Budapesti Hírlap, 1929. március (49. évfolyam, 50–73. szám)

1929-03-31 / 73. szám

Vasárnap, 1929 március SI. (73. sz.) Budapesti Amus 2 és 3­ szobás lakások teljesen újszerű berendezése: buddk­e háló,nappali ebédlő Bútorcsarnok Szövet­kezet lakásművészeti osztálya. Díjtalan tervezés és kalkuláció postán is. VIII., Rákóczi­ út 7. (Pannónia mellett.) Telefon: József 420—69 Mezőgazdaságunk a külkereskedelmi forgalom tükrében A külkereskedelmi forgalom szemléltetően visszatükrözi egyfelől országunk agrárjelle­gét, másfelől azt a nehézséget, amellyel mező­­gazdasági feleslegeink kiviteli értékesítése ta­lálkozik. Az utolsó öt esztendő külkereske­delmi forgalmának mérlege azt mutatja, hogy agrárkivitelünk összértéke, amely 1924-ben 520.2 millió pengő volt, 1925-ben már 652.4 millió pengőt tett és 1926-ban 710 millió pen­gővel egyelőre elérte kulminációs pontját. Ettől az időponttól fogva agrárkivitelünk összértéke csökkenő irányzatot vesz, amennyi­ben 1927-ben csak 631.0 millió és 1928-ban már csak 603.8 millió pengőt tesz. . Ha azt nézzük, hogy egész kivitelünkben milyen jelentősége van agrárexportunknak, azt látjuk, hogy 1924-től kezdve 1926 végéig mezőgazdasági kivitelünknek részesedési arány­­száma az összexportban mindig javult, ettől az időponttól kezdve azonban romlott, de ural­kodó pozícióját az utolsó pillanatig megtar­totta. A mezőgazdasági kivitel értéke ugyanis az egész exportnak 1924-ben 77.8%-át, 1925-ben 80.03%-át és 1926-ban 81.63%-át tette. Már viszont 1927-ben az agrárexport értékének részesedési aránya az összkivitelhez képest 78.95%-ra, 1928-ban pedig 75%-ra csökkent.­­figyelemreméltó és meggondolásra késztető tényeket észlelünk, ha megvizsgáljuk, hogy legfontosabb agrárkiviteli cikkeink hogy sze­repelnek a külkereskedelmi mérlegben. A ve­zető hely természetesen mindig a gabona­féléké és őrleményeké, amelyekből még 1928-ban 242,2 millió pengő értékű mennyisé­get exportáltunk. Második helyen állanak az állatok és állati termékek. Ezekből a múlt év­ben 124,3 millió pengő értékű kivitelünk volt. Nyomban a harmadik helyen áll a baromfi és baromfitermékek exportja 79,4 millió pen­gővel. De ha figyelmünk a külkereskedelmi forga­lom behozatali oldalára fordul, szembeszökően látjuk, hogy agrárország ellenére, milyen nagyértékű importunk van olyan mezőgazda­­sági cikkekből, amelyek nálunk termelhetők, vagy megfelelően pótolhatók lennének. Ez a méltán feleslegesnek mondható import az el­múlt évben 42,6 millió pengő értéket képvi­selt, vagyis körülbelül egyharmadát annak a pénznek, amihez egész állat- és állati termék­­exportunk révén hozzájutottunk. Ennek a felesleges behozatalnak egyik té­tele a gabonafélék importjából adódik és 4,6 millió pengőt tesz. Ennek fő része a tengeri­behozatal útján áll elő. Állatokból és állati termékekből — elkészített hús, tej, vaj, sajt, hal stb. — 11,1 millió pengő értékű árut hoz­tunk be. Burgonyából és zöldségfélékből az importunk 3,9 millió, gyümölcsökből pedig 11,9 millió értékű volt. Magvakból is behozunk 10,8 millió pengő értékű árut. A termelési politika segítségével bizonyos idő alatt teljesen kiküszöbölhető volna felesle­ges mezőgazdasági behozatalunk különösen akkor, ha ezt a politikát a fogyasztóközönség támogatná. Alig lehet vitás, hogy tejtermelé­sünk egyenletességével felesleges volna 1,9 millió pengő értékű vajat behozni évenként és 2 millió pengőt fizetni a külföldnek különféle sajtokért. Gyümölcstermelésünk fejlesztése ré­vén nem kellene a jövőben kimennie a vám­­külföldre 2 millió pengőnek csupán almáért és 1,2 millió pengőnek aszaltszilváért. Az ízes magyar gyümölcsök általános térfoglalása és a közönség által való felkarolása visszaszorít­hatná évenként 5.2 millió pengőre rugó na­rancs- és 1.2 millió pengőt tevő banán-behoza­talunkat is. 442 darab szarvasmarha, 44 darab ló, 347 darab­­ sertés, 213 darab juh és 600 darab csirke A Tenyészállatvásár forgalma • Gazdakörökben élénken figyelték, hogyan alakul a mezőgazdasági kiállítás állatvásári forgalma. A most nyilvánosságra került ada­tok azt mutatják, hogy a nehéz viszonyok és a pénztelenség ellenére a forgalom kielégítő volt. Különösen lendítően hatott a vételkedvre, hogy a pénzügyminiszter lehetővé tette a vár­megyei gazdasági felügyelőségeknek póthitel engedélyezésével nagyobb számú apaállat be­szerzését köztenyésztési célokra. A külföldi eladásokat nehezítették a túlzot­tan szigorú állategészségügyi szabályok. Ennek ellenére a kiállításon Ausztria egy da­rab szarvasmarhát és három darab sertést, Csehország egy lovat, öt szarvasmarhát, tíz sertést és hét juhot, Görögország hat lovat, Jugoszlávia hat lovat, kilenc szarvasmarhát, huszonkilenc sertést és tizenöt juhot vásárolt. Az elért átlagárak nagyjában megfelelnek a­ múltévieknek. Az eladási forgalom statiszti­kája a következő: A tényleg felhozott 705 darab szarvasmar­hából 442 cserélt gazdát, amelyek közül 406 darab volt a bika és 36 darab a tehén és az üsző, ami 63 százalékos értékesítésnek felel meg. Az elért átlagár a bikáknál darabonként 1307 pengő, habár egyes tenyészbikák 4000 pengőn felül keltek el. A felhozott 204 darab lóból 44 darab cse­rélt gazdát, tekintetbe kell azonban venni, hogy a lovak legnagyobb része nem volt el­adó és csak kiállítás céljára hozták fel. A tényleg eladó méneknél az eladási forgalom 71 százalékot ért el. Az elért átlagár a mének­nél 2036 pengő, a kancáknál pedig 1350 pengő volt. A sertéseknél a kedvezőtlen tenyésztési vi­szonyok már a felhajtás nagyságában is érez­tették hatásukat, amennyiben a múlt évi 1327 darabbal szemben az idén csak 842 darabot hoztak fel. Ezek közül 347 darab cserélt gaz­dát, ami 43 százalékos forgalomnak felel meg. Az arányszámot lényegesen rontotta, hogy az idén aránylag sok koca volt, amelyek közül csupán 23 százalék talált vevőre. Az elért átlagárak a sertéseknél a múlt évinek felelnek meg és az idén 259 pengőt tettek. A juhoknál a felhajtás és a forgalom meg­egyezik s a múlt évivel. A felhozott 671 juh­­ból 213 darabot adtak el, am­i 32 százalékot tesz. A kosok átlagára 239 pengő volt. A kiállított 1200 baromfinak közel a fele gazdát cserélt és a baromfiak csoportjában volt a legkedvezőbb a vásári forgalom. Örven­detes tény, hogy az eladott baromfiak létszá­mának több mint 40 százalékát külföld részére vásárolták meg. ­ Szilárduló volt a terménytőzsde irányzata. A term­inytőzsdén ünnepelőtti volt a hangulat. A forgalom úgy a határidős piacon, mint a készáruüzletben aránylag cse­kély volt. A határidős piacon a májusi búza a csütörtöki 24.47 pengős árral szemben 25.50­­—25.70 pengőig drágult. Az októberi búza 16 fillér árnyereségre tett szert és 26.49 pengővel jegyezték. A rozspiacon a forgalom eleinte csak az októberi üzletekre szorítkozott és itt a legutóbbi 23.98 pengős zárlati árral szemben 24.14—24.30 pengős kurzusokon kötöttek üz­leteket. A májusi rozs jelentéktelen forgalom­ban 24 fillérrel drágult. A tengeri üzletben a külföldi árukínálat mérsékelte a drágulást. A májusi 28.46 pengőről 28.58 pengőig, a jú­liusi 28.40 pengőről 28.54 pengőig emelkedett. A készárupiacon a malmok vásároltak csak kisebb tételeket 20—30 fillérrel drágábban a Csütörtöki árhoz képest. A kínálat aránylag csekély és az exportüzlet is vontatott volt.­­Hidasnémeti paritásában 150 cseh koronát fizettek, Záhony paritásában 153 cseh korona, Biharkeresztes állomáson pedig 25,40 pengő a búza ára. A többi relációban nem volt üzlet. Bogából egyetlen kötést nemt jelentettek, tenge­riben a forgalom élénkebb és a hangulat jobb, az árak azonban a csütörtöki színvonalon mo­zogtak. A hivatalos ármegállapító bizottság a búza árát 20, a rozsét 10 fillérrel emelte. Búzá­ból 950 mázsa, tengeriből 1050 mázsa kelt el Elkelt ma búzából 150 mázsa dunántúli 25.90, pestmegyei 150 mázsa 26.05, dunántúli 100 mázsa 25.90, dunántúli 150 mázsa 26.15, jász­sági 150 mázsa 26.20, pestmegyei 250 mázsa 25.90 pengős áron. A kötések kivétel nélkül budapesti paritásban 80 kiló fajsúlyú búzára vonatkoztak. Tengeriből elkelt 150 mázsa du­nántúli 28.40, pesti paritásban, 150 mázsa bácskai 27 pengővel a­ bácskai állomás, 300 mázsa dunántúli 2835 és 450 mázsa dunántúli 28.40 pengős áron budapesti paritásban. A lisztárak nem változtak. — Kényszeregyességek. A budapesti tör­­vényszék ma a következő cégek ellen indí­totta meg a csődön­kívüli kényszeregyességi eljárást: Pfeiffer Lajos budapesti (Sas-wea 6.) kereskedő és tulajdonosa Böhm is Bieter budapesti (Paulay Ede­ utca 1.) kereskedő és tulajdonosa Böhm Lajos kereskedő, végül Áron Bernét budapesti (Soroksári­ út 101.) korcsmárér és favorozáai vállalkozó ellen. 27 HÁLÓZATI 4 CSÖVES SZELEKTÍV EURÓPAVEVŐKÉSZÜLÉKEI A JÖVŐ FÉLRE A TELEPEKKEL! ** ij ■n i $íi£ G y di* t / a t Standard Villamossági R.-T. Újpest, 4. — A vetések elég jól állották a fagyot. A földmívelési minisztérium ma rendkívüli vetésjelentést adott ki abból a célból, hogy tá­jékoztatást nyújtson, várjon ártott és ha igen, mennyiben az őszieknek a rendkívül hideg téli időjárás, valamint a dermesztő fagyhullám. A jelentés szerint a hosszantartó nagy hidegek nem okoztak a vetésekben érzékeny károso­dást. A búza- és rozsvetések nemcsak a dunán­túli országrészen, ahol azokat vastagabb hó­takaró borította, hanem az északi dombos vidé­ken és az Alföldön is, ahol pedig a vetéseket a téli hideg időjárás ellen csak vékony hóréteg és csak időnként védte, elég jól állották a fa­gyot. Az őszi búza- és rozsvetések ama részé­nél is, ahol a levélzetet a téli fagy elperzselte, a gyökérzet általában ép, így remény van arra, hogy a még ez idő szerint mutatkozó kismérvű károk is csökkenni fognak. Számot­tevőbb károsodás a repce és őszi árpavetések­ben mutatkozik és pedig különösen Zemplén, Borsod-Gömör-Kishont, Szabolcs és Szatmár vármegyék egyes vidékein. A tavaszi gazda­sági munkálatokat és pedig úgy a szántást, mint a tavaszi árpa és zab vetését részben az éjjeli fagyok, részben a talaj nedvessége miatt csupán a partosabb területeken kezdték meg. A legközelebbi vetésjelentés: április 6-án. — A „Köztelek“ húsvéti száma igen gaz­­dag tartalommal jelent meg. Bő ismertetést közöl a most lezajlott Országos Mezőgazda­­sági Kiállítás és Vásár megnyitásáról és az ezzel kapcsolatos eseményekről, a látogatott­ságról, a külföld érdeklődéséről, az állatok bí­rálatának és díjazásának részletes eredmé­nyeit, valamint a vásári forgalmat is külön cikkekben ismerteti. Vezető cikkein kívül közli Kerpely dr. egyetemi tanárnak a Közte­leken „A téli fagykár és orvoslási módjai“ címen tartott előadása bő kivonatát. A szak­cikkek rovatában számos kiváló gazdasági szakember közleményeit hozza, a többi szoká­sos rovatok szintén még a megszokottnál gaz­dagabb tartalmát.­­ kiváló tudósok, előkelő papok, jeles írók közreműködésével szerkesztette: ÚJVÁRI PÉTER EZER MEG EZER CSODÁLATOS VÁLASZ ÖTEZERNÉL TÖBB FOGALMI SZAKASZBAN Háromezer zsidó karrier Ara 60 pergő KAPHATÓ HAVI 6 PENGŐS RÉSZLETBE­N A Magyar Zsidó Lexikon kiadóhivatala Budapest, Rákóczi-dt 61. szám

Next