Budapesti Hírlap, 1929. december (49. évfolyam, 274–296. szám)
1929-12-01 / 274. szám
i A trikolór szomorú hőse PÁRIZS, november. A császárság kultusza összefér a legtisztább köztársasági meggyőződéssel; a császárság a pozitivista francia népnek egyetlen óriási ponyvaregénye; tíz tékozló esztendő egy takarékos nemzet életében. A császárság az állandósult forradalom, amelyben a szabadság kultusza egyesül minden nép titkos álmával s zsarnoksággal, az emberiség boldogítása az imperializmussal, a katonai fegyelem a hősies egyéni akciók ezreivel. A császárság az a pillanata a történelemnek, amikor Franciaország tíz évig fiatal volt és ha Napóleon leszármazottainak ma nincsenek párthívei Franciaországban, annak az a magyarázata, hogy az egész köztársasági Franciaország, összes intézményeivel még ma is Napóleon híve. ★ Ezt a tíz évig tartó csodát nem lehet megismételni. Egyszer mégis akadt egy ember, aki megpróbálta. Egy könyv fekszik előttem: III. Napóleon regényes életrajz,a Octave Aubry-tól. Nehéz lett volna észre nem vennem, mert minden újság, minden folyóirat hetek óta felém hirdeti, azzal a könyörtelen szívóssággal, ami 1*1 Franciaországban minden könyvsikert adminisztrálnak. A könyv jó messze kimagaslik a hasonló termékek átlagából és leszámítva a közhelyekkel és hősies pózokkal való visszaélés néhány túlzását, a magyar közönség érdeklődésére is számot tarthat. A könyv jó, de siralmas hősének életregényét, sajnos, elfelejtette a francia tapintat, udvariasság és szelíd malicia takarója alá. Az alábbiakban megpróbálom röviden vázolni az Octave Aubry könyvében lappangó regénytémát. Képzeljenek el egy csendes, kövérkés, kifejezéstelen arcú gyereket, aki egy unalmas németországi kastélyban nevelkedik, jóindulatú és unalmas emberek között. Jó gyerek, csak kissé álmos és mogorva, naphosszat nyitott szájjal bámul maga elé és nem gondol semmire. Nehezen tanul meg írni-olvasni, az esze nem fog, a könyvek nem érdeklik. Legszívesebben reggeltől estig az ablakban állana és nézné a szitáló esőt, amelynél csak az ő lelki élete egyhangúbb. Anyja a trónfosztott királyné örök pózában kétségbeesett pillantásokat vet reá; a család összefog, a nevelők nekigyürkőznek és végül, sikerül a fejébe venniök a nevét. Bonaparte Lajost útnak indítják egy irtózatos rögeszmével a fejében. Útnak indul, mint egy élet tartamára felhúzott automata. Keveréke a süketnémának és a szentnek, csak a belső zörejeket vagy a belső szózatokat hallja. Olyan, mint a Szentek életének egyik-másik szereplője, akinek érdektelen és hétköznapi személyével oly megdöbbentően ellenkezik a magára vállalt feladat nagyszerűsége. Bonaparte Napóleon számára a császárság karrier, Bonaparte Lajos számára küldetés volt. Az egyiknek Franciaország tartozott a császári koronával, a másik azt hitte, hogy ő tartozik vele Franciaországnak. Pénz nélkül, párt nélkül, tudás nélkül és tehetség nélkül, rossz külsővel, kellemetlen német kiejtéssel elhatározta, hogy császár lesz és császár lett. Politikai iskolája az olasz carbonaro-mozgalom volt, amelyben megtanulta az összeesküvés regényes külsőségeit. Bonaparte Lajos még a császári trónon is konspirált. Húszegynéhány éves korában fel akarja lázítani a strassburgi garnizont, rövid beszédet intéz a katonákhoz, akik összevihognak. A garnizon parancsnoka jóhumorú ember, barackot nyom a fejére és átküldi a határon. Néhány évvel később Boulogne-ban partra száll, azzal az elhatározással, hogy bevonul Párizsba. Az egész európai sajtó egyöntetűen követeli, hogy tegyék hűvösre ezt a kellemetlen fantasztát. Lajos Fülöp, aki nem veszi komolyan, a közvélemény nyomására kénytelen lecsukatni. A börtönben olvas és ír, elolvas három könyvet és ír belőlük egy negyediket. Az összes vidéki lapokat teleírja olvashatatlan nemzetgazdasági cikkekkel. Soha életében nem tanult meg folyékonyan írni franciául. Kőművesnek öltözve megszökik a börtönből, kitör a 48-as februári forradalom, felajánlja szolgálatait a forradalmi kormánynak, amely nem kér belőlük és udvariasan kitessékeli őt Párizsból. Három évvel később Franciaország császára lett. Egyik baklövést a másik után követi el, s vihákokkal rakja tele a legelőkelőbb hivatalokat; londoni követe egy volt őrmester, külügyminisztere egy bizonytalan úr, aki szabad óráiban furcsa üzleteket köt és vaudeville-eket ír. Talpra állítja Olaszországot és Németországot, Franciaország legveszedelmesebb riválisait ; segít letörni Ausztriát, Franciaország természetes szövetségesét. Nem látja be tévedéseit, nem hagyja mamit meggyőzni, halálos biztossággal cselekszik, mint egy alvajáró, aki folyton téved. Bismarck, a kígyóbűvölő teljesen kezében tartja, vakon rohan vele a sedani katasztrófába. Egy nappal a kapituláció előtt, embertelen fájdalmak között, foszforeszkáló, már-már oszlásnak indult arcát kimázolva, mint egy öreg, beteg papagály, lóra ül és szemlét tart seregei fölött. Néhány halk, unott ..Vive l‘Empereut“ hangzik fel és a trikolorok lobognak. Ez volt utolsó nyilvános szereplése. HEVESI ANDRÁS, TKI hatjuk: „Ma, republikánk tizenegyedik esztendejében, nem néz ki a helyzet Miklóson dicsően.“ „A kivándorlási statisztika itt is fájóan hasít a lelkünkbe.“ „A kereskedők panaszkodnak, hogy semilyen változás sem észlelhető, mely a megélhetést biztosíthatná és amelyről az öreg napokra is félre lehetne valamit tenni.“ — „írja agjggg=rrir',",ir,B"ir^ . ' j. meg, hogy kenyérre van szükségünk.“ — mondják, mikor egyikét-másikát megkérdezzük.“ Mindez egyenesen belekivánkozik a cseh kormány által Scotus Viator szerkesztésében megjelenő jubileumi könyvbe, azonkívül különösen a kivándorlásra vonatkozó adatok, melyekről azonban legközelebb. A Dardanellák birtokáért vívott harcok Konstantinápoly birkazásáért a múltban Oroszország több ízben viselt háborút. Az orosz történelmi vágy Konstantinápoly után, a világháború felidézésében jelentős szerepet játszik. Amint Törökország a központi hatalmak oldalán a küzdők közé állott, már csak idő kérdése volt, hogy a harc tüze a Boszporusznál lángot vessen. A török fővezérséghez, már a hadjárat kezdetén hírek jöttek arról, hogy Odessza környékén orosz csapat- és flottaösszevonások folynak. Kétségtelen, hogy az itt összevont erőket, az orosz vezérkar Konstantinápolynak szánta. Az orosz tervet azonban nem lehetett megvalósítani, minthogy a keleti hadtéren válságosra fordult az orosz hadak sorsa, s az orosz nagyherceg minden katonáját a veszélyeztetett pontokra vitte. A hatalmas orosz hadsereg nem állván arányban az ország ipari teljesítőképességével, a nyugati hatalmak anyagi megsegítését nem nélkülözhette, ámde hozzá az út csak Szibérián keresztül vezetett. A nyugati hatalmak sürgős érdeke volt tehát, hogy Oroszországhoz közvetlen és legrövidebb összeköttetést mielőbb megteremtse. Ez a rövid összeköttetés pedig vagy a Keleti-tengeren, vagy a Dardanellákon át vezetett. A két különböző útnak, két hatalmas pártfogója akadt. Az angol admiralitás első lordja a Keleti-tengeri utat választja, míg Kirrchner lord a Dardanellákat óhajtja megtámadni, s álláspontjának érvényt is szerez. A Dardanellákra irányított sikeres támadás nemcsak az oly hőn óhajtott összeköttetést teremtette volna meg, hanem kikényszerítette volna a török különbékét is, s a Balkán politikai helyzetét alapjaiban forgatta volna föl. Hogy mindez nem következett el, azt a török hősi védelemnek köszönhetjük. A Gallipoli félsziget harcai ezen a ponton válnak világtörténelmi jelentőségűvé. Az angolok eredetileg csak a tengeren akartak támadni. Ez az elhatározás a szövetséges flottát, mindenesetre igen nehéz feladat elé állította. Bár a feladat súlyos, de annak előnyei is szembeszökőek. A legcsekélyebb erőkifejtés, a legrövidebb idő alatt vezet a célhoz. Viszont a terv nem számol a Dardanellák védelmi erődjeinek modernizált állapotával, s figyelmen kívül hagyja a szárazföldi ütegek előnyösebb helyzetét a hajóágyúk felett. A török hadbavonulás után a Dardanellák védelmét, német szervező kéz vezeti. Az elavult erődök rövid időn belül újjáalakulnak, a tengerszoros bejáratát hatalmas aknazár védi, így nem csoda, hogy az angol-francia flottának, 1915 március 18-án végrehajtott kísérletét, csúfos kudarc éri. Öt Dreadnaught és számos apróbb hajó kerül a tenger fenekére. A kudarc után most már az antant hadvezetősége is belátja, hogy a szárazföldi erőket a Dardanellák elleni vállalkozásnál nem nélkülözheti. Az újabb támadást a flotta támogatása mellett, már aszárazföldön tervezi. Imbros és és Lenmos szigetén mintegy 90 ezer főnyi angol-francia hadsereg helyezkedik el Sir Jan Hamilton tábornok parancsnoksága alatt, hogy a Dardanellák ostromához fogjon. Török részen, március hó 25-ével a Gallipoli félszigeten, öt török hadosztályból összevont, V. török hadsereg felett, a parancsnokságot Liman Sanders német tábornok veszi át, s felkészülten várja az antant támadását. A bekövetkezett eseményeket a vázlat mutatja. Az antantcsapatok a hajóágyúk tüzének oltalma alatt Kuni Kale, Sedül Balír és Aribumunál 1925 április hó 25-én szállottak első ízben partra. A három partraszállás között a törökök az Aribumunál kihajózott csapatoktól tartottak leginkább, minthogy e ponton volt a védelem leggyengébb. Az első pillanatra ez a támadás látszott legveszélyesebbnek, azonban csakhamar kiderült, hogy az angol főtámadás Sedül Balirról van kifejlődőben. Ez a fő-, támadási irány a törököket kellemesen lepte meg, ugyanis a félsziget déli nyúlványán volt legszilárdabb a török védelem. A védelem szilárdságát még csak fokozta a Sedul-Bahr-i erőd ágyúinak és az ázsiai partra telepített német ütegeknek tüze. Hogy az angolok a támadás súlyát ezekre az erősen védett török állásokra helyezték, az abban leli magyarázatát, hogy a tért nyerő támadást a tengerszorosban hadihajókkal akarták kísérni. Kum Kalenél francia és afrikai csapatok fkultóztunk végleg megszűnik (IV. Károly-körut 22. sz. alatt (Röser-bazár) Legelőnyösebb karácsonyi bevásárlási alkalom egy hatalmas tétel garantáltan angol férfi-öltönyszövetet, átmeneti- és télikabátkelmét gyári áron s ennél olcsóbban is árusítunk Néhány példa rendkívül olcsó árainkból: Sportszövet méterenként................... 6.40-től Angol férfiöltöny szövet méterenként 11.20 „ Átmeneti kabátkelme méterenként . . IliUílí „ Télikabát kelme méterenként...........14.40 „ Ezenkívül minden elfogadható áron eladásra kerülnek nay rakarunk egyéb készletei francia női ruha-. Rabat- és köpenyszövetek, selymek vásznak, damasztáruk és mindennemű textiláru Áruink kiváló minőségéről és olcsóságáról minden vételkényszer nélkül meggyőződés szerezhető. Commercia Tenth R.-T. szállottak partra. Kezdetben megvetik lábukat a széjjel lőtt faluban, azonban április hó 29-én őket elkeseredett harcok után, a török Nicolaihadosztály a hajóikra űzi vissza. Sédül Bahrnál angol elitcsapatok hullámzó harc után dacára a súlyos veszteségeknek, szilárdan, megvetik a lábukat a parton. Aribumunál az „Anzac“-hadtest szállott partra. Azonban ez a hadtest is minden vitézsége és a flotta hathatós támogatásának decára, csak két kilométer mélységben tud előrejutni. Néhány nap elmúltával az angol támadás itt is ellanyhul és kezdetét veszi az árokharc. Május havában német tengeralattjárók az antant flottáját a Gallipoli félsziget partjairól Tenedos és Imbros szigeteihez űzik vissza, s így a partraszállott gyalogság nélkülözi az eddig nyújtott hathatós segítséget. A partraszállott csapatok elhelyezési és élelmezési viszonyai mindinkább nehezebbé váltak. Ily viszonyok mellett, hogy az események újabb fordulatot vehessenek, az angolok újabb partszállásssal kísérleteznek. Augusztus 8-án a Suvala öbölben meglepetésszerűen öt angol hadosztály száll partra. A bajor Wilmer őrnagy által vezetett gyenge partvédő őrséget a Kiretsteppe magaslataira szorítják vissza. A helyzet már veszedelmessé válik, midőn az aggodalmas húgói előnyomulásnak, Liman tábornok tartalékai határt szabnak. Tíz napos nehéz harcok után a törökök védőállásaikat mindenütt megtartották. Angol adatok szerint a partraszállott csapatok ezen harcokban 15.000 halottat és 45.000 sebesültet vesztettek anélkül, hogy támadásuk sikerre vezetett volna. Szeptember havában a bolgárok a központi hatalmak oldalán beléptek a háborúba. A szerbiai hadjárat megteremti a közvetlen öszszeköttetést Törökországgal, a közvetlen vasúti összeköttetés lehetővé teszi, hogy a Gallipoli félszigeten küzdő török hadsereget hadianyaggal elláthassuk. A török hadvezetőség most már a támadásra gondol, midőn az angol hadsereg elhatározza a Gallipoli félsziget kiürítését. Az antantcsapatok 1915. évi december 19-ről 20-ára hajló éjjel, kiürítik az Ariburni és az Anaforta-i frontot, 14 nappal később pedig ,a Sédül Bahr-i állásaikat is feladják. Nyolc és fél hónapi heves és nehéz harcok után a Gallipoli félsziget földje megszabadult az ellenségtől. Sopronban huszonnégy óra alatt be kell jelenteni a tüdőbetegeket A tüdővész elleni küzdelemben Sopron vármegye is kiveszi a maga részét és hogy a védekezés minél hathatósabb legyen, a vármegye közgyűlése szabályrendeletet szavazott meg, amelyben kötelezővé teszi a tüdőbetegeknek huszonnégy órán belül való bejelentését. A szabályrendelet, amely most lépett életbe, kimondja, hogy Sopron megye területén minden fertőző tuberkulotikus megbetegedést vagyilyen halálesetet huszonnégy óra alatt az illetékes közegészségügyi hatóságnál be kell jelenteni. A bejelentés megtételére kötelezettek a kezelőorvosok, a közegészségügyi vagy egyéb közintézetek orvosvezetői. A bejelentés megtörténtét a háztartás vezetőivel azonnal közölni tartoznak. Amennyiben a fertőző tüdőbeteg lakást változtat, erről a háztartás vezetője köteles a járás főszolgabíráját azonnal értesíteni. A főszolgabíró a bejelentésekről rendszeres nyilvántartást vezet, amelyet hivatalos titokként kezelnek és abban az illetékes hatósági közegeken kívül csak a hatósági, valamint az alispán által erre jogosított orvosok tekinthetnek be. Az anyakönyvvezetők tartoznak minden hónap elsején és 15-én a tüdővészben elhaltak jegyzékét az életkori lakhely pontos feltüntetése mellett a főszolgabíróhoz fölterjeszteni. A hatósági orvosok gondoskodnak mindazon védelmi rendszabályok elrendeléséről, amelyek a betegség továbbterjedését megakadályozzák. A fertőtlenítést, vizsgálatokat, a betegek kórházba szállítását, a családtagok védelmét a hatósági orvosok és a közegészségügyi intézetek díjtalanul végzik A szabályrendelet szigorú büntetéseket helyez kilátásba a rendelkezések ellen vétők részére.