Budapesti Hírlap, 1931. február (51. évfolyam, 26–48. szám)

1931-02-08 / 31. szám

IASI, FEBRUÁR 8. VASÁRNAP * (Szerzői est.) Szerzői estnek ritkán van olyan hosszú és változatos műsora, mint annak, amelyet Gergely­ffy Gábor író, az Or­szágos Gárdonyi Irodaikus Társaság­ tagja, adott m­a este a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Egész serege a művésznőknek és művészeknek buzgólkodott azon, hogy­ a költő műveit minél jobban érvényre juttassa. Előadásra­ kerültek költemények, dalok, ame­lyeknek versét Gergelyfffy írta; a szerző no­­velfiái, amelyeket Scho­ay Árpád, a Nemzeti­­színház tagja olvasott fel és táncolt, ame­­lyek anak koreográfiáját is Gergelyffy Gábor szerezte. Az előkelő­­közönség, amely egészen, megtöltötte a termet, melegen, ünnepelte a szerzőt és al szereplőkéit.­­" (Pályázat himnusz és dal szövegére.) A Pázmány Péter Tudományegyetem rektora pá­lyázatot hirdet egy Szent Erzsébet-himnusz szö­vegének megírására (lehet két vagy több vers­­t­zakos) hangsúlyos verslábakban­­ rímelő sorok­ban. A legkiválóbb magyar zeneszerzők egyike ígéretet tett arra, hogy a pályanyertes himnuszt megzenésíti. A pályázatok február 18-ig jeligés levél csatolásával a Pázmány Péter Tudomány­­egyetem rektori hivatalában nyújtandók be, de postán is beküldhetők erre a címre. A pálya­­nyertes himnusz jutalom­díja 150 pengő, a Zl­ák •aj 50 pengő. Azonos feltételek mellett pályáza­tot hirdet a rektor az 'Egyetemi 'Éneks­arok 25 éves jubileumán elénekelhető két- vagy több­­etrófás dalra. * (Mit tegyek, mit ne tegyek, ha szép akarok lenni?) (A nő és a férfi kozmeti­­kája.) Mezei Károly dr. kozmetikus-orvos most megjelent legújabb könyvének címe ez. Mezei dr. nemcsak azt mondja meg, hogy mit kell tenni, hanem azt is hang­súlyozza, hogy mitől kell tartózkodni. A szépség ápolása nem végezhető sablono­san- Ami az egyik egyén bőrének használ, a másiknak egyenesen ártalmára­ lehet A könyv stílusa világos, könnyen érthető. Mezei dr. munkája szép kiállításban Ko­vák Frudolf és Társa Könyvkiadóvállalat kiadásában jelent meg. Kapható a Buda­pesti Ilirlap könyvosztályában is. * (Hénuiráma-bemuhtató Londonban.) Lon­donból jelentik: A Phoenix-színházban a színház ,,tradícióihoz" ‘ híven új rémdrámát mutattak be, melynek „The last mile“ a címe és John W­exley a szerzője. A szín egy amerikai börtön­sltalom- Láza, ahol a halálraítéltek a padon heverészve vagy nem törődnek a halállal, vagy rettenetes halálfélelemben vergődnek. A villamos székről vi­tatkoznak, kicsúfolják, átkozzák, megtárgyalják. Egy egészen fiatal ember, akinek ütött az órája, hisztérikus görcsökben vonaglik, nem tudja meg­enni a pompás vacsorát, amelyet feltálaltak neki. Mikor kivonszolják, az összes lámpák elsötétül­nek, ami arra vall, hogy a végzetes villamos ára­mot bekapcsolták. A foglyok őrjöngő, kétségbe­esett és remény telen harcot vívnak a szabadsá­gukért. Bár a két főszereplő, Boa Welden és John Gordon kitűnően játszott, a londoni sajtó szerint semmi szükség sem volt erre a teljesen céltalan és felesleges borzalomra, amely csak fel­csigázza a közönség idegeit, anélkül, hogy mű­vészi élvezetet nyújtana.­­ (Erdély művészete az Iparművészeti Múzeumban.) Az Országos Magyar Ipar­művészeti Múzeum elhatározta, hogy az idei tavasz folyamán nagyszabású kiállí­tás keretében bemutatja művészeti emlé­keit. A múzeum Erdély műveltségének lehetőleg teljes képét kívánja nyújtani, elsősorban azonban iparművészeti tár­gyak fogják képezni a kiállítás anyagát. Ezt az anyagot ki fogja egészíteni Erdély építési emlékeit ismertető képek változa­tos sorozata. Az Országos Magyar Ipar­művészeti Múzeum igazgatósága ezúton kéri a műértő közönséget, hogy a birto­kukban lévő, a kiállításra alkalmas mű­tárgyakat mielőbb jelentsék be. Városi Színház Ma vasárnap, február 8- án este V 18 órakor Szerdán, február 11 én este 11,8 órakor Molnár Aranka Rózsahegyi Kálmán és Cselényi József fellépővel Népszínmű-ciklus : A CIGÁNY Jegyek 60 fillértől 6 pengőig É LÁMPALÁZ világsiker MAGYAR SZÍNHÁZ A tatárjárás — A­ magyar nemesi h­adtörtémelme. V. rész. Irta: Doberdói Ereit József altábornagy. Kiadja: Grill Károly. — Doberdói Érdi József altábornagy hatalmas hadtörténelmi sorozatának minden újabb kö­tete meggyőző bizonyság a mellett, hogy mun­kássága­­milyen lényeges hiányt pótol a ma­gyar történelmi tudományban. Hadakozó nem­zet létünkre mindezideig úgyszólván nem volt hadtörténeti munkánk, holott végre is, ezer­­esztendős sorsunkban majdnem mindig a hadi­­szerencse döntötte el jövőnket Hadiszerencse: ez a semmitmondó szó az összefoglalása annak a minden tudományok legnagyobbikának, amellyel a geniális hadve­zér megfordítja népe sorsát. A honszerető ma­gyarok hadászatának tudományos leírásából ismertük meg azt a ma is modernnek nevez­hető hadseregszervezetet és haditaktikát, amely­nek Árpád vitézei elsősorban az új hazát, más­részt pedig Európa-szerte tüneményes hadisi­kereiket köszönhették. A XIII. században, amikor ránkszakadt a S­aj­ó-menti döntőcsata eladdig páratlan tra­gédiája, valójában hadiszervezetünk tökéletlen mivoltának tulajdoníthatjuk és tulajdoníthat­juk a katasztrófát Doberdói Ereit József al­tábornagy most megjelent kötetében az élet ra­gyogó mozgalmasságával rekonstruálja a ta­tárok nagyszerű haditaktikáját és az általános hadkötelezettséget, sikerük l­ét döntő momen­tumát. Akik azonban emlékeznek még Breit so­rozatának honf­oglaláskori kötetére, jól tudják, hogy ugyenisz a két tétnyeső volt a kalandozá­sok faarcosaknál is a feltétlen Siker titka. Ily módon tehát, hogy a tatárjárás oly vég­zetesen ütött rn számaikra, az elsősorban an­nak tulajdonítható, hogy egykori hadieré­­nyeink semmivé foszlottak, a magyarok, hó­dolva a középkor akkoriban fénykorát élő di­vatjának, alkalmazni kezdték a nekik minden­képpen szokatlan és használhatatlan, esetlen és nehézkes lovagi fegyverzetet és ezzel pár­huzamosan a fürge lovas haditaktika helyett a lovagi bajvívás szabályai szerint ügyetlenked­tek. Doberdói Breit József altábornagy kristály­­tiszta kompozícióval, világos és elegáns stílus­sal rajzolja meg a magyar hadtörténeti tudo­mánynak ezt az eddig ismeretlen fejezetét. (n. k.) * (Hogyan éljen a szívbajos ember?) Boden Károly dk. egyetemi magántanár, akinek a szív és az erek betegségeinek ke­zelése a specialitása, nagyon dicséretes munkát végzett, amikor ezt a népszerű könyvét megírta. Az idősebb embereknek több mint a fele szenved szívbajban és ér­elmeszesedésben és rengeteg ember hal meg ideje előtt, mert nem élt úgy, ahogy gyengült szíve megkívánta volna. Égető szükség volt tehát egy oly könyvre, mely az életrend minden ágára, táplálkozásra, munkára, pihenésre, sportolásra, dohány­zásra, szeszes italokra stb. kiterjeszkedve pontos és világos szabályokat állít fel. A könyv világosan, könnyen érthetően, mond­hatnák élvezetesen van megírva és nagyon megnyugtatóan hat, mert az olvasó meg­tudja belőle, hogy a legtöbb gyógyíthatat­lannak tartott szívbaj tartósan meggyógyít­hat­ó. * (Lengyelország mezőgazdasága.) Végh Jenő, fiatal közgazda 20 oldalas értekezést ál­lított össze, melyben a lengyel földbirtokok megoszlását, a földreformot és eredményeit, a mezőgazdasági termelés fontosabb terve érvei­nek nagyságát s még egynéhány jellemző mezőgazdasági adatsort dolgozott fel. A kis munka a magyar közgazdasági irodalomban első kísérlet a lengyel gazdasági élet részletes ismertetésére, amire valóban nagy szükség van, mert a régi rokonszenven kívül nagyon sok közös gazdasági érdek is fűz bennünket Lengyelországhoz. Az értekezés szorgalmas munka eredménye, és az érdeklődőnek jó szol­gálatot tehet. De éppen azért, mert fiatal szer­zőről van szó, meg kell állapítanunk, hogy a gazdasági szakművekben is többre van már szüksége az egyszerű, bár gondos ismert­etés­nél. A fiatal nemzedéknek kell legjobban éreznie, hogy eincsenek többé izolált tagok a gazdasági szerkezetben s hogy legkevésbbé az a mezőgazdaság, amelynek problémái éppen a többi gazdasági ágazatokhoz való viszonyában Sjökerrawk. * (Antonius és Kleopátra mint balett.) A londoni The Old Vice­ Theatre, amely többnyire A Vwncespeare-drámákat szokott játszani, Antonius és Kleopátra címmel látványos ballettet mutatott be a minap. A balettnek nagy sikere volt. * (A Magyar Goethe-Társaság ülése.) Szombaton délután ülést tartott a Magyar Goethe-Társaság Lukács György elnökleté­vel, aki a küszöbön álló Goethe-centená­­rium jelentőségéről beszélt. Egész Magyar­­ország, a főváros, az Akadémia és az ösz­­szes magyar irodalmi társaságok mind osztozni fognak Goethe emlékének dicsőí­tésében.­­Az elnöki megnyitó után Vikár Béla társelnök bejelentette, hogy a Tár­saság volt elnökének, Giesswein Sándor­nak művészi műemlékét májusban fogják leleplezni. Azután Boross Rezső Ibsen és Nietsche verseiből mutatott be műfordítá­sokat, Klenka János dr. Julius Dauert méltatta, Vikár Béla Bauer magyarra for­dított aforizmáiból olvasott fel, végül Fánk József mutatta be Arany, Buda ha­lálának új német fordítását. * (Stpek mester, keresztnevén János Márton, bevonult a Szépművészeti Mú­zeumba.) A sorstól hányt, de a sorsnak fittyet hányó régi piktor, Mária Terézia és József császár korában élt hazai festő. Eddig csak műtörténészek ismerték. Munkássága és élete csak most vált ismeretessé. Lyka Károly az Uj Idők-ben elmés cikkben mondja el Stock mester viszontagságos élettörténetét. Az Uj Idők folytatja Herczeg Ferenc történelmi re­gényének, A Nap fiá­nak közlését. A szépiro­dalmi részben találjuk még Burányi Miklós, a korán elhunyt Justh Zsigmond és Székely Tibor elbeszéléseit. Érdekes párizsi riportot írt Terescsényi György, Erdélyi József pedig szép verset. Az Új Idők mai száma közli a Receptpályázatról szóló jelentést. A gasztro­nómiai receptek pályázatán ezerhétszázan vet­tek részt, az első díjat Sennyey Rnna grófnő, a másodikat Szegver Jánosné dr.-né, a har­madikat Földes Ernőné dr.-né nyerte. A nép­szerű rovatok mellett, a művészi és időszerű képek egész sora gazdagítja az Uj Idők-et. Herczeg Ferenc szépirodalmi hetilapjának kiadóhivatala, Budapest, VI., Andrássy­ út 15. bárkinek küld díjtalan mutatványszámot. Elő­fizetési díj negyedévre 6 pengő 40 fillér. B.H. Városi Színház Lábasa Juci Szirmai Imre, Szedő Miklós felléptével A legszebb zenéjű Lehár­aperesi Cigányszerelem E heti előadások : ma, vasárnap dél­után, csütörtök, szombat este és jövő vasárnap délután. Jegyek 60 fillértől 6 pengőig * (A Ganz-gyári dal- és neveegyesü­let jubi­leuma.) A Ganzgyári dal- és receegyesület március 7-én este 6 órakor ünnepii fennálásának luztve-mdik évfordulóját a fővárosi Vigadóban rendezendő díszhangverseny keretében. A jubilá­ns hangverseny díszvédnökei nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó és neje. A dalárdát Konca Ferenc tanár, egyesületi karnagy ve­zényli és a dalárdán kívül szerepelni fognak még Cselém­i József, Kezez János, Lauiisin Lejcs ás Laurisin Maós. WIENER MAXNERGESA­NDICHOK­­ Szánthó Enid és Pataky Kálmán közreműkö­désével 21-én lesz a Vigadóban. Műsoron: Gold­­mark: Frühtingsnetz, Liszt: Stü­ndchen (Pataky), 3 Wolf dal (Szánthó), Schubert: Fraehthelfe (Pataky), Sieber: Untreue, Strauss: Wien, Weib und Gesang, Hegar:­ Totenvolk, Bruckner: Ura Mitternacht (Szánthó), Schubert: Am Meer, Standchen, Pongrácz: Rákóczi induló (Pataky), Schubert: Stiindchen (Szánthó), Ob­ergraven: Jäger aus Kurpfalz, Strauss: An der sekenen blauen Bonau. Jegyek „Koncert* ‘-nél, Vácci­ u. 23. szám. Heti hangversenynaptár Vasárnap: Ego előadóestje, fél 9. Z. kisterem. Hétfő: Bohnányi Ernő zenekari estje, fél 8. Vigadó. — Evező Margit és Éber Olga együttes estje, fél 9. Z. Kedd: Nyíregyházi Ervin zenekari estje, fél 9. Z. — Friedmann Ignác zongoraestje, 8. V. Szerda: M. Medek Anna ária- és dalestje, fél 9. Z. Csütörtök: Kalmár Pál és László Imre nóta­estje, fél S. Z. Péntek: Rubinstein Artúr zongoraestje, 8. V. Szombat: Gieseking Waller zongoraestje, fél S. Z. Vasárnap: V. bérleti filharmóniai főpróba, d. e. egynegyed 12. Z. — Hubermann Bronislav he­­gedűestje, fél 9. V. — Békeffi László második konferanszestje a Horthy Miklósné inségakció javára, fél 6. Z. Az előkelő divatlap Evsnis SCO szenzációs párisi divetm­odel közel 10 nagyalaku füzetben Egy szám 50 fillér Kedvezményes előfizetés a Budapesti Hírlap előfizetőinek Egy évre ll||l Féi évre 2 pempS pengő SZABÁSMINTÁK a Nagy Divatban közfitt összes modell után Középméret­ben Mertek utae drbja 50 fill. 1­58 A Him Divat -ot előfizetem egy évre (10 szám) 4 pengőért, fél évre (5 szám) 2 pengőért. Az összeget bélyegben mellékelem. 4010. sz. postacs­ekkszámlájukra be­fizettem. Név:. Cim:...................................... A nála kívánt törlendő, is aflim­ divat Budapest, VI., Szív utca 31. szánt. 1a KÖN YVL JDONSÁGOK Pete: Ilendásohn: Tertig mit Berlin? Somán. Leipzig. Seclam. 341 I. 6.75 P. ’íheodor Dreiser: Eins amerikanischs Tragö­­die. Somán. (Olcsó kiadás.) Berlin. Zsohtóy. 575 1. 5.55 P. Johames Kepler in seinen Briefen. Hg. v. Mas Caspar nnd Walfcher von Dyek. 2 kötet. München. Oldenburg. 28.50 P. Frank Hatoké: Jugend bekenrt: so sind wir! Loipzig. Beelam. 274 1. 0.75 P. Ottó Eaermrd: Wdterzieknngsbewcgungen. Kraeíte und Gegenkraefte in dér Völkerpaeda­­gogik. Berlin. Furehe Verlag. 250 I. 11.76 P. Bobért Irving Warshcns: Von Brevv bis Pier­­pont Morgan. Bio Gesehichte dér Wallstreet- Miiiardaere. Berlin. Tranmare. 262 1. 11.25 P. Arbeitcn zár Biologiscken Qnzndlegwng dér Soziologie. 2 Baende. leipzig. Birsehfeld. 39,90 P. Mar Píancis: Posifcivizmus und reale Aussan­­welt. Leiozig. Akademische YerlagsgegeUschaft. 35 1. 2.7CÓP. Eriéit Wéttér: Kapitalflceht. Motive, Umfang und Bedeatung dér Kapiíalwandening aus Deutsckland. Frankfurter Zeitung. 23 3. 0.75 P. Frciherr von Bisswtgcn: Bea- Eealkredit dór deutsehen Lanávrirtechaft, Berlin. Graytcr. 220 1. 13.50 P. C. Schaeffer, wid K. Erődé: Aügemeine Volkswirtsehaftslehre. Leipzig. Himschfeid. 208 3. 6.75 P. Henri Saabéval: Médecins et eikatí. Parié. Fiammarion. 345 1. 3.60 P. Henry Bordeaux: Murder-Pary ou Chile qai n’était pás invitée. Paris. Plon. 4.50 P. Albert Londers: Pecheuns de perles. Paris. Albin Midiéi. 250 h 4.50 P. Piarc dn Colombier: L’art fraajais dans les cours Rhénans. Paris. La renaisaanee áu Livre. 18S 1. 5.40 P. 9. H. Lamence: The last giiL Newyork. Boni. 373 I. 4 P. Upton Sinclair: Komán Holiday. Jíewyork. Farra * Rinehart. 253 1. 19 P. K. R. G. Protoné: Leave it to Sus&fi. Leipzig. Tauchnitz. 272 lói. Siegfried Scosoon: Memoirs of an infantry ofiicer, Leipzig. Tauchnitz. 286 3. 3 P. Dávid Davies: The problem of the twentieth eentury. A etnay in Intarnatiocal Belationships. London. Emst Benn. 7S7 L 35 P. Az irodalmi rovatban ismertetett könyvek be­szerezhetők a Grüi-iile könyvkereskedésben (V., Dorottyád?* 2.)k

Next