Budapesti Hírlap, 1934. január (54. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-20 / 15. szám

10 KÖZGAZDASÁG Amerika ezüstpolitikája Rooseveltnek az az újabb pénzügyi intézke­dése, hogy az Egyesült Államokban az ezüstöt korlátlan érvényű fizető­eszközként fogadtatja el, beláthatatlan következményekkel járhat. Ennek alapján a jövőben bármilyen mennyi­ségű dollárfizetés ezüst érmével is kiegyenlít­hető lesz. Az ezüst remonetizálása osztatlan tet­szést csak­ az ezüsttermelők és a spekulánsok körében talál. A konzervatív gazdasági körök idegenkedéssel fogadták e hírt. Az „inflációs pártiak"­ ettől a rendelkezéstől a maguk részére különösebb eredményt nem várnak, s erről az oldalról nincs is nagyobb támogatás. Az ezüst és arany közötti érme­ paritás még nincs hivatalosan meghatározva. Előre látha­tóan 1 ,-1éél-szeresben fogják az ezüst árarányát megállapítani. Azonban Roosevelt ezt csak úgy tudja tartósan biztosítani, fia az ezüstpénzt kényszerárfolyammal látja el. Ez esetben azon­ban a szabad pénzverési jogot nem tarthatja fenn, mert akkor a világ minden ezüstje Ame­rikába özönlene, hogy ott dollárrá monetizálód­­jon. A nemesfémnek világpiaci ára rendszerint alacsonyabb, mint valamely ország kényszer­árfolyammal bíró fémpénze, minélfogva a spe­kuláció ezt az előnyt minden esetben kihasz­nálná. E kétes értékű experimentumot a kormányok leginkább akkor szokták életbe léptetni, ha az államkassza pénztári hiányát kell vele átmene­tileg pótolni. Van azonban néha kivétel is, mint amilyen volt az Egyesült Államoknak 1873-ban tett intézkedése, amikor az állam 5 dollár ér­tékű „ezüst trade-dollárokat" hozott forgalomba, hogy az egzotikus államokkal külkereskedelmi forgalmat bonyolítson le. E pénznem azonban nem volt hosszú életű, mert az ezüst depreciá­­lása miatt, ez érméket a forgalomból hamar ki kelletett vonni. Az ok, ami miatt a trade-dollárokat meg kel­letett szüntetni, ma sem tűnt el. Mert az ezüst ma is mérhetetlen mennyiségben van a világon és az amerikai és mexikói ezüstbányák termelési kapacitása ma sem kisebb, mint volt 50 évvel ezelőtt, amikor az összes kulturállamok kényte­lenek voltak a mono-metalizmus, az arany rend­szerére áttérni. Nehéz feladat előtt áll tehát az Egyesült Ál­lamok pénzügyi kormánya, ha ilyen körülmé­nyek között az ezüst­érme paritást meg akarja állapítani. Az ezüst valuta alkalmazása csak fo­kozni fogja az Egyesült Államok pénzrendsze­rében fennálló zavarokat, mert a „sántító va­luta", a tapasztalatok szerint, kiszorítja az or­szágból a magasabb értékű fémpénzeket. Előre­láthatóan ez lesz a következménye az ezüstön alapuló újabb monetáris kísérletnek is. Z. L. ­ — Milyen árban történt az olasz búzaex­port? A Budapesti Kereskedelmi és Iparka­mara tegnapi üléséről szóló tudósításunk szerint Frey Kálmán a „Futura" olasz exportakciójá­ról azt állította, hogy az exportált búzáért a­ magyar állomás csak 4—5 pengőt lehetett elérni. Ezzel szemben kétségtelenül megállapítottuk, hogy a Futura ezt az exportakcióját a kor­mányhatóságok teljes irányítása és ellenőrzése alatt az érdekelt gazdakörök legnagyobb meg­elégedésére bonyolította le a különböző állomá­sokon. Az Olaszországba exportált búzákért tényleg elért ár 7—8 pengő között mozgott és így a 4—5 pengős állítólagos ár emlegetése nem egyéb célzatos hangulatkeltésnél. — Románia megszünteti a kontingens­­rendszert. Kereskedelmi körökben szerzett ér­tesülés szerint a román kormány elhatározta a kontingeniálási rendszer megszüntetését és a jö­­vőben a román Nemzeti Bankra bízza, hogy milyen eszközökkel igyekszik a román pénzt megvédeni. A román Nemzeti Bank megbízottja már megfelelő előterjesztéseket tett a kereske­delemügyi miniszternél. — A Tébe vidéki propaganda-útja. A TÉBE északmagyarországi körzete Miskolcon közgyűlést tartott, amelyen Hegedűs Lóránt, a TÉBE elnöke, ismertette azt a munkásságot, amelyet a TÉBE a vidéki intézetek érdekében kifejtett. A körzet al­­elnökeivé Gyenes Farkas Gyulát, Legeza Lászlót, Weltner Mórt és Zoltán Ferencet választották meg. Az utóbbit a közgyűlés az elnök helyettesítésével is megbízta. Nyári Pál az osztalékfizetés kérdéséről és a gazdavédelmi rendeletekkel kapcsolatos kérdé­sekről tájékoztatta a közgyűlést.­­ A román fakivitel Magyarország felé igen kedvezően alakul a Temesvári Hírlap ér­tesülése szerint. Hírek vannak arról, hogy a fa­exportőrök rövidesen Budapesten fogják meg­tárgyalni a román fakivitel ügyét.­­ A magyar-bolgár kereskedelmi kapcsolat elmélyítése érdekében a bolgár minisztériumok, a nemzeti bank és az érdekképviseletek a bol­gár mezőgazdaság érdekeit a magyar piacon, továbbá az állategészségügyi egyezmény rendel­kezéseit, a dunai hajózás lehetőségeit és a vasúti díjtételek kérdését tették tanulmány tárgyává.­­ A nemzetközi búzaegyezmény megvál­toztatásáról érkezik hír Londonból. A búza­konferencia bizottsági ülésén, amelyet január 28-ára hívtak össze, napirendre veszik az ame­rikai kormánynak azt a javaslatát, amely sze­rint az Európába irányuló áruk dlt­árait az ösz­­szes búzaminőségeknél a legalacsonyabb arany­árban fogják megállapítani. A londoni piacon nem nagy reménységgel néznek az újítások elé. Az argentínai kormány szabadkezet kért a ré­széről exportált búzaárak megállapításánál, mire egyes, az egyezményben résztvevő országok azt követelik, hogy a legalacsonyabb aranyár megállapításánál változásokat eszközöljenek a kvótaelosztást illetően. Ezek szerint az egyez­mény fennállását veszély fenyegeti, amennyiben a fő exportállamok kvótaelosztásainál leendő ki­vételezések automatikusan majd a nagyobb euró­pai búzatermő államok, de főképpen Orosz­ország követeléseit fogja maga után vonni. A Magyar kiállítási csoportot szervez a Kül­kereskedelmi Hivatal a tavasszal megtartandó bécsi vásáron. A kiállítás célja az, hogy bemutassa a magyar agrártermékek kitűnő minőségét és ezzel propagandát fejtsen ki a fogyasztóközönség köré­ben. — Javult a mezőgazdasági index. A Sta­tisztikai Hivatal adatai szerint a december havi nagykereskedelmi árak indexszáma az előző havi 70-ről 71-re emelkedett. Az emelkedést az agrárindex egypontos javulása idézte elő, míg az ipari indexszám változatlan maradt. A lét­­fenntartási költségek indexszáma lakbérrel együtt számítva 86,6-ról 87,8-ra emelkedett. — Növekszik a betét — csökken a folyó­­számla. A budapesti tizenkét legnagyobb pénzintézetnél és a Postatakarékpénztárnál el­helyezett takarékbetétek álladéka az előző havi 523.7 millió pengőről 533.8 millió pengőre emel­kedett, míg a folyószámlabetéteké 681.1 millió pengőről 660.8 millióra csökkent. — Kényszeregyesség. A zalaegerszegi törvény­szék Müller Miksa sümegi vöröskereskedő ellen, — a szekszárdi törvényszék Mandl János faddi, — a gyulai törvényszék Gábor József babócsai keres­kedő ellen megindította a kényszeregyességi el­járást.­­­­Huszonegymillió csehkoronával aktív volt Csehország külkereskedelmi mérlege az elmúlt évben. A behozatal értéke 5832, a ki­vitelé 5853 millióra rúgott. 1932-ben Csehország külkereskedelmi mérlege még 144 millió cseh­­koronás hiánnyal zárult.­­ A nagy áramfogyasztás magasabb díjtéte­lét kifogásolták a Magyar Vaskereskedők és Vasiparosok Országos Egyesületének gyűlésén. Sátori Ernő elnök rámutatott arra, hogy az Elek­tromos Művek külön megadóztatják a bizonyos határon túl való fogyasztást és bejelentette, hogy ez ellen az Egyesület mozgalmat indít. — Csongrádi szőlősgazdagyűlés. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete Csongrádon Waldbott Kelemen báró elnökletével gyűlést tart, amelyen a gazdák kívánságait Szlapák Pál és Ba­ross Endre dr. fogja ismertetni. Hozzászólás a biztosí­tás kérdéséhez A minap ismertettük azt a tervezetet, amely a mezőgazdasági munkások aggkori biztosítá­sát úgy akarja megoldani, hogy a biztosító­­társaságok díjbevételéből 13 millió pengőt vonna el. Az így keletkezett hiányt a viszont­biztosítás új megoldásával akarná fedezni ez a javaslat, továbbá úgy, hogy a bevétel­elvonással érintett társaságokat egyes biztosító­ágak kiterjesztésének jövedelmével kárpótolná. A fenti javaslattal szemben a következő hozzászólás érkezett a Budapesti Hírlaphoz: A most szétküldött tervezet, amelyet Glaser Géza és Ormándy János kamarai igazgató dol­goztak ki, gyakorlati megvalósíthatóság szem­pontjából kívánni valót hagy hátra. A tervezet nélkülözi a gyakorlati élet tapasztalatait és ennélfogva az elgondolása annyira merész, hogy radikalizmusával egész közgazdasági életünket megbolygatná. A javaslat tervezőit arra ké­rem, hogy nézzék meg a biztosítóintézetek mér­legét, mert abból más konklúzióra fognak jutni. Ma a biztosítótársaságok is a legna­gyobb nehézségekkel küzdenek és hihetetlen nagy erőfeszítéseket kell tenniük, hogy a jelen­legi gazdasági helyzetben hivatásuknak meg tudjanak felelni. A tervezet elkészítői az olasz példára hivat­koznak, amely természetesen a mi viszonyla­tainkhoz hasonlítva, helyt nem álló, mert min­denki tudja, hogy amidőn az olasz állam a vi­szontbiztosítás kérdésében részt kért a magán­­vállalkozástól, megalapította az állami bizto­sítóintézetet. Azonban ezt a példát mi, a jelen­legi költségvetés mellett nem utánozhatjuk, elsősorban azért, mert erre fedezet nincs, má­sodsorban pedig, mert az igen jelentősnek mondható illetékeket elveszítené a kincstár. A biztosítók kártalanítása sem történhetne meg a tervezet elgondolása alapján, mert a részvénytársasági többséget ily megváltással nem lehet oly kötelezettség teljesítésére bírni, mint amit a tervezet elgondol. Például a ma­gánalkalmazottak kötelező nyugdíjbiztosítását a Lex Vass II. már régen megoldotta, de nem a biztosító magánvállalatoknál, hanem a MABI és az OTI útján. Az adminisztráció kérdése ugyancsak nem valósítható meg a tervezet szerint, mert oly zavart teremtene az elgondolás, amely végered­ményben arra vezetne, hogy a gazdasági cse­lédek biztosítási díjának levonását­­ magának a gazdának kellene teljesítenie. Érdekes volna megtudni, hogy a tervezet előkészítői miért gondoltak éppen a biztosító magánvállalatokra, holott ezeknél nagyobb nyereséggel rendelkező vállalkozások is vannak. Azonban még sincs senki az országban, aki csak gondolna is arra, hogy e társaságoknak nyereségét elvegyék. A mi országunk a magántulajdon alapján áll és minden, ami más elgondolás, az szemben találja magát fennálló törvényeinkkel és így rendkívül merész az olyan elgondolás, amely a magánvállalkozás elvét ki akarná kezdeni. LOVAG STERNÁD ISTVÁN Bécs, (jan. 19.) Dunagőzhajózási 3.40, Kohó 7.75, Magyar Általános Kőszén 316, Rima 21. Berlin, (jan. 19.) Magyar államkölcsön 4%% 1913. 5.05, u. a. 1914. 5.05, Magyar aranyjáradék 4% 5.30, Magyar államkölcsön 4% 1910. 5.30, Magyar koronajáradék %, Budapesti kölcsön 1914. 44, Reichsbank 166, Reichsbahn 111%, I. G. Far­ben 124%. Minden család mentora a kitűnően bevált, nagy áttekintést nyújtó HÁZTARTÁSI BEÍRÓKÖNYV, a „HÁZTARTÁSI SZÁMADÓ KAPTÁR" A valóban korszerű kultúrmű V. évfolyama most jelent meg. ÁRA:­P 1.20 Ugyanilyen kitűnő rendszerű gyakorlati könyv Oeconomus most megjelent másik műve is, A családfő könyve, a HÁZI-IKTATÓ EGY EGÉSZ ÉLETRE SZÓLÓ ADMINISZ­­TRÁCIÓS KÖNYV a személyi és családi okiratok rendszeres nyilvántartására. A maga nemében egyedülálló. Ara: P 2 40. Cími vászonkelénben P 3 50. Kiadja: „4 P­ENO KÖNYVEI" kiadóhivatala, Budapest, VI., Andrássy­ út 35. — Vidékre példányonként 20­0 portó. B. H. Budapesti értéktőzsde Az értéktőzsde ma is barátságos alaphangulattal nyitott. Az értékek túlnyomó része megtartotta tegnapi magas árfolyamát, sőt egyes papírok újabb árnyereséget is értek el. A forgalom azonban nem volt oly nagy terjedelmű, mint az előző napokban. A spekuláció érdeklődését ugyanis a kötvénypiac kötötte le, ahol rendkívüli élénk üzleti tevékenység fejlődött ki. A fix piac irányzata ennek következ­tében mindvégig szilárd volt és az összes címletek a fokozott kereslet következtében jeeintékeny ár­emelkedést értek el. Az aranypiac gyengén tartott volt. 1933. évi ptj. (100.—) 100.—, Népszövetségi (53.—) —.—, I—V. hadikölcsön (0.29) 0.28, VI —VII. hadikölcsön (0.20) —.—, V. hadikölcsön (0.18) —.—, VIII. hadikölcsön (0.19) —.—, 1914. évi főv. (39.7) 41.—, 1927. évi főv. (33.75) 35.75, Szinarany 5005—5010, Napóleon 30.25—30.35. 1934. Jan. 19. Irányzat: barátságos. Előző zárlat Előfordult­­kötések Zárlat Nemzeti Bank 139.— 136.5—138.5 138.5 Első M. Bszt. 265.—— — Hungária malom 5.75 5.75 5.75 Bauxit 24.25— — Beocsini 14.75 14.8 14.8 Aszfalt 8.— 8—8.25 8.— Kőszén 257.— 258—260.5 260.— Salgó 19.7 19.85—20.2 20.— Ganz 9.5 9.6 9.5 Rima 18.2 18—18.4 18.4 Nasiei 63.2 63.5—64.25 64.1 Nova 14.25— 14.5 Trust 70.— 71—71.5 71.— Magyar Cukor 75.75 75—77.5 77.— Georgia 14.— 14 14.— Izzó 277.— 272—275 274.5 Részvénysör 76.5 78 78.— Chinoin 3.2— 3.2 Flóra 8.75— 8.75 Műtrágya 9.25— 9.5 Vasútforgalmi 15.75 15.9 15.75 Külföldi értéktőzsdék Párizs, (jan. 19.) Banque de Francé 11150, Credit Lyonnais 2060, Waggons Lits 97, gchne'der Creusot 1550, Magyar 4% ar. jár. 48.75. 1934 JANUÁR 20, SZOMBAT " •A, ’ Deviza zárlatok Budapesti devizaárfolyamok, (jan. 19.) Amsz­­terdam 231.50—232.70, Belgrád 7.80—7.90, Berlin 135.80— 136.60, Brüsszel 79.26—79.74, Bukarest 3.41—3.43, Kopenhága 80.20—81.20, London 18— 18.14, Milano 30.00—30.18, Newyork 359.00—. 365.00, Oszló 90.40—91.20, Párizs 22.33—22.47, Prága 16.95—17.05, Szófia 4.11%—4.14%, Stock­­holm 92.80—93.60, Varsó 64.75—65.15, Zürich 110.80— 111.40. Budapesti valutaárfolyamok, (jan. 19.) Angol ’ font 18.00—18.40,belga 79.16—79.74, cseh korona 16.95—17.07, dán korona 80.00—81.20, dinár 7.80 —8.30, dollár 355.00—365.00, francia frank 22.30 —22.50, holland fr. 231.30—232.70, lengyel zloty 64.65—65.15, lev 3.42—3.46, leva 4.00—4.26, Ura 29.90— 30.20, német márka 135.70—136.60, norvég korona 90.20—91.20, osztrák schilling 78.70— 80.70, svájci frank 110.70—111.40, svéd korona 92.60—93.60, kanadai­ dollár 345.00—365.00.. —­­Berlin clearing 136.20, Brüsszel 79.50, Bukarest 3.42, Milano 30.0926, Párizs 22.401, Szófia 4­13, Bécs 80.454, Zürich, (jan. 19.) Párizs 20.28­, London 16.16, Newyork 325, Brüsszel 72, Milano 27.12, Madrid 42.75, Amszterdam 207.85, Berlin 122.55, Bécs 73.05, Schilling 56.50, Stockholm 83.20, Oszló 81, Kopenhága 72, Prága 15.35­, Varsó 58.10, Belgrád 7, Athén 2.93, Istambul 2.48, Bukarest 3.05, Helsinki 7.11, Bécs, (jan. 19.) Budapest 124.295, Belgrád 12.516, Berlin 167.35—168.35, London 22.01 hét­­nyolcad—22.21 hétnyolcad, Madrid 58.20—58.80, Milano 37.04—37.24, Newyork 442.50—446.50, Pá­rizs 27.72—27.88, Prága 20.94—21.06, Zürich 136.64—137.44, London, (jan. 19.) Budapest 18.00, Newyork 5.02%, Párizs 80.31. v. . . 1 -­­ Budapesti gabonatőzsde Budapesti határidős piac, (jan. 19.) Külföldi ösztönzésre és fedező vásárlások hatására az irány­zat megjavult. A búza megtartotta előző napi ár­­szintjét, a rozs a két határidőre 3—3 fillérrel ja­vult, a tengeri tartott volt. Zárlat: Az irányzat megjavult, a forgalom csen­des volt. Magyar búza márc. 7.77, 7.90, zárlat 7.90 —7.91, máj. 7.90, 8.05, zárlat 8.04—8.05, magyar rozs márc. 4.40, 4.50, zárlat 4.50—4.53, máj. 4.70— 4.77, zárlat 4.77—4.80, tengeri máj. 7.85—7.83, zár­lat 7.88—7.90, júl. 8.20, zárlat —. Budapesti készárupiac, (jan. 19.) A forgalom szűk keretek között mozgott, az irányzat lanyha volt. A búza 15 vagon mennyiségű hivatalosan fel­jegyzett forgalom mellett 10, a rozs egy kötés mel­lett 15 fillérrel olcsóbbodott. A zab jegyzését 19 fillérrel mérsékelték, a többi főbb termény ára nem változott. Zárlat: búza 77 kg-os tv. 7.70—7.85, felsőt 7.55 —7.75, egyebek 7.40—7.50, 78 kg-os tv. 7.80—7.95, felsőt. 7.65—7.85, egyebek 7.50—7.60, 79 kg-os tv. 7.90— 8.05, felsőt. 7.75—7.95, egyebek 7.60—7.70, 80 kg-os tv. 8.00—8.15, felsőt. 7.80—8.10, egyebek 7.70—7.80, rozs 3.90—4.00, takarmányárpa la 7.20 —7.40, Ila 7.10—7.20, sörárpa kiváló 10.50—11.50, elsőrendű 9.00—9.50, sörárpa 8.00—8.50, zab­la 8.20—8.30, Ha 8.10—8.20, ótengeri 7.80—7.90, új­­tengeri tiszántúli 6.05—6.10 pengő 100 kg-ként. Különféle termények: Viktóriaborsó ab áll. sterili­zált 9—10, zöld expressborsó ab áll. sterilizált 14—­ 15, őszi rózsaburgonya ét 4.20—4.60, Ella ét 4.10—■ 4.30, köles vörös 9—9.50, egyéb 8.50—9 pengi 100 kg-ként. Előfordult kötések: búza 80 kg-os felsőt. 150 q 150 q 150 q 7.75, 150 q 7.80, 150 q 8.10 hajdúsági, jászsági 450 q 7.85, rozs 150 q 3.90, árpa 300 q 9.70, 300 q 9.50, 150 q 8.50, 150 q 7.25, zab 300 q 8.20 minta szerint, tengeri 900 q 7.77% májusra, 300 q 6.05 pengő 100 kg-ként budapesti paritás­ban. Külföldi árutőzsdék Prága, (jan. 19.) Cukortőzsde. Belföldi nyers­cukor 100 kg-ként prompt Aussig­loko 54—54.25 ch. Az irányzat gyenge. London, (jan. 19.) Külföldi cukortőzsde. Holland cukor behajózásra készen 6/7%, belga cukor be­hajózásra készen 6/3, cseh cukor behajózásra ké­szen 7/3, jávai fehércukor jan. fe­br. 6/3 shilling per cnt. Newyork, (jan. 19) Kávéközép. Rio márc. 7.03, máj. 7.22, júl. 7.34, szept. 7.47, dec. 7.60, Lantos márc. 9.65, máj. 9.85, júl. 9.96, szept. 10.28, dec. 10.41. Az irányzat tartott. Alexandria, (jan. 19.) Gyapottőzsde. Sakella­­rydis fully good fair jan. 14.93, márc. 14.99, máj. 15.09, júl. 15.18, nov. 15.29, felsőegyiptomi as­­muni febr. 11.70, ápr. 11.78, jún. 11.84, okt. 11.80, dec. 11.85 tahiri per kantar. Gyula diák úő regénye SOMOGYVÁRY GYULA VIRÁGZIK A MANDULA Két kötet 4 penső

Next