Budapesti Hírlap, 1930. június (50. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-01 / 123. szám

so ISKOLA Az iskolaügy célszerű átalakítása írta Körösi Henrik J . Paulsennek, a nagy német pedagógusnak­­,A német iskola és népművelési programmá címmel olyan műve jelent meg legutóbb, mely alapvető elveivel és reformgondolataival nem csupán elméleti célokat szolgál, hanem írója avagy befolyásánál, pedagógiai súlyánál fogva hivatva van arra, hogy gyakorlati téren is mélyreható változásokat idézzen elő Német­ország iskolaügyében, aminek­ bizonyára más kulturállamokra is megfelelő kihatása lenne. A könyv lényegében javaslatokat tartalmaz, sem­elyek arra irányulnak, hogy a népiskolát mai különálló helyzetéből kiemeljék és a mű­velődési organizmusba szervesen beépítsék. Egy potsdami tanár, Müller dr. részletesen foglalkozik a javaslatokkal. Paulsen írásának olvasásánál önkénytelenül Pestalozzira gon­dolunk, mert Paulsen Pestalozzihoz hasonlóan mindenekelőtt a művelődési és nevelési reform alapvető kérdéseit helyezi előtérbe, a műve­lődés és kultúra fogalmát, melyet a tehetség, öröklődés és nevelés szempontjából vesz vizs­gálat alá. Ezt megtették másold is, de Paulsen munkáját az teszi egyénivé, hogy a kérdése­ket a legújabb pszichológiai és szociológiai eredmények latbavetésével világítja meg. A művelődés nem annyira állapot és tulaj­don, mint amennyire történés és formaalaku­­­lás. Az általános művelődés alatt csak „át­lagmű­velődést“ lehet érteni, mely, mint tipi­kus művelődési forma vonul, végig a tömegen. A művelődést befejezni sohasem lehet. Ez a dinamikus művelődési folyamat teszi érthe­tővé, hogy az iskolakötelessé váló gyermeket kora és fejlődése arányában művelt embernek kell tekinteni, akinek további kiművelését megfelelő eszközzel elő kell segíteni, hogy fej­lődési és érési folyamata előmozdíth­assék, így válik a gyermek az iskolai szervezet normá­jává. Ezt a feladatot szolgálják az alsóbb is­kolai fokok, amennyiben a gyermeket szel­lemileg, lelkileg és emberileg felébresztik és alkalmat adnak neki, hogy összes erőit érvé­nyesíthesse. A közép- és felsőfokok túlnyomóan speciá­lis hajlamok és szellemi­ adományok területén a közösség és az egyén számára legfontosabb és legértékesebb teljesítményekre, tapaszta­lati alapon koncentrálják tevékenységüket. Az iskolai organizáció e formulázásai egy­­eze­smino as iskolai munka útmutatói, amely­nek az emberi természettől és a társadalmi követelményekből kell folynia, szociológiailag teh­­át­ előre meghatározottnak kell lennie, így az iskola lényegében és munkájában kikerül abból az alakjából, mely a véletlenek által irányított önkényes megkonstruáláson alap­szik és belenő a természetes összefüggésekbe. Ha Pestalozzinak minden emberi erő általá­nos kiművelődésének követésére kellett szorít­koznia, úgy „a társadalom ez új iskolája min­denkinek intelligenciát biztosít!“ Itt egyesül­nek a szociálpedagógiai és individuálpedagó­­giai princípiumok. Ezzel az iskolára is más nevelési feladat hárul. „Ha a szellemi adomá­nyok alakító erőt jelentenek, úgy a nevelés, ez erő szabad játékának helyreállításával egyér­telmű.“ Az egyén beillesztése a közösségbe már kora ifjúságától kezdve szükségesség, az iskolának tehát ifjú társadalommá, életközös­séggé kell alakulnia. Az iskola ne tudósokat neveljen, hanem embereket, akik gondolkodva, keresve, kutatva végzik feladatukat, így vál­tozik át teljesen az iskola képe. „Az első életalakulás teremtő kísérletté vá­lik. A nevelés sem egyéb, mint a formanevelő feladat támasztéka a gyermekben, a benne zajló természetes, organikus fejlőtlés procesz­­szus.“ Paulsen reformjavaslatai az újabbkori pszichológiai és szociológiai tanulságokon épültek fel, az iskolát „az ifjúság világává, életévé, munkacentrumává akarja tenni!“ A népiskola számoljon művelődési programmá­­iba­n a gazdaság, közigazgatás és kultúra szükségleteivel. Feladata legyen széles népré­tegek összintelligenciáját értelmesen kiépült szervezet és új művelődési beállítás útján mozgósítani“, írja Paulsen. Paulsen nem kívánja a felsőbb iskolákat a reformba be­illeszteni. „Csak, ha a népiskola cselekvésre és tárgyalásra alkalmas egyenrangú művelő­dési tényezővé válik, lehet szó a felsőbb isko­lákkal való kooperációról!“ Bezárult az íráskiálítás. A József Fe­renc királyi herceg ás Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter védnöksége és Kö­rösi Henrik elnökletével szervezett írás­­kiállítás pénteken bezárult. A kiállítást három hét alatt mintegy 30.000 tanuló nézte meg és a fővárosi tanítóság és tanár­ság is behatóan tanulmányozta a külföldi és a hazai írásviszogokat bemutató táblá­kon a közeljövő most alakuló kézírás és betűvetés típusát. Träger Ernő miniszteri ta­nácsos, az írásügyek kormánybiztosa, a kiállítás megtekintésekor kijelentette, hogy támogatni fogja az egyszerű, kerek típusú kézírás tanításának bevezetését a népisko­lákba és a szépírás órák visszaállítását is szorgalmazni fogja a középfokú iskolák alsóosztályai számára. A kiállítás folyamán Luttor Ignác tanár több érdekes előadást tartott az írástanításról és a betűvetésről, Románné Goldzieher Klára pedig az írás­lélektan köréből. A kiállítás egy része jú­nius első felében Veszprémben kerül be­mutatásra, ősszel pedig alkalmasint az egyetemi városokban. Tanügyi kiállítás Veszprémben­ A taní­tók nagyszabású megmozdulásának színhe­lye lesz június 5-én Veszprém. A várme­gye területén lévő összes elemi népiskolák tanítói nagygyűlés keretében tárgyalják a tanítói munka célkitűzéseit, a gyűlés befe­jezése után pedig megnyitják a vármegyei tanítók és tanítónők nagyszabású tanügyi kiállítását, melynek rendkívül tanulságos, igen érdekes és sok tekintetben művészi kivitelű anyaga messze túlhaladja a vidéki kiállítások nívóját. A tanítói ünnepségeket este hangversennyel fejezik be, amelyen először lép fel a Veszprém­ vármegyei Taní­tók Dalegyesületének 120 tagú férfi és 60 tagú vegyeskara Gaal Sándor igazgató-ta­nító, karnagy vezetésével. A tanítói dal­egyesületen kívül a hangversenyen közre­működnek: Zipcri,O­jszky Fülöpke, Hajdú István, Horusitzky Zoltán dr., Gaal Elza és a marcaltői földmívesdalárda Harsányi László tanító vezetésével. A veszprémi ta­nítók mozgalmának megszervezője és irá­nyítója Szokolszky Rezső, Veszprém vár­megye királyi tanfelügyelője. A kiállítás rendezését a veszprémi tanítók segítségé­vel Pánczél Ferenc segédtanfelügyelő végzi. Ünnepelt igazgató. A Mester­ utca 46. szám alatti községi elemi fiú- és leányiskola kedves hangulatú, családias ünnepség színhelye volt. Zoufallay Emil igazgatót ünnepelték névnapja alkalmából, s az ováció egyformán jutott ki a kitűnő pedagógusnak és megbecsült kollégáinak. Előbb a növendékek rendeztek ünnepet, amelyet szavalatok és kedves jelenetek tarkítottak, azután a tantestület járult üdvözlésre az igazgató elé, aki az ünnepség után lakásán vendégül látta a tanítói kart. Innternátusi felvétel. Az „Emericanum" kö­zépiskolai internátus és árvaház, az ország leg­régibb Szent Imréről nevezett intézete a jövő tanévre pályázatot hirdet oly fiúk részére, akik Pécs valamely középiskolájában (gimnázium, reálgimnázium, tanítóképző, főreál, polgári, fel­sőkereskedelmi) fognak tanulni. Az 1925-ben újjáépült intézet a megyéspüspök fennhatósága, egyházi igazgatás, három tanárprefektus és gyermekklinikai orvos felügyelete alatt áll. Az ellátási díjat a növendékek tanulmányi előmene­tele, viselete s a szülők anyagi helyzetének figye­lembevételével egyénenként állapítják meg havi 40 és 70­­ közt. Pályázati határidő június 10. Prospektust ajánlatos mielőbb kérni az „Emeri­­canum“ igazgatóságától, Pécs. A Magyar Humanisztikus Gimnázium Hí­veinek Egyesült­t­­ (Parthenon) vasárnap délelő­tt fél 11 órakor a Magyar Tudományos Akadémia I. emeleti üléstermében Görögor­szág függetlenségének századik évfordulója emlékezetére felolvasóülést tart a következő tárgysorozattal: Dercsényi Móric: „A görög szabadságharc“, Újgörög versek (fordította Vértessy Dezső), előadja Cz. Boán Jolán sza­valóművésznő; Horváth Endre: „Kosztisz Pa­­lamász újgörög költő“, busz távolságánál. Az eddigi eredmények csek részben erősítik meg Lowell eredmé­nyeit. A négy távolság miatt az újonnan fölfedezett égitest nem mutathat bolygó­szerű képet, a nagyítás felfokozásával tehát a kérdés egyáltalában nem dönthető el. Miután mint bolygó visszavert napfény­től van megvilágítva, színének tompábbnak kell lennie a Neptunuszénál és ezért sárgás. A fölmerült nehézségek miatt maga a Lo­­well-obszervatórium már nem trenuszneptuni bolygóról, hanem csak egy, a Neptunuszon túl levő testről beszél. Sokáig azt sem tudtuk,­­ki volt az új égitest tulajdonképpeni fölfe­dezője, csak újabban derült ki, hogy C. W. Tombaugh, az obszervatórium asszisztense. Érthetetlen az a körülmény is, hogy a Lo­­well-obszervatóriumban, ahol évek óta gon­dosan lefotografálták az ég azon részeit, ahol a szóbanforgó égitestnek mozognia kellett, a régebbi lemezanyagban eddig nem találták meg az objektumot, holott a fölfedezés első híre szerint az tervszerű kutatás eredménye. Nem remélhető, — mondja cikkében Tass dr., —■ hogy a homályos kérdés egyhamar tisztáztassék­, mert ne feledjük el, hogy 200 évnél hosszabb keringési idő esetén az évi mozgás mindössze olyan kicsiny pályaív, melyből igen nehéz rövid ideig tartó meg­figyelésekből exakt pályát kiszámítani. Mi­nél hosszabb tehát a keringési idő, annál na­gyobbak a nehézségek. De ha beigazolást nyerne, hogy az új égitest tényleg a feltéte­lezett kilencedik bolygó, úgy Newton gravi­tációs elméletének, amelyen Lowell egész szá­mítása alapszik, újabb nagy diadalát fogjuk megérni. Ebben az esetben az a körülmény, hogy csak évekig tartó keresés után sikerült fölfedezni a kilencedik nagy bolygót, míg a Neptunusz fölfedezése egy nap alatt intéző­dött el, semmit sem ront a Lowell-obszer­­vatórium érdemein, hiszen összehasonlítha­tatlanul nagyobb nehézségekkel állottak szemben azoknál, amelyekkel szemben a Neptunusz fölfedezése előtt állott a csilla­gászat. De ha csak véletlen fölfedezésről van szó, az is a mai csillagászatnak, első­sorban a Lowell-obszervatóriumnak lesz nagy érdeme, mert a Neptunusz pályáján kívül üstököst, vagy más égitestet, melyet a Nap vonzóereje ural, még nem fedeztek föl, hi­szen eddig üstökösöket, amelyek ilyen távol­ságra távolodtak el a Naptól, már követni sem sikerült. . . r Pedagógiai szemináriumi napok Keszt­helyen. Az új népiskolai tanterv szellemé­ben való működés és a tanítói továbbkép­zés céljából, Zala vármegyében 27 pedagó­giai szemináriumi napot szerveztek. A keszthelyi szemináriumi napokat most tar­tották kitűnő eredménnyel. Az ünnepélyes megnyitón részt vett a kultuszminiszter képviselője, Nagy Árpád dr. helyettes ál­lamtitkár is. A szemináriumot Barnabás István dr. királyi tanfelügyelő vezette. DIJCODACZY szakorvos rendel 10-t, és 7-8-is? Vil­it József-körút 2 férfi- és női betegeknek TUD­OMANX Felfedezték a kilen­cedik nagy bolygót Vita a Plató körül. Néhány héttel ezelőtt az egész világsajtót bejárta a hír, hogy a kaliforniai Lowell-ob­­szervatórium csillagászai felfedezték a ki­lencedik nagy bolygót. Tass Antal dr., a mátyáshegyi csillagvizsgáló igazgatója a Stella legújabb számában hosszabb tanul­mányban veti föl a kérdést: megtörtént-e a kilencedik nagy bolygó fölfedezése? Az első távirati hírek óta kitűnt, hogy a kérdéses égitest, amelyet a Lowell-obszerva­­tórium csillagászai a keresett Neptunon túli Lowell-féle bolygónak tartanak és Plútónak neveztek el, március második felében hátráló mozgással bírt, amely áprilisban vált előre­­tartóvá. A hátráló mozgás észlelt értékéből következik, hogy az égitest távolságának lé­nyegesen nagyobbnak kell lennie a Neptu­ ■mini n­—w——B—«WM—| Ékszerek foglalása, javítása, antignoórák, kilométer sebességmérők javítása jótállás­sal. Schmulczer Benőnél, IV., Károlyi­ körút 23. a tám. KÉPZŐMŰVÉSZET Ajándékok a Szépmű­vészeti Múzeumnak Boross Jenő, Newyorkban élő hazánkfia, az áldozatkész műgyűjtő, aki már eddig is több becses adománnyal gyarapította a Szépművé­szeti Múzeumot, legújabban Giambattista Langetti génuai születésű, de Velencében mű­ködött festőnek (1625—1676) egy kiváló festményét adta ajándékul a múzeumnak. A festmény valószínűleg egy bibliai jelenetet ábrázol három erőteljesen megfestett alakkal. Az irodalomban is ismeretes mű Langelti­­nek velencei működése alatt készült. Erőtel­jes festésével, gazdag színezésével igen érté­kes terméke az olasz seicento festészetének és­­érdekes látnivalója lesz a Szépművészeti Mú­zeumban annak a naturalista festőcsoportnak, amely Caravaggio szellemében működött. A kép már megérkezett Budapestre és a Szép­­művészeti Múzeum új szerzeményei közt kerül először bemutatásra. A másik ajándék bégavári Back Bernát szegedi nagyiparostól és felsőházi tagtól, a régi kiváló műgyűjtőtől származik, aki az olasz művészetnek egy szép alkotásával aján­dékozta meg legújabban a Szépművészeti Múzeum plasztikai gyűjteményét. Az aján­dékozott mű egy bájos és gazdag elképzelésű testrakottaszobor, mely a Madonnát a kis Jé­zussal és a gyermek szent Jánossal ábrá­zolja. A lendületesen felépített, formáiban igen finom szobor olyan művész munkája, aki a XVIII. század első felében Belső-Olaszor­szágban működött. Benne a Szépművészeti Múzeum régi szoborgyű­jteménye olyan érde­kes darabra tett szert, amelyért a művészet minden barátja hálás lesz az adományozónak. * (Paál László emléktáblájának lelep­lezése Barbizonban.) Június 17-én lesz Paál László, a nagy magyar festő emlék­táblájának leleplezése Barbizonban, ahol élete utolsó éveit élte. A párizsi magyar követ, Villám­ Frigyes báró, lelkes közre­működésével ekkor fogják Gárdos Aladár szép emléktábláját leleplezni. A leleplezési ünnepen a Paál László Társaság nevében Rózsaffy Dezső dr., a francia-magyar kutúrliga nevében Lukács György dr., a Paál-képek magyar tulajdonosainak ne­vében Lázár Béla dr., Paál László élet­írója fognak felszólalni és koszorút el­helyezni______________________________________ „RAS“ bútortisztító szer minden sé­nti és minőségű bútornál kitűnően alkalmaz­ható. A hnnvéli és tavaszi takarításnál nélkülözhetetlen. Könnyen kezelhető! Megrendelhető: „Ras“vegyiiparnál. VI. Jókai-tér 3. Telefon 107—00. BB66, trilus» í, v«ol­tat. Ba­di lap könyvesboltjában (Budapest, VIII., József­ körút 5) minden könyv beszerezhető Iskolaigazgatók, tanítók, tanárok, figyelmébe! A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisz­térium által rendeletileg „beszerzendő“- és „beszerezh­ető“-nek engedélyezett, illetőleg ajánlott ifjúsági könyvtárukba besorozható könyvek, a Budapesti Hírlap könyvesboltja útján beszerezhetők. Taní­tó-, tanár-előfizetőinknek és olvasóink­nak ilyirányú rendeléseinél készséggel nyúj­­tank kedvező fizetési lehetőségeket, alkalmaz­kodva az ily célra rendelkezésünkre álló fede­zeti összegek időpontjához. Jegyzékkel kívánatra szolgálunk. A most időszerű jutalomkönyvek és a szep­temberi könyvtárkiegészítések céljaira kivona­tosan Itt kötünk néhány, elsősorban ajánl­ható, könyveimet L, II. és ni. csoport Kisdedóvók és elemi fiú- és leányiskolák részére. , Pengő GÁRDONYI: Bolond Istók története, kötve...........................................................­,__ GEGUSS: Az én meséskönyvem, kötve 3.50 PÓSA LAJOS: Aranykort, gyermekver­sek, kötve.................................................2.40 PÓSA LAJOS: Összegyűjtött gyermek­versek, kötve . . ...................................3.50 MIKSZÁTH: Huszár a teknőben, kötve 1.— PÓSA LAJOS: Hazafias versek, kötve 3.20 RÁKOSI VIKTOR: Hős fiúk, kötve . . 8.— RÁKOSI VIKTOR: Korhadt fakeresztek, kötve .....................................................8.— BALOGHNÉ, HAJÓS: Harc az életért, kötve ...........................................................4­80 HERCZEG FERENC: Mesék, kötve . 7.— PEKÁR GYULA: A kis hős, fűzve . . 1.— SEBŐK ZS.: Két árvizes gyerek, kötve 1,80 WAGNER: Kis növény- és rovargyűjtó, kötve ..........................................................1.—*’ Százszorszép Könyvek, kötetenként fűzve 1.—■ BENEDEK: Anikó regénye. TUTSEK: Kisanyám. GAÁL MÓZES: A bujdosó király, kötve GAÁL: Achilles haragja, kötve . . . 6.—­ II. csoport Polgári fiú- és leányiskola, fiú- és leány­középiskola I. és II. osztálya. BÁRSONY: A rab király szabadon, kötve .................................................... BENEDEK: Két gazdag ifjú története, kötve.................................................... GARÁDY: Mi van a tengerben, kötve HAVAS: Várkuli fiúk,­­ fűzve .... Kis könyvek, kötve, kötetenként . . FUTÓ: Kísérletek egy cserép növény­nyel. LEIDENFROST: Házi állatsereglet. LAMPÉRTH: Három pápai diák kalan­dozásai, kötve...................................... LENGYEL LAURA: Virradat napja, kötve.................................................... LŐRINCZY: Igmándi bég, kötve . . MÓRA FERENC: Kincskereső kis köd­mön, kötve.......................................... RÁKOSI JENŐ: Kis Kelemen története, kötve.......................................... TÁBORI JANÓ: Sztropka Janó, kötve Százszorszép Könyvek, kötetenként . . GUINEVERNÉ, GYÖRY: Egérke. GYÖKÖSSY: Postáskisasszony. SAS EDE: Tavasz-álom. TÁBORI RÓBERT: Délibábok TUTSEK ANNA: Vidorka. V. csoport. Polgári fiú- és leányiskola, fiú- és leány-­­ középiskola III. és IV. osztály. GAÁL MÓZES: Balassa vitéz, kötve . 2.40 EGO: Novák Magda, kötve.........................4.80 HA­TTAY: Böske királykisasszony lesz, fűzve..........................................................2.80 Kis Könyvek, kötetenként...................1.— ŐSCSANÁDI NAGY: Méhészkedés. SZTROKAY: A rádió. NAGY ENDRE: Tábori levelek, fűzve 1 .— Százszorszép Könyvek, kötetenként . . 1.—­ DOBOSI PÉCSI: Galambka. FARKAS PÁL: Az idegen. JESZENSZKYNÉ: Ahol a szívek ta­lálkoznak. BENEDEK ELEK: Testamentum, fűzve 2.20 HERCZEG FERENC: A hét sváb, fűzve 4.50 HERCZEG FERENC: Pogányok, fűzve 5.00 ERDŐSI: Napsütéses Indiában, kötve 7.­ FARKAS PÁL: Francia forradalom­, 2 kötet, fűzve ......... 10.-» PETŐFI SÁNDOR: Összes költeményei, kötve........................................................io.—­' PILCH JENŐ: Horthy Miklós, fűzve , 28.--3.— 3.— 1.00 1.80 1.— 2.40 2.40 3.— 8.— 4.50 2.40 1.—

Next