Budapesti Hírlap, 1928. augusztus (48. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-26 / 193. szám

8 Budapesti Hírlap 1928 augusztus 26. (193. sz.) Achmed Zogu karrierje A huszadik században nem igen teremnek áj dinasztiák. Csak a Balkán-félsziget egyik legnyughatat ltinabb része, az albán föld örö­költ még annyit a régi idők romantikájából, hogy amíg másutt egymás után dőlt romba egy sereg trón, addig Albánia aránylag rövid időn belül most ád másodszor új dinasztiát Európának. Kevéssel a háború kitörése előtt a román király rokona, Wied Vilmos her- eeg került az albán trónra, most pedig egy régi felsőalbániai nemesi család fia koro­náztatja magát királlyá Tiránában. Achmed Zogu bég ez a romantikus hőse a háború utáni modern kornak. Pályafutása valóban rendkívüli. Mint pártvezér kezdte, mint diktátor folytatta és most mint alkot­mányos király kezdi meg életének utolsónak szánt szakaszát. Akkor még kevesen gondol­ták volna, hogy négy év múlva uralkodó lesz ebből az enervált arcú, harminc éves fiatal­emberből, akinek szemében olyan nyughatat­lan ság van és arcvonalaiban annyi szlávos lágyság. Neve a háború után bukkant fel itt-ott az európai lapokban. Akkoriban Fan Noli volt Albánia ura, aki Rómához húzott. Achmed Zogu viszont, aki Fan Noli ellenzéke volt, és aki ellenzéki létére az életét veszedel- mezte volna, ha a helyszínén csinál ellenzéki politikát, ebben az időben Belgrádban szé­kelt barátaival és innen irányította az elő­készületeket Fan Noli megbuktatására. Ez sikerült is 1924-ben. Achmed Zogu bég megszerezte a hatalmat hazájában. Nem­sokára pedig a lapok arról adtak hírt, hogy míg eddig Achmed Zogu székelt Belgrádban, addig most Fan Nolit látni gyakran a szerb (óváros utcáin. Ugyan­azt a Fan Nolit, akit kormányzása idején olasz barátsággal vádoltak. Ebből a szerepcseréből pedig — amely nem egyedülálló a fiatal Albánia történetében — a világ azt a megfigyelést tette, hogy úgylát­szik az események ereje és a politikai érzék Al­bánia urát mindig Olaszország felé orien­tálja, viszont az albán kormány ellenségei mindig szívesen látott vendégek Belgrádban. A kél tiranai szerződés Achmed Zogu tehát — négy évvel ezelőtt — megszerezte a hatalmat, nemsokára már köztársasági alkotmányt adott országának, amelyet 1925 elején törvénybe is iktattak. Ellenzékének vezérei úgyszólván egytől-egyig eltávoztak az országból, ő maga pedig meg­kezdte Albánia közigazgatásának kiépítését. Megválaszttatta magát köztársasági elnöknek, minden nevezetesebb helyre olyan embert tett, akinek képességeiről személyesen volt meg­győződve és olyan erős kézzel biztosította a nyugalmat s a kormány tekintélyének tisztele­tét, hogy a vagyoni és magánbiztosságot helyreállította. A hegyekben ugyan gyakran támadt csete-paté egyes fölkelő törzsek és a katonaság között, de ezeknek Achmed Zogu mindig nagyon erélyesen vetett véget. Ez a rend azonban mégsem látszott annyira ki­egyensúlyozottnak, hogy megindulhatott Volna az ország gazdasági föllendülése. A külföldi töke elzárkózott Albánia elől. Úgy látszott tehát, hogy hiába tartja a rendet Zogu bég, rezsimjéből nem születhetik meg az ország regenerálódása. És ekkor jelentke­zett Olaszország. Az olasz kormány ugyanis belátta, hogy a Balkán e részének pacifiká­lása, rendjének biztosítása egész Európának érdeke. Kölcsönökkel sietett az olaszok az albán nemzet segítségére, szakembereket ad­tak kölcsön az albán kormánynak, hogy a kölcsönöket célszerűen használhassák fel, se­gítségére voltak « reguláris katonaság ki­képzésében, azzal, hogy olasz katonatiszteket bocsátottak az albán kormány rendelkezésére erre a célra. Albániának ezt a konszolidálódását azonban nem nézte jó szemmel Jugoszlávia. És míg addig inkább az albán törzsek okoztak gali­bát a szerb-albán határon, most egyre gyak­rabban merültek olyan incidensek, amelyek­Bodapest és az ország legjobb bevásárlási helye BUTOROTTHON Állandó ki&IliWe.v •: Srolid árak. :: Fizetési kedvezmény. Tntajd.: POÓR VINCE, BarMI-B.II'VBrBskcreeztépniet. röl megállapították, hogy azt nem albán rész­ről okozták. Ez természetesen elmérgesítette a szerb-albán viszonyt, sőt nagyon fölkel­tette a szerbek féltékenységét Olaszországgal szemben is, amely szerintük ráteszi kezét Albániára, megveti lábát a Balkánon. Annál nagyobb volt tehát a belgrádi kormány lamentálása, amikor 1926 őszén közzé­tették o tiranai szerződést, amelyet Ach­med Zogu kötött Mussolinivel. Ez a szerződés ugyanis megerősítette azokat az előjogokat, amelyeket a Népszövetség már 1921-ben biztosított Olaszország részére Al­bániát illetően. Ez az első tiranai szerződés volt Zogu bég első történelmi cselekedete. Tavaly azután követte ezt a második tira­nai szerződés, amelyben Olaszország és Al­bánia kölcsönös területi garanciát vállalnak egymásért, ami azt jelenti, hogy ha például Albániát egy harmadik hatalom megtámadja, akkor az olasz kormány köteles katonai segít­séget nyújtani az albánoknak. Természetes, hogy ha a háború Albánia területén folyik, akkor az olasz katonaságnak át kell majd hajóznia a balkáni félsziget albán, terüle­tére. Ebben a két szerződésben a szerbek olyan szövetséget láttak, amely lehetővé teszi Olaszország számára, hogy biztosítsa pozí­cióját, az albán kikötőkben, amelyek éppen az Adria torkában vannak, tehát az Adria kulcsának , tekinthetők. Ettől fogva mérgese­dik cl úgy az olasz-jugoszláv viszony, amely azóta nem egyszer tartotta izgalomban egész Európát. Az olasz orienlác'ó eredményei Zogu bég pedig közben tovább dolgozott. Útakat, városrészeket épített, a kikötők föl­szerelését megjavította, az albán kivitel az ő kormányzása alatt az ötszörösére emelkedett, a vasutakat teljesen nélkülöző országban az olaszok segítségével repülőjáratokat rendezett be, «melyek minden nagyobb albán várost összekötnek a fővárossal, föllendítette az or­szág kereskedelmét és mezőgazdaságát és ha óriási adókat vet is ki, mégis uralma nyomán bizonyos gazdasági javulás mutatkozik. Ez az érdeme Zogunak pedig sokkal nagyobb, mint politikai túlzásaiból eredő hibái. Hiszen Al­bániában olyanok a viszonyok, hogy ha nem ő, akkor más követi el ezeket az egyoldalú politikai hibákat. Aehmed Zogu egyre szorosabbá teszi az olasz-albán viszonyt, mert meggyőződött róla, hogy eddigi eredményeit is főként az olaszok jóindulatú támogatásának köszönheti. És ha személyi, családi és politikai féltékenykedés sok embert el is különít barátainak sorából, bizonyos, hogy az egész albán nép belátta már, hogy a gyönge Albánia csak úgy tud megerősödni és civilizálódni, ha nem egy erő­szakos, kapzsi és nagyzási hóbortban szenvedő külön részekből állá államnak enged be­folyást a belügyeibe, — mint ahogyan azt bizonyos helyen szeretnék — hanem olyan ci­vilizált nagyhatalom védősége alá helyezi magát, mint Olaszország, amely egyrészt nem közvetetten szomszéd, másrészt pedig éppen világ pozíció jónak tudatában nem akarja el­nyomni az albán nemzeti aspirációkat. Ez a, történelmi felismerés, amely Albániát elindította a boldogulás útjára, Zogunak az érdeme. És az olaszok be is váltották a hoz­zájuk fűzött albán reményeket. Az anyagi jótéteményeken kívül évről-évro több albán ifjút küldött Zogu bég Olaszországba ta­nulni, a tehetősebb albán ifjak mind ott ne­velődnek és ezek valamennyien azt tapasz­talják, hogy az olaszok nem elnyomni, hanem támogatni akarják a független albán ál­lamot. És ha nemsokára, — mint azt megbízható hírek mondják, — megépítik az első vasutat Albánián keresztül Durazzótól Szalonikiig, amely Szerbia megkerülésével Szalunikin át Sztambulba vezetne, akkor a világ Zogu ér­demének fogja betudni ezt a tényt, amely nem csak Albániát, hanem egész Európát érdekű. Egyes lapok máris úgy írnak erről a vasútvonalról, mint párhuzamos ellenvonalá­ról a Berlin-Bagdad direkciónak. Ezen a vo­nalon a Balkán legnagyobb részének megke­rülésével sokkal gyorsabban lehet majd elérni a keletet, Londonból például Kostantinápo- lyig teljes huszonnégy órával rövidül meg az utazás a régi, Belgrádon át vezető útvo­nallal szemben. Már az is el van határozva, hogy az ádriai-szoroson Bariból Durazzóba sines hajók fogják, átszállítani a vasúti kocsi­kat, hogy ezáltal is közvetlenebb legyen az összeköttetés. Így festenek az Aehmed Zogu rezsim ered­ményei és kilátásai, amelyek nem elszigetelt kérdések, mert Európa tűzfészkénél:, a Bal­kánnak nyugalma részben azon fordul meg, hogy meennyire független Albánia. Abból a tényből pedig, hogy a katolikus Aehmed Zogu a mohamedán többségű, egymillió lakosú Albá­niában most királyi koronát tesz a fejére, azt a meggyőződést merítheti Európa, hogy uralma meg van alapozva. Hiszen Aehmed Zogu belső baráton, és külső támogatói semmi­esetre sem tanácsolnák neki a trón elfogadá­Magyar érül vásároljunk! § A magyar ipar versenyképességének f nagyszabású bemutatása a ; . Országos Kézművesipari Tárlat Aug. 17. szept. 16. Városliget, Iparos amok. Rendezi az Országos Iparogyestilet. Olcsó bevásárlási alkalom. Ingyenes visszautazás. Számos kedvezmény. Utazási Igazolvány menetjegy­irodákban, ipari©8tűleteknél, kereskedelmi és ipar­kamaráknál. ■IM.UJWIfWIIMIHIiH sát, ha kormányzása nem volna eléggé bizton sítva. Magyarország mindenesetre azzal a tudat­tal köszöntheti majd a fiatal albán királyt, hogy dinasztiájában egyik biztositékát látja a Balkán rendjének. Frey András. Achmei Zogut királlyá választották BELGRAD, aug. 25. Tiranából jelentik: A néhány nappal ez­előtt megválasztott alkotmányozó nemzetgyű­lés ma tartotta első ülését. Az alkotmányozó nemzetgyűlés megszavazta azt a törvényt, amely a királyságot proklamálja, majd elha­tározták, hogy Aehmed Zogunak ajánlják föl a koronát. Ezt a határozatot külön küldött­ség közölte Aehmed Zoguval, aki a választást elfogadta. Egyidejűén felvonták a királyi zászlót a parlament épületére. Az ágyúk díss- tüzet adtak s ezzel tudatták Albánia népével a király megválasztását. Kellogg: Nem akadályozzuk meg, de megnehezitfük a háborút Miért érkezett olyan titokban Kellogg Párizsba ? PÁRIZS, aug. 25. (A Budapesti Hírlap távirata.) Kellogg államtitkár Étienne Lausanne, az ismert pá­rizsi pubilicista előtt érdekes kijelentéseket tett a háborúellenes paktumra vonatkozólag. A paktum célja e szerint nem a háború meg­akadályozása, hanem megnehezítése. Ez a cél­kitűzés minden tekintetben reális, mert nem tartalmaz megvalósíthatatlan utópiákat. Nem szabad olyant ígérni, amit nem lehet betar­tani. A maga részéről meg van győződve ar­ról, — mondotta Kellogg — hogy a paktum aláírása egysorba állítja mindazokat az er­kölcsi erőket, amelyek a világon a háború' ellen küzdenek. Ezek az erők állandóan foko­zódnak és impulzusuk is egyre nagyobb lesz. Lauzannenak arra a közbevetésére, hogy az aláírás ünnepies aktusához talán Spanyol- országot is meg kellett volna hívni. Kellog azt válaszolta, hogy a maga részéről is saj­nálja Spanyolország távollétét, amint hogy szívesen vette volna, ha a spawyol befolyás alatt álló délamerikai államok is résztvehet- tek volna az aláírásban. Itt azonban az ér­zelmi momentumokat háttérbe szorította a gyakorlati szükségszerűség. A paktum első aláíróinak számát korlátozni kellett, hiszen különben a legnagyobb zűrzavar állott volna be, ha az aláírás aktusában a világ vala­mennyi állama résztvett volna. Az Egyesült- Államok kormánya azt a megoldást találta a legcélszerűbbnek, hogy egyelőre csupán azokat a hatalmakat hívja meg az aláírás ünnepélyes aktusához, amelyek között teljes az egyetértés a háboriíellenes szerződés lé­nyegét illetőleg. A többi államot később fog­ják felkérni, hogy csatlakozzanak a paktum­hoz. Meg van győződve arról, hogy a felszó­lításnak valamennyi állam eleget fog tenni. Öröme nem volna teljes, hacsak egy civili­zált állam is akadna, amely nem csatlakozna a háborúellenes egyezményhez. Német lobogó Párizsban PÁRIZS, aug. 25. A Kellog-szerződés aláírása alkalmából tör­ténik meg 1870 óta először, hogy a francia fővárosban kitűzik a német lobogót. N francia munkásság ellenséges tüntetése PÁRIZS, aug. 25. A kommunista Humanité szerint a francia rendőrség és a belügyminisztérium mindent megtett, hogy Kelloggnak megérkezése alkal­mával ne legyen része a munkásság ellensé­ges tüntetésében. Ezért siettették Kellogg kii- lönvonatát, hogy a kitűzött idő előtt egy órá­val érkezzék Párizsba s ezért utazott Kellogg úgyszólván titokban a francia területen. Azonban a lap szerint mindez az óvóintézke­dés nem akadályozza meg, hogy munkásság ne hallassa rosszaié moraját. Augusztus 27-én erélyes tiltakozó tüntetést rendeznek, amelyen hangoztatni fogjak az orosz proleta­riátussal való szolidaritásukat, valamint azt, hogy az orosz proletariátust hajlandók meg- védelmczni a kapitalizmus támadásai ellen. A tüntetést tegnap este kommunista munkás* gyűlésen határozták el. Zászlódlszben a köz­épületek PÁRIZS, aug. 25. (A Budapesti Hírlap távirata.) A Kelloggs paktum hétfői aláírásának napján Francia* ország valamennyi középülete zászlódíszt ölt« A külügyminisztérium homlokzatára felhúzzák az aláíráson résztvevő valamennyi hatalom lobogóját. Vasárnap és hétfőn este a mi­nisztériumokat és a nagyobb párizsi középü­leteket kivilágítják. Kellogg lelkes fogadtatás• röl beszél PÁRIZS, aug. 25. (A Budapesti Hírlap távirata.) Kellogg államtitkár ma délelőtt 11 órakor fogadta az újságírókat, akik előtt rövid, de semmitmondó kijelentéseket tett. Egy újságírónak arra a kérdésére, hogy a paktumnak az amerikai szenátus által való ratifikálása biztosítva van-e, azt felelte Kellogg, hogy ez a kérdés kizárólag az amerikai szenátusra tartozik. Tizenegy óra 20 perckor Herriot közokta* tásiigyi miniszter jelent meg az amerikai nagykövetségen, ahol angol nyelven folyta­tott tárgyalást Kellogg államtitkárral. Kellogg félegy órakor Herriek amerikai nagykövet kíséretében a diadalívhez hajtatott, ahol rózsából és liliomból font koszorút he­lyezett el az Ismeretlen Katona sírjára, majd visszatért az amerikai nagykövetségre ebé­delni. Apponyí, Walko, Tánczos és Szferényí megy Genfbe A Nemzetek Szövetségének szeptemberi tanácskozásain Magyarországot Apponyi Al­bert gróf, Tánczos Gábor lovassági tábornok és Szterényi József báró képviselik. Walko Lajos dr. külügyminiszteré mint a múltban, úgy most is, a Népszövetség ülésszakának egész tartama alatt Genfbcn marad. Legtökéletesebb legmodernebb nz eddiginél veszélytelenebb cyanozó eljárás a Zyklon. Alkalmazza: Zyklon Gázipari és Keieskedelmi R.-T„ Endapest, Vili., ßaross-utca 127. szám. mttezaki igazgató: íaulcr Béla oki. vegyészménö rkJ Telefon: József 381-71 és József 340-47. Speciális prospektusok rendelkezésre. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék