Budapesti Hírlap, 1934. október(54. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-26 / 242. szám

12 A dollár stabilizálása Roosevelt célja: az értékek megszilárdítása Az egész világ gazdasági közvéleménye feszült figyelemmel várja, mi lesz a dollárral és melyik irányban halad tovább Roosevelt? Washingtonból jelentik: Minél inkább közeledik a „kongresszusi időszak”, annál jobban folyik a szervezkedés, amely tisztázni akarja az Egyesült Államok pénzügyi politikájának útját. Nemrég 120 ipari és pénzügyi nagyvállalat tartott titkos értekezletet, amelyen túlnyomó többséggel közös határozatot fogadtak el. A gyűlés azt kívánta, hogy az elnök a dollárt stabilizálja, az ezüst legalizálásáról szóló törvényt vonja vissza, s léptesse újból életbe az aranyfizetésre vonatkozó kezességet. A mozgalom már feleletet is kapott. Roosevelt az amerikai bankárszövetség washingtoni értekezletén feltűnést keltő beszédben célzott arra, hogy meg kell szűnnie a pénzügyi bizonytalanságnak. Szavaiból Amerikában általában arra következtetnek, hogy az elnök a nemzetközi pénzrögzítés közeli lehetőségére gondol. — A nemzetközi viszonylatok terén — mondotta Roosevelt — örömmel állapíthatom meg, hogy más nemzetek is mindjobban felismerik annak szükségét, hogy minél sürgősebben megvalósítsuk az árak és értékek szilárdságát. Ez a nagyobb és maradandóbb szilárdság eddig is nemzeti politikánk egyik állandó célja volt. Kijelentette továbbá az elnök, hogy az állandóan növekvő áru- és munkakereslet minden bizonnyal lehetővé teszi az amerikai ipar pénz- és hitelszükségleteinek kielégítését. A washingtoni kormány a kincstári hivatal, továbbá a jegybankrendszer, az újjáépítési hitelintézet, az állampapírforgalmi bizottság és egyéb szervezetek útján minden tőle telhetőt elkövet, hogy előmozdítsa a magántőke gyümölcsöző elhelyezkedésének újbóli feléledését. A munkanélküliek támogatása továbbra is súlyos áldozatokat követel ugyan, de az üzleti élet remélhető fellendülése állandóan csökkenti majd ezeket a terheket. Kijelentette, hogy a washingtoni kormány sokkal tökéletesebb és megbízhatóbb értesüléseket kap a földgömb minden lakott pontjának gazdasági viszonyairól, mint bármely magánszemély. Beszédében rátért Roosevelt eddigi pénzpolitikájának igazolására is, mintegy felelve támadóinak. Beszédének ez a része azt tartalmazta, hogy tevékenysége a nemzeti jövedelem helyesebb megoszlását is célozza. Kijelentette Roosevelt, hogy az ország minden ügyében az ő kezében van a vezetés és minthogy jobban ismeri az amerikai pénzügyi politika nemzeti, valamint nemzetközi szempontjait az értekezleten egybegyűlt bankároknál, természetesen inkább eldöntheti azt a kérdést, hogy melyek legyenek a legközelebbi lépések? A bankárok az amerikai népnek csak egyik csoportját jelentik, egyébként pedig még egymás között sem egységesek, a kormány viszont az egész népet képviseli és a köz javát tartja szem előtt. Emlékezetetett Roosevelt arra, hogy ő volt az, aki 1933-ban megóvta a bankokat az összeomlástól, ő gondoskodott talpraállásukról és felhívta a népet, hogy ismét bizalommal viseltessék a bankok iránt. Most, hogy ez sikerült, a bankároktól követel bizalmat a nép és a kormány iránt. Azt kívánja, hogy a bankok minden aggodalmaskodás nélkül adjanak hosszúlejáratú kölcsönöket a vállalkozók és a munkások gazdasági talpraállásához. Ha és amennyiben a magánbankok ezt a kötelességüket nem teljesítik, a kormány kénytelen lesz, hogy a rendelkezésére álló hitelforrások segítségével továbbra is maga lássa el pénzzel a gazdasági életet. A bankoknak tehát saját érdekük, hogy tevékenyen közreműködjenek az egészséges jövedelmi viszonyok helyreállításában. Jövedelem alatt pedig nem a bankkamatokat érti, hanem azt a nyereséget, amelyre szellemi vagy fizikai munkája fejében minden egyes polgárnak igénye van. A vonakodásra nincsen ok, mert a kormány célja az árak és értékek mielőbbi megszilárdítása és örömmel állapítható meg, hogy ezt a célt külföldön is mindinkább kívánatosnak ismerik el. Roosevelt fenti beszéde kétségtelenül jelentős ama nyilatkozatok között, amelyek az utóbbi időben a tőkének és a munkának a társadalom keretei közt való küzdelmébe beleszóltak. A beszéd hatását ma még nem lehet lemérni. Lehet, hogy ebben választási taktika van, de lehet az is, hogy a beszédet, mint a világnézetek harcának új megnyilatkozását kell fölfogni. A házadómentesség kérdése Az Ipartestületek Országos Központja nemrégiben emlékiratban kérte Imrédy Béla dr. pénzügyminisztert, változtassa meg Budapest székesfőváros rendkívüli ideiglenes házadómentessége ügyében hozott rendelkezéseit. A pénzügyminiszter most leiratban válaszolt az IPOK-nak és rámutatott arra, hogy alapos mérlegelés után, úgy a közgazdasági szempontok, mint az állami és önkormányzati háztartások egyensúlyba tartásának rendkívül fontos érdekére való tekintettel bocsátották ki a rendeletet és az emlékiratban foglaltak nem alkalmasak arra, hogy ezeket a megfontolásokat megdöntsék. Az emlékiratnak az az állítása, — mondja a leirat,— hogy a kedvezményben részesített területeket ötletszerűen ragadták volna ki, semmivel sem igazolható és nem felel meg a tényeknek. — Országos vásárok. Október 27-től november 3-ig a következő helyeken tartanak országos vásárt: Október 27., szombat: Battonya, Istvándi, Mindszent, Szekszárd. — Október 28., vasárnap: Battonya, Cegléd, Felsődabas, Újkécske. — Október 29., hétfő: Ácsa, Ács, Ádánd, Baracska, Devecser, Dunaföldvár, Emőd, Esztergom, Gödre, Görcsöny, Igar, Isztimér, Jánoshalma, Jászfényszaru, Kadarkút, Kapolcs, Kéthely, Kisvárda, Kony, Kunbaja, Lovasberény, Magyaróvár, Pásztó, Putnok, Sárvár, Szilasbalhás, Vasszentmihály, Verpelét, Zalaegerszeg. — Október 30., kedd: Balkány, Devecser, Dunaföldvár, Gyékényes, Nagyharsány, Pincehely, Soltvadkert, Vése.— Október 31., szerda: Balatonlelle, Csesztreg, Földes, Mélykút, Somlyószőlős, Vésztő, Villány, Zalaapáti. — November 1., csütörtök,: Gyönk, Ónod. — November 2., péntek: Aszód, Balatonfőkajár, Búj, Gyöngyös, Szabadszentkirály, Szerencs. — November 3., szombat: Kisújszállás, Őriszentpéter. B. H. 1934 OKTBER 26, PÉNTEK — Lanyha a londoni prémpiac. A londoni őszi prémvásár áresést hozott. Az árak negyven-hatvan százalékkal estek, mert európai kontingens alig vásárol. — Ausztria bortermése. Bécsből jelentik. Az idei osztrák bortermés eredményét 800.000 hektoliterre becsülik. A bécsi kötvényhossz magyarázata (A Budapesti Hírlap tudósítójától.) A bécsi tőzsdén az utóbbi hetekben jelentős árfolyamemelkedés volt a fix kamatozású papírok piacán. Az 1930. évi osztrák szövetségi kölcsön augusztus elsején 357 sillingen állott, október 23-án pedig 409,25 sillingen; a Felső-Ausztria 7%-os dollárkölcsöne aug. 1. és okt. 23 közt 369 sillingről 485 sillingre szökött fel. A 6%-os kölcsön pedig 335-ről 458 sillingre javult. A dollárkölcsönöknek ez a jelentős emelkedése elsősorban arra vezethető vissza, hogy a silling iránti bizalom rendkívül megnövekedett. A silling úgy a februári, mint a júliusi véres eseményeket minden megrázkódás nélkül élte túl s a betétek a politikai zavarok ellenére gyarapodtak, így azután megkezdődhetett a dollárra szóló kölcsönök sillingkölcsönökre való átalakítása. A fix kamatozású papírok árfolyamnyereségének a pénzbőség is a magyarázata. Emiatt a bankok 2%-ra szállították le a betétkamatot. Csak természetes, hogy a biztosítók és mások inkább vesznek 7—8 százalékkal kamatozó fix papírokat. A silling kölcsönök közül az utóbbi időben erősen emelkedtek: a sillingre szóló 1930. évi nemzetközi szövetségi kölcsön (105.25 sillingről 112.50 sillingre), a lakásépítési kölcsön (75-ről 84.75 sillingre) és Bécs város nemrég konvertált sillingkölcsön( 70.65 siliingről 7£50 sillingre). (d. p.) Világgazdasági hírek ELTŰNNEK A TENGERRŐL A GŐZHAJÓK • A Népszövetség közgazdasági osztályának statisztikája szerint az idén júniusban 65.6 millió tonna volt a világ kereskedelmi hajóinak űrtartalma. Tavaly a hajópark 67.9 millió, 1929-ben 68.1 millió tonnára rúgott. 1929-ben a világtonnage 88 százaléka esett a gőzhajókra, 2.5 százaléka a vitorlásokra és bárkákra és 9.5 százalék a motoros hajtott modern járóművekre. Az idén a vitorlások már csak 1.8 százalékot, a gőzhajók 82 százalékot, a motorosok azonban 16.2 százalékot képviseltek. A motoros járművek tonnatartalma 1929-től 1934-ig 6.6 millió tonnáról 10.6 millió tonnára növekedett. Kétségtelen, hogy a mostani fokozott hajóépítési tevékenység folytán a közeljövőben a tonnatartalom növekedésével lehet számolni. Azonban a modern és gyorsabb motoros járóművek előretörése viszonylag mégis csökkenteni fogja a forgalom lebonyolításához szükséges tonnák számát. AZ ARANYBLOKK-ÉRTEKEZLET HATÁSA A NEMZETKÖZI DEVIZAPIACOKRA. A Daily Telegraph jelenti, hogy az aranyblokk-értekezlet szombati határozatai a spekulációt font sterling-eladásokra késztették, de a hét első két tőzsdenapján ellenműveletek folytán inkább a francia és a belga frank hajlott gyengülésre a londoni devizapiacon. A CSEMPÉSZEK ÉVI ÖTMILLIÓ FONT STERLING KÁRT OKOZNAK SPANYOLORSZÁGNAK. Az Observer madridi tudósítója jelenti, hogy Madridban 5 millió font sterlingre becsülik azt az összeget, amelyel a csempészek a kincstárt évente megkárosítják. A pénzügyi hatóságok szerint 1.000 ember foglalkozik csempészettel, akiknek káros tevékenységére jellemző, hogy a Madridban évente eladott kávémennyiség (150.000 font) legnagyobb része, 140.000 font csempészés útján kerül az országba. Az állam évi vesztesége ennél az egy cikknél 1 millió font sterling. — Németország balkáni vásárlásai. Bulgária szeptemberi kivitelének 56 százalékát Németország vette át s ezzel a Németországba irányuló export az augusztusi export ötszörösére emelkedett. A szőlőkivitel 70 százaléka, a tojásexport 80 százaléka és a dohánykivitel 50 százaléka ment szeptember havában Németországba. A szekérfuvarozás kérdése. Az OMKE több érdekképviselet résztvételével ankétot tartott a szekérfuvarozás kérdésében. Varannai Aurél dr. az érdekeltek eltérő állásfoglalását ismertette. Veress Gábor Máv. igazgató tartott ezután előadást az áruszállítás mai kérdéseiről, hangsúlyozta a rendezés szükséségességét. A megindult vitában Radó Rezső, a debreceni Kamara főtitkára, rámutatott, hogy a szabályozás célja nem lehet a gazdák fuvarozásának megszüntetése. Gyömrey Sándor a budapesti Kamara részéről a kereskedők álláspontját ismertette. Számos felszólaló a szekerezési kérdés rendezése mellett foglalt állást Kivitelünk értéke 1983-ban S90.S millió pengő volt. Ebből Ausztria 106.7 millió, Olaszország 211 millió, Cseh-Szlovákia 29.1 millió, Jugoszlávia 21. 4 millió pengő értékű árut vett át. Magyarország tehát egyaránt szállítója a nyugati és a keleti országoknak. Gazdasági boldogulásunk egyik legfontosabb tényezője az a kiviteli politika, amely mozgékonyan alkalmazkodik az adott helyzethez. — Tizenöt milliónyi állami rendelés Ausztriában, Bécsből jelentik. Tárgyalás folyik nagyobb arányú állami rendelések finanszírozása dolgában. A kormány terve az, hogy 15 milliót vesz föl és ezt három esztendőn át az egyes iparvállalatok téli foglalkoztatására fordítja. A Fővárosi Kereskedők Egyesületének ülésén Vértes Emil elnök a karácsony előtti vasárnapi árusítás kérdését ismertette, majd a főtitkár a kolduskérdés rendezése érdekében megindtott mozgalomról tett jelentést Révész Gyula a külföldről érkezett áruk számláinak elbírálásáról tartott előadást. — Tájékoztatás a mezőgazdaság világkérdéseiről. Rómából jelentik: A nemzetközi mezőgazdasági intézet közgyűlése az intézet szolgálatának olyan kiterjesztését javasolja, hogy az valósággal tájékoztató irodává válnék a világ mezőgazdaságának. — Jóltartott árak a terménytőzsdén. A csütörtöki budapesti határidős piacon a forgalom csendes volt, a kínálat tartózkodása folytán inkább az árjavulások voltak túlsúlyban. A búza márciusra 3 fillérel jobb, 16.70 pengős árfolyamon, májusra változatlanul 17 pengős szinten zárt. A rozs márciusra 3 fillérrel 13.20 pengőig javult. A májusi tengeri jegyzése változatlanul 10.70 pengő volt. Az októberi felmondások keretében 18 vagon búzát jelentettek be szállításra. A készárupiac forgalma csekély volt. Búzából hivatalosan 18 vagon kelt el az előző napi 15.80—16.80 pengős árhatárok között. A rozs üzlettelenül tartott (12—12.25 pengő). Zabból 3 vagon kelt el 13.70—14 pengős árkeretek között. Az árpa ára 17.5 vagon forgalom mellett változatlanul 15—18.50 pengő között került jegyzésre; a tengeri ára 10.5 vagon forgalom mellett 1140—11.50 pengő között váltakozik. A társadalombiztosítási tőkék elhelyezése Az áruforgalom erős javulása A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara teljes ülést tartott, amelyen Éber Antal elnök megnyitóbeszédében utalt az üzleti konjunktúrának a folyó évben jelentkező javulására. A külkereskedelmi forgalom az év első kilenc havában a múlt évi hasonló időszakkal egybevetve 1191 millióról 537 millióra, a fővárosba szállított áruk mennyisége az első nyolc hónapban 8,5%-kal, az elszállított áruké 18%-kal növekedett. Az év második negyedében az ipari termelés 24%-kal, a szén- és borfogyasztás 20%-kal, a foglalkoztatott ipari munkások száma 12%-kal nőtt meg és a forgalomnak azt az emelkedését juttatja kifejezésre, hogy a forgalmiadó-bevétel a fővárosban nyolc hó alatt 28,5 millióról 35 millióra növekedett. Viszont a munkanélküliek száma 27.400- ról 21.700-ra csökkent. Ezzel szemben azonban az egyenesadó bevétel a fővárosban — 8 hónapot véve alapul — 109.9 millióról 105.7 millióra apadt. Vértes Emil napirend előtt felhívta a figyelmet arra, hogy az exportőrök egy része az Országos Mezőgazdasági Kamarához fordult egy új szervezet megalakítása céljából. Vértes szerint az illető exportőrök eljárása megbontja a kereskedőtársadalom szolidaritását és pillanatnyi előnyökért kockára teszi az egyetemes érdeket. Benedek Sándor válaszolt Vértesnek. Csupán az történt — mondotta —, hogy értekezletet tartottak, amelynek az volt a célja, hogy a kereskedelm és a mezőgazdaság egymásra találjon. Lépésük sem a kamara, sem a meglevő kereskedelmi érdekképviseletek ellen nem irányult. Éber Antal elnök utalt arra, hogy a kereskedelem és az ipar elítéli az irányított gazdálkodás elvét. Szerinte az exportkereskedelem nem remélheti a mezőgazdasági érdekképviseletektől érdekei szolgálatát. Balkányi Kálmán a kamara közbelépését kéri azzal szemben, hogy a kereskedelem képviselőjét kihagyták a Faforgalmi Tanácsból. A postai és telefondíjak mérséklésére vonatkozó kamarai javaslatokat ismertette ezután Gyömrei Sándor titkár. A jelen állampénzügyi viszonyok között messzemenő kívánságok nem számíthatnak teljesítésre, ellenben kilátás van arra, hogy a kereskedelmi kormány részéről a javaslatok jóindulatú fogadtatásban részesülnek, Ilovszky János külföldi példákkal ilusztrálta a külföldi telefonok olcsó és kommerciális díjszabási politikáját. A társadalombiztosító intézet tartalékalapjainak gyümölcsöztetéséről Bertalan István dr. tájékoztatta a teljes ülést. Ezeknek az alapoknak tőkéi — mondotta — a törvény szerint államadóssági címletekbe, pupilláris papírokba, ingatlanok építésébe, vagy jelzálogilag első helyen biztosított kölcsönökbe helyezhetők. A törvény szerint az alapoknak legfeljebb 30%-a az, amely ingatlanvagyonba és jelzálogkölcsönökbe fektethető. Az alap átlaga az OTI-nál 69.2 millió. A MABI-nál 1932 végén a járuléktartalékalap állománya 30.5 millió pengő. Ha arra a kérdésre akarunk felelni, milyen módon történjék az öregségi biztosítás járuléktartalékalapjának gyümölcsöző befektetése, arra kell utalnunk, hogy az alapok 30%-át ingatlanba és jelzálogkölcsönökbe kell fektetni. Szorgalmazni kell ennek a 30%-os aránynak a fiókra való felemelését. Szükséges az Országos Lakásépítő Hitelszövetkezet hitelkeretének sürgős felemelése, hogy a biztosító intézeteknek módjuk legyen készpénztőkéjük egy részét az építkezés támogatása érdekében LAB-kötvények vásárlására felhasználni. Kovatsek Ferenc is részletesen foglalkozott az OTI alapjaival és azok felhasználásával. Elsősorban az építkezést kell támogatni, mégpedig kölcsönök nyújtásával. Szerinte szembe kell szállani azonban az OTI által tervezett házvásárlásokkal. Kresz Károly dr. tájékoztatta ezután az ülést a MABI öregségi járulék tartalékalapjainak jelenlegi befektetéséről. A MABI a rendelkezésre álló 45,4 millió öregségi járulék tartalékalapjaiból összesen ill.5 millió pengővel támogatta a gazdasági életet. Ezenfelül még 4 millió pengő értékben vett át kincstári pénztárjegyeket, amivel új munkaalkalmak teremtését szolgálta, mert abból a MÁV új beruházásokat eszközölt. Éber Antal elnök összefoglalva a vita anyagát, megállapította, hogy a teljes ülés egészen egységes az öregségi biztosítás járuléktartalékalapjainak felhasználása tekintetében és teljesen magáévá teszi a kamara által előterjesztett javaslatot. A kamarai ülés ezután a kézműipari árharccal, az Árvizsgáló Bizottság pékipari kalkulációjával, az iparjogosítvány ügyével és a vízműkérdéssel foglalkozott.