Budapesti Hírlap, 1928. augusztus (48. évfolyam, 173-197. szám)
1928-08-26 / 193. szám
8 Ahmed Zogu karrierje A huszadik században nem igen teremnek új dinasztiák. Csak a Balkán-félsziget egyik legnyughatatlanabb része, az albán föld örökölt még annyit a régi idők romantikájából, hogy amíg másutt egymás után dőlt romba egy sereg trón, addig Albánia aránylag rövid időn belül most ad másodszor új dinasztiát Európának. Kevéssel a háború kitörése előtt a román király rokona, Wied Vilmos herceg került az albán trónra, most pedig egy régi felsőalbániai nemesi család fia koronáztatja magát királlyá Tiranában. Ahmed Zogu bég ez a romantikus hőse a háború utáni modern kornak. Pályafutása valóban rendkívüli. Mint pártvezér kezdte, mint diktátor folytatta és most mint alkotmányos király kezdi meg életének utolsónak szánt szakaszát. Akkor még kevesen gondolták volna, hogy négy év múlva uralkodó lesz ebből az enervált arcú, harminc éves fiatalemberből, akinek szemében olyan nyughatatlanság van és arcvonalaiban annyi szlávos lágyság. Neve a háború után bukkant fel itt-ott az európai lapokban. Akkoriban Fan Noli volt Albánia ura, aki Rómához húzott. Ahmed Zogu viszont, aki Fan Noli ellenzéke volt, és aki ellenzéki létére az életét veszedelmezte volna, ha a helyszínen csinál ellenzéki politikát, ebben az időben Belgrádban székelt barátaival és innen irányította az előkészületeket Fan Noli megbuktatására. Ez sikerült is 1924-ben. Ahmed Zogu bég megszerezte a hatalmat hazájában. Nemsokára pedig a lapok arról adtak hírt, hogy míg eddig Ahmed Zogu székelt Belgrádban, addig most Fan Nolit látni gyakran a szerbóváros utcáin. Ugyanazt a Fan Nolit, akit kormányzása idején olasz barátsággal vádoltak. Ebből a szerepcseréből pedig — amely nem egyedülálló a fiatal Albánia történetében — a világ azt a megfigyelést tette, hogy úgy látszik az események ereje és a politikai érzék Albánia urát mindig Olaszország felé orientálja, viszont az albán kormány ellenségei mindig szívesen látott vendégek Belgrádban. A két tiranai szerződés Ahmed Zogu tehát — négy évvel ezelőtt — megszerezte a hatalmat, nemsokára már köztársasági alkotmányt adott országának, amelyet 1925 elején törvénybe is iktattak. Ellenzékének vezérei úgyszólván egytől-egyig eltávoztak az országból, ő maga pedig megkezdte Albánia közigazgatásának kiépítését. Megválaszttatta magát köztársasági elnöknek, minden nevezetesebb helyre olyan embert tett, akinek képességeiről személyesen volt meggyőződve és olyan erős kézzel biztosította a nyugalmat s a kormány tekintélyének tiszteletét, hogy a vagyoni és magánbiztosságot helyreállította. A hegyekben ugyan gyakran támadt csetepaté egyes fölkelő törzsek és a katonaság között, de ezeknek Ahmed Zogu mindig nagyon erélyesen vetett véget. Ez a rend azonban mégsem látszott annyira kiegyensúlyozottnak, hogy megindulhatott volna az ország gazdasági föllendülése. A külföldi tőke elzárkózott Albánia elől. Úgy látszott tehát, hogy hiába tartja a rendet Zogu bég, rezsimjéből nem születhetik meg az ország regenerálódása. És ekkor jelentkezett Olaszország. Az olasz kormány ugyanis belátta, hogy a Balkán e részének pacifikálása, rendjének biztosítása egész Európának érdeke. Kölcsönökkel sietett az olaszok az albán nemzet segítségére, szakembereket adtak kölcsön az albán kormánynak, hogy a kölcsönöket célszerűen használhassák fel, segítségére voltak a reguláris katonaság kiképzésében, azzal, hogy olasz katonatiszteket bocsátottak az albán kormány rendelkezésére erre a célra. Albániának ezt a konszolidálódását azonban nem nézte jó szemmel Jugoszlávia. És míg addig inkább az albán törzsek okoztak galibát a szerb-albán határon, most egyre gyakrabban merültek olyan incidensek, amelyekről megállapították, hogy azt nem albán részről okozták. Ez természetesen elmérgesítette a szerb-albán viszonyt, sőt nagyon fölkeltette a szerbek féltékenységét Olaszországgal szemben is, amely szerintük ráteszi kezét Albániára, megveti lábát a Balkánon. Annál nagyobb volt tehát a belgrádi kormány lamentálása, amikor 1926 őszén közzétették a tiranai szerződést, amelyet Ahmed Zogu kötött Mussolinivel. Ez a szerződés ugyanis megerősítette azokat az előjogokat, amelyeket a Népszövetség már 1921-ben biztosított Olaszország részére Albániát illetően. Ez az első tiranai szerződés volt Zogu bég első történelmi cselekedete. Tavaly azután követte ezt a második tiranai szerződés, amelyben Olaszország és Albánia kölcsönös területi garanciát vállalnak egymásért, ami azt jelenti, hogy ha például Albániát egy harmadik hatalom megtámadja, akkor az olasz kormány köteles katonai segítséget nyújtani az albánoknak. Természetes, hogy ha a háború Albánia területén folyik, akkor az olasz katonaságnak át kell majd hajóznia a balkáni félsziget albán területére. Ebben a két szerződésben a szerbek olyan szövetséget láttak, amely lehetővé teszi Olaszország számára, hogy biztosítsa pozícióját, az albán kikötőkben, amelyek éppen az Adria torkában vannak, tehát az Adria kulcsának , tekinthetők. Ettől fogva mérgesedik el úgy az olasz-jugoszláv viszony, amely azóta nem egyszer tartotta izgalomban egész Európát. Az olasz orientáció eredményei Zogu bég pedig közben tovább dolgozott. Utakat, városrészeket épített, a kikötők fölszerelését megjavította, az albán kivitel az ő kormányzása alatt az ötszörösére emelkedett, a vasutakat teljesen nélkülöző országban az olaszok segítségével repülőjáratokat rendezett be, amelyek minden nagyobb albán várost összekötnek a fővárossal, föllendítette az ország kereskedelmét és mezőgazdaságát és ha óriási adókat vet is ki, mégis uralma nyomán bizonyos gazdasági javulás mutatkozik. Ez az érdeme Zogunak pedig sokkal nagyobb, mint politikai túlzásaiból eredő hibái. Hiszen Albániában olyanok a viszonyok, hogy ha nem ő, akkor más követi el ezeket az egyoldalú politikai hibákat. Mehmed Zogu egyre szorosabbá teszi az olasz-albán viszonyt, mert meggyőződött róla, hogy eddigi eredményeit is főként az olaszok jóindulatú támogatásának köszönheti. És ha személyi, családi és politikai féltékenykedés sok embert el is különít barátainak sorából, bizonyos, hogy az egész albán nép belátta már, hogy a gyönge Albánia csak úgy tud megerősödni és civilizálódni, ha nem egy erőszakos, kapzsi és nagyzási hóbortban szenvedő külön részekből álló államnak enged befolyást a belügyeibe, — mint ahogyan azt bizonyos helyen szeretnék , hanem olyan civilizált nagyhatalom védősége alá helyezi magát, mint Olaszország, amely egyrészt nem közvetetten szomszéd, másrészt pedig éppen világ pozíciójának tudatában nem akarja elnyomni az albán nemzeti aspirációkat. Ez a történelmi felismerés, amely Albániát elindította a boldogulás útjára, Zogunak az érdeme. És az olaszok be is váltották a hozzájuk fűzött albán reményeket. Az anyagi jótéteményeken kívül évről-évre több albán ifjút küldött Zogu még Olaszországba tanulni, a tehetősebb albán ifjak mind ott nevelődnek és ezek valamennyien azt tapasztalják, hogy az olaszok nem elnyomni, hanem támogatni akarják a független albán államot. És ha nemsokára, — mint azt megbízható hírek mondják, — megépítik az első vasutat Albánián keresztül Durazzótól Szalonikiig, amely Szerbia megkerülésével Szalonikin át Sztambulba vezetne, akkor a világ Zogu érdemének fogja betudni ezt a tényt, amely nem csak Albániát, hanem egész Európát érdekli. Egyes lapok máris úgy írnak erről a vasútvonalról, mint párhuzamos ellenvonaláról a Berlin-Bagdad direkciónak. Ezen a vonalon a Balkán legnagyobb részének megye Budapest és az ország legjobb bevásárlási helye BUTOROTTHON Állandó ki&IliWe.v .: Szolid árak. .. Fizetési kedvezmény. Tulajd.: POÓR VINCE, BarMI-B.N'VBrBskcreeztépniet. Budapesti Hírlap 1928 augusztus 26. (193. sz.) ■ rülésével sokkal gyorsabban lehet majd elérni a keletet, Londonból például Kostantinápolyig teljes huszonnégy órával rövidül meg az utazás a régi, Belgrádon át vezető útvonallal szemben. Már az is el van határozva, hogy az adriai-szoroson Bariból Durazzóba sincs hajók fogják, átszállítani a vasúti kocsikat, hogy ezáltal is közvetlenebb legyen az összeköttetés. Így festenek az Aehmed Zogu rezsim eredményei és kilátásai, amelyek nem elszigetelt kérdések, mert Európa tűzfészkénél, a Balkánnak nyugalma részben azon fordul meg, hogy mennyire független Albánia. Abból a tényből pedig, hogy a katolikus Aehmed Zogu a mohamedán többségű, egymillió lakosú Albániában most királyi koronát tesz a fejére, azt a meggyőződést merítheti Európa, hogy uralma meg van alapozva. Hiszen Aehmed Zogu belső barátan, és külső támogatói semmiesetre sem tanácsolnák neki a trón elfogadás Magyar érail vásároljunk! § A magyar ipar versenyképességének nagyszabású bemutatása a . Országos Kézművesipari Tárlat Aug. 17. szept. 16. Városliget, Iparos amnok. Rendezi az Országos Iparegyesület. Olcsó bevásárlási alkalom. Ingyenes visszautazás. Számos kedvezmény. Utazási Igazolvány menetjegyirodákban, ipari©8tűleteknél, kereskedelmi és iparkamaráknál. ■IM.UJWIIWIIMIHIiH sát, ha kormányzása nem volna eléggé biztonsítva. Magyarország mindenesetre azzal a tudattal köszöntheti majd a fiatal albán királyt, hogy dinasztiájában egyik biztosítékát látja a Balkán rendjének. Frey András. Ahhmed Zogut királlyá választották BELGRÁD, aug. 25. Tiranából jelentik: A néhány nappal ezelőtt megválasztott alkotmányozó nemzetgyűlés ma tartotta első ülését. Az alkotmányozó nemzetgyűlés megszavazta azt a törvényt, amely a királyságot proklamálja, majd elhatározták, hogy Aehmed Zogunak ajánlják föl a koronát. Ezt a határozatot külön küldöttség közölte Aehmed Zoguval, aki a választást elfogadta. Egyidejűen felvonták a királyi zászlót a parlament épületére. Az ágyúk dísstüzet adtak s ezzel tudatták Albánia népével a király megválasztását. Kellogg: Nem akadályozzuk meg, de megnehezítjük a háborút Miért érkezett olyan titokban Kellogg Párizsba ? PÁRIZS, aug. 25. (A Budapesti Hírlap távirata.) Kellogg államtitkár Étienne Lausanne, az ismert párizsi publicista előtt érdekes kijelentéseket tett a háborúellenes paktumra vonatkozólag. A paktum célja e szerint nem a háború megakadályozása, hanem megnehezítése. Ez a célkitűzés minden tekintetben reális, mert nem tartalmaz megvalósíthatatlan utópiákat. Nem szabad olyant ígérni, amit nem lehet betartani. A maga részéről meg van győződve arról, — mondotta Kellogg — hogy a paktum aláírása egy sorba állítja mindazokat az erkölcsi erőket, amelyek a világon a háború ellen küzdenek. Ezek az erők állandóan fokozódnak és impulzusuk is egyre nagyobb lesz. Lauzannenak arra a közbevetésére, hogy az aláírás ünnepies aktusához talán Spanyolországot is meg kellett volna hívni. Kellog azt válaszolta, hogy a maga részéről is sajnálja Spanyolország távollétét, amint hogy szívesen vette volna, ha a spanyol befolyás alatt álló délamerikai államok is részt vehettek volna az aláírásban. Itt azonban az érzelmi momentumokat háttérbe szorította a gyakorlati szükségszerűség. A paktum első aláíróinak számát korlátozni kellett, hiszen különben a legnagyobb zűrzavar állott volna be, ha az aláírás aktusában a világ valamennyi állama részt vett volna. Az Egyesült Államok kormánya azt a megoldást találta a legcélszerűbbnek, hogy egyelőre csupán azokat a hatalmakat hívja meg az aláírás ünnepélyes aktusához, amelyek között teljes az egyetértés a háborúellenes szerződés lényegét illetőleg. A többi államot később fogják felkérni, hogy csatlakozzanak a paktumhoz. Meg van győződve arról, hogy a felszólításnak valamennyi állam eleget fog tenni. Öröme nem volna teljes, hacsak egy civilizált állam is akadna, amely nem csatlakozna a háborúellenes egyezményhez. Német lobogó Párizsban PÁRIZS, aug. 25. A Kellog-szerződés aláírása alkalmából történik meg 1870 óta először, hogy a francia fővárosban kitűzik a német lobogót. A tüntetést tegnap este kommunista munkásgyűlésen határozták el. A francia munkásság ellenséges tüntetése PÁRIZS, aug. 25. A kommunista Humanité szerint a francia rendőrség és a belügyminisztérium mindent megtett, hogy Kelloggnak megérkezése alkalmával ne legyen része a munkásság ellenséges tüntetésében. Ezért siettették Kellogg különvonatát, hogy a kitűzött idő előtt egy órával érkezzék Párizsba s ezért utazott Kellogg úgyszólván titokban a francia területen. Azonban a lap szerint mindez az óvóintézkedés nem akadályozza meg, hogy munkásság ne hallassa rosszaié moraját. Augusztus 27-én erélyes tiltakozó tüntetést rendeznek, amelyen hangoztatni fogják az orosz proletariátussal való szolidaritásukat, valamint azt, hogy az orosz proletariátust hajlandók megvédelmezni a kapitalizmus támadásai ellen. Zászlódíszben a középületek PÁRIZS, aug. 25. (A Budapesti Hírlap távirata.) A Kelloggs paktum hétfői aláírásának napján Franciaország valamennyi középülete zászlódíszt ölt. A külügyminisztérium homlokzatára felhúzzák az aláíráson résztvevő valamennyi hatalom lobogóját. Vasárnap és hétfőn este a minisztériumokat és a nagyobb párizsi középületeket kivilágítják. Kellogg lelkes fogadtatásáról beszél PÁRIZS, aug. 25. (A Budapesti Hírlap távirata.) Kellogg államtitkár ma délelőtt 11 órakor fogadta az újságírókat, akik előtt rövid, de semmitmondó kijelentéseket tett. Egy újságírónak arra a kérdésére, hogy a paktumnak az amerikai szenátus által való ratifikálása biztosítva van-e, azt felelte Kellogg, hogy ez a kérdés kizárólag az amerikai szenátusra tartozik. Tizenegy óra 20 perckor Herriot közoktatásügyi miniszter jelent meg az amerikai nagykövetségen, ahol angol nyelven folytatott tárgyalást Kellogg államtitkárral. Kellogg fél egy órakor Herrick amerikai nagykövet kíséretében a diadalívhez hajtatott, ahol rózsából és liliomból font koszorút helyezett el az Ismeretlen Katona sírjára, majd visszatért az amerikai nagykövetségre ebédelni. Apponyi, Walko, Tánczos és Szterényi megy Genfbe A Nemzetek Szövetségének szeptemberi tanácskozásain Magyarországot Apponyi Albert gróf, Tánczos Gábor lovassági tábornok és Szterényi József báró képviselik. Walko Lajos dr. külügyminiszteré mint a múltban, úgy most is, a Népszövetség ülésszakának egész tartama alatt Genfben marad. Legtökéletesebb legmodernebb az eddiginél veszélytelenebb cyanozó eljárás a Zyklon. Alkalmazza: Zyklon Gázipari és Kereskedelmi R.-T. Budapest, Vill., Baross utca 127. szám. mttszaki igazgató: Jauler Béla okf. vegyészménöki Telefon: József 381-71 és József 340-47. Speciális prospektusok rendelkezésre.