhány költeményének felolvasása követte. Végül Bakó László adta elő Petőfi két hazafias költeményét. Ülés után a Dunapalotában ünnepi lakomára gyűlt össze a Petőfi-Társaság. Felár Gyula a kormányzót éltette, majd József Ferenc királyi herceg, kezében a Petőfi-serleggel, szólalt fel. Azzal kezdte, hogy nem érzi magát vendégnek, mert ő is „követett el az irodalomban néhány vétket" , és most is dolgozik valamin, amit a Társaságban fog majd bemutatni. Aztán így folytatta: Tízéves küzdelmünkben Rothermere lord az első galamb, aki a vízözönben az első reményt hozza. Magyarságot kell követelnünk mindenkitől, aki itt él. Nem lehet túlságba vinnünk az udvariasságot, tanuljuk meg a fasizmustól, hogy mindenkitől, aki itt él, meg kell követelni, hogy a nemzet nyelvén beszéljen, mert mi csak a magyarságunk erejével tudunk hatni a nagyvilágra." Császár Elemér azt hangoztatta beszédében, hogy a magyar költészet ötszáz év óta összeforrott a magyar politikával. Majd ha a nemzet minden sebe begyógyult, akkor jöjjenek azok a poéták, akiknek a költészet csak művészkedés, nem pedig a nemzeti ügy szolgálata. Voinovich Géza, Vargha Gyula és mások szólaltak még fel. Budapesti rádióműsor. Szerda, március 14. Budapest (555.6). 9.30. Hírek, közgazdaság. 13.00. Pontos időjelzés, hírek, közgazdaság. 10. Időjárás- és vízállás-jelentés. 3.00. Hírek, közgazdaság, élelmiszerárak. 3.30. A Magyar Rádió Újság „Morse“ tanfolyama. 4.00. Harsányi Gizi mesél a gyermekeknek. 4.45. Pontos időjelzés, időjárás, vízállás-jelentés és mozik műsora. 5.00. A m. kir. I. honvédgyalogezzse zenekarának hangversenye. Vezényel Fricsay Richard zeneügyi igazgató. 1. Bachó: „Piros-fehér-zöld“ — induló. 2. Zichy gróf: Előjáték „Alár“ című operából. (IV. felv.) Hona imája. 3. Friesay: Magyar ábránd“. 4. Ziehrer: Egy tartalékos álma, — nagy katonai egyveleg. 5. Kossuth-nóta, 81. Rádió amatőrposta. 7.15. Szántó Tivadar zongoramövéek hangversenye. 1. Bach—Szántó: 3-ik orgonakorai előjáték. (Es-dur). 2. a) Szántó Tivadar: Lamentáció op. 4. No. 1. b) Szántó Tivadar: Két japán melódia, a „Taifun“ című operából. e) Granados: Spanyol tánc (E-moll). 3. Négy valcer. (Brahms, Schumann, Schubert, Chopin.) 3.00. Angol nyelvoktatás. (J. W. Thompson.) 8.30. Az „Otthon“ Kör március 15-i emlékünnepélye a kör helységéből. Az ünnepi beszédet Rákosi Jenő mondja. 1. A rádió hallgatók számára prológust mond a Stúdióból Süle Antal, az Otthon Kör főtitkára. 2. Hubay—Petőfi: Talpra magyar! Előadja a Budai Dalárda. Vezényel Szeghő Sándor karnagy. 3. Ünnepi beszédet mond Rákosi Jenő, az Otthon Kör tb. elnöke. 4. Erkel—Hunyadi László, Gara Mária áriája, énekli Sándor Erzsi kamarénekesnő, zongorán kisér Fleischer Antal, a m. kir. Operaház karnagya, fuvolán Dömötör István, a m. kir. Operaház művésze. 5. Hubay: Csárdajelenet. Előadja Hubay Jenő dr., a m. kir. Zeneművészeti Főiskola főigazgatója, zongorán kísér Herz Ottó dr. 6. Kuruc dalok. Előadja Palló Imre, a m. kir. Operaház művésze, zongorán kisér Fleischer Antal, a m. kir. Operaház karnagya. 7. a) Dohnányi: Vajda tornya, Iva áriája. b) Hubay— Petőfi: Reszket a bokor... Előadja: M. Némethy Ella, a m. kir. Operaház művésznője, zongorán kísér Freischer Antal, a m. kir. Operaház karnagya. 8. Boross Sándor: Március (költemény). Szavalja Barthos Gyula, a Nemzeti Színház művésze. 9. a) Liszt: III. Magyar rapszódia, b) Concertetides, előadja Schwalb Miklós zongoraművész. 10. Erkel: Himnusz. Előadja a Budai Dalárda. Vezényel Szeghő Sándor karnagy. 10.80. Pontos idejezés, hirek. Utána: Kamarazene. (Magyar operetteest.) * ISBudapesti HraiAP TQ 28 márcimn II. (60. IWO * (Lyka Károly előadása az első magyar képkiállításról) Lyka Károly rendkívül értékes előadást tartott vasárnap délelőtt az Egyesült Lipótvárosi Polgári Kör képzőművészéti tárlatának megnyitása alkalmából. Mintegy száz éve annak, hogy Magyarországon az első képkiállítás volt. Annak idején egy fiatalember tért haza Velencéből és magával hozta Paolo Veronesenek Európa elrablása című képéről készített másolatát. Ez a fiatalember, aki később Barabás Miklós néven világhírű festőművész lett, másolatát a Nemzeti Kaszinóban állította ki. Ebben a körben ő volt az egyetlen magyar festő és ez a másolat volt az egyetlen magyar festmény. Az elmúlt száz esztendő alatt a magyar piktúra most már odafejlődött, hogy a magyar művészetnek azok a reprezentánsai, akik részt vesznek az Egyesült Lipótvárosi Polgári Kör képzőművészeti tárlatán, nemcsak Magyarországon, de világviszonylatban is legelsőbbrendűek. Ez a százesztendős fejlődés köszönhető a magyarság kultúrájának és köszönhető annak a támogatásnak, amellyel az állami társadalom egyaránt sietett a magyar művészet fejlesztésére. A rendkívül értékes előadást a többszáz főnyi közönség nagy érdeklődéssel hallgatta. * (Tudományos Akadémia.) A Magyar Tudományos Akadémia III. osztályának ma délután Horváth Géza elnöklésével tartott ülésén Zemplén Géza rendes tag folytatta a Karrer-féle Céllal-ról szóló tanulmányának bemutatását, majd a burgonyafélék mérgének, a solaninnak kémiai szerkezetéről szólott. Ezután Cholnoky Jenő levelező tag Lefolyástalan tavak sorsa című előadásában rámutatott arra, hogy a Balaton vizének nincs természetes levezetése, ennélfogva lefolyástalan tónak tekintendő és hasonlóképpen nagy lefolyástalan tó volt a Nagy-Alföld is, amely számos ázsiai medencéhez hasonlóan feltöltődéssel alakult síksággá. Utána Mágocsy-Dictzy Sándor r. tag bemutatta Kövessi Ferenc vendégnek és élőlények fejlődési szabályosságának magyarázata című dolgozatát. Kövessi dr. matematikai és fiziológiai vizsgálatokkal kimutatta, hogy az élőlények fejlődésének törvényszerűsége egyezik az aperiodikusan csillapított rezgőmozgás törvényszerűségével, azzal a különbséggel, hogy az aperiodikusan csillapított rezgőmozgás tényezői az élet jelenségénél a biológiai viszonyok szerint változnak. A tanulmányt, amely a biológiai tudomány fejlődése szempontjából úgy elméletileg, mint gyakorlatilag nagyjelentőségűnek látszik, Kövessi Ferencnek még több, e tárgyról szóló dolgozata fogja követni. Még két vendég szerepelt az Akadémia előtt. Varga Józsefnek az eocenszén hidrogenezise című munkáját Szarvasi Imre rendes tag, Andreánszky Gábor bárónak Növényföldrajzi tanulmányéit Szicília szigetén című dolgozatát pedig Tuzson János levelező tag mutatta be. * Az osztrák kultuszminiszter elismerőlevele az UME elnökéhez. Schmidt dr. osztrák közoktatásügyi miniszter meleghangú levelet intézett Vaszary János festőművészhez, az ÚjMűvészek Egyesülete elnökéhez. „Örömmel értesültem — írja többi közt a miniszter — arról a rendkívüli eredményről, amelyet az UME sikeres kiállításával elért és bensőségesen üdvözlöm önt és egyesületét ez alkalomból." Az elimerésnek az a körülmény ad különös jelentőséget, hogy Ausztriában a köztársaság fennállása óta megszűntek a kitüntetések és így a művésztársaságok aranyéremmel való kitüntetése is. Ezt akarta pótolni az osztrák közoktatásügyi miniszter levele. * (Tavaszi kiállítás a Műcsarnokban.) A kiállításról írott vasárnapi kritikánk pótlásaként meg kell még emlékeznünk Szlányi József és Kövesdy Géza festőművészek nevét. Az előbbi három igen szép tájképet, az utóbbi pedig egy hatásos női arcképet állított ki. * (Képkiállítás a Lipótvárosi Polgári Körben.) Az Egyesült Lipótvárosi Körnek Zoltán utca 16. szám alatt lévő helyiségeiben kis kiállítás nyílt meg vasárnap délelőtt, amelyen legjava élő mestereinknek jeles alkotásai szerepelnek. Csók István, Vaszary János, Rudnay Gyula, Glatz Oszkár, Fényes Adolf, Iványi-Grünwald Béla, Magyar-Manheimer Gusztáv, Réti István, Kosztolányi K. Gyula, Szüle Péter, Pólya Tibor, Hermann Lipót, Kandó László, Benkhardt Ágost és Nagy Zsigmond nem egy ismert művét láthatjuk itt viszont, de találkozunk az említett művészeknek egyegy újabb értékes alkotásával is. A maga egészében úgy hat a kis kiállítás, mint egy jóízlésű gyűjtő magángalériája. Aki érdeklődik legkiválóbb élő mestereink művészete iránt, annak érdemes megnézni a kis kiállítást. * (Romagnoli tanár előadása a Korvin Mátyás-Társaságban.) A Korvin Mátyás-Társaság vasárnap délután a Tudományos Akadémián ülést tartott, amelyen Romagnoli érdekes előadásban ismertette Ugo Foscolo olasz költőt. Az ülésen megjelent az olasz királyi követ, Durini di Monza gróf és neje, De Adus első titkár és neje, Oxilia ezredes, katonai attasé, Di Franco, a fasció vice-delegátusa, Finardi, a fasció politikai titkára, Emerico Fried és az olasz követség és fasció teljes személyzete. Ott láttuk Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert, Halász Aladár miniszteri osztálytanácsost, Fehár Gyulát, az olasz kolónia igen sok tagját, a magyar társadalom és az íróvilág számos előkelőségét. Berzeviczy Albert elnök megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a Korvin Mátyás Társaság az irodalmi ünnep egész sorát rendezte az olasz irodalom nagyjainak emléknapjain s viszont a baráti nemzet megünnepelte a Petőfi-, Jókai- és Türr-emléknapokat. Ettore Romagnoli páviai egyetemi tanár főkép a régi olasz irodalom művelője, de művészi képességei által ő lett a görög dráma színrehozója is Olaszországban. Ez a görög vonatkozás magyarázza meg érdeklődését Ugo Foscolo iránt is, aki Görögországban született s akinek költői világát át meg áthatja a görög szellem. Ezután Romagnoli tanár helyenkint drámai erővel olvasta fel Ugo Foscolo olasz költőről írt tanulmányát. Foscolo — úgymond — hazájának szentelte művészetét és életét. Foscolot kevesen tudják annyira szívből megérteni, mint Petőfi és Kossuth népe. Nagy szelleme köztünk lebeg, megismételve költői intelmét: az emberiségért énekelni, a rabigától megszabadított hazában; hirdessen az ének engesztelhetetlen harcot az aljasság és a középszerűség ellen s magasztalja mindazt, ami fenséges és eszményi, s ha másképp nem lehet, akkor jöjjön a mártiromság, a száműzetés, a halál! Előadás után az olasz követ és neje az olaszokkal és több magyar előkelőséggel átment az olasz faseió helyiségébe, az Arany János utcába. Itt Di Franco üdvözölte Romagnolit, aki nagy beszédben méltatta a fasizmus gondolatát. Vasárnap délután fél kettőkor Berzeviczy Albert és neje villásreggelit adtak Romagnoli tiszteletére. Jelen voltak: Durini di Monzagróf olasz királyi követ, Klebelsberg Kunó gróf, Khuen-Héderváry Sándor gróf, Gerevich Tibor dr. Gerevich Zoltán miniszteri tanácsos, Zambra Alajos, Siciliano Italo tanár. * (Farkasházi Miklós kiállítása Kölnben.) Farkasházi Miklósnak, az ismert magyar grafikusnak és festőnek tegnap nyílt meg gyűjteményes kiállítása Hermann Ábelnek kölni kiállítási helyiségeiben. A jónevű magyar művésznek bizonyára most is olyan sikere lesz, mint tavaly rendezett egyéb németországi kiállításai alkalmából. * (A Budapesti Szemle) márciusi füzete páratlanul tartalmas és változatos. A tanulmányok sorait Lukács György aktuális fejtegetése nyitja meg a magyar-román agrárpörök kérdéséről. Germanus Gyula a török forradalmat ismerteti igen érdekesen. Bernát Gyula a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét világítja meg. Szabolcsi Bence befejezi új adatokon alapuló tanulmányát a XVII. század magyar főúri zenéjéről. Külön érdekessége a számnak Klebelsberg Kunó gróf neonacionalista programjának megbeszélése kulturális életünk vezető egyéniségei részéről. A szépirodalmat Sík Sándor és Gáspár Jenő szép versei képviselik. * (Schrodt István dr.) műegyetemi magántanár: Van-e élet a Holdban címmel ad elő szerdán délután fél 4 órakor az Urániában. * (Kosztolányi Dezső) pompás tanulmányt írt az Új Idők e heti számában Ibsen Henrikről, akinek egyéniségét és jelentőségét jellemzi, néhány kép illusztrálja a nagyértékű tanulmányt és a képekhez sorakoznak azok az érdekes színházi képek, amelyek Molnár Ferenc és Móricz Zsigmond premierjéből mutatnak be festői jeleneteket és a Nemzeti Színház mai hőseit és hősnőit ábrázolja. Érdekes novellát írt ebbe a számba Nagy Endre és Izsákné Székely Erzsi, regényt Zilahy Lajos és Ludwig Wolff, ezeken kívül a cikkek egész sora gazdagítja Herczeg Ferenc képes hetilapjának ezt a számát, amelyben változatos rovatokat közölnek a szépségápolásról, kertészetről, a táncról, Mühlbeck Károly fejlécei pedig a hét aktualitásairól csípős és szatirikus képet adnak. Az Új Idők előfizetési ára negyedévre 6.40 pengő. Mutatványszámot kívánatra díjtalanul küld a kiadóhivatal, Budapest, VI., Andrássy út 16. f » Előadások. A Tisza István Társaskörben 16-án, pénteken este fél hét órakor Samessay Mihály dr. ügyvéd, volt országgyűlési képviselő előadást tart A magyar parlamentarizmus 1867-től 1918-ig címmel. Az Országos Nemzeti Klubban 14-én, este fél 10 órakor (Országos Kaszinó földszinti terme) Ambrózy Gyula kabinetirodai tanácsos Döntőbíráskodás és világbéke címmel előadást tart. Az előadás előtti vacsora kezdete pontosan fél kilenc órakor. Kan Pál a Budai Klubban (Margit-körút 6. sz.) 13-án, este nyolc órakor A modern reklám címmel előadást tart. Az Országos Közegészségi Egyesületben Pfisterer Lajos Országos Munkásbiztosító Pénztári igazgató 13-án (Eszterházy u. 7.) Egészségügyi megfigyelések Amerikában címmel előadást tart. A Középiskolai Magyar Tanárok Nemzeti Szövetségének matematikai-természettudományi szakosztályában Mikola Sándor Fényjelenségek észlelésére szolgáló egyszerű eszközök címmel 13-án délután 6 órakor előadást tart. (Vilma királynő út 19.) * (A „Technika.“) .A magyar földgáz aktuális technikai és geológiai problémáival foglalkozik a magyar mérnökök szaklapjának, a havonkint megjelenő „Techniká“ -nek most megjelent száma. A gazdagon illusztrált folyóiratba Pattantyús A. Géza műegyetemi tanár, a folyóirat főszerkesztője: „Az alföldi gázalkulak energia gazdasági jelentőségéről“ ír hoszszabb cikket, melyben a karcagi fúrás eredményével kapcsolatban azok nagy, műszaki szempontból, értékes kihasználási jelentőségéről értekezik. Pávai Vajna Ferenc dr. főbányatanácsos, főgeológus az alföldi fúrások tér-, tanelml és geológiai alapjait ismerteti. A folyóirat még egy hosszabb cikket közöl a lap főszerkesztőjének tollából „A gázos kutak dinamikájáról“ címmel. A „Technika“ e számának további cikkei Misángyi Vilmos dr. műegyetemi tanárnak Rejtő Sándorról írt hoszszabb nekrológja, Pogány Béla dr. „Fény elektromos jelenség“, Möller Károly dr.: „Olcsó-e az olcsó építkezés“, Katona Lajos dr.: „Önköltségszámítás vasöntödékben" stb. stb. Szokásos rovatok, könyvismertetések, folyóiratszemlék egészítik ki még a magyar műszaki élet e legkiválóbb szaklapjának e számát. * (Vác története.) Nemrégen albumalakú könyv jelent meg, amely Vác város történetével foglalkozik. Ennek a régi, érdekes városnak az élete ad is elég anyagot a megírásra és jeles dolgot művel az, aki az adatokat jól megrostálva, úgy tudja elénk általam, hogy elolvasásukba bele ne fáradjunk, de sehol semmi hiányát, fogyatékosságát ne érezzük az események egymásutánjának. Tragor Ignác dr., a könyv írója, nem új ember a történelmi kutatás terén. Mint Vác város szülöttje és díszpolgára, nagy szeretettel foglalkozik hosszú évek óta a híres püspöki városnak történetével, amelyet eddig különböző nézőpontokból feldolgozott monográfiákban ismertetett. Amit ezekben a monográfiákban aprólékos részletességgel, szorgalmas és fáradságos kutatás eredményeként írt meg, most ebben az új könyvében a részletekbe menő fejtegetések elhagyásával kerekded egészbe foglalva adja mindazoknak a kezébe, akik érdeklődnek országunk, városaink, jeles embereink története iránt. Éppen Vác város története sokkal több általános érdeklődésre számot tartó részletben bővelkedik, mint ahogyan általában hiszik. Ami nevezetes esemény, örvendetes vagy szomorú, káros vagy hasznot hajtó meglátogatta ezt az országot, kisebb-nagyobb mértékben bekopogtatott Vác városába is, amelyet fekvésénél fogva a Duna könyökhajtásaiban, közel a fővároshoz, arra rendelt a sors, hogy mindenből kivegye a részét, ami jelentős esemény volt az ország történetében. Jól összefoglalva, terjengősség elkerülésével, de mégsem szűkszavúan, és ami nem utolsó érdem: kellemes előadásban ismertet meg bennünket mindezzel Tragor Ignác dr. könyve, amely túlnő az úgynevezett helyi jelentőségen és érdekességen. Sok nagyon érdekes rajz és fotográfia diszíti és élénkíti a hasznos könyvet, amelynek kiállítása dicséretére válik Dercsényi Dezső váci nyomdájának. (S jó.)