Budapesti Hírlap, 1931. április (51. évfolyam, 74–97. szám)

1931-04-02 / 75. szám

« Nagypéntek a templomokban A nagypénteki szertartások rendje és azok kísérőzenéje a budapesti római katolikus tem­plomokban a következő: A Szent István Bazilikában délelőtt 0 órakor kezdődik a csonkamise, amely alatt passiót éne­kelnek Francesco Suriano turbóival. Keresztado­­rációra Palestrina: Improperiae; szentség-átdo­­zatra Vavrini­cz Mór: Vexilla regis; szentsirba­­vitelkor Jacobus Gallus: Ecce quomodo moritur cimü szerzeményeit énekli a kórus.­­• A belvá­rosi főplébánia-templomban délelőtt 0 órakor esonkamiso. A traktusokat és szertartási énekeket karak­ter adja elő a kar. Szent János passióját toeklik. A szentkereszt tisztelete alatt L. Vitto­­ria: Improperiae; körmenet alatt A Bruckner: Vexilla regis; szentség-átvitelkor Jac. Gallus: Ecce quomodo moritur című kompozícióit adják elő; szentbeszéd előtt pedig Harmat Artúr fel­dolgozásában „A keresztfához megyek" kezdetű éneket éneklik. — A budavári koronázó Mátyás­­templom énekkara a csonkamisével kapcsolatos szertartások énekeit a Graduale Ssomianum sze­rint adja elő.­­— Az Egyetemi-templomban dél­előtt 9 órakor kezdődik a csonkamise. Szent Já­nos passióját Zaoudela Géza négyszólamú férfi­kari turbóival éneklik. A szentkereszt felmagasz­­talásakor: Ecce immun Crucis! (Gregorián ko­­rális); imádáskor Th. L. de Victoria: Popule m­ens... (négyszólamú férfikar) és G. P. da Palestrina: Adoramus te, Christe! (négyszólamú férfikar); szentség-elhozáskor Koudela Géza: Vexilla regis... (négyszólamú férfikar); szent­beszédhez: Keresztények sírjatok! (közös ének). Egész nap szentségimádás. — Este 7 órakor se­ntség-eltétel. Lányi Ernő: Hogyha Hozzád járulunk__ (négyszólamú férfikar) . Ismeretlen szerzőtől: Stabat Mater dolorosa... (négyszó­lamú férfikar) és Megali (XVII. század); Parco Domine­! (háromyszólamú férfikar). — A törcs­­váron plébániatemplomban 9 órakor kezdődik a szertartás. A bevezető szertartások alatt karak­­­ter énekel a kar. Passió, férfikari turbókkal. Keresztkódolat alatt Vittoria: Popule meus, szentség-lehelyezésre Gallus (Handl): Ecce quo­modo Moritur. — Az erzsébetvárosi (szegényház­téri) plébániatemplomban délelőtt 9 órakor kez­dődik a csonkam­ese, amely alatt Szent János passióját éneklik vegyes kórusban.­­ A józsef­városi plébániatemplomban reggel fél 8 órakor tótnyelvű szentbeszéd, 8 órakor passió, könyör­gések, kereszt-leleplezés, utána csonkamise és az Oltáriszentségnek elhelyezése a szentsírban. Ezt magyarnyelvű szentbeszéd követi. Délután 4 óra­kor keresztúti ftjtatosság a tisztviselőtelepi Kál­várián, ahová körmenetben vonulnak föl a hívek. Ugyancsak körmenetben térnek vissza a tem­plomira, ahol szentség-betétei fejezi be a nap szertartásait. — A középső ferencvárosi (Gát­utca 6.) plébániatemplomban délelőtt 9 órakor csonkamise passióval és a kereszt leleplezésével, utána, az­ Oltáriszentség elhely­ezése a szentsirán, rövid szentbeszéd. Ennek befejeztével egész pap s­entségimádás; délután 6 órakor keresztúti áj­­tatosság és gyász-zsolozsma. — A soroksári­ úti plébániatemplomban délelőtt 9 órakor csonka­mise, közben passió vegyes kórusban. Mise után az Oltáriszentség elhelyezése a szentsíron, utána szentbeszéd. Délután 6 órakor keresztúti ájta­­tosság, utána az Oltáriszentség visszahelyezése az ideiglenes tabernaculumba. — A krisztinavárosi plébániatemplomban délelőtt 9 órakor csonka­mise, közben passió, melyet magyar szöveggel ad elő az énekkar. — A felsővizivárosi (Szent Anna-) templomban délelőtt 9 órakor csonka­­mise, délután fél 6 órakor gyász-zsolozsmák, utána Streeke Ernő dr. hittanár szentbeszédet mond. — A ciszterciek (Szent Imre herceg útja) plébánia templomában reggel 8 órakor lekciók és traktusok karak­ter. Csonkamise passióval, kö­nyörgések, kereszt-leleplezés és tisztelet, mely alatt a kar Molitor: Popule meus-át, köm­enetre pedig Vexilla Regis-ét énekli. Utána szentbeszéd. — A római fürdői plébániatemplom énekkara reg­gel 8 órakor a csonkamisével kapcsolatos szer­tartásokat karak­ter énekli. A szentkereszt lelep­lezésekor Kersch: Popule meus-át, körmenetkor pedig Zsasskovszky: Vexilla Regis-ét énekli a kar. Délután 5 órakor gyász-zsolozama. A lamen­­tációkat Hollós Kató, Pórszász Nándor és Pór­­szász Nándorné éneklik. A vegyeskar Kersch, Christi faetus estjét és ismeretlen szerző „Mi- verere‘‘-jét adja elő. — A Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett helyőrségi templomban reg­gel 9 órakor a csonkamisét Husz István dr. tábori püspök végzi, aki szentbeszédet is mond. Délután 4 órakor a lamentációkat a vegyeskar énekli.­­ A kőbányai plébániatemplomban dél­előtt 9 órakor k­ezdődik a csonkamise a szertar­tásokkal, melynek bevezető énekszámait Grego­rián korálisban adja elő az énekkar. A passiót, valamint kereszt-felmagasztaláskor az Ecce lig- Jvam Crueis-t, ezután pedig Dem­attia: Popule meus-át vegyeskar adja elő. Délután 5 órakor lesznek a lamentációk, amelyeket Laurisin Lajos, a magyar kir. Operaház művésze, Nosedáné Bo­dor Karola operaénekesnő és Pusztay Sándor, a magyar kir. Operaház művésze énekelnek. Az egyes siralmak előtt a vegyeskar előadja Kersch: Inter vestibulum-át, Tristis est anim­a mea... «g Tenebrae factae sunt... kezdetű kompozí­cióit. A siralmak után Zielenski: Adoramus Te Christe-jét és Seyler: Miserere-jét adja elő a vegyeskar, az utóbbit ötszólamú kórusban. — A gellérthegyi sziklatemplomban délelőtt 9 óra­kor csonkamise lesz passióval, délután 5 órakor pedig Jeremiás siralmai és szentbeszéd. — A lipótmezei templomban reggel 8 órakor kezdőd­nek a csonkamisével kapcsolatos szertartások. A protestáns templomok nagypénteki istentisz­teletei közül a reformátusokét és evangélikuso­két már tegnapi számunkban közöltük. Az Mti- Falhivás. Megvettem Riegel bajos Kírály-utca 98 b s-im alatti raatícl-ötletét Ftílhív­om­ a ini'-jlezobo*, hogy köveleléseiket három napon belül W-nV-'V be. A később Jelentkezőket nem veszem Sgyelembe. N*mota Ferenc, Budapest, Király-utca 08/b­ 1931. ÁPRILIS 2. CSÜTÖRTÖK B.H. táriusd­e IX., Rákos-utca 3. szám alatti templo­mában délelőtt 10 órakor a passiót énekli az ifjúsági énekkar. Alkalmi imát mond Csíki Gábor dr. Este 6 órakor az V. ker. Koháry­­utca 4. számú templomban az unitárius rend­­őrök csoportjának prédikál és Úrvacsorát oszt Józan Miklós püspöki vikárius. A bécsi reformátusok belvárosi templomában (I., Dorotheegasse 16.) délután 3 órakor isten­tiszteletet tart Incze Gábor, a pápai református teológiai akadémia tanára. Az istentisztelet dél­után 3 órakor lesz. Milliók, amelyek elférnek egy emberi mátokban Különös, hogy jóformán a legértékesebb hol­mit, — tekintet nélkül nagy árukra, — jobbára utcai árusítás során veszi meg az ember. Párizs­ban például a szajnaparti könyvkereskedések­ben, — amelyek tudvalévően nem is kereskedé­sek, hanem pusztán a szabadba kirakott ládák. — a legértékesebb könyvkülönlegességekre le­het bukkanni, amelyek azonban ebben a primi­tív házaló-tálalásban egy sorval sem olcsóbbak, mint a legfényesebb belvárosi könyvkereske­désben. Lipcsében pedig a „füstölnivalót", ugyancsak a nyílt utca során árulják, nem ke­­vésbbé a drágábbnál drágább szőrméket, ame­lyekben Isten szabad ege alatt hihetetlen meny­­nyiség cserél gazdát. Lárma és tarkaság dolgában Amszterdam és Antwerpen vasúti állomás felé vivő utcái sem­mivel sem maradnak a szajnaparti könyves­­ládasorok vágya a lipcsei utcai vásár mögött. A két hollandus város utcáin a ragyogó kirakatok tükörablakát zsírtól ragyogó kaftánok pótol­ják, amelyek gazdái mint megannyi mozgóbolt hullámzanak fel és alá. Az áru nem kíván sok helyet és meglehetős nagy érték fér el a keres­kedők szennyes mellényzsebében. A „köhögés" ellen való pasztilla fta az ember az antwerpeni állomás tömör épületéből kilépve balra kanyarodik, anélkül, hogy tudna róla, egyszeribe Antwerpen leggaz­dagabb város­negyedében van. Ez a gazdagság voltaképpen egyetlen utcára szorítkozik, sőt ennek is csak egyik házsorára, amely éppen­séggel nem szembeötlő. Házai ósdiak, szűk­­mellűek, repedezettek...piszkosszürkék, alacso­nyak és jelentéktelenek. Ámde jóformán mind­egyiknek a­ homlokán ez a felírás díszült: Gyé­mánt köszörülő. Ezeknek a házaknak a kapui előtt és bejárójában bonyolódik le az „üzlet". Köhögés ellen való cukorkát rejtegetni szokott kis dobozban kínál az embernek egy barátságo­san köszön­he­tő spanyol zsidó apró szürke kö­vecskéket, amelyek formátlanok és jelentéktele­nek. Ha azután jobban megnézzük ezeket a formátlan jegeceket, akkor látjuk, hogy lapju­kon színeket szórva, törik meg a napsugár. Apró papírrongyokból szedik elő a kereske­dők kincseiket, gondosan lemérik őket a kis kézi mérlegen s izgatottan rázzák a fejüket és élénken gesztikulálnak, hogy tincseik, mint fali óra ingája, idegesen táncol ide-oda. Amit itt oly könnyedén kínálnak, vesznek és néhány száz frank nyereséggel nyomban tovább adnak, gyakran meghaladja a több millió frank érté­ket. Ezek a milliók azután még megsokszoro­zódnak, ha a kis szürke kavicsok megjárják a csiszolót. Szivárvány az üvegezek­ényben Eddig még nem találták fel azt a gépet, mely hatvannégy vagy több lapot tudna csi­szolni a formátlan gyémántdarabokon és ma még mindig nagyítóval felfegyverzett szem és emberi kéz munkája csiszolja arányosra a re­mek drágaköveket. Természetesen csiszolás köz­ben egy porszemnek sem szabad elveszni és a lecsiszolt értékes gyémántport is gondosan ösz­­szegyüjtik. A gyémántot csak gyémánttal lehet megdolgozni és ezért a gyémántport bizonyos folyadékkal keverve, rákenik a csiszolókészü­lékre s ezzel az anyaggal csiszolják a köveket. Valóban csodálatraméltó hajszálpontossággal készülnek a finom csiszolt felületek és ahogy az ember a mester munkáját követni igyekszik, jóformán észre se veszi, hogyan támad egy-egy új finom sík a nyers gyémánt felületén. Perc­­ről-percre mérik a követ az érzékeny mérlegen, nehogy egy milligramm is veszendőbe menjen Külön erre a célra szolgáló porszívóval szivo­­gatják végig a munkaasztalt s a padlót és a mű­helyben összegyülemlő szemétből ugyancsak ki­válogatják a ,,gyémánt aranyat" Az érdeklődőt valósággal elkábítja az ezer­színben tündöklő szivárvány, amely egy üveg­vitrinből mosoly­og az emberre. Ebben a vitrin­ben a csiszolóművészet csodálatos bizonyságai, a legnagyobb és a legszebb gyémántok kacér­kodnak egymással. Ezeknek a kiállított jege­­ceknek színjátéka valóban káprázatos. Annál nagyobb meglepetés, amikor az ember meg­tudja, hogy ezek a kövek hamisak. És azért állítják ki őket oly bátran, mert majdnem tel­jesen értéktelenek. Csak pontos másai azoknak az eredeti gyémántkülönlegességeknek, amelye­ket földalatti vasszekrényekben őriznek. Egy zsák gyémántot — egy korty vízért Ha az embernek elég aprópénze volna, „po­tom pénzen“ vásárolhatna gyémántot. Csak nemrégiben esett és pedig jelentkenyen esett a gyémánt ára és ezért a legnemesebb drágakö­vekből nagy mennyiséget megsemmisítettek, mint ahogy Brazíliában teszik a fölös kávé­­mennyi­séggel 1. , nem­ azért, mintha nem volna elég kereslet kávéban, hanem hogy a már megszokott nagy árnivót mesterségesen fenntartsák. A gyémántszindikátus birto­kában óriási területek vannak, amelyek­hez évek óta nem nyúlnak, nehogy túlságosan elárasszák gyémánttal a piacot. Ha mindazt a gyémántot, amely kibányászható, a piacra vetnék, a legértékesebb drágakő, amely bizo­nyos fokig értékmérő is, drágaság és jelentőség dolgában sokat veszítene. Nagyon ritkán esik meg, hogy új gyém­ántmezőt nyissanak, amely azután gazdag zsákmányhoz juttatja a leggyor­sabb lábú embert. A leggyanúsabb kinézésű alakok sorakoznak fel a kifeszített startkötél mögött, hogy pisztolylövésre öldöklő sprintben igyekezzenek egymást lerázni. A gyémántmezőn elszóródva, hónapokig tartó hallatlan nélkülö­zések és fáradságot nem ismerő kutatás során töltik meg bőrzsákjukat ezek a gyémántkere­sők, amely bőrzsákot azután hazafelé való ván­dorlásukban nem egy esetben kietlen pusztá­ban egy korty vízért áldoznak fel. így szen­vednek és nélkülöznek hiába és így fizetnek a meggazdagodás vágy­áért. így fest az ezerszínben pompázó gyémántok történetének másik oldala, mert az egyiket, azt, amelyet ezek a gyémántok egy finom asszonyi kézen, vagy diadém formájában egy asszony­főn mesélnek, jól ismerjük. Egyébként csiszo­latlan állapotban „olcsók" ezek a gyémántkö­vek. Sokmillió értéket vehet az ember néhány százezresért. Nem kell ehhez egyéb, csak éppen hogy meglegyen az embernek ez a néhány­­ százezrese. készséggel áll rendelkezésre kiadó­hivatalunk nevelőintézetekről, iskolák­ról, iskolaszanatóriumokról és szak­kurzusokról , ezekről szakszerű tájékoztatást nyújt. — Mindennapos székszorulás, vas­­tagbélhurut, felfúvódás, oldalfájás, lég­zési zavar, szívdobogás, fejfájás, fül­zúgás, szédülés és lehallgoltság esetei­ben a természetes „Ferenc József44 keserűvíz a bélműködést rendbehozza s megszabadítja az embert a kell­e­metlen érzésektől Nagynevű orvosok a Ferenc József vizet fényes eredmény­nyel alkalmazzák. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban, drogé­riákban és fűszerüzletekben kapható. Ml IIIIMI T—I­­­ll—.IIIIM——MA Lengyelországban még erős tél van VARSÓ, ápr. 1. Lengyelországban még mindig tart a tél. Kedden az egész országban újabb havazás kezdődött s a hőmérséklet mindenütt a fagy­pont alá süllyedt. A hófúvások a vilnai tar­tományban nagy zavarokat okoztak a vasúti forgalomban. A síneket méter magas hó bo­rítja s a hófúvások helyenként 3—4 méteres hótorlaszokat emeltek. A legtöbb vonalon tel­jesen szünetel a közlekedés. Vandban a szer­dára virradó éjszaka tízfokos hideget mértek. Olasz tavasz MILÁNÓ, ápr. 1. Míg néhány nappal ezelőtt a bemérséklető az olasz tavak környékén és egész Lombar­diában 18 fokról 3-ra esett vissza és havas eső esett napokon keresztül, addig tegnap az időjárás hirtelen megváltozott és Olasz­országban végre beállott a tavasz. Keserít italt követel a vidék Néhány nap óta élénk vitatkozások folynak a vidéki lapokban arról az irányszerű kérdés­ről, hogy­ melyik sör jobb és ízletesebb: az édes­kés nehéz, avagy a kesernyés könnyű? A vitá­ban sorra felszólalnak a hozzáértők és a hozzá nem értők, az italmérők és a sörbarátok épp­úgy, mint a sörivás ellenségei is. Nem szóltunk volna hozzá ehhez az ügyhöz, de egyik vidéki előfizetőnk összegyűjtött egy csomó ilyen sörcikket és azzal a kéréssel küldte be hozzánk, hogy döntsük el mi ezt a vitát. Ilyen nehéz szerepre nem vállalkozhatunk, de az egész „komplexumot" átadtuk egy sörszak­értőnek, aki ezt a tárgyilagos szakvéleményt adta: ■ ,V ....... — A nehezebb sört, amely általában 14 fokos, a rendesnél sötétebb színéről, édeskés, majdnem émelyítő ízéről és arról lehet meg­ismerni, hogy már egy-két pohár is elég belőle ahhoz, hogy elteljék tőle az ember. Hamar megárt, különlegességnek számít és éppen ezért drágább is.­­ A könnyű sör szalmasárga, íze kesernyés, 12 fokos, gusztusos habzás, fűszeres zamat jel­lemzi s egyik pohár a másikat kívánja. Tipi­kus tömegcikk, ezért olcsóbb is. Sokat lehet belőle inni, a részegség veszélye nélkül. — Budapesten a híres sörözők: a „Szívós", az „Apostolok", a régi „Szikszasi" s a többiek mind a könnyű, keserű söröket mérik s azok­nak köszönhetik nagy népszerűségüket. A ne­hezebb söröket inkább azok isszák, akik a sör­ben nem szomjatol­ó tiszta élvezetet, hanem laktató bódulatot keresnek. Az igazi sörivó te­hát a könnyű keserű sört szereti s az édeskés nehezet visszautasítja. Eddig tart a szakvélemény, amelyből kivilág­lik, hogy a vidék miért követeli az ,,á la pil­­seni" keserű-könnyű söröket s miért fordul­­ a nehezebb édestől. Bizonyos, hogy a keserű könnyű sör divatját erősen előmozdítja az A körülmény is, hogy ára meglepően olcsó. Olaszországi és bármily más útiköny­vek (Baedekerek) kaphatók a Budapesti Hirlap könyvesboltjában. Budapest, József­ körút 5. Felső-Olaszország (Lloyd magyar­­nyelvű útikönyv) 10.— Itália. Idegenvezető: Dr. Honfi-féle 5.— Riviéra. (Magyar ny. Lloyd úti­­köny­v) 7.— Honti: Magyar-olasz és olasz­in. kéziszótár, egy köt., kötve 4.— Grieben: Riviéra (Német ny.) 9.— Grieben: Ober-Italden 10.—■ Grieben: Italien von den Alpen bis Sizilien 13.— Grieben: Paris 2.25 Csekkszámlánk 11575. Portóért köny­venként 20 fillér küldendő. Kívánt aján­lott küldeményekért még további 1.50

Next