Budapesti Hírlap, 1929. június(49. évfolyam, 121–145. szám)

1929-06-05 / 124. szám

10 Budapesti Rizikó Szerda, 1029 Ifiriua 5. (V24. S­zinhaz,b­­űvészeT * (Lear király.) A Nemzeti Színházban I * (Az Országos Magyar Zenén Szövetség) az évadzáró kisebb Shakespeare-ciklus egyik­­ oktatói és mozgóképszínházi szakosztályai e előadásaként hétfőn este Lear király került színre. A címszerepet a színház kiváló mű­vésze, Kürti József játszotta. Kürti József eddig leginkább a magyar klasszikus darabok­ban és a népies tárgyú drámákban és víg­játékokban hódította meg a közönséget. Lear eljátszásával­ most a legjobb Shakespeare­­színészek közé is odaiktathatjuk a nevét, mert teljesen eredeti és magas művészi színvonalú Lear-alakítást adott, olyan művészi elgondo­­lású produkciót, mely legnevesebb elődeinek ábrázolásával is állja a versenyt. Kürti Lear királyának ugyanazok voltak a legnemesebb vonásai, mint többi, jól ismert és elismert portréinak: a mélységesen emberi motívumok­nak szinte fájdalmas erejű kihangsúlyozásai. Nem külső páthosszal dolgozott, hanem a leg­bensőségesebb, legegyszerűbb és legigazabb emberi színeket szedte le mindig átélésből fa­kadó művészetének palettájáról. Nagy és meg­érdemelt sikere volt, teljesen lekötötte a pub­likum figyelmét, lelkesen ünnepelték. Az elő­adás többi főszereplői között kitűnt Hettyey Aranka Goneril mélytónusú, megragadóan erőteljes ábrázolásával, Váradi Aranka lélek­kel teljes Cordéliájával és G. Gömöry Vilma igen jól színezett Reganjával. Harasztos Gusztáv, Mihályfy Károly, Lehotay Árpád, Timor József, Fehér Gyula és Nagy Adorján stílusos játéka tette teljessé a kitűnő együt­tes játékának sikerét. * (Auguszta királyi hercegasszony láto­gatása a Nemzeti Szalon csoportkiállítá­sán.) Auguszta kir. hercegasszony, leánya Magdolna királyi hercegnő társaságában megjelent a Nemzeti Szalonban, hogy meg­tekintse Nicolas Tané­ff bolgár festőmű­vész, továbbá vitéz Leidenfrost Pál, Kosz­tolányi Margit, Kun Tibor, Holley Ad­­rianne, Páldy Zoltán, Turán Hacker Má­ria és Vadász Ilona festőművészek, vala­mint Szentgály Poór Lili szobrászmű­vésznő kiállítását. A vendégeiket Gellért Jenő alelnök és Kató Kálmán műtáros ka­­auzolták. A királyi hercegasszony hosz­­szabb időt töltött a kiállításon és távozá­sakor elismerésének adott kifejezést. * (Aida helyett Bohémélet Lauri Volpi­­-jal.) Laud Volpi, a newyo­rki Metropolitan agja, aki rendkívül sikerrel mutatkozott be a Rigolettóban, szerdán, június 5-én a Trubadúrban vendégszerepel az Operaház­­ban. Lauri Volpi legkiválóbb és Legjelleg­­■etesebb szerepeit óhajtja Budapesten megis­mertet­ni, ezért kívánságára budapesti ellépése alkalmával pénteken, június 7-én nem az Aida, hanem a Bohémélet kerül színre. * (Emlékünnep.) A nemrég elhunyt ki­tnő operaénekes, Gábor József emlékére ér­­ekes hangversenyt rendeztek a Zeneművé­szeti Főiskolában. A tartalmas műsort Hor­ányi Zsolt magas színvonalú emlékbeszéde ezette be, amelyet Góth Sándor mondott el sietett hangon. Ezután a Melles-kvartett layda egy vonósnégyesét adta elő, Székely­­ády Ferenc Haendel Messiásának egy rész­esét énekelte. Medek Anna két Bra Áros-dalt, Szende Ferenc pedig egy Donizetti-knát adott elő. Szünet után B. Sá­ndor Erzsi ka­maraénekesnő Meyerbeer és Taub­ert egy-egy falát énekelte, Kentner Lajos Chopin-dara­­bokat zongorázott, B. Bodó Erzsi és Székely Mihály egy Ferdi-operarészlettel, B. Sándor Pirizsi, Sándor Mária, Somló József és Palló Imre a Rigoletto nagy kvartettjével szere­pelt. A felsorolt illusztris nevek magától ér­­etődővé tették azt, hogy a hangverseny mű­­vészi színvonala méltó volt Gábor József ülékéhez. * (A Nemzeti Színház jövő évi bérletek) A Nemzeti Színház a jövő esztendőben is meg­ártja három bérlet napját, hétfőn, szerdán és pénteken. Ezekre a napokra elsősorban a régi őrlők igényelhetik eddigi helyeiket. Mivel új érlét nem lesz s a már meglévő napokra el szaporíthatják a színházi bérletek szá­lát, új jelentkező csak a felszabadult he­vekre jegyezhető elő. A Nemzeti Színház igazgatósága tehát felkéri mindazokat, a­kik­­ bérletet óhajtanak, hogy ezt a szándékú­­ak­ már most jelentsék be a Nemzeti Színház iodájában, ahol kívánságaikat a jelentkezés­oorrendjében veszik majd figyelembe. hónap 1-én tartották közös szakosztályi ülé­süket Gruber Lajos ellöklésével. Gerster Jo­lán zeneiskola-igazgatónő, bizottsági tag ha­tározati javaslata alapján az oktatói szak­osztály intézőbizottsága foglalkozott a ma­gyarországi magánzeneokt­atóik sivár helyze­tével, melyen olyképpen óhajt az Országos Magyar Zenész­ Szövetség segíteni, hogy úgy nyugdíjintézetébe, mint jóléti intézményeibe a magánzeneoktatókat­­is beszervezi. Ez a magán zeneoktatóiknak öregségükre nyugdíjat, betegség esetén tekintélyes pénzsegítséget, munkanélküli segítséget és sok más előnyt biztosít. A mozgóképszínházi szakosztály Sü­­vegi Gáspár által benyújtott új kollektív szerződési tervezetét tárgyalta le, melyet tár­gyalás alapjául a Mozgókép­engedélyesek Or­szágos Szövetsége elé fog terjeszteni. * (Moz duvatművészeti előadás.) Riedl Margit mozdulatművészeti iskolájának nö­vendékei ma mutatkoztak be jól sikerült vizsgaelőadás keretében a Musica termében. Az előadást Huzly Imre ex. orvos beszéde vezette be. A gyermekcsoportok sok ügyes­séggel és gráciával mutattak be plasztikai és technikai­ gyakorlatokat, játékokat, táncokat és gyermekjeleneteket. Valamennyien megér­demelt sikert arattak. * (Három ajánlat érkezett az állatkerti hangversenyek megtartására.) A nyári sze­zonban az Állatkertben tartandó hangver­senyeikre három ajánlat érkezett a fővá­rosihoz. Az egyik Ábrányi Emil ajánlata, aki külön erre a célra összeállított zene­karral akarja a hangversenyeket megtar­tani. A másik ajánlattevő a Városi Színház zenészeiből alakult gárda, a harmadik pedig az Operaház művészeiből álló zene­kar. Az Állatkert bizottsága Édes Endre tanácsnok elnöklésével tartott ülésén meg­állapította, hogy Ábrányi Emil ajánlata a legkedvezőbb. A bizottság végül úgy hatá­rozott, hogy a tanácsra bízza a döntést. * (A bornevillei harangok) legközelebbi előadásai a Városi Színházban: csütörtö­kön és szombaton este. Legdrágább hely 6 pengő. * (A Színpadi Szerzők legközelebbi vi­lágkongresszusa Budapesten lesz.) A szín­padi szerzők madridi kongresszusának Ma­gyarország szempontjából a legfontosabb határozata az, hogy elfogadták Heltai Jenő indítványát, mely szerint a legköze­lebbi kongresszust Budapesten fogják tar­tani. * (Danton halála Reinhardt rendezésé­vel a bécsi ünnepi héten.) A bécsi ünnepi hét eseményeképpen tegnap a bécsi város­háza árkádos udvarán Reinhardt Miksa rendezésével előadták a Danton halálát. Az előadást, amely éjfélig tartott, a több­­ez­er főnyi közönség viharos tetszéssel fo­gadta és különösen lelkesen ünnepelte Hartmann Pált, aki a címszerepet ját­szotta, továbbá Sokoloffot, Robespierre megszemélyesítőjét. Az amfiteátrumszerűen felépített nézőtér óriási méretei ellenére, ahol háromezer embert lehetett elhelyezni, az árkádos udvar akusztikája kiváló volt. Az előadás után a városházán a polgár­­mester fogadóestet rendezett a szereplő művészek és a hivatalos személyiségek ré­szére. * (Vizsgaelőadás.) Adorjánná M. Frida bal­let és táncintézete növendékeinek második csoportja vasárnap délelőtt tartotta" műsoros vizsga-előadását a Royal Orfeum-ban. A nagy­sikerű matiné keretében különösen kitűntek Kálmán Évi, Vág­ó Mary, Székely Zsuzsii, Ehr­lich Luci, Veréb Edith, Ungerleider Edith, Kéry Juci, Stark Évi, Rezsny Hedy, Szabó Béla, Erdős Rözsi és Lakner Edith. * (A Városi Színház karszemét erejének jutalomjátéka) vasárnap délután lesz, mely alkalommal a Denevér kerül színre. Az előadás keretében nagyszabású kabaré előadás, divatrevü, balett és a Békefiy kvartett szerepel. Legdrágább hely 6 P. * (Növendék-hangverseny.) Sz. Denker An­nie zenetanárnő növendékei június 9-én, este 5 órai kezdettel a pesti Vigadó éttermében hangversenyt rendeznek, amelynek keretében zongoraszámok, énekszámok, duók szerepel­nek. 1 A VOLGA-BÁ­R A­ Vígszínház új zenés vígjáték­a A legnagyobb érdeklődés előzi meg a fgszirtház szombati premierjét, A VOLGA-BÁR bemuta­tóját. A párizsi Athénée-színiháznak és az egész párizsi szezonnak egyik legnagyobb sikere Felix Gondéra pompás vígjátéka, amelynek parádés együttesét a fősz­ereplő Titkos Hana, a Góth-pár és Rajnai Gábor vezetik. A második felvonásban a Volga bala­­tajkercsoport erősíti meg a teljes zenekart, amely a gyönyörű orosz dalokat és ezen­felül a legkiválóbb hazai és külföldi slá­ger-komponisták szerzeményeit kíséri. Mit susog a fehér akác... A BUDAI SZÍNKÖR pompás operett-újdonsága Pénteken 25-ik előadás. Színre kerül e héten minden este. Helyárak: 30 fillértől a pengőig. * (A Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete) 7-én, pénteken este fél nyolc órakor a Fészekben igazgatósági ülést tart és ez alkalommal Keltai Jenő, az egyesület elnöke, beszámolót mond mad­ridi útjáról. Az igazgatóság ez úton kéri az egye­sület tagjait, hogy az ülésen minél számosabban jelenjenek meg. * (Képkiállítás Balassagyarmaton.) Jú­nius 15-én értékes képkiállítás nyílik meg a balassagyarmati városháza nagytermé­ben Barkász Lajos, Edvi-Illés Ödön, Ka­­cziány Aladár és Ungváry Sándor művei­ből. A kiállítást Edvi-Illés Ödön rendezi, aki gazdag kollekcióját viszi Gyarmatra. FI­DELI­O Beethoven operájának reprize pénteken, június 7-én a Városi Színházban (A bérlet). ­ROPIU-OTO Magyar küzdelmek Ezzel a címmel Takáts Sándor kitűnő tör­ténetírónknak új, vaskos kötete jelent meg a Genius kiadásában 578 lapon. Az új könyv tulajdon­képpen két kötetet egyesít magában. Első kötete a XVI. és XVII. század, tehát a török hódoltság korának érdekesebb ese­ményeiből van véve, amely kornak történet­­írásunkban Takáts Sándor a legjelesebb bú­vára, de egyben irodalmikig is első feldolgo­zója a nagy, művelt közönségünk számára, mely az ő korábbi köteteit is hamar meg­szerette. Könyvének első része túlnyomó részben a Zrínyiek történetével és korával foglalkozik s a folytonos háborúsággal telt kor életének, de egyben a bécsi mostoha politikának is nagyon érdekes képét rajzolja meg a hős csa­lád környezetében. Vitéz Zadorle Jánossal kezdi, aki — mint annyi más jeles vitéz — Zékefire magyarosított néven, Szapolyai Já­nos király halálig hű tisztje gyanánt küz­dött a tótságban a nemzeti ügyért, de Kassának német kézre jutása után a tör­ténetírásban annyi hős baj­társával együtt nyoma vész. Ezután Thököly Sebestyén pályafutása következik, aki Mohács után Thar Istvánnal a leghatalmasabb magyar tőzsér volt. A kis életrajz az ak­kori magyar vásári és fenpecélet fölötte énekes rajza is. Utána a Zrínyiek magyarsága címmel a déli részeken „primus inter pares“ hősi család belső életének egy része, majd Nagykanizsa elveszése s György két fiának: Zrínyi Mik­lósnak, a költőnek és öccsének, Péterneik, a késő­bbi vértanúnak gyermekkora, ifjúsága és első f­érfisá korának hősi küzdelmei következ­nek eredeti leveleikkel, éles kritikai megvilá­gításban, ami a híres nemzetség színmagyar­ságát, sőt e miatt a bécsi udvarral való el­lenkezéseit is kétségtelenné teszi, de egyben a végeken való küzdelmeinek vonzó képét is adja. Jól jegyzi meg az érdemes szerző, hogy e jeles nemzetségnek eddig még mindig sok tévedéssel srirt élete méltó feladata a törté­netírók fáradozásának. Ő mag® ennek a fel­adatinak ebben a kötetben igazán tiszteletet érdemlő módon tesz eleget. Mindezek után a könyv második köteté­ben a magyar nemzeti haderő feloszlatására tett 1671—1702. évi bécsi kísérletek sora következik, amelyek sorában újabb adatok­kal van kimutatva a Bécsből beparancsolt német csapatok sanyargatása, a magyar had­csapatok, kivált a véghelyiek tervszerű ki­­pusztítá­sának története, ami után már Rá­kóczi szabadságharca következik. Ez a rész Takáts könyvének legnagyobb, monográfia­­szerű tanulmánya (mely egyébiránt a Tör­ténelmi Társulat díját is megnyerte) és rend­kívül sok új részlettel világosítja a Rákó­czit megelőző kor válságait és I. Lipót ma­gyarirtó politikájának részleteit. E rész kü­lön kötetben is számot tenne. A könyv többi részének elég itt csak a címét megemlíteni, mivel az már a hozzánk közelebb eső XVIII. és XIX. század egyes küzdelmek időszakával és markánsabb alak­jával vagy epizódjával foglalkozik. Ilyen mindenekelőtt a bécsi Magyar Ház keletke­zése, a magyar kir. udvari kancellária Bécsbe helyezése és palotájának építése (1766/67) és a három évszázados habsburgi jubileum. Az atilla-viselet kezdete is, amelyet a szerző az 1825. évi nemzeti felbuzdulás idejére tesz. A polgári magyar viselet Arad megyében in­dult meg, ahol az ősi hun-magyar viselethez való visszatérést a megyegyűlésen határoz­ták el és itt szabták először, majd azonnal Biharban az Attila-dolmányt ás Csáky gróf ajánlata szerint, ami Wenckheim főispánnak nagyon megtetszett. Persze, a bécsi rendőr­­kémek ezt is híven bejelentették Bécsnek és mivel ott nem igen tetszett (rosszat sejtet­tek mögötte), rohamosan elterjedt az egész országban a „hún­viselet“. A könyvnek ez az érdekes része különben nagyon élénken állítja az olvasó elé e nemzeti álláspont és a bécsi felfogás kezdődő nagy harcát. Utána Erdély Széchenyi Istvánja, Kende­ffy Ádám gróf és vele Wesselényi és derék főnemes­­társai fellépése következik, majd a pozsonyi diéta külső viszonyairól, Kölcseyről és a tit­kosrendőrségről, Illésházy Istvánról és Liszt Ferencről szóló kisebb részek következnek. Végül Csicseri Orosz Elek haldia címmel az ungmnegyed követ esete zárja le a köny­vet, aki az 1843/44-ik évi országgyűlésnek közszeretetben álló hazafias alakja volt és a vegyesházasságok betiltása ellen indított he­ves mozgalmat. Az ebből keletkezett párt­harc idejében, mely az egész 1843. évben , a következő év elején is dühöngött, Orosz Eleket a saját inasa, Kovács Pál, Toronyi nevű pajtásával együtt május 21-én éppen olyan módon gyilkolta meg és rabolta ki, mint Majláth György országbírót negyven évre később a maga inasa. Hetekig tartó szen­záció után a gyilkosságot fölfedezték és a bíróság a két gonosztevőt „felvételre“ ítélte- Szeptember 28-án ki is végezték őket. Ennek az esetnek a maga idejében, elég különösen, politikai értelmet is tulajdonítottak. Takáts Sándornak ez az újabb, két kötte­tet egybefogó könyve tartalomra nézve vál­tozatos történeti essay-k gyűjteménye, it derékrészében messze meghaladja ezt a ke­retet is. Nemzetünk életküzdelmeinek hosszabb és legfájdalmasabb korát világítja meg a hozzáférhetővé lett új adatok nagy sokaságával és így történeti forrásmai érté­kével is bír. Bárha még hosszú évek során át­­folytathatná jó egészségben az érdemes szerző e téren máris igen nagysikerű mun­kásságát. ZSIDÓNŐ kerül ma, szerdán este sütne a Vártás Színházban. Bérletszünet. Legdrágább hely 6 pengő. * (A Budapesti Szende) júniusi saáttna Berzeviczy Albertnek, az Akadémia ünnepi közgyűlésén mondott elnöki megnyitó beszé­dét közli a két Eötvösről. Lukács György a kisebbségi kérdésről értekezik a Népszövetség magatartásával kapcsolatban. Surányi Miklós a magyar irodalom és közönség kapcsolatáról ír és azt fejegeti, hogy legyen a magyar iro­dalom meztelenül és brutálisan magyar, ak­kor az író és közönség megtalálja egymást. Ifj. Mágócsy-Dietz Sándor Csehszlovákiába irá­nyuló kivitelünk jelentőségével foglalkozik, Török Pál pedig Hányon és Szekfű Magyar Történetéről ír kritikai ismertetést. Márkus György a kartelek törvényes szabályozásáról írt tanulmányt, Marót Károly a Történetírás és Történetfilozófia című tanulmányának első részét adja. Vargha Gyula emlékét három finom versével újítja fel a kitűnő folyóirat, amelyet változatos szemlerovata tesz gazdaggá. * (A Kir. Magyar Természettudományi Tár­­sulat) állattani szakosztálya június 7-én, pén­teken délután 6 óraikor a Társulat I. emeleti üléstermében (VIII., Csartertházy­ utca 16. sz.) tartja 3012. rendes ülését, melyen Hasskó Sán­dor dr., Pongrácz Sándor dr., Wagner János dr. és Zimmermann Ágoston dr. olvasnak fel. E­lőadások A gyógyszertárakról. A Magyar Gyógyszer­résztudományi Társaság május 31-én ülés tartott. Ez alkalommal Mozsonyi Sándor dr. miniszteri osztálytanácsos tartott előadást „A gyógyszertárak és a gyógyszerellátás ellenőr­­zéséről“ címmel, melyben a már elavult, régi rendszer korszerű revíziójának terveztét i i­­mertet­te. Pamuttal átszövött faredőnyeink elárusítására agilis ügynököket keresünk. Könnyen eladhat­ó cikk ez s bőséges jutaléka folytán szépen kereshetnek vele, sőt igyekezettel fenntartási alappá is válhatik Könnyítés, e­bben jövedelem gyarapítás­ végett abrosz, törülköző és szakajtóinkat is árusíthatják, még­pedig mindent részletfizetésre is. Ajánlkozásokat „Agilis” jeligével a kiadóhivatal továbbít.

Next