Budapesti Hírlap, 1931. április (51. évfolyam, 74–97. szám)
1931-04-12 / 82. szám
39 Az ember tragédiáját újból lefordították franciára PÁRIZS, április A minap egyik párizsi újságban a következő kis hír ötlött szemembe: „G. Vautier ny. francia konzul, aki a háború előtt Budapesten hosszabb ideig teljesített szolgálatot, lefordította Madách. Az ember tragédiáját franciára s a mű rövidesen megjelenik a könyvpiacon". Nagyon megörültem a hírnek , mindjárt elindultam, hogy fölkeressem a fordítót. St. Germainben, a rue Franklin végén, közvetlenül az erdő szélénél és kis villájában Visszavonultan Mr. Guilleaume Vautier. Nagyon barátságosan fogad, gyümölcsborral kínál, a közlendőkben azonban már zárkózottabb. Hibátlanul beszél magyarul, bár néha keresi a szavakat — kedvesen mentegeti is magát érte, hogy bizony kijött már a gyakorlatból, hisz már több mint tíz éve nem beszélt magyarul, — de kifejezései mind magyarosak. Kérdésemre némi gondolkozás után ad csak választ. — Mikor és hol tanult meg magyarul? — Úgy, ahogy egy nyelvet egyáltalán el lehet sajátítani. Gyermekkoromban, Magyarországon. Mint árva kis francia gyerek kerültem Magyarországra egy felvidéki földbirtokos családhoz, iskoláimat pedig Pesten végeztem a váci úti Kereskedelmi Akadémián. Mikor, aztán visszakerültem Franciaországba, jobban tudtam magyarul, mint franciául. Később pedig 1839-től 1894-ig Budapesten voltam a francia konzulátus tisztviselője.— Mi adta az impulzust a fordításra s meddig dolgozott rajta?— Sokat foglalkoztam a magyar irodalommal és minden magyar vonatkozású kérdéssel: "Le Hongrie Economique" címmel mintegy ötszázoldalas könyvet is írtam, majd 1896- ban fordítottam le franciára Az ezredéves magyar állam és népe című munkát is. Aztán bensőséges barátságba kerültem Just Zsigmonddal, a Hét szerkesztőjével s az 5 novelláit fordítottam franciára. Akkoriban többször láttam a Színházban Az ember tragédiáját, igen nagy hatással volt rám és részben Just Zsiga biztatására néhány hét alatt lefordítottam az egészet. Azóta pedig állandóancsiszolgatom, formálom. — Verses, vagy prózai a fordítás? Elmosolyodik a kérdésre s azt mondja: — Schopenhauer írja, hogy költeményeket nem lehet lefordítani, hanem csak átkelteni. Még a legjobb prózai fordítás is úgy fog viszonylani az eredetihez, mint valamely zenedarabhoz annak áttétele más hangnembe. Én Madáchot akartam és akarom adni francia nyelven, ezért prózában fordítottam. Ezzel azt hiszem, nem vétettem semmit, hisz Chateaubriand, a francia nyelv zsonglőrje, a költő, szintén prózában fordította Milton: Elveszett paradicsomét, vagy itt van Gérard de Narval, aki Goethe Faustját fordította szintén prózában. Egyes lírai részleteket azonban versben fordítottam, mint például Hyppia dalait, a londoni jelenetet, az angyalok karát. Elmélyedve beszél Az ember tragédiájának fölséges alapgondolatáról, mely keletkezése óta állandóan foglalkoztatja a gondolkodó és az élet célját kutató embereket. Mikor jövő tervei iránt érdeklődöm, a magyar irodalmat illetőleg, nem hajlandósemmit elárulni. Madách szavait idézi, hogy ő dolgozik és bízik, de addig nem szól, míg kész művel nem állhat a nyilvánosság elé. Ember, küzdj és bízva bíztál! És ezzel búcsúzik is. B.C. 1931. ÁPRILIS 12. VASÁRNAP ------- „^ - ————■ Amint a szép, de szomorú emlékű saintgermaini kastély mellett hazafelé mentem, eltűnődtem a búcsúszavak fölött. Ember, küzdj és bízva bízzál ... Ez nem az emberiségnek szól, hanem egy nemzetnek. Nem is egy nemzetnek, hanem „a" nemzetnek. Madách nemzetének. Nekünk, magyaroknak . . . Papp Etele * (Bakó László emlékhangversenyt) rendez május 4-én, hétfőn este fél 9 órakor a Zene-Akadémia nagytermében a Bakó László Emlékbizottság. Közreműködnek: az Acélhang-fliria, Noseda Károly vezetésével, Lodó Erzsi, Cselényi József, S. Fáy Szeréna, S. Gróh Klára, Gabányi László, Sir Sári, Kőszeghy Teréz, Kiss Ferenc, Smicsin Lajos, Magyari Imre és zenekara, Molnár Imre, Szataid József, Pekár Gyula, Sugár Viktor, Szathmáry István, Tóth József dr. A hangverseny jövedelmét a Bakó László-síremlék még hiányzó költségeinek fedezésére fordítják. Jegyek árai: 5.10, 3.10, 2.10, 1.10 pengő. Tanulók részére 60 fillér. Jegyek válthatók egész nap a TESz helyiségében (V., Myírleg utca 2. Telefon: 812—68). * (Bonyodalom egy bécsi színház körül.) Bécsből jelentik: A Bürgertheaterben tegnap kellett volna megkezdődnie a Neues Wiener Schauspielhaus vendégjátékának, az előadást azonban nem tarthatták meg, mert a Bürgertheater elhunyt igazgatójának hagyatékához tartozó koncesszió átírása körül nehézségiek merültek fel és ezért a hatósági képviselő további intézkedésig nem enged előadást tartani a színházban. A közönség közében nagy zűrzavar keletkezett, mindenki a pénztárak körül tolongott. A színház egyelőre zárva marad. * (A szovjet ellenforradalmat lát Rachmanihoff — zenéjében.) Berlinből jelentik: A Germania groteszk példáit közli annak, hogy a szovjet kormány a vallásüldözést a zenei hangulatok terére is átviszi. Moszkvában egy ismert angol zenekar hangversenyt adott, amelynek programmján Bachmaninoff ismert orosz komponista Harangjáték című darabja is szerepelt. A GPU cenzúraosztálya működésbe lépett és az egész hangversenyt ellenforradalmi mesterkedésnek minősítette. Ez a döntés a szovjet sajtóban is megjelent és a leningrádi és moszkvai intellektuális körük, főleg az ifjúkommunisták osztatlan helyeslésével találkozott. A hangversenyt betiltották és megkezdték Baehmaninoff bűnlajstromának öszszeállítását. Kiderítették, hogy a zeneszerző a Newyork Times hasábjain Szovjetoroszországot a kényszermunka óriástelepének minősítette. A GPU erre a zeneszerző műveinek általános bojkottját rendelte el, azzal a megokolással, hogy Bachmaninoff „kispolgári szempontoktól vezérelteti magát cikkeiben és zenei műveiben egyaránt és hogy tevékenysége a zenei térre is átviendő osztályharc elvébe ütközik11. * (A Zene,) a Székesfőváros Népművelési Bizottsága hivatalos lapja, mely Siklós Albert főiskolai tanár szerkesztésében elenik meg, a Székesfővárosi Zenekar 15-ik ünnepi hangversenyének alkalmából jubiláris számot adott ki- Hubay Jenő dr. főigazgató vezércikke méltatja a népszerű hangversenyek fontosságát, majd a jubiláris hangverseny műsorának részletes elemzését adja. Az ünnepi szám gazdag zenetörténeti és zeneesztétikai vonatkozású anyagából kiemeljük Isoz Kálmán, Siklós Albert, Kereszty István, Sebestyén Ede, Antos Kálmán, Novágh Gyula, Haviin Károly, Riegler Ernő, Kálmán György és Szita Oszkár tartalmas cikkeit. Barátságos francia könyv Magyarországról André Jardot: „Hungária”! 120 oldalas francia könyv fekszik előttem André Jardot tollából, melyet a fiatal francia író — Pekár Gyula előszavával ellátva — Magyarországról írt, mint a Ligue d’Union Latine tagja, aki ennek a szervezetnek megbízásából néhány társával a múlt nyáron hosszabb tanulmányutat tett hazánkban. A könyv kedves francia közvetlenséggel írja le Budát, majd Pestet és a Balatont, szellemesen mutatva reá arra a nekünk magyaroknak már fel sem tűnő, az idegenek tekintetét azonban lépten-nyomon megkapó számtalan különlegességre, mellyel fővárosunk és a vidék a külföldi utazót elbájolja. A mű második része rövid történelmi visszapillantást vet a magyar nemzet ezeréves életére, majd áttér a háború kitörésére és taglalja a háborúért való felelősség kérdését is, lojálisan megállapítva, hogy Magyarországot a felelősség legkevésbbé sem terheli. Azután áttér a trianoni szerződésre és annak következményeire, röviden megemlékezve a bolsevizmusról, az azt követő megszállásról és a nemzeti kormányok megerőltető munkájáról az ország újjáépítésében. Végül idézi Apponyi Albert grófnak a Népszövetség múlt évi szeptemberi ülésén tartott nagy beszédét, amelyben a békeszerződések revíziójának szükségességét hangsúlyozta. A mű utolsó fejezete a magyar-francia kapcsolatokról és főképp a magyar színházi életnek a francia színházi élettel való összehasonlításáról szól és azt a tanácsot adja Franciaországnak, hogy francia szempontból is kívánatos volna az annyira előzékeny és megértő magyar nemzet barátságát megerősíteni anélkül, hogy ezáltal bármiképp veszélyeztetve volna Franciaországnak a jugoszlávokkal, románokkal és csehszlovákokkal fennálló baráti viszonya. Noha az utóbbi állításban saját közvetlen tapasztalataink alapján erősen kételkednünk kell, erről a szerző nem tehet, mert valóban nem ismerheti Magyarország szomszédait úgy, mint mi ismerjük őket. Abban azonban teljesen igazat kell adnunk neki, hogy Magyarország nagyon sok tekintetben rendkívül értékes és főképp megbízható barátot jelenthetne Franciaország részére és hogy a mi szemünkben is felette kívánatos, hogy a két nemzet, a nagy francia nép és a mű számszerűtt kis magyar nemzet kölcsönösen megértsék egymást Európa harmóniája érdekében. Egyébként szerencsét kívánhatunk úgy a szerzőnek, mint magunknak, hogy egy újabb elfogulatlan mű jelent meg könnyed elbeszélő formában Magyarországról francia nyelven. És köszönetet mondhatunk mindazoknak, akiknek alkalmuk nyílt a szerzővel érintkezni és őt a magyar viszonyokról az általa is dicsérően hangoztatott egyszerű, nyílt és becsületes módon informálni. * (Eredeti bemutató a Kisfaludy-színházban.) Az erény és az erkölcs, a hamisság és jellemtelenség örök harcáról írt darabot Molnár József Modernitas címmel, amelyet tegnap mutatott be sikerrel a Kisfaludy-színház. Az ügyesen fölépített mese egy bankár anyaga összeomlásával kapcsolatban, vidám és szomorú jelenetek sorozatán keresztül vetíti elénk két nő harcát a férfiért. Deréky János alakította a bankigazgatót kitűnően, ugyancsak ő rendezte a darabot is. * (Az Irodalom és Művészetpártoló Egy«§8» let közgyűlése.) A Pekár Gyula elnöklete alatt álló Irodalom és Művészetpártoló Egyesület hétfő délután tartja idei közgyűlését. * (Új egyház) énekgyűjtemény.) A Magyar Kórus hangjegyes folyóirat legújabb száma most jelent meg egy sorozat magyar és latin Mária énekkel. A májusi ájtatosságokra kiválóan alkalmas füzet a legnevesebb magyar egyházi zeneszerzők művein kívül, díjtalan melléklet gyanánt négy oldal orgona prelúdiumot is tartalmaz. A szövegrészben Harmat Artúr új szempontból világítja meg a magyar egyházi muzsika mai helyzetét. A füzetnek kitűnő hasznát vehetik a templomi énekeseken kívül az iskolai, templomi, zárdái és más énekkarok is. A Bárdos Lajos és Kertész Gyula szerkesztésében megjelenő folyóirat megrendelhető a Magyar Kórus kiadóhivatalánál Budapest, I., Fery Oszkár u. 55. Telejon 550- 666, ahonnan díjtalan mutatványszám is kérhető. 3 *3 % 4 *444 3 M 3 Bácsi, némi — Fitol, média Koldus és királyfi g3rerraekoperettet nézi boldog lázban a MESESZÍNHÁZBAN Ma délelőtt ®.l 1 órakor Nlaggyas* SasvnhAz KINCSES bácsi konferál Ezen hirdetés felmutatója kedvezményes jegyet válthat a Magyar Színház pénztáránál ma délelőtt P ►►§▻► ›pů 泥‚pp ► *'/mmf?TTTVTTVT?TUTTmmmTTTTTTmTTV TmTTTTT!r?VTK A SZÍNHÁZAK heti műsora Király Színház. Apiai* 18-án, szombat délután: lesek az írógéptől. (Rákózi Szidi*szuiiskola növendékeinek vasgaelőadása/. Városi Színház: Csütörtök dr u. János vitéz (ifj. előadás)* M. kir. Opera£ Nemzetti Kamarai vérosi1 víg Belvárosi Magyar Király Föv. Operett Új Színház Andrássy úti Boyju Zrt. n' A mosoly országa-A bécsi menvas?Azia-Hanau csók-Feketeszajú cser Aranyóra Lámpa lán A balerina A harapós tér-Tihamér Variét* máso este losca C 13A* ember traged-12 000 ember-Hamar csók-Jim és fill A törvény nevéb Viharos nászéi. A ballerna A harapós fér A íze nem nyív Tihamér Varieté műtői Hétfő-Süt a nap Válunk el-Varázsfuvola — Jim és Jiil A törvény névek Viharos nászéi. A ballerna A harapós férj A császár katonái Tihamér Varieté mfi*oi Kedd SigG24 Magyar PassióK30A* élesetért emb-Hajnali csók — Jim és Jiil Aranyóra Viharos nászéj A ballet ma A harapós fér A császár katonái Kihamed Variét* műsor Szerda Tannhäuser-Sül a napD31 A krétakör-Fehér orcb deákfim és JIIl A törvény nevéb Viharos nászéj A balér ma A harapós fér Zsakutea Tihane Variét* műsor Csütörtök flottmann mesHEs4Az ember trag-Bunbury Hajnali csók -Fim és Jili A törvény nevéb Rád bízom a fel A balerina A harapós féri Zsákutca Tihamér Variét * műsor Péntek Faust Js4Éva boszorkány A 32 Valis után Álarcosbálja fim és Jili Aranyosa Viharos nászéi A balerín* A harapós fért Zsákutca Tinaaie-Vauéi nűsor Szombat | Boris Godunov F 24 Éva boszorkánk * 31 Guva'lérok-Haina csók j — |im és Jitl A törvény nevéb Viharos nászét. A balle' ma A parapos lér Zsákutca |'ibamoi Vauéi* műsor d. a A műsor országa-Maya- Passió-Bunbury-Faust | -Feketeszarú cse . Aranyóra Elad bízom a fel A ballet ma A harapós fén-Tihamei Vareu műsor vasárnap — Don PaquatA Éva boszorkány Gava'iésok Hamai' csók -fim és fil. A törvény nevéb. Vihnos nászéi A ballonná A harapós tél. csaszfi katonai fihamei Variéi* műsor FILM Két bemutató Szombaton két filmszínház szolgált újdonsággal közönségének. Mind a két film katonatörténet s mind a kettőről megállapíthatjuk, hogy kedves és szórakoztató. Az Ufa, Karl Millöcker Koldusdiák című híres operettjének kitűnően sikerült filmváltozatát mutatta be, ötletes medezésben és pompás szereposztásban. A zsúfolt ház közönsége nagy tetszéssel fogadta az újdonságot. Az Omnia és a Corso Takarodó után!.. . címmel mutatta be újdonságát, amelyben hat filmsztár szállt síkra és pedig teljes eredménynyel, a sikerért. Valószínű, hogy mind a két újdonság hosszú ideig lesz műsordarabja a három színháznak. Megindul a magyar filmgyártás Értesülésünk szerint április vége felé megindul a magyar filmgyártás. A tárgyalások három pénzcsoporttal folytak. A tárgyalások közül eddig kettő fejeződött be eredménnyel, a harmadiknak befejezése pedig küszöbön áll. Elsőnek a Nótás kapitány operett filmváltozatának felvételeit kezdik meg, utána Bónyi Adorján egyik regénye alapján készült filmszcenárium kerül sorra. Nem érdektelen megemlíteni, hogy mind ahárom pénzcsoport idegen tőkét képvisel. A magyar filmgyártás tehát külföldi pénzt hoz az országba, ami örvendetes esemény. Annál sajnálatosabb azonban, hogy a magyar tőke még mindig tartózkodó a filmvállalkozással szemben. •£'~ Fímsszintenzali műsora belvárosi Mozifi (IV., Irányi utca 21. szám) Ápr. 10. 11. 12-én, péntek, szombat, vasárnap. Dolly karriert csinál. Filmoperett 10 felvonásban. Fősz.: Dolly Haas, Oekar Karlweiss. — Micky és a Góliát. Micky éneklecke. — Don Juan a víz alatt. Burlesz. — Orosz szimfónia* Hangos rajzfilm. — Vízi ördögök. Hangos sportfilm. — Magyar híradó. — Ápr. 13. 14 15-én» Hétfő, kedd, szerda: 2 hangos attrakció! A császár riválisa. (General Glack.) Történelmi film* regény 10 felv. Fősz.: John Barrymore és Marian Nixon. — Az Istenek fia. Hangos film* regény 8 felv. Fősz.: Richard Barthelmes. — Fox hangos híradó. — Előadások kezdete hétköznap: j. t. 5. egy negyed. 8, fél 10; b. t. 8 óra*kor. Vasár- és ünnepnap: J. t. 4, 6. 8; b. t. 5* egynegyed 8, fél 10 órakor. Capitol Filmpalota (Baross-tér a Kelet pur mellett. Telefon: József 343—37). Április 2-től, csütörtöktől: Mesék az Írógépről. Szomaházy István és Ábrahám Pál zenés vígjátéka. Főszereplők: Renate Müller, Hugó Thimig és Félix Bressart. — Paramount hangos híradó. — Magyar híradó Előadások kezdete hétköznap, 5. egynegyed 8. fél 10. vasárnap és ünnepnap: tél 4, fél 6, fél 8 és tél 10 órakor. — Az első magyar hangos híradó Nemzeti—Ferencváros meccs. Karinthy, Egyed Zoltán, Takács II., Mari néni* Opata beszélnek. Corso (Váci utca 9. Telefon* Automata 874—02)2 Április 11-től, szombattól: Charlotte Susa, Maria Solweg. Hans Stüwe. Sigfried Arno. Verebe® Ernő és Hans Junkermann főszereplésével: Takarodó után. Vígjáték 11 felvonásban. — Híradók. — Előadások kezdete hétköznap: 4. háromnegyed 6. háromnegyed 8, háromnegyed 10 vasárnap: fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. Corvin Filmsziakisz (Ölől-út és József-körút sarok. Telefon: József 389—88 és József 895—84). Áprilisből csütörtöktől: Párizsi divat. Hangos vígjáték, zene ének, tánc. — Hangos híradók. — Előadások kezdete hétköznap: háromnegyed 6, háromnegyed 8, háromnegyed 10; vasárnap és ünnepnap: fél 4. fél 8, fél 8. fél 10 órakor