Budapesti Hírlap, 1930. augusztus (50. évfolyam, 173-197. szám)
1930-08-28 / 194. szám
1930. augusztus 28. egfttttrtSlE B.K *: Körösi Henrik meghalt A magyar népoktatásügynek és az iskola irodalmának nagymúltú, kimagasló alakja költözött el az élők sorából. Körösi Henrik Id.. miniszteri tanácsos, a Néptanítók Kapja felelős szerkesztője szerdán délután négy órakor elhunyt a margitszigeti szanatóriumban. A nagynevű pedagógus, a jeles tudós és a kiváló író halála általános részvétet keltett. A magyar tanítóság atyai barátját veszítette el Körösiben. Körösi betegeskedése régibb keletű volt. Eleinte a híres purkersdorfi gyógyintézetben keresett orvoslást. Később a Korányi Járó klinikáján kezelték s úgy látszott, hogy a baj a javulás útjára jutott. A klinikáról a margitszigeti szanatóriumba ment, ahol az első napokban elég jól érezte magát. Később rosszabbodott az állapota, de még a halála előtti napon is foglalkozott a Néptanítók Lapja szerkesztőségi ügyeivel s igazán mondhatjuk, hogy a halál ütötte ki kezéből a tollat. Temetése 29-én lesz a római katolikus egyház szertartása szerint a Kerepesi-út melletti köztemetőben. Az elhunytat özvegye, született Brüller Ezerén, fiai: Körösi László dr. kultuszminisztériumi osztálytanácsos, Körösi Pál Benedek dr. m. kir. gazdasági tanácsos, Körösi Ferenc ny. tüzérfőhadnagy és leánya, liliké gyászolja. Körösi Henrik 1859 augusztus 1-én Nagykörösön született. A középiskolai tanulmányait a jászberényi r. k. főgimnáziumban végezte, melynek befejezése után beiratkozott a budapesti Tudományegyetem bölcsészeti karára, hol főképp magyar irodalmi és bölcseleti előadásokat hallgatott. 1883-ban középiskolai tanári oklevelet szerzett. Eleinte Budapesten működött, majd a pécsi állami főreáliskolához nevezték ki. Az élénk és kulturált Város minden szellemi és társadalmi mozgalmából igyekezett kivenni részét és nem egyszer jutott abba a kedvező helyzetbe, hogy irányító tényezője lehetett egy-egy közhasznú akciónak. Az agilis, tehetséges fiatal tanárt a vallási és közoktatásügyi miniszter csakhamar (1897- ben) berendelte szolgálattételre a közoktatásügyi minisztériumba, hol igen gyorsan haladt. 1900-ban már kinevezett tanfelügyelő volt. Mint középiskolai tanár tanulmányutat tett 1895-ben Párizsban és Londonban, szolgálata alatt pedig Svájcban, hol a népoktatást tanulmányozta. Részt vett a Párizsban 1911-ben megtartott nemzetközi népoktatásügyi kongresszuson. Központi szolgálatával kapcsolatban részt vett a népoktatás színvonalát célzó minden reformban. Feljebbvalói állandóan éltek tanácsával és közremunkálásával. Már mint 7—8. gimnazistának megjelent a „Rima hídja“ és a „Szilaj Pista“ című elbeszélései a jászberényi Lehel Kürt című lapban. Szilaj Pista novellája, Petőfi hasonló című elbeszélő költeménye után készült. „Gernyeszegi Család“ című elbeszélése a „Magyar Szalonban“ jelent meg. Mint pécsi főreáliskolai tanár megindítója és belső munkatársa volt a „Pécsi Napló“-nak, amelyben számos tárcája jelent meg. Pécsett Békeffy Rémig több tanártársával együtt irodalmi és művészeti előadásokat rendezett és ezeket az előadásokat „Négy Vasárnap“ című könyvben közre is adták Pécsett. A kultuszminisztériumba berendelve állandó munkátásza lett a legutóbbi időkig a Budapesti Hírlap-nal, ahova súlyos betegségében is írt és régebben az „Egyetértés“-nek. Irodalmi munkásságával a magyar népoktatásügynek és az egyetemes magyar kultúránál-; kívánt szolgálni. 1913-ban megbízatott a „Néptanítók Lapja“ szerkesztésével. Önálló irodalmi munkái közül fölemlítjük a következőket: A magyar népmesék anyagáról (Budapest, 1889); Pedagógiai Kalauz (Budapest, 1900). Magyar Lant (1901). Népoktatásunk nemzetközi megvilágításban (1911). Jókai Emlékkönyv (Rákosi Jenő előszavával, 1905). Chabert ezredes, filmdrámai felvonásban, Honoré de Balzac regénye után (1905). A gyermek- és ifjúsági irodalom terén is több figyelemreméltó művet alkotott. Petike (1902), Bözsike (1904). Ifjúsági színműve: Panaszkodnak a magyar szelek. Főszerkesztője volt a Magyar Családnak és főmunkatársa a Képes Kis Lapnak. Filmre alkalmazott darabjai: A kis hős. A félkezű koldus, Az ibolya akna. Egyéb művei: Kiadta Apponyi Albert gróf válogatott beszédeit. Szerkesztette az Elemi Népoktatás Encyklopédiáját. Lóczy Lajos szerkesztésében Magyarország közállapotáról megjelent műben Wlassics Gyula báróval együtt írta meg a magyar közművelődésről szóló részét. 1923-ban megjelent szerkesztéséban a Tanítók Tanácsadója című munka, 1908-ban jelent meg a Szülők Könyve című munkája. Jelenleg szerkesztette a Népiskolai Egységes Vezérkönyveket és a Népoktatási Jogforrás című törvény- és rendelettárat. Pedagógiai munkásságáért a Magyar Pedagógiai Társaság rendes tagjává választotta. A király 1908-ban királyi tanácsosi címmel tüntette ki, 1907-ben a II. osztályú polgári hadiérdemkeresztet, 1918-ban pedig a III. osztályú vaskorona rendet adományozta neki. 1924-ben a College of Journalizm, Political Science and Languages, Inc. amerikai főiskola dísztagjává választotta és a főiskola alelnökévé kinevezte. Irodalmi érdemei elismeréséül a Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság (1924-ben) rendes tagjának, 1925-ben pedig tiszteletbeli tagjának választotta. Baselben székelő Európai Oktatófilm Kamara választmányi tagja, az Országos Zsófia Gyermekszanatórium Egyesület kormányzó tanácsosa és a Magyar Pedagógiai Filmbizottság tagja volt. Albrecht királyi herceg szülői beleegyezés nélkül kötött házasságot Frigyes királyi herceg udvartartásának nyilatkozata Két nappal ezelőtt adta ki a Magyar Távirati Iroda a jelentést, amelyben Albrecht királyi herceg publikálta, hogy Rudnay Lajos szófiai magyar királyi követ elvált feleségével, Lelbach Irénnel házasságot kötött. A híradás után az érdeklődés a királyi herceg házassága felé irányult annyival is inkább, mert a házassági hír közlése alkalmával bejelentette, hogy ebből a jogcselekményből következő névhasználat kérdése egyelőre függőben van. Albrecht királyi herceg a publikálás után fogadta a sajtó képviselőit, de házasságáról szűkszavúan nyilatkozott. Ellenben részletesen fejtegette, hogy milyen tapasztalatai voltak két és félhónapos brazíliai útja alatt s kifejtette a terveit, amelyekkel segíteni kíván a kivándorolt magyarok helyzetén és ismertette jövő programmját is, amelyről a Budapesti Hírlap ma reggel beszámolt. Nem történt közlés arról, hogy a királyi herceg szülei, Izabella kir. hercegasszony és Frigyes kir. herceg hogyan fogadták a házasságkötést. Szerdán este „Frigyes kir. herceg udvartartása“ nevében és felkérésére a Magyar Távirati Iroda a következő nyilatkozatot adta közre: Frigyes kir. herceg udvartartása a következő nyilatkozat közlését kéri: „A lapokban megjelent azon közleményre, miszerint Albrecht kir. herceg úr őfensége külföldön polgári házasságot kötött, azt az értesítést kaptuk, hogy e házasság a fenséges szülök tudta és beleegyezése nélkül történt s az illető úrnő semmiesetre sem ismertetik el a felséges család tagjául Értesülésünk szerint e nyilatkozat megjelenése előtt Izabella királyi hercegasszony uriutcai palotájában kiváló jogászok tanácskoztak s ezeknek a bizalmas tárgyalásoknak az volt a célja, hogy megvizsgálják és megállapítsák, hogy váljon a házasságkötés úgy házasságjogi, mint közjogi szempontból érvényes-e. Albrecht királyi herceg a délutáni órákban nem nyilatkozott a Frigyes királyi herceg udvartartásának fent ismertetett nyilatkozatáról. Este hat órakor távozott el Eszterházyutca 24. szám alatti lakásáról s felkereste feleségét a Tárogató utca 58. szám alatti villában s aztán vacsorázni mentek együtt. Éjfélelőtt, kísérte vissza a villába feleségét s itt értesült Zlnssky István mérnöktől, hogy az est folyamán szüleinek udvartartása a házasságkötésről nyilatkozatot tett. MBBBMMMIIIIHI Ilii III II III 8BBBMMMHIIMBÍB MA'RCSAK M APSG * Páneurópa és a kisebbségek Ugrón István a föderációs tervről KOLOZSVÁR, aug. 27. Az európai kisebbségek szeptember 3-án kezdődő genfi kongresszusán az erdélyi magyar kisebbségek Ugrón István volt nagykövet, az országos magyar párt elnöke, vezetésével Jakabffy Elemér képviselő és Balogh Artur egyetemi tanár képviselik. Ugron István egy újságíró előtt ismertette a genfi kisebbségi konferencia ez évi programmját, amelynek két kiemelkedő pontja van. A múlt évi kongreszszus megbízta az egyes európai kisebbségeket, hogy állítsanak össze helyzetképet a kisebbségi élet egyes jelenségeiről és ismertessék azokat a kapcsolatokat, amelyek a kisebbségek és az illető ország kormányzata között fennállanak. A kongresszus másik teendője állást foglalni a Briand-féle európai föderációs tervvel. Az országos magyar párt megbízásából Ugrón előadást fog tartani a föderációs terv és a kisebbségek viszonyáról. Ugrón kijelentette, hogy híve az európai egyesült államok gondolatának, amelyet az európai emberiség egyik legszebb elképzelésének tart, de arnnak megvalósítása e pillanatban rengeteg nehézségbe ütközik. Mindaddig, amíg a kisebbségek sorsa az egyes államokban, végérvényesen, tehát nem egyes kormányok jóindulatára támaszkodva, de az alkotmányba felvéve és az eleven gyakorlatba átvíve nincsen, ez a terv utópia és csak arra jó, hogy elkendőzze a mai Európa igazságtalanságait és államrendszereinek kiáltó réseit. A romániai kisebbségi kérdésről Ugrón megállapította, hogy Maria kormányelnök részéről tagadhatatlanul észlelhető bizonyos elméleti jóakarat, amely azonban a gyakorlatban sehol sem tükröződik vissza. Az erdélyi magyar kisebbségi életnek, egyben az európai összefogás gondolatának jelentékeny új szerve az erdélyi magyar népliga egyesület, amely csak hosszas herce-hurcák után kapta meg a kormánytól a jogi elismerést Hogyn támogatják a csehek a „kisebbségi“ iskolákat PRÁGA, aug. 27. A félhivatalos „Prager Presse“ a napokban, nagyszabású kisebbségi iskola-programmról számolt be, amely ismét több mint negyedmilliárdnyi összeget irányoz elő a kisebbségi iskolák számára. Eddig a kisebbségi iskolák a költségvetésben 17 millió koronával szerepeltek, amely összeget most évente 11 millió koronával toldják meg, úgy, hogy a jövő esztendei költségvetésben az összeg már 28 millióval szerepel. A „Prágai Magyar Hírlap“ rámutat arra a misztifikálásra, amelyet a „Prager Presset ezzel a híradásával elkövetett. A szóbanforgó jól dotált kisebbségi iskolák ugyanis a túlnyomóan német vagy magyar területen az ottlakó csehszlovák kisebbség számára épülnek. Ezt azonban a lap elfelejtette kiemelni közleményében. A tájékozatlan külföldi olvasó gyanútlanul azt gondolhatja, hogy itt igazi nemzeti kisebbségek iskoláinak szaporítására fordítanak több mint negyedmilliárdot. A „Prager Presse“ elfelejtette a „kisebbség“ mellé megjegyezni, hogy csehszlovák kisebbségről van szó.