Budapesti Hírlap, 1932. február (52. évfolyam, 26-48. szám)
1932-02-18 / 39. szám
1932. FEBRUÁR 18. CSÜTÖRTÖK B.H. Wolfner József meghalt Szerdára virradó éjszaka meghalt Budapesten Wolfner József, a régóta országos hírű Singer és Troner-könyvkiadó cég megalapító tulajdonosa s annak egész máig, pátriárka korban is lelke, biztoskezű és hivatott irányítója. Hetvenhat éves korában távozott az élők ■órából ez a mindenfelé jól ismert, a magyar író- és művészkörökben és a városházai életben is egyaránt sokra becsült, tekintélyt reprezentáló, tisztelt és szeretett öreg úr. Itt hagyta vállalatát, amely az általa ültetett kis magból terebélyesedett hatalmassá, valamikor egészen ■serény kis helyiségből nőtt az Andrássy-úton a könyve.... a magyar betű palotájává. Itt hagyta azt a dolgozószobát, ahol oly sok éven át annyi irodalmi terv vált valóra az ő közreműködése által, ahol annyi kézirat ügye dőlt el regényektől a gyermekmesékig s velük írók sorsa, költők boldogulása, ismeretlen nevek kifényesedése a sikerben. Meg kellett válni lúres képgyűjteményétől, a művészi szépségeknek attól a társaságától, amellyel csöndes, de meleg hangulatú otthonában és dolgozószobájában vette körül magát, ugyanolyan benső viszonyt tartva fenn a művészet ügyével, mint a könyvektől duzzadó óriás polcokkal. Megvált különböző rendű, régi, sokévtizedes és új munkatársainak seregétől, akik között a főnök, a gazda s tíz év óta a vezérigazgató szerepén túl valósággal a páter famaias szerepét töltötte be. Wolfner József életművéhez a könyvkiadás terén több kapcsolódik, mint amit önmagában jelent valamely vállalkozás nagyméretűsége, a fejlődés vagy származás műveletek folytán történő növekedése. Wolfner József a könyvkiadás terén úttörő egyéniség, aki a nyolcvanas években megindult tevékenységével a magyar könyv, a magyar betű számára egészen friss és hatalmas területeket is meghódított. Céltudatosan és szívósan, egyre újabb és újabb könyvcsapatokat indítva útnak, rendkívüli térnyerésnek nevezhető az, amit a Singer és Wolfner-féle emblémával ellátott könyvek jelentettek az általános magyar könyvfogyasztás, a könyvkultúra szempontjából. Olyan helyekre, oly portákra is el tudott juttatni könyvet, ahol azt eddig a fehér holló eseteként kezelték , az eljuttatással rendszerint állandó hajlékot is sikerült biztosítani számára. Az eszköz, amellyel ezt keresztülvitte, az olcsóság fegyvere volt, a könyvnek, mint ipari terméknek kimozdítása az arisztokratikus tartózkodás várából. A könyv nem a kéréseké, hanem mindenkié, aki a gyönyörködés szándékával közeledik hozzá: ezt a gondolatot szolgálta Wolfner József populáris kiadványainak oly nagyszámú sorozataival. Ma ez a gondolat a könyvkiadási szakmában érthetően domináló gondolat, de akkor, amidőn Wolfner József bocsátottaútra, a könnyű hozzáférhetőség jegyében olcsó kiadványsorozatait, a bátor kezdeményezés gondolata volt. A mindenkihez eljutó, a fillérekért is megszerezhető könyv ama könyvkiadói szellemben azonban, amelyet Wolfner József képviselt, egyszersmind a jó könyv nemeslevelével kopogtatott a kisemberek ajtaján, a széles néprétegeknél. Szemben a ponyvával, amely olcsó ellenérték fejében a hazai és külföldi eredetű szemetet továbbította, Wolfner József olcsó kiadványsorozatai az élő magyar irodalom berkeiből vették tartalmukat. Hadjárat volt, de a kultúra terjedetére tartozó hadjárat, amit Wolfner József viselt a füzetes férrrregények, a ponyvakultúra ellen. A piros vászonkötésű Egyetemes Regénytár nyitotta meg döntő módon ennek az olcsó könyvtípusnak hódító útját. Példátlan népszerűségre tettek szert ezek a piroskötésű regénykötetek, amelyeknek sikerét aztán követte, sőt olcsóbbodást jelentve, felülmúlta a Milliók Könyve, a Koronás Regények, a gyermekirodalomban pedig a Féres Könyvtár, ám Én Újságom Könyvtára és a Százszorszép Könyvek. Amit Wolfner József a gyermekirodalom fülén csinált könyvkiadói minőségben, ez Ugyancsak úttörő munka volt. Előtte a könyvkiadás ezen a téren egészen vérszegény látványt nyújtott, jórészben kiszolgáltatva a dilettantizárásnak. Wolfner József oly gyermeklapot adott ki, — Az Én Újságomat — amelynek élére a gyermekvilág ma is élő emlékezetű fája bácsiját hívta meg s amely valóságos virágoskertje lett a belőlekinőtt regénykiadványokkal a gyermekirodalomnak. A legjobb magyar írók írtak a gyermeklapba és az önálló kötetként kiadott gyermekirodalmi könyvekbe. Ehhez a fejezethez, az ifjúsági irodalomhoz tartozik az egyetlen, fiatal leányok számára készülő folyóirat, a Magyar Lányok megalapítása, valamint jeles írók mar nyerése a tankönyvírás feladatának. Wolfner Józsefnek kitűnő szeme volt annak meglátásában, hogy egyrészt mi a magyar olvasóközönség szükséglete s másrészt hol jelentkeznek számottevő, vérbeli írói értékek. Az irányadó szempont, amelyet e mellett követett a könyvkiadásban, a szépirodalom nemzeti irányzata- kezdettől fogva kiváló írógárdát foglalkoztatva, Hörcsög Ferencet nyerve meg felelős szerkesztő gyanánt, ennek az irányzatnak érdekében alapította meg 1895-ben az új Idők-et, a művelt magyar középosztály képes hetilapját. Nyolc éven át volt kiadója a Magyar Figyelő című magas színvonalú politikai és társadalmi és irodalmi folyóiratnak, amelynek megindulásakor a szerkesztőbizottság élén Tisza István gróf állt, majd később Herczeg Ferenc szerkesztett. Megalapította és tizenhét éven át kiadta Lyka Károly szerkesztésében a Művészetet, amely nemcsak tartalom, de kiállítás szempontjából is felvehette a versenyt a külföld ilyen folyóirataival. Kiadásában jelentek meg a következő írók összes művei: Herczeg Ferenc, Ábrányi Emil, Csathó Kálmán, Farkas Pál, Gulácsy Irén, Hegedűs Lóránt, Justh Zsigmond, Kiss József, Lövik Károly, Lyka Károly, Makay Emil, Malonyay Dezső, Pósa Lajos, Szirányi Miklós, Szomaházy István, Terescsényi György, Tömörkény István, Tutsek Anna. A következő írók műveinek pedig legtöbbjét ő adta ki: Bársony István, Benedek Elek, Bíró Lajos, Bródy Sándor, Dobosi Pécsi Mária, Endrődi Sándor, Farkas Imre, Gárdonyi Géza, Koltai Jenő, Kálnoki Izidor, Kisbán Miklós, Krúdy Gyula, Lőrinczy György, Pekár Gyula, Szabolcska Mihály, Szikra, Tormay Cecile. Wolfner József, aki 1892-től 1918-ig a székesfővárosi törvényhatósági bizottság tagja is volt, nyolc évvel ezelőtt részvénytársasággá alakította át kiadói vállalatát. Régi betegsége, az érelmeszesedés mintegy négy héttel ezelőtt kezdett rajta elhatalmasodni, de Aradi utca 68. számú lakásán csak tíz nappal ezelőtt dőlt ágynak és az utolsó pillanatig eszméleténél volt. Felesége és fiának, Farkas István festőművésznek családja odaadó gondossággal és önfeláldozó hűséggel ápolta. Fájdalmai csak az utolsó napokban súlyosbodtak erősen, de Wolfner József erős lélekkel tűrte a szenvedést, míg azután tegnap este szenvedéseitől megváltotta a halál. Özvegyén kívül fia, Farkas István, annak felesége, született Kohner Ida bárónő és három, kis unokája gyászolja- Temetése pénteken délután fél három órakor lesz a rákoskeresztúri újtemető halottasházából. Durva botrányok sorozata a főváros közgyűlésén Takács István bizottsági tagról megállapította a közgyűlés, hogy széksértést követett el . Egy szocialista bzottsági tag hajdúval akarta előállíttatni a polgármestert ............ emmim Meglepetés a felsőházi tagválasztásnál A súlyos időket megcsúfoló, szégyenteljes sorozatos botrányok színhelye volt ma ismét a székesfőváros közgyűlési terme. Aajnálatraméltó jelenetek kiindulási pontja egy Friedrichpárti városatya interepellációja volt egy olyan ügyben, amelyet egyszer már a közgyűlési teremben is letárgyaltak. Ma újból napirendre került ez a bajánál fogva előráncigált ügy, egy fiatal ideiglenes tisztviselőnek, Scitovszky Jánosnak az ügye, amelyben — mint Ripka Ferenc főpolgármester a mai ülésen kifejtette : nincs joga a közgyűlésnek retorzióval élni, hanem, ha jogsértés történt volna, csak a közigazgatási bírókig dönthet. Egyébként is tisztázta a főpolgármester, hogy a fiatal tisztviselő fogalmazói „kinevezése" meg sem történt, mert a polgármester csak ideiglenes tisztviselőnek nevezte ki, a főpolgármester pedig csak behelyettesítette. A közgyűléshez méltatlan, alantas, durva jelenetek játszódtak le, amelyek leginkább a távollevő polgármester tiszteletreméltó szmélyét érték, a főpolgármestert támadták és a tiszti főügyészt sem kímélték meg. Az elvadult hangulatra legjellemzőbb, hogy egy baloldali bizottsági tag a durvaságban annyira ment, hogy kijelentette: bármely bizottsági tag hajdúval állíthatja elő al polgármestert. Ebben a viharos levegőben természetesen számos elnöki rendreutasítás hangzott el, Takács István dr. esetében pedig, aki a vihart megindította, kimondta a közgyűlés a száksértést. Takáts István mai fellépéséről sokat beszéltek a közgyűlés után is. A legutóbbi széksértési esetben vitéz Csik László OTI orvos ellen a szocialisták fegyelmi indítványt tettek, a jobboldal most hasonló retorzióval kíván élni,lévén Takács István dr szintén OTI-orvos. A rokkantak a villamoson A közgyűlés megnyitása után Ripka Ferenc dr. főpolgármester megemlékezett Haláss Frigyes dr. és Wolfner József volt törvényhatósági bizottsági tagok haláláról, majd kitűzte a felsőházi és örökös tagválasztásra a szavazási zárórát este 7 órára. Bejelentette, hogy a központi választmány új tagja Cselényi Pál dr. lett Salamon Géza tanácsnok a Horthy Miklós Szeretetotthon közkórházi célra való igénybevételét ismertette. Az előterjesztéshez Bresztovszky Ede szólt és erősen helytelenítette, hogy a szeretetotthont kórházi célra veszik igénybe ugyanakkor, amikor ötszáznál több szegénynek van polgármesteri végzése, mellyel őket szeretetházba vették fel, de férőhely híján ezek sem költözhetnek be. A közgyűlés többsége az előterjesztést elfogadta. Bódy László dr. tanácsnok Árvátfalvy-Nagy István korábbi interpellációjára bejelentette, hogy 5060 jótékonysági jegyet ad a BSzKRT a rokkantaknak. Kitör a botrány Takács István dr. Scitovszky János „törvénytelen alkalmaztatásáról"* beszélt Diploma nélkül a törvény szerint fogalmazási teendőkre senki sem alkalmazható, — mondotta — különösen akkor nem, amidőn a csonka országban tízezer diplomás mukanélküli fiatalember van, akik közül háromezer semmit sem keres. Élesen kikelt a főpolgármester és a polgármester ellen, előbbit a helyettesítésért, utóbbit pedig azért kárhoztatta, mert bár a közgyűlés elhatározta, hogy a törvénytelen alkalmaztatást meg kell szüntetni, Scitovszky Jánost a múlt év őszén besorozta a fogalmazók rangsorába. Azonnali választ kér interpellációjára. Liber Endre alpolgármester az elnöki székből kijelentette, hogy miután az interpelláló a polgármester és a főpolgármester személyes ténykedését tette kifogás tárgyává, ő nem tud válaszolni érdemben, éppen ezért azt javasolja, adják ki az interpellációt a polgármesternek. Az alpolgármester szavaira a baloldalon percekig tartó óriási lárma tört kel. Kórusban kiabálják: — Választ/ Választ! — Jöjjön ide a törvénysértő! Függesszék fel a közgyűlést! — hangzik össze-vissza a baloldali padokból. Az elnöki csengő hiába szól, a lárma egyre fokozódik. Végre az alpolgármester felfüggeszti az ülést. Takács István széksértése Közel ötnegyedórás szünet után Ripka Ferenc főpolgármester nyitja meg a közgyűlést. A kiabáló, lármázó kórus újra kezdi munkáját. — Feleljen a polgármester! — rúgják a baloldaliak. A főpolgármester bejelenti, hogy a polgármesternek másirányú elfoglaltsága miatt el kellett távoznia. Fülsiketítő lárma kerekedik újból, a zűrzavaros kiabálás még jobban fokozódik: Jöjjön ide a polgármester! Lázár Emil lenne a következő interpelláló, de nem juthat szóhoz. A főpolgármester állandóan csenget, minden energiájával igyekszik fenntartani a rendet és egymásután utasítja rendre a baloldali lármázókat, köztük Takács István dr.-t is, aki ennek ellenére is tovább kiabál . Szabadalmazott HEKKER-HUNGÁRIA fonatot érdemes venni, mert jó és olcsó HAIDEKKER SÁNDOR rt. kerítés és bútorgyár Budapest, Üllői út 48/1. FIÓK: Vili., Fiumei út 3. A főpolgármester most a példás nyugalommal viselkedő jobboldal felé fordul és kéri, hogy a közgyűlés Takács István dr.-val szemben állapítsa meg a széksértést. Erre az elnöki bejelentésre még inkább felfokozódik a baloldal tombolása és Szemethy Károly dr. főügyész, akit az elnök időközben felhív a széksértési indítvány megtételére, hasztalanul kísérli meg az előterjesztés elmondását, egyetlen szava sem hallatszik. További rendreutasítások következnek, amelyben ezúttal főképpen a szociáldemokrata padsorokban ülő városatyák részesülnek, de a rendreutasítások nem hogy csökkentenék a hangzavart, hanem még fokozzák a közbeszólásokat.. — Azonnal jöjjön ide a polgármester! Hol van? — üvöltik vadul. Szemethy Károly tisztifőügyész látván, hogy a rend nem áll helyre, mégis megteszi a széksértési indítványt, amelyet természetesen hallani alig lehet. Az indítvány elhangzása után a főpolgármester szavaztat a széksértés megállapítására nézve, az indítvány mellett szavaz az egész jobboldal, ellene az összes baloldali bizottsági tagok. A főpolgármester a szavazatok megszámlálása után megállapítja, hogy miután 45 bizottsági tag a széksértést megállapította, 39 pedig ellene szavazott, a közgyűlés úgy döntött, hogy Takács István dr. elkövette a szélsértést. A főügyész ekkor indítványt tesz arra, hogy Takács István dr.-t a megállapított széksértésért 50 pengő pénzbírsággal sújtsák. A nem szűnő lármában Nagy Lajos dr. bizottsági tag kap szót, aki az indítvány ellen foglal állást. . . Ripka főpolgármester: Tessék törvényes utón jogorvoslatot keresni Nagy Lajos beszéde közben állandóan tombol a vihar. A baloldal a saját szónokát sem hallgatja, csak kiabál. Egy percre csend száll azonban a teremre, amikor a Ripka főpolgármester Nagy Lajos egy megjegyzésére felindulva rázza meg a csengőt: — Ezt a valótlanságot visszautasítom! A szónok indulatosan kiáltja: — Kikérem magamnak. Szomorú, hogy a főpolgármester törvénysértéséhez a székesfőváros polgármestere is aszisztál.Azért nem jött ide most válaszolni a polgármester, mert nem tudott. Ezután Ripka Ferenc főpolgármester reflektált a felszólalásra: — Az a beállítás, — mondotta — ahogyan a bizottsági tag úr előadta az esetet, tipikus példája annak, hogyan lehet valamit úgy feltüntetni, ahogyan nem felel meg a valóságnak. Tiltakozik az ellen, hogy a közgyűlés tekintélyét, megsértette. Egyébként nem felel meg a valóságnak az sem, amit róla a kinevezéssel kapcsolatban álítanak. Sohase nevezte ki Scitovszky Jánost segédfogalmazóvá. A polgármester nevezte ki ideiglenes hivatalnokká és ehhez törvényes joga volt, ő Scitovszky Jánost csak behelyettesítette. (Óriási zaj a baloldalon, dobogás áhá, áhá!) Ha törvénytelenség történt, hangoztatta a főpolgármester, tessék törvényes utótt jogorvoslatot keresni. I v „Ki maga nekem ?“ Ezután Lévai Sándor szocialista beszélt: — A közgyűlés minden tagjánál: joga van idecitálni a polgármestert, akár egy hajdúval is! Ez a durvaság indulatba hozta a főpolgármestert: — Nincs joga! — mondotta erélyesen. A jobboldal zajosan helyesel a főpolgármesternek. A baloldal tovább kiabál. Most Szemethy Károly főügyész szólna, de balról folyton zavarják. Lévai Sándor szocialista folytonos közeszólására, a főügyész így szól: • — Én meghallgattam önt, ön is hallgasson meg engem. A szocialista városatya visszakiabál. a „Carlton" kétpengős háromfogásos ebéd- és vacsora menüje. (szuterén) étteremlen este a kávéházban is.