Budapesti Hírlap, 1930. május (50. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-18 / 112. szám

zorm­áncos képecskék is divatba jönnek, melynek egyik főmmestere a lőcsei Szilassy János. Tőle­­való az egri ferencesek nagyszerű monstran­­ciája, amely méltó utódja a gótikus ámulta­toknak. Az utóbbiaknak a kiállításon látható sorozatából a győri székesegyház gazdag föl­­építésű monstranciáját kell kiemelnünk. De itt láthatjuk az esztergomi kincstárból a XV. szá­zadi, gazdag díszítésű gótikus szarvasserleget és Szelepcsényi György érsek talpasfeszületét. Az előbbi a magyar ötvösművészet remeke, az utóbbi XVII. századi német, talán augsburgi alkotás. Egy sorozat limogesi zománcmunka, filigrán ékszerek, díszes, trébelt mise­, vagy cedár"" vallásos célú" könyvtáblák, tálcák, ámpolnák egészítik ki a fémtárgyak gyönyörű gyűjteményét. 14 kelyl­ek mellett a miseruhák sorozata a leggazdagabb. Remek olasz és spanyol bárso­nyokon a gótikus és reneszánsz figurális és ornamentális hímzések, plasztikus díszítések legmegkapóbb példáival találkozunk. Nagy olasz­ mesterek stílusára ismerünk nem egy casula-hímzésen. A budai várkápolna tulaj­donát képező zöld bársonybrokát miseruha Mátyás király tulajdonából való, az ő címe­révé­ ékes. Testvére az Erdődyek birtokában lévő trónikárpitnak. Valószínű, h­ogy mind­kettő azonos rajza Antonio Pollaiuolótól szár­mazik. Éppúgy igazi csodákat láthatunk a többi, aranytól és gyöngyhímzéstől terhes XVI., XVII. és XVIII. századi reneszánsz, barokk- és rokokó-ízlésű miseruhák, pluvialék között. Ehhez járul még néhány faliszőnyeg, gobelin Esztergomból, Pécsről, valamint az Iparművészeti Múzeum páratlan szépségű, aranyszövésű brüsszeli faliszőnyege a XVI. század elejéről . A képző- és iparművészeti tárgyak gazdag együttesét Végül néhány színes miniatúrákkal, inda díszekkel ékes régi szentkönyv egészíti ki­ .Corvin-kódexeket is találunk köztük. Igaz dicséret illeti meg az Iparművészeti Múzeum derék tisztviselőkarát, élükön Végh Gyula főigazgatót és Csányi Károly igaz­gatót,­­ akik a gyönyörű kiállítás anyagát nagy­ fáradsággal­­összehozták, rendezték és ez értékes katalógust szerkesztették. v ' ' Ybl Ervin ! {A „Fruska“ minden este Gaál Fran­ciskával és Rózsahegyi Kálmánnal­ kerül Színre a Belvárosi Színházban és h­aladt diadalmasan a hetvenötödik előadás jubi­­­ leúma felé, f i 1 1 ' I i 5f RAS“ butortisztító szer inti­yen szinti és minőségű, bútornál kitűnően alkalmaz­ható. ’A huéveti és tavaszi takarításnál nélkülözhetetlen KörtUICA kezelnétől Megrendelhető., PRas“ vegyiiparnál, , VI* Jókai-tér B. Telefon 107—00. „A nyárspolgár46 Nagy Endre nyilatkozik új vígjátékáról, amelyet pénteken mutat be az Új Színház. Az Új Színház pénteken eredeti magyar újdonságot mutat be: színre hozza Nagy Endre, a kitűnő író „A nyárspolgár“ című vígjátékát. Nagy Endrének nem ez az első színdarabja. Pompás és népszerű egyfelvonásosai mellett több egész estét betöltő, nagysikerű vígjá­tékkal szerepelt már: így „A zseni“-vel a Vígszínházban, „A miniszterelnök“-kel a Ma­gyar Színházban, és legutóbb „A vásáros“­­sal a Belvárosi Színházban és minden da­rabja friss volt és eredeti, valamennyi egy­­egy bátor hadüzenet a sablonnak, az elcsé­pelt színpadi formáknak. Ezúttal is újat produkált Nagy Endre: megírta a kispolgár, egy kispolgári család drámáját — vígjáték alakjában. — Régi meggyőződésem, — mondta a ki­váló író a Budapesti Hírlap munkatársának ■—, hogy a színpadon már a régi­­görögök óta többnyire csak egy bizonyos embertípust kultiválnak, az úgynevezett nagy szenvedé­lyeket szeretik „kitenyészteni“. És gyakran gondoltam arra, mi volna, ha egyszer nem a „kitenyésztett“ emberek, hanem rendes, nyu­galmas, hétköznapi polgárok drámáit játsza­­nák a színházakban. — Mert nem igaz, hogy ezeknek a „nyárs­polgároknak“ nincsenek drámáik. Nincs iga­zuk azoknak, akik lenézik a nyárspolgárt, mint az aranyközépszer emberét, akivel nem történhet semmi különösebb, megírni való ese­mény. A nagyvonalúság, a heroizmus megvan a polgári családokban is, csak a tér, a miliő más, amelyben a nyárspolgár heroikus küz­delme lejátszódik. A nyárspolgár csak a sa­ját szűk családi körén belül, az élet kis tra­gédiái során érvényesheti hősiességét. — Arra gondoltam, hogy megírom egyszer egy ilyen nyárspolgár drámáját, és pedig lep­­lezetleül azzal a céllal, hogy apológiát mond­jak arról a hősiességről, amellyel egy kis csa­lád körén belül a családtagok a ház nyugal­mát, egységét, békéjét, boldogságát iparkod­nak biztosítani és fenntartani. — A hősöm,­ Vinczer Péter budai építész, akinek épp a születésnapját készül ünnepelni a család, amikor egyszerre az összeomlás vi­harfelhője ereszkedik a csendes házra. Az építésznőről kiderült, hogy súlyos beteg, leá­nyának a vőlegénye visszalép, mert elveszti az állását a bankban, abban a bankban, amely az építész vállalkozásait pénzelte, s amely szintén megingott.­­ A kis család hősies önuralommal eltit­kolja mindezt a csapást a jubiláns családfő előtt, hogy a születésnapi vacsora zavartala­nul peregjen le és Margit, a leány elénekel­hesse a betanult Schumann-dalt a papának. Végül aztán elsimul minden baj. Margit is visszakapja vőlegényét. A kis budai házba is­mét beköltözik a nyugalom és a nyárspolgári család tovább éli a maga csendes, békés életét. Nagy Endre szeretettel beszél darabja figu­ráiról, amelynek mindegyike szívéhez nőtt. Örömmel mondja: — A színház is szereti a darabomat. Ba­­róthy József rendező kitűnő ember és a szere­pek egytől-egyig jó kézben vannak. Harsányi Rezső ábrázolja a Rajnavidékről Budára szár­mazott Vinczer-építészt, Miszlay Hana a fe­leségét, Hollós Hona Margitot, a leányukat, Várady Lajos Pistát, a bankhivatalnok-vőle­­gényt, Gond­a József a háziorvost, aki egy­aránt szerelmes a mamába­ és menyasszony­lányába és Gá­rday Lajos Gebhardt pallért. Azt hiszem, az előadás kitűnő lesz ... A színészek viszont és azok, akik Nagy Endre új színpadi művét kéziratból vagy a próbákról ismerik, a darabról mondják ugyanezt. Az Új Színház valóban irodalmi darabbal állhat a május végén kezdődő nemzetközi szerzőkongresszus tagjai elé. BoM. TOSCANINI r­v.". . . .... . . , , a világ legnagyobb karmestere és a világ legjobb zenekarának THE PHILHARMONIE-SYMPHONY SOCIETY OF NEW YORK élén május 21-én este 8 órakor a Városi Színházban . ■ utt­á # jegytulajdonosok ingyen emlékműsort kapnak Rózsavölgyinél. gyarul nem tudott. Akkor élte gyermek­korát, mikor a született magyarok közt sem volt általános a magyar beszéd. fia- Bánknaji abban a részében ringott böl­csője, mely Bécs, bűvköréhez közel feküdt s olyan családi környezetben nőtt fel, mely a pozsonyi diéta „haladó partijá­nak nemzeti törekvéseiről mit sem tudott. Aztán csakhamar külföldre került, de mi­kor vissza-visszatért s kinézett a vonat ablakán, amint közelgett a határ, hol gyermekkorában napos mezőn színes lep­kéket űzött s vígan lubickolt a simogató Balatonban, amint egyre közelebb inte­gettek az ismerős kertek, házak és fák, — az a jóleső­­meghatottság fogta el, az a sza­bad, korlátlan öröm, mely a hazaérkezet­tet köszönti, aki elvitte magával azokat a képeket, melyekbe visszatérve, lelke öröm­mel kiált fel: itt itthon vagyok! !Ez a reminiszcencia, a magyar föld levegője több művében tükröződik. Már Brahms előtt átírt zongorára magyar táncokat, „Magyar ábránd“-ot is szer­zett. Merlin, Téli rege, Házi tücsök című operájának egyes motívumain magyaros íz éhezhető; Zrínyi­ről szimfonikus köl­temény írt s magyar tárgyú operákkal sok­áig kisérletezett. Ezek a művészeti tö­rekvések, ha jelentéktelenek is, nem ki­­csinylendők, mert olyan zeneköltő hoz­zánk vonzódó szívét mutatják, akinek művészeti programmja keleti fajtájához való; törhetetlen ragaszkodás s aki tudta, hogy „a fajtól való elszakadás a halállal egy s miként gyümölcs a fához, úgy tar­tozik az egyén a fajához.“ Goldmark Károlyt nehéz volna magyar szellemű zeneköltőként ünnepelnünk,­ de büszkélkedve valljuk nagy zeneköltőnek, aki sok dicsőséget szerzett hazájának. * Goldmark élete valóságos regény. Az első fele, a nyomorúság regénye. Szo­morú és vidám történeteiből kötetnyi könyv telnék ki. Az igen alacsony ter­metű, inkább törékeny, nagyhomlokú, szürkés-zöldszemű, harcsabajuszú, hófe­hér lengőfü­rta öregurat Hubay Jenőné visszaemlékezésében így jellemezte: „Rendkívül tisztult, finoman bölcs gon­­dolkozású volt. Derűs jókedvén mindig valami komolyság rezgeti át. Mindig sza­­vakész, ítéleteiben sohasem éles, vagy rosszakaratú. Beszéde, fellépése kereset­len, egyszerű, meleg.“ Emberi miniatűrjéből ki kell hang­súlyoznunk: hihetetlen energiáját. Az a nyomasztó szegénységben felnőtt keszt­helyi kisfiú, akinek huszonegy testvéré­vel kellett­ osztozkodnia a családi tűzhely szűkös melegén, aki tizenegy éves korá­ban még nem ismerte a betűt, aki tizen­négy éves korában látott először zongo­rát, aki Németújvárról Sopronba na­ponta két órát gyalogol egy hegedűse­kéért, aki Bécsben álló esztendeig kenyé­ren és burgonyán él, aki budai kocs­mákban vacsoráért és pár garasért reg­gelig táncra muzsikál, aki kólamásolás­­tól szemfájást kap,­­ tisztán önerejé­ből a Lipótrend lovagkeresztese s a bu­dapesti Tudomány Egyetem díszdoktora lett és megírta a Sakuntalá-t, a Sába ki­rálynőjét, az É-d­úr zongora-hegedű szvit­et és a zongorakvintettet, legki­emelkedőbb műveit. Csodálatos energia! * Százados születésnapján emlékezzünk reá. Papp Viktor A „Hármas Kis Tükör“ szerzője — Halálának 150. évfordulója alkalmából — A kecskemétiek talán­­nem fognak mértéken túl neheztelni érte, h­a az igazságnak megfele­lően megállapítom, hogy Nagykőröshöz ha­sonló dicső kultúrtörténeti múlttal biró város még egy nem található, nemcsak a Duna—Ti­sza közén és nemcsak egész Magyarországon, de az egész földkerekségén sem. A nagykőrösiek gimnáziuma egykorú a refor­mációval és az az iskola nem kisebb férfiakat hallotta katedráin prelegálni, mint: Losontzi Hányoky Istvánt, Arany Jánost, Szász Károlyt, Salamon­ Ferencet, Szabó Károlyt, Szilágyi Sándort, Jánossy Ferencet, Ács Zsigmondot, Losonczy Lászlót és Mentovits Ferencet. Ha, teszem azt, a németeknek volna olyan városuk, amelynek négyszázesztendős iskolájában az or­szág legnagyobb költői, a nemzet legelső tör­ténetírói, esztétikusai, a hazai tudományos, po­­litikai,és szépir­odalmuknak díszei és büszkesé­gei éltek és tanítottak, akkor ezt a várost a né­metek már régen a tudomány, az irodalom és a hazaszeretet búcsújáróhelyévé avatták volna. Nálunk azonban Arany János és Szász Ká­rol­ nevét ,kivéve,­­sokkalta többet tudnak az emberek a nagykőrösi gyümölcs- c­ salátater­mésről, mint a fentebb felsorolt érdemdús ne­­­­vekről, melyeknek viselői örök fényt és díszt árasztottak hazai tudományosságunkra és nem­zeti irodalmunkra. A nagykőrösiek ugyan, tiszteletreméltó áldozatkészséggel, ércben és márványban megörökítették Arany János em­lékezetét, de hol vannak a többiek emléktáblái és szobrai? Nagykőrös jelenlegi polgármestere, Dezső Kázmér, művelt lelkű és nagy koncepciójú em­ber. Invenciózus alkotásvágyának ambíciója le­hetne, hogy az ő városát, melynek becses kul­­túrhagyományaira méltán büszke lakossága, annyi megértéssel indul az ő szava után, a ma­gyar nemzeti irodalomnál, és tudományosság­nak kegyhelyévé tegye. Nagykőrös népe meg­érdemli, hogy ezen a réven is dicsérettel­­em­ile-­ gettessék az ország legelső városai között.' 'A­ nemzeti nagy múlt nagy embereinek dicsőség­­aureolája aranyozza be e városnak történetét: teremtse meg tehát intézményesen azt a gyűjtő­lencsét, amely a fénysugarakat oda központo­sítja. Történeti jelenünknek „mélyen enyésző fé­nyét“ élesztjük új ragyogásra akkor, amikor a­ „bús feledékenység“ halhatatlan érdemű nagy­­ alakjait a nemzeti kegyeletnek és megemléke-­­ zésnek abba a gyújtó pontjába helyezzük, amelyet ők méltán kiérdemeltek: egy nemzetet hagyván maguk után adósul, midőn sírba szál­­l­tottak.­­ • Nagykörös és vele együtt a magyar nemzet összességét ilyen becsületbeli régi tartozás tér-é­­hei nyomják Losontzi Hányoky Istvánnal szemben.­­ Losontzi, miután teológiai tanulmányait Deb­recenben és Ittrechtben elvégezte, 1751-től 1780-ig élt Nagykörösön, ahol — amint mön.*st dani szokás— a'város esze volt. Katedrájától azonban, melyre 171­1-ben választatott meg»'*- Or* K$U© Ä€$Y szakorvos VUZI. József k­örút 2 I rendel 10-4. és 7-8-ig férfi- és női betegeknéls * (A „Sába királynője“ szereplői.) Az Operaház vasárnp ünnepli meg Goldmark születésének századik évfordulóját Gold­­mark Zrinyi-nyitányával és a „Sába ki­rálynője“ i­j előadásával, amelyet Szemere Árpád rendez, Fleischer Antal vezényel és amelyhez Oláh Gusztáv készített új dísz­leteket. Először lép fel ezúttal Salamon király szerepében Palló Imre, a címszere­pet Némethiy Ella, Szalámitól Tihanyi Vilma, Asztarotot Nagy Margit, Asszádot Halmos János, a főpapot Székely Mihály, Baál Hanánt Losonczy György énekli . (Zenés bohózat a Magyar Színházban.) A Magyar Színház a „Középkor“ után ze­nés darabot mutat ,be: „A jó firma“ című énekes-bohózatot, amelyet az „Unter Ge­­schäftsaufricht“ című német újdonságból Molnár Jenő dolgozott át magyarra. A da­rab zeneszámait Nádor Mihály írta, illetve állította­ össze, előadását Hont Ferenc ren­dezi, szerepeit pedig Csortos Gyula, Turay Ida, Simon Marcsa, Ákos Erzsi, Dénes György, Justh Gyula, Vándory Gusztáv és Szigeti Jenő játsszák. * (A *F­i“ a Király Szíházban.) Ma este a Király Színház felújította a „Ei-Fi“ című operettet,­­amelyet kilenc évvel ez­előtt mutattak be nagy siker mellett a Blaha Lujza Színházban. Aniták miliőben játszódó pompás pessziflázs az operett, amelynek zenéjét Christine írta, az új francia operettmuzsika egyik mestere. A közönség ma este is kitűnően mulatott a darab pezsgő vidámságán, élvezte a finom és kellemes muzsikát és sokat tapsolt a sikerült előadás főszereplőinek, Fejes Te­rinek, Vaály Hanának, Sziklainak, Lat­a­­bárnak, D’Arrigonak és Kertész Dezsőnek. Ékszerek foglalása, javítása antique órák, Kilométer sebességmérők ja­vitása­­ zseb-, 9 fali-, réri javítása jótállás* ,sat. Schi»«lczer Jenőnél. IVK/b­ol.v kuryv 2«. elítm. 1930. má­jus 18. vasárnap Drót­kerítés V., VÁCI­ Út 18 . (NYUGATINÁL) GYÁRA *­­Operaház.) Jeritza Mária művészeté­nek nyarán elé. .vizelt oda, ahová a nagy­­drámai énekesnők útja vezet, a leghősibb Wagner-szerepek alakításához. A játék­ nagyvonalúságának, a hang erejének nö­­vekedése a legdrámaibb feladatok felé tereli Jentzát is, aki nagy színjátszóké­­pességénél és szenvedelmes asszonyiságá­­nál fogva amúgy is hivatottabb aktív he­­roinák megszemélyesítésére, mint a kevéssé cselekvő, inkább az énekszólam finomsá­gait, lágy érzelmességét kívánó szere­­pek alakítására. Így érkezett el Jeritza az idén a „Walkür“ Brünhildájához és így fog eljutni a „Tosca“ wagneri ellenképé­hez, az „Isoldá“-hoz. Brü­nhildája a német zenetitán szellemében fogantatott, de Je­­ritza a heroikus méreteket, a mitológiai körvonalakat emberibb érzelmi skálával színezi. A második felvonásban még a Walhalla halhatatlan, leánya, de a szív, érzelmeinek jelentkezésével fokozatosan nővé, szenvedő lélekké válik. A szánalom­ az önfeláldozás után a megalázottság ér­zelmeit éli át, melyből diadalmasan lob­ban ki az előre megálmodott, a sorstól neki megírt szerelem. Jeritza asszonyisága volt szükséges ahhoz, hogy a „Walkür“* ■ Brü­nhildájának nagy lelki skáláját igazán átérezhessük. Énekéről külön nem is szól­hatunk, mert ez csak egyik természetes kifejező eszköze az alak megjelenítésé­nek. Ő nem énekelte Brünhildát, hanem maga volt a wagneri véglet leánya. A kö­zönség Jeritzát érdeméhez méltóan ünne­­pelte. (Y—n.) _ . ■ .­­ * („A csúnya lány“ reprize a Fővárosi Művész Színházban.) A Fővárosi Művész Színház kedden felújítja Vadnay­ Márkus zenés vígjátékát, „A csúnya lány“-t. A nép­szerű darab a premier szereposztásában kerül színre és teljesen betölti a színház­ esti játékrendjét. Hétfőn a Fővárosi Mű­vész Színház nem tart előadást. ■ , * (A „Parasztbecsület“ díszelőadása Debrecenben.) Negyven éve, hogy a „„Pa- - rasztbecsület“ első díjat nyert a Sonsogno­­cég pályázatán. Ebből az alkalomból­ a debreceni Csokonai Színház ünnepi elő-­­ adás keretében felújította Mascagni'.dill­ művét. Az opera női főszerepeit K. :Viithi , Ilonka, a férfi főszerepeket Laurisin Lajos,,, a magyar királyi Operaház és Kovács De­zső, a budapesti Városi Színház tagja éne­kelték nagy sikerrel. Heti hangverseny naptár Vasárnap, május 18. Dr. Dienes : Valéria m­ozgásművészeti iskolájának táncmatinéja, d­r. 11. Belvárosi Színház. .

Next