Budapesti Hírlap, 1934. február (54. évfolyam, 25-47. szám)
1934-02-01 / 25. szám
1934 FEBRUÁR 1. CSÜTÖRTÖK B. H. „A német államhatalom egészének hordozója kizárólag a Frick Hitler belügyminiszter rádióbeszéde az állam újjáépítéséről parlamenti nyilatkozata nagy hatást váltott ki külföldön BERLIN, jan. 31. Frick birodalmi belügyminiszter este a rádióban beszédet mondott az állam újjáépítéséről s ebben a többi közt a következőket mondotta: — Mától kezdve megszűnt az országok önálló felségjoga, az államhatalom egészének hordozója kizárólag a birodalom. Ezzel a szeparatista és föderalista törekvéseknek minden időkre alkotmányszerű gátat emeltek. Németország szövetségi államból egységállammá vált, ha az új törvény gyakorlati végrehajtása még éveket vesz is igénybe. Az országos kormányok mától kezdve csak a birodalom végrehajtó szervei. Megtartják ugyan eddigi illetékességeiket, de e mellett kötelesek a birodalmi kormány rendeleteit végrehajtani. — Azok a férfiak, akik Hitler Adolf vezetése alatt a birodalom újjáépítésén dolgoznak, semmit sem akarnak a maguk számára. Mint egykor a nagy porosz király, ők is csak az állam első szolgájának érzik magukat. Felszólítják azonban a népet, hogy a jövő években olyan híven álljon a vezér és kormánya oldalán, mint a most elmúlt évben. A német államok egységesítéséről szóló törvény, melyet a Reichstag kedden elfogadott, a következőképpen szól: 1. $. Az országok népképviseleteit felfüggesztik. 2. $. 1. Az országok felségjogai a birodalomra szállnak át. II. Az országos kormányokat a birodalmi kormány alá rendelik. 3. §. A birodalmi helytartók a birodalmi belügyminiszter szolgálati felügyelete alatt állanak. 4. 4. A birodalmi kormány új alkotmányjogot léptethet életbe. 5. 5. A törvény végrehajtásához szükséges jogi rendeleteket és közigazgatási szabályzatokat a birodalmi belügyminiszter adja ki. 6. §. Ez a törvény kihirdetés© napján lép életbe. Hitler beszédének visszhangja a francia sajtóban PÁRIZS, jan. 31. A nagy horderejű belpolitikai események és döntések ellenére a szerda reggeli párizsi lapok vezető helyen foglalkoznak a birodalmi gyűlés kedd délutáni ülésével és elsősorban Hitler Adolf beszédével. A kancellár beszédét a lapok kimerítő részletességgel köztik és felírásaikban gyakran ismétlik meg, hogy Hitler Adolf beszédével újból békekészségéről akart bizonyságot tenni. A francia sajtót elsősorban a beszédnek a német-osztrák konfliktusra vonatkozó részei érdekelték. A beszédnek ehhez a részéhez a lapok nem fűznek kommentárt. Másodsorban emlékeznek meg Hitler Adolfnak a német katonai egyenjogúság megvalósítására vonatkozó nyilatkozatairól. Az Echo de Paris, a francia vezérkar lapja, ezzel kapcsolatban a következőket írja: Abban az esetben, ha teljesülnek a németek egyenjogúsági követelései, úgy Németország lesz Európa legnagyobb katonai hatalma és a németek Közép-Európája egészen Jugoszláviáig és Romániáig terjedne. A birodalmi kancellár beszédében igyekezett Franciaországot megnyugtatni, amennyiben azt hirdette, hogy a béke legforróbb kívánságé. Ez a béke azonban olyan természetű, amely a kancellár mindenkívánságát kielégítené s minden ellenállást megtörne. Nem lehet szó olyan egyenjogúságról, amely igazolhatná a független Ausztria eltűnését. A lap végül kijelenti, hogy Németország józan követeléseivel szemben bizonyos államok mindig megértést tanúsítanak, olyan államok, amelyek hajlandók megegyezni Németországgal, feltéve, hogy békeszerető magatartása nem vonja maga után a nemzetközi kötelezettségek megszegését. A Figaro azt írja, hogy Hitler Adolf beszéde igen ügyes volt és bizonyára mindenütt mély benyomást kelt. A lap szerint most mindenütt újból hangoztatni fogják Hitler békeakaratát, amelyben azonban a cikkíró nem hisz. A Journal de Débats szintén bizalmatlansággal fogadja a német kancellár beszédét. — Briand azt hitte, — írja a lap, — hogy helyesen jár el, amikor Stresemannban bízva, fokozatosan meggyengíti Franciaországot. Stresemann azonban, a legteljesebb mértékben becsapta Briandot. Németország most Hitleren keresztül ugyanezt a műveletet akarja megismételni, foglalkoztatja. A lapok nagy része sok tekintetben helyesli a kancellár kijelentéseit, különösen a beszédnek azokat a részeit, amelyekben békekészségét nyilvánítja. A munkáspárti Daily Heraldtól kezdve a konzervatív Morning Postig valamennyi lap egyetért abban, hogy a kancellár tegnapi nyilatkozatainak történelmi jelentőségük van. — Magától értetődő, — írja a Daily Telegraph — hogy a nagy esemény évfordulóját egy újabb nagy eseménnyel ünnepük. Amikor Hitler Adolf egy évvel ezelőtt kancellár lett, a világ közvéleményének nagy része kételkedett abban, hogy a jöveteléhez fűzött várakozások teljesüljek. Aki azonban elolvasta Hitler Adolf tegnapi birodalmi gyűlési beszédét, nem kételkedhet többé abban, hogy Hitler Adolf államférfi, aki olyan biztos útjában, mint ha ezt az utat egyszer már megjárta volna. Hasonlóan ír a Times, a Daily Mail és más lapok is. „Ausztria nem kapott választ" BÉCS, jan. 31. Valamennyi bécsi lap vezető helyen közli Hitler Adolf keddi beszédét s vannak lapok, amelyek csaknem szó szerint közlik le a kétórás beszédet. Legrészletesebben természetesen a beszédnek azokat a részleteit közlik, amelyekben a kancellár Ausztriával foglalkozott és polemizált a szövetségi kormánnyal. A Reichsport, a keresztényszocialista párt vezető orgánuma, a kormány szócsöve, a következő felírást adja cikkének: Ausztria nem kapott választ“. A lap úgy látja, hogy Hitler Adolf beszédének azok a részlei, amelyek Ausztriára vonatkoznak, egyáltalában nem foglalkoznak az osztrák kormány panaszával, hogy német birodalmi részről beavatkoznak Ausztria belügyeibe. A lap összefoglalja ezeket az ismert panaszokat és úgy találja, hogy a válasz nem kielégítő. A vezércikk végül azt írja, hogy Hitler Adolf beszédének azt a részét a legmelegebben magáévá teszi, amelyben a kancellár a békés megegyezés szükségességéről szólott. A többi bécsi lap hasonló kommentárokat fűz Hitler Adolf beszédéhez. Ugyanilyen hangnemben ír a Neue Prese Presse és a többi polgári lap is. Az angol sajtó Hitler államférfias képességeiről LONDON, jan. 31. Hitler Adolf beszéde a birodalmi gyűlés keddi ülésén az angol sajtót is vezető helyen Németország nem akar beavatkozni Ausztria ügyeibe — írja az Economist LONDON, jan. 30. Az Economist „Vihar Ausztria fölött" címmel hosszabb cikket közöl az osztrák kérdésről. — Ausztria helyzete az utóbbi időben folyton rosszabbodott, — mondja a cikk. — Dollfuss kancellár tekintélye megszilárdult ugyan, bátorsága, jellemessége, határozottsága és ügyessége következtében, de mégsem sikerült az osztrák nép számára semmi magasabb ideát teremtenie. Az osztrák válságot azonban nem lehet tisztán belügynek felfogni. Még azok is, akik tévedésnek tartják Középeurópa 1919-ben bekövetkezett feldarabolását és akik szerint helytelen volt a nagyhatalmak részéről ebben az időben meg nem engedni, hogy Ausztria Németországhoz csatlakozzék, kénytelenek elismerni, hogy a helyzet azóta nemzetközi szempontból nagyot változott. Mindenesetre nehéz felborítani ma olyan döntést, amely tizenöt évig mégis eltartott. Ausztria azóta hatalmasabb szomszédai között ütközőpont lett a szó szoros értelmében és biztosíték ellenséges törekvésekkel szemben. — Nem kell hitelt adni azoknak a hangos újságcikkeknek, amelyek szerint Németország be akar avatkozni Ausztria ügyeibe. Ha talán voltak is ilyes szándékai a múltban, ma már végleg feladta azokat. Bizonyos fokig hasonló helyzet állhatna elő azonban akkor is, ha belső Nem Génteken, hanem szombaton jelenik meg a Színházi Élet mert teljes részletességgel, rendkívül gazdag képanyaggal számol be az idei farsang legfrissebb szenzációjáról, az Operabálról 3 Férti őzbőrkesztyűBőrkesztyű-vásár LukáCS M. nél Petőfi Sándor utca 16 ProtoMosó Nappa FeketeMosó-Mosóantilop bőr slupf bőr divatkezelés divatig ézelő nappa slupf, színes bőr divat, kézelő® 3.992.995.706.703.934.70 Férfi bélelt kesztyű Magas estélyi 7.50 Mosóbőr 1.95 Kutyabőr teveszerbeléssel Szarvasbőr színes, slupí 4.90 Fekete kecske bőr 4.794 i * 1 , ám 90 felfordulás útján olyan nemzeti szocialista miniszterek jutnának be az osztrák kormányba, akik utasításaikat nem annyira a kancellártól várnák, mint a müncheni pártvezérektől. Mint a szovjetpropaganda esete bizonyítja, igen nehéz valamely állam belső forrongásaiért egy másik állam felelősségét megállapítani. Amennyiben azonban mégis sikerülne bebizonyítani ilyen beavatkozást, az osztrák kérdés nemzetközivé válnék. Olaszország aktív közbelépését mutatja máris Savich bécsi látogatása a legutóbbi napokban. Az olasz állásfoglalás bizonyára segített letompítani Németország fellengző törekvéseit ez irányban. Ha Hitler személyesen szeretné is látni a nemzeti szocializmus győzelmét Ausztriában, bizonyára nem akar súrlódásokat Németország legjobb barátjával Európában. Olaszország különben is nemcsak politikailag támogatta Ausztriát, hanem gazdaságilag is. Segítette kedvező kereskedelmi egyezményekkel és azzal, hogy Trieszt kikötőjében nagy engedményeket adott neki. Veszélyes a szomszéd államok gazdasági egységébe kényszeríteni Ausztriát — Franciaország és Angolország kevesebbet tettek, de az ő vádukra is felelősség nehezedik. Kétféle irányban léphetnek közbe, egyrészt politikai befolyásukkal megszüntethetik az Ausztriára nehezedő külföldi nyomást, másrészt elősegíthetik azt, hogy Ausztria nemcsak politikailag, de gazdaságilag is szilárd legyen. — Ausztria nem állhat meg, mint önálló ipari és kereskedelmi egység. Az is bizonyos, hogy politikailag végzetes volna belekényszeríteni valamilyen nagyobb gazdasági egységbe keleti vagy déli szomszédaival. Nemcsak Ausztriában volna gyűlöletes ez a politika, de elmérgesítené a viszonyt Németország és egyéb európai államok között is. A hatalmaknak tehát olyan megoldást kell találniuk, amely lehetővé teszi, hogy Ausztria valamennyi szomszédjával külön egyezményeket köthessen, amelyek gazdasági kedvezményeket hoznának. De Angolországnak és Franciaországnak is engednie kellene valamit legtöbb kedvezményes jogaiból. Az eddigi tervezetek, sajnos, éppen ezen borultak fel. Pedig Közép-Európa gazdasági talpraállításának épp az az alapvető feltétele, hogy azok, akik a legtöbb kedvezmény rendszerének előnyeit élvezik, liberálisabb álláspontot foglaljanak el másokkal szemben és vámvédelmi elveikből engedjenek. Ez a gazdasági elv követeli azt is, hogy Ausztria legjobb viszonyban maradjon szomszédaival, elsősorban Németországgal, mert minden próbálkozás, amely éket akarna verni a német nép két országa közé, kell hogy kudarcot valljon. A nyugati hatalmaknak előbb ezt kell belátniok és csak akkor segíthetnek hathatósan Ausztrián és csak akkor remélhetik, hogy az osztrák kérdés megoldását összeköthetik azzal a megegyezésükkel, amelyre Németországgal jutniuk kell. Dollfuss könyörtelen harcot hirdet BÉCS, jan. 31. Dollfuss kancellár szerdán kiáltványt intézett az osztrák néphez, amelyben a megújult terrorra való hivatkozással bejelenti, hogy a kormány most már könyörtelenül hozzálát az állam ellenségeinek kiirtásához. A kiáltvány rámutat arra, hogy január folyamán a politikai merényletek rendkívül elszaporodtak. Érthető tehát, ha a hazafias érzelmű lakosság türelme elfogyott , Tirolban a nép az önvédelem és önsegély módszereihez folyamodik. A kormány ily körülmények között elhatározta, hogy könyörtelenül megindítja a harcot az állam ellenségei ellen. A kancellár ezután megbízta a közbiztonsági ügyek legfőbb vezetőjét, Fey helyettes kancellárt, tegyen meg haladéktalanul mindent az állam és a lakosság biztonságának védelmére. Felhatalmazta őt különösen arra is, hogy a megbízhatatlan állami alkalmazottak eltávolításáról szóló szükségrendeletet a szövetségi, tartományi és községi közbiztonsági szervekkel szemben is alkalmazza. A kormány utasította ezenkívül az összes alantas hatóságokat, működjenek közre a köztisztviselői kar megtisztítására irányuló munkában. Aki szabotálni próbálja ezeket a rendelkezéseket, a legszigorúbb büntetésben részesül. A kiáltvány végül felhívja Ausztria hazafias érzelmű lakosságát, legyen segítségére a kormánynak, hogy felépíthesse a szabad, boldog, német és keresztény Ausztriát. DALADIER kormánya ellen megindult az ellenzéki A szocialisták maguknak követelik a hatalmat és támadják Lebrun elnököt . Megváltozik a banda külpolitika PÁRIZS, jan. 31. Kétségen kívül megállapítható, hogy Daladier új kormánya nem felel meg az általános válaalozásnak. Ritkán fogadott a francia közvélemény olyan fagyosan új kormányt, mint a mostanit. Ennek legfőbb oka az, hogy túlságosan nagy várakozással tekintettek Daladier kormányalakítása elé. A megbukott Chantemps-kormány kilenc minisztere tagja az új kabinetnek és ez súlyos terhet jelent. A Jour jellemzi legjobban az általános hangulatot, amely többek között ezt írja: „Bátor férfi, rossz legénységgel". Daladier eredetileg azt tervezte, hogy tíz kimagasló politikai személyiségből álló kormányt alakít és lemond minden többségi kombinációról. Ezt a tervet azonban Herriot, a radikális-szocialista párt vezére, ellenezte s azt hangoztatta, hogy a többségnek jobboldal felé való eltolása nem egyeztethető össze a radikális párt alapelveivel. Ezek után Daladiernek csak két választása lehetett : lemondani a kormányalakításról, vagy megegyezni Herriot-val. A miniszterelnök ezt a második utat választotta, de a Tardieu-féle csoportból mégis bevett egy embert kormányába, Fábry ezredes hadügyminiszter személyében, amit Herriot rossz néven vett. A kormány kellemetlen fogadtatásának ellenére sem várják azonban Daladier közeli bukását, mert a jövő hét keddjén bekövetkező parlamenti bemutatásig még sok olyan intézkedést tehet Daladier, ami megnyeri a különböző, pártok támogatását, vagy jóindulatú semlegességét. Úgy hírlik, hogy a miniszterelnök igen erélyes kézzel kíván a különféle botrányos ügyekbe belenyúlni. Már parlamenti bemutatkozása előtt megteszi az első lépést a Staviskyügy tisztázására, amellyel együtt jár, hogy több magasállású tisztviselőt nyugdíjba küld, vagy áthelyez.