Budapesti Hírlap, 1929. december (49. évfolyam, 274–296. szám)

1929-12-25 / 294. szám

­ Miért hódít világszerte a golf? elmondja Lauber Dezső magyar golfbajnok , Nálunk nagyjából — még sportkörökben is — úgy vélekednek a golfról, hogy csupán­­ a kiváltságosok, a születési és pénzarisztokrá­cia számára feltalált és egyedül általuk kul­­­­tivált sportág. A Intekben mindössze annyit tudnak, hogy a golfhoz különleges divat szerint készült kosztümöt vagy sportöltönyt viselnek — még a nemgolfozók is, — továbbá, hogy külön­böző­, régi fokosokra emlékeztető ülőnyalábot szokott a játékos után hordozni fegyverüük módjára a labdásgyerek. De hogy micsoda nagyszerű élményeket, izgalmakat rejt a sportember számára, mik azok a szépség­e, amelyek külföldön, sőt újabban nálunk is nagy tömegekben sorakoztatják az embereket a­ golf táborába, t­ovábbá, hogy miért, kelt feltűnést nemcsak a golfozók, hanem az ide­genforgalmi tényezők (fürdőügyi propagan­­da, menetjegy-irodák, szállodások, városfej- fesztő bizottságok), körében, ha új pálya lé­tesítéséről vagy megnyitásáról hallanak, ezt bizony a kívülálló laikus nem értheti és fej­csóválva dünnyög magában sportfanatizmus­­ból, felesleges energiapazarlásró­l és hasonlók­ból. Hogy minderre világosságot derítsünk, fel­kértük Lauber Dezsőt, a kiváló magyar golf­­bajnokot, árulja el a golfnak ezeket a rejté­lyeit és magyarázza meg, mi az oka a golf ■ nagyarányú térhódításának. Lauber Dezső nem szorul­t bemutatásra a magyar sportkö­­zönség előtt, hiszen két évtizedes golfkarrier­je előtt, is szerepelt már Magyarország váloga­tott jéghockey csapatában, sőt más sport­ágakban, a kerékpár, atlétika és futball te­e­rén is nagy sikerrel működött. Amellett sport­­hírnevével vetekedik pályatervezői és pálya­­építői, — szerte a külföldön is elismert — kapacitása.­­Dauber Dezsőt nevezetesen Európa Szerte mindig megkérdezik, ha nagyobb szabású golfpálya építéséről van szó s kikérik taná­csait a külföldi golfszövetségek kivétel nél­kül. A golf szórakoztató és sportértéke — Míg más sport­ágak művelése — kezdi ér­dekes nyilatkozatát Lauber, — bizonyos kor­határhoz van kötve és rendszerint na­gy erőki­fejtéssel, fizikai túlrőltetéssel jár, addig a golfot gyermek és felnőtt, fiatal és öreg, kezdő vagy bajnok egyaránt kultiválhatja és egyformán megtalálja benne élvezetét. Nincs még egy olyan sportág, amely a napi munka kipihenésére, az idegek jótékony edzésére oly alkalmas volna, mint a golf. Mert ebben a já­tékban mindenki a saját egyénisége, mód­szere, kedvtelése, idő és erő beosztása szerint szabhatja meg, hogy miképpen érjen el ered­ményt. Mindenki saját labdájával egyedül játszik. ..s­enki sem befolyásolja, nem akadá­lyozza tervei keresztülvitelében még az ellen­fél sem. Pormentes, tiszta levegőben tartózko­dik és csupán csak az ütés pillanatában kell egész lényét koncentrálnia. Mert a golfban nem a fizikai erő, hanem a szellemi koncentrá­ció, a pillanatnyilag előállott helyzet helyes m megítélése és ennek megfelelő üt­ési technika alkalmazása szükséges. A golfnak ugyanis óriás vonzóereje éppen abban rejlik, hogy sohasem lehet megunni, mert nincs két egy­forma ütés vagy olyan helyzet, amelynek be­következését előre meg lehetne ítélni. A változatosság ugyan más sportágaknál is megvan, de a golfnál a pálya nagyobb és dön­tőbb tényezőként iránytja a játékot. A ten­­nisz, a futball vagy a hockey végeredményben a labda ide-oda biikázását meghatározott mó­don tudja korlátozni , ellenfél áll szemben ellenféllel, pihenés alig van, a játék folyto­nossága, folyamatossága nagyjában állandó. A golfnál ellenben minden pálya a környezet, vidék, éghajlat, a szakaszok beosztása, té­továbbá a green és az akadályok domboldalon és lapályon történő elhelyezése szerint más és más. Egy új pálya tehát új lehetőségeket nyújt a tehetségek érvényesülésére, új izgal­makat kínál a sportszenvedély számára. A golf Amerikában és Angliában sok millió embert hódított meg, akik a legnagyobb és legmegfeszítettebb munka idején is kimennek egy órácskára kedvenc sportjuk gyakorlására. A vérbeli golfozó mindig azt reméli, hogy az éppen következő ütése lesz az a bizonyos utá­nozhatatlan, álmai netovábbját teljesítő shot, amelyért érdemes volt évek szorgalmas és ki­tartó munkájával küzdeni. Néha ez be is kö­vetkezik. A minap olvashattuk, hogy a 90 éves John D. Rockefeller, akinek minden öröme az a napi kis golfozás, egyetlen ütéssel beletolák­ a játék végcélját jelentő lyukba, a hole-ba. Az ilyen ütés tényleg igen ritka, de meglepetés­szerűen akkor is megszerencséltethet, ha még nem vagyunk kilencvenévesek. Olyan, mint a főnyeremény, amire titokban mindenki vágyik. Hogy a golfambíció milyen méreteket tud ölteni, arra példa az alábbi két eset: Egy ame­rikai tíz dollárba fogadott barátjával, hogy egy hónapon belül, egy tizennyolc szakaszos pályát kellő tréning mellett nyolcvan ütéssel meg tud játszani. A trénernek azután tízezer dollár jutalmat ígért arra az esetre, ha a fo­gadást megnyeri. A tréner ki is tett magáért, s rövid idő múlva az amerikai boldogan kifizette a tízezer dollárt, mert a pályát hetvennyolc ütéssel játszotta meg és megnyerte a tízdollá­­ros fogadást. A másik eset Angliában történt. Valame­lyik kerületi bajnokságban az angol posta ve­zérigazgatója, szenvedélyes golfozó, néhány ütés különbséggel második lett. Az eredmény kihirdetése után bosszúsan megszólalt: — Ha a dolog nem megy jobban, akkor fel kell adnom. — A golfot? — Dehogyis, az állásomat. Hogy jobban megtanulhassak golfozni. A golf idegenforgalmi jelentősége — Külföldi fürdőhelyeken magnetikus von­zóerő a golf. Százával járnak ütővel s a golf­pálya a legjobb társaságok középpontja. Egy jellemző eset: A háború után a pólai kikötő elveszítette jelentőségét, az egykor divatban volt Erioni szigetén az élet pangásnak indult, a gyönyörű szálló üresen állott, a nagyszabású befekte­tések terméketlenek maradtak. A szálló tulaj­donosa ekkor egy közös barátunk útján hozz­­ám fordult tanácsért. Én azt mondtam, fe­küdjön rá a golfra, mert ez hozza az idege­neknek azt a részét, amely fürdőhelyen a leg­értékesebb. A pályát aztán 1922-ben megépít­tettem és 1923-ban a megnyitóra meghívtam magyar és külföldi barátaimat. Azóta, mint szép pályának elterjedt a híre és Brior­i ren­geteg törzsvendéget nyert, sőt a fürdőidény is kitolódott, mert a vendégek kilencven szá­zaléka golfozó, a golfot pedig az év nagyobb részében lehet játszani, minthogy jobban füg­getleníti magát az időjárás behatásától, mely a zöld gyepben csak kevés kárt tud okozni. Midőn két év előtt Brioniban rossz idő volt, a tenniszezők, pólózók elutaztak, ellenben a golfozók ottmaradtak és tovább játszhattak. Ezeknek is legnagyobb része angol és ame­rikai volt, akik európai tartózkodásuk szín­helyét a szerint választják meg, hogy a golfo­zásra van-e ott alkalom, így a golf maga magáért dolgozik, a legjobb reklám­ hiányát viszont semmi más nem pótolja. Egy másik eset: A Lainzer Tiergarten, amely egykor néhai Erzsébet királynénk va­­daskertje volt, új tizennyolcszakaszos pályát kapott, amely hatmilliárdba került. A pálya­avató verseny első fordulójában ellenfelem Mr. Kryan amerikai játékos volt. Miként ez szokás, játék közben beszédbe elegyedtünk Megkérdezte, hol szoktam golfozni és hol sajátítottam el a játéknak ily részletes i­sonív­ze tét? Beszéltem erre neki Budapesről, a sváb­hegyi pályáról, mire mr. Bryan csodálkozva felelte: — Hát Budapesten golfoznak? Ezt nem is tudtam, mert hiszen az önök jöjjön három napra Budapestre“ című prospektusa erről nem tesz említést. Mi ugyanis nagyobb társa­sággal hajóztunk át Európába és a városok történelmi, muzeális, színházi és művészi érté­keinek megismerése mellett folytatni akarjuk kedves sportunkat. Bécsi tartózkodásunk mel­lett is ez a szempont szólott. Ide ugyan csak egy hétre jöttünk, de az új golfpáhstt bizony már közel két hónapja itt tart benn­ünket. Bennünket varázsvesszőként vonz a golfpálya, különösen, ha részletes leírást kapunk róla. Nálunk Amerikában a franciák idegenfor­galmi expozitúrája állandóan rajta tartja ke­zét az amerikai idegenforgalmi élet érverésén és legutóbb jelentést tett a francia kormány­nak arról a körülményről, hogy a golfpályák közelében épült szállóknak a forgalma jelen­tékenyen emelkedett a többiekével szemben. A francia kormány a szállások szövetkezetének közgyűlésén ezt az adatot ismertette is, nálunk pedig Apponyi Antal gróf hozta nyilvános­ságra. A golf Magyarországon Nálunk csak a legutóbbi években kezdik föl­ismerni a golf jelentőségét. Az egyéb sport­ágakból rekrutálódnak a golfozók, továbbá — ezt a hölgyek tudják— a jó táncosok sorá­ból, minthogy itt is fontos a ruganyos derék. Jó előtréning a csukló erősítése szempontjá­ból az autóvezetés is. A golfozók száma any­­nyira gyarapodott, hogy a magyar golfklub a további tagfelvételt beszüntette, mert nem akarta az amúgy is igénybe vett pályáját még jobban túlterhelni. Több mint ötven tag fel­vételéről kellett e­miatt lemondani. A svábhegyi sporttelep vezetője, Fodor Ist­ván vívómester, a svábhegyi golfpálya mel­lett iskolát és gyakorlóteret létesített az el­helyezkedni nem tudó, de tanulni és haladni akaró golfozók számára. Égető szükség volna tehát egy új golfpályára. — A svábhegyi pálya nemzetközi mérték szerint kicsi, csupán 4900 méter a megkíván­také 6000 helyett. Ezért új pálya után kel­lett nézni, amely közel a városhoz, szép vidé­ken, jó közlekedési viszonyok mellett, sport­­szempontból is érdekes legyen és oly környe­zetben fekszik, ahová idővel szállók is­épül­hetnek. Alkalmasnak látszott a Szép Juhászné mellett, a Budakeszi­ út jobboldalán elterülő városi erdőterület. Budapest székesfőváros erdészeti bizottsága nagy megértéssel foglal­kozott az üggyel, sőt már akadt golfklub is, amely a pályát megépítené és klubházat is emelne, modern berendezéssel, saját költségén. Beli Is­ka Sándor volt hadügyminiszter és var­sói követ, aki lelkes golfozó, vette kezébe az ügyet és nagy hozzáértése és értékes külföldi tapasztalatai b­iztosítják a tervezett vállalko­zás sikerét. A városnak két kézzel kell meg­ragadni az alkalmat, hogy egy ilyen klub megalakulását elősegítse, mert itt nem kell készpénzt befektetnie, hanem csak a területet átengedni, amely tovább is az övé marad. Ez­zel a főváros a közönség pénzén értékes és maradandó idegenforgalmi intézménnyel gaz­dagodnék.­­ De Budapestnél még nagyobb szüksége van golfpályára Lillafürednek, mert az erdő Zauber Dezső golfozik B.­H 1929. december 25. szerda é­s Londonból Svájcba— egy kis sietésre. Angol sportladyk repülőgépen ,,rohak­­nak“ az Alpokba, hogy le ne késsenek a téli sportok premierjéről 21. Kosztpénzeket kedvező kamatozd*­metelt elfogadok. Fürddi Balogh Constantin banküzlete. Fennáll 46 év óta Budapest, Vili, Baross­ utca 22. Telelőn József 855—75. közepén épített gyönyörű szálló pompás szó­rakozóalkalmat nyújthatna vendégeinek, aki­ket így hosszabb időre ott tarthatna. Lilla­füreden a golfpálya földmunkálatai és a szük­séges erdőirtás már be is fejeződtek, csupán csak a vetési munkák vannak hátra és az erdészlakot kell átalakítani klubházzá. El kell azonban rendelni a munkálatok sürgős befeje­zését, hogy a pálya már a szállóval egyidőben nyílhasson meg és ez külföldön is idejekorán tudomásra juthasson. A pályát látta Butler Weight amerikai követ is és a legnagyobb el­ragadtatással nyilatkozott róla. Szerinte, gyö­nyörű fekvésénél fogva, idővel Európa egyik legjobban frekventált pályájává válhatnék. Ez a magyar golf perspektívája. (V. M.) Parketta a hóban. A síelő a képen látható lépésekkel halad fölfelé a he­­gyen s léptei nyomán maradnak a hó­­ban az érdekes parkettaszerü vonalak sámmi * A Prága autó fogalom és jelenti az­ ab­­szolit jót és gazdaságosat. A Prága gyár mint a volt Monarchia legrégibb automobilgyára, autóit speciálisan rossz útviszonyokra építi s így ennek a kocsinak a tartóssága sokkal nagyobb, mint a kitűnő utakra épített egyéb európai gyártmányú autóké. Köztudomású, hogy a Prága autók vol­tak azok, melyek a világháború rettenetes terep­viszonyait a legnagyobb könnyedséggel kü­z­dötték le s e borzalmas viszontgságok ellenére az akkor használatban volt kocsiknak nagy része még ma is a legteljesebb megelégedésre üzem­ben van. Kiváló és teljes üzembiztonságot garan­táló motor, szilárd építés, erős, de legmodernebb szerkezet, száraz lemezes kapcsolás, olajfürdőben járó csigakormánymű, lágy rugózás biztosítják a Prága autók rendkívül hosszú élettartamát és felülmúlhatatlanságát. Benzinfogyasztása a Prága autóknak kisebb, mint bármely más gyárt­mánynak. Nem a tömeggyártás, hanem a legjobb minőség elérése képezi célját a Prága gyárnak, minek természetes következménye, hogy a legki­válóbb nyersanyagokat használja fel, azokat precíziós gépeken dolgozza meg s finomabb alkatrészeit századmilliméter pontosságú­­készü­lékkel ellenőrzi. Prága gyárt. Teherautókat 1VL 2, 3, 5—6 és 10—12 tonna hasznos teherbírásra, kis túraautókat, 4 személyre, luxusautókat 5—0 személyre. Kizárólagosan képviseli a Nemzetközi Gépkereskedelmi P. T., Budapest, V., Vilmos császár­ út 20. * A barcelonai gyephokki torna. A nagy nemzetközi gyephokkitorna tegnap tartott mér­kőzései a következő eredménnyel záródtak: Né­metország—Ausztria 5:1,­­ Hollandia—Stáje 8:0, Spanyolország—Franciaország 3:0.­­* A nagy jég karácsonyi sportprogrammja. A BKE első csapata Bécsben mérkőzik vasár­nap, a nagy jég birodalma szabaddá válik te­hát a BKE II és a többi hokkicsapat részére. A karácsonyi korcsolyázó- és hokkiprogramm a­ következően alakult ki: Szerdán: Körmérkőzés. Délelőtt 9 órakor BKE IX.—FTC, délután fél 3 órakor BBTE—Magyar Hockey Club. Csütörtö­kön: Réggél fél 11 órakor 1500 méteres gyors­­korcsolyázó válogatóverseny, 9 órakor ifjúsági műkorcsolyázóverseny. Délelőtt fél 10 órakor és délután 3 órakor a hokki körmérkőzés előző napi győztesei és vesztesei egymás ellen. * A bajnoki sí-verseny. A Sí Szövetség ja­nuár 19—19-én rendezi az 1930. évi síbajnok­­ságot. Az első napon a futóversenyt, a második napon a lesikló és ugróversenyt tartják meg. m. Beyer, Peacock & Com??. limited cég és Winlislegg Site Járta mérn'jk, mindketten Maacho*tcrton AnyU«» a 01..?*2. afstroscsxircn­ém „Több egyeégb­e­álló c.mü magyar szabadalmakat eladjÁk. eset*«’ gy^riá^i © gedé yckirt adnak. -- Bővebb felvilAgosiine; rynjx: fia rri HQ nnrinr hu** szabadalmi flsörvivü u cl • U U o MllUUr Budapest, VlL. fisröss-tír 12

Next