Budapesti Hírlap, 1934. január (54. évfolyam, 1-24. szám)
1934-01-20 / 15. szám
10 KÖZGAZDASÁG Amerika ezüstpolitikája Rooseveltnek az az újabb pénzügyi intézkedése, hogy az Egyesült Államokban az ezüstöt korlátlan érvényű fizetőeszközként fogadtatja el, beláthatatlan következményekkel járhat. Ennek alapján a jövőben bármilyen mennyiségű dollárfizetés ezüst érmével is kiegyenlíthető lesz. Az ezüst remonetizálása osztatlan tetszést csak az ezüsttermelők és a spekulánsok körében talál. A konzervatív gazdasági körök idegenkedéssel fogadták e hírt. Az „inflációs pártiak" ettől a rendelkezéstől a maguk részére különösebb eredményt nem várnak, s erről az oldalról nincs is nagyobb támogatás. Az ezüst és arany közötti érme paritás még nincs hivatalosan meghatározva. Előre láthatóan 1 ,-1éél-szeresben fogják az ezüst árarányát megállapítani. Azonban Roosevelt ezt csak úgy tudja tartósan biztosítani, fia az ezüstpénzt kényszerárfolyammal látja el. Ez esetben azonban a szabad pénzverési jogot nem tarthatja fenn, mert akkor a világ minden ezüstje Amerikába özönlene, hogy ott dollárrá monetizálódjon. A nemesfémnek világpiaci ára rendszerint alacsonyabb, mint valamely ország kényszerárfolyammal bíró fémpénze, minélfogva a spekuláció ezt az előnyt minden esetben kihasználná. E kétes értékű experimentumot a kormányok leginkább akkor szokták életbe léptetni, ha az államkassza pénztári hiányát kell vele átmenetileg pótolni. Van azonban néha kivétel is, mint amilyen volt az Egyesült Államoknak 1873-ban tett intézkedése, amikor az állam 5 dollár értékű „ezüst trade-dollárokat" hozott forgalomba, hogy az egzotikus államokkal külkereskedelmi forgalmat bonyolítson le. E pénznem azonban nem volt hosszú életű, mert az ezüst depreciálása miatt, ez érméket a forgalomból hamar ki kelletett vonni. Az ok, ami miatt a trade-dollárokat meg kelletett szüntetni, ma sem tűnt el. Mert az ezüst ma is mérhetetlen mennyiségben van a világon és az amerikai és mexikói ezüstbányák termelési kapacitása ma sem kisebb, mint volt 50 évvel ezelőtt, amikor az összes kulturállamok kénytelenek voltak a mono-metalizmus, az arany rendszerére áttérni. Nehéz feladat előtt áll tehát az Egyesült Államok pénzügyi kormánya, ha ilyen körülmények között az ezüstérme paritást meg akarja állapítani. Az ezüst valuta alkalmazása csak fokozni fogja az Egyesült Államok pénzrendszerében fennálló zavarokat, mert a „sántító valuta", a tapasztalatok szerint, kiszorítja az országból a magasabb értékű fémpénzeket. Előreláthatóan ez lesz a következménye az ezüstön alapuló újabb monetáris kísérletnek is. Z. L. — Milyen árban történt az olasz búzaexport? A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tegnapi üléséről szóló tudósításunk szerint Frey Kálmán a „Futura" olasz exportakciójáról azt állította, hogy az exportált búzáért a magyar állomás csak 4—5 pengőt lehetett elérni. Ezzel szemben kétségtelenül megállapítottuk, hogy a Futura ezt az exportakcióját a kormányhatóságok teljes irányítása és ellenőrzése alatt az érdekelt gazdakörök legnagyobb megelégedésére bonyolította le a különböző állomásokon. Az Olaszországba exportált búzákért tényleg elért ár 7—8 pengő között mozgott és így a 4—5 pengős állítólagos ár emlegetése nem egyéb célzatos hangulatkeltésnél. — Románia megszünteti a kontingensrendszert. Kereskedelmi körökben szerzett értesülés szerint a román kormány elhatározta a kontingeniálási rendszer megszüntetését és a jövőben a román Nemzeti Bankra bízza, hogy milyen eszközökkel igyekszik a román pénzt megvédeni. A román Nemzeti Bank megbízottja már megfelelő előterjesztéseket tett a kereskedelemügyi miniszternél. — A Tébe vidéki propaganda-útja. A TÉBE északmagyarországi körzete Miskolcon közgyűlést tartott, amelyen Hegedűs Lóránt, a TÉBE elnöke, ismertette azt a munkásságot, amelyet a TÉBE a vidéki intézetek érdekében kifejtett. A körzet alelnökeivé Gyenes Farkas Gyulát, Legeza Lászlót, Weltner Mórt és Zoltán Ferencet választották meg. Az utóbbit a közgyűlés az elnök helyettesítésével is megbízta. Nyári Pál az osztalékfizetés kérdéséről és a gazdavédelmi rendeletekkel kapcsolatos kérdésekről tájékoztatta a közgyűlést. A román fakivitel Magyarország felé igen kedvezően alakul a Temesvári Hírlap értesülése szerint. Hírek vannak arról, hogy a faexportőrök rövidesen Budapesten fogják megtárgyalni a román fakivitel ügyét. A magyar-bolgár kereskedelmi kapcsolat elmélyítése érdekében a bolgár minisztériumok, a nemzeti bank és az érdekképviseletek a bolgár mezőgazdaság érdekeit a magyar piacon, továbbá az állategészségügyi egyezmény rendelkezéseit, a dunai hajózás lehetőségeit és a vasúti díjtételek kérdését tették tanulmány tárgyává. A nemzetközi búzaegyezmény megváltoztatásáról érkezik hír Londonból. A búzakonferencia bizottsági ülésén, amelyet január 28-ára hívtak össze, napirendre veszik az amerikai kormánynak azt a javaslatát, amely szerint az Európába irányuló áruk dltárait az öszszes búzaminőségeknél a legalacsonyabb aranyárban fogják megállapítani. A londoni piacon nem nagy reménységgel néznek az újítások elé. Az argentínai kormány szabadkezet kért a részéről exportált búzaárak megállapításánál, mire egyes, az egyezményben résztvevő országok azt követelik, hogy a legalacsonyabb aranyár megállapításánál változásokat eszközöljenek a kvótaelosztást illetően. Ezek szerint az egyezmény fennállását veszély fenyegeti, amennyiben a fő exportállamok kvótaelosztásainál leendő kivételezések automatikusan majd a nagyobb európai búzatermő államok, de főképpen Oroszország követeléseit fogja maga után vonni. A Magyar kiállítási csoportot szervez a Külkereskedelmi Hivatal a tavasszal megtartandó bécsi vásáron. A kiállítás célja az, hogy bemutassa a magyar agrártermékek kitűnő minőségét és ezzel propagandát fejtsen ki a fogyasztóközönség körében. — Javult a mezőgazdasági index. A Statisztikai Hivatal adatai szerint a december havi nagykereskedelmi árak indexszáma az előző havi 70-ről 71-re emelkedett. Az emelkedést az agrárindex egypontos javulása idézte elő, míg az ipari indexszám változatlan maradt. A létfenntartási költségek indexszáma lakbérrel együtt számítva 86,6-ról 87,8-ra emelkedett. — Növekszik a betét — csökken a folyószámla. A budapesti tizenkét legnagyobb pénzintézetnél és a Postatakarékpénztárnál elhelyezett takarékbetétek álladéka az előző havi 523.7 millió pengőről 533.8 millió pengőre emelkedett, míg a folyószámlabetéteké 681.1 millió pengőről 660.8 millióra csökkent. — Kényszeregyesség. A zalaegerszegi törvényszék Müller Miksa sümegi vöröskereskedő ellen, — a szekszárdi törvényszék Mandl János faddi, — a gyulai törvényszék Gábor József babócsai kereskedő ellen megindította a kényszeregyességi eljárást.Huszonegymillió csehkoronával aktív volt Csehország külkereskedelmi mérlege az elmúlt évben. A behozatal értéke 5832, a kivitelé 5853 millióra rúgott. 1932-ben Csehország külkereskedelmi mérlege még 144 millió csehkoronás hiánnyal zárult. A nagy áramfogyasztás magasabb díjtételét kifogásolták a Magyar Vaskereskedők és Vasiparosok Országos Egyesületének gyűlésén. Sátori Ernő elnök rámutatott arra, hogy az Elektromos Művek külön megadóztatják a bizonyos határon túl való fogyasztást és bejelentette, hogy ez ellen az Egyesület mozgalmat indít. — Csongrádi szőlősgazdagyűlés. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete Csongrádon Waldbott Kelemen báró elnökletével gyűlést tart, amelyen a gazdák kívánságait Szlapák Pál és Baross Endre dr. fogja ismertetni. Hozzászólás a biztosítás kérdéséhez A minap ismertettük azt a tervezetet, amely a mezőgazdasági munkások aggkori biztosítását úgy akarja megoldani, hogy a biztosítótársaságok díjbevételéből 13 millió pengőt vonna el. Az így keletkezett hiányt a viszontbiztosítás új megoldásával akarná fedezni ez a javaslat, továbbá úgy, hogy a bevételelvonással érintett társaságokat egyes biztosítóágak kiterjesztésének jövedelmével kárpótolná. A fenti javaslattal szemben a következő hozzászólás érkezett a Budapesti Hírlaphoz: A most szétküldött tervezet, amelyet Glaser Géza és Ormándy János kamarai igazgató dolgoztak ki, gyakorlati megvalósíthatóság szempontjából kívánni valót hagy hátra. A tervezet nélkülözi a gyakorlati élet tapasztalatait és ennélfogva az elgondolása annyira merész, hogy radikalizmusával egész közgazdasági életünket megbolygatná. A javaslat tervezőit arra kérem, hogy nézzék meg a biztosítóintézetek mérlegét, mert abból más konklúzióra fognak jutni. Ma a biztosítótársaságok is a legnagyobb nehézségekkel küzdenek és hihetetlen nagy erőfeszítéseket kell tenniük, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben hivatásuknak meg tudjanak felelni. A tervezet elkészítői az olasz példára hivatkoznak, amely természetesen a mi viszonylatainkhoz hasonlítva, helyt nem álló, mert mindenki tudja, hogy amidőn az olasz állam a viszontbiztosítás kérdésében részt kért a magánvállalkozástól, megalapította az állami biztosítóintézetet. Azonban ezt a példát mi, a jelenlegi költségvetés mellett nem utánozhatjuk, elsősorban azért, mert erre fedezet nincs, másodsorban pedig, mert az igen jelentősnek mondható illetékeket elveszítené a kincstár. A biztosítók kártalanítása sem történhetne meg a tervezet elgondolása alapján, mert a részvénytársasági többséget ily megváltással nem lehet oly kötelezettség teljesítésére bírni, mint amit a tervezet elgondol. Például a magánalkalmazottak kötelező nyugdíjbiztosítását a Lex Vass II. már régen megoldotta, de nem a biztosító magánvállalatoknál, hanem a MABI és az OTI útján. Az adminisztráció kérdése ugyancsak nem valósítható meg a tervezet szerint, mert oly zavart teremtene az elgondolás, amely végeredményben arra vezetne, hogy a gazdasági cselédek biztosítási díjának levonását magának a gazdának kellene teljesítenie. Érdekes volna megtudni, hogy a tervezet előkészítői miért gondoltak éppen a biztosító magánvállalatokra, holott ezeknél nagyobb nyereséggel rendelkező vállalkozások is vannak. Azonban még sincs senki az országban, aki csak gondolna is arra, hogy e társaságoknak nyereségét elvegyék. A mi országunk a magántulajdon alapján áll és minden, ami más elgondolás, az szemben találja magát fennálló törvényeinkkel és így rendkívül merész az olyan elgondolás, amely a magánvállalkozás elvét ki akarná kezdeni. LOVAG STERNÁD ISTVÁN Bécs, (jan. 19.) Dunagőzhajózási 3.40, Kohó 7.75, Magyar Általános Kőszén 316, Rima 21. Berlin, (jan. 19.) Magyar államkölcsön 4%% 1913. 5.05, u. a. 1914. 5.05, Magyar aranyjáradék 4% 5.30, Magyar államkölcsön 4% 1910. 5.30, Magyar koronajáradék %, Budapesti kölcsön 1914. 44, Reichsbank 166, Reichsbahn 111%, I. G. Farben 124%. Minden család mentora a kitűnően bevált, nagy áttekintést nyújtó HÁZTARTÁSI BEÍRÓKÖNYV, a „HÁZTARTÁSI SZÁMADÓ KAPTÁR" A valóban korszerű kultúrmű V. évfolyama most jelent meg. ÁRA:P 1.20 Ugyanilyen kitűnő rendszerű gyakorlati könyv Oeconomus most megjelent másik műve is, A családfő könyve, a HÁZI-IKTATÓ EGY EGÉSZ ÉLETRE SZÓLÓ ADMINISZTRÁCIÓS KÖNYV a személyi és családi okiratok rendszeres nyilvántartására. A maga nemében egyedülálló. Ara: P 2 40. Cími vászonkelénben P 3 50. Kiadja: „4 PENO KÖNYVEI" kiadóhivatala, Budapest, VI., Andrássy út 35. — Vidékre példányonként 200 portó. B. H. Budapesti értéktőzsde Az értéktőzsde ma is barátságos alaphangulattal nyitott. Az értékek túlnyomó része megtartotta tegnapi magas árfolyamát, sőt egyes papírok újabb árnyereséget is értek el. A forgalom azonban nem volt oly nagy terjedelmű, mint az előző napokban. A spekuláció érdeklődését ugyanis a kötvénypiac kötötte le, ahol rendkívüli élénk üzleti tevékenység fejlődött ki. A fix piac irányzata ennek következtében mindvégig szilárd volt és az összes címletek a fokozott kereslet következtében jeeintékeny áremelkedést értek el. Az aranypiac gyengén tartott volt. 1933. évi ptj. (100.—) 100.—, Népszövetségi (53.—) —.—, I—V. hadikölcsön (0.29) 0.28, VI —VII. hadikölcsön (0.20) —.—, V. hadikölcsön (0.18) —.—, VIII. hadikölcsön (0.19) —.—, 1914. évi főv. (39.7) 41.—, 1927. évi főv. (33.75) 35.75, Szinarany 5005—5010, Napóleon 30.25—30.35. 1934. Jan. 19. Irányzat: barátságos. Előző zárlat Előfordultkötések Zárlat Nemzeti Bank 139.— 136.5—138.5 138.5 Első M. Bszt. 265.—— — Hungária malom 5.75 5.75 5.75 Bauxit 24.25— — Beocsini 14.75 14.8 14.8 Aszfalt 8.— 8—8.25 8.— Kőszén 257.— 258—260.5 260.— Salgó 19.7 19.85—20.2 20.— Ganz 9.5 9.6 9.5 Rima 18.2 18—18.4 18.4 Nasiei 63.2 63.5—64.25 64.1 Nova 14.25— 14.5 Trust 70.— 71—71.5 71.— Magyar Cukor 75.75 75—77.5 77.— Georgia 14.— 14 14.— Izzó 277.— 272—275 274.5 Részvénysör 76.5 78 78.— Chinoin 3.2— 3.2 Flóra 8.75— 8.75 Műtrágya 9.25— 9.5 Vasútforgalmi 15.75 15.9 15.75 Külföldi értéktőzsdék Párizs, (jan. 19.) Banque de Francé 11150, Credit Lyonnais 2060, Waggons Lits 97, gchne'der Creusot 1550, Magyar 4% ar. jár. 48.75. 1934 JANUÁR 20, SZOMBAT " •A, ’ Deviza zárlatok Budapesti devizaárfolyamok, (jan. 19.) Amszterdam 231.50—232.70, Belgrád 7.80—7.90, Berlin 135.80— 136.60, Brüsszel 79.26—79.74, Bukarest 3.41—3.43, Kopenhága 80.20—81.20, London 18— 18.14, Milano 30.00—30.18, Newyork 359.00—. 365.00, Oszló 90.40—91.20, Párizs 22.33—22.47, Prága 16.95—17.05, Szófia 4.11%—4.14%, Stockholm 92.80—93.60, Varsó 64.75—65.15, Zürich 110.80— 111.40. Budapesti valutaárfolyamok, (jan. 19.) Angol ’ font 18.00—18.40,belga 79.16—79.74, cseh korona 16.95—17.07, dán korona 80.00—81.20, dinár 7.80 —8.30, dollár 355.00—365.00, francia frank 22.30 —22.50, holland fr. 231.30—232.70, lengyel zloty 64.65—65.15, lev 3.42—3.46, leva 4.00—4.26, Ura 29.90— 30.20, német márka 135.70—136.60, norvég korona 90.20—91.20, osztrák schilling 78.70— 80.70, svájci frank 110.70—111.40, svéd korona 92.60—93.60, kanadai dollár 345.00—365.00.. —Berlin clearing 136.20, Brüsszel 79.50, Bukarest 3.42, Milano 30.0926, Párizs 22.401, Szófia 413, Bécs 80.454, Zürich, (jan. 19.) Párizs 20.28, London 16.16, Newyork 325, Brüsszel 72, Milano 27.12, Madrid 42.75, Amszterdam 207.85, Berlin 122.55, Bécs 73.05, Schilling 56.50, Stockholm 83.20, Oszló 81, Kopenhága 72, Prága 15.35, Varsó 58.10, Belgrád 7, Athén 2.93, Istambul 2.48, Bukarest 3.05, Helsinki 7.11, Bécs, (jan. 19.) Budapest 124.295, Belgrád 12.516, Berlin 167.35—168.35, London 22.01 hétnyolcad—22.21 hétnyolcad, Madrid 58.20—58.80, Milano 37.04—37.24, Newyork 442.50—446.50, Párizs 27.72—27.88, Prága 20.94—21.06, Zürich 136.64—137.44, London, (jan. 19.) Budapest 18.00, Newyork 5.02%, Párizs 80.31. v. . . 1 - Budapesti gabonatőzsde Budapesti határidős piac, (jan. 19.) Külföldi ösztönzésre és fedező vásárlások hatására az irányzat megjavult. A búza megtartotta előző napi árszintjét, a rozs a két határidőre 3—3 fillérrel javult, a tengeri tartott volt. Zárlat: Az irányzat megjavult, a forgalom csendes volt. Magyar búza márc. 7.77, 7.90, zárlat 7.90 —7.91, máj. 7.90, 8.05, zárlat 8.04—8.05, magyar rozs márc. 4.40, 4.50, zárlat 4.50—4.53, máj. 4.70— 4.77, zárlat 4.77—4.80, tengeri máj. 7.85—7.83, zárlat 7.88—7.90, júl. 8.20, zárlat —. Budapesti készárupiac, (jan. 19.) A forgalom szűk keretek között mozgott, az irányzat lanyha volt. A búza 15 vagon mennyiségű hivatalosan feljegyzett forgalom mellett 10, a rozs egy kötés mellett 15 fillérrel olcsóbbodott. A zab jegyzését 19 fillérrel mérsékelték, a többi főbb termény ára nem változott. Zárlat: búza 77 kg-os tv. 7.70—7.85, felsőt 7.55 —7.75, egyebek 7.40—7.50, 78 kg-os tv. 7.80—7.95, felsőt. 7.65—7.85, egyebek 7.50—7.60, 79 kg-os tv. 7.90— 8.05, felsőt. 7.75—7.95, egyebek 7.60—7.70, 80 kg-os tv. 8.00—8.15, felsőt. 7.80—8.10, egyebek 7.70—7.80, rozs 3.90—4.00, takarmányárpa la 7.20 —7.40, Ila 7.10—7.20, sörárpa kiváló 10.50—11.50, elsőrendű 9.00—9.50, sörárpa 8.00—8.50, zabla 8.20—8.30, Ha 8.10—8.20, ótengeri 7.80—7.90, újtengeri tiszántúli 6.05—6.10 pengő 100 kg-ként. Különféle termények: Viktóriaborsó ab áll. sterilizált 9—10, zöld expressborsó ab áll. sterilizált 14— 15, őszi rózsaburgonya ét 4.20—4.60, Ella ét 4.10—■ 4.30, köles vörös 9—9.50, egyéb 8.50—9 pengi 100 kg-ként. Előfordult kötések: búza 80 kg-os felsőt. 150 q 150 q 150 q 7.75, 150 q 7.80, 150 q 8.10 hajdúsági, jászsági 450 q 7.85, rozs 150 q 3.90, árpa 300 q 9.70, 300 q 9.50, 150 q 8.50, 150 q 7.25, zab 300 q 8.20 minta szerint, tengeri 900 q 7.77% májusra, 300 q 6.05 pengő 100 kg-ként budapesti paritásban. Külföldi árutőzsdék Prága, (jan. 19.) Cukortőzsde. Belföldi nyerscukor 100 kg-ként prompt Aussigloko 54—54.25 ch. Az irányzat gyenge. London, (jan. 19.) Külföldi cukortőzsde. Holland cukor behajózásra készen 6/7%, belga cukor behajózásra készen 6/3, cseh cukor behajózásra készen 7/3, jávai fehércukor jan. febr. 6/3 shilling per cnt. Newyork, (jan. 19) Kávéközép. Rio márc. 7.03, máj. 7.22, júl. 7.34, szept. 7.47, dec. 7.60, Lantos márc. 9.65, máj. 9.85, júl. 9.96, szept. 10.28, dec. 10.41. Az irányzat tartott. Alexandria, (jan. 19.) Gyapottőzsde. Sakellarydis fully good fair jan. 14.93, márc. 14.99, máj. 15.09, júl. 15.18, nov. 15.29, felsőegyiptomi asmuni febr. 11.70, ápr. 11.78, jún. 11.84, okt. 11.80, dec. 11.85 tahiri per kantar. Gyula diák úő regénye SOMOGYVÁRY GYULA VIRÁGZIK A MANDULA Két kötet 4 penső