Budapesti Hírlap, 1929. március (49. évfolyam, 50–73. szám)
1929-03-31 / 73. szám
Vasárnap, 1929 március SI. (73. sz.) Budapesti Amus 2 és 3 szobás lakások teljesen újszerű berendezése: buddke háló,nappali ebédlő Bútorcsarnok Szövetkezet lakásművészeti osztálya. Díjtalan tervezés és kalkuláció postán is. VIII., Rákóczi út 7. (Pannónia mellett.) Telefon: József 420—69 Mezőgazdaságunk a külkereskedelmi forgalom tükrében A külkereskedelmi forgalom szemléltetően visszatükrözi egyfelől országunk agrárjellegét, másfelől azt a nehézséget, amellyel mezőgazdasági feleslegeink kiviteli értékesítése találkozik. Az utolsó öt esztendő külkereskedelmi forgalmának mérlege azt mutatja, hogy agrárkivitelünk összértéke, amely 1924-ben 520.2 millió pengő volt, 1925-ben már 652.4 millió pengőt tett és 1926-ban 710 millió pengővel egyelőre elérte kulminációs pontját. Ettől az időponttól fogva agrárkivitelünk összértéke csökkenő irányzatot vesz, amennyiben 1927-ben csak 631.0 millió és 1928-ban már csak 603.8 millió pengőt tesz. . Ha azt nézzük, hogy egész kivitelünkben milyen jelentősége van agrárexportunknak, azt látjuk, hogy 1924-től kezdve 1926 végéig mezőgazdasági kivitelünknek részesedési arányszáma az összexportban mindig javult, ettől az időponttól kezdve azonban romlott, de uralkodó pozícióját az utolsó pillanatig megtartotta. A mezőgazdasági kivitel értéke ugyanis az egész exportnak 1924-ben 77.8%-át, 1925-ben 80.03%-át és 1926-ban 81.63%-át tette. Már viszont 1927-ben az agrárexport értékének részesedési aránya az összkivitelhez képest 78.95%-ra, 1928-ban pedig 75%-ra csökkent.figyelemreméltó és meggondolásra késztető tényeket észlelünk, ha megvizsgáljuk, hogy legfontosabb agrárkiviteli cikkeink hogy szerepelnek a külkereskedelmi mérlegben. A vezető hely természetesen mindig a gabonaféléké és őrleményeké, amelyekből még 1928-ban 242,2 millió pengő értékű mennyiséget exportáltunk. Második helyen állanak az állatok és állati termékek. Ezekből a múlt évben 124,3 millió pengő értékű kivitelünk volt. Nyomban a harmadik helyen áll a baromfi és baromfitermékek exportja 79,4 millió pengővel. De ha figyelmünk a külkereskedelmi forgalom behozatali oldalára fordul, szembeszökően látjuk, hogy agrárország ellenére, milyen nagyértékű importunk van olyan mezőgazdasági cikkekből, amelyek nálunk termelhetők, vagy megfelelően pótolhatók lennének. Ez a méltán feleslegesnek mondható import az elmúlt évben 42,6 millió pengő értéket képviselt, vagyis körülbelül egyharmadát annak a pénznek, amihez egész állat- és állati termékexportunk révén hozzájutottunk. Ennek a felesleges behozatalnak egyik tétele a gabonafélék importjából adódik és 4,6 millió pengőt tesz. Ennek fő része a tengeribehozatal útján áll elő. Állatokból és állati termékekből — elkészített hús, tej, vaj, sajt, hal stb. — 11,1 millió pengő értékű árut hoztunk be. Burgonyából és zöldségfélékből az importunk 3,9 millió, gyümölcsökből pedig 11,9 millió értékű volt. Magvakból is behozunk 10,8 millió pengő értékű árut. A termelési politika segítségével bizonyos idő alatt teljesen kiküszöbölhető volna felesleges mezőgazdasági behozatalunk különösen akkor, ha ezt a politikát a fogyasztóközönség támogatná. Alig lehet vitás, hogy tejtermelésünk egyenletességével felesleges volna 1,9 millió pengő értékű vajat behozni évenként és 2 millió pengőt fizetni a külföldnek különféle sajtokért. Gyümölcstermelésünk fejlesztése révén nem kellene a jövőben kimennie a vámkülföldre 2 millió pengőnek csupán almáért és 1,2 millió pengőnek aszaltszilváért. Az ízes magyar gyümölcsök általános térfoglalása és a közönség által való felkarolása visszaszoríthatná évenként 5.2 millió pengőre rugó narancs- és 1.2 millió pengőt tevő banán-behozatalunkat is. 442 darab szarvasmarha, 44 darab ló, 347 darab sertés, 213 darab juh és 600 darab csirke A Tenyészállatvásár forgalma • Gazdakörökben élénken figyelték, hogyan alakul a mezőgazdasági kiállítás állatvásári forgalma. A most nyilvánosságra került adatok azt mutatják, hogy a nehéz viszonyok és a pénztelenség ellenére a forgalom kielégítő volt. Különösen lendítően hatott a vételkedvre, hogy a pénzügyminiszter lehetővé tette a vármegyei gazdasági felügyelőségeknek póthitel engedélyezésével nagyobb számú apaállat beszerzését köztenyésztési célokra. A külföldi eladásokat nehezítették a túlzottan szigorú állategészségügyi szabályok. Ennek ellenére a kiállításon Ausztria egy darab szarvasmarhát és három darab sertést, Csehország egy lovat, öt szarvasmarhát, tíz sertést és hét juhot, Görögország hat lovat, Jugoszlávia hat lovat, kilenc szarvasmarhát, huszonkilenc sertést és tizenöt juhot vásárolt. Az elért átlagárak nagyjában megfelelnek a múltévieknek. Az eladási forgalom statisztikája a következő: A tényleg felhozott 705 darab szarvasmarhából 442 cserélt gazdát, amelyek közül 406 darab volt a bika és 36 darab a tehén és az üsző, ami 63 százalékos értékesítésnek felel meg. Az elért átlagár a bikáknál darabonként 1307 pengő, habár egyes tenyészbikák 4000 pengőn felül keltek el. A felhozott 204 darab lóból 44 darab cserélt gazdát, tekintetbe kell azonban venni, hogy a lovak legnagyobb része nem volt eladó és csak kiállítás céljára hozták fel. A tényleg eladó méneknél az eladási forgalom 71 százalékot ért el. Az elért átlagár a méneknél 2036 pengő, a kancáknál pedig 1350 pengő volt. A sertéseknél a kedvezőtlen tenyésztési viszonyok már a felhajtás nagyságában is éreztették hatásukat, amennyiben a múlt évi 1327 darabbal szemben az idén csak 842 darabot hoztak fel. Ezek közül 347 darab cserélt gazdát, ami 43 százalékos forgalomnak felel meg. Az arányszámot lényegesen rontotta, hogy az idén aránylag sok koca volt, amelyek közül csupán 23 százalék talált vevőre. Az elért átlagárak a sertéseknél a múlt évinek felelnek meg és az idén 259 pengőt tettek. A juhoknál a felhajtás és a forgalom megegyezik s a múlt évivel. A felhozott 671 juhból 213 darabot adtak el, ami 32 százalékot tesz. A kosok átlagára 239 pengő volt. A kiállított 1200 baromfinak közel a fele gazdát cserélt és a baromfiak csoportjában volt a legkedvezőbb a vásári forgalom. Örvendetes tény, hogy az eladott baromfiak létszámának több mint 40 százalékát külföld részére vásárolták meg. Szilárduló volt a terménytőzsde irányzata. A terminytőzsdén ünnepelőtti volt a hangulat. A forgalom úgy a határidős piacon, mint a készáruüzletben aránylag csekély volt. A határidős piacon a májusi búza a csütörtöki 24.47 pengős árral szemben 25.50—25.70 pengőig drágult. Az októberi búza 16 fillér árnyereségre tett szert és 26.49 pengővel jegyezték. A rozspiacon a forgalom eleinte csak az októberi üzletekre szorítkozott és itt a legutóbbi 23.98 pengős zárlati árral szemben 24.14—24.30 pengős kurzusokon kötöttek üzleteket. A májusi rozs jelentéktelen forgalomban 24 fillérrel drágult. A tengeri üzletben a külföldi árukínálat mérsékelte a drágulást. A májusi 28.46 pengőről 28.58 pengőig, a júliusi 28.40 pengőről 28.54 pengőig emelkedett. A készárupiacon a malmok vásároltak csak kisebb tételeket 20—30 fillérrel drágábban a Csütörtöki árhoz képest. A kínálat aránylag csekély és az exportüzlet is vontatott volt.Hidasnémeti paritásában 150 cseh koronát fizettek, Záhony paritásában 153 cseh korona, Biharkeresztes állomáson pedig 25,40 pengő a búza ára. A többi relációban nem volt üzlet. Bogából egyetlen kötést nemt jelentettek, tengeriben a forgalom élénkebb és a hangulat jobb, az árak azonban a csütörtöki színvonalon mozogtak. A hivatalos ármegállapító bizottság a búza árát 20, a rozsét 10 fillérrel emelte. Búzából 950 mázsa, tengeriből 1050 mázsa kelt el Elkelt ma búzából 150 mázsa dunántúli 25.90, pestmegyei 150 mázsa 26.05, dunántúli 100 mázsa 25.90, dunántúli 150 mázsa 26.15, jászsági 150 mázsa 26.20, pestmegyei 250 mázsa 25.90 pengős áron. A kötések kivétel nélkül budapesti paritásban 80 kiló fajsúlyú búzára vonatkoztak. Tengeriből elkelt 150 mázsa dunántúli 28.40, pesti paritásban, 150 mázsa bácskai 27 pengővel a bácskai állomás, 300 mázsa dunántúli 2835 és 450 mázsa dunántúli 28.40 pengős áron budapesti paritásban. A lisztárak nem változtak. — Kényszeregyességek. A budapesti törvényszék ma a következő cégek ellen indította meg a csődönkívüli kényszeregyességi eljárást: Pfeiffer Lajos budapesti (Sas-wea 6.) kereskedő és tulajdonosa Böhm is Bieter budapesti (Paulay Ede utca 1.) kereskedő és tulajdonosa Böhm Lajos kereskedő, végül Áron Bernét budapesti (Soroksári út 101.) korcsmárér és favorozáai vállalkozó ellen. 27 HÁLÓZATI 4 CSÖVES SZELEKTÍV EURÓPAVEVŐKÉSZÜLÉKEI A JÖVŐ FÉLRE A TELEPEKKEL! ** ij ■n i $íi£ G y di* t / a t Standard Villamossági R.-T. Újpest, 4. — A vetések elég jól állották a fagyot. A földmívelési minisztérium ma rendkívüli vetésjelentést adott ki abból a célból, hogy tájékoztatást nyújtson, várjon ártott és ha igen, mennyiben az őszieknek a rendkívül hideg téli időjárás, valamint a dermesztő fagyhullám. A jelentés szerint a hosszantartó nagy hidegek nem okoztak a vetésekben érzékeny károsodást. A búza- és rozsvetések nemcsak a dunántúli országrészen, ahol azokat vastagabb hótakaró borította, hanem az északi dombos vidéken és az Alföldön is, ahol pedig a vetéseket a téli hideg időjárás ellen csak vékony hóréteg és csak időnként védte, elég jól állották a fagyot. Az őszi búza- és rozsvetések ama részénél is, ahol a levélzetet a téli fagy elperzselte, a gyökérzet általában ép, így remény van arra, hogy a még ez idő szerint mutatkozó kismérvű károk is csökkenni fognak. Számottevőbb károsodás a repce és őszi árpavetésekben mutatkozik és pedig különösen Zemplén, Borsod-Gömör-Kishont, Szabolcs és Szatmár vármegyék egyes vidékein. A tavaszi gazdasági munkálatokat és pedig úgy a szántást, mint a tavaszi árpa és zab vetését részben az éjjeli fagyok, részben a talaj nedvessége miatt csupán a partosabb területeken kezdték meg. A legközelebbi vetésjelentés: április 6-án. — A „Köztelek“ húsvéti száma igen gazdag tartalommal jelent meg. Bő ismertetést közöl a most lezajlott Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár megnyitásáról és az ezzel kapcsolatos eseményekről, a látogatottságról, a külföld érdeklődéséről, az állatok bírálatának és díjazásának részletes eredményeit, valamint a vásári forgalmat is külön cikkekben ismerteti. Vezető cikkein kívül közli Kerpely dr. egyetemi tanárnak a Közteleken „A téli fagykár és orvoslási módjai“ címen tartott előadása bő kivonatát. A szakcikkek rovatában számos kiváló gazdasági szakember közleményeit hozza, a többi szokásos rovatok szintén még a megszokottnál gazdagabb tartalmát. kiváló tudósok, előkelő papok, jeles írók közreműködésével szerkesztette: ÚJVÁRI PÉTER EZER MEG EZER CSODÁLATOS VÁLASZ ÖTEZERNÉL TÖBB FOGALMI SZAKASZBAN Háromezer zsidó karrier Ara 60 pergő KAPHATÓ HAVI 6 PENGŐS RÉSZLETBEN A Magyar Zsidó Lexikon kiadóhivatala Budapest, Rákóczi-dt 61. szám