Budapesti Hírlap, 1934. január (54. évfolyam, 1-24. szám)
1934-01-03 / 1. szám
1934 JANUÁR 3. SZERDA B. H. A trianoni szerződés aláírása óta sohasem voltak a revízió kilátásai ilyen kedvezőek Llewellyn-Jones feltűnő nyilatkozata — Jehucska Ferenc az egész Felvidék visszaadását kötfeleli — A Manchester Guardian közli a magyar álláspontot is LONDON, jan. 2. F. Llewellyn-Jones, a Magyarországon jól ismert angol képviselő, őszinte barátunk és a magyar revízió lelkes harcosa, aki nemrég Magyarországon is járt, újév alkalmából a következő nyilatkozatot adta a Magyar Távirati Iroda londoni levelezőjének: — Az elmúlt év legkiemelkedőbb eseménye a leszerelési és világgazdasági értekezletek látszólagos kudarca volt. Németország kilépése a Népszövetségből s a népszövetségi alkotmány és szervezet ellen irányuló kedvezőtlen olasz bírálat új nemzetközi helyzetet teremtett. Mindenki, aki csak némileg is szívén viseli a világbéke ügyét, aggódva kérdi, hogy mi lehet az oka azoknak az állandóan növekvő súlyos nehézségeknek, amelyekkel minden ország államférfiai küzdenek? 1. — Lassanként kezd derengeni annak fölismerése, hogy az európai nemzetek bajainak legfőbb kútforrásai a háború után kötött szerződésekkel elkövetett igazságtalanságok és hogy addig alig lehet a nemzetközi viszonyok javulását remélni, amíg nem számolnak ezzel a ténnyel teljes nyíltsággal. Ezzel kapcsolatban semmi sem figyelemreméltóbb, mint az angol közvélemény irányzódása 1933 második felében Magyarország ama követelései tekintetében, hogy a trianoni szerződés területi intézkedéseit gyökeresen módosítsák. Néhány hónappal ezelőtt még csak nagyon csekély volt azoknak az angol közéleti vezetőknek, parlamenti tagoknak, vagy nemzetközi jogászoknak száma, akik hajlandóknak nyilatkoztak a magyar követelést támogatni. Ez a tábor azonban most már számban és befolyásban jelentékenyen növekedett. Semmi sem feltűnőbb, mint az a tény, hogy az alsóháziak több, mint 200 tagja aláírta azt a javaslatot, amely felszólítja az angol kormányt, vigye az ügyet a Népszövetség elé. — Bethlen István gróf & Eckhardt Tibor dr. legutóbbi látogatása Angliában még jobban felkeltette a nyilvános érdeklődést a magyar követelések sürgőssége iránt — folytatta az angol képviselő. — Meggyőződésem szerint 1934-ben még erősödni fog az az általános kívánság, hogy még jobban megismerkedjünk a magyar ügy érdemi részével és nem lehet nagyon távol az idő, amidőn a felelősségteljes angol államférfiaknak határozott lépéseket kell majd tenni abban az irányban, hogy az illetékes nemzetközi szervezet döntését kieszközöljék. — Gyakran hangsúlyoztam azt a tényt, — fejezte be nyilatkozatát Llewellyn Jones, — hogy az igazság és méltányosság különös kötelességévé teszi Angliának, hogy megfelelő meghallgatást biztosítson a magyar nemzet sohasem szűnő békerevíziós kívánságainak, miután az angol államférfiaknak is részük volt abban, hogy a trianoni szerződést Magyarországra kényszerítették. Egyébként az európai nemzetek között a béke és a jóviszony helyreállítása és fenntartása nem csekély mértékben függ attól, hogy orvoslást találjanak azokra a súlyos sérelmekre, amelyek miatt Magyarország oly teljes joggal panaszkodik. Nem akarok jogosulatlan reményeket ébreszteni, de meggyőződésem szerint a trianoni szerződés aláírása óta sohasem voltak a módosítás kilátásai ily kedvezőek. Az egész Felvidéket vissza kell adni Magyarországnak, — hangoztatja Jehlicska Ferenc dr., a Tót Tanács elnöke . Feltűnő és nagyon érdekes nyilatkozatot tett a néhány napra Budapestre érkezett Jehlicska Ferenc dr., a Tót Tanács elnöke Az Est munkatársa előtt. Ez a nyilatkozat elsősorban minket magyarokat érdekel, mert Jedlicska szavai a legnagyobb harcunknak, a revíziónak nagyon súlyos és fontos érvei, de kell, hogy érdekelje ez a nyilatkozat a nagyhatalmakat is, amelyek ezekből a forró őszinteségű mondatokból kiérezhetik és kihallhatják végre az először félrevezetett, később elnyomott, ma pedig szinte kisebbségi sorsba némított tót nép igazi hangját, érzelmeit és állásfoglalását. — Ott kell kezdenem, — mondta Jehlicska dr., — hogy hónapokkal ezelőtt megalakult Genfben a Tót Tanács. Megalakulásunkkor elhatároztuk, hogy memorandumban fordulunk a Népszövetséghez, valamint a nagyhatalmakhoz és feltárjuk azt a tarthatatlan helyzetet, amelyben ma tótok élnek és ami végeredményben a tótok pusztulására vezet, ha nem történik sürgős intézkedés helyzetük javítása érdekében. Memorandumunkban hangoztattuk, hogy csatlakozunk azokhoz, akik a békeszerződések — elsősorban a trianoni és a saint germainei szerződések — revízióját követelik.— Ezek a békeszerződések ugyanis kettős bajt okoztak. Egyrészt feldarabolták azt az ideális földrajzi és gazdasági területet, amelyet az osztrák-magyar monarchia alkotott. Másrészt pedig kaput nyitottak a cseheknek. Ma ugyanis az a helyzet, hogy 300.000 cseh uralkodik négy és félmillió tót felett. Mi tótok gyengék vagyunk az önálló állami életre, valahová csatlakoznunk kell. " — Érdekeink azt követelik, hogy — Magyarországhoz csatlakozzunk. A cseh gyomor — A felvilágosítás és propaganda nagy célja vezetett néhány hónapja Rómába, majd onnan Londonba, ahol Bethlen István gróffal egyidőben tartottam meg előadásaimat. Számos előadást tartottam az előkelő klubokban és egyesületekben. Hangsúlyoztam, hogy mi nem azt kívánjuk, hogy Magyarország visszakapja a szlovenszkói magyarlakta területeket, hanem azt, hogy az egész Szlovanszkót visszaadják Magyarországnak. — Végzetes lenne ugyanis ránk, tótokra nézve az, ha csak a magyarlakta területeket csatolnák vissza Magyarországhoz, mert akkor a falánk epék gyomor, azt a megmaradt kisebb, területet könnyebben megemészethetné, annyira, hogy soha többé nem lehetne szó a tót irredenta feltámadásáról. Tiszta tót nyelven ma csak Magyarországon tanítanak . A cseh hősök minden igyekezetükkel azon voltak, hogy Londonban lehetetlenné tegyenek és ebben elöljárt természetesen a londoni cseh követség. Egyik előadásom után Hyka cseh sajtóattasé felszólalt és megkérdezte tőlem, hogy tudok-e arról, hogy a csehek tót iskolákat létesítettek? Megfeleltem erre a kérdésre. Megmondtam, hogy a valóságban egyetlen tót iskolát sem létesítettek. Vannak ugyan tót iskolák, de itt csehül tanítanak, vagy pedig új cseh-szlovák nyelven. Ez a legfurcsább dolog a világon. — A cseh tudományos akadémia ugyanis a kormány parancsára új csehszlovák nyelvet kreált, amelynek csak az volt a célja, hogy a tót nyelvet elcsehesítse. Kijelentettem Hykának adott válaszomban, hogy a valóság az: tiszta tót nyelven az egész világon csakis a magyar alföldön, Békés környékén tanítanak. A Magyar Tudományos Akadémia nem nyúlt hozzá a tót nyelvhez és a magyar hatóságok a legnagyobb készséggel járultak hozzá ahhoz, hogy Magyarországon a tót nemzetiségűek gyermekei tiszta tót nyelvet tanulhassanak. — Kell-e nyomósabb érv tehát ahhoz, hogy mi vissza akarunk kerülni Magyarországhoz? — Angliai utam során érintkezésbe léptem Lord Rothermere-el is. A lord kijelentette, hogy nem lehet megakadályozni azt, hogy az egész Szlovenszkót visszacsatolják Magyarországhoz. Erről a kérdésről cikket is írtam a Daily Mailban, megírtam, hogy Szlovenszkóban repülő csendőrosztagokat szerveztek az utóbbi időkben, amelyekről a cseh lapok maguk is megírták, hogy céljuk: a szlovenszkói forradalom elfojtása. A magyar revízió és a Tót Tanács mozgalma párhuzamos Majd rátért Bethlen István gróf londoni nagysikerű szereplésére is: — El kell még valamit mondanom angiliai utamról. Bár csak az utolsó pillanatban értesültem arról, hogy Bethlen István gróffal egyidejűleg tartom meg előadásomat Londonban, nagy örömömre szolgált ez a körülmény. Én ugyanis súlyos érvekkel támaszthattam alá azokat az ercfejtéseket, amelyeket gróf Bethlen István olyan nagy sikerrel hozott fel. — Jólesett nekem, hogy előadásaimmal arról az oldalról támogathattam gróf Bethlen Istvánt, amelyről a csehek, maguk részére jár 3 ’SS * A ftione"’ £gOt ',o£S '°^eV ie^n^ n!. " fl,iöV. *t \ámPan “égerben *® a t— '«*oW C*oV)um, tog°d'one\. TUNGSRAM ták a támogatást, — a tótok részéről. Gróf Bethlen Istvánnak, de Eckhardt Tibornak is igen nagy sikere volt. Hiszen Magyarországon már nagyon jól tudják, hogy Bethlen tárgyilagos, de határozott előadásainak következtében mennyire megnövekedett az a tábor, amely most már erélyesen követeli azoknak az igazságtalanságoknak kiküszöbölését, amelyet Magyarországgal szembenelkövettek. Örülök annak a véletlennek, hogy Bethlennel egyidőben lehettem Londonban, mert hiszen a magyar revíziós mozgalom és a Tót Tanács mozgalma párhuzamos akció, amelynek közös célja vám Nyilatkozatát végül így fejezte be Jedlicska Ferenc dr.: " A magyar nemzeti imában ez a mondás áll: ,fkszek egy isteni örök igazságban." Én hiszek abban az isteni örök igazságban, amelyért mi tótok együtt küzdünk magyar testvéreinkkel. Az új esztendő küszöbén csak arra kérem az Istent: engedje meg, hogy az ő örök igazsága minél előbb győzedelmeskedjék ... Bassay Károly éles válasza a Manchester Guardian-ban Fényes Lászlónak A Manchester Guardian december 29-i fei számában Békerevízió Európában, Demokrácia és nacionalizmus címmel közli Bassay Károly következő nyílt levelét, amelyet a magyar képviselő az angol lap főszerkesztőjéhez intézett. „Uram! Ön december 15-én a magyar békeszerződés revíziójára vonatkozó levelet közölt Fényes Lászlótól. A közvélemény ma sokkal kevésbbé van meggyőződve a trianoni békeszerződés csalhatatlanságáról, mint pár évvel ezelőtt volt. Az angol igazságszeretet mindig az elkövetett igazságtalanságok helyrehozatalát kívánta és nyilvánvaló, hogy az igazságtalanságok kiküszöbölése a nemzetközi vonatkozásokban a béke legjobb biztosítéka, míg azok fennmaradása nyugtalanságot okoz és háborúra is vezethet. A vélemények kétségtelenül eltérnek abban, hogy az igazságtalanságok megszüntetése milyen módon és formában történjék. A magyar álláspont a békerevízió kérdésében teljesen világos. Azt kívánjuk, hogy a Magyarországtól elcsatolt túlnyomóan magyar lakosságú területeket az etnográfiai helyzetnek és a Wilson elnök pontjaiban lefektetett önrendelkezési jognak megfelelően adják vissza Magyarországnak. A kevert lakosságú területeken pedig a lakosság népszavazás útján fejezte ki akaratát a felett, hogy melyik országhoz akar a jövőben tartozni. Fényes azt állítja, hogy Magyarországon a békerevízióellenes álláspont hangoztatása a törvénybe ütközik és börtönbüntetéssel jár. Azonban a magyar törvénykönyvek semmi ilyet nem tartalmaznak. A gyakorlati tényekre támaszkodva viszont nincs módomban Fényessel vitába bocsátkozni, minthogy a magyar társadalom keretein belül még senki sem akadt, aki a ma már világszerte megbélyegzett igazságtalanságok reparálása ellen keresne érveket. Engem magamat bizonyára nem lehet elfogultsággal vádolni a magyar kormány javára, hiszen mint a magyar szabadelvű párt vezére, tizenhárom év óta folytatok ellenzéki politikát a liberális és demokratikus intézmények tökéletesítéséért. E tizenhárom év alatt folyton azt sürgettem, hogy a kölcsönös érdekek és az érdekelt felek nemzeti méltóságának és szuverenitásának tekintetbevételével béküljünk meg a kisantantállamokkal. Ennek ellenére politikai küzdelmeink folyamán elveim sohasem vakítottak el annyira, hogy ne lássam liberális és demokratikus intézmények tökéletesítését Magyarországon megnehezítő akadályokat éppen ma, amikor ezekre az intézményekre több külföldi országban súlyos csapásokat mértek. E tizenhárom év alatt a liberális és demokratikus reformok bevezetése ellen a leghatásosabb érveket éppen azok a tapasztalatok szolgáltatták, amelyeket Magyarország a fegyverszünet utáni forradalmi időszakban nyert. A demokratikus fejlődésnek a legrosszabb szolgálatot azok teszik, akik a demokrácia elveit és a nemzeti jogok és szabadság alapvető követeléseit szembeállítják. Szabadelvű államférfi számára ilyen ellentét nincs és nem is lehet, úgy erkölcsi, mint fogalmi szempontból lehetetlenség demokráciát követelni az állam polgárai, számára és ugyanakkor megtagadni az állampolgárok öszszessége, a nemzet számára a demokrácia és szabadság elemi jogait. Balsay Károly, a magyar országgyűlés szabadelvű pártjának vezére Bethlen István gróf ünneplése Pest vármegye kisgyűlésén A Fényes László- féle hazaárulást megbélyegzi a vármegye Pest vármegye kisgyűlése kedden délelőtt Preszly Elemér főispán elnökletével ülést tartott, amelyen napirend előtt Váry Albert szólalt fel s köszöntötte fi a megye főispánját és tisztviselőit. Elismeréssel kell adóznunk erről a helyről is azok iránt a férfiak iránt, akik a külföldön apostoli munkát végeznek az igazságtalanság megszüntetéséért, s köszönet illeti Bethlen István grófot és Eckhardt Tibort, akiket pártkülönbség nélkül szeretettel üdvözlünk. Érezzük, hogy munkájuk nem maradhat sikertelen. Ugyanakkor megdöbbenéssel kellett tudomást szereznünk arról, hogy akadt egy magyar ember, Fényes László, aki külföldre szökött és a hazáját hátbatámadta, azt állítva, hogy nincs igazunk, amikor területi épségünk visszaállításáért indított harcunkat vívjuk. Lehetetlen, hogy ilyen megtévelyedett és aegháborodott magatartás ellen ne tiltakozzunk. Ezzel érdemtelenné tette magát arra, hogy a magyar nevet viselje. Fábián Béla is a legteljesebb elismeréssel adózott Bethlen és Eckhardt külföldi felvilágosító munkájáért. Sajnálatos, hogy ugyanakkor akadt egy Fényes László, aki az ellenségeink táborához szegődött, azok közé az ellenségek közé, akik ma is folytatják a háborút velünk szemben a gazdasági fronton. Preszly Elemér főispán a megye közönségének köszönetét tolmácsolta azoknak a magyar férfiaknak, akik az ország sorsának jobbrafordulásáért küzdenek a külföldön, ugyanakkkor azonban — mondta — akadt magyar ember, aki magáról megfeledkezve, ellenségeink közé állt. Nem is tekintjük többé magyar embernek, hanem egyértelmű elhatározással kivetjük a nemzet testéből, vele közösséget nem vállanlánk. Ami azt az óhajt illeti, hogy az országban egység és rend legyen, én, mint a kormány képviselője, kijelentem, hogy a kormánynak van ereje és akarata is ahhoz, hogy az országban a rendet minden körülmények között fenntartsa. Mihályi Ferenc szocialista bizottsági tag általános helyeslés közben jelentette ki, hogy a szocialisták is egyek abban, hogy a trianoni békeszerződés káros rendelkezéseit meg kell szüntetni. Helyesli, ha a megye is üdvözli azokat, akik a szégyenteljes béke megváltoztatása érdekében dolgoznak és a szocialisták is a legmélyebb megvetéssel fordulnak el azoktól, akiik az ő munkájukat elgáncsolni igyekeznek. Preszly Elemér válaszolva a felszólalásra, kijelentette, hogy az insegakció az egész megye területén megindult a megállapított keretekben. Ezután a 240 pontból álló tárgysorozatot tárgyalta le a kisgyűlés.