Budapesti Hírlap, 1928. november (48. évfolyam, 249-272. szám)
1928-11-03 / 249. szám
A takarékosság a leggyümölcsözőbb önfegyelem 9 P—Baaaw BBaaaw B!Wi két boldogtalan asszonya a trónnak: — mennyi közössége a két képnek, mégis, mily fölmérhetetlen távolsága időnek, személyeknek és eseményeknek! Tisza István abban a nyomban emelkedett ki az örökkévalóság vonásaival a geszti sírból, amikor halott testét oda bezárták. Kiemelkedett az igazság, a tisztaság, a legnagyobb férfierények tündöklő martiriumával s emlékezetének kulusza ma egyetemes és általános. Ennek a kultusznak részese mindenki, aki szívébe zárta a hazaszeretet, az önfeláldozás, a férfias kötelességteljesítés eszményét és akit bármi mélyen sújtott sorsa, nem vesztette el hitét ezeknek győzelmében. Erre, a hol elboruló, hol megtisztuló, de mindig állandó csillagzatra függesztette bánatos szemét az özvegy királyné, amikor elküldte koszorúját annak a férfiúnak asírjára, akinél rendíthetetlenebből senki nem járta az erények útját. ■ 1. 1. A geszti út résztvevői a következők: Pesthy Pál igazságügyminiszter, Mikszáth Kálmán főispán, Pápay József dr., Cziráky József gróf, Szentpétery Kun Béla dr., Sztranyavszky Sándor dr. államtitkár, Örley György, Tamássy Béla, Kolbenschlag Béla, Vargha Károly, Pongrácz Aladár dr., Hajós Kálmán, Majoros István dr., Vitéz Árpád, Morvay Zsigmond, Szentimrei Pál, Vermes Béla, Terbócz Miklós, Fráter László dr., Vay László báró, Horváth Elek, Ertsey Péter dr., Miskolczy Pál dr., Balogh Elemér, Bónis Aladár, Zsóry György, Vertán Endre, Ujvárossy Lajos dr., Cseke Sándor dr., Okolicsányi Imre, Borhy György, Pappszász Tamás, Alexander Imre, Balázsovich Ernő, Ghiczy Elemér, Szenessy Aladár, Mikecz László dr., Sárvay Elek dr., Péchy László, Streicher Aladár dr., Sztankovánszky Tibor dr., Földessy Ödön, Szukováthy Imre dr., Kenessey Pongrác, Balás Béla, Bajusz József, Hodobay Sándor dr., Károlyi Imre gróf, Keserű Lajos, Biró Béla, Haller József gróf, Haller István gróf, Szentimrey Pál Angol-német antant is van, nemcsak angol-francia LONDON, nov. 2. (A Budapesti Hírlap távirata.) Cushendun helyettes külügyminiszter szerdán nagy beszédet mondott Dartfordban, kiegészítve az angolfrancia flotta egy élményről tartott blackpooli beszédét. Anglia nem kötött Franciaországgal katonai szövetséget és a háború befejezés óta nem vállalt ilyirányú újabb kötelezettségeket Franciaországgal szemben. A régi barátság természetesen a háború után is megmaradt és remélhetően a jövőben is szorosabbra fűződik. A háború befejezése óta csupán annyi történt, hogy a francia-angol ántantot a lokarnói szerződés által Németországra is kiterjesztik. Ha tehát Anglia és Franciaország között ántantról beszélünk, — mondotta Cushendun lord — úgy hozzá kell tenünk, hogy angol-német antant is van. Zágráb Rómát és Budapestet természetes szövetségesének tekinti „Jugoszláviának legelsőbb Bulgáriával és Magyarországgal kellene jóviszonyt teremteni“ BELGRÁD, nov. 2. Grisogono dr., a parasztdemokrata szövetség egyik képviselő tagja, Spalatóban beszédet mondott. Grisogono értesülése szerint Zágrábban előkészület folyik a Magyarországhoz és Mussolinihez intézendő memorandum ügyében. E memorandumban biztosítják Budapestet és Rómát arról, hogy Horvátország ha függetlenné lesz, semmit sem készít ellenük, minthogy természetes barátainak és szövetségeseinek tekinti. A belgrádi sajtó leleplezésként fogja fel Grisogono beszédét. BELGRÁD, okt. 31. (Bécsi Távirati Iroda.) Joca Jovanovics, a szerb gazdapárt vezére, a szerbiai Kovazsevácban egy gyűlésen külpolitikáról szólva kijelentette, hogy a háború által teremtett _ Jugoszláviának az lenne az első feladata, hogy barátságos viszonyt teremtsen elsősorban Bulgáriával és Magyarországgal, azután Albániával, Németországgal és Ausztriával. Budapesti Rirlap 1328 nőre miss’ S. (MI. Klikk-malom, családi hitbizomány, terézvárosi párt — mondja volt pártjáról Rassay Károly A demokrata fronton még javában áll a harc, az országos politikát annyira, amennyire érintő eredményei azonban már kétségtelenül és véglegesen kialakultak. Ezek abban állanak, hogy a nyolc, volt demokratapárti képviselőből négy: Bródy Ernő, Fábián Béla, Pakots József és Gál Jenő megmaradt demokratának, a kiszorult vagy kivált másik négy pedig: Rassay Károly, Sándor Pál, Barncs Marcell és Hegymegi-Kiss Pál megalakítják a „szabadelvű csoportot A helyzetnek ezt a tisztulását állandó, belső perpatvarok, veszekedések és botrányok előzték meg. A demokrata szervezetek nem tudtak egyöntetű megállapodásra jutni, sőt az egyes körökön belül is két táborra szakadtak, a tagok és ezeknek többsége Rassay mellett foglalt állást, de azért a másik párt sem, tüzelt hatástalanul, mert Pakots József, aki nagy meglepetésre, Rassay mellett vallott színt, az utolsó pillanatban visszamaradt a demokratáknál, hasonlóképpen Bródy Ernő, aki szintén amellett volt, hogy föl kell oszlatni a parlamenti képviseletet. A demokraták továbbfolyó belső küzdelmei és testvérharca most már csak azt kell hogy eldöntse, hogy ki legyen a pártvezér: Pakots, Fábián, Gál Jenő vagy Bródy Ernő. Az egyes szervezetek és körök különben ma este is tanácskoztak, hol támadták Rassay, hol csatlakoztak hozzá. Maga Rassay ma elérkezettnek látta az időt, hogy tájékoztassa a közvéleményt. Hírlapi cikke olyan megjelölésekben és vádakban gazdag, melyek élénk világot vetnek a kettérobbant párt belső életére. Arról, hogy Pakots József előbb neki, Rassaynak fogadott hűséget, aztán mégis visszamaradt a demokratáknál, Ralsay így elmélkedik: — Az egyik képviselő úr, aki ezt a határozatot elfogadta, negyvennyolc óra múlva attól visszalépett. Ez a körülmény lényegesen hozzájárult a helyzet jótékony tisztázásához és ékes bizonyságát nyújtotta annak, hogy mily lényeges különbség volt a pártban együttműködő képviselők között a politikai és társadalmi kötelezettségek helyes megítélésében. Rassay többek között még a következőket is mondja: — A kikerülhetetlen válás lebonyolítását jóízlésű emberek lehetőleg maguk között intézik el. Úgy látszik, ebben az esetben ez nem lehetséges. Más: — Tartottam attól, hogy ez a körülmény (hogy a budapesti képviselők többségben voltak a demokrata pártban) újra felszabadítja azoknak a köröknek a törekvését, amelyek kicsinyes féltékenységből, apró számítgatásokból az egyetlen polgári ellenzéki pártot vissza akarják szorítani abba a keretbe, amely a pártot fővárosi, vagy még célzatosabb beállítás szerint, terézvárosi párttá minősíti. Más. — Két leküzdhetetlen akadállyal találkoztam. Az egyik volt az az előttem érthetetlen, naiv felfogás, amely a demokratikus politikát, mint valami családi hitbizományt, akarta kezelni egy szűkkörú kis társaság igazgatásában. Ezt a politikát egyesek — ... már nem is Budapest, hanem annak egy kis kerülete, vagy talán méginkább egy kerületi körének falai közé akarták eltemetni. Más. — Nem honorálhatom ezért a klikkuralomra való törekvést az ellenzéki oldalon sem. Mint ezek a Rassay-idézetek mutatják, anynyi bizonyos, hogy kedélyes élet uralkodhatott ebben a hangos kis pártban, melyet ő terézvárosi pártnak nevez, szemben azokkal az országos méretekkel, amelyekre ő új pártját fölépíteni akarja. A reformáció emléknapjának ünnepe Luther Márton föllépésének szerdai, négyszáztizenegyedik évfordulóján az ország egész protestáns társadalma kegyelettel emlékezett meg a reformátor művérők A .Kálvin téri református templomban délelőtt Göde Lajos püspöki másodlelkész rádióistentiszteletet tartott,, a Deák téri evangélikus templomban pedig Raffay Sándor dr. püspök prédikált a középiskolai ifjúság előtt. E két istentiszteleten kívül még számos alkalmi, templomi ünnep volt, majd este került sor a társadalmi, nyilvános öszszejövetelekre. A fővárosi Vigadóban Ezrek jelentek meg a Vigadóban az egyházi, társadalmi élet jelesei. Köztük: Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter, Pesthy Pál dr. igazságügyminiszter, Petri Pál dr. kultuszállamtitkár, Lengyel Zsolt dr. népjóléti államtitkár, továbbá Juhász Andor dr., a Kúria elnöke, a felsőház és Puky Endre dr. alelnök a képviselőház megbízásából, Radvánszky Albert báró evangélikus egyetemes felügyelő, Dókus Ernő, a református egyetemes konvent világi elnöke, Raffay Sándor dr. és Ravasz László dr. püspökök, Bachuysen holland követ, Fleischer Sándor dán főkonzul, Hohenlohe Károly Egon herceg, Raics Károly, Csécsi- Nagy Imre és Sáfrán Géza ny. altábornagyok, Zelenka Lajos dr. ev. egyházkerületi felügyelő, Rásó Lajos dr. ev. egyetemes ügyész, Benedek Zsolt dr. konventió tanácsos, Kuthy Dezső ev. egyetemes főtitkár, Dabasi-Halász Lajos dr., a budapesti kir. főügyészség vezetője, Bezegh-Hrrszágh Miklós dr. rendőrfőkapitány, Barla-Szabó József dr., a Társadalombiztosító Intézet igazgató-főorvosa, Édes Endre dr. tanácsnok, a székesfőváros képviseletében, Csordás Elemér dr. tisztifőorvos és igen sokan mások. Ákom Lajos orgonajátéka után bevezetőül a XC. zsoltár első versét énekelték el, Taubinger Rezső evangélikus tábori főesperes imát mondott. Bethlen Pál dr. gróf, felsőházi tag, az Országos Bethlen Gábor Szövetségnek, az ünnepségeket rendező egyik intézménynek elnöke tartott bevezetőt, megemlékezve a négyszáz év előtti múlt eseményeiről, majd az öszszes felekezetek békéjéről és a nemzeti erők egységesítéséről beszélt. A Lutheránia-énekkar, vitéz Kendek Kirchknopf Gusztáv dr. ev. egyházkerületi központi lelkész vezetésével kórust adott elő, majd az ünnep első szónoka, Lázár Ferenc dr. felsőházi tag, a Bethlen Szövetség társelnöke állott szólásra. Megemlékezett a tíz év előtti október 31-i gyászról s a magyar református egyház nagy fiának, Tisza Istvánnak mártírhaláláról: „Ezt a forradalmat, úgymond a szónok, az igaz protestánsok örök megvetése bélyegzi meg.“ — Nem szabad — folytatta — a házasság szentségét megtámadni. Darányi Ignác, negyedszázada, aktív miniszter korában, erősen katolikus államfő uralma alatt, kijelentette, hogy a vegyesházasság tiszteletben tartása alkotmánybiztosítéknak tekintendő. Nos, eddig nem történt meg, hogy e felfogással ellentétes áramlatot leküzdeni sikerült volna. Ma egyformán valljuk Krisztus Urunk királyságát, kell tehát, hogy szeretetben és kölcsönös becsülésben egymásra találjunk. Mert mi történik akkor, — végzi Lázár Ferenc, — ha,„mint oldott kéve, széthull nemzetünk“?! Kapi Béla dunántúli evangélikus püspök volt a vigadói ünnep másik főszónoka. Rendkívüli hatású beszédében, egyebek közt így szólt: — Ha beletekintünk a reformáció kristálytükrébe, azt látjuk, hogy nem is 1517. október 31. a mi születésnapunk. A mi bölcsőnk ott ringott Krisztus keresztje alatt, bennünket az Ő áldozati vére keresztelt meg. — Nem revolució a Reformáció, — folytatta — mert az Isten igazságának alapján épül, eredeti, elsőszülött eszme, amit képviselünk. A reformáció: visszatérés a Szentíráshoz. — Kell, — végezte Kapi püspök — hogy a protestantizmus éljen, mert van benne erkölcsi erő, van hivatása és lesz jövendője ... Percekig tartó lelkesedéssel fogadták Kapi püspök szónoklatát, a Lutheránia-énekkar száma, Csíki Gábor dr. unitárius lelkész imája, Kreik Jenő orgonajátéka, az „Erős várunk ...“ fejezte be a vigadói ünnepséget. A régi képviselőházban A régi képviselőházban folyt le a másik főünnep. A hatalmas termet s a kanazatokat zsúfolásig megtöltötte a hívők serege. Az elnöki emelvényen Kaas Albert báró dr. egyetemi tanár, az egyik rendezőegyesület, az Országos Luther Szövetség elnöke foglalt helyet, mellette Józan Miklós unitárius püspök, Veress Jenő református tábori alesperes, Szabó Sándor dr. országgyűlési képviselő, ny. főispán, Göde Lajos ref. püspöki másodlelkész. Ott voltak a többek között: Madai Gyula országgyűlési képviselő, Benedek Sándor, a közigazgatási bíróság másodelnöke, felsőházi tagja népjóléti kormány képviselője, Schotts Kornél államtitkár, Bakó József v. országgyűlési képviselő, ref. lelkész, Doby Géza dr.,a közgazdaságtudományegyetem dékánja, Badó József kir. táblai tanácselnök, Ritoók Zsigmond egyetemi tanár. A „Te benned biztunk elejétől fogva“ kezdetű zsoltár eléneklése után Karts Albert báró magasan szárnyaló beszéddel megnyitotta az ünnepséget. — A reformáció emléknapján mostanáig 6 történelmet ünnepeltük. Főhajtás volt ez az ünnep a nagy reformátorok emléke előtt. Majd jött a nagy kataklizma, amely mindent átértékelt, amely viharban nem maradt ideje az embereknek, hogy tanácsért forduljanak a történelmi igazságokhoz ... Ebben az időben termelődött ki a gondolat, hogy a reformáció emlékünnepét vonjuk ki a templomokból, hogy jöjjön össze egy táborba, egy testületbe a nagy protestáns, társadalom. Ma már nem a múltat ünepeljük, hanem a ma nagy problémáit, a válás problémáit, amelyek szorosan összefüggnek a nemzeti problémával. Veress Jenő alesperes mondott utána gondolatokban gazdag, magasröptű imát, majd Szabó Sándor országgyűlési képviselő, ny. főispán ünnepi beszéde következett. — A mai ünnep — mondotta, — az emberi szellem örök tévelygéseiből kikristályosodó megvilágosodás ünnepe. A protestantizmus hatalmas eszmei ütközetekben kiviláglott igazságok összessége, a feltörekvő tisztánlátás megütközése a tévelygés áramlatával. A magyar protestánsok külön drága örökséget kaptak, a magyar élet fokozott védelmét. Józan Miklós unitárius püspöki vikárius volt az ünnepség következő szónoka: — Azért vagyok itt, — mondotta — hogy én is bizonyságot tegyek az igazságról, mert az igazság jegyében indult meg az a mozgalom, négyszáz egynéhány évvel ezelőtt, amelyet ma ünnepelünk. — Luther, Kálvin és Dávid Ferenc történelmi hivatását, apostoli munkáját méltatta, majd arra mutatott rá, hogy Krisztus követésére a reformáció korának ugyanolyan szüksége volt, mint amilyen szüksége van a Ma modern, önmagának tetszelgő társadalmának. Göde Lajos püspöki másodlelkész megható imája után az ünnepség az „Erős várunk az Úr Isten ...“ című zsoltár hangjaival ért véget. Többezer főnyi közönség szorult ki a Vigadóból és a régi képviselőházból, ezek számára a Deák-téri, illetve a Kálvin-téri templomokban, rendeztek ünnepet. A Deák-téri templomban Szabó Imre budapest-fasori református lelkész és Szigethy Lajos dr. ev. lelkész, főgimnáziumi igazgató tartottak beszédet, a Kálvin-téri templomban, Göde Lajos püspöki másodlelkész bevezető imája után, Victor János dr. budapesti ref. teológiai tanár, Vidovszky Kálmán ev. lelkész, a budapesti Luther-Otthon igazgatója beszéltek, Ferenczy Annikó és Molnár Imre dr. énekszámokat adtak elő, őket Antony Károly kísérte orgonán. Derzsi Endre Kálvinién segédlelkész imája fejezte be az ünnepséget. Az angol községtanácsi választáson a munkáspárt győzött LONDON, nov. 2. (A Budapesti Hírlap távirata.) Csütörtökön tartották meg Angliában és Walesben a községtanácsi választást, amely a munkáspárt nagy győzelmével végződött. A munkáspárt az eddigi eredmények szerint 101 mandátummal növelte eddigi mandátumai számát, amivel szemben a konzervatív párt 58, a liberális párt 13 és a pártonkívüliek 30 mandátumot veszítettek. • Kritikus fordulat a román belpolitikában ? A régenstanács koncentrációs kormányt akar a liberális Bralianukormány helyébe BUKAREST, nov. 2. (A Budapesti Hírlap távirata.) A belpolitikai helyzet ma váratlanul kritikus fordulatot vett. A délutáni órákban közismertté vált, hogy Bratianu miniszterelnök szerdán audiencián volt a régenstanácsnál, amely közölte vele, hogy a kormánynak legkésőbb december 1-éig távoznia kell helyéről, és koncentrációs kormánynak kell következni. A régenstanács ezt a kívánságát azzal okolta meg, hogy december 1-én ünnepli meg az ország Erdély bekebelezésének tizedik évfordulóját, ezen az ünnepségen pedig a nemzeti parasztpárt csupán abban az esetben venne részt, ha addig helyet kapna a kormányban. Bratianu a felszólításra azzal válaszolt, hogy hajlandó lemondani, de csalás azonnal, mert nem vállalhatja a stabilizációs kölcsön lekötését abban az esetben, ha a kölcsönt más kormány venni fel. A régenstanács Bratianu kijelentésért azzal válaszolt, hogy végső elhatározását szombaton délelőtt 11 órakor közli a miniszterelnökkel.