Budapesti Hírlap, 1934. október(54. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-28 / 244. szám

2 tekintő okos realizmusból, meg nem al­kuvó következetességgel visz bele új elemeket a nemzetközi politikába, az igazságosság, a méltányos és az erkölcsi következetesség elveit. Amikor milánói beszédében hitet tett a béke mellett, amelynek az igazságon kell felépülnie, ez nála a legmélyebb erkölcsi meggyő­ződésen alapuló realitás volt. Mert a reális igazság az, hogy föl kell építeni Európa békéjét nem a hirdetett erkölcsi elvek meghazudtolásán, tehát nem végzetes belső ellentmondáson, hanem olyan kiegyensúlyozott igazságot és méltányosságot kereső és adó új rend­szeren, amely valóban békét hozhat és békét tarthat fenn. Ha pedig ez nem tör­ténnék meg, összeomlanak többezer éves rornai és keresztény civilizációnk. Ennek a civilizációnak és ennek az erkölcsi erőnek rettenthetetlen bajnoka és meg­­hientője a marcia su Roma tüneményes hőse. Aki hős, államférfi és ember a Szónak legtisztább, legnemesebb értel­mében. Ezért mi magyarok is határta­lan bizalommal tekintünk feléje. És­­ezért a marcia su Roma napja nemcsak az olasz történelem korszakalkotó dá­tuma, hanem a világtörténelem új fejlő­dési korszakának kiinduló pontjává is válik. Kisebbségi szemináriumokat állít fel a Turul Bajtársi Szövetség­ ­A Turul Bajtársi Szövetség fővezérsége fitost dolgozta ki programját, amellyel az ifjúság erejét beállítja a nemzeti fejlődés Szolgálatába. Az ország kilencvenkét he­­l­yén a Turul Bajtársi Szövetség kisebbségi Szemináriumot állít fel, amelynek a célja, hogy az úgynevezett „szavaló irredentiz­mus” helyet hathatósan foglalkozzék ki­­sebbségi jog védelmével s olyan kulturális tagozatokat állítson fel, amelyek lehetővé teszik, hogy a legkisebb helyeken is ered­ményesen szolgálják a nemzeti problémák megoldását. N­agy jelentősége van az úgynevezett Központi Telepítési Szemináriumnak is, amely a kenyér nélküli fiatalság helyzetén kíván segíteni, még­pedig azáltal, hogy a fiatalságot olyan útra tereli, hogy ne csak a hivatalnoki pályán igyekezzék elhelye­zést találni. Szükségesnek tartja a Turul Bajtársi Szövetség azt is, hogy odahassanak, hogy a bérházak tulajdonosai nemzeti ünnepek alkalmával zászlókkal díszítsék fel házai­kat. A Turul Szövetség nagyarányú szo­­ciográfiai tevékenységet is kíván folytatni és olyan szociográfiai anyagot gyűjt, hogy tudatában legyünk mindazoknak a hibák­nak, amelyeknek a kiküszöbölése elenged­ .. — Adjon hát előpénzt!... Mit csinál­jak? ... Első vevő, hát nem szalaszthatom el Bár sohase láttam volna a tekéntetes farát.­­ Közben a tehénkéket előkészíti az útra. ff — Hová hajtsak? — Csak ide ne, a vasúton túl a Wesse­­lfinyi-utcába. .. — Hó! — állítja meg a teheneket. —• Mé’ nem mondta, hogy a másvilágon la­kik ? ... Estig sem érünk oda ... Hány­­óra? — kérdi kedvetlenül. Nincs mit csinálnia, mert az élőpénzt­­elfogadta. . Nem is szól hozzám az úton. Haladunk­­ egymás mellett. A Bethlen­ utcában a tör­­­vényszék előtt hirtelen megragadja a te­h­én szarvát. — Hó! Tanácstalanul néz rám. — Most mit­­csináljak? — Valami baj van? — érdeklődöm. — Bajnak elég baj! —■ morcoskodik. :3jde a törvényszékre tizenegykor bé kéne hogy adja egy idézetet, mert ha nem, 'fesúful megbüntetnek. Lelkem tekéntetes Úr! Nem állana meg addig a tehenek­­'előtt, míg belépem vele. Tisztességes em­bernek látszik, segéljen legalább annyit a szegény emberen... Nem mondhatja... .Elég olcsón adtam a fát, ennyit legalább ő maga is megtehet...­­ — Hocci az ostort! — népieskedem. Menjen csak nyugodtan, igazítja a baját. Ne siessen! — Ahogy eresztnek, abba fejbe jövök, ti Pillanat alatt eltűnik a kapu mögött.­­ Még tetszik is nekem a dolog, hogy így segíthetek az én székely testvéremen. ■ Orrom, fülem kék a hidegtől, szemeim könnyeznek és táncolok a tehenek előtt, hogy meg ne fagyjak. Eltelik félóra, el­telik egy óra, de az én emberem csak nem­­ jön. Már duplán látom a székelyek anya­városát, kiszámítom, hogy mennyi az adós­ságom, megolvasom, hogy hány szőreszála van a csábéli tehénnek, a székely mégse jön. Hazahajtanám személyesen a szekeret, de még azt hinné, hogy a marháit is ellop­tam. Kénytelen vagyok tovább várni. A te­henek már másodszor kérődzik az ételt, de a székelynek nyoma veszett. Végre — éppen a délet harangozzák — idvezsílten, mosolygós arccal kilép a kapun. — Egy cseppet megvárattam, ugy-e?... M­ár ne haragudjék, de a tárgyalás elhúzó­dott _____ — Mi? A tárgyalás? •— Hát mér­tőzöttem volna másképpen a törvényszéken a drága üdőt? — Miféle ember maga? — bosszanko­dom. — Ha már engem nem tekintett, nézte volna ezt a két szegény állatot. Ezek beledöglenek ebbe a hidegbe. — Nem lesz egyiküknek sem semmi baja — nyugtat meg kétértelműen. — Én a marhákhoz értek. — Alig bírja a jókedvét visszatartani. M­ost ő van felül. Bele kell nyugodnom. — Legalább megnyerte a pert? — Meg az állam, de én is kibújtam. Ez azt jelenti, hogy megbüntették, de a büntetés végrehajtását felfüggesztették. Recseg a szekér a jó udvarhelyi köveze­ten. Egyszer csak látom, hogy az embert nem látom. Nyugtalanul keresni, kezdem a szememmel, s hát az egyik boltajtóból kiabál. — Eregetenek csak csendesen, mert mindjárt utolérem ... Éppen csak veszek valamit, nehogy az orrom előtt bezárják a boltot. — Délután is ráér vásárolni — kiáltom, de az ember már benn is van a boltban. A méreg esz meg, de elhatározom, hogy többet nem álldogálok világ csúf­jára. Ha jön, jön, ha nem jön, még a te­heneket is eladom. — Csá, hajde! — serkenti a két jószá­got, hogy jobban haladjunk. Közben nézegetek vissza, de a székely nincs sehol. Aki megy, az halad. Mi is hazaérkezünk. — Hol a tűz lángjában lopja a napot! — rivall rám a feleségem. — Egy szál fa sincs, amivel ebédet főztek, dél elmúlt s a gyermekeknek iskolába kell menniök. — Mindjárt, mindjárt! — vigasztalom. A székely azonban nincs sehol. Magam­nak kell megoldanom a szekeret és behor­danom a fát. Az ujjam hegye fagyott hozzá, de még néhány szálat hirtelen fel is kellett vágnom. Javában fűrészeltem, mikor jött az em­berem. Egy kicsit meg volt lódulva s a szemem­ is látszott, hogy ivott. — Emma legén a talpán! — dicsért kedvesen. — Úgy forgolódik, mint a pe­­reszten. Ne, már fel is vágta a fát... Olyan fa ez kérem, hogy csepeg ki a zsírja. Még a fűrész is örvend neki... — Hol volt? — ordítok rá gorombán. A székely meghökken. — Netene! Egy órája keresem őket, tővé teszem az egész várost értük, míg megka­pom, s még neki áll feljebb! Elkacagom magam és szó nélkül kifize­tem a hátralékot.­­— Miért tette velem? — kérdezem sze­líden. A­z ember is megbékül. — Nézze! — mondja bizalmasan. — Maga a drága adőt ellopatta velem a piacon azért a pár lejért. Nekem tárgyalá­som volt s egy csomó dolgom. Legalább a fogadó árát be kelle hoznom a tekéntetes úron, ha már a vámot se akarta megfizetni. Osztán ügyelgetett a marhákra és a fát is lerakta. Ritka tisztességes ember, az .... az a.... osztán ha Zetelakán találna járni, csak Mihók Pál Istvánt keresse. A legküisebb gyermek is megmutassa, hogy hol lakik... N­o jó találkozást! B. H. 1084 OKTÓBER 28, TA&ISWAP hetetlen ahhoz, hogy az egyes társadalmi rétegek fejlődését elősegítsék. A szövetség kulturális munkálkodásá­hoz tartozik az is, hogy olyan új kalendár­­típust akarnak megvalósítani, amelyben — szemben a most közkézen lévő kalendáriu­mokkal, — nem etnográfiai, hanem inkább szociális szempontok a döntők. A Turul Bajtársi Szövetség munkássá­gának érdekes területét jelenti az a munka, amely az országos iskolán kívüli népoktatási tanfolyamokon végez s aminek új ága az, hogy a bennünket körülvevő államok nyel­vét is tanítják a tanfolyamokon. z országos iskolán kívüli népoktatási tanfolyam gyakorlati tantárgyak tanítását is programjába vette, így megtanítják a hallgatókat kereskedelmi levelezésre és gyorsírásra, továbbá modern gazdasági is­meretekre. A A miniszterelnök és a külügyminiszter beszámolója a minisztertanácsban A kormány tagjai Gömbös Gyula minisz­terelnök elnökletével ma délelőtt 10 órakor minisztertanácsot tartottak. A miniszter­­tanácson elsőnek Gömbös Gyula miniszter­­elnök tájékoztatta a kormány tagjait azok­ról a tárgyalásokról, amelyeket Varsóban a lengyel közélet kiváló tényezőivel, Pil­­sudski tábornaggyal, Kozlowski miniszter­­elnökkel és Beck ezredes külügyminiszter­rel folytatott. A miniszterelnök előadása után Kánya Kálmán külügyminiszter tájé­koztatta részletesen a minisztertanácsot római és bécsi látogatása során Mussolini miniszterelnökkel és Savici külügyi állam­titkárral, illetőleg Olaszországból való visz­­szatértekor Bécsben Schuschnigg kancel­lárral és Berger­ Waldenegg külügyminisz­terrel folytatott megbeszéléseiről. A minisztertanács ezután a folyó ügyek tárgyalására tért át és két órakor ért véget. Játta és annak folytatását hétfőn, október 29-én délelőtt 10 órára tűzte fel. A Az erdőtörvény a Ház bizottságában A képviselőház földmívelésügyi, pénz­ügyi és igazságügyi bizottsága Mayer Já­nos elnöklésével szombaton délelőtt együt­tes ülésben folytatta az erdőkről és a ter­mészetvédelemről szóló törvényjavaslat részletes vitáját. A kormány részéről Kállay Miklós föld­mívelésügyi miniszter és Mayer Károly ál­lamtitkár vett részt az ülésen. A­z egyes szakaszoknál egész részletekbe menő szakszerű vita folyt, amelyben részt­­vett Inkey Pál báró, Nagy Emil, Ivády Béla, Esterházy Móric gróf, Keglevich Gyula gróf, Zsitvay Tibor és Biedermann Imre báró előadó. Zsitvay Tibor újból foglalkozott a turiz­mus érdekeivel s több módosítást és pót­lást terjesztett elő, amelyekkel biztosítva látja a turizmus nagyfontosságú céljait. A bizottság a benyújtott javaslatokat el­fogadta. A vitát az elnök két órakor félbeszakt­ Berlini lap Gömbös Gyula varsói látogatásáról BERLIN, okt. 27. A Berliner Börsenzeitung „Visszapillan­tás Varsóra” című cikkében a magyar mi­niszterelnök látogatásának eredményével foglalkozik. A cikkíró mindenekelőtt meg­állapítja, hogy a látogatásnak sem ma­gyar, sem lengyel részről semmiféle köz­vetlen tüntető célja, vagy háttere nem volt. Részletesen foglalkozik azután a cikkíró azzal a ténnyel, hogy Lengyelország és Magyarország között sem a történelem fo­lyamán, sem a legutóbbi időben sohasem volt hatalmi versengés. Annál több közös érdeke van a két országnak, különösen gazdasági téren. Végeredményben megálla­pítható, hogy a lengyel és a magyar nem­zet közötti barátság jelentős tényező, de ebből a tényből a jelen pillanatban nem szabad messzemenő következtetéseket le­vonni. varsói tárgyalások az európai újjáépí­tést szolgálják — írja a Popolo dItalia ROMA, okt. 27. A Popolo d’Italia varsói tudósítója ösz­­szefo­glaló cikket közöl Gömbös Gyula­­mi­niszterelnök varsói látogatásának eredmé­nyeiről. A cikk kiemeli Gömbös miniszter­elnök szívélyes fogadtatását és a legtelje­sebb megértést, amely a két nemzetet ösz­­szefűzi. A tudósítás hangsúlyozza, hogy a varsói látogatás és az ottani tárgyalások egyáltalában nem arra szolgálnak, hogy a nemzetközi zűrzavart növeljék. Ez a két nemzet belügye, amely — amennyiben, mint előrelátható, eléri a kitűzött célokat — csak segíthet az európai újjáépítés munkájában, mert hozzájárul két ország gazdasági együttműködésének kiépítéséhez. Párizsi lapvélemény Lengyelország békés politikájáról PÁRIZS, okt. 27. A Correspondence Universelle Lengyel­­ország—Magyarország” címmel vezércik­ Az osztrák-magyar döntősbíróság ülésszaka Október 22-e és 25-e közötti időben az osztrák-magyar döntőbíróság, amely kü­lönösen a volt közösség felszámolásával kapcsolatban a két állam között függő­ben lévő elvi természetű pénzügyi kérdé­sek eldöntésére hivatott, Meranoban újabb ülésszakot tartott. Tudvalevő, hogy a döntőbíróság elnöke, Soldati dr. svájci szövetségi bíró, osztrák döntőbíró Kien­­böck dr. volt miniszter, az Osztrák Nem­zeti Bank elnöke, magyar döntőbíró pe­dig Tomcsányi dr. volt miniszter. M­iután köztudomás szerint a döntőbíró­ság előző ülésszaka folyamán már igen sok fontos vitás kérdés megegyezés útján rendeztetett, a döntőbíróság a jelenlegi ülésszakon a még eldöntésre váró vitát kérdéseket beható tárgyalás alá vonta, aminek során egyes kérdések jelentéke­­nyen tisztáztattak és a különböző állóm­pontok között közeledés volt elérhető. A­z eddigi eredményeket mindkét koor­mánynak be fogják jelenteni. A tárgyalásokat legközelebb folytatják. A Pályázati szelvény a B. H. „Rejtvénysport“ rovatához M­egfejtő neve: ......... ► • • • Pontos címe:............. A pályázathoz melléklendő. két közöl, amelyben a Gömbös Gyula mi­niszterelnök varsói utazásával kapcsolat­ban hangsúlyozza, hogy Lengyelország po­litikai magatartása világosabb annál, sem­hogy komplikált magyarázatokra volna szükség a lengyel-magyar barátság meg­értéséhez. A magyar-lengyel kapcsolatok igen régiek és közeliek s Lengyelország nem felejtette el, hogy a magyarok 1920- ban nehéz helyzetében munícióval segítet­ték ki. Az őszinte magyarbarátság volt az oka annak, hogy Gömbös Gyula miniszter­elnököt olyan szívesen fogadták Varsóban. A cikk ezután hangsúlyozza, hogy Len­gyelország politikájának alapiránya békés és megértő és éppen ezért a lengyel köz­véleményt bántja az, ha a látogatással kapcsolatban igaztalan és alaptalan meg­jegyzéseket kell eltűrnie. Filléres gyorsvonatok A MÁV igazgatósága közli, hogy novem­­ber 4-én ötszáz utas jelentkezése esetében a következő filléres gyorsvonatokat indítja e 1. Budapestről Mezőkövesd, Miskolc és Sátoraljaújhelyre. (Mezőkövesden matyó népi szokások és népművészet bemutatása. Bu­­dapest Keleti pályaudvarról Indul reggel 5.30-kor, Mezőkövesdre érkezik 8.07-kor, Miskolcra érkezik 8.54-kor, Sátoraljaújhelyit érkezik 10.54-kor. Vissza­indul Sátoralja­­újhelyből 18.50-kor, Miskolcról 20.52-kor, Me­zőkövesdről 21.37-kor, Budapest Keleti pá­­lyaudvarra érkezik 0.19-kor. A menettérti jegy ára Mezőkövesdre 3.10 P, Miskolcra 4.00 P, Szerencsre, Sárospatak és Sátoraljaúj­helyre 5.30 P. A Mezőkövesdre szóló filléres menettérti jegyeket kizárólag a Vigadóban lévő központi menetjegyiroda árusítja. 1. Budapestről Tapolcára (Balatonf­üreden át). Ez a vonat Balatonakarattya és Tapolca között a balatoni megállóhelyek és állá­­sokon megáll, odamenet a leszállás, vissza­jőve­­ a felszállás meg van engedve. — Bu­dapesti Déli pályaudvarról indul 5.30, Ta­polcára érkezik 10.48, Tapolcáról indul 18 52, Budapesti Déli pályaudvarra érkezik 23.53. A menettérti jegy ára egységesen 4.30 P. 3. Budapestről Keszthelyre (Siófokon át). Ez a vonat Balatonaligától kezdve a bala­toni állomásokon és megállóhelyeken megáll. Odamenet a leszállás, visszajövet a felszál­ás meg van engedve. Budapest Déli pályaudvar­ról indul reggel 6.24, Keszthelyre érkezik 11.01-kor. Vissza­indul Keszthelyről 18.53 kor. Budapest Déli pályaudvarra érkezik 23.-t6­kor. A menettérti jegy ára egységesen 4.1 pengő. 4. Budapestről Gyöngyösre. Budapest Ke­leti pályaudvarról indul reggel 5.10-kor Gyöngyösre érkezik 7.36-kor. Vissza­indul 20.43-kor. Budapest Keleti pályaudvarra ér­kezik 23.27-kor. A menettérti jegy ára 2.40 pengő. 5. Törökszentmiklós és Szolnokról Buda­pestre. A menettérti jegy ára 2.90 P. 6. Kaposvárról Budapestre. A menettérti jegy ára 4.30 P. 7. Veszprémből Budapestre. A menettérti jegy ára 3.10 P. 8. Gyula és Békéscsabáról Szegedre. A menettérti jegy ára 2.60 pengő. A fenti vonatoknál mindennemű kedvez­ményes vagy szabadjegy érvénytelen. A me­nettérti jegyek a MÁV-menet­jegyirodák­ban válthatók, amelyek a közelebbi felvilágosí­tásokat is megadják. A Budapestről kora reggel induló és oda késő éjjel érkező vonatokhoz a BSzKRT csat­­lakozó járatokat indít.

Next