Budapesti Hírlap, 1928. augusztus (48. évfolyam, 173-197. szám)
1928-08-01 / 173. szám
2 stben a következő fontos megállapodásokat tartalmazza :'' - ---1. Franciaország és Anglia kölcsönösen kötelezik magukat a flottaépítési programjukat illető célirányos információk kicserélésére. 2. Franciaország és Anglia azon a véleményen vannak, hogy a hajóegységek korlátozása a washingtoni leszerelési konferencián résztvevő öt tengeri hatalom közötti egyezményben állapítandó meg. 3. Franciaország és Anglia a cirkálóosztályok és az egyéb hajóegységek újabb korlátozását szükségesnek tartják. Az Evening Standard azt is tudni véli, hogy az Egyesült Államokat állandóan tájékoztatták az angol-francia tárgyalásokról. Azt hiszik, hogya Kellogg-egyezmény aláírása után az Egyesült Államoknak nem lehet kifogásuk az angol-francia kompromisszum ellen. Chamberlain a franciák kedvéért a Rajnavidék végeláthatatlan megszállását sem ellenzi LONDON, júl. 31. A Contemporary Review augusztusi számának külpolitikai szemléje szerint a jelenleg fekvő békepaktum-tárgyalások jelentékeny részben megfosztják a négy legfőbb európai viharcentrumot potenciális veszedelmességüktől. Ezek a viharcentrumok a következők: A megszállott rajnai terület, a litván-lengyel határ Vilna miatt, Déltirol és a tót-magyar határ. Sir Austen Chamberlain külpolitikája mindig hű marad az európai béke és konszolidáció követelményeihez mindaddig, amíg a francia külpolitika nem tér el attól, amely esetben . Chamberlain mindig Franciaországot követi, így például hajlandó belenyugodni a Rajnor-vidék megszállásába az idők végtelenségéig, a lokarnói szerződés ellenére is, sőt, a francia kománnyal való barátságos viszonya így követeli. A lokornói szerződések esetében a francia politika megegyezett az övével, mert vjfrancig, vezérkar biztosítékot kapott arra, hogy egy esetleges német támadás ellen Anglia Franciaországgal fog harcolni.. Ami viszont a magyar nehézségeket illeti, Franciaország nem ellenzi Chamberlain politikáját, amely arra irányul, hogy az alkotmányellenes, forradalomízű agitáció megakadályozandó és az alkotmányos jellegű agitációra is elriasztóan kell hatni. Ezért Magyarországnak Románia ellen állítólagos sérelmei dolgában Chamberlain - utalt az alsóházban július 4-én arról "bofegd a kisebbségek a PSD szövetség elé "hozhatják" panaszaikat ugyanakkor.- A romanomvestié ellen irányuló nem magyar propagandára kijelentette, hogy senki sem szolgálja a béke érdekeit, ha a nemrégen kötött- szerződések revízióját követeli. Lloyd George: „A leszerelés fontosabb mint a békepaktum" - LONDON, júl. 31. (Wolff.) - Tegnapi alsóházbeli beszéde során Lloyd George a Rajna-vidék megszállásának kérdéséről is beszélt és a többi között ezeket mondotta: Ezek a szerződések mind szépek és, jók, de a lokarnói szerződést nem követte a Rajna-vidék kiürítése. Nagyon helyes, hogy Lokarnó Németországot behozta a Népszövetségbe és -hogy- ez idő szerint barát Budapesti Hírlap 1928 augusztus 1. (173. Sz.) ságos hangulat Franciaország és Németország között. Az a meggyőződésem, hogy a franciák a békét akarják. Ennek ellenére tíz évvel a békekötés után még mindig francia csapatok tartják megszállva a német területet. Ilyen irányú szándék sohasem forgott fenn. A békeszerződés a tizenöt évet legmagasabb határnak jelölte meg és úgy határozott, hogy a békeszerződés feltételeinek teljesítése esetén a kiürítés már e határidő lejárta előtt is megtörténhetik. Nem tudom, hogy a békeszerződésnek mely feltételeit, sértették volna meg. Ameddig idegen csapatok megszállva tartanak német területeket, minden ilyen paktum céltalan. Lloyd George hozzátette: Reméli, hogy a kormány fegyverkezési kiadásainak jelentékeny csökkentésével példát fog adni más nemzeteknek, ami sokkal értékesebb, mint a paktum aláírása. í tott Kötél Ferenc, amely hosszabb volt az előbbinél, hosszabb egy vég kék vászonnál is, befejezte a vésézetet/ El is indult volna, ha egy éjszakai "járőr oda nem toppan eléje. *— Mit tekeregsz itt a parancsnok elvtárs ablaka alatt, te' fickót —- kérdezte a járőr vezetője, aki bizonnyal az új büntetőkülönítmény egyik tisztje lehetett, mert Kötél Ferenc nem ismerte. — Nemtekergek kérem, csak ácsorgók. — És mi a sötét nyavalyát, faragtál ebbe a fába? Vizsgálni kezdték a békés gesztenyefa új díszét.vSríV... Keresztülütve tőrrel. Alatta két betű. "És pontosan a parancsnok elvtárs ablakával szemben! Mi ez? Ahá! Ebadta fickója! Hát így álfutik? "Hisz ez nyílt fenyegetés! — Hogy hívnak? — Kötél Ferencnek, kérem. Kötél Ferencnek? Nézzük csak. Hallatlan! K. Még a nevét,is ide merte vésni. — Mit jelent ez a K.F. itt, a szív alatt, talán a nevedet? Kötél Ferenc szegény igen gyönge választ adhatott. ’ Csak amolyan törődött nyöszörgést, Tinfi A véresre . Mert a szíjkorbács két helyen is felhasította arcát. Fájó és csöndes patakban csurgott a vér szája vonala felé, mely annyi kínzó vágyával gyötrődött a bőrkabátos kisasszony egyetlencsője,ráért. És mikor a járőr egyik orosz katonája a karabinerrel mellére sújtott, Kötél Ferenc megszédült és ahelyett, hogy visszaadta volna az ütést, beledőlt az orosz karjaiba. A káromkodásra és csörtetésre felnyílott az ablak. A parancsnokelvtárs nyitotta fel. Revolverrel a kezében, nem éppen kíméletes hangon kezdett érdeklődni. A járőr vezetője azonnal válaszolt. — Ezt a dögöt — magyarázta a járőr vezetője — éppen rajtakaptuk, amint üzenetet küldött neked. Belevésett a fatörzsbe egy szívet, melyet szurony fog keresztülütni! Képzelheted, azonnal kitaláltam, hogy mire céloz, mert ez a népség veszedelmes és alattomos. Nyilván meg akarnak ölni, de feküdj csak le, mi, őrködünk. Reggel behozatok párat és elveszem a kedvüket a fenyegetéstől. — Adgyasz parcsanok elvtárs egy kis voda —! kiáltott fel az ablakba az orosz és ijedten támogatta Kötél Ferencet. Kötél Ferenc ugyanis elájult egy kissé és élettelenül lógott a muszka csontos karjaiban. Elkékült ajka mintha azt suttogta volna, hogy legjobb úton halad a másvilág felé. Egy kancsó hideg víz enyhített halotti kábultságán. Felnyitotta véres szemét. Talán a szerelem titkos parancsára, első tekintete az ablakra siklott. Az ásítozó parancsnok mellett egy kicsiny, fehér, ijedt arcot pillantott meg, az az idegen kisasszony állt ott... Tekintetében örök asszony részvét. Kötél Ferenc olyan melegséget érzett belül, mint előbb az arcán, mikor a vérfolyócska utat keresett a szája felé. Bizton mosolygott is az idegenkisasszonyra, ha nem is fájdalomba fagyott szájával, de a lelkével. Ám, mikor újra megcsuklott a térde és az orosz átnyalábolta, hogy vállára dobva cipelje be a bíróság fogdájába, tudatára újból hályog borult és két napig feküdt a vérrel súrolt járásbírósági fogda padlóján, anélkül, hogy tudott volna a világról és önmagáról. De mind a két napon keresztül kegyetlen lázálomban azzal a fehér agárral viaskodott, melyet az idegen leány láncon vezetett és mely észtveszítőn harapni kezdte, valahányszor a leány halványeres kezét cserepes szájához akarta emelni. Egy hét múltán felvezették cellájából, hogy számot adjon szörnyű bűnéről. A forradalmi törvényszék bírái, a járásbíróság nagytermében ültek össze. A fakorlát mögött tornyos és cifra székben kell politikai megbízott ült, jobbra Rópoli elvtárs, piros nyakkendővel és vörös szegfűvel ékesítve, keztyűben és szappanos kefével megmentett fekete ünneplőben. Rópoli elvtárs, mióta a kaptafába lyukat vert és szögre akasztotta, politikai állást vállalt és sokszor megesett, hogy régi lakodalmas szokásokhoz híven versekbe szedve mondotta el beszédeit a vegyes hangulatú népgyűléseken. Az elnök másik oldalán Csicsek elvtárs ült. Gőgös ember volt. Gondosan kivágott német minták után szobákat és falakat festegetett és így lelkében titkon mindig együttérzett azokkal a kollegákkal, kik világhírű vásznakra pingáltak egy-egy nevet. Mint mondjuk Michelangelo, Raffael és Rippl Rónai... S bár hirdette, hogy életét ontaná a világ felszabadításáért, őszintén utált mindenkit, aki nem volt a kisváros szülötte, így a politikai megbízottat is, aki kettőjük között székelt, bitorolva Keszely járásbíró úr igazságtrónusát. A vádló szörnyű dolgokat emlegetett. Elmondta, hogy Kötél Ferenc meg akarta gyilkolni az idevezényelt különítmény parancsnokát. Arcátlan módon véste fel a fára vésztjósló figyelmeztetését, egy szívet a parancsnokelvtárs szívét és egy szuronyt... Ezt a szuronyt a házkutatás alkalmával meg is találták Kötél édesanyjának kamrájában, elrejtve egy korpával telített láda mélyén ... Szerencse, hogy a tanácsköztársaság katonái tetten érték az elvetemült fickót. Követeli, hogy egy ilyen himpellér, annak ellenére, hogy maga is proletárivadék, söpörtessék el a társadalomból. Követeli, hogy a nép bizalmából jelenlévő forradalmi törvényszék, arra a fára akasztassa fel a vádlottat, melyre aljas szándékú figyelmeztetését véste. A helyzet kétségbeejtő volt. Kötél Ferenc, szegény, már nyakán érezte a kötelet. Lehetetlen, hogy a kisatádi temetőből kiásott két hetes halott arca sápadtabb legyen az övénél. Mikor felszólították, mondja el, mit tud gagyongni védelmére, jobbról is balról is támogatni kellett, hogy lábra tudjon állni. — Beszélj fiam — mordult rá Csicsek, a törvényszéki szobafestő és nagyot ütött az asztalra. — Beszélj fiam és mondd el védelmeidet. Tudhatod, hogy igazságos emberek vagyunk és mi ítélkezünk. Ebben a városban semmiféle jöttment ember nem tehet igazságot. Rickert elvtárs, mint ügyész úr, a vádalom szerint azt mondja, meg akartad ölni a különítmény parancsnokát, aki különben már elhurcolkodott a környékről. Kell politikai megbízott idegesen feszengett, sem volt idevaló, Pestről küldötték erre felé. — De te! — szólt le a forradalmi törvényszék második kaptafás képviselője, — nekem ne hazuggy! Én nem sajnállak, ha főkötnek. Gazember voltál már gyerekkorodban, mikor kiloptad a gerendát a Rotterudvarból és elmentél vele csónakázni a Rinyára. Mert ha hazucc, főkötünk! De úgy főkötünk Ferkó, hogy még a bokádba is kitörik a csigola! — Vádlott, beszéljen! — szólalt meg ünnepélyesen az elnök. — Hajjuk! — ütött újra az asztalra Csicsek elvtárs, — beszélj tiszta szívvel! *! Kellogg fél Párizstól PÁRIZS, júl. 31. (Wolff.) A Chicago Tribüne jelenti Washingtonból: Itt kijelentik, hogy Kellogg államtitkárban nincs nagy hajlandóság arra, hogy a háborúellenes egyezmény aláírásával kapcsolatos párizsi értekezleten résztvegyen, miután kiderült, hogy Franciaország az államtitkár párizsi tartózkodását az adósság és a jóvátétel kérdésének megtárgyalására akarja felhasználni. A mostani kormány e kérdések megbolygatását az elnökválasztás küszöbén nem tartja kívánatosnak. A kormány hír szerint attól tart, hogy az európai államférfiak, akik nem sokat törődnek Hoover választási hadjáratával, Kelloggot kompromittáló helyzetbe sodornák. Tituleszku azért vonul létre, hogy a miniszterelnökségre konzerválta magát BUKAREST, júl. 31. (Orient Rádió.) A hivatalos lap mai száma szerint Tituleszku külügyminiszter július 31-től kezdve egyhónapi szabadságra megy. Visszatértéig Bratianu miniszterelnök vezeti ideiglenesen a külügyi tárcát. PÁRIZS, júl. 31. A sajtó különféleképpen kommentálja Tituleszku lemondását, amely mögött elsősorban politikai és nem egészségi okokat lát. A Journal szerint a lemondás hosszabb szabadságolást jelent, oka valószínűen az, hogy Tituleszku nem akar a Népszövetség szeptemberi ülésén résztvenni, mert előrelátható, hogy az optánsperben Magyarország részéről újabb heves offenzíva indul meg és mindig tartani lehet attól, hogy a tanács ismételten megváltoztatja álláspontját. Az Excelsior a lemondás okát abban keresi, hogy Tituleszkut elkedvetlenítette a Népszövetségnek a gépfegyver-ügyben hozott határozata. A lemondásnak most, a Ketlős-javaslat aláírása, valamint a Népszövetség ülésszakának megnyitása előtt bizonyos tiltakozásszerű jellege van. Az Echo de Paris szerint Tituleszku nem volt egy véleményen főképp Ruca miniszterrel a pénzügyi és külpolitikai kérdésekben)és lemondása e miatt vált elkerülhetetlenné. Jituleszku a stabilizációt inkább a Népszövetségz révén akarta végrehajtani és e mellett főleg Mussolininak Magyarországra és a magyar követelésekre vonatkozó beszédét ítélte meg Ducától eltérő módon. A Populaire szerint a román állam leplezett csődbe jutott és a stabilizációs kölcsön az országot csak újabb krízisbe viszi. Tituleszku csak azért távozik, hogy e válságban ne vegyen részt. " Tituleszku lemondása mutatta, hogy csakugyan baj van Romániában LONDON, júl. 31. A Daily Chronicle azt hiszi, hogy Tituleszku román külügyminiszter lemondása annak a világos jele, hogy bajok vannak Romániában. Beavatott körökben nem hiszik, hogy újból londoni követ lesz, hanem valószínűnek tartják, hogy a magánéletbe való rövid visszavonulás után, mint pártonkívüli politikus fog újból előtérbe lépni és ily módon alkalmas miniszterelnök jelöltnek. Ez esetben bizonyára a külügyi tárcát is magának fogja megtartani. A lap egyébként a román válság kiélesedésének jelét látja abban, hogy a nemzeti parasztpárt ezen parlamentet szervezet, amelyben a kormányt törvénytelennek bélyegezte és a külföldi bankokat óva intette attól, hogy Bratianunak kölcsönt adjanak. A kormány viszont a külföldi újságíróknak még azt is megtiltja, hogy a parasztpárt nevét egyáltalán említsék tudósításaikban. A cikk szerint a fejlemények teljesen hasonlóak Jugoszláviában, ahol Zágráb ugyancsak ellenparlamentet készül megnyitni, miután a belgrádi parlamentben az ellenzéki tagok nem érzik többé az életüket biztosságban. . A lap végül megjegyzi, hogy a két állam válsága feltűnően hasonlít az egyiptomi válsághoz. Tituleszku mégis londoni követ tesz BUKAREST, júl. 31. (Orient-Radio.) Tituleszku egyhónapi szabadságot kapott, amelynek leteltével Románia londoni követségének vezetését veszi át. Tisztelettel kérjük igen t, vidéki előfizetőinket, hogy lapunk zavartalan küldése érdekében az előfizetési idejében megújítani szíveskedjenek. A kereskedelem akadályainak megszüntetése GENF, júl. 31. (Wolff.) Wilson, az Egyesült Államok berni követe ma írta alá a kereskedelem akadályainak megszüntetéséről múlt évi november 8-án kötött főegyezmény pótegyezményét, amelyet a behoztali és kiviteli tilalmak megszüntetésével foglalkozó második diplomáciai értekezlet június végén elhatározott. A pótegyezmény megkötésénél annak idején lemondtak arról, hogy az Egyesült Államok és Bulgária azonnal aláírják az egyezményt és a két államnak kivételesen augusztus végéig terjedő időt szabtak az aláírásra. Az értekezleten képviselt 29 állam közül most már csak Bulgária aláírása hiányzik. Az Egyesült Államok aláírása nem vonatkozik azokra az ugyancsak júniusban létrejött különjegyzőkönyvekre, amelyek a nemzetközi bőr- és csontkereskedelem szabadságának helyreállítására vonatkoznak. LENGYELORSZÁG fegyvénél kívánja elintézni a litván konfliktust LONDON, júl. 31. (Wolff.) A Daily Telegraph diplomáciai munkatársa írja: A diplomáciai körök komolyan aggódnak a lengyel-litván konfliktus miatt. A litván kormány hangoztatja, hogy lengyel katonai műveletek vannak folyamatban a határon. Ezt az állítást több más hatalom is támogatja. Varsó tagadja, de a lengyel közvélemény egy része úgy véli, hogy Lengyelország a Népszövetség szeptemberi ülésén szabad kezet kap Litvániával szemben. Elképzelhetetlen, hogy a népszövetségi tanács egyhangúan hozzájáruljon ilyen drasztikus eljáráshoz, — írja a lap — de Londonban most nyugtalankodnak először a vilnai probléma kihatásai miatt. Franciaországban hemzsegnek a szovjet zsoldosai ' 1 V PÁRIZS, júl. 31. A Matih közli Laportenak, a kommunista pártvezetőség egyik francia tagjának leleplezéseit, aki kilépett a kommunista pártból. Laporte kijelentette, hogy a szovjet Franciaországban a kémek egész seregét fizeti. Ezek a kémek híreket gyűjtenek a tisztekről, a hivatalnokokról, sőt a kommunista párt tagjairól is. Franciaországban különösen úgynevezett külföldi kommunisták állataik a szovjet szolgálatában, hogy a munkásokat olyan kalandba rántsák bele, amelyből csak munkanélküliség és börtönbüntetés származhatik. Laporte azt állítja, hogy a francia kommunista párt évi 10.000.000 frank hivatalos kiadásából 8.000.000 frankot Berlinen át Moszkvából kap. Hozzáfűzte még Laporte, hogy sok pénzküldeményt a kommunista párt kebelén belül elsikkasztanak, úgy, hogy ezek sohasem jutnak el rendeltetési helyükre.