Budapesti Hírlap, 1935. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-01 / 1. szám

wmmmmmmmmmaamnmsamBammmmmmmmmmm SftoUr LHl­EElJÜK is. Az egészség A­BC.je: Legyen rendes emésztése — legyen piros tiszta nyelve. Hízásra haj­lamos Uraknál — Hölgyeknél. Nincsen jobb ellenszer 71 z „ig­mánál** víznél. irányba haladó józan reformpolitika, amely egyenesen a nagy magyar ha­gyományokból virágzik ki, mint örök­ségbe hagyott nemzeti feladat, össz­pontosítja az erőket, kiszélesíti az élet frontját és tervszerű meggondolással, lépésről-lépésre haladva, a korszerűség követelményeihez hozzáidomítja az éle­tet, friss vér áramlását indítja és ele­venen ható erővé fejleszti a parlagon hagyott értékeket. Célja a nemzet éle­tébe szervesen bekapcsolni az egész né­pet, a nemzeti sors tudatos részesévé tenni azt, hogy nemzet és nép, egyén és összesség valóban egyet jelentsen. Test­véri kiegyenlítéssel közel hozni várost a faluhoz, vezetőt a vezetetthez, szegényt a gazdaghoz, új nemzedéket a régihez. A terhek és jogok mérlegét egyen­súlyba hozni, az egymást megbecsülés és az összetartozás érzését beleoltani a telkekbe, az államhatalomnak az összes­ségért való létét pártatlansággal bizo­­nyítani. E reformpolitika jegyében köszönt­jük az újévet, az új magyar esztendőt. Ezeket az eszméket kell szolgálniok a törvényeknek, amelyek a nemzet céljait alátámasztó új magyar életet a régiből felvirágoztatják. Választójogi reform, telepítés, az egyke elleni intézményes küzdelem, hitbizományi reform, sajtó­­törvényünk korszerű átalakítása, foko­zottabb családvédelem, a munkanélküli­ség apasztása, az ifjúság elhelyezésé­nek biztosítása, — mindez egy-egy ál­lomása legyen annak a nagy magyar út­nak, amelyet a nemzet tűzött maga elé , amelyen a kormány a nemzeti akarat­nak engedelmeskedve haladni kíván. Mert minden politika csak úgy lehet al­kotó és építő, ha gyökere a nemzeti lé­lekben ágyazik és minden politikus csak úgy igazán államférfi, ha a nemzet vágyait, akarásait megérzi és velük te­líti meg törvényalkotó munkáját. Magyar reformpolitika: minden ma­gyar erőt összefogni és összeforrasztani egységes nemzeti erővé, hogy ne lehes­senek itt többé kósza, megejthető lel­kek, ingadozók, kalandokra kaphatók, de mellőzöttek sem, akiket az első vi­harszellő veszélyes utakra tántorít, hogy egyetlen nagy akarás, egyetlen nagy összefogás, testvéri sorsközösség legyen itt, amely acélosan, dacosan, nyugodt öntudattal és egészséges erő­vel álljon minden vihart, mint nemzeti komplexum. És ebbe a komplexumba olvadjon be minden munka, minden te­hetség, minden akarás közös boldogu­lást keresve, közös célt szolgálva. Ne legyünk többé az egyéni tehetségek, a kósza zsenik, a haszontalanul csillogó ötletek és a tapsot váró bravúrok ha­zája, ahol az egyéni teljesítmények úgyszólván sohasem érvényesülnek az összesség javára, de legyünk egy testté­­vált nemzet a céltudatos munka, a test­véri összefogás, a józan önkritika, az önzetlenség, a személytelenség országa, ahol hallgatnak a frázisok és nem hi­valkodnak az ötletek, hanem a képesség tényekben, tettekben a nemzetnek ho­zott áldozatokban és haszonban nyil­vánul meg egyedül. Igen, legyen ez az új esztendő a ma­gyar összefogásnak, a nemzeti érzésben megacélosodott magyar erőnek jobb jö­vőt és új életet építő munkás eszten­deje. Az Egyesült Államok esetleg belép a népszövetségbe NEW YORK, december 31. A New York Times washingtoni leve­lezője szerint a külügyminisztérium most tanulmányozza azt a­ törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné, hogy az Egyesült­ Államok belépjen a Népszövetségbe. Revízió nélkül nem lehet békére gondolni Egy norvég újságíró cikksorozata Magyarországról OSL­, december. Norvégia közvéleménye és sajtója az utóbbi időkben mind fokozottabb érdeklődést és mind mélyebb megértést mutat a magyar kérdés iránt. Az ország legtekintélyesebb napilapja, az Aftenposten, nemrégiben külön tudósítót küldött ki Magyarországra Vilhelm Björset szerkesztő személyében, aki tapasztalatairól négy sorozatos cikkben számolt be most a norvég nyilvánosságnak. Björset a legnagyobb tárgyilag jósággal tett eleget feladatának és cikkeit őszinte magyarbarátság hatja át. Cikksorozatában Björset megállapítja, hogy Közép- és Kelet-Európában addig nem lehet békére gondolni, amíg nem vonják revízió alá a békeszerződéseket, amelyek rendkívül igaz­ságtalan rendelkezéseket tartalmaznak Ma­gyarország hátrányára. Budapesti tartózko­dása során hosszabb beszélgetést folytatott Perényi Zsigmond báróval és a koronaőr nyi­latkozata alapján részletesen megvilágítja Magyarország álláspontját a tarthatatlan tria­­non béke kérdésében, amelynek megváltozta­tását nélkülözhetetlen előfeltételnek mondja a dunavölgyi tartós béke megszervezése érdeké­ben. Színes cikkben számol be Björset arról az estélyről, amelyet Gömbös magyar miniszter­­elnök Schuschnigg osztrák kancellár legutóbbi budapesti látogatása alkalmával adott. Külön cikket szentel annak az ellentétnek, amely Jugoszlávia és Magyarország között felmerült és megdönthetetlen érvekkel igazolja be, hogy a magyar kormánynak és a magyar hatósá­goknak semmi köze sem volt a marseillei gyil­kossághoz, amely kizárólag Jugoszlávia áldat­lan belső helyzetében találja magyarázatát. Björset ezzel kapcsolatban nagy részvéttel em­lékezik meg a Jugoszláviából kiutasított ma­gyarokról, akiknek szenvedéseit megrázó képben örökíti meg. Björset budapesti útját felhasználta arra is, hogy ellátogasson Belgrádba. Itt alkalma volt beszélgetést folytatnia egy horvát politikussal, aki a következő nyilatkozatot tette előtte: „Ma még gyöngék vagyunk, de várjuk a le­számolás napját. A szerb kamarillával lehetet­len minden megegyezés”. A „jugoszláv egy­ség” történelmi valótlanság, amely sohasem állott fenn. A kisebbségek előbb-utóbb fel fog­ják szabadítani magukat a szerbek elviselhe­tetlen terrorja alól.” „A Az 1935. esztendő a gazdasági hibák eltakarításának nagy esztendeje lesz" Flandin bizakodó nyilatkozata az újév politikai és gazdasági kilátásairól — „Jelentékenyen megtisztult a láthatár" PÁRIZS, dec. 31. Flandin francia miniszterelnök a Petit Párisien tudósítója előtt a következő nyi­latkozatot tette az 1935. év döntő fontos­ságáról : — A béke fenntartása érdekében meg kell kettőzni a gondosságot, mert esetleges há­­­ború kitörése bűn volna az egész emberiség ellen. A Saar-kérdésben reméljük, hogy a népszavazás őszintesége és a vállalt köte­lezettségek teljesítése nagy lépéssel viszi előre a bizalom helyreállítását a két hatal­mas szomszéd nép között, amelynek együtt­működése az európai békének nagy hasz­nára válnék. Laval tervezett római útja a francia-olasz viszonyt is olyan mederbe te­reli, amelytől sohasem lett volna szabad el­térniük, mert a két nagy latin nemzetnek közös érdeke a béke fenntartása és a szer­ződések tiszteletben tartása. Az angol meg­hívás szintén azt bizonyítja, hogy közös az akarat azoknak a törekvéseknek az össze­kapcsolására, amelyek a világbékét bizto­síthatják.­­ A Londonba való meghívás, amelyet az angol kormány nemrégiben intézett Franciaországhoz abból a célból, hogy az újév kezdetén beszéljünk mindazokról a politikai és gazdasági kérdésekről, amelyek a két népet érdeklik, bizonyítéka az együt­tes erőfeszítésre irányuló akaratnak, amely — s ezt joggal lehet mondani — megerősíti és biztosítja a világbékét. — A nemzetközi látóhatár néhány hét óta jelentékenyen megtisztult azoktól a fel­hőktől, amelyek elhomályosították. Semmi okom sincs kételkedni valamennyi felelős államférfiúnak a megegyezés és együttmű­ködés folytatására irányuló akaratában. Ha tünedezik a háborús veszély, emelkedik a "virágzó időkre való kilátás. Maga az a tény, hogy a kormányok és népek erről meg van­nak győződve, jelentékenyen növelik az emberi biztonságot 1935-ben. Az 1935. esz­tendő a háború utáni idők gazdasági hibái eltakarításának nagy esztendeje lesz. Flandin ezután utalt különböző tervbe­vett gazdasági intézkedésekre, majd szem­beszállt azzal a neki tett szemrehányással, mintha a gazdasági kérdések az általános államreform hátrányára kerültek volna előtérbe. Nyilatkozatát azzal a megjegyzéssel fe­jezte be, hogy hite szerint nincs olyan párt­szellemtől mentes francia, aki ne ismerné el, hogy külső és belső biztonsága az 1931­. esztendő végén növekedett. Igazságtalan volna, ha nem ismernék el, hogy ez érdem legnagyobb része Doumerguet illetti meg. — Végső célom az, hogyha lehetséges, a termelőnek, a munkásnak és a takarékos­kodóknak teljes biztonságot adjak. Addig, amíg előjogokkal rendelkező munkanélkü­liek és üzérkedők vannak, nem tekinthetem feladatomat befejezettnek. G. este nem tér ' mén­y gőzt nyo' a le tiká B. H. 1985 JANUÁR 1, KEDD MacDonald újévi szózata LONDON, dec. 31. Ramsay MacDonald miniszterelnök a kö­vetkező újévi szózatot intézte az angol nem­zethez: — A küszöbönálló évben valamennyien örömmel és lelkesedéssel fogjuk megülni a király uralkodói ezüstjubileumát. Az elmúlt történelmi jelentőségű évek igen próbára tet­ték népünket. A nemzet kiállotta a háború és a gazdasági bajok tűzpróbáit. Hiszem és rémé­lenére, amelyekkel még a belföldön és a kül­földön szembenállunk, lassan, de biztosan megnyerjük a csatát. Ezúttal is felhívom az országot, őrizze meg továbbra is nyugalmát, egységét és erőteljes bizalmát, amíg a célt el nem érjük. Az újévben a kormány to­vábbra is lankadatlanul küzdeni fog, hogy föllendítse a kereskedelmet és hasznos, új munkaalkalmakat teremtsen azok számára, akiket az ipar régi alakjában nem tud fog­ járható útjáról és Párizs lojális előzékenysége­ibe terelte, hogy ismét normális ■1 lehet nézni. A feladatokról, amelyek a német ■ben várnak, a következőket szítéseinknek gazdasági téren ányulniok, hogy a munkanélkü­­entrikus támadással ismét meg,­­ és döntően visszavessük. Szük­­ma is, hogy a deviza és a nyers­ anyag kérdésében kézzelfogható eredmé­nyekre jussunk s érezhető könnyítéseket érjünk el. Külpolitikai tekintetben az egész német nemzetet az a mélységes kívánság hatja át, hogy január 13-án a saarvidéki német nép ismét visszatérjen a birodalomba. Ha ezzel megoldódik az utolsó területi kérdés, amely Németországot Franciaországtól el­választja, akkor reméljük, hogy sikerülni fog az egész francia néppel tényleges és tartós békére jutni. AutORÓRitát követelnek a bontatok •­­ LONDON, dec. 31. A Daily Mail belgrádi levelezője szerint a jugoszláv politikai fegyverszünet reményei megsemmisültek. Macsek, a horvátok vezető politikusa, államszövetségi alkotmányrefor­mot, teljes horvát önkormányzatot, a pénz aláértékelését és teljes politikai szabadságot követel, amelynek elérésére passzív ellen­állást hirdet. a felsőház bizottságainak ülése A felsőház külügyi, közjogi és törvényke­zési, valamint közgazdasági és közlekedés­­ügyi bizottsága 1935 január 8-án ülést tart, amelyen több nemzetközi vasútügyi megálla­podás becikkelyezéséről szóló törvényjavas­latot, majd ezután több postaügyi nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló javaslatot és végül a gazdasági cselédek szolgálati ide­jéről szóló törvényjavaslatot tárgyalja. Más­nap, január 9-én, szerdán délelőtt tíz órakor a felsőház egyesített bizottsága elé az erdők­ről és a természetvédelemről szóló törvény­­javaslat kerül. k nemzeti enyhén fölényes győzelme a pécsi törvényhatósági választáson PÉCS, dec. 31. Pécs szabad királyi városban vasárnap foly­­tak le az időközi törvényhatósági választások. A választási küzdelemben három párt indult: a Visnya Ernő felsőházi tag vezetése alatt álló eddigi többségi párt: a Városi Párt, a Szociál­demokrata Párt és a Független Kisgazdapárt A választás reggel kilenc órától este nyolc óráig tizenkét választókerületben folyt. A 21.036 választóból 16.386 szavazott le. A vá­lasztás rendben ment végbe. A Városi Párt jegyzékén listavezetőként szereplő vitéz Ke­­resztes-Fischer Ferenc dr. belügyminiszter és Szapári Lajos gróf dr. főispán ellenjelölt nél­kül jutott be Pécs törvényhatóságába. A vá­lasztásra kerülő 24 rendes és 24 póttagságból a Városi Párt 20 rendes és 19 pótmandátumot — tehát több mint 90 százalékot­­ kapott Három kerületben a szocialisták alig néhány szavazatnyi többséggel négy rendes és egy póttagságot kaptak. A 11. és 12. választó­­kerületben a szavazatok összeszámlálásánál az urnákban több szavazatot számláltak meg, mint ahány szavazója a kerületnek van; eze­ket a választásokat hivatalból meg kell sem­misíteni. A Független Kisgazdapárt nem ka­pott mandátumot. Hét h­alottja van a megzavart erdélyi kultúrestnek TORDA, dec. 31. A harasztosi református kultúrház he­lyiségében szombaton este magyar kultúr­­estet tartottak. A kultúrestre a községből és a környékből nagyszámban gyűlt össze a magyar társadalom. A zavartalan egyet­értésben induló estet a felbérelt u­okán Vazul, u­okán János és Serbán János hangos ordítozással zavarták meg, majd a söntésbe mentek, ahol összetörték a beren­dezést és a vendéglőst kegyetlenül össze­verték. A kultúrestre összegyűlt közönsé­get annyira felháborította a felbujtatott rendzavarok viselkedése, hogy megtámad­ták őket. A három rendbontó szembeszállt a közönséggel, mire mindhármukat össze­verték. Inokán Vazul a verés következté­ben olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen meghalt, Serbán János a tordai kórházban halt meg. Inokán Já­nos állapota életveszélyes. A falu ellen valóságos büntetőexpedíciót indított a csendőrség az eset után. Mindenkit lefog­tak, akiről csak gyanították is, hogy a kultúresten részt vett, vagy a kultúrház közelében tartózkodott. Mintegy nyolcvan egyént vettek őrizetbe, köztük a reformá­tus lelkészt és tanítót is. ”

Next