Budapesti Hírlap, 1933. szeptember (53. évfolyam, 198–222. szám)

1933-09-01 / 198. szám

2" Salzburgba, Innsbruckba, Grác­­ba és Klagenfurtba, a bizottságokat a legmesszebbmenő hatalommal ruházta fel, hogy mindenkit, ki gyanús lesz számukra, nyomban elmozdíthassanak helyükről. A ki­küldött­­bizottságok jelentései szerint mind az öt postaigazgatóságon számos hivatalno­kot elmozdítottak, ezeket részben áthelyezik, részben pedig felfüggesztik, hogy fegyelmi eljárást indítsanak ellenük. Négyévi súlyos börtönre ítélték a meidlingi ékszerész merénylőjét BÉCS, aug. 31. A bécsi esküdtszék ma kezdte meg Thayer János huszonkét éves könyvkötősegéd bűnperé­nek tárgyalását. Thayer június 12-én szökésben lévő társával, Krell Józseffel együtt, bomba­merényletet követett el a meidlingi Futterweith­­féle ékszerüzlet ellen és a merényletnek két emberélet esett áldozatul: a tulajdonos, Futter­­h­eith Sámuel és egy Hadik János nevű ember, aki a robbanás pillanatában az üzlet előtt ha­ladt el. Az üzletben tartózkodó három emberen kívül több járókelő is megsebesült. A rendőr­ség megállapította, hogy a bombamerényletet nemzeti szocialista szervezetek tagjai követték el és csakhamar sikerült kinyomozni a két tet­test, akik közül Thayer Jánost letartóztatták, társának még idejekorán sikerült elmenekülni. Thayer kihallgatása során bevallotta, hogy a merénylet végrehajtásánál segédkezett Krollnek, aki a bombát dobta. Thayer mai kihallgatása során azzal védeke­zett, hogy az egész dolgot nem vette komolyan. A hallgatóság nagy derültsége közben kijelen­tette a vádlott, hogy még soha életében nem látott bombát. Kroll, szökésben lévő vádlott társa, azt mondotta neki, hogy meg akar ijesz­teni­ egy zsidót és így a magukkal vitt csomag­ról azt hitte, hogy ártatlan tréfa elkövetésére készülnek vele. . Az esküdtbíróság este hirdette ki az ítéletet. A bíróság bűnösnek mondotta ki Tayer Jánost robbanóanyaggal elkövetett bűncselekmény 4 bűnsegeédi bűnrészességben és ezért négyévi súlyos börtönre ítélte. Ausztria katonai téren is sürgős segítségre szorul — írják a párizsi lapok PÁRIZS, aug. 31. A külügyminisztériumhoz közelálló Petit Pa­rimen azt írja, hogy az osztrák kormány szer­dán diplomáciai úton különböző adatokat jutta­tott el az érdekelt nyugati hatalmakhoz, ame­lyekkel ismét azt akarja igazolni, mennyire szük­ség­e van­ az osztrák hadsereg létszámának fel­emelésére. A francia sajtó legnagyobb része helyesli az osztrák követelést és megállapítja, hogy Ausztriának valóban szüksége van a 30.000 főnyi véderőre, tekintettel arra, hogy a­­ német veszedelem egyre nő. Több lap, így töb­bek között a Matin is, rámutat a szerdai inns­brucki eseményekre és azt írja, hogy Hofer Ferenc megszöktetése szintén alátámasztja az osztrákok kérésének megokolt voltát. Ausztriá­nak sürgős segítségre van szüksége katonai téren is, — írják ezek a lapok, —■ jó lenne tehát, ha a f­tanicia kormány minél előbb hozzájárulna az olaszfrák haderő létszámának felemeléséhez, ter­mészetesen a békeszerződések keretén belül. Starhemberg herceg az Ostia­ban táborozó osztrák Újaknál ROMA, aug. 31. Starhemberg herceg tegnap délután megláto­gatta az ostiai osztrák tábort, amelyben 350 oszt­­rák fiú már hetek óta táborozik. A tábor megte­kintése után Starhemberg herceg beszédet mondott, amelyben az osztrák állam, a fiúk és a maga ne­vében köszönetet mondott Olaszországnak, Mun­­sglivnek­ és a külföldön élő olaszok fasiszta szer­vezete főtitkárságának azért a vendégszeretetért, amellyel lehetővé tették az osztrák fiúk nyaralá­sát.­­ Starhemberg herceg ezután 8 fáraóénál, a fa­­siszta párt főtitkárságánál tett látogatást, majd megkoszorúzta az elesett fasiszták oltárát. Bojkott-felhívás a lipcsei vásár elleni PÁRIZS, aug. 31. A Németországból menekült zsidók védelmi bizottsága kiáltványt tett közzé, amelyben fel­hívja valamennyi francia kereskedőt és iparost, hogy bojkottálják a lipcsei nemzetközi vásárt és e helyett inkább a szeptember első felében meg­nyíló bécsi nemzetközi vásárt támogassák. HA VENNI VAC, ELADNI AKAR HIRDESSEN A B* H* APRÓHIRDETÉSÉBEN B. H. 1933. SZEPTEMBER 1, PÉNTEK A birodalom minden részéből érkezett külön­­vonatok ontják a nürnbergi nemzeti szocia­lista nagygyűlés résztvevőit NÜRNBERG, aug. 31. A nagy nemzeti szocialista pártgyűlésre a birodalom minden részéből érkeztek kü­lönvona­­tok. Az eredeti tervben megállapított vonatok száma nem volt elegendő az óriási nagyszámú résztvevő odaszállítására. Minthogy háro­mszáz­­negyvenhét különvonatot iktattak közbe, a biro­dalmi vasutak nem tudtak a menetrendszerű vonatok előtt és után pótszerelvényeket járatni, így minden vonat túlzsúfoltan érkezett. A dél­után első óráiban különösen nagy számmal érkez­tek a párt tagjain és a rohamosztagok és védő­osztagok tagjain kívül a Hitler-ifjak. A város utcáin ezrek meg ezrek hömpölyögnek, olyan tö­meg, amilyet Nü­rnbergben eddig még soha nem láttak. Ma főképpen a párt különféle különszervei tartanak szervezeti gyűléseket. A gyű­lésezés dél­után 5 órakor a körzetvezetőknek a Deutscher Hof szállóban tartott gyűlésével kezdődött meg. A bajor kormány tiszteleta­dománya Göringnek A Nationalzeatung értesülése szerint a bajor minisztertanács elhatározta, hogy Göring porosz miniszterelnöknek tiszteletadományként 10.000 nétgyyszögm­éter állami területet bocsát rendelke­zésére, hogy az Obersalzbergen kastélyt építtes­sen. Göring miniszterelnök az ajándékot elfo­gadta. Mint ismeretes, Göringet 1923 november 9-én, amikor a nemzeti szocialista harcosok élén állott, a Hadvezérek Csarnokánál gépfegyver­­t vízzel fogadták és súlyosan megsebesítették. A súlyosan sebesült ellen letartóztatási parancsot adtak ki, úgyhogy barátai kénytelenk voltak éj­szaka Tirolba csempészni, majd amikor az osz­trák kormány szintén nyomozott utána, Olasz­országba vitték. Göring csak 1926-ban tért vissza Németországba, amikor közkegyelemben része­sült. A berlini világi iskolák evangélikus iskolákká alakulnak át BERLIN, aug. 31. A nemzeti szocialista párt poroszországi sajtószolgálatának értesülése szerint egész Berlinben nagy tömegekben lépnek ki a növendékek az úgynevezett világi iskolák­ból és az iskolák nagy számánál folya­matban van az evangélikus iskolákra való át­alakítás. Ezek az iskolák már kénytelenek vol­tak az önkéntes vallásoktatásra berendez­kedni, így az egyik világi iskola növendékei­nek 90 százaléka részt vesz a vallásoktatás­ban. Berlin—Neukölln városnegyedben, amely a kommunistáknak főfészke volt, tizenegy világi iskola közül nyolc feloszlott. Németország azt szeretné, ha egyszer már az ő biztonsága is szóba kerülne BERLIN, aug. 31. A berlini sajtó a legnagyobb figyelemmel kí­séri a farciaországi lapok jelentéseit Daladier miniszterelnök legutóbbi kelet-franciaországi inspekció útjáról, amelynek során a miniszter­­elnök végigjárta az egész lotharingiai erődít­­ményövet és részletesen tájékoztattatta magát a földalatti védelmi berendezések technikai rész­letéről. Az egész berlini sajtó kiemeli, hogy Da­ladier „a háború városának“ nevezte a lotharin­giai erődítményöv földalatti építményeit, amivel nyiltán szint vallott a háború mellett. Még min­dig sokkal jobban tetszik nekünk a francia mi­niszterelnöknek ez a nyílt állásfoglalása — írja a nemzeti szocialista párt hivatalos lapja, az An­griff, — mint az Herriot-féle farizeus­­kodó békehangoztatás. Örülünk, hogy Dala­­diernek tetszik ez a maga nemében páratlan stratgiai berendezés s szeretnék remélni, hogy egyszer talán mégis eljön az a pillanat, amikor Franciaország, amely örökké fenyegetve érzi magát, végre már elismeri, hogy biztonsága ga­rantálva van. A franciákat azonban ismerni kell s nagyon csalódik az, aki azt hiszi, hogy itt van végre az az időpont, amikor Németország a franciákkal megkötött négyes paktumra való hivatkozással őszinte testvéri szellemben megkérdezheti szer­ződőtársától, hogy miként vélekedik Németor­szág biztonságáról. Németország nem akar fel­lépni követelésekkel, inkább csak azt szeretné, ha egyszer már ez a téma is szóba kerülne. Dala­dier miniszterelnök szintén bizonyára tisztában van azzal, hogy csak mac­skaugrás az a kis da­rab határ, amely Németországot Franciaország­tól elválasztja, ahhoz az óriási határvonalhoz képest, amely Németországot körülfogja. Ezt a többezer kilométer hosszú határt nem védi sem a természet, sem a stratégia művészete. Német­ország számára nincs védekezési lehetőség s a né­met határokat minden ellenség rizikó nélkül megtámadhatja. r­t Romániában kormány­buktatásra igyekszenek kihasználni a transzfermoratóriumot A hitelezők nem tárgyalnak a román kormány meg­­bízottaival, amíg a fizetések meg nem kezdődnek BUKAREST, aug. 31. Valósággal bombaként hatott Bukarestben a­ Financial News ama jelentése, hogy a román kormány küldötteinek és Románia hitelezőinek szeptember 5-re Párizsba összehívott értekez­lete elmarad, mert a hitelezők csak akkor haj­landók tárgyalni, ha Románia megszünt­eti a pestszfermoratóriumot. A hír annál nagyobb­ zavart idéz elő, mert a román kormány delegá­tusainak ma kellett Párizsba utazniuk. Politi­kai körökben most szükségesnek mondják, hogy elsősorban az angol lap hírének valóságáról győ­ződjenek meg. A nyilvánosság előtt nem tárgyalják nagy­ részletességgel, beavatott körökben azonban annál élénkebben tárgyalják azt a tényt, hogy a kormány kebelén belül több fontos kérdés­ben, így a transzfermoratórium kérdésében is erős ellentétek vannak. Ha most a párizsi tár­gyalások meghiúsulnak, teljes erővel törnek ki az ellentétek egyrészt a pénzügyi problémák miatt, másrészt a kormánypárt belső ellentétei és általános belpolitikai kérdések miatt is. Könnyen lehet, hogyha a párizsi tárgyalások nem jönnek létre, ennek elsősorban Madgearu pénzügyminiszter esik áldozatul, aki a transz­fermoratórium mellett exponálta magát. A pénzügyminisztert ebben a kérdésben még a kormányban helyet foglaló személyes hívei is nyak lanyhán támogatták, hogy ha a transz­­­fermoratórim­ elrendeléséből bonyodalom tá­madt, ne rántsa magával a többieket is. A zava­ros helyzetet különösen a hatalomba erősen áhí­tozó liberális párt igyekszik kihasználni. Egyik mozzanata a helyzetnek az, hogy a transzfermoratórium kérdésében Románia igen jelentős részben Franiaországgal került ellen­tétbe. Kellemetlenül érezték és a kormány ellen erősen kihasználták itt azt a tényt, hogy a kül­földi tornán hitelezők közül éppen a fritiein érdekeltek kritizálták a legerősebben a román kormánynak a fizetések kérdésében tanúsított magatartását, a transzfermoratóriumot, a ka­matfizetések csökkentésére irányuló román kor­­mányprogrammot. Egyáltalában nem tartják kizártnak, hogy a francia kormány hathatósan támogatja ebben a kérdésben Románia külföldi hitelezőit.­­ (Szeptember 14-én ülést tart a Reformá­tus Országos Zsinat.) Most érkezett meg a ma­gyar királyi kormány válasza a református egy­ház új törvénykönyvére. Az Országos Zsinat egyeztető­bizottsága szerdán délelőtt Baltazár Dezső dr. püspök és Balogh Jenő dr. titkos ta­nácsos, fő­gondnok elnöklésével tartott ülésében, Szentpéteri Kun Béla dr. egyetemi tanár és Be­nedek Zsolt dr. kormányfőtanácsos, egyetemes konventi tanácsos előadása nyomán letárgyalta a kormány által tett észrevételeket. A Zsinat plénuma, a törvény végleges szövegének megálla­pítása céljából szeptember 14-én ül össze, s így most már remélhető, hogy a törvénykönyv el­nyeri a legfelsőbb megerősítést és jóváhagyást. Ambrózy-Migazzi István gróf a híres botanikus meghalt Mint Vasszécsényből jelentik, életének hat­­vanötödik évében, hosszas szenvedés után ma éjjel elhunyt Tanán Ambrózy-Migazzi István dr. gróf, az ismert európai hírű botanikus. Ambrózy-Migazzi István 1913-ban kapta a grófi címet; mint Ambrózy István báró szüle­tett 1869 március 5-én Nizzában. Alsóiskoláit a vasmegyei Tana községben végezte, ahol csa­ládi birtokuk volt, középiskoláit pedig Bécsben, a Teréziánumban. Bécsben kezdte meg egyetemi tanulmányait is, Belgiumban folytatta és Buda­pesten fejezte be, ahol az államtudományok doktora lett. Már gyermekkorától kezdve rajongója volt a természetnek, főként a virágoknak. Külföldi tanulmányútja során igen nagy hatással volt rá a Genfi-tó partján, a Lausanne mellett lévő Vollehy-park Már akkor elhatározta, hogy gya­korlati botanikus lesz, és birtokán hasonló min­taparkot fog berendezni. Korán megházasodott, 23 éves korában nőül vette a Migazzi Vilmos grófban kihalt Migaz­zi­­család legfiatalabb leányát, 1913-ban a király grófi rangra emelte és 1917-ben felvette az Ambrózy-Migazzi kettős nevet. Felesége révén jutott Malonyába, ahol 1894-ben hozzálátott az örökzöld növények meghonosításához­ hazánk­ban. A gróf botanikus tudományának és a bo­tanika iránt való rajongásának legszebb ered­ménye a felében lévő 300 holdas park. Fárad­ságos munkával gyűjtött és külföldről ezrével hozatott örökzöld növények és fák csodálatos paradicsoma ez a park, ahova valósággal zarán­dokolnak a természetbarátok, nemcsak Magyar­­országból, de külföldről is. Ambrózy-Migazzi grófot csak a botanika érdekelte és bár az első nemzetgyűlésen ,képviselővé választották, nem igen törődött a politikával és egy életrajzírója össze is hasonlítja Petényi Salamonnal, a híres magyar anatómussal, aki, mialatt Petőfi Sándor a Nemzeti Múzeum lépcsőjén a Talpra magyart szavalta, nyugodtan dolgozott tovább, denevé­reket gyűjtött a laboratóriumában. Ambrózy-Migazzi gróf igen népszerű volt Nyugat-Magyarországon. Impozáns alakját, pát­riárkás szakállal koszorúzott arcát, amelynek elmaradhatatlan tartozéka volt a pipa, minde­nütt ismerték. Már a háború után visszaköltö­zött Tanára és ott érte most utól a halál hatvan­öt éves korában. Elmúlása általános részvétet keltett, különösen a magyar botanikusok köré­ben. ! . (Pénzügyminiszteri rendelet a valuták átszámításáról illetékek és adók szempontjá­ból.) A pénzügyminiszter rendeletet adott ki az idegen államok pénznemeiben megállapított értékeknek az illetékek, továbbá a fényűzési és az általános forgalmi adó megállapítása szem­pontjából pengőértékre történő átszámításáról. Az örökösödési illeték kiszabásánál, amennyiben a kincstár joga erre az illetékre 1933 augusztus havában nyílt meg, továbbá az 1933 szeptember havában esedékes általános és fényűzési for­galmi adók megállapításánál az idegen államok pénznemeiben megállapított értékek a követ­kező kulcsok szerint számítandók át pengő­ ér­tékre: Pénzek (valuták) árfolyama: 1 angol font 19 P, 100 dollár 418.80 P, 100 francia frank 22.30 P, 100 svájci frank 110.70 P, 100 cseh korona 16.95 P, 100 dinár 7.80 P, 100 belga 79.16 P, 100 hollandi forint 231.74 P, 100 lej 3.41 P, 100 zloty 64.35 P, 100 osztrák schil­­ling 77.50 P, 100 német márka 135.70 P, 100 líra 29.90 P. Valuták (devizák) árfolyama: Amsterdam 231.94 P, Kopenhága 84.73 P, Oslo 95.61 P, London 19 P, Newyork 422.80 P, Pá­rizs 22.33 P, Zürich 110.80 P, Prága 16.95 P, Belgrád 7.80 P, Brüsszel 79.26 P, Bukarest 3.41 P, Szófia 4.12 P, Stockholm 98 P, Berlin 135.80, Milánó 30. — (Vacsora Moore angol ezredes tisztele­tére.) Mikolcról jelentik: Moore angol ezre­des, alsóházi képviselő és felesége tiszteletére Miskolcon, a megszállott területen levő Hodo­­bai-telepről menekült lakosok ma este vacsorát rendeztek. Moore ezredest Béna Sándor nyug­­táblabíró a Hodobai-telep lakóinak egyesülete részéről üdvözölte. Moore ezredes válaszában ki­jelentette, hogy miután személyes tapasztalatok alapján is meggyőződött a trianoni határok tart­hatatlanságáról, igyekezni fog otthoni meggyőzni az illetékes angol tényezőket: mennyire sürgős feladat foglalkozni a magyar revízió kérdésé­vel. Ezután Zahorszky Gyula törvényszéki bíró a Revíziós Liga miskolci csoportja nevében üd­vözölte a vendégeket, átadva a Liga trianoni jel­vényét. A lelkes hangulatú vacsora végén Moore ezredes feleségével visszatért Lillafüredre.

Next