Budapesti Hírlap, 1933. november (53. évfolyam, 249–272. szám)

1933-11-17 / 261. szám

10 KÖZGAZDASÁG­I Kamara a magyar búzáért A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara csütörtökön teljes ülést tartott. Éber Antal el­nök ismertette azokat az intézkedéseket, amelye­ket a kamara elnöksége költségvetési kereteinek lefaragása céljából a Közérdekű Felügyelő Ha­tóság kívánságára, a lefolytatott tárgyalás alap­ján foganatosítani akar. Az intézkedések lényege a személyzeti kiadások apasztása, vagyis a tiszt­viselői fizetések erős csökkentése. A javaslat sze­rint a tisztviselők illetményeit olyan mértékben apasztják, hogy 1929-es fizetésüknek átlag 35— 50 százalékát fogják az új illetmény szerint el­veszteni. A nyugdíjasoknál ugyanilyen csökken­tések lesznek. Ezenkívül a kamara több alkalma­zottját nyugdíjba küldi és felvesz tíz jeles vég­zettségű fiatalembert száz pengő havi fizetéssel. Hosszabb vita indult meg az elnöki előterjesz­tés felett. A felszólalóik azzal érveltek, hogy a kamara, ha feladja költségvetési jogát, elveszti autonómiáját. Végül is elfogadták az elnökség javaslatát azzal, hogy a kamara 140.000 pengőt kihasít vagyonából kisiparos és kiskereskedői munka­ számára. Az érdemleges napirend tárgyalása során Szegő Ernő javaslatot terjesztett elő, aminek az a lényege, hogy a gazdavédelem mintájára az ipar- és kereskedelem is kapjon támogatást. A köztartozásokból továbbá társadalombiztosítási já­rulékokból származó hátralékokra a kamara öt éves kamatmentes részletfizetési kedvezés meg­adását kéri. Moor Jenő titkár az év végén lejáró házadó, tatarozási és egyéb adókedvezések meghosszabbí­­tására tett előterjesztést. Bejelentette, hogy a kamara k­ülön akciót indított, aminek célja, hogy a háztulajdonoskkal megismertesse a tatarozási adókedvezések értékét és rábírja arra,, hogy ta­­taroztassák házaikat, így munkát adva az ipar­nak. Az akciónak máris figyelemreméltó eredmé­nyei vannak. Becsey Antal azt fejtegette, hogy nem annyira az új házak építését kell­­elősegí­teni, mert aránylag nagy a lakáskínálat s itt nincs elég rentabilitás, hanem a tatarozást, mert sok a régi és nem komfortos lakás, ami ma ki­­használatlan, de csekély befektetéssel jól volna hasznosítható. Müller Antal a munkaalkalom­szerzés jelentőségére utalt, ismertetve a Gázmű­vek tevékenységét, amit az iparosok bevonásá­val a házak, modernizálása körül kifejt. Kiss Illés Antal, Kovacsek Ferenc és mások hozzá­szólása után a teljes ülés elhatározta, hogy felír az építkezési kedvezések meghosszabbítása érde­kében s azért, hogy a gyakorlatban ne gyengít­sék a törvényben megadott kedvezéseket a tény­leges adóztatásnál. Külön érdekessége volt a kamarai ülésnek az a napirenden kívüli javaslat, amit Vágó József levelező tag terjesztett elő s ami a magyar búza, valamint liszt külföldi értékesítésére hívta fel a figyelmet. A javaslat méltatva a kormány keres­kedelempolitikai tárgyalásainak eredményét a ga­bonafeleslegek külföldi elhelyezése körül, ismer­tette a magyar búza és liszt kitűnő minőségét, majd rámutatott azokra a híresztelésekre, ame­lyek spekulációs és egyéb okokból búzánk és lisztünk hírnevét akarják rontani. Javasolta, hogy a kamara, mint a kiviteli kereskedelem kép­viselője, indítson nagyszabású propagandát a magyar búza és liszt érdekében. Létesítsen ván­dorkiállítást a külföldön ennek az alátámasztá­sára. Ezenfelül kutassa ki, váljon magyar ere­detűért voltak azok a búzák, amely­eket Rotter­damban, mint ilyent eladtak és gyengéknek mi­nősültek s nem voltak-e azok más származásúak. A teljes ülés elfogadta a javaslatot és külön szakértekezleten fogja kidolgozni az akció program­ját. r Fővárosi Könyvkiadó Részvénytársaság, 1932. m­ájus hó 31-én. Mérlegszámé. Vagyon: értékpapír 1.484.09, folyószámla 10.558.03, pénztár 124.01, leltár 32.000.------, összesen az. pengő 24.166.13. Teher: alaptőke 20.000.------, tőketartalék 4000.------, nyereség 3930/31. évről áthozat 166.13, összesen az. pengő 24.166.13. Az igazgatóság. Felülvizsgálta és helyesnek találta a Felügyelőbizottság Budapest, 1933. nov. 10-én. , Fővárosi Könyvkiadó Részvénytársaság, 1933. május hó 31-én. Mérlegszámé. Vagyon: értékpapír 1.484.09, folyószámla 10 558.03, pénztár 124.01, leltár 7­2.000.------, összesen ar. pengő 24.166.13. Teher: alaptőke 20.000.------, tőketartalék 4000.-------, nyereség *93 1/32, évről áthozat 166.13, összesen ar. pengő 24.166.13. Az igazgatóság. Felülvizsgálta és helyesnek Utálta a Felügyelőbizottság Budapest, 1933. nov. 10-én. «B—— — A tőzsdereform előkészítéséről nemrég fiímek terjedtek el és erről a Budapesti Hírlap is megemlékezett. A tőzsde érdekeltsége, igen helyesen, már a tervezett külső reformok előtt igyekszik a felmerült követelményekhez alkal­mazkodni s első lépése az árjegyzés módjának m­egtartására történik meg. A tőzsdetanács ülésén az értékesítés jobb áttekintése céljából az árjegyzőlap kibővítését határozta el. Meg­állapította, hogy az idei kivételes piaci helyzet mellett a kivételes árak nem csupán az áru jobb minőségére, hanem sok esetben az áru jobb fekvésére és a különböző kiviteli lehetősé­gekre is visszavezethetők. A tőzsdetanács ezért elrendelte, hogy az árjegyzőlapon ezután rend­szeresen közzétegyék a kivételes jellegű ár­alakulást is. Végül elhatározták, hogy a köté­sek bejelentésének helyességét a lehetőség sze­rint szigorúan ellenőrizni fogják. Az új rend november 20-án lép életbe. Végül egy rész­vény jegyzésének törlését is elhatározta a tőzsdetanács.­­ A tejrendelet végrehajtásának kérdésével foglalkozott a Fű­szerkereskedők Országos Egye­sülete. Szóba került, hogy a fű­szerkereskedők az előírt árnál nem adhatják olcsóbban a tejet, ellenben a milimáriknál ez a korlátozás nincs végrehajtva. A milimárik bejutnak a zárt buda­pesti fogyasztó területre és olcsóbban árusítják a tejet a fűszerkereskedőknél. Ennek folytán a közönség nem vásárolja a drágább vállalati tejet. Az egyesület­­reméli, hogy e hónap 20-ától kezdve a milimárik tejszállítását meg fogja akadályozni a kormány, amint arra ígéret történt. Holló József, az Újpesti Fűszer és Vegyeskereskedők Egyesületének elnöke azt javasolta, hogy ha a hatóság nem tudna érvényt szerezni a tejrende­­letnek, a tejet a kereskedők is a milimárik által kért 24 filléres árban árusítják. Erre nézva azon­ban az Egyesület még nem foglalt állást.­­ Hárommillió mázsáról négyre akarja Ausztria emelni fakontingensét Olaszország­gal szemben, aminek ellenében nagyobb meny­­nyiségű olasz rizs átvételére hajlandó. A tár­gyalások, amelyek közvetve a magyar ál­lat­ki­vitelt is érinthetik, még folyamatban vannak. . — Az Első Duna-Gőzhajózási Társaság a Budapest—Mohács közötti helyihajó járatait utolsó menettel Budapestről f.­­hó 19-én és Mo­hácsról f. hó 20-án a folyó évre megszünteti.­­­ó Puhafa-szindikátus van alakulóban. A faértékesítés ügyében hír szerint bizonyos, hogy az érdekeltek és a bankok között megegyezés jön létre. A Magyar Közgazdaság értesülése szerint ezzel kapcsolatban rövidesen puhafaszindikátus alakul.­­ — A BALATONVIDÉK ELEKTRIFIKÁ­­LÁSÁN most dolgozik a kereskedelmi mi­nisztérium, Fabinyi Tihamér miniszter uta­sításai alapján. A miniszternek az a célja, hogy minden Balaton-menti nyaralótelep hozzájusson villamos áramhoz. A világítási akció egységesítését fogja szolgálni, hogy Ta­polca község, amely eddig nem akar az áram­szolgáltatásban résztvenni, mert saját vil­lanyfejlesztő telepe van, most csatlakozott. Nemsokára sor kerül a Balaton-vidéki vilá­gítási szolgálat versenytárgyalásának kiírá­sára is.­­ Az új nyomdavállalatok létesítésének megszorítását kérték a Grafikai Főnökegye­ Bület ülésén. Hasonló kéréssel fordult — kül­földi példákra hivatkozva —­ az Illatszerkeres­­kedők Országos Egyesülete is a kereskedelmi miniszterhez. — A gyógynövénykereskedelem koncentráció­­járól számol be többek között a Pesti Tőzsde új száma és rámutat arra, hogy Magyarország kamilla-exportmennyisége 60 vagon, míg Jugo­szlávia és Románia együttes kivitele mindössze félennyire rúg. A földmívelésügyi minisztérium koncentráció révén azt óhajtja elérni, hogy Ma­gyarország az árakat szabályozni tudja. A lap a paprika-kivitel lehetőségeit is szóvá teszi ennek kapcsán, és megállapítja, hogy a világpiacon erő­sen fokozódott a magyar paprika iránti kereslet. Amerikába az év első felében több, mint negy­ven vagont szállítottunk.­­ Változatlan az angol bankkamat. Lon­donból jelentik. Az Angol Bank mai ülésén a bankkamatlábat változatlanul 2 százalékban állapították meg. — Az Egyesült Államok belső eladósodásáról Evans Clark az amerikai Konjunktúrakutató In­tézet vezetője a következőket állapítja meg. Az Unió lakosságának egymás közti eladósodása ISS milliárd dollárra rúg, amivel szemben az Egyesült Államok nemzeti vagyona csak 300 milliárd dollár. Vagyis a nemzeti vagyont 80 százalékos belső adósság terheli. A belső eladósodás minden polgárt 2000 dollárral terhel és ennek csak 65 százaléka hosszúlejáratú. A rövidlejáratú adósságok a há­ború óta megnégyszereződtek és jelenleg 35 száza­lékát teszik a nemzeti vagyonnak. Az állam adós­sága, amely 1914-ben csak 1 milliárd dollár volt, a háború végén 23 milliárdra rúgott, 1929-ben 17 milliárdra csökkent, azóta azonban újból szapo­rodott, s a legutóbbi gazdasági intézkedések foly­tán 30 milliárdos államadóssággal kell számolni.­­ A Körösök hajózhatóvá tételéről tár­gyalt Békéscsaba képviselőtestülete. Steinber­­ger Imre javaslatára kimondták, hogy Csaba csak azzal a kikötéssel járul hozzá a Körös­szabályozás költségeihez, ha a Békéscsabát ér­deklő Körös-szakaszokat is hajózhatóvá teszik. Beliczey Géza szerint a szakemberek teljesen megvalósíthatónak látják a Körös-hajózás kér­dését s javasolta, hogy olyan értelemben írja­nak fel a kományhoz, hogy a Körös-csatornát egészen Gyuláig tegyék járhatóvá. — Kényszeregyesség: Steiner Adolf (Akácfa­utca 30.) cukorárukereskedő ellen a törvényszék megindította a kényszeregyességi eljárást A külföldi értéktőzsdék Bécs, (nov. 16.) Irányzat: lanyha. Salgó­­22.55, Magyar Általános Kőszén 320,Magyar Cu­kor 91.50, Magyar Vasútforgalmi 17.75, Párizs, (nov. 16.) Irányzat: egyenetlen. B. de France 11340, Credit Lyonnais 2040, Wagons­its 94, Schneider Cr. 1495. B. H • 1933 NOVEMBER 17, PÉNTEK - · ■■ .­. .—— B—————^ Rosszul érvényesült a mezőgazdasági ipar Az őstermelés és az ipar szerepe az októberi kivitelben Az idei októberi kivitelben, amely a múlt év­nek ugyanehhez a hónapjához mérten oly ör­vendetes növekedést mutat, az őstermelésnek aránylag nagy volt a szerepe. A nyerstermé­nyekre a kivitt érték 68,5 százaléka esett, hol­ott tavaly ezek aránya 59,2 százalék volt. A mennyiséget tekintve, a­ mezőgazdasági nyers­termények az idén 362 százalékát, tehát majd­nem négyszeresét tették a múlt évi októberi ki­vitelnek. Az ipar 88 százalékkal haladta meg múlt évi októberi kivitelét, a bányászati termé­kek mennyisége pedig mindössze­ 1 százalékkal maradt vissza. Nagyobb mértékben növekedett az úgynevezett őstermelési ipar kivitele is, még­pedig főként azért, mert az idei októberben 39.000 g-val nagyobb volt a lisztkivitelünk, mint tavaly. A múlt októberben egyáltalában nem vittünk ki pld. cukrot, az idén azonban en­nek a kivitele 31.814 g-t tett. Az őstermelési ipar kivitele külön számítva 95 százalékkal, a többi iparágaké 73 százalékkal haladja meg mennyiségileg tavalyi­ kiviteli eredményeit. Az érték tekintetében azonban nem ugyanaz volt a helyzet, mint a mennyiség tekintetében. Az egy év alatt elkövetkezett árhanyatlások a különböző termelési ágakra nézve nem érvé­nyesültek egyenlő mértékben, így az őstermelés 262 százalékos mennyiségi kivitel többletével mindössze 71 százalékos értéktöbbletet tudott elérni, az őstermelési ipar 95 százalékos mennyi­ségi többletének eredménye a kiviteli érték 9 százalékos emelkedése volt, az ipar többi ágai 88 százalékos mennyiségi áldozattal 17 százalé­kos értéknövekedést tudtak biztosítani. Ezen az alapon kitűnik, hogy az elért egy­ségárak tekintetében valamennyi kivitt cikkünk közt az őstermelési ipar kivitele alakult a leg­kedvezőtlenebbül. Ha ugyanis a kivitt árutöbb­letet számítjuk, akkor őstermelésünk és ter­ménykereskedelmünk saját cikkeinek kivitt több­letét a tavalyi árak 27 százalékáért értékesítette, körülbelül ezt a szintet, vagyis a tavalyi árak 27,5 százalékát érte el iparunk is. Mezőgazda­­sági iparunk ellenben idei kiviteli többletét a tavalyi egységáraknak 9,5 százalékáért volt kénytelen értékesíteni. Budapesti értéktőzsde A csütörtöki értékpiac hangulata az üzletidő kezdetén a dollár újabb esésének hatása alatt kedvetlen volt, kötések alig jöttek létre és az ár­folyamok nagyobbrészt névlegesek maradtak. Ké­sőbb a berlini tőzsdéről érkező kedvező hírek vá­sárlásra ösztönöztek, mire a forgalom megélén­kült és az árfolyamok általában javultak. Zárlat­kor kimondottan barátságos volt az irányzat. A fix kamatozású papírok piacán a dollárra szóló értékekben az üzlet majdnem teljesen megszűnt, míg a többi címlet nagyjában változatlan árfo­lyamon cserélt gazdát. 1933. évi ptj. (100.—) 100.—, Népszövetségi (—.—) 54.—, I—V. hadikölcsön (0.30) 0.21, VI— VII. hadikölcsön (0.23) —.—, IV. hadikölcsön (0.19) —, VIII. hadikölcsön (0.21) —, 1914. évi föv. (36.1) 35.—, 1927. évi főv. (30.25) 30.75. Szinarany 5195—5170, Napokon 31.40— 31.20. 1933. Nov. 16. Előző zárlat Irányzat: Előfordult kötések javuló. Zárlat Nemzeti Bank 127.5 126—128 128 — Első M. Biztosító— 310 310 — Fonciere 25.—­­—— Első Bp. Malom 8.—— — Hungária malom­­ 7.5 —1— Bauxit 22.75 23 23.— Magnezit— — 75.— Aszfalt 7.—— — Kőszén 268.— 266—269.5 269.— Nagybátonyi— — 20.— Saligó 19.6 19.5—10.7 19.6 Urikányi 28.75 28—29.75 29.25 Fegyver 55.5— 56.— Ganz 9.5 9.15—9.25 9.1 Láng 17.25— 17.25 Rima 18.— 18—18.1 18.1 Ofa 5.—— 5.— Nasici 66 — 65 65.— Nova 14.25— 14.5 Trust 84.9 85 85.— Délcukor 62.— 62 62.— Magyar Cukor 78.— 78—78.25­­ 78.— Georgia 12.8— — Stummer 22.— 21.5—22.5 21.5 Izzó 267.5— — Gschwindt 92.—— — Részvénysör 78.25 78.25 78.25 Goldberger 27.5— 28.— Juta— — 13.— Pamutipar 40.—— 40.— Szegedi kender 13.5 13.5 13.25 Chinoin 3.1— — Flóra 9.5— 9.5 Műtrágya 10.1 10.1—10.3 10.— Féltén 105.—­— 105.— Gummi 26.— 26 26.— Vasútforgalmi 15.25— — Telefon 5.75— 5.75 Berlin, (nov. 16.) Irányzat: bizakodó.­ Ma­,­gyar államkölcsön 4%% 1913. 3­ 4, u. a. 1914. 3.6, Magyar aranyjáradék 4% 3.8, Magyar államköl­csön 4% 1910. 3.8, Magyar koronajáradék 0.20, Bpesti kölcsön 1914 34­ 4, Reichsbalm 102%, Nordd Lloyd 9%/„ Reichsbank 157%, I. G. Farben 115%, Féltén 39%,Schuckert 85%, Siemens 127­/5, Devizazárlatok Budapesti devizaárfolyamok, (nov. 16.) Amsz­­terdam 232.60—233.80, Belgrád 7.80—7.90, Ber­­lin 135.80—136.60, Brüsszel 79.26—79.74, Buka­­rest 3.41—3.43, Kopenhága 82.90—83.90, London 18.61—18.75, Milano 30.00—30.18, Newyork 338.00— 344.00, Oszló 93.50—94.30, Párizs 22.33 —22.47, Prága 16.95—17.05, Szófia 4.11%­, 4.14­4, Stockhom 95.90—96.70, Varsó 64.70—, 65.10, Zürich 110.00—111.40. Budapesti valutaárfolyamok, (nov. 16.) An­­gol font 18.50—18.90, belga 79.16—79.74, cseh­ korona 16.95—17.07, dán korona 82.70—83.90, dinár 7.80—8.30, dollár 334.00—344.00, francia, frank 22.30—22.50, holland fr. 232.40—233.80, lengyel zloty 64.60—65.10, lev 3.42—3.46, leva 4.00— 4.26, líra 29.90—30.20, német márka 135.70 —136.60, norvég korona 93.30—94.30, osztrák schilling 78.70—80.70, svájci frank 110.70—511.40, svéd korona 957.0—96.70, kanadai dollár 334.00 —354.00. — Berlin clearing 136.20, Brüsszel clearing 79.50, Bukarest 3.42, Milano 30.0926, Párizs 22.401, Szófia 4.13, Bécs 80.454, Zürich, (nov. 16.) Párizs 20.19%, London 16.68, Newyork 304.50, Brüsszel 72.05, Milano 27.20, Madrid 41.70, Amszterdam 208.17%, Ber­lin 123.12%, Bécs 72.68, Schilling 57.30, Stock­­holm 86, Oszló 83.80, Kopenhága 74.45, Prága 15.34, Varsó 57.90, Belgrád 7, Athén 2.98, Istambul 2.54%, Bukarest 3.05, Helsinki 7.36, Bécs, (nov. 16.) Budapest 124.295, Belgrád 12.516, Berlin 168.90—169.90, London 22.76%— 22.96%, Milano 37.33—37.53, Newyork 417—• 421, Párizs 27.73—27.89, Zürich 137.26—138.06, London, (nov. 16.) Budapest 17—19, New­­york 5.45%, Párizs 82.46, Berlin, (nov. 16.) London 13.47—13.51, New­ york 2.4780—2.4820, Párizs 16.40—16.44, Zürich 81.12—81.28, Bécs 48.05—48.15. ,, j. . . , Budapesti gabonatőzsde Budapesti határidős piac, (nov. 16.) A piac irányzata csütörtökön továbbra is gyengült, for­galma csendes volt. A búza a két határidőre 2 ,s 4 fillérrel, a rozs 6 fillérrel zárt a szerdai alatt. A tengeri átmeneti — híresztelések alapján kialakult — áresés után behozta veszteségének egy részét és végeredményben 8 fillérrel maradt előző árfolyama alatt. Zárlat: Az irányzat gyengébb, a forgalom csen­­des volt. Magyar búza máre. 7.61, 7.58 7.65, 7.63, zárlat 7.63—7.64, lesz. árf. 7.60, máj. 7.73, 7.77, zárlat 7.75—7.77, lesz. árf. 7.70, magyar rozs­máre, 4.72, 4.78, 4.74, zárlat 4.73—7.74, lesz. árf. 4.80, tengeri máj. 8.08, 8.26, 8.16, zárlat 8.16—8.19, lesz. árf. 8.20, júl. lesz. árf. 8.60 P. Liszt piac. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde liszt­­jellegmintákat megállapító bizottsága 1933. no­vember 7-én megtartott ülésében megállapította az új lisztjellegmintákat, melyek november 11-től kezdve a tőzsde titkári hivatala útján beszerez­hetők. Budapesti készárupiac, (nov. 16.) A forgal­mat igen vontatott üzletmenet és csökkenő árak jellemezték. A búza bejelentett forgalma mintegy 30 vagon volt, az árjegyzéseket 5 fillérrel mérsé­kelték. Kötés nélkül ugyanannyivel olcsóbbodott a rozs is. A takarmánypiacon közepes forgalom mellett az árpa és a zab 10—10, a tengeri 20—39 fillérrel olcsóbbodott. Zárlat: búza 77 kg-os ív. 7.25—7.50, felsőt. 7.19 —7.25, jászsági 7.05—7.15, egyebek 7.10—7.20, 78 kg-os tv. 7.35—7.60, felsőt. 7.20—7.35, jászsági 7.15—7.25, egyebek 7.20—7.30, 79 kg-os tv. 7.45— 7.10, felsőt. 7.30—7.45, jászsági 7.25—7.35, egye­bek 7.30—7.40, 80 kg-os tv. 7.55—7.80, felsőt. 7.45—7.60, jászsági 7.35—7.45, egyebek 7.40— 7.50, rozs 3.85—3.95, takarmányárpa la 6.90— 7.00, Ila 6.70—6.80, sörárpa kiváló 10.50—11.50, elsőrendű 9.00—9.50, sörárpa 7.50—8.50, zab­la 7.60—7.70, Ila 7.50—7.60, tengeri 8.65—8.70, bú­zakorpa 5.25—5.35, 8-as takarmányliszt 7.70—• 8.00P. Különféle termények: tökmag Ila 20—21, kék mák 46—47, lencse kisszemü 21—24 pengő 100 kg-ként budapesti paritásban. A többi változatlan. Előfordult kötések: búza 80 kg-os felsőt. 300 q 7.42%, 150 q 7.40, 150 q 7.52%, 300 q 7.60 haj­dúsági, dunánt. 200 q 7.20 hajóállomás, 300 q 7.22% hajóállomás, 500 q 7.27% hajóállomás, 200 q 150 q 7.25 hajóállomás, pestv. 300 q 7.35, 300 q 7.30 minta szerint, 150 q 7.50, árpa 150 q 7.75, 300 q 8.00, 300 q 8.50, zab 150 q 7.60, 150 q 7.55, 150 q 7.50, 150 q 7.67% dunánt., tengeri 150 q 8.70, 150 q 8.65, 150 q 150 q 8.70, újtengeri 150 q 5.75 Szolnokon át, napraforgómag 150 q 10.75, lucerna 6 q 9.0 105.00. ab Szeghalom 100 kg-ként, egyéb megjelölés híján budapesti paritásban. Külföldi árutőzsdék Prága, (nov. 16.) Cukortőzsde. Belföldi nyers­cukor 100 kg-ként prompt Aussig­loko 56.50— 56.75 ch. Az irányzat nyugodt. London, (nov. 16.) Külföldi cukortőzsde. Holland cukor 6/10%, belga 6/6, cseh 7/7%, be­hajózásra készen, jávai fehércukor 6/6 shilling per ent. nov. dec. száll. Newyork, (nov. 16) Gyapottőzsde. Észak­amerikai fully midd­ing dec. 10.02, jan. 10.11, márc. 10.25, máj. 10.39, júl. 10.53, cent per libra. Newyork, (nov. 16.) Kávétőzsdeközép. Rio dec. 6.17, márc. 6.32, máj. 6.40, júl. 6.45, szept. 6.51, Santos dec. 8.60, márc. 8.80, máj. 8.94, júl. 9.02, szept. 9.20 cent per libra. Az irányzat barát­ságos. Alexandria, (nov. 10.) Gyapottőzsdezárlat. Sakellarydis fully good fair nov. 12.25, jan. 12.24, márc. 12.47, máj. 12.77, júl. 13.04, felsőegyiptomi asmuni dec. 9.43, febr. 9.60, ápr. 9.77, jun. 9.99 tal­árt per kantár.

Next