Budapesti Hírlap, 1934. január (54. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-03 / 1. szám

1934 JANUÁR 3. SZERDA B. H. A trianoni szerződés aláírása óta sohasem voltak a revízió kilá­tásai ilyen kedvezőek Llewellyn-Jones feltűnő nyilatkozata — Jehu­cska Ferenc az egész Felvidék visszaadását kötfeleli — A Manchester Guardian közli a magyar álláspontot is LONDON, jan. 2. F. Llewellyn-Jones, a Magyarországon jól­ ismert angol képviselő, őszinte barátunk és a magyar revízió lelkes harcosa, aki nemrég Magyarországon is járt, újév alkalmából a kö­vetkező nyilatkozatot adta a Magyar Távirati Iroda londoni levelezőjének: — Az elmúlt év legkiemelkedőbb eseménye a leszerelési és világgazdasági értekezletek lát­szólagos kudarca volt. Németország kilépése a Népszövetségből s a népszövetségi alkotmány és szervezet ellen irányuló kedvezőtlen olasz bírálat új nemzetközi helyzetet teremtett. Min­denki, aki csak némileg is szívén viseli a világ­­béke ügyét, aggódva kérdi, hogy mi lehet az oka azoknak az állandóan növekvő súlyos nehézsé­geknek, amelyekkel minden ország államférfiai küzdenek? 1. — Lassanként kezd derengeni annak fölis­merése, hogy az európai nemzetek bajainak legfőbb kútforrásai a háború után kötött szer­ződésekkel elkövetett igazságtalanságok és hogy addig alig lehet a nemzetközi viszonyok javu­lását remélni, amíg nem számolnak ezzel a ténnyel teljes nyíltsággal. Ezzel kapcsolatban semmi sem figyelemreméltóbb, mint az angol közvélemény irányzódása 1933 második felében Magyarország ama követelései tekintetében, hogy a trianoni szerződés területi intézkedéseit gyökeresen módosítsák.­­ Néhány hónappal ezelőtt még csak nagyon csekély volt azoknak az angol közéleti vezetők­nek, parlamenti tagoknak, vagy nemzetközi jogá­szoknak száma, akik hajlandóknak nyilatkoztak a magyar követelést támogatni. Ez a tábor azon­ban most már számban és befolyásban jelentéke­nyen növekedett. Semmi sem feltűnőbb, mint az a tény, hogy az alsóháziak több, mint 200 tagja aláírta azt a javaslatot, amely felszólítja az an­gol kormányt, vigye az ügyet a Népszövetség elé. — Bethlen István gróf & Eckhardt Tibor dr. legutóbbi látogatása Angliában még jobban fel­keltette a nyilvános érdeklődést a magyar köve­telések sürgőssége iránt — folytatta az angol képviselő. — Meggyőződésem szerint 1934-ben még erősödni fog az az általános kívánság, hogy még jobban megismerkedjünk a magyar ügy ér­demi részével és nem lehet nagyon távol az idő, amidőn a felelősségteljes angol államférfiaknak határozott lépéseket kell majd tenni abban az irányban, hog­y az illetékes nemzetközi szervezet döntését kieszközöljék. — Gyakran hangsúlyoztam azt a tényt, — fe­jezte be nyilatkozatát Llewellyn­ Jones, — hogy az igazság és méltányosság különös kötelességévé teszi Angliának, hogy megfelelő meghallgatást biztosítson a magyar nemzet sohasem szűnő béke­­revíziós kívánságainak, miután az angol állam­férfiaknak is részük volt abban, hogy a trianoni szerződést Magyarországra kényszerítették. Egyébként az európai nemzetek között a béke és a jóviszony helyreállítása és fenntartása nem csekély mértékben függ attól, hogy orvoslást ta­láljanak azokra a súlyos sérelmekre, amelyek miatt Magyarország oly teljes joggal panaszko­dik. Nem akarok jogosulatlan reményeket ébresz­teni, de meggyőződésem szerint a trianoni szer­ződés aláírása óta sohasem voltak a módosítás kilátásai ily kedvezőek. Az egész Felvidéket vissza kell adni Magyar­­országnak, — hangoztatja Jehlicska Ferenc dr., a Tót Tanács elnöke . Feltűnő és nagyon érdekes nyilatkozatot tett a néhány napra Budapestre érkezett Jehlicska Ferenc dr., a Tót Tanács elnöke Az Est munka­társa előtt. Ez a nyilatkozat elsősorban minket magyarokat érdekel, mert Jedlicska szavai a legnagyobb harcunknak, a revíziónak nagyon súlyos és fontos érvei, de kell, hogy érdekelje ez a nyilatkozat a nagyhatalmakat is, amelyek ezekből a forró őszinteségű mondatokból kiérez­­hetik és kihallhatják végre az először félreveze­tett, később elnyomott, ma pedig szinte kisebb­ségi sorsba némított tót nép igazi hangját, érzel­meit és állásfoglalását. — Ott kell kezdenem, — mondta Jehlicska dr., — hogy hónapokkal ezelőtt megalakult Genfben a Tót Tanács. Megalakulásunkkor el­határoztuk, hogy memorandumban fordulunk a Népszövetséghez, valamint a nagyhatalmakhoz és feltárjuk azt a tarthatatlan helyzetet, amelyben ma tótok élnek és ami végeredményben a tótok pusztulására vezet,­­ ha nem történik sürgős intézkedés helyzetük javítása érdekében. Memo­randumunkban hangoztattuk, hogy csatlakozunk azokhoz, akik a békeszerződések — elsősorban a trianoni és a saint germainei szerződések —­ re­vízióját követelik.­­— Ezek a békeszerződések ugyanis kettős bajt okoztak. Egyrészt feldarabolták azt az ideális földrajzi és gazdasági területet, amelyet az osztrák-magyar monarchia alkotott. Másrészt pedig kaput nyitottak a cseheknek. Ma ugyanis az a helyzet, hogy 300.000 cseh uralkodik négy és félmillió tót felett. Mi tótok gyengék vagyunk az önálló állami életre, valahová csatlakoznunk kell. " — Érdekeink azt követelik, hogy — Magyar­­országhoz csatlakozzunk. A cseh gyomor­ ­ — A felvilágosítás és propaganda nagy célja vezetett néhány hónapja Rómába, majd onnan Londonba, ahol Bethlen István gróffal egyidő­­ben tartottam meg előadásaimat. Számos előadást tartottam az előkelő klubokban és egyesületek­ben. Hangsúlyoztam, hogy mi nem azt kívánjuk, hogy Magyarország visszakapja a szlovenszkói magyarlakta területeket, hanem azt, hogy az egész Szlovanszkót visszaadják Magyarország­nak. — Végzetes lenne ugyanis ránk, tótokra nézve az, ha csak a magyarlakta területeket csatolnák vissza Magyarországhoz, mert akkor a falánk epék gyomor, azt a megmaradt kisebb, területet könnyebben megemészethetné, annyira, hogy soha többé nem lehetne szó a tót irredenta feltáma­dásáról. Tiszta tót nyelven ma csak Magyarországon tanítanak . A cseh hősök minden igyekezetükkel azon voltak, hogy Londonban lehetetlenné tegyenek és ebben elölj­árt természetesen a londoni cseh kö­vetség. Egyik előadásom után Hyka cseh sajtó­attasé felszólalt és megkérdezte tőlem, hogy tu­dok-e arról, hogy a csehek tót iskolákat létesítet­tek? Megfeleltem erre a kérdésre. Megmondtam, hogy a valóságban egyetlen tót iskolát sem léte­sítettek. Vannak ugyan tót­ iskolák, de itt csehül tanítanak, vagy pedig új cseh-szlovák nyelven. Ez a legfurcsább dolog a világon. — A cseh tudományos akadémia ugyanis a kormány parancsára új csehszlovák nyelvet kreált, amelynek csak az volt a célja, hogy a tót nyelvet elcsehesítse. Kijelentettem Hykának adott válaszomban, hogy a valóság az: tiszta tót nyelven az egész világon csakis a magyar alföl­dön, Békés környékén tanítanak. A Magyar Tu­dományos Akadémia nem nyúlt hozzá a tót nyelvhez és a magyar hatóságok a legnagyobb készséggel járultak hozzá ahhoz, hogy Magyar­­országon a tót nemzetiségűek gyermekei tiszta tót nyelvet tanulhassanak. — Kell-e nyomósabb érv tehát ahhoz, hogy mi vissza akarunk kerülni Magyarországhoz? — Angliai utam során érintkezésbe léptem Lord Rothermere-el is. A lord kijelentette, hogy nem lehet megakadályozni azt, hogy az egész Szlovenszkót visszacsatolják Magyarországhoz. Erről a kérdésről cikket is írtam a Daily Mail­ban, megírtam, hogy Szlovenszkóban repülő csendőrosztagokat szerveztek az utóbbi időkben, amelyekről a cseh lapok maguk is megírták, hogy céljuk: a szlovenszkói forradalom elfojtása. A magyar revízió és a Tót Ta­nács mozgalma párhuzamos Majd rátért Bethlen István gróf londoni nagysikerű szereplésére is: — El kell még valamit mondanom­ angiliai utamról. Bár csak az utolsó pillanatban érte­sültem arról, hogy Bethlen István gróffal egy­idejűleg tartom meg előadásomat Londonban, nagy örömömre szolgált ez a körülmény. Én ugyanis súlyos érvekkel támaszthattam alá azo­kat az ercfejtéseket, amelyeket gróf Bethlen István olyan nagy sikerrel hozott fel. — Jólesett nekem, hogy előadásaimmal ar­ról az oldalról támogathattam gróf Bethlen Istvánt, amelyről a csehek, maguk részére jár­ 3 ’­SS * A ftione"’ £gOt ',o£S '°^eV ie^n^ n!. " fl,iöV. *t \ámPan “­­égerben *® a t— '«*oW C*oV)um, tog°d'one\. TUNGSRAM ták a támogatást, — a tótok részéről. Gróf Bethlen Istvánnak, de Eckhardt Tibornak is igen nagy sikere volt. Hiszen Magyarországon már nagyon jól tudják, hogy Bethlen tárgyi­lagos, de határozott előadásainak következtében mennyire megnövekedett az a tábor, amely most már erélyesen követeli azoknak az igaz­ságtalanságoknak kiküszöbölését, amelyet Ma­gyarországgal szemben­­elkövettek. Örülök an­nak a véletlennek, hogy Bethlennel egyidőben lehettem Londonban, mert hiszen a magyar re­víziós mozgalom és a Tót Tanács mozgalma párhuzamos akció, amelynek közös célja vám Nyilatkozatát végül így fejezte be Jedlicska Ferenc dr.: " A magyar nemzeti imában ez a mondás áll: ,fk­szek egy isteni örök igazságban." Én hiszek abban az isteni örök igazságban, amelyért mi tótok együtt küzdünk magyar testvéreinkkel. Az új esztendő küszöbén csak arra kérem az Istent: engedje meg, hogy az ő örök igazsága minél előbb győzedelmesked­jék ... Bassay Károly éles válasza a Manchester Guardian-ban Fényes Lászlónak A Manchester Guardian december 29-i fei szá­mában Békerevízió Európában, Demokrácia és nacionalizmus címmel közli Bassay Károly következő nyílt levelét, amelyet a magyar kép­viselő az angol lap főszerkesztőjéhez intézett. „Uram! Ön december 15-én a magyar béke­­szerződés revíziójára vonatkozó levelet közölt Fényes Lászlótól. A közvélemény ma sokkal kevésbbé van meg­győződve a trianoni békeszerződés csalhatat­­lanságáról, mint pár évvel ezelőtt volt. Az an­gol igazságszeretet mindig az elkövetett igaz­ságtalanságok helyrehozatalát kívánta és nyil­vánvaló, hogy az igazságtalanságok kiküszöbö­lése a nemzetközi vonatkozásokban a béke leg­jobb biztosítéka, míg azok fennmaradása nyug­talanságot okoz és háborúra is vezethet. A vélemények kétségtelenül eltérnek abban, hogy az igazságtalanságok megszüntetése mi­lyen módon és formában történjék. A magyar álláspont a békerevízió kérdésében teljesen vi­lágos. Azt kívánjuk, hogy a Magyarországtól elcsatolt túlnyomóan magyar lakosságú terüle­teket az etnográfiai helyzetnek és a Wilson el­nök pontjaiban lefektetett önrendelkezési jog­nak megfelelően adják vissza Magyarország­nak. A kevert lakosságú területeken pedig a lakosság népszavazás útján fejezte ki akara­tát a felett, hogy melyik országhoz akar a jövő­ben tartozni. Fényes azt állítja, hogy Magyarországon a békerevízióellenes álláspont hangoztatása a törvénybe ütközik és börtönbüntetéssel jár. Azonban a magyar törvénykönyvek semmi ilyet nem tartalmaznak. A gyakorlati tényekre támaszkodva viszont nincs módomban Fé­nyessel vitába bocsátkozni, minthogy a magyar társadalom keretein belül még senki sem akadt, aki a ma már világszerte megbélyegzett igaz­ságtalanságok reparálása ellen keresne ér­veket. Engem magamat bizonyára nem lehet elfo­gultsággal vádolni a magyar kormány javára, hiszen mint a magyar szabadelvű párt vezére, tizenhárom év óta folytatok ellenzéki politi­kát a liberális és demokratikus intézmények tökéletesítéséért. E tizenhárom év alatt folyton azt sürgettem, hogy a kölcsönös érdekek és az érdekelt felek nemzeti méltóságának és szuve­renitásának tekintetbevételével béküljünk meg a kisantantállamokkal. Ennek ellenére politikai küzdelmeink folya­mán elveim sohasem vakítottak el annyira, hogy ne lássam liberális és demokratikus intézmé­nyek tökéletesítését Magyarországon megnehe­zítő akadályokat éppen ma, amikor ezekre az intézményekre több külföldi ország­ban súlyos csapásokat mérte­k. E tizenhárom év alatt a libe­rális és demokratikus reformok bevezetése ellen a leghatásosabb érveket éppen azok a tapaszta­latok szolgáltatták, amelyeket Magyarország a fegyverszünet utáni forradalmi időszakban nyert. A demokratikus fejlődésnek a legrosszabb szol­gálatot azok teszik, akik a demokrácia elveit és a nemzeti jogok és szabadság alapvető követeléseit szembeállítják. Szabadelvű államférfi számára ilyen ellentét nincs és nem is lehet, úgy erkölcsi, mint fogalmi szempontból lehetetlenség demo­kráciát követelni az állam polgárai, számára és ugyanakkor megtagadni az állampolgárok ösz­szessége, a nemzet számára a demokrácia és sza­badság elemi jogait. Balsay Károly, a magyar országgyűlés szabadelvű pártjának vezére Bethlen István gróf ünneplése Pest vármegye kisgyűlésén A Fényes László- féle hazaárulást megbélyegzi a vármegye Pest vármegye kisgyűlése kedden délelőtt Preszly Elemér főispán elnökletével ülést tar­tott, amelyen napirend előtt Váry Albert szólalt fel s köszöntötte fi a megye főispánját és tisztviselőit. Elismeréssel kell adóznunk erről a helyről is azok iránt a férfiak iránt, akik a külföldön apostoli mun­kát végeznek az igazságtalanság megszünteté­­séért, s köszönet illeti Bethlen István grófot és Eckhardt Tibort, akiket pártkülönbség nél­kül szeretettel üdvözlünk. Érezzük, hogy mun­kájuk nem maradhat sikertelen. Ugyanakkor megdöbbenéssel kellett tudomást szereznünk arról, hogy akadt egy magyar ember, Fényes László, aki külföldre szökött és a hazáját hátbatámadta, azt állítva, hogy nincs igazunk, amikor területi épségünk visszaállításáért indí­tott harcunkat vívjuk. Lehetetlen, hogy ilyen megtévelyedett és a­egháborodott magatartás ellen ne tiltakozzunk. Ezzel érdemtelenné tette magát arra, hogy a magyar nevet viselje. Fábián Béla is a legteljesebb elismeréssel adózott Bethlen és Eckhardt külföldi felvilá­gosító munkájáért. Sajnálatos, hogy ugyan­akkor akadt egy Fényes László, aki az ellen­ségeink táborához szegődött, azok közé az el­lenségek közé, akik ma is folytatják a hábo­rút velünk szemben a gazdasági fronton. Preszly Elemér főispán a megye közönségé­nek köszönetét tolmácsolta azoknak a magyar férfiaknak, akik az ország sorsának jobbra­­fordulásáért küzdenek a külföldön, ugyanakkkor azonban — mondta — akadt magyar ember, aki magáról megfeledkezve, ellenségeink közé állt. Nem is tekintjük többé magyar ember­nek, hanem egyértelmű elhatározással kivetjük a nemzet testéből, vele közösséget nem vállan­lánk. Ami azt az óhajt illeti, hogy az ország­ban egység és rend legyen, én, mint a kormány képviselője, kijelentem, hogy a kormánynak van ereje és akarata is ahhoz, hogy az ország­ban a rendet minden körülmények között fenn­tartsa. Mihályi Ferenc szocialista bizottsági tag általános helyeslés közben jelentette ki, hogy a szocialisták is egyek abban, hogy a trianoni békeszerződés káros rendelkezéseit meg kell szüntetni. Helyesli, ha a megye is üdvözli azo­kat, akik a szégyenteljes béke megváltoztatása érdekében dolgoznak és a szocialisták is a leg­mélyebb megvetéssel fordulnak el azoktól, akiik az ő munkájukat elgáncsolni igyekeznek. Preszly Elemér válaszolva a felszólalásra, kijelentette, hogy az insegakció az egész megye területén megindult a megállapított keretekben. Ezután a 240 pontból álló tárgysorozatot tárgyalta le a kisgyűlés.

Next