Budapesti Hírlap, 1929. június(49. évfolyam, 121–145. szám)
1929-06-05 / 124. szám
10 Budapesti Rizikó Szerda, 1029 Ifiriua 5. (V24. Szinhaz,bűvészeT * (Lear király.) A Nemzeti Színházban I * (Az Országos Magyar Zenén Szövetség) az évadzáró kisebb Shakespeare-ciklus egyik oktatói és mozgóképszínházi szakosztályai e előadásaként hétfőn este Lear király került színre. A címszerepet a színház kiváló művésze, Kürti József játszotta. Kürti József eddig leginkább a magyar klasszikus darabokban és a népies tárgyú drámákban és vígjátékokban hódította meg a közönséget. Lear eljátszásával most a legjobb Shakespeareszínészek közé is odaiktathatjuk a nevét, mert teljesen eredeti és magas művészi színvonalú Lear-alakítást adott, olyan művészi elgondolású produkciót, mely legnevesebb elődeinek ábrázolásával is állja a versenyt. Kürti Lear királyának ugyanazok voltak a legnemesebb vonásai, mint többi, jól ismert és elismert portréinak: a mélységesen emberi motívumoknak szinte fájdalmas erejű kihangsúlyozásai. Nem külső páthosszal dolgozott, hanem a legbensőségesebb, legegyszerűbb és legigazabb emberi színeket szedte le mindig átélésből fakadó művészetének palettájáról. Nagy és megérdemelt sikere volt, teljesen lekötötte a publikum figyelmét, lelkesen ünnepelték. Az előadás többi főszereplői között kitűnt Hettyey Aranka Goneril mélytónusú, megragadóan erőteljes ábrázolásával, Váradi Aranka lélekkel teljes Cordéliájával és G. Gömöry Vilma igen jól színezett Reganjával. Harasztos Gusztáv, Mihályfy Károly, Lehotay Árpád, Timor József, Fehér Gyula és Nagy Adorján stílusos játéka tette teljessé a kitűnő együttes játékának sikerét. * (Auguszta királyi hercegasszony látogatása a Nemzeti Szalon csoportkiállításán.) Auguszta kir. hercegasszony, leánya Magdolna királyi hercegnő társaságában megjelent a Nemzeti Szalonban, hogy megtekintse Nicolas Tanéff bolgár festőművész, továbbá vitéz Leidenfrost Pál, Kosztolányi Margit, Kun Tibor, Holley Adrianne, Páldy Zoltán, Turán Hacker Mária és Vadász Ilona festőművészek, valamint Szentgály Poór Lili szobrászművésznő kiállítását. A vendégeiket Gellért Jenő alelnök és Kató Kálmán műtáros kaauzolták. A királyi hercegasszony hoszszabb időt töltött a kiállításon és távozásakor elismerésének adott kifejezést. * (Aida helyett Bohémélet Lauri Volpi-jal.) Laud Volpi, a newyorki Metropolitan agja, aki rendkívül sikerrel mutatkozott be a Rigolettóban, szerdán, június 5-én a Trubadúrban vendégszerepel az Operaházban. Lauri Volpi legkiválóbb és Legjelleg■etesebb szerepeit óhajtja Budapesten megismertetni, ezért kívánságára budapesti ellépése alkalmával pénteken, június 7-én nem az Aida, hanem a Bohémélet kerül színre. * (Emlékünnep.) A nemrég elhunyt kitnő operaénekes, Gábor József emlékére érekes hangversenyt rendeztek a Zeneművészeti Főiskolában. A tartalmas műsort Horányi Zsolt magas színvonalú emlékbeszéde ezette be, amelyet Góth Sándor mondott el sietett hangon. Ezután a Melles-kvartett layda egy vonósnégyesét adta elő, Székelyády Ferenc Haendel Messiásának egy részesét énekelte. Medek Anna két Bra Áros-dalt, Szende Ferenc pedig egy Donizetti-knát adott elő. Szünet után B. Sándor Erzsi kamaraénekesnő Meyerbeer és Taubert egy-egy falát énekelte, Kentner Lajos Chopin-darabokat zongorázott, B. Bodó Erzsi és Székely Mihály egy Ferdi-operarészlettel, B. Sándor Pirizsi, Sándor Mária, Somló József és Palló Imre a Rigoletto nagy kvartettjével szerepelt. A felsorolt illusztris nevek magától éretődővé tették azt, hogy a hangverseny művészi színvonala méltó volt Gábor József ülékéhez. * (A Nemzeti Színház jövő évi bérletek) A Nemzeti Színház a jövő esztendőben is megártja három bérlet napját, hétfőn, szerdán és pénteken. Ezekre a napokra elsősorban a régi őrlők igényelhetik eddigi helyeiket. Mivel új érlét nem lesz s a már meglévő napokra el szaporíthatják a színházi bérletek szálát, új jelentkező csak a felszabadult hevekre jegyezhető elő. A Nemzeti Színház igazgatósága tehát felkéri mindazokat, akik bérletet óhajtanak, hogy ezt a szándékúak már most jelentsék be a Nemzeti Színház iodájában, ahol kívánságaikat a jelentkezésoorrendjében veszik majd figyelembe. hónap 1-én tartották közös szakosztályi ülésüket Gruber Lajos ellöklésével. Gerster Jolán zeneiskola-igazgatónő, bizottsági tag határozati javaslata alapján az oktatói szakosztály intézőbizottsága foglalkozott a magyarországi magánzeneoktatóik sivár helyzetével, melyen olyképpen óhajt az Országos Magyar Zenész Szövetség segíteni, hogy úgy nyugdíjintézetébe, mint jóléti intézményeibe a magánzeneoktatókatis beszervezi. Ez a magán zeneoktatóiknak öregségükre nyugdíjat, betegség esetén tekintélyes pénzsegítséget, munkanélküli segítséget és sok más előnyt biztosít. A mozgóképszínházi szakosztály Süvegi Gáspár által benyújtott új kollektív szerződési tervezetét tárgyalta le, melyet tárgyalás alapjául a Mozgóképengedélyesek Országos Szövetsége elé fog terjeszteni. * (Moz duvatművészeti előadás.) Riedl Margit mozdulatművészeti iskolájának növendékei ma mutatkoztak be jól sikerült vizsgaelőadás keretében a Musica termében. Az előadást Huzly Imre ex. orvos beszéde vezette be. A gyermekcsoportok sok ügyességgel és gráciával mutattak be plasztikai és technikai gyakorlatokat, játékokat, táncokat és gyermekjeleneteket. Valamennyien megérdemelt sikert arattak. * (Három ajánlat érkezett az állatkerti hangversenyek megtartására.) A nyári szezonban az Állatkertben tartandó hangversenyeikre három ajánlat érkezett a fővárosihoz. Az egyik Ábrányi Emil ajánlata, aki külön erre a célra összeállított zenekarral akarja a hangversenyeket megtartani. A másik ajánlattevő a Városi Színház zenészeiből alakult gárda, a harmadik pedig az Operaház művészeiből álló zenekar. Az Állatkert bizottsága Édes Endre tanácsnok elnöklésével tartott ülésén megállapította, hogy Ábrányi Emil ajánlata a legkedvezőbb. A bizottság végül úgy határozott, hogy a tanácsra bízza a döntést. * (A bornevillei harangok) legközelebbi előadásai a Városi Színházban: csütörtökön és szombaton este. Legdrágább hely 6 pengő. * (A Színpadi Szerzők legközelebbi világkongresszusa Budapesten lesz.) A színpadi szerzők madridi kongresszusának Magyarország szempontjából a legfontosabb határozata az, hogy elfogadták Heltai Jenő indítványát, mely szerint a legközelebbi kongresszust Budapesten fogják tartani. * (Danton halála Reinhardt rendezésével a bécsi ünnepi héten.) A bécsi ünnepi hét eseményeképpen tegnap a bécsi városháza árkádos udvarán Reinhardt Miksa rendezésével előadták a Danton halálát. Az előadást, amely éjfélig tartott, a többezer főnyi közönség viharos tetszéssel fogadta és különösen lelkesen ünnepelte Hartmann Pált, aki a címszerepet játszotta, továbbá Sokoloffot, Robespierre megszemélyesítőjét. Az amfiteátrumszerűen felépített nézőtér óriási méretei ellenére, ahol háromezer embert lehetett elhelyezni, az árkádos udvar akusztikája kiváló volt. Az előadás után a városházán a polgármester fogadóestet rendezett a szereplő művészek és a hivatalos személyiségek részére. * (Vizsgaelőadás.) Adorjánná M. Frida ballet és táncintézete növendékeinek második csoportja vasárnap délelőtt tartotta" műsoros vizsga-előadását a Royal Orfeum-ban. A nagysikerű matiné keretében különösen kitűntek Kálmán Évi, Vágó Mary, Székely Zsuzsii, Ehrlich Luci, Veréb Edith, Ungerleider Edith, Kéry Juci, Stark Évi, Rezsny Hedy, Szabó Béla, Erdős Rözsi és Lakner Edith. * (A Városi Színház karszemét erejének jutalomjátéka) vasárnap délután lesz, mely alkalommal a Denevér kerül színre. Az előadás keretében nagyszabású kabaré előadás, divatrevü, balett és a Békefiy kvartett szerepel. Legdrágább hely 6 P. * (Növendék-hangverseny.) Sz. Denker Annie zenetanárnő növendékei június 9-én, este 5 órai kezdettel a pesti Vigadó éttermében hangversenyt rendeznek, amelynek keretében zongoraszámok, énekszámok, duók szerepelnek. 1 A VOLGA-BÁR A Vígszínház új zenés vígjátéka A legnagyobb érdeklődés előzi meg a fgszirtház szombati premierjét, A VOLGA-BÁR bemutatóját. A párizsi Athénée-színiháznak és az egész párizsi szezonnak egyik legnagyobb sikere Felix Gondéra pompás vígjátéka, amelynek parádés együttesét a főszereplő Titkos Hana, a Góth-pár és Rajnai Gábor vezetik. A második felvonásban a Volga balatajkercsoport erősíti meg a teljes zenekart, amely a gyönyörű orosz dalokat és ezenfelül a legkiválóbb hazai és külföldi sláger-komponisták szerzeményeit kíséri. Mit susog a fehér akác... A BUDAI SZÍNKÖR pompás operett-újdonsága Pénteken 25-ik előadás. Színre kerül e héten minden este. Helyárak: 30 fillértől a pengőig. * (A Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete) 7-én, pénteken este fél nyolc órakor a Fészekben igazgatósági ülést tart és ez alkalommal Keltai Jenő, az egyesület elnöke, beszámolót mond madridi útjáról. Az igazgatóság ez úton kéri az egyesület tagjait, hogy az ülésen minél számosabban jelenjenek meg. * (Képkiállítás Balassagyarmaton.) Június 15-én értékes képkiállítás nyílik meg a balassagyarmati városháza nagytermében Barkász Lajos, Edvi-Illés Ödön, Kacziány Aladár és Ungváry Sándor műveiből. A kiállítást Edvi-Illés Ödön rendezi, aki gazdag kollekcióját viszi Gyarmatra. FIDELIO Beethoven operájának reprize pénteken, június 7-én a Városi Színházban (A bérlet). ROPIU-OTO Magyar küzdelmek Ezzel a címmel Takáts Sándor kitűnő történetírónknak új, vaskos kötete jelent meg a Genius kiadásában 578 lapon. Az új könyv tulajdonképpen két kötetet egyesít magában. Első kötete a XVI. és XVII. század, tehát a török hódoltság korának érdekesebb eseményeiből van véve, amely kornak történetírásunkban Takáts Sándor a legjelesebb búvára, de egyben irodalmikig is első feldolgozója a nagy, művelt közönségünk számára, mely az ő korábbi köteteit is hamar megszerette. Könyvének első része túlnyomó részben a Zrínyiek történetével és korával foglalkozik s a folytonos háborúsággal telt kor életének, de egyben a bécsi mostoha politikának is nagyon érdekes képét rajzolja meg a hős család környezetében. Vitéz Zadorle Jánossal kezdi, aki — mint annyi más jeles vitéz — Zékefire magyarosított néven, Szapolyai János király halálig hű tisztje gyanánt küzdött a tótságban a nemzeti ügyért, de Kassának német kézre jutása után a történetírásban annyi hős bajtársával együtt nyoma vész. Ezután Thököly Sebestyén pályafutása következik, aki Mohács után Thar Istvánnal a leghatalmasabb magyar tőzsér volt. A kis életrajz az akkori magyar vásári és fenpecélet fölötte énekes rajza is. Utána a Zrínyiek magyarsága címmel a déli részeken „primus inter pares“ hősi család belső életének egy része, majd Nagykanizsa elveszése s György két fiának: Zrínyi Miklósnak, a költőnek és öccsének, Péterneik, a későbbi vértanúnak gyermekkora, ifjúsága és első férfisá korának hősi küzdelmei következnek eredeti leveleikkel, éles kritikai megvilágításban, ami a híres nemzetség színmagyarságát, sőt e miatt a bécsi udvarral való ellenkezéseit is kétségtelenné teszi, de egyben a végeken való küzdelmeinek vonzó képét is adja. Jól jegyzi meg az érdemes szerző, hogy e jeles nemzetségnek eddig még mindig sok tévedéssel srirt élete méltó feladata a történetírók fáradozásának. Ő mag® ennek a feladatinak ebben a kötetben igazán tiszteletet érdemlő módon tesz eleget. Mindezek után a könyv második kötetében a magyar nemzeti haderő feloszlatására tett 1671—1702. évi bécsi kísérletek sora következik, amelyek sorában újabb adatokkal van kimutatva a Bécsből beparancsolt német csapatok sanyargatása, a magyar hadcsapatok, kivált a véghelyiek tervszerű kipusztításának története, ami után már Rákóczi szabadságharca következik. Ez a rész Takáts könyvének legnagyobb, monográfiaszerű tanulmánya (mely egyébiránt a Történelmi Társulat díját is megnyerte) és rendkívül sok új részlettel világosítja a Rákóczit megelőző kor válságait és I. Lipót magyarirtó politikájának részleteit. E rész külön kötetben is számot tenne. A könyv többi részének elég itt csak a címét megemlíteni, mivel az már a hozzánk közelebb eső XVIII. és XIX. század egyes küzdelmek időszakával és markánsabb alakjával vagy epizódjával foglalkozik. Ilyen mindenekelőtt a bécsi Magyar Ház keletkezése, a magyar kir. udvari kancellária Bécsbe helyezése és palotájának építése (1766/67) és a három évszázados habsburgi jubileum. Az atilla-viselet kezdete is, amelyet a szerző az 1825. évi nemzeti felbuzdulás idejére tesz. A polgári magyar viselet Arad megyében indult meg, ahol az ősi hun-magyar viselethez való visszatérést a megyegyűlésen határozták el és itt szabták először, majd azonnal Biharban az Attila-dolmányt ás Csáky gróf ajánlata szerint, ami Wenckheim főispánnak nagyon megtetszett. Persze, a bécsi rendőrkémek ezt is híven bejelentették Bécsnek és mivel ott nem igen tetszett (rosszat sejtettek mögötte), rohamosan elterjedt az egész országban a „húnviselet“. A könyvnek ez az érdekes része különben nagyon élénken állítja az olvasó elé e nemzeti álláspont és a bécsi felfogás kezdődő nagy harcát. Utána Erdély Széchenyi Istvánja, Kendeffy Ádám gróf és vele Wesselényi és derék főnemestársai fellépése következik, majd a pozsonyi diéta külső viszonyairól, Kölcseyről és a titkosrendőrségről, Illésházy Istvánról és Liszt Ferencről szóló kisebb részek következnek. Végül Csicseri Orosz Elek haldia címmel az ungmnegyed követ esete zárja le a könyvet, aki az 1843/44-ik évi országgyűlésnek közszeretetben álló hazafias alakja volt és a vegyesházasságok betiltása ellen indított heves mozgalmat. Az ebből keletkezett pártharc idejében, mely az egész 1843. évben , a következő év elején is dühöngött, Orosz Eleket a saját inasa, Kovács Pál, Toronyi nevű pajtásával együtt május 21-én éppen olyan módon gyilkolta meg és rabolta ki, mint Majláth György országbírót negyven évre később a maga inasa. Hetekig tartó szenzáció után a gyilkosságot fölfedezték és a bíróság a két gonosztevőt „felvételre“ ítélte- Szeptember 28-án ki is végezték őket. Ennek az esetnek a maga idejében, elég különösen, politikai értelmet is tulajdonítottak. Takáts Sándornak ez az újabb, két köttetet egybefogó könyve tartalomra nézve változatos történeti essay-k gyűjteménye, it derékrészében messze meghaladja ezt a keretet is. Nemzetünk életküzdelmeinek hosszabb és legfájdalmasabb korát világítja meg a hozzáférhetővé lett új adatok nagy sokaságával és így történeti forrásmai értékével is bír. Bárha még hosszú évek során átfolytathatná jó egészségben az érdemes szerző e téren máris igen nagysikerű munkásságát. ZSIDÓNŐ kerül ma, szerdán este sütne a Vártás Színházban. Bérletszünet. Legdrágább hely 6 pengő. * (A Budapesti Szende) júniusi saáttna Berzeviczy Albertnek, az Akadémia ünnepi közgyűlésén mondott elnöki megnyitó beszédét közli a két Eötvösről. Lukács György a kisebbségi kérdésről értekezik a Népszövetség magatartásával kapcsolatban. Surányi Miklós a magyar irodalom és közönség kapcsolatáról ír és azt fejegeti, hogy legyen a magyar irodalom meztelenül és brutálisan magyar, akkor az író és közönség megtalálja egymást. Ifj. Mágócsy-Dietz Sándor Csehszlovákiába irányuló kivitelünk jelentőségével foglalkozik, Török Pál pedig Hányon és Szekfű Magyar Történetéről ír kritikai ismertetést. Márkus György a kartelek törvényes szabályozásáról írt tanulmányt, Marót Károly a Történetírás és Történetfilozófia című tanulmányának első részét adja. Vargha Gyula emlékét három finom versével újítja fel a kitűnő folyóirat, amelyet változatos szemlerovata tesz gazdaggá. * (A Kir. Magyar Természettudományi Társulat) állattani szakosztálya június 7-én, pénteken délután 6 óraikor a Társulat I. emeleti üléstermében (VIII., Csartertházy utca 16. sz.) tartja 3012. rendes ülését, melyen Hasskó Sándor dr., Pongrácz Sándor dr., Wagner János dr. és Zimmermann Ágoston dr. olvasnak fel. Előadások A gyógyszertárakról. A Magyar Gyógyszerrésztudományi Társaság május 31-én ülés tartott. Ez alkalommal Mozsonyi Sándor dr. miniszteri osztálytanácsos tartott előadást „A gyógyszertárak és a gyógyszerellátás ellenőrzéséről“ címmel, melyben a már elavult, régi rendszer korszerű revíziójának terveztét i imertette. Pamuttal átszövött faredőnyeink elárusítására agilis ügynököket keresünk. Könnyen eladható cikk ez s bőséges jutaléka folytán szépen kereshetnek vele, sőt igyekezettel fenntartási alappá is válhatik Könnyítés, ebben jövedelem gyarapítás végett abrosz, törülköző és szakajtóinkat is árusíthatják, mégpedig mindent részletfizetésre is. Ajánlkozásokat „Agilis” jeligével a kiadóhivatal továbbít.