Budapesti Hírlap, 1931. május (51. évfolyam, 98–121. szám)

1931-05-06 / 101. szám

12 * (A Tudományos Akadémia nagyhete.) A Magyar Tudományos Akadémia május 12-én délután 5 órakor osztályüléseket tart, amelyeken a pályázatokat döntik el, kiírják az új pályázatokat és az I. osztály a nagy­­jutalom és a Marcibányi-mellékjutalom, to­vábbá a Weiss Filöp-jutalom odaítéléséről terjeszt elő javaslatot. Május 13-án délután 5 órakor tartják a nagygyűlést, 15-én, pén­teken délelőtt az igazgatótanács ülésezik, dél­után fél 5 órakor pedig elnököt és másodel­nököt választanak. Ugyanezen a napon 5 óra­kor kezdődik a tagválasztó nagygyűlés. Az ünnepies közülés május 17-én, vasárnap dél­előtt fél 11 órakor lesz. * (Sándor Erzsi és Dohnányi Ernő a MA­VSz hangversenyén.) A MANSz újonnan szervezett budapesti kerületi csoportjai, május 10-én este 9 órai kezdettel hangversenyt rendez­nek a Zeneakadémia kistermében. A hangverseny, amelyen való megjelenését Horthy Miklós kor­mányzó felesége is megígérte, nagy érdeklődést kelt, miután műsorán oly illusztris nevek szere­pelnek, mint Sándor Erzsi kamaraénekesnő és Dohnányi Ernő. Rajtuk kívül Gyula diák (vitéz Somogyváry Gyula), B. Beuss Anna hegedűmű­­vésznő, Kása György zongoraművész, D. Adriány Ilona szavalóművésznő, Riedl Margit mozdulat­­művésznő és tánccsoportja szerepelnek. A műsort Herci­ng Ferenc Holicsi Cupidója zárja be, a­melyben Leho­ay Árpád, a Nemzeti Színház mű­vésze. Adriány Ilona és id. Horváth Magda ját­szanak. * (A Király Színház évadzáró operett­je.) A Király Színház május második fe­lében bemutatja Tornai­ István és A­é­­nessy Tibor Hajrá, Hollywood! című há­­romfelvonásos operettjét, amelynek ze­néjét Garai­ Imre szerezte. Az újdonság főszerepeit: Vaály Ilona, Bársony Rózsi, Orosz­ Vilma, Simon Marcsa, Kertész De­zső, Sziklai József, Latabár Árpád és Bé­­kássy István játsszák. Az előadást Titur­nyi Vilmos rendezi és Nagypál Béla ve­zényli. * (Ötvenéves az „Ahol unatkoznak". Az Országos Színművészeti Akadémia szerdán vizsga­­előadást tart a Kamaraszínházban. Failleron hí­res vígjáték­a, az Ahol unatkoznak kerül színre ez alkalommal, am­elyet épp ötven esztendővel ez­előtt mutattak be Párizsban. A Comedie Fran­­caise , mint Párizsból jelentik, díszelőadásban ünnepelte meg a nevezetes jubileumot. A darab ötven év óta állandóan műsoron van és minden egyes szerepéért a színház legjelesebb tagjai ve­télkednek. Különös, hogy mikor ötven évvel ez­előtt tomboló sikerrel bemutatták, a két legjele­sebb francia kritikus, Sarcey és Weiss egybehang­zóan megállapították, hogy tíz év múlva senki sem fogja érteni a darab sikerét, annál is inkább, mert senki se fogja érteni a darab tartalmát. A sikert szerintük Pailleron egyedül az aktuális vo­natkozásoknak és a társaságbeli karikatúráknak köszönheti. Ma senki sem tudja, milyen szereplő személyek portréi a darab szereplői és a közön­ség mégis kitűnően mulat a színházban. Nem első esete annak, hogy a legkitűnőbb kritikusok téved­nek és nem is az utolsó. * (A Magyar N­ippon­ Társaság estje a japáni festőművészen kiállítás alkalmá­ból.) A Nemzeti Szalonban rendezett ja­páni festőművészeti kiállítás megnyitása al­kalmából a Magyar Nippon Társaság a Fé­szek Klubban estélyt adott, melyre a japán kiállítási bizottság elnökén, Yoshiro Yukio, a japáni festőművészeti akadémia tanárán és az itt tartózkodó japáni művészeken kívül nagy és előkelő közönség jelent meg. Többek között Simonyi-Semisdam Sándor ny. miniszterelnök, vitéz Csécsi-Nagy Imre altábornagy, Fellner Frigyes dr. egyetemi tanár, vitéz Galánthay Glock Tivadar tábornok, Bozóky Dezső dr., a folyamőrség orvosfőnöke, Szentgáli Antal, a Közmunkák Tanácsának v. alelnöke, Gömöry- Saimi László dr. külügyminisztériumi minisz­teri tanácsos, Feleiczi Takács Zoltán múzeum­­igazgató egyetemi magántanár, Huczin­ka professzor és még számosan. Szentgáli Antal, a Magyar Nippon Társaság nevében köszön­tötte a kiállítás japáni kormánybiztosát és a japáni festőművészeket, kiknek nevében Yos­hiro Yukio hosszabb beszédben válaszolt. El­mondotta, hogy Berlinben találkozott Taka­­matsu császári herceggel és feleségével, akik európai benyomásaikról beszélgetve, mint leg­szebb élményükről emlékeztek meg az elmúlt hónapban Budapesten töltött napokról és ar­ról a meleg fogadtatásról, mellyel a magyar közönség fogadta őket. A nagy tetszéssel fo­gadott beszéd után Mezey István dr. a Magyar Nippon Társaság igazgatója, szólalt fel. Végül Gy. Nagy Zsigmond festőművész, a spanyol Akadémia tagja, a magyar festőművészek üd­vözletét tolmácsolta japán kortársaiknak. * (Vanek József jubileuma.) Vanek Jó­zsef, az érdemes rajzolóművész és kar­­rikaturista most ünnepli művészi műkö­­désetinek harmincéves jubileumát. Vanek valamennyi népszerű budapesti élclapban szerepelt jellegzetes rajzaival; évekig volt rajzolója Sipulus lapjának, a Kakas Márformak, s külföldön, mint gyorskar­­rikaturista több színpadon is fellépett, így 1921-ben a párizsi Corzue Deriver­­ben aratott sikert. Vanek különben leg­felsőbb elismerésben is részesült IV. Ká­roly alatt. A művészt jubileuma alkalmá­ból barátai és tisztelői lakoma keretében ünnepükt szombaton este az országház éttermének különtermében. * („Budapesti Szemle.") Budapesti Szemle májusi száma értékesnél-ért­ékesebb dolgozatokkal van tele. Első helyen Berze­­viczy Albert politikai tanulmányát közli, a magyar nemzeti ellenállásnak a császári ab­szolutizmus idejében követett háromféle mód­járól és eredményeiről. Ezt követi Kornis Gyula kultúressnyje az államcélok elméleté­ről és a kultúrpolitikáról, amelyben az esz­ményi államnak, valamint a szociális és ku­­­­túrállamnak rendkívül érdekes meghatározá­sát találjuk. Nem kevésbbé érdemel figyelmet Horváth Jenő tanulmányának első szakasza, melyben Bülow herceg közismert emlékiratait ismerteti. Haraszti Emil Beethoven baráti környezetének Magyarországon ált jelenté­keny egyéniségéről, a sváb földről hozzánk származott s alig ismert Kleinheinz Xavér Ferenc zeneszerzőről és zongoraművészről kö­zöl egészen új adatokat. Kleinheinz a régi Pest német színházának volt a karmestere. Nagy József a filozófus karakterisztikonját rajzolja meg élvezetes cikkében. Lőrinczy György pompás elbeszélése és Bárd Miklós, négy remek költeménye a füzet szépirodalmi tartalma. „Az orosz áfium" címmel velős kritikát ír S. K., a budapesti származású Holitscher Artúrnak „Es geschicht in Ber­lin" című regényféle művéről, mely vezér­cikk-stílusban kacérkodik a kommunizmussal. Kéky Lajos bőséges szemlerovata, Ybl Ervin képzőművészeti asszummálása, Révai József­nek az első fasisztaregényről írt ismertetése és a Világirodalmi Lexikon magvas kritikán te­szik teljessé a Voinovich Géza által szer­kesztett, előkelő folyóirat e legfrissebb fü­zetét. * (Százötven éves „A tiszta esz kriti­kája.") A Magyar Filozófiai Társaság ma ülést tartott az Akadémiában. Az ülésen Pa­uler Ákos elnökölt s azon a közoktatásügyi minisztérium részéről Bárány Gerő is megje­lent. Pauler elnöki beszédében rámutatott arra, hogy százötven évvel ezelőtt jelent meg Kant hatalmas műve, „A tiszta ész kritikája". En­nek a műnek korszakalkotó jelentőségét az mu­tatja, hogy ma is szüntelenül foglalkoznak vele, a­nélkül, hogy tanítványai is teljesen el­fogadhatnák, vagy hogy ellenfelei teljesen el­vethetnék. Kant még ellenfeleit is bizonyos fokig meghódította. Ha ugyanis leghatározot­tabb antipodusainak, az arisztotelikusok s az újscholasttikusok újabb írásait tanulmányoz­zuk, örömmel kell­ megállapítanunk, hogy azok­ban ma sokkal több megértést és elismerést ta­lálunk a königsbergi bölcselővel szemben, mint még néhány évtizeddel ezelőtt. Kantot is mind­inkább sikerül a Platón és Aristoteles-től kiin­duló, s a Leibnizen keresztül vezető út egyik állomásának felismernünk, kinek gondolatvi­lága csaknem ugyanannyi megegyezést mutat amazok tanításaival, amennyi ellentétet is kép­visel velük szemben. Ezért különös érdekesség az, hogy egy nem-kantianus méltánylást hall­gassunk meg Társulatunk mai Kant-jubileu­mán. Az elnöki megnyitó után Ivánka Endre dr. elfoglalta a felolvasó asztalt és megkezdte: „A Tiszta Ész Kritikája bölcsészettörténeti jelentősége" című értekezését. * (A Hollós Mátyás Társaság felolvasó ülése.) A Hollós Mátyás­ Társaság legutóbbi előadóestjén Hennyey Vilmos dr. h. államtitkár „A dalok az emberi művelődés régiségéről" cím­mel a a hindu őstörténelem pálmalevelekre rovott egyes oldalairól beszélt, amelyek azt igazolják, hogy az emberiség fejlett kultúrájának nyomai már többmillió év előtt is feltalálhatók. Igen ér­dekesen ismertette azután az elsüllyedt Atlantis világrész kultúráját. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Massányi Ernő dr., Pávay-Vajna Ferenc, Ujj Gyula a tudomány mai álláspontjá­ból világítottak rá a felvetett kérdésre. * (Jubiláns növendékhangverseny.) A Sze­keres Margit-leányficeum fennállásának tizedik évfordulója alkalmából vasárnap a Zeneművészeti Főiskola nagytermében rendezte jubiláris előadá­sát előkelő közönség előtt, melynek soraiban Nagy Árpád kultuszminiszteri államtitkár, D. K. Flederus holland főkonzul neje, Eyssen Tibor dr. min. titkár, Négyessy László dr. egyet, tanár, Kodály Zoltán, Bartók Béla, Medek Anna, vala­mint a zenei és társadalmi élet számos más kivá­lósága élvezte az iskola növendékeinek nagyszerű előadását. Nagy sikert aratott Veress Sándor „A hangjegyek lázadása" című tréfás-zenés játéka, amelyet az iskola énekkara adott elő Bauchwer­­ger Lili V. o. t. zongorakiséretével. Több verset szavalt igen ügyesen Babos Éva III. o. t. Kiemel­kedő eseménye volt az előadásnak Fischer Annie VI. o. t. zongorajátéka, Delibes — Dolmányi Naila keringőjét játszotta nagy technikai kész­séggel és zenei érettséggel. „Csenget a múlt" c. népballadát játszották végül az iskola növendé­kei. A balladát n. Szekeres Kálmán zenésítette meg. Kontár Erzsébet énektanárnő, Pótz Malvin tánctanárnő és Pazséry Ágoston rendező fárado­zásának érdeme, hogy ezt a színekben és tömegje­lenetekben bővelkedő zenés és táncos jelenetet 120 gyermekkel tökéletes előadásban sikerült be­mutatni. Az előadás után az intézet volt növen­dékei, barátai és tanári kara társasvacsora kere­tében ünnepelte Szekeres Margitot, az iskola igaz­gatóját, aki 35 éves pedagógiai múltra tekint vissza. * (Magyar frontregény olaszul.) Milá­nóban, a Cassa Editrice Agnelli, e há­romszáz esztendős régi könyvkiadó ki­adásában megjelent néhány nappal ez­előtt Balassa Imre Front című regénye. A híres Petőfi fordító, Sil­vino Gigante ültette át olasz nyelvre a magyar front­regényt, amelynek nagy sikere volt a­­­nak idején a magyar könyvpiacon. Balla Ignác finom előszava vezeti be az olasz kiadást, amely külsőségeiben is megtisz­telő az íróra, mert az olasz cég pompás díszkötésben, finom papiroson adta az olasz olvasók kezébe a magyar művet. * (A Nemzeti Gyermekhét szenzációja: a Gézengúz.) Vasárnap délelőtt fél 11 órakor Lakner bácsi Gyermekszínháza díszelőadás kereté­ben, magas vendégek jelenlétében színpadon bemu­tatja Altay Margit ifjúsági regényét, a Gézengúz-t, amelyhez Lakner bácsi verseire Zakai Dénes dr. szerzett fülbemászó, ritmikus zenét. Jegyek rend­kívül olcsó árban a Royal Apolló pénztárainál válthatók. 1931. MÁJUS 6. SZERDA 6. H. BODÓ KÁVÉHÁZ új vezetés, kitűnő olcsó konyha, az előkelő közönség találkozóhelye id. debreceni Kiss Béla muzsikál József­ körút 52. Baross-utca sarok. FILM Filmszínésznő a kannibálok között A Trader Horn című filmnek, amely hosszú hónapok szenvedései és fáradalmai árán készült Afrika legsötétebb dzsungel­jeiben és civilizá­latlan területein, alaptémája az, hogy egy benn­szülött faluba egy fehérbőrű, szőke leányka ke­rül, akit a bennszülöttek felnevelnek és istennő­jüknek tekintenek. Ezt a szőke leányt a filmen Edwina Booth játssza, egy új amerikai színésznő, aki első bemu­tatkozása alkalmával egyszerre ilyen nagy szere­pet kapott. W. S. van Dyke, a Fehér árnyak rendezője, nagy gonddal és körültekintéssel keresett szerep­lőt ehhez a filmhez. Amikor a külsőleg alkalmas színésznők között szemlét tartott, nem elégedett meg a játéktudással és a filmszerephez szükséges egyéb kellékekkel, hanem abból a szempontból is megvizsgálta a pályázókat, hogy tudnak-e úszni, tornászni, evezni, gyalogolni! így bukkant rá Edwina Boothra, akiről megállapította, hogy édesatyja, ismert amerikai geográfus, nagy uta­­zásaijra mindenütt magával vitte kis leányát, aki így megszokta az utazás viszontagságait, fáradal­mait és hozzászokott a különféle klímaváltozá­sokhoz is. Most, hogy a hatalmas film Newyorkban be­mutatásra került, Edwina Boothot meginterjú­volták élményeiről. — Nagyon tetszett az expedíció — mondotta a művésznő. — Minden nap új és új kalandokat éltünk át, néha életveszedelemben is forogtunk, új tájakat fedeztünk fel és új emberekkel,­­új er­kölcsökkel ismerkedtünk meg. A szállásunk mind­végig elég kényelmes volt és amikor láttam, hogy a hajtók és vezetők kitűnően értenek a vadállatok távoltartásához, nem is féltem már. Mikor az Albert-tó vidékére értünk, mely a csecse legyek tanyája és ahol mindenki óvott bennünket az álomkórtól, amelyet ezek a legyek okoznak, meg­ijedtünk. Kalauzaink azonban elvezettek ben­nünket a tó partján álló házcsoporthoz, ahol a Rockefeller-alapítvány tudósai élnek és tanulmá­nyozzák ezt a rettenetes betegséget. A tudósok és orvosok éveken keresztül itt dolgoznak és tudo­mást sem vettek a veszélyről, amelyben állan­dóan élnek. Ez a látvány megnyugtatott bennün­ket is. — Természetesen az ijedtségeken és veszedel­meken kívül voltak kellemes élményeim is, így például kedves emlékem fűződik a pygmatus­ Filmszínházak műsora Belváros! Mongol (IV., Irányi­ utca 21. szám)! Április 30-tól május 6-ig, csütörtöktől szerdáig: 2 hatalmas sláger! Végig magyar beszéd! Afrika beszél. A leghatalmasabb beszélő expedíciós film, eredeti afrikai dzsungelfelvétel 8 felvonásban. Oroszlánvadászat Afrikában. — A cár paran­csára: Katalin cárod. Orosz történelmi regény 19 fejezetben. Főszerepben: Lil Dagover. — Vasár­napig: Magyar híradó. Hétfőtől: Fox hangos híradó. — Előadások kezdete hétköznap: j. t. 5, egynegyed 8, fél 10; b. t. 8; vasárnap: j. t. 4. 6. 8; b. t. 5, egynegyed 8. fél 10 órakor. Capitol Filmpalota (Baross-tér, a Keleti p.­ut mellett Telefon: József 343—37). Április 30-tól, csütörtöktől: A postásfiú és húga. Buchbinder világhírű zenés bohózat. Filmre átírta Roda. Roda. Főszereplők: Anny Ondra Vlasta Burian, Roda Roda. — Anna Karenina. Tolstoj Leó vi­lághírű regénye filmen. A címszerepben: Greta Garbó. — Magyar és amerikai híradó. — Elő­adások kezdete hétköznap: 5 órától vasárnap fél 4 órától. Corso (Váci­ utca 9. Telefon? Automata 874—02)5 A­­­érhelyettes. Vígjáték 10 felvonásban. Fő­szereplők: Szőke Szakáll és Igo Sym. — Hír­­adók. — Előadások mindennap 4, háromnegyed 6, háromnegyed 8 háromnegyed 10 órakor. Corvin Filmszínház (üllői-út és József-körút sarok. Telefon: József 389—88 és József 395—84). Május 6-tól, szerdától: Két hangos sláger: A felhők urai. Hangos kémdráma 9 felvonás­ban. — Miénk az éjszaka. Főszereplők: Hans Albere és Charlotte Ander. — Híradók. — Foly­tatólagos előadások: hétköznap: fél 6, fél 7 egy­negyed 9, egynegyed 10; vasárnap és ünnepnap: 4, fél 6, fél 7, egynegyed 9, egynegyed 10. Pécsi Filmszínház (VI., Teréz­ körút 28. Telefon Automata 23—43, 259—52 148—05). Férjhelyettes. (Ich heirate meinen Mann), nagy német zenés vígjáték, magyar szöveg. Rendezte: E. TV. Emo főszerepben: Szőke Szakáll. Trade Berlines. Igo Sym. Paramount film. — Híradók. — Előadások mindennap: 4, 6, 8, 10 órakor. Fórum Filmszínház (IV., Kossuth Lajos­ utca 18. szám. Telefon: Automata 895—43 és 897—07): Ariane. Claude Anet világhírű regénye filmen. Rendezte Paul Czinner. Főszereplők: Elisabeth Bergner és Rudolf Forster. (Csak felnőtteknek!) — Metró hangos híradó. — Magyar híradó. — Előadások kezdete hétköznap, szombat kivételé­vel: 5, egynegyed 8 és fél 10 órakor; szombat, vasár, éa ünnepnap: 4, 6, 8 és 10 órakor. — Az első magyar hangos híradó Nemzeti—Ferenc*­város-meccs. Karithy, Egyed Zoltán, Takács u­., Mari néni. Opata beszélnek. Műsor prolongálva: Ottinia (Kölcsey­ utca 2—4, Telefon 301—25). Asszonyok, férjurak és egyéb áldozatok filmje. Férjhez megyek az uramhoz. Férj­helyettes. Víg­játék 10 felvonásban. A német beszélő, magyar feliratú film főszerepében Szőke Szakáll. — Magyar híradó. — Paramount híradó. — Elő­adások kezdete hétköznap: 5. egynegyed 8. fél 10, vasár- és ünnepnap 2, 4, 6, 8 és 10 órakor. Vasárnap és ünnepnap az előadás 2 órakor fél helyárakkal. —­­Jegyelővétel naponta délelőtt 31—1 és délután 4 órától. Orion Színház (Eskü­ út 1. Tel.: Aut. 831—02 és 812—93). Május 4-től, hétfőtől: Max Reinhardt rendezésében: Hogyan leszek gazdag és boldog* Vígjáték 12 felvonásban. Zenéjét szerezte Miena Spoliansky. — Magyar és külföldi híradók. —• Cinci mint. falu Jossza. Rajzfilm 1 felvonásban* — Jegyelővétel délelőtt 11—1-ig. Előadások kez­dete hétköznap: fél 6, fél 8, fél 10; vasár- és ünnepnap: fél 4, fél 6 fél 8, fél 10. Palace Filmszínház (Erzsébet-krt 8. Newyork­palotával szemben. Telefon: József 365—23). Április 30-tól: A korbács. Exotikus dráma. Írta Ralph Graves. Főszereplők: Jack Holt, Dorothy Steiner. — Ki a pápát Slágerbohózat. Főszerep­lők: Kohn és Kelly. — Híradó — Előadá­sok kezdete: 5, 6 fél 8 30; ünnep és vasárnap: háromnegyed 4, 5, 6, fél 8. 10. Jegyelővétel dél­előtt 11 órától. Radins-Stetra Filmpalota (VI. Nagymező-Utca 22—24. Telefon Automata 220—98. 292—50). Feliz Salten bohóata: Wau-Wau (Vihar egy pohár vízben). A főszerepben: Renate Müller, Hartsi Kiese és Harald Paulsen (Sascha-flm). —Sally,a pokolban. (Rajzos trükkfilm.) — Magyar híradó. — Metro-G­ldwyn-Mayer híradó. — Előadások hétköznapon 2. 4. 6. 8 10, vasár- és ünnep­napon 1. 2 4. 6. 8. 10 órakor. — Az előadások hétköznapon 2—6,­ vasár- és ünnepnapja 1—4 óráig folytatólagosak. Royal Apollo (Erzsébet­ körút 45. sz. A Royal­ Szálló épületében. Telefon: 429—46 és 419—02). Április 30-tól, csütörtöktől: Trópusi éjszakák. Filmregény Dita Parloval a főszerepben. — Amerikai és magyar híradók. — Előadások kez­dete hétköznap: 5, egynegyed 8 és fél 10; szom­bat. vasár- és ünnepnap: 4. 6. 8. 10 órakor. Iliso Filmszínház (Teréz­ körút 60. sz. Telefon: Automata 197—67 és Automata 197—68). Május 6-tól szerdától: Hangos bűnügyi dráma: Vizsgálóbíró előtt. Erich Fomm­er—Ufa produk­ció. Főszerepben: Albert Bassermann, további két főszereplő: Gustav Fröhlich és Charlotte Ander. — Hangos Ufa és magyar híradó. — Előadások kezdete hétköznap: 6, 8. 10 órakor; vasárnap és ünnepnap: 4. 6, 8. 10 órakor. Uránia Filmszínház (Rákóczi­ út 21. sz. Tele­fon: József 460—45 és József 460—46). Május 6-tól, szerdától: Hangos belügyi dráma. Vizsgálóbíró előtt Erich Pommer—Ufa produk­ció. Főszerepben: Albert Bassermann, további két főszereplő: Gustav Fröblich és Charlotte Ander. — Hangos Ufa és magyar híradó.­­ Előadások kezdete hétköznap: fél 6, fél 8, fél 30; vasárnap és ünnepnap: fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. törzshöz, ahol embercsontból készült amulettet­ tiszteltek meg. A kannibálok egyik törzse fel­ajánlotta, hogy legyek a szultánája. A szíves ajánlatot visszautasítottam, mondván, hogy Hollywoodban jól berendezett lakásom van, a­melynek bútorait, sajnos, nem tudom elszállítani Afrikába és így vissza kell térnem Amerikába. A törzsfőnök ebbe belenyugodott, azonban tel­kemre kötötte, hogy gondoljam meg a dolgot. Most gondolkozom rajta... * („A vizsgálóbíró előtt".) Ezzel a cím­mel nagyszabású Ufa-produkciót tűzött műsorára az Uránia-színház. A filmet ma a Moziképvizsgálóbizottság kevés változ­atással engedélyezte, s szerdán kerül be­mutatóra. A SZÍNHÁZAK heti műsora M. kir. Opera Nemzeti -is­ta Kamara Bérlet 1 Várost ! Víg Belvárost Magyar Király Főv. OperettUj Színház Andrássy-úti Royal Orf. Szerda Intenek alkonyaB27 Gavallérok D34Ahol unatkoznak-Lammerm. Lucia­­B.C A szénásszekér Meddig f. szeretni Túl a rácson A fal, kisl. Pesten Hár­em A kém Hercegnő és parkt Varieté műsor Csütörtök Hugenották C 26 Szentivánén alomj — A kr­étakor­­ — Luxemb grófja­­ — Jim és Jili Medd­g f. szeretni Túl a rácson ! A fal, kist. Pesten Dér Diener Zsákutca Hercegnő és parkt Varieté műsor Péntek J Pówa Lovag E 26 Bunbu­y J A 35 Az ecset. ember | — Aida J — A szénásszekér | Meddig f. szeretni| Tűz a rácson | A fal. kist. Pesten Dér Diener A császár katonáiHercegnő és park| Varieté műsor Szombat jNürnb. mesterd.D26 Macbethk34 A csodadoktor | — Luxemb. grófja j — Jim és Jill l Meddig f.szeretr.ij Lámpaláz |A fal. kist. Pesten Dér Diener A kém Hercegnő és parkt Varieté műsor V. U. ! A mosoly­os szaga— A vén earember­­-Álarcosbál | — Feketeszálú cser. 1 A törvény nevéb.j Királylányból jár.| A ballerina Hárem­­ Hercegnő és parkt Varieté műsor este | Don Pasquaie C 2/1 A krétakör— A csodadoktor-Luxemb. grófja j —­j A szénásszekér Meddig f. szer­etni ! Lámpaláz A fal. kisl. Testen Három Zsákutca Hercegnő és parki Varieté műsor

Next