Budapesti Hírlap, 1934. november (54. évfolyam, 247-270. szám)

1934-11-03 / 247. szám

„A­ franciák meg akarják rohanni a Saar­vidéket?“ SAARBRÜCKEN, nov. 2. A Saarbrückener Zeitung foglalkozik a Saarvidék határán történt francia csapat­mozdulatokról szóló hírekkel, amelyek sze­rint a francia csapatok készen állnak arra, hogy bevonuljanak a Saar-vidékre. A lap ezzel kapcsolatban a következőket írja: — Hol vannak az elnök bizonyítékai arról, hogy a németek állítólag „puccsot terveznek?” A Saar-vidék lakossága a né­met anyaországhoz való visszatérést és éppen ezért a népszavazási hadjárat súr­lódásmentes lefolytatását kívánja, tehát nem a lakosság az, amely az egész vissza­térést esetleg megsemmisítő puccsra gon­dol, hanem azok gondolnak erre, akik nem kívánják a Saar-vidéknek Németországhoz való visszakerülését. A német közvélemény tehát a legélesebben tiltakozik a rend meg­zavarására irányuló kísérletek és a meg­szállási tervek felelőtlensége ellen. A Saarbrückener Landeszeitung írja: — A francia katonai körök minden áron megrohanást akarnak intézni a Saar-vidék ellen ?És a január 13-i népszavazás a fran­cia szuronyok védelme alatt történjék? A saarvidéki lakosság békeszerető nép. Ezt teljes mértékben bebizonyította az idegen Uralom egész eddigi tartama alatt, rendeltetésű közbelépését el lehessen ke­rülni. Az angol kormány álláspontja LONDON, nov. 2. A Times szerint az angol kormány állás­pontja a saarvidéki népszavazás ügyében a következő: Anglia, mint a versaillesi szerződés egyik aláírója, azt kívánja, hogy a népszavazást minden nyomás nélkül folytassák le és azt A hágai nemzetközi törvény­székhez fordul Németország a Saarvidék ügyében LONDON, nov. 2. A Reuter-iroda értesülése szerint Berlin­ben az a hír járja, hogy Németország a hágai nemzetközi törvényszékhez szándéko­zik fordulni a saarvidéki eshetőségekre vo­natkozó francia előkészületekkel kapcsolat­ban. Német hivatalos körök nem voltak hajlandók ezt a hírt sem megerősíteni, sem megcáfolni. Franciaországnak joga meg­tenni az „elemi óvintézkedé­seket" PÁRIZS, nov. 2. (Havas.) A Petit Párisien a következő­ket írja: — Lavalnak szilárd elhatározása, hogy a Saar-kérdést szigorúan a szerződés szelle­mében hagyja kifejlődni és a népszövet­ségi tanács határozataihoz alkalmazkodik. Ha a Német Távirati Iroda megjegyzései őszinte tényeken alapulnak, annál jobb. Franciaország sem akar semmi egyebet, mint a szerződés végrehajtását. Addig azonban senki sem vitathatja el azt a jo­gát, hogy megtegye a szükséges elemi óvóintézkedéseket. Az Echo de Paris szerint Franciaország semmiféle külön előnyt nem akar biztosí­tani magának. Érdeke csupán az, hogy a szerződéseket tiszteletben tartsák és hogy a hitlerista szenvedélyeknek ne legyen módjukban azokat felborítani. A Temps mai esti lapja ezt írja: A vi­lágon senki sem gyanúsíthatja Francia­­országot észszerűen azzal, hogy bárminemű erőszakos rajtaütésre készül. Francia­­ország többször kijelentette, hogy el­fogadja a saarvidékiek döntését, akármi­lyen lesz is. Előbb arra van szükség, hogy a népszavazás körül legyen véve az őszin­teségnek mindazokkal a biztosítékaival, amelyeket a békeszerződés és a Népszövet­ség megállapított. Az 1925—1926. évek­ben a Saar-vidékkel kapcsolatosan tett in­tézkedések vizsgálata után a Temps arra a következtetésre jut, hogy Franciaország minden tekintetben jogos állásponton van. Kizárólag Németországon múlik, hogy a francia csapatok világosan meghatározott A BUDAPESTI HÍRLAP telefonszámai: 444—04. 444—07. 444—05. 444—08. 444—06. 444—09. B. H. 1934 NOVEMBER 3. SZOMBAT 2 Szobrot Madách Imrének! Küldje be adományát Budapesti Hírlapnak bizalmi testület, azaz a Népszövetség, vagy annak szervei részéről a Saar-vidéken ka­tonai eljárásra kap megbízást. A Saar-vidék lakossága minden kihívás­sal szemben meg fogja őrizni példás fe­gyelmezettségét a szavazásig, sőt azon túl is. A németeknek mindenesetre érdekük, hogy Saar-vidék lakosságát ebben a maga­tartásában megerősítsék, hogy 1935 ja­nuár 13-án szabadon tehessen hitet Német­ország mellett, amiből a Népszövetségnek le kell vonnia a következtetéseket. Bürckel, a birodalmi kancellár saarvidéki meghatalmazottja, felhívást bocsátott ki a Saar-határvidéki roham- és védőosztagok tagjaihoz. Felhívásában visszautasítja azt az állítást, hogy a roham- és védőosztago­­­­ok a Saarvidéken puccsra készülnek. Ab­ból a célból, hogy idegen hatalmakat a ka­tonai bevonulás minden ürügyétől megfosz­­szon, a saarvidéki meghatalmazott elren­delte, hogy január 10-étől február 10-éig a Saarvidék mentén negyven kilométeres te­rületen tilos bármiféle egyenruha viselése, sorakozók, felvonulások, vagy bármilyen más természetű összejövetelek rendezése, hiszi, hogy a Népszövetség által e célból tervbe vett óvatossági rendszabályok ele­gendők. Ami azt a francia felfogást illeti, hogy a saarvidéki bizottság elnökének rendelkezésére álló rendőrség megerősíté­sére lesz szükség, az angol kormány he­lyesnek tartja ugyan a francia álláspontot, de nem tartja valószínűnek, hogy bekövet­kezzék az a veszély, amelytől a francia kormány tart, kivéve, ha az összes érde­kelt felek teljesen elveszítik felelősség­érzetüket. Ezért Anglia jelenleg nem szán­dékozik semmiféle különleges lépést tenni. Molnár Imre dr., a berettyóújfalui kerü­­let országgyűlési képviselője vasárnap fe­jezte be beszámoló körútját a kerület tizenhárom községében. Pocsajban és Esz­­tárban Szilágyi Lajos dr. főispán is meg­jelent és nagyhatású beszédet mondott az egybegyűltekhez. Molnár Imre dr-t körútja alkalmából választói nagy szeretettel fo­gadták és lelkesen ünnepelték. A nemzeti egység a komárom-eszter­­gommegyei Mocsa, Kocs, Nagyigmánd, Nyergesújfalu, Neszmény, Süttő, Ták, Dö­­mös és Pilismarót községekben jól sikerült propagandagyűléseket tartott, amelyeken Köllő Gábor központi kiküldött mondott nagyhatású beszédeket. Felszólaltak még: Kósa Lajos központi vármegyei titkár, Rozgonyi Dénes, Süvegh István, Zsemlye Gyula, Krizsánovits János, Eggenhoffer Rezső, Kiczindy Kálmán, Kurucz Lajos, Bertók Lajos, Jankovich Miklós dr., Perger Kálmán dr. és Barczell Árpád dr., akik a központi kiküldöttel együtt a nemzeti egy­ség fontosságát és történelmi szükségessé­gét hangsúlyozták. A nemzeti egység országos központjá­nak propagandaosztálya Kisbér, Szőny és Esztergom-Szentgyörgymező községekben nagysikerű kultúrestéket tartott, amelye­ken a helybeli műsorszámok mellett Köllő Gábor központi kiküldött beszéddel járult hozzá a jól megérdemelt nagy sikerhez. Az Economist Gömbös Gyula kormányáról LONDON, nov. 2. Az Economist jelenti: A Gömbös­kormány második évfordulója annak tanúbizonysága, hogy Magyarországnak aránylag elég jó sorsa volt a többi du­nai állam politikai felfordulásai köze­pette. Ez az ország két éven át belső politikai nyugalmat élvezett, ami nagy­ban elősegítette a gazdasági átszerve­zés haladását. Gömbös dicséretet érde­mel, hogy beváltotta 1932 októberében tett ígéretét, amely szerint parlamenti úton fog kormányozni és rendíthetetle­nül tiszteletben fogja tartani az alkot­mányt. A Nemzeti Egység Pártja Kossuth Lajos mauzóleumánál A párt kegyelete Rubinek sírjánál A Nemzeti Egység Pártja Mindszentek napján délelőtt kegyeletes ünnepség kereté­ben adózott Kossuth Lajos és Rubinek Gyula emlékének. Mint minden évben, most is kül­döttség kereste fel a párt nevében a Kossuth mauzóleumot és Rubinek Gyula sírját s em­lékbeszéd kíséretében koszorút helyezett el. Dési Géza, Héjj Imre, vitéz Kenyeres János, Rubinek István, Simon János, F. Szabó Géza, Temple Rezső, Tóth Pál orsz. gy. képviselők s Néger Mihály titkár voltak tagjai a kül­döttségnek, amelyet Váry Albert vezetett. A párt nevében Váry Albert mondotta az emlékbeszédet, ő tette le Kossuth Lajos sír­jára a párt koszorúját. — Kinek tudnánk elmondani, ha nem neki, — mondotta a többi között Váry Albert — hogy minden gondolatunk a re­vízió és Nagymagyar­ország! Meg kell ezt­ neki értenie, hiszen 1849 után hosszú év­tizedeken át minden erejét és lángeszét arra fordította, hogy megrázza a világ lelkiismeretét s felhívja figyelmét a ször­nyű bukásra, mely a szabadságharcot kísérte. Kossuth Lajos örök érdeme, hogy megjelölte azt az utat, amelyet a szabad és független magyar nemzetnek követnie kell. Ez a szabadság, az alkotmányosság és a függetlenség útja. Tőlünk távol áll minden olyan irányzat, amely egy ember akaratát akarja az alkotmányos nemzeti érzülettel szemben érvényre juttatni, mi, a szabadság és az alkotmányosság kossuth- larosi nemzete vagyunk. A kormányzópárt tagjai érzik, hogy a kormányzás feladata nemcsak jog, hanem nehéz kötelesség is. Mi élni akarunk és élni fogunk, szenve­dünk, de még nem alkuszunk,­­ nem aka­runk illúziókban élni, de nem tudunk ideá­lok nélkül élni! A mi ideálunk a szabad­ság, az alkotmányosság, a szabad és füg­getlen magyar haza! Lelkünkben Nagy­­magyarország álmával viseljük a szenve­déseket és járjuk a magyar Golgotha útját, mert bízunk abban, hogy a mai nehéz sorsában végre egymásra talál a magyar. Váry Albert ezután elhelyezte Kossuth sír­ján a párt koszorúját, majd a küldöttség tag­jai az egybegyűlt közönséggel együtt el­énekelték a Himnuszt. A párt küldöttsége ezután Rubinek Gyula sírját kereste fel, amelyre vitéz Kenyeres János helyezte el a párt koszorúját. — Rubinek Gyula, mondotta többek kö­zött — a magyar föld szerelmese, a ma­gyar föld népének gondos apja és bölcs vezetője volt. Egy percre sem tudott el­szabadulni a magyar föld varázsától. Bu­dapest kormos levegőjén át is megérezte a friss barázdák illatát. Szóval, tollal és tettel a magyar gazdát szolgálta, a magyar föld iránti hűségre és szeretetre tanított bennünket. A magyar gazdatársadalom súlyos megpróbáltatások idejét éli ma, de vannak vezérei és lelkes közkatonái, akik Rubinek szellemében most is a magyar gazda boldogulásáért küzdenek! ­ A nemzeti egység mozgalmának híves Kiss István dr. országgyűlési képviselő, a Nemzeti Egység Pártjának tagja, kis­kunfélegyházi—galambosi választópolgá­rok előtt október 28-án, vasárnap, lelkes hangulatú beszámolót tartott. Többezer főnyi hallgatóság előtt tar­totta Hajdúböszörményben és Hajdúdoro­­gon a nemzeti egység helyi szervezete propagandagyűlését. Mindkét községben Petri Pál dr. államtitkár, képviselő és Uzonyi György dr. képviselő ismertette a kormány munkájának eredményeit. Fel­szólaltak még Hajdúböszörményben Lesz­­kay István képviselő, H. Fekete Péter és Csorba Antal dr., Hajdudorogon vitéz Hadházy Ferenc dr. képviselő, Papp Jó­zsef helyi elnök, Csorba Antal dr., Bencze István. A nemzeti egység isaszegi és rózsa­­szentmártoni szervezete jól sikerült vá­lasztmányi ülést tartott. Dunakisvarsányban a nemzeti egység helyi szervezete nagyszámú közönség részvételével propaganda gyűlést tartott. Felszólaltak Sepsey Benedek dr. helyi el­nök és Képessy Gyula. Soroksáron szin­tén sikeres propagandagyűlést tartott a nemzeti egység helyi szervezete. Téves hír Gömbös miniszterelnök berlini útjáról Mint Bécsből jelentik, a Neues Wiener Journal hiteles forrásra hivatkozva, azt állítja, hogy Gömbös miniszterelnök római útja után Berlinbe utazik és ehhez kombi­nációt is fűz. Ezzel szemben a Magyar Táv­irati Iroda a hírrel kapcsolatban kérdést intézett illetékes helyhez, ahol kijelentet­ték, hogy a magyar miniszterelnök berlini útjáról szóló­ értesülés nem felel meg a vadőr­ságnak. Ezidő szerint nincs tervbe véve, hogy a miniszterelnök Berlinbe utazzék és így az utazás híréhez fűzött minden to­­vábbi kombináció elesik. nagyatádi Szabó István szobrának­­ megkoszorúzása Kállay Miklós földművelésügyi miniszter és Marschall Ferenc földművelésügyi állam­ titkár vezetésével a földművelésügyi mi­ nisztérium tisztviselői kara és Mayer János nyugalmazott földművelésügyi miniszter, valamint Pesthy Pál nyugalmazott igazság­­ügyminiszter vezetésével mintegy ötven országgyűlési képviselő vonult ki ma dél­előtt nagyatádi Szabó István volt földmű­velésügyi miniszter szobrához, hogy Halot­­tak-napja alkalmából megkoszorúzza. A szobor előtt Jánossy Gábor ország­­gyűlési képviselő mondott beszédet. Beszé­dében kiemelte, hogy Szabó István volt az, aki megvalósította Kossuth mondását, hogy a falu népének nemcsak kötelességei, ha­nem jogai is vannak. A szobor oldalán egy dombormű Nagyatádi Szabó István kéz­fogását jelképezi, ez a kézfogás jelenti Kossuth Lajos művének továbbfejlesztését és betetőzését. Ha azon­ az úton haladunk tovább, amelyen ő is járt, újból visszaállít­hatjuk a régi Nagymagyarországot. Beszéde után a szobor talapzatán elhe­lyezte a Nemzeti Egység Pártjának koszo­rúját, Kállay Miklós földművelésügyi mi­niszter pedig a földművelésügyi minisz­térium nevében tett le koszorút. a nemzeti egység győzelme Bács megyében és Szabolcsban Most ejtették meg a törvényhatósági választásokat Bács megyében. A kisorsolt megyebizottsági tagok helyére a csonka­megye huszonnégy községében nagy több­séggel a Nemzeti Egység Pártjának jelölt­jeit választották meg; egy községben a füg­­getlen kisgazdák listája győzött, kettőben pedig a Kultúrbund listája. Nyíregyházán tegnap történt meg a Szabolcs vármegyei virilis bizottsági ta­gok megválasztása. A választás a nemzeti egység teljes győzelmével végződött.

Next