Budapesti Hírlap, 1929. december (49. évfolyam, 274–296. szám)

1929-12-01 / 274. szám

i A trikolór szomorú hőse PÁRIZS, november. A­ császárság kultusza összefér a legtisztább köztársasági meggyőződéssel; a császárság a pozitivista francia népnek egyetlen óriási ponyvaregénye; tíz tékozló esztendő egy­ taka­rékos nemzet életében. A császárság az állan­dósult forradalom, amelyben a szabadság kul­tusza egyesül minden nép titkos álmával s zsarnoksággal, az emberiség boldogítása az im­perializmussal,­ a katonai fegyelem a hősies egyéni akciók ezreivel. A császárság az a pilla­nata a történelemnek, amikor Franciaország tíz évig fiatal volt és ha Napóleon leszármazot­­tainak ma nincsenek párthívei Franciaország­ban,­ annak az a magyarázata, hogy az egész köztársasági Franciaország, összes intézmé­nyeivel még ma is Napóleon híve. ★ Ezt­ a tíz évig tartó csodát nem lehet megis­mételni. Egyszer mégis akadt egy ember, aki megpróbálta. Egy könyv fekszik előttem: III. Napóleon regényes életrajz,a Octave Aubry-tól. Nehéz lett volna észre nem vennem, mert min­den újság, minden folyóirat hetek óta felém­ hirdeti, azzal a könyörtelen szívóssággal, ami­ 1*1 Franciaországban minden könyvsikert ad­minisztrálnak. A könyv jó messze kimagaslik a hasonló termékek átlagából és leszámítva a közhelyekkel és hősies pózokkal való visszaélés néhány túlzását, a magyar közönség érdeklő­désére is számot tarthat. A könyv jó, de siral­mas hősének életregényét, sajnos, elfelejtette a francia tapintat, udvariasság és szelíd malicia takarója alá. Az alábbiakban megpróbálom röviden vázolni az Octave Aubry könyvében lappangó regénytémát. Képzeljenek el­ egy csendes, kövérkés, kife­jezéstelen arcú gyereket, aki egy unalmas né­metországi kastélyban nevelkedik, jóindulatú és unalmas emberek között. Jó gyerek, csak kissé álmos és mogorva, naphosszat nyitott szájjal bámul maga elé és nem gondol semmire. Nehezen tanul meg írni-olvasni, az esze nem fog, a könyvek nem érdeklik. Legszívesebben reggeltől estig az ablakban állana és nézné a szitáló esőt, amelynél csak az ő lelki élete egy­hangúbb. Anyja a trónfosztott királyné örök pózában kétségbeesett pillantásokat vet reá; a család összefog, a nevelők nekigyürkőznek és végül, sikerül a fejébe venniök­­ a nevét. Bonaparte Lajost útnak indítják egy irtózatos rögeszmével a fejében. Útnak indul, mint egy élet tartamára fel­húzott automata. Keveréke a süketnémának és a szentnek, csak a belső zörejeket vagy a belső szózatokat hallja. Olyan, mint a Szentek életé­nek egyik-másik szereplője, akinek érdektelen és hétköznapi személyével oly megdöbbentően ellenkezik a magára vállalt feladat nagyszerű­sége. Bonaparte Napóleon számára a császárság karrier, Bonaparte Lajos számára küldetés volt. Az egyiknek Franciaország tartozott a császári koronával, a másik azt hitte, hogy­ ő tartozik vele Franciaországnak. Pénz nélkül, párt nélkül, tudás nélkül és tehetség nélkül, rossz külsővel, kellemetlen német kiejtéssel el­határozta, hogy császár lesz és császár lett. Politikai iskolája az olasz carbonaro-mozga­­lom volt, amelyben megtanulta az összeeskü­vés regényes külsőségeit. Bonaparte Lajos még a császári trónon is konspirált. Húszegynéhány éves korában fel akarja lázítani a strassburgi garnizont, rövid beszédet intéz a katonákhoz, akik­ összevihognak. A garnizon parancsnoka jóhumorú ember, barackot nyom a fejére és átküldi a határon. Néhány évvel később Bou­­logne-ban partra száll, azzal az elhatározás­sal, hogy bevonul Párizsba. Az egész európai sajtó egyöntetűen követeli, hogy tegyék hű­vösre ezt a kellemetlen fantasztát. Lajos Fü­löp, aki nem veszi komolyan,­ a közvélemény nyo­mására kénytelen lecsukatni. A börtönben ol­vas és ír, elolvas három könyvet és ír belőlük egy negyediket. Az összes vidéki lapokat tele­írja olvashatatlan nemzetgazdasági cikkekkel. Soha­ életében nem tanult meg folyékonyan írni franciául. Kőművesnek öltözve megszökik a börtönből, kitör a 48-as februári forradalom, felajánlja szolgálatait a forradalmi kormány­nak, amely nem kér belőlük és udvariasan ki­tessékeli őt Párizsból. Három évvel később Franciaország császára lett. Egyik baklövést a másik után követi el, s vihákokkal rakja tele a legelőkelőbb hivata­lokat; londoni követe egy volt őrmester, kül­ügyminisztere egy bizonytalan úr, aki szabad óráiban furcsa üzleteket köt és vaudeville-eket­ ír. Talpra állítja Olaszországot és Németor­szágot, Franciaország legveszedelmesebb rivá­lisait ; segít letörni Ausztriát, Franciaország természetes szövetségesét. Nem látja be téve­déseit, nem hagyja mamit meggyőzni, halálos biztossággal cselekszik, mint egy alvajáró, aki folyton téved. Bismarck, a kígyóbűvölő telje­sen kezében tartja, vakon rohan vele a sedani katasztrófába. Egy nappal a kapituláció előtt, embertelen fájdalmak között, foszforeszkáló, már-már oszlásnak indult arcát kimázolva, mint egy öreg, beteg papagály, lóra ül és szemlét tart seregei fölött. Néhány halk, unott ..Vive l‘Empereut“ hangzik fel és a trikolorok lobog­nak. Ez volt utolsó nyilvános szereplése. HEVESI ANDRÁS, TKI hatjuk: „Ma, republikánk tizenegye­dik esztendejében, nem néz ki a hely­zet Miklóson dicsően.“ „A kivándor­lási statisztika itt is fájóan hasít a lel­künkbe.“ „A kereskedők panaszkod­nak, hogy semilyen változás sem ész­lelhető, mely a megélhetést biztosít­hatná és amelyről az öreg napokra is félre lehetne valamit tenni.“ — „írja agjggg=rrir',",ir,B"ir^ . ' j. meg, hogy kenyérre van szükségünk.“ — mondják, mikor egyikét-másikát megkérdezzük.“ Mindez egyenesen be­­lekivánkozik a cseh kormány által Scotus Viator szerkesztésében megje­lenő jubileumi könyvbe, azonkívül kü­lönösen a kivándorlásra vonatkozó adatok, melyekről azonban legköze­lebb. A Dardanellák birtokáért vívott harcok Konstantinápoly birkazásáért a múltban Oroszország több ízben viselt háborút. Az orosz történelmi vágy Konstantinápoly után, a vi­lágháború felidézésében jelentős szerepet ját­szik. Amint Törökország a központi hatalmak oldalán a küzdők közé állott, már csak idő kér­dése volt, hogy a harc tüze a Boszporusznál lángot vessen. A török fővezérséghez, már a hadjárat kezdetén hírek jöttek arról, hogy­ Odessza környékén orosz csapat- és flotta­összevonások folynak. Kétségtelen, hogy az itt összevont erőket, az orosz vezérkar Konstan­­tinápolynak szánta. Az orosz tervet azonban nem lehetett megvalósítani, minthogy a keleti hadtéren válságosra fordult az orosz hadak sorsa, s az orosz nagyherceg minden katonáját a veszélyeztetett pontokra vitte. A hatalmas orosz hadsereg nem állván arány­ban az ország ipari teljesítőképességével, a nyugati hatalmak anyagi megsegítését nem nél­külözhette, ámde hozzá az út csak Szibérián keresztül vezetett. A nyugati hatalmak sürgős érdeke volt tehát, hogy Oroszországhoz közvet­len és legrövidebb összeköttetést mielőbb meg­teremtse. Ez a rövid összeköttetés pedig vagy a Keleti-tengeren, vagy a Dardanellákon át vezetett. A két különböző útnak, két hatalmas pártfogója akadt. Az angol admiralitás első lordja a Keleti-tengeri utat választja, míg Ki­­rrchner lord a Dardanellákat óhajtja megtá­madni, s álláspontjának érvényt is szerez. A Dardanellákra irányított sikeres támadás nemcsak az oly hőn óhajtott összeköttetést te­remtette volna meg, hanem kikényszerítette volna a török külön­békét is, s a Balkán politi­kai helyzetét alapjaiban forgatta volna föl. Hogy mindez nem következett el, azt a török hősi védelemnek köszönhetjük. A Gallipoli fél­sziget­ harcai ezen a ponton válnak világtörté­nelmi jelentőségűvé. Az­ angolok eredetileg csak a tengeren akar­tak támadni. Ez az elhatározás a szövetséges flottát, mindenesetre igen nehéz feladat elé állította. Bár a feladat súlyos, de annak elő­nyei is szembeszökőek. A legcsekélyebb erő­kifejtés, a legrövidebb idő alatt vezet a célhoz. Viszont a terv nem számol a Dardanellák vé­delmi erődjeinek modernizált állapotával, s figyelmen kívül hagyja a szárazföldi ütegek előnyösebb helyzetét a hajóágyúk felett. A török hadbavonulás után a Dardanellák védelmét, német szervező kéz vezeti. Az elavult erődök rövid időn belül újjáalakulnak, a ten­gerszoros bejáratát hatalmas aknazár védi, így nem csoda, hogy az angol-francia flottának, 1915 március 18-án végrehajtott kísérletét, csúfos kudarc éri. Öt Dreadnaught és számos apróbb hajó kerül a tenger fenekére. A kudarc után most már az antant hadveze­tősége is belátja, hogy a szárazföldi erőket a Dardanellák elleni vállalkozásnál nem nélkü­lözheti. Az újabb támadást a flotta támogatása mellett, már a­­szárazföldön tervezi. Imbros és és Lenmos szigetén mintegy 90 ezer főnyi an­gol-francia hadsereg helyezkedik el Sir Jan Hamilton tábornok parancsnoksága alatt, hogy a Dardanellák ostromához fogjon. Török részen, március hó 25-ével a Gallipoli félszigeten, öt török hadosztályból összevont, V. török hadsereg felett, a parancsnokságot Liman­ Sanders német tábornok veszi át, s fel­­készülten várja az antant támadását. A bekövetkezett eseményeket a vázlat mu­tatja. Az antantcsapatok a hajóágyúk tüzének ol­talma alatt Kuni Kale, Sedül Balír és Ari­­bumunál 1925 április hó 25-én szállottak első ízben partra. A három partraszállás között a törökök az Aribumunál kihajózott csapatok­tól tartottak leginkább, minthogy e ponton volt a védelem leggyengébb. Az első pillanatra ez a támadás látszott legveszélyesebbnek, azon­ban csakhamar kiderült, hogy az angol főtáma­dás Sedül Balirról van kifejlődőben. Ez a fő-, támadási irány a törököket kellemesen lepte meg, ugyanis a félsziget déli nyúlványán volt legszilárdabb a török védelem. A védelem szi­lárdságát még csak fokozta a Sedul-Bahr-i erőd ágyúinak és az ázsiai partra telepített né­met ütegeknek tüze. Hogy az angolok a táma­dás súlyát ezekre az erősen védett török állá­sokra helyezték, az abban leli magyarázatát, hogy a tért nyerő támadást a tengerszorosban hadihajókkal akarták kísérni. Kum Kalenél francia és afrikai csapatok fk­ultóztunk végleg megszűnik (IV. Károly-körut 22. sz. alatt (Röser-bazár) Legelőnyösebb karácsonyi bevásárlási alk­alom egy hatalmas tétel garantáltan angol férfi-öltönyszövetet, átmeneti- és téli­­kabátkelmét gyári áron s ennél olcsóbban is árusítunk Néhány példa rendkívül olcsó árainkból: Sportszövet méterenként................... 6.40-től Angol férfiöltöny szövet méterenként 11.20 „ Átmeneti kabátkelme méterenként . . IliUílí „ Télikabát kelme méterenként...........14.40 „ Ezenkívül minden elfogadható áron eladásra kerülnek na­­y rakarunk egyéb kész­­letei francia női ruha-. Rabat- és köpenyszövetek, selymek vásznak, damasztáruk és mindennemű textiláru Áruink kiváló minőségéről és olcsóságáról minden vételkényszer nélkül meggyőződés szerezhető. Commercia Tenth R.-T. szállottak partra. Kezdetben megvetik lábukat a széjjel lőtt faluban, azonban április hó 29-én őket elkeseredett harcok után, a török Nicolai­­h­adosztály a hajóikra űzi vissza. Sédül Bahr­­nál angol elitcsapatok hullámzó h­arc után da­cára a súlyos veszteségeknek, szilárdan, meg­vetik a lábukat a parton. Aribumunál az „Anzac“-hadtest szállott partra. Azonban ez a hadtest is minden vitézsége és a flotta hat­hatós támogatásának decára, csak két kilométer mélységben tud előrejutni. Néhány nap elmúl­tával az angol támadás itt is ellanyhul és kez­detét veszi az árokharc. Május havában német tengeralattjárók az antant flottáját a Gallipoli félsziget partjai­ról Tenedos és Imbros szigeteihez űzik vissza, s így a partraszállott gyalogság nélkülözi az eddig nyújtott hathatós segítséget. A partra­szállott csapatok elhelyezési és élelmezési vi­szonyai mindinkább nehezebbé váltak. Ily vi­szonyok mellett, hogy­ az események újabb for­dulatot vehessenek, az angolok újabb part­­szállásssal kísérleteznek. Augusztus 8-án a Suvala öbölben meglepetésszerűen öt angol hadosztály száll partra. A bajor Wilmer őr­nagy által vezetett gyenge partvédő őrséget a Kiretsteppe magaslataira szorítják vissza. A helyzet már veszedelmessé válik, midőn az ag­godalmas húgói előnyomulásnak, Liman tá­bornok tartalékai határt szabnak. Tíz napos nehéz harcok után a törökök védőállásaikat mindenütt megtartották. Angol adatok szerint a partraszállott csapatok ezen harcokban 15.000 halottat és 45.000 sebesültet vesztettek anélkül, hogy támadásuk sikerre vezetett volna. Szeptember havában a bolgárok a központi hatalmak oldalán beléptek a háborúba. A szerbiai hadjárat megteremti a közvetlen ösz­­szeköttetést Törökországgal, a közvetlen vasúti összeköttetés lehetővé teszi, hogy­ a Gallipoli félszigeten küzdő török hadsereget hadianyag­gal elláthassuk. A török­ hadvezetőség most már a támadásra gondol, midőn az angol had­sereg elhatározza a Gallipoli félsziget ki­ürítését. Az antantcsapatok 1915. évi december 19-ről 20-ára hajló éjjel, kiürítik az Ariburni és az Anaforta-i frontot, 14 nappal később pedig ,a Sédül Bahr-i állásaikat is feladják. Nyolc és fél hónapi heves és nehéz harcok után a Gallipoli félsziget földje megszabadult az ellenségtől. Sopronban huszonnégy óra alatt be kell jelenteni a tüdőbetegeket A tüdővész elleni küzdelemben Sopron vár­megye is kiveszi a maga részét és hogy a véde­kezés minél hathatósabb legyen, a vármegye közgyűlése­ szabályrendeletet szavazott meg, amelyben kötelezővé teszi a tüdőbetegeknek huszonnégy órán belül való bejelentését. A szabályrendelet, amely most lépett életbe, ki­mondja, hogy­ Sopron megye területén min­den fertőző tuberkulotikus megbetegedést vagy­­ilyen halálesetet huszonnégy óra alatt az ille­tékes közegészségügyi hatóságnál be kell je­lenteni. A bejelentés megtételére kötelezettek a kezelőorvosok, a közegészségügyi vagy egyéb közintézetek orvosvezetői. A bejelentés meg­történtét a háztartás vezetőivel azonnal kö­zölni tartoznak. Amennyiben a fertőző tüdő­beteg lakást változtat, erről a háztartás veze­tője köteles a járás főszolgabíráját azonnal ér­tesíteni. A főszolgabíró a bejelentésekről rend­szeres nyilvántartást vezet, amelyet hivatalos titokként kezelnek és abban az illetékes ható­sági közegeken kívül csak a hatósági, vala­mint az alispán által erre jogosított orvosok tekinthetnek be. Az anyakönyvvezetők tartoznak minden hó­nap elsején és 15-én a tüdővészben elhaltak jegyzékét az életkor­i lakhely pontos feltünte­tése mellett a főszolgabíróhoz fölterjeszteni. A hatósági orvosok gondoskodnak mindazon vé­delmi rendszabályok elrendeléséről, amelyek a betegség továbbterjedését megakadályozzák. A fertőtlenítést, vizsgálatokat, a betegek kór­házba szállítását, a családtagok védelmét a hatósági orvosok é­s a közegészségügyi intéze­tek díjtalanul végzik A szabályrendelet szi­gorú büntetéseket hely­ez kilátásba a rendelke­zések ellen vétők részére.

Next