Budapesti Hírlap, 1929. július (49. évfolyam, 146–171. szám)

1929-07-02 / 146. szám

2 is el akar menni akciójában, amely általános akciót vezet be Kína részéről az idegeneknek biztosított előjogok ellen. Beszélik, hogy egy előkelő kínai személyiség a következő nyi­latkozatot tette: Előbb a szovjet ellen támadunk, mert ez a leggyengébb ellenfél, azután majd a töb­bire is sor kerül. Japán nem küld újabb csapatokat Mandzsúriába TOKIÓ, júl. 18. (A Budapesti Éirlap távirata.) Itteni poli­tikai körökben n­agy nyugtalansággal figyelik a kínai-orosz konfliktus fejleményeit. Japán eddig remélte, hogy a nyílt ellenségeskedések kitörése Oroszország és Kína között elkerül­hető lesz. Most azonban a japán külügymi­nisztériumban is számolnak a háború kitöré­sének lehetőségével, mert a kelet-kínai vasút birtoka ma Vladivosztok számára életkérdés. A japán vezérkarban ezzel szemben azt hi­szik, hogy hivatalos hadüzenetre nem fog sor kerülni, attól tartanak azonban, hogy a Mandzsúriában szembenálló orosz és kínai csapatok között, az izgatott hangulat követ­keztében, harcokra kerül majd a sor. A ja­pán hadügyi kormány nem szándékozik újabb csapatokat Mandzsúriába küldeni, minthogy a jelenleg ott állomásozó japán csapatok a japán érdekek védelmére elegendők. WANG, ■ Banking! kormány külügyminisztere KARACHAN orosz népbiztos HOOVER és MHCDONALD október elején találkoznak LONDON, júl. 18. A Morning Post úgy értesül, hogy MacDonald és Amerika nagykövetének megbeszélései már bizonyos eredményhez vezettek. Ezeket az eredményeket közölni fogják az érdekelt hatalmakkal. A lap szerint nem valószínű, hogy az angol miniszterelnök ősz előtt elutazzék Amerikába.­­A Daily Herald diplomáciai tudósí­tója arról értesül, hogy London és Wa­shington között jelenleg fontos tanácsko­zások folynak, amelyeknek eredménye va­lószínűleg az lesz, hogy Hoover elnök nem küld formális meghívást Mac­­Donaldnak, amivel elejét akarja venni a felesleges ceremóniáknak. Az eszmecsere elsősorban a washingtoni látogatás idő­pontjának megállapítására és a tengeri leszerelés kérdésének előkészítésére irá­nyul. A Daily News külpolitikai i­­ldatója szerint a leszerelés kérdése szeptember vé­gén, vagy október elején lesz olyan stá­diumban, hogy MacDonald és Hoover személyes tárgyalásokban dönthessenek a további teendők ügyében. Budapesti Rihn­s­­ Ftac­h, tm Jsflins A ?f­ f. «4 A magyar állami borpincészet meg akarja venni a DGT steini pincéjét? BÉCS, júl. 18. (Bécsi Távirati Iroda.) A nemzeti tanács mai záróülésén a többi közt novellát terjesz­tettek be a bortörvényhez. Az erről megindult vitában Zarboch nagynémet képviselő fel­hívta a földmívelésügyi miniszter figyelmét arra, hogy a magyar állami borpincészet meg akarja szerezni a Dunagőzhajózási Társaság steini borpincéjét. A tárgyalások már olyan messzire jutottak, hogy a legközelebbi napok­ban a szerződés megkötése várható. A legna­gyobb osztrák szőlőterület gazdái számára tűr­hetetlen lenne, ha Kreml környékén külföldi borok számára állítanának fel propaganda­­központot és ez szerződés alapján jogosult lenne arra, hogy a Dunán közlekedő hajókat kizárólagossági alapon borral ellássa. Az ál­lamnak gondoskodnia kell a lehetőség szerint a külföldi konkurrencia megakadályozásáról. (M. T. I.) A bolgár-jugoszláv határincidensek a Népszövetség elé kerülnek BELGRÁD, júl. 18. Molev bolgár pénzügyminiszter — a Poli­tika szófiai jelentése szerint — újságírók előtt kijelentette, hogy a bolgár kormány a Népszövetség szeptemberi ülésén előterjesz­tést tesz a bolgár-jugoszláv határincidensről és az ott uralkodó állapotokról, nemkülönben fel fogja vetni a délszerbiai bolgár kisebbség helyzetének kérdését. A legújabb határ­incidens BELGRÁD, júl. 18.Besanből jelentik a Politikának: Albán területről tegnap bolgár komitácsi banda tört be jugoszláv területre. A banda harcba bo­­csátkozott a kirendelt csendőrökkel és kato­nákkal. A komitácsik folytonos tűzharc köz­ben lassan vonulnak vissza az albán határ felé. BELGRÁD, júl. 18. A jugoszláv-albán határon a komitácsihar­­cok még mindig tartanak. A komitácsik a sűrű határszéli erdőségben visszavonulóban vannak. A csatározások folyamán két ju­goszláv csendőr és több komitácsi megsebe­sült. A Pravda támadja az albán kormányt, amely a bolgár komitácsibandáknak megen­gedi, hogy albán­­területen Jugoszlávia ellen fegyverkezzenek. Kétségtelen, hogy Bulgária és Albánia együttesen szegik meg a szomszé­dos állammal való jóviszony követelményeit, és hogy kettejüket egy harmadik nagyhata­lom bírja erre rá, írja a lap. Semleges bizottság a szerb—bolgár határon PÁRIZS, júl. 18. A Journal des Débats Burov párizsi tár­gyalásai alkalmával külön cikkben foglalkozik Szerbia és Bulgária viszonyával. A lap sür­geti, hogy léptessék azonnal hatályba a Pirot­­ban kötött szerződés rendelkezéseit, indítsa­nak nyomban tárgyalásokat a határmenti bir­tokok átnyúló részeinek kicserélése, vagy visz­­szavásárlása ügyében és tegyék megfontolás tárgyává azt az angol javaslatot, hogy a ha­tárellenőrzés céljából a görög-bolgár határon működő bizottság mintájára létesítsenek a szerb-bolgár határon is külön semleges bizott­ságot. A cikk hangoztatja, hogy feltétlenül meg kell fékezni a macedón forradalmárokat, akik a kormányhatóságok rendelkezéseit sem­mibe sem veszik és állandóan veszélyeztetik a rendet és a nyugalmat. Liberális párt-fúzió Bulgáriában SZÓFIA, júl. 18. Hosszadalmas eszmecserék után a liberális párt két csoportja, amelyek közül­ az egyiket Kjorcsev és ennek halála után Hrmov, a másikat pedig Szmilov vezette, fuzionált 1920. évi kongresszus határozata alapján, amely annak idején állást foglalt a régi libe­rális miniszterek pártjának aktivitása ellen. A két csoport aktív és passzív vagyonát egyesítették és ezután egyetlen sajtóorgánu­muk is lesz. Közös bizottság vezeti a párt ügyeit addig, amíg megválasztják a legfőbb tanácsot. A liberális párt egyesülése nagy­fontosságú a politikában, mivel a pártnak rengeteg híve van, s ezek mind ragaszkodnak a régi hagyományokhoz. Mivel Hranov Me­­thodi, az egyik csoport vezére ma hirtelen meghalt, valószínűen Szmilov lesz a bolgár nemzeti liberális párt vezére, magának Ra­­doszlavovnak kifejezett kívánsága alapján, aki korára való tekintettel, nem akar aktív szerepet játszani a politikai életben. Döntő fordulat előtt BELGRÁD, júl. 18. Jólértesült körökben döntő fordulatot vár­nak a jugoszláv-bolgár viszonyban. A jugo­szláv kormány ugyanis elhatározta, hogy a piroti konferencia határozatait ratfikálja. A Jugoszláva és Bulgára között fennálló fe­szültség jórészt éppen arra vezethető vissza, hogy a jugoszláv kormány eddig vonakodott a piroti konferencia határozatait ratifikálni. Intelligens a magyar paraszt pillantása Ezt írja egy előkelő svéd újságíró Stockholmból jelentik: A Svenska Dag­bladet napilap hosszabb cikksorozatot közöl, melyben Harald Kernen svéd újságíró beszá­mol Magyarországon tett utazásáról és ezen szerzett benyomásairól. A cikksorozat legújabb közleményeiben Debrecenben, a Hortobágyon, Mezőkövesden és Tokajban tett látogatását írja le a kiváló svéd újságíró. A nagyon közvetlen, vonzó és rokonszen­ves hangon írt közlemények közül az egyik — mint a cikksorozat hatodik folytatása — Egy nap a pusztán (Benyomások a magyar­­országi tanulmányairól) címmel jelent meg. Ennek a cikknek az elején nagy elismerés­sel emlékezik meg a debreceni egyetem épü­leteiről és felszereléséről, különösen kiemelve az építés alatt levő eredei egyetemet, mely­nek elkészült pavillonjai a jelenkor legmo­dernebb eszközeivel vannak felszerelve és ez szerinte arra vall, hogy kétségkívül az egye­tem elkészülte után teljesen „up to date" lesz. Festői leírását nyújtja ezután a Hortobágyra tett kirándulásának, melynek során nemcsak a puszta szépségeit látja, hanem éles szem­mel megfigyeli a pusztai magyar ember ter­mészetrajzát is. Lélektani megfigyelései, mes­teri kézzel odavetett rajzai minden elisme­rést megérdemelnek és becsületére ..­.Inak írójuknak. Intuitív lelke idegen létére is ben­sőségesen átérezte a puszta komorságát, azt a bánatot, mely annyi magyar népdalban megszólal. A másik útleírás, mint a cikksorozat hete­dik folytatása, a svéd lap július 14-iki, vasár­napi számában jelent meg: „Látogatás egy nagy magyar faluban és a híres Tokajban.“ címmel. Ebben a cikkben Mezőkövesden tett látogatásáról számol be és mindenekelőtt a svéd falvakra gondolva csodálkozását fejezi ki a magyar falu húszezernyi lakossága fe­lett. Leírja ezután a mezőkövesdiek festői népviseletét, melynek pompájáról, színes és változatos szépségéről elragadtatással nyilat­kozik. „Gyönyörű látvány — írja a svéd szerkesztő — látni ezeket a szép szál embe­reket, amint színes ruhájukban komoly arc­­cel lépegetnek a templom felé.“ „Sok intel­ligens pillantással találkozunk, — írja to­vább, — mert a magyar paraszt felette in­telligens, de egyszersmind öntudatos, aki tudja, hogy ő az úr a maga földjén.“ Külö­nösen meglepő a falu és a házak nagy tiszta­ságán kívül az is, hogy a lakások belsejében a családi biblia mellett egy csomó más köny­vet is látott, amit különben más magyar pa­raszt tanyákon is tapasztalt, úgy látszik, — jegyzi meg a svéd író, — a magyar parasz­tot érdekli az irodalom. A főszolgabírónál tett látogatását is leírja, ahol kellemes meglepe­téssel állapítja meg, milyen tájékozottak a magyar úrinők az északi irodalomban, mely­nek legkiválóbb reprezentánsairól úgy be­szélnek, mint régi ismerőseikről. Megtagadó­nak találja a magyar úriházak szeretetre­méltó és közvetlen hangulatát és az ott meg­nyilvánuló meleg érdeklődést minden iránt, ami a világon történik. Leírja ezután Tokaj­ban tett látogatását, ahol Windischgrätz her­ceg 25 kilométerre elnyúló pincéjében meg­csodálta az ott felhalmozott évjáratok kin­cseit. Lakattal bezárt nehéz tölgyfaajtó mö­ gött őrzik ott és nagy vigyázattal palackoz­zák a majdnem százéves nemes italt, melyet, megizletve, megértjük — írja a svéd láto­gató, — ha ugyan előbb meg nem értettük, — miért is énekelte meg ezt az isteni italt Keine, Petőfi és Jókai. A cikksorozat mindvégig érdekes és színes leírásait sikerült fényképfelvételek élénkítik. ★ A Petit Journal hasábjain Georges Jubin tovább folytatja Magyarországról szóló cikk­sorozatát. A mai számban azokról a kirán­dulásokról számol be, amelyeket Esztergom­ban, továbbá Visegrádon és a budai hegyek között tett, majd részletesen megemlékezik a budapesti Iparművészeti Múzeumról. A cik­ket fényképek tarkítják, amelyek a herceg­prímást és az esztergomi bazilikát ábrázolják. Apponyi nem is járt Karlsbadban A közvetlen tárgyalás eredmény­telen volt, a csehek fordulhatnak az állandó nemzetközi bírósághoz Apponyi Albert gróf a Pester Lloyd csü­törtök reggeli számában vezércikket írt a hidasnémeti ügyről. Bevezetőben azt írja, hogy az idén egészségi állapota oly jó, hogy nem volt kénytelen Karlsbadba utazni, ezért illuzóriussá vált az az ötlet, hogy őt retor­zióképpen internálják. Ahol azonban egy kü­lönben komoly lap ilyet ír és nem fél attól, hogy nevetségessé válik, ott a hisztéria ural­kodik. Vagy nem is hisztéria ez. Van rend­szer az őrültségben? Debreceni letartóztatása amely kimondot­tan retorzió Pecháért, semmivel sem kisebb vétek a nemzetközi jog ellen, mint ha engem tartóztattak volna le — írja Apponyi. A hisztéria és idegesség következtében Magyar­­ország körül olyan atmoszféra keletkezett, amely teljesen ellentétben áll azzal a meg­nyugvással, melyért Briand dolgozik. Pedig Magyarország semmit sem tett, hogy ezt a mesterséges nyugtalanságot előidézze. A rend­szer, amely ez őrültség mögött rejlik, való­színűen nem más, mint megbontani akarása annak a folyamatnak, amely Magyarországra oly hasznos, de szomszédaira, úgy látszik, nem kedvezően, Magyarország európai hely­zetének erősödésében és javulásában jelent­kezik, s amelynek jelei Olaszországgal való barátságunk, Lengyelországgal való szimpá­tiánk és az a kitűnő fogadtatás, amelyben ö1 magyar miniszterelnök Spanyolországban és Franciaországban részesült. Az egész dolog bármilyen nevetségesnek látszik és bármeny­nyire kudarcot vallott minden ponton, hogy­­sem tovább élhetett kézzel lehessen nézni. A magyar kormány nem sértette meg a vasúti egyezséget, a vita közvetlen tárgyalásokkal nem intézhető el. A cseh-szlovák kormány tehát jól tenné, ha panaszával az állandó nemzetközi bírósághoz fordulna. A dolgok mai állása mellett természetesen Magyarország nem köteles őt oda követni. Magyarország ugyan kötelezte magát, hogy minden olyan állam idézésére, amely ezt a kötelezettséget szintén vállalja, megjelenik a nemzetközi bíróság előtt, de Csehország ezt eddig nem írta alá, most aláírhatja ezt a klauzulát. Mindaddig azonban, amíg ez meg nem történik, Magyarország részéről ele­gendő válasz a világ közvéleménye előtt, ha erre az egy tényre rámutat, mert ez minden objektív bíráló előtt, bármilyenek is legyenek szimpátiái, elöntő jelentőségű. A romániai németek a kisebbségek elnyoma­tása ellen BUKAREST, júl. 18. (Orient Radio.) Hans Otto Roth a német képviselők nevében a kamarában az admi­nisztrációs törvény­javaslat tárgyalásakor a következő nyilatkozatot tette: A benyújtott törvényjavaslatból teljesen hiányzik a kisebbségek számára biztosított nemzeti autonómia. A tervezet azt igyekszik elérni, hogy a vegyes lakosságú kerületekben csökkentse a néprajzi kisebbségek jelentősé­gét és a szó szoros értelmében elnyomja őket a román többség által. A kormány olyan útra lépett, amely nem felel meg a kisebbségek érdekeinek.

Next