Budapesti Hírlap, 1928. augusztus (48. évfolyam, 173-197. szám)
1928-08-26 / 193. szám
a Budapesti Hírlap telefonszámai: József 300—43. József 300 - 53. József 300—63. József 323—84. 1928 augusztus 28. (193. sz.) Budapesti Hírlap Oroszok a Szív-utcában Elüldözött tábornokok és volgamenti muzsikák Tolsztoj társaságában A budapesti orosz kolónia könyvtárat és iskolát alapított . Az orosz bolsevizmaus telerakta az egész világot legnagyobbrészt szegénységben élő, előkelő emigrációval. Budapestre is tekintélyes kolónia jutott. Szétszóródva élnek a város különböző részeiben a pesti oroszok. Verejtékes munkával keresik kenyerüket. Ki itt, ki amott. Van azonban egy hely, ahol találkoznak, ahol összegyűlnek és dokumentálják, hogy az élet, szétsöprő vihara ellenére is együvé tartoznak, egy társadalmat alkotnak. Sziget az idegen tengerben. Szív-utca 6. Ez az oroszok háza. Egyemeletes, zöldre festett ház. Lakója nincs, termeiben délelőttönkint óvodás gyerekek tanulnak. Az első emelet folyosó melletti szobájában egy komor, vörösszakállú úr fogad, az oroszok papja. Nehezen tudunk beszélgetni, mert a templomából elüldözött ember leginkább csak oroszul beszél. Könyvekkel zsúfolt asztal előtt ül. A falon katonaruhás képe. Egy cirillbetűs füzetbe könyvek címét vezeti be. Most készül az első budapesti orosz könyvtár katalógusa. A szoba hátsó sarkában hagyományos szent kép. Az Orosz Mária képe. Virágok koszorúzzák, vékony vásznak lengenek le tetőzetéről. Akik sokat olvastak a kazáni Mária csodatetteiről, jól tudhatják, hogy az oroszok milyen elmélyülten tudnak könyörögni a golgotha asszonyához. Keskeny tábori vaságy, nagy, magas szekrény, pár szék — itt lakik a pópa, idetemetődik minden álma, vágya, szenvedése hazája után. Félhat tájban jönnek az oroszok. Egy hatalmas, erőteljes ember szobájába vezetnek. Kegyelmes úrnak szólítják, ő a budapesti orosz emigráció vezére, kinek kezében összefut az elüldözött csoport életének minden szála. Valamikor, a cári Oroszországban előkelő hivatalt viselt. Ma leckeórákat ad. Nemsokára megérkezik a Vöröskereszt Egylet orosz titkára is. Németül és franciául folyik a társalgás. Nem csodálni való, hogy bizalmatlanok. Elsősorban sok téves adatokra épült közlemény jelent meg róluk. Másrészt, kivetve egy idegen világ sodrába, nehezen nyílik meg a szívük. Ez a szoba is egyszerű, inkább tábori fedezékre emlékeztet, mint polgári lakásra. Az íróasztal fölött függ a meggyilkolt Miklós cár orosz egyenruhás, sapkás arcképe. Ez a sok tragédiára emlékeztető, feldíszített kép uralkodik az egész szoba hangulatán. Az első budapesti orosz könyvtárról érdeklődünk. Mikor a Budapesten élő oroszok egy kissé már megállapodtak és magukhoz tértek a nagy csapásból, természetesen szükségét érezték annak, hogy intenzív szellemi és lelki életet éljenek. A száműzetés egyik legigazabb vigasztalója a könyv. Elhatározták tehát, hogy megszerveznek egy könyvtárat, mely elhagyott hazájuk nyelvén íródott. Köztudomású, hogy a háborúban az Internacionális Vöröskereszt Egyesület könyvekkel látta el a fogolytáborokat. Legelsősorban ezeket a köteteket szerezték meg, rendbehozták, bekötötték, egybegyűjtötték, így került az első kis könyvtár a Szív-utca 6. számú épületbe. Ma mindössze 800 kötete van a könyvtárnak, mely erősen látogatott. Nagy orosz írók neveit tárja fel a katalógus. A kis könyvtár hírét végtelen szeretettel fogadták az emigránsok, mert az intelligens és európai műveltségű orosz életéhez épp úgy hozzá tartozik a könyv, a zene, a nyelvekben való búvárkodás — akár a teát forraló szamovár. Mikor a gyárak esti kürtszava jelzi, hogy vége a munkának, a valamikor dús és gazdag életű orosz törzstisztek, híres kozák lovasok, előkelő államhivatalnokok és a mai hazai állapotokat megvető, bujdosásba szakadt egyszerű muzsikák is — kik most a meg az gyárak zugó gépei mellett napszámoskodnak — a könyvtárba sietnek. Tolsztoj, Csehov, Gorkij, Dosztojevszky, Mereskovszkij sorai olvasásába mélyülve, visszaálmodják Nagyoroszország fehér mezőit, a Volga és a Dnyeszter virágos partjait, Kaukázus sejtelmes szépségeit, vagy Szibéria ridegságát, mely még mindig szebb volt, ólombányák és a kancsuka sorvasztó kínjai között is — mint hontalanságban a honvágy keserűsége. Szép számmal van a könyvtárban francia könyv is — sajnos azonban az egész 800 kötet igen kicsiny szám ahhoz, hogy éveken át lelki tápot nyújtson a bolsevizmus vértelen vértanúinak. Éppen ezért az oroszok nagy örömmel vennék, ha a megértő és művelt magyar közönség könyvadományaival szaporíthatnák kis könyvtárukat. Az emigránsok legtöbbje kitűnően beszél németül, franciául, angolul. Természetesen hosszú évek után már magyarul is. Nagy öröm lenne a szív-utcai egyemeletes házban, ha a katalógus névsorát új nevek bővítenék. Szívesen és örömmel fogadnak bármilyen művelt nyelven írott köteteket, de természetesen orosz és magyar könyveket leginkább. Több mint egy évtizede már, hogy Budapest orosz szigete megalakult. Egy új generáció kapott életet. Apró orosz gyermekek járnak csapatostól a Szív-utcába , iskolába. Külön tantermük van, kidolgozott, modern tanterv szerint oktatják őket s az orosz kolónia egy hivatásos magyar tanerőt is foglalkoztat, minthogy elhatározásuk folytán a kis orosz nebulók tantárgyai közé kötelező tárgyként vették fel a magyar nyelv oktatását. A legszomorúbb, legcsöndesebb s talán legáhitatosabb templom, amit valaha láttunk. Nagy, széles terem az első emeleten. Ablakai az utcára néznek. A falak fehérre festve, egy-két hosszú pad nyújtózik mellettük. A terem déli oldalán áll az elkülönített oltár. Mély, erős, virágillat üli meg a templomot, hova szombatonként elhozzák vigasztalásra vágyó szívüket a szegény, kettészakadt életű oroszok. Az oltár előtti magas vászonfalba építették be a szentek képeit. Különös, színezésű, szomorú, nagy álló alakokat ábrázolnak a képek — valamennyit menekült orosz tisztek festtették. A bujdosás kezükbe adta az ecsetet. A komor szentek arcáról bánat és keserűség árad, ábrázolásuk szinte azt a gondolatot rejti, hogy ők is hazát cseréltek. Aranypálcikákkal telerakott, kettős kupolák alól idevándorolnak a budapesti Szív-utca emeletére. Az orosz pap széthúzza az oltárt rejtő függönyt. A háttérben egy széles keretbe rejtett, Mária-kép. Egyszerre felgyűl mögötte egy csöpp villanylámpa, a fény átvilágítja a vásznat. Csak ez az egy láng ég most a templomteremben. Ott állunk az oltár előtt, az oroszok feje előrecsuklik, keresztet vetnek orthodox szokás szerint és meghajolnak. Bűvös, lelket érintő pillanat. Lent az alkonyodó utcában is szinte mélységes csönd van. Egy régi-régi kis képű fekete Máriakép áll az oltárasztalon. Rászegeződik az oroszok elkomorult tekintete. Fekete Mária, fekete arccal, alig látni keskeny arca körvonalait. A szentek és a cár képét egyszerre befedi a terjengő nyáralkonyi homály — olyan mély áhitat fogja el az embert, melyből szinte fájdalmas kilépni a zugó nagyvilágba. Az orosz pap lábujjhegyen járkál. Igazgatja az oltárt, a képeket, úgy állanak körülöttünk, mintha otthon volnának valahol talán Moszkvában, vagy a távol Nizsnij- Novgorodban. Finomművű, esztergályozott állványon ég egy kicsiny mécses pohár. Ezt az örökéget József királyi herceg ajándékozta a hazátlan oroszok templomának. A nálunk szokásos orgonát természetesen énekkar helyettesíti. Szombatonként este 6 óra tájban sokszor megállnak az emberek a Szív utca 6. szám előtt. Ilyenkor, az ájtatosságok alatt menekült orosz tisztekből alakult dalárda énekel, zsúfolásig megtelik az orosz templom. Hazájukért imádkoznak. Szinte megbűvölten, ünnepies érzésekkel hagyjuk el a száműzött oroszok házát. Hol volt az az idő, az emberi nyugalmat gyökerestől kitépett világrengés előtt, mikor Nagyoroszországban, balalajka pengése közben így énekeltek ezek az oroszok: Amott siet a szép Natália Ma csak kacag és máskor hallgatott, ő nem csoda, anyácska, nem csoda, Jevsztenyijtől ma száz csókot kapott... Babay József. Pótanyagot nem tartalmaz, az egészségre ártalmatlan a Senator cigarettapapír! 6. lap ára 8 fill., 120 lap ára 14 fill., 1 doboz hüvely ára 30 fill. Próbálja meg" Európában negyvennyolcmillió ember él kisebbségi sorsban A legyőzöl! Németország lesz a világháború igazi győztese? — Tudományos propaganda a nagynémet gondolát szolgálatában — Kisebbségi statisztikai Intézet a bécsi egyetemen Bécs, augusztus. (Kiküldött tudósítónktól.) A Burg... egykor — tíz éve se még — egy ötvenmilliós birodalomnak középpontja, császári lakója Európa legtiszteltebb uralkodója, s az élet benne a spanyol udvari etikett legszigorúbb szabályai szerint előírva főherceg foglyai és főemberei számára. Ma öreg amerikai missek és turisták számára feledhetetlen látványosság, termeiben hivatalok, részvénytársaságok irodái, üzletek és társaságok (Páneurópa) helyiségei vannak, színésznők (köztük a mi Németh Máriánk) és szocialista képviselők laknak és óriás halljában, melyet csak külföldi uralkodók fogadására nyitottak meg valamikor, most a „bécsi vásár“ egy részét szokták tartani. A Neue Burg hetedik emeletét az osztrák központi statisztikai hivatal foglalta le s ennek hat szép szobájában talált othont a sokszázados bécsi egyetem legfiatalabb intézete, az Institut für Statistik der Minderheitsvölker — a „népkisebbségek statisztikai intézete“ is. 1922-ben szervezte meg ezt az intézetet Wilhelm Winkler dr. kormánytanácsos, a bécsi egyetemen a statisztikának neves rendkívüli tanára, azzal a céllal, hogy kritikai vizsgálat alá vegye mindazoknak az államoknak statisztikáját, ahol népkisebbségek élnek, hogy ezeknek népesedési, gazdasági, kulturális és politikai viszonyait a tudományos statisztika szűrőjén keresztül megállapítva, az eredmények megfelelő bázist nyújthassanak majd a kisebbségi jogvédelem helyes szabályozása számára. Winkler professzor az intézetéről Hetedik esztendeje dolgozik immár csendben, de szakadatlanul ez az intézet, a kisebbségi problémák szövevényes kérdéseiben nem egy helyütt állapítva meg a közös kisebbségi sorsban a magyarság által is érvényesíthető igazságokat. Munkájában nagy előnye, hogy egyetemi intézet és így propagandisztikus vagy politikai tendenciával nem igen lehet megvádolni olyanoknak, akik számára az itt kikristályosodott megállapítások esetleg kellemetlenek, mert hiszen a tisza tudományosság, az igazság keresése jegyében folyik itt a szorgalmas és eredményes kutató munka. Mikor 1925 telén az intézet új helyiségeibe költözött, az osztrák pap-kancellár, Seipel Ignác dr., aki maga is egyetemi tanár, A kisebbségi kérdés szellemi alapvetése című megnyitó előadásában külön is kiemelte, hogy historikusok, statisztikusok, jogászok és szociológusok egyaránt milyen szép sikerrel folytathatnak tudományos vizsgálódásokat a népkisebbségek életnyilvánulásaival kapcsolatban. Három és félmillió rabságban sínylődő magyar testvérünk nehéz sorsára gondolva, fel* kerestük Winkler profeszort, hogy töbet tudjunk meg intézete céljáról és működéséről. Alacsony, evikkeres, szőke, fürge ember a professzor, aki nagy kedvességgel és előzékenységgel fogadott és vezetett végig a gazdagon felszerelt szobákon, amiket bizony a mi egyetemi jogi intézetünk (amennyiben egyáltalában vannak), bizony irigyelhetnek. — A versaillesi és saint-germáin diktátumok, — mondja a professzor — kilencmillió németet vágtak ki a Német Birodalom és Ausztria eleven testéből és dobták koncul a környező államoknak. Ennek a kilencmillió elszakított németnek sokszor keservesen nehéz sorsa irányította rá a német tudósok figyelmét a kisebbségi kérdésekre. Így egy egész sereg kiváló jogász igyekszik megformulázni a helyes és méltányos kisebbségvédelem általános irányelveit, kidolgozni törvénytervezeteket, amelyekkel elvileg meg lehetne akadályozni a kisebbségi népek megsemmisítésére törekvő sovén irányzatok érvényesülését. Mindezek a törekvések azonban addig nem válhatnak elevenen ható valóságokká, míg meg nem ismerjük a maguk meztelenségében a népkisebbségek igazi helyzetét, életét és harcát az új hatalmasok erőszakoskodásai és jogfosztásaival szemben. A hathatós kisebbségvédelem előfeltétele egy messzire nyúló statisztikai felvétel az egyes kisebbségek életének minden irányú megnyilvánulásáról; így meg kell állapítani a kisebbségi csoportok különböző típusait, a városi és falusi település milyenségét, a zárt telepeket és szórványokat; vizsgálni kell, hogy a foglalkozási és szociális tagozódás mennyiben befolyásolja a kisebbségek ellenálló erejét, miképp viselkednek a különböző felekezetek, népek és néptörzsek, mint uralkodó és mint alávetett csoportok; hogy bizonyos közigazgatási ténykedések, a közigazgatási kerületek határainak megállapítása, a negv- és iskolatörvények, a statisztikai felvételeknél alkalmazott metódusok miként hatnak a kisebbségek népállományára és egész arculatára. Csakhogy ha az ezekre vonatkozó összes felderíthető anyagot összehordva tudományosan már feldolgoztuk és így megbízható tudomásunk lesz az egyes kisebbségek erejéről és az őket fenyegető veszedelmekről, akkor láthatunk hozzá egy gyakorlati, elevenen ható kisebbségi jog kodifikálásának. Meg kell írnunk tehát a kisebbségek biológiáját. És természetesen nemcsak a németekét, hiszen itt van az Önök három és félmilió elszakított magyar testvére, azután ötmillió ukrán a lengyel és román uralom alatt. Európában mintegy 48 millió ember él kisebbségi sorsban. Ha a közös veszedelem és szükség 11 Gyönyörű tengeri utazás Triesztből október 8-tól 23-ig. 1 SEVILLA! VIVealALLITÁSHOZ Algír, Tanger, Gibraltár, Malaga, Cordova, Barcelona Capri, Nápoly és vissza Triesztbe a „STELLA DTTALIA* óceánjáró luxusgőzössel Részvételi díj, legelsőrangú ellátással C40. — pengőtől Felvilágosítás és prospektus: Cosulich Line, Budapest, VII., Thököly út 2. (K. p. ) ind. old. címben. Képv. IV., Váci utca 27—29. (Piarista-épület.)