Budapesti Hírlap, 1930. május (50. évfolyam, 98-122. szám)
1930-05-18 / 112. szám
zormáncos képecskék is divatba jönnek, melynek egyik főmmestere a lőcsei Szilassy János. Tőlevaló az egri ferencesek nagyszerű monstranciája, amely méltó utódja a gótikus ámultatoknak. Az utóbbiaknak a kiállításon látható sorozatából a győri székesegyház gazdag fölépítésű monstranciáját kell kiemelnünk. De itt láthatjuk az esztergomi kincstárból a XV. századi, gazdag díszítésű gótikus szarvasserleget és Szelepcsényi György érsek talpasfeszületét. Az előbbi a magyar ötvösművészet remeke, az utóbbi XVII. századi német, talán augsburgi alkotás. Egy sorozat limogesi zománcmunka, filigrán ékszerek, díszes, trébelt mise, vagy cedár"" vallásos célú" könyvtáblák, tálcák, ámpolnák egészítik ki a fémtárgyak gyönyörű gyűjteményét. 14 kelylek mellett a miseruhák sorozata a leggazdagabb. Remek olasz és spanyol bársonyokon a gótikus és reneszánsz figurális és ornamentális hímzések, plasztikus díszítések legmegkapóbb példáival találkozunk. Nagy olasz mesterek stílusára ismerünk nem egy casula-hímzésen. A budai várkápolna tulajdonát képező zöld bársonybrokát miseruha Mátyás király tulajdonából való, az ő címerévé ékes. Testvére az Erdődyek birtokában lévő trónikárpitnak. Valószínű, hogy mindkettő azonos rajza Antonio Pollaiuolótól származik. Éppúgy igazi csodákat láthatunk a többi, aranytól és gyöngyhímzéstől terhes XVI., XVII. és XVIII. századi reneszánsz, barokk- és rokokó-ízlésű miseruhák, pluvialék között. Ehhez járul még néhány faliszőnyeg, gobelin Esztergomból, Pécsről, valamint az Iparművészeti Múzeum páratlan szépségű, aranyszövésű brüsszeli faliszőnyege a XVI. század elejéről . A képző- és iparművészeti tárgyak gazdag együttesét Végül néhány színes miniatúrákkal, inda díszekkel ékes régi szentkönyv egészíti ki .Corvin-kódexeket is találunk köztük. Igaz dicséret illeti meg az Iparművészeti Múzeum derék tisztviselőkarát, élükön Végh Gyula főigazgatót és Csányi Károly igazgatót, akik a gyönyörű kiállítás anyagát nagy fáradsággalösszehozták, rendezték és ez értékes katalógust szerkesztették. v ' ' Ybl Ervin ! {A „Fruska“ minden este Gaál Franciskával és Rózsahegyi Kálmánnal kerül Színre a Belvárosi Színházban és haladt diadalmasan a hetvenötödik előadás jubi leúma felé, f i 1 1 ' I i 5f RAS“ butortisztító szer intiyen szinti és minőségű, bútornál kitűnően alkalmazható. ’A huéveti és tavaszi takarításnál nélkülözhetetlen KörtUICA kezelnétől Megrendelhető., PRas“ vegyiiparnál, , VI* Jókai-tér B. Telefon 107—00. „A nyárspolgár46 Nagy Endre nyilatkozik új vígjátékáról, amelyet pénteken mutat be az Új Színház. Az Új Színház pénteken eredeti magyar újdonságot mutat be: színre hozza Nagy Endre, a kitűnő író „A nyárspolgár“ című vígjátékát. Nagy Endrének nem ez az első színdarabja. Pompás és népszerű egyfelvonásosai mellett több egész estét betöltő, nagysikerű vígjátékkal szerepelt már: így „A zseni“-vel a Vígszínházban, „A miniszterelnök“-kel a Magyar Színházban, és legutóbb „A vásáros“sal a Belvárosi Színházban és minden darabja friss volt és eredeti, valamennyi egyegy bátor hadüzenet a sablonnak, az elcsépelt színpadi formáknak. Ezúttal is újat produkált Nagy Endre: megírta a kispolgár, egy kispolgári család drámáját — vígjáték alakjában. — Régi meggyőződésem, — mondta a kiváló író a Budapesti Hírlap munkatársának ■—, hogy a színpadon már a régigörögök óta többnyire csak egy bizonyos embertípust kultiválnak, az úgynevezett nagy szenvedélyeket szeretik „kitenyészteni“. És gyakran gondoltam arra, mi volna, ha egyszer nem a „kitenyésztett“ emberek, hanem rendes, nyugalmas, hétköznapi polgárok drámáit játszanák a színházakban. — Mert nem igaz, hogy ezeknek a „nyárspolgároknak“ nincsenek drámáik. Nincs igazuk azoknak, akik lenézik a nyárspolgárt, mint az aranyközépszer emberét, akivel nem történhet semmi különösebb, megírni való esemény. A nagyvonalúság, a heroizmus megvan a polgári családokban is, csak a tér, a miliő más, amelyben a nyárspolgár heroikus küzdelme lejátszódik. A nyárspolgár csak a saját szűk családi körén belül, az élet kis tragédiái során érvényesheti hősiességét. — Arra gondoltam, hogy megírom egyszer egy ilyen nyárspolgár drámáját, és pedig leplezetleül azzal a céllal, hogy apológiát mondjak arról a hősiességről, amellyel egy kis család körén belül a családtagok a ház nyugalmát, egységét, békéjét, boldogságát iparkodnak biztosítani és fenntartani. — A hősöm, Vinczer Péter budai építész, akinek épp a születésnapját készül ünnepelni a család, amikor egyszerre az összeomlás viharfelhője ereszkedik a csendes házra. Az építésznőről kiderült, hogy súlyos beteg, leányának a vőlegénye visszalép, mert elveszti az állását a bankban, abban a bankban, amely az építész vállalkozásait pénzelte, s amely szintén megingott. A kis család hősies önuralommal eltitkolja mindezt a csapást a jubiláns családfő előtt, hogy a születésnapi vacsora zavartalanul peregjen le és Margit, a leány elénekelhesse a betanult Schumann-dalt a papának. Végül aztán elsimul minden baj. Margit is visszakapja vőlegényét. A kis budai házba ismét beköltözik a nyugalom és a nyárspolgári család tovább éli a maga csendes, békés életét. Nagy Endre szeretettel beszél darabja figuráiról, amelynek mindegyike szívéhez nőtt. Örömmel mondja: — A színház is szereti a darabomat. Baróthy József rendező kitűnő ember és a szerepek egytől-egyig jó kézben vannak. Harsányi Rezső ábrázolja a Rajnavidékről Budára származott Vinczer-építészt, Miszlay Hana a feleségét, Hollós Hona Margitot, a leányukat, Várady Lajos Pistát, a bankhivatalnok-vőlegényt, Gonda József a háziorvost, aki egyaránt szerelmes a mamába és menyasszonylányába és Gárday Lajos Gebhardt pallért. Azt hiszem, az előadás kitűnő lesz ... A színészek viszont és azok, akik Nagy Endre új színpadi művét kéziratból vagy a próbákról ismerik, a darabról mondják ugyanezt. Az Új Színház valóban irodalmi darabbal állhat a május végén kezdődő nemzetközi szerzőkongresszus tagjai elé. BoM. TOSCANINI rv.". . . .... . . , , a világ legnagyobb karmestere és a világ legjobb zenekarának THE PHILHARMONIE-SYMPHONY SOCIETY OF NEW YORK élén május 21-én este 8 órakor a Városi Színházban . ■ uttá # jegytulajdonosok ingyen emlékműsort kapnak Rózsavölgyinél. gyarul nem tudott. Akkor élte gyermekkorát, mikor a született magyarok közt sem volt általános a magyar beszéd. fia- Bánknaji abban a részében ringott bölcsője, mely Bécs, bűvköréhez közel feküdt s olyan családi környezetben nőtt fel, mely a pozsonyi diéta „haladó partijának nemzeti törekvéseiről mit sem tudott. Aztán csakhamar külföldre került, de mikor vissza-visszatért s kinézett a vonat ablakán, amint közelgett a határ, hol gyermekkorában napos mezőn színes lepkéket űzött s vígan lubickolt a simogató Balatonban, amint egyre közelebb integettek az ismerős kertek, házak és fák, — az a jólesőmeghatottság fogta el, az a szabad, korlátlan öröm, mely a hazaérkezettet köszönti, aki elvitte magával azokat a képeket, melyekbe visszatérve, lelke örömmel kiált fel: itt itthon vagyok! !Ez a reminiszcencia, a magyar föld levegője több művében tükröződik. Már Brahms előtt átírt zongorára magyar táncokat, „Magyar ábránd“-ot is szerzett. Merlin, Téli rege, Házi tücsök című operájának egyes motívumain magyaros íz éhezhető; Zrínyiről szimfonikus költemény írt s magyar tárgyú operákkal sokáig kisérletezett. Ezek a művészeti törekvések, ha jelentéktelenek is, nem kicsinylendők, mert olyan zeneköltő hozzánk vonzódó szívét mutatják, akinek művészeti programmja keleti fajtájához való; törhetetlen ragaszkodás s aki tudta, hogy „a fajtól való elszakadás a halállal egy s miként gyümölcs a fához, úgy tartozik az egyén a fajához.“ Goldmark Károlyt nehéz volna magyar szellemű zeneköltőként ünnepelnünk, de büszkélkedve valljuk nagy zeneköltőnek, aki sok dicsőséget szerzett hazájának. * Goldmark élete valóságos regény. Az első fele, a nyomorúság regénye. Szomorú és vidám történeteiből kötetnyi könyv telnék ki. Az igen alacsony termetű, inkább törékeny, nagyhomlokú, szürkés-zöldszemű, harcsabajuszú, hófehér lengőfürta öregurat Hubay Jenőné visszaemlékezésében így jellemezte: „Rendkívül tisztult, finoman bölcs gondolkozású volt. Derűs jókedvén mindig valami komolyság rezgeti át. Mindig szavakész, ítéleteiben sohasem éles, vagy rosszakaratú. Beszéde, fellépése keresetlen, egyszerű, meleg.“ Emberi miniatűrjéből ki kell hangsúlyoznunk: hihetetlen energiáját. Az a nyomasztó szegénységben felnőtt keszthelyi kisfiú, akinek huszonegy testvérével kellett osztozkodnia a családi tűzhely szűkös melegén, aki tizenegy éves korában még nem ismerte a betűt, aki tizennégy éves korában látott először zongorát, aki Németújvárról Sopronba naponta két órát gyalogol egy hegedűsekéért, aki Bécsben álló esztendeig kenyéren és burgonyán él, aki budai kocsmákban vacsoráért és pár garasért reggelig táncra muzsikál, aki kólamásolástól szemfájást kap, tisztán önerejéből a Lipótrend lovagkeresztese s a budapesti Tudomány Egyetem díszdoktora lett és megírta a Sakuntalá-t, a Sába királynőjét, az É-dúr zongora-hegedű szvitet és a zongorakvintettet, legkiemelkedőbb műveit. Csodálatos energia! * Százados születésnapján emlékezzünk reá. Papp Viktor A „Hármas Kis Tükör“ szerzője — Halálának 150. évfordulója alkalmából — A kecskemétiek talánnem fognak mértéken túl neheztelni érte, ha az igazságnak megfelelően megállapítom, hogy Nagykőröshöz hasonló dicső kultúrtörténeti múlttal biró város még egy nem található, nemcsak a Duna—Tisza közén és nemcsak egész Magyarországon, de az egész földkerekségén sem. A nagykőrösiek gimnáziuma egykorú a reformációval és az az iskola nem kisebb férfiakat hallotta katedráin prelegálni, mint: Losontzi Hányoky Istvánt, Arany Jánost, Szász Károlyt, Salamon Ferencet, Szabó Károlyt, Szilágyi Sándort, Jánossy Ferencet, Ács Zsigmondot, Losonczy Lászlót és Mentovits Ferencet. Ha, teszem azt, a németeknek volna olyan városuk, amelynek négyszázesztendős iskolájában az ország legnagyobb költői, a nemzet legelső történetírói, esztétikusai, a hazai tudományos, politikai,és szépirodalmuknak díszei és büszkeségei éltek és tanítottak, akkor ezt a várost a németek már régen a tudomány, az irodalom és a hazaszeretet búcsújáróhelyévé avatták volna. Nálunk azonban Arany János és Szász Károl nevét ,kivéve,sokkalta többet tudnak az emberek a nagykőrösi gyümölcs- c salátatermésről, mint a fentebb felsorolt érdemdús nevekről, melyeknek viselői örök fényt és díszt árasztottak hazai tudományosságunkra és nemzeti irodalmunkra. A nagykőrösiek ugyan, tiszteletreméltó áldozatkészséggel, ércben és márványban megörökítették Arany János emlékezetét, de hol vannak a többiek emléktáblái és szobrai? Nagykőrös jelenlegi polgármestere, Dezső Kázmér, művelt lelkű és nagy koncepciójú ember. Invenciózus alkotásvágyának ambíciója lehetne, hogy az ő városát, melynek becses kultúrhagyományaira méltán büszke lakossága, annyi megértéssel indul az ő szava után, a magyar nemzeti irodalomnál, és tudományosságnak kegyhelyévé tegye. Nagykőrös népe megérdemli, hogy ezen a réven is dicsérettelemile- gettessék az ország legelső városai között.' 'A nemzeti nagy múlt nagy embereinek dicsőségaureolája aranyozza be e városnak történetét: teremtse meg tehát intézményesen azt a gyűjtőlencsét, amely a fénysugarakat oda központosítja. Történeti jelenünknek „mélyen enyésző fényét“ élesztjük új ragyogásra akkor, amikor a „bús feledékenység“ halhatatlan érdemű nagy alakjait a nemzeti kegyeletnek és megemléke- zésnek abba a gyújtó pontjába helyezzük, amelyet ők méltán kiérdemeltek: egy nemzetet hagyván maguk után adósul, midőn sírba szálltottak. • Nagykörös és vele együtt a magyar nemzet összességét ilyen becsületbeli régi tartozás tér-éhei nyomják Losontzi Hányoky Istvánnal szemben. Losontzi, miután teológiai tanulmányait Debrecenben és Ittrechtben elvégezte, 1751-től 1780-ig élt Nagykörösön, ahol — amint mön.*st dani szokás— a'város esze volt. Katedrájától azonban, melyre 1711-ben választatott meg»'*- Or* K$U© Ä€$Y szakorvos VUZI. József körút 2 I rendel 10-4. és 7-8-ig férfi- és női betegeknéls * (A „Sába királynője“ szereplői.) Az Operaház vasárnp ünnepli meg Goldmark születésének századik évfordulóját Goldmark Zrinyi-nyitányával és a „Sába királynője“ ij előadásával, amelyet Szemere Árpád rendez, Fleischer Antal vezényel és amelyhez Oláh Gusztáv készített új díszleteket. Először lép fel ezúttal Salamon király szerepében Palló Imre, a címszerepet Némethiy Ella, Szalámitól Tihanyi Vilma, Asztarotot Nagy Margit, Asszádot Halmos János, a főpapot Székely Mihály, Baál Hanánt Losonczy György énekli . (Zenés bohózat a Magyar Színházban.) A Magyar Színház a „Középkor“ után zenés darabot mutat ,be: „A jó firma“ című énekes-bohózatot, amelyet az „Unter Geschäftsaufricht“ című német újdonságból Molnár Jenő dolgozott át magyarra. A darab zeneszámait Nádor Mihály írta, illetve állította össze, előadását Hont Ferenc rendezi, szerepeit pedig Csortos Gyula, Turay Ida, Simon Marcsa, Ákos Erzsi, Dénes György, Justh Gyula, Vándory Gusztáv és Szigeti Jenő játsszák. * (A *Fi“ a Király Szíházban.) Ma este a Király Színház felújította a „Ei-Fi“ című operettet,amelyet kilenc évvel ezelőtt mutattak be nagy siker mellett a Blaha Lujza Színházban. Aniták miliőben játszódó pompás pessziflázs az operett, amelynek zenéjét Christine írta, az új francia operettmuzsika egyik mestere. A közönség ma este is kitűnően mulatott a darab pezsgő vidámságán, élvezte a finom és kellemes muzsikát és sokat tapsolt a sikerült előadás főszereplőinek, Fejes Terinek, Vaály Hanának, Sziklainak, Latabárnak, D’Arrigonak és Kertész Dezsőnek. Ékszerek foglalása, javítása antique órák, Kilométer sebességmérők javitása zseb-, 9 fali-, réri javítása jótállás* ,sat. Schi»«lczer Jenőnél. IVK/bol.v kuryv 2«. elítm. 1930. május 18. vasárnap Drótkerítés V., VÁCI Út 18 . (NYUGATINÁL) GYÁRA *Operaház.) Jeritza Mária művészetének nyarán elé. .vizelt oda, ahová a nagydrámai énekesnők útja vezet, a leghősibb Wagner-szerepek alakításához. A játék nagyvonalúságának, a hang erejének növekedése a legdrámaibb feladatok felé tereli Jentzát is, aki nagy színjátszóképességénél és szenvedelmes asszonyiságánál fogva amúgy is hivatottabb aktív heroinák megszemélyesítésére, mint a kevéssé cselekvő, inkább az énekszólam finomságait, lágy érzelmességét kívánó szerepek alakítására. Így érkezett el Jeritza az idén a „Walkür“ Brünhildájához és így fog eljutni a „Tosca“ wagneri ellenképéhez, az „Isoldá“-hoz. Brünhildája a német zenetitán szellemében fogantatott, de Jeritza a heroikus méreteket, a mitológiai körvonalakat emberibb érzelmi skálával színezi. A második felvonásban még a Walhalla halhatatlan, leánya, de a szív, érzelmeinek jelentkezésével fokozatosan nővé, szenvedő lélekké válik. A szánalom az önfeláldozás után a megalázottság érzelmeit éli át, melyből diadalmasan lobban ki az előre megálmodott, a sorstól neki megírt szerelem. Jeritza asszonyisága volt szükséges ahhoz, hogy a „Walkür“* ■ Brünhildájának nagy lelki skáláját igazán átérezhessük. Énekéről külön nem is szólhatunk, mert ez csak egyik természetes kifejező eszköze az alak megjelenítésének. Ő nem énekelte Brünhildát, hanem maga volt a wagneri véglet leánya. A közönség Jeritzát érdeméhez méltóan ünnepelte. (Y—n.) _ . ■ . * („A csúnya lány“ reprize a Fővárosi Művész Színházban.) A Fővárosi Művész Színház kedden felújítja Vadnay Márkus zenés vígjátékát, „A csúnya lány“-t. A népszerű darab a premier szereposztásában kerül színre és teljesen betölti a színház esti játékrendjét. Hétfőn a Fővárosi Művész Színház nem tart előadást. ■ , * (A „Parasztbecsület“ díszelőadása Debrecenben.) Negyven éve, hogy a „„Pa- - rasztbecsület“ első díjat nyert a Sonsognocég pályázatán. Ebből az alkalomból a debreceni Csokonai Színház ünnepi elő- adás keretében felújította Mascagni'.dill művét. Az opera női főszerepeit K. :Viithi , Ilonka, a férfi főszerepeket Laurisin Lajos,,, a magyar királyi Operaház és Kovács Dezső, a budapesti Városi Színház tagja énekelték nagy sikerrel. Heti hangverseny naptár Vasárnap, május 18. Dr. Dienes : Valéria mozgásművészeti iskolájának táncmatinéja, dr. 11. Belvárosi Színház. .